A MAGYAR KIRÁLYI * FERENCZ JÓZSEF-TUDOMÁNYEGYETEM ALMANACHJA AZ M C M X X I X X I I. TANÉVRE. -5^1ÁT- SZEGED, S Z E G E D VÁROSI N Y O M D A ÉS K Ö N Y V K I A D Ó R.-T. 1922.
A Kolozsvárt 1872-ben alapított és Szegeden 1921-ben újra megnyitott M. kir. Ferencz JózsefTudományegyetem története. I. A magyar királyi Ferencz József-tudományegyetemet az 1872. évi XIX. magyar törvény Kolozsvár székhellyel Magyarországnak keleti részében, Erdélyben alapitotta meg. Ezzel liáromszász esztendős kívánságot teljesített. Erdélyben ugyanis, mióta az a törökök hódítása és Magyarország 1541. évi feldarabolása következtében külön nemzeti magyar fejedelemséggé alakult, többször gondoltak egyetem, vagy legalább azt megközelítő főiskola felállítására. János Zsigmond választott magyar király, Erdély első fejedelme 1560-ban alapította meg a gyulafehérvári főiskolát, melynek igazgatására Pierre de la Ramét, a párisi Collége de Francé tanárát, majd ennek vonakodása következtében Gyulai Pált hívta meg. Az 1565. évi országgyűlés gondoskodott az iskola megépítéséről és tudós professzorok ellátásáról. A fejedelem, hogy erősebb alapra fektesse a tudományokat, mint Celi baseli egyetemi tanárhoz írta, akadémiát akarván alapítani, udvari orvosát, az olasz Blandrata Györgyöt küldte ki külföldi egyetemek tanulmányozására. De meghalt (1571), mielőtt a szászsebesi egye-' tem teryét megvalósíthatta volna. A tervet a feldarabolt Magyarország súlyos nehézségei közt utóda, Báthory István már mint lengyel király hajtotta végre,. Vilnában 1581 május 12-én kelt alapító-levele szerint Kolozsvárt a jezsuiták vezetése alatt katolikus egyetemet alapított más keresztény egyetemek mintájára s kijelentette, hogy XII. Gergely pápával is elismerteti ezen egyetemnek kiváltságait. Az egyetemnek s a vele összekötött gimnáziumnak harminckét tanára volt, akik azonban eleintén csak a teológiai és a filozófiai karokon működhettek. Sok viszontagság érte őket, mert az országgyűlés a jezsuitákat ismételten száműzte, a nép pedig 1603-ban lerombolta az egyetemi épületeket. l*
A katolikus egyetem helyett Bethlen Gábor,; fejedelem, mint f f az 1622. évi országgyűlésen bejelentette, protestáns egyetemet T akart állítani. A rendek ezt Kolozsvárt, a jezsuita egyetem helyén I kívánták fölépíttetni, a fejedelem azonban saját székhelyén, Gyula- t fehérvárait alapította meg 1629 július 13-án az akadémiát három I (teológiai, filozófiai és filológiai) karral. De még azon évben I meghalt s özvegyét, Katalin brandenburgi hercegnőt, Alsted, Bisterfeld és Piscator tanárok 1630 februárius 10-én hiában sürget- ték, hogy ezt az iskolát a német és francia egyetemek színvonalára ' emelje. Apáczai Cseri János, a magyarságnak egyik legnagyobb pedagógusa, 1656-ban ki is kelt az ellen, hogy Erdélynek egyet- ; lenegy akadémiája (egyeteme) sincs és egy ilyennek fölállítására! 1658-ban tervet nyújtott be Barcsay Ákos fejedelemhez. Mintának ( a kisebb egyetemeket vette, de sajtó, könyvtár, botanikus kert,! diákasztal (rnensa academica) fölállítását is sürgette s a tanítás t szabadságát, magyar tanárok kinevezését, az új doktorok meg- ' nemesítését, stb. követelte. Barcsay megöletése után Apafy Mihály 1 fejedelem a gyulafehérvári kollégiumot Nagyenyedre tette át, hol i azt néha egyetemnek nevezték 1704-ben a császári hadak által történt lerontásáig. Az angolok hiában tettek kísérletet, hogy adományaikkal valódi egyetemmé tegyék, de főiskolai rangját megtartotta s az idén ünnepelte fennállásának háromszázadik évfordulóját. Az erdélyi nemzeti fejedelemség 1690-ben Magyarországhoz visszacsatoltatván, I. Lipót magyar király visszahívta a jezsuitákat, kik 1698 november 17-én majdnem kilencven évi szünet után í újból megnyitották a. katolikus egyetemet s nagy és jól föl-i szerelt épületeket emeltek. A rendek 1773-ban történt eltörléséig,, Kolozsvárt az egyetemnek s a vele összekötött gimnáziumnak nagy I megszakításokkal kétszáz év alatt 744 tanára és 20.487 tanítványa» volt. Mária Terézia királyné az egyetemet előbb (1773) világi papok, utóbb (1778) a kegyesrendiek vezetésére bízta; de közbeni, (1774) Erdély összes felekezeteit megkérdezte az egyetem átalakí- í ' tása, vagy egy új állami egyetem fölállítása iránt. Fia, II. József 1 azonban 1786 augusztus 15-én megszüntette a hittani, jogi, orvosi és bölcsészeti karral ellátott egyetemet, amelynek ekkor már mind- j össze csak 17 tanára és 150 hallgatója volt. jj 1764-ben báró Bruckerithal Sámuel erdélyi kancellár á szászok! számára Nagyszebenben ágostai hitvallású evangélikus, 1843-bangróf. Teleki Domokos és Szász Károly Nagyenyeden a berlini. [
5 egyetem mintájává a protestánsok, 1848-ban pedig Balázsfalván a román népgyűlés a románok részére akart egyetemet állítani. Ebben a kérdésben ez volt a románok első megmozdulása. Erdély azonban még azon évben reális uniót kötvén Magyarországgal, az unió ügyében kiküldött országos bizottság, melynek román tagjai is voltak, 1848 augusztus 16-án Kolozsvárt magyar egyetem alapítását, illetőleg azt kívánta, hogy a magyar állam a régi Báthory-egyetemből alakult kolozsvári katolikus líceumot megint egyetemmé egészítse ki, a pestinek mintájára a tanszabadság biztosításával szabályozza s egyenesen a magyar vallás-, és közoktatásügyi miniszter hatósága alá rendelje. Ennek a tervnek megvalósítását a szabadságharc leveretése akasztotta meg.. II. Az alkotmány helyreállítása (1867) és a magyar-erdélyi unió második kimondása (1868) után báró Eötvös József, ezúttal is a vallás- és közoktatásügy minisztere, a régi egyetemből megmaradt kolozsvári jogakadémiát és orvos-sebészeti intézetet megkérdezte, hogyan alakulhatnának újból karokká a tervezett kolozsvári egyetemben; egyúttal tárgyalásokat indított az 1843. évi erdélyi országgyűlésen elhatározott, de csak 1859 óta működő Erdélyi MúzeumEgyesület gyűjteményeinek és könyvtárának egyetemi célokra való felhasználása iránt. A tanszabadság elvére alapított új egyetemről szóló törvényjavaslatát 1870 április 7-én be is nyújtotta, de már 1871 februárius 2-án elhunyt. Mindamellett, számos vármegye sürgetvén az egyetem fölállítását, I. Ferencz József király a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében 1872 május 29-én, Paulér Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, azt s a tanszékekre való pályázatok kihirdetését el is rendelte. Az egyetem azóta ezt a napot évenkint mint alapítási ünnepét üli meg. Tréfort Ágoston, az új miniszter, az alapításról szóló törvényjavaslatot a parlamenthez 1872 szeptember 17-én csakugyan újra benyújtván, azt az Országgyűlés két Háza elfogadta s a király október 12-én szentesítette. Az így keletkezett 1872. évi XIX. törvénycikk értelmében az állam a tanítás szabadsága elvének alapján magyar királyi egyetemet alapított, mely négy (jog- és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és matematikai s természettudományi) karra oszlott.
6 A kinevezett negyven tanárt gróf Mikó Imre királyi biztos 1872 október 19-én fölesketvén, az egyetemi hatóságok azonnal megalakultak, s november 11-én az előadások 269 beirt hallgatóval egész csendben, minden tinnepiesség nélkül megkezdődtek. A király 1881 januárius 4-én megengedte, hogy ez az egyetem örök időkre a Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem nevet viselje, magát az alapító-levelet azonban csak 1897 november 1-én adta ki. Az egyetemet 1887 szeptember 23-án és 1895 szeptember 22-én személyesen is m e g l á t o g a t t a. 1879-bén ezüst lakodalma emlékére három arany-ösztöndíjjal, 1895-ben a promotio sub auspiciis regis engedélyezésével, 1896-ban rektori és dékáni díszjelvények ajándékozásával tüntette ki. Uralkodása idején az egyetem új központi épülete 1893 1902 közt teljesen elkészült s az intézetek nagy része, különösen a különböző klinikák (melyek az Erdélyi Országos Karolina-kórházzal álltak kapcsolatban), az állattani és a Pasteur-intézet, az egyetemi és múzeumi könyvtár stb. a tudomány követeléseinek megfelelő épületekben nyertek elhelyezést s az építkezéseknek még egész sora várt megvalósításra. A régi botanikus kert új nagy telken rendezkedett be. A Mensa Academica, a Tanitók Hunyadi-Háza, a Mentők háza, a régi Báthoryszeminárium, a kegyesrendi Kalazantinum és az erdélyi evangélikusreformátus egyházkerület teológiai fakultása s Tanárképző-intézete 5 600 hallgatónak adott ingyen vagy mérsékelt áron teljes ellátást, a Diák-otthon fölépülésére pedig nagyszerű tervek készültek. Pénzügyeinek javultával az állam egy negyedszázad mulasztásait pótolta s felszerelésekre, a laboratóriumok és az 1898 1902 közt szervezett szemináriumok berendezésére, új tanszékek felállítására stb. évről-évre nagyobb összegeket fordított. A tanszékek száma az alapítástól 1919-ig 40-ú'ől 51 -re, a tanítótestületé 43-ról, 135-re, az előadások száma félévenkint 91-ről 250-re, a tanóráké 325-ről mintegy SOO-ra s a hallgatók száma 269-ről 2570-re emelkedett. Az egyetemi akták a tanárok irodalmi munkásságából több ezer könyvet és tanulmányt soroltak fel, az ifjak pedig ezernél több esetben nyertek irodalmi és tudományos munkáikkal pályadíjat. A világháború kitörésekor az 1914 július 31-én elrendelt általános mozgósítás következtében már az első évben 1726 hallgató, 340 bekebelezett doktor, 170 egyetemi alkalmazott s 40 tanár és tanító, összesen 2236 fiatal ember vonult be s ez a szám
a háború végéig mintegy 5000-re, a hőshalottaké pedig 206-ra növekedett. Ellenben a hallgatók száma mindezek következtében' az 1916/17. év II. felében 420-ra csökkent s ezek közül is 112 nő volt. A klinikák s az egyetemi épületek sebesültekkel teltek meg; mindamellett az egyetem tudományos munkája nem akadt meg. A hallgatók száma a forradalom kitörésekor (1918 okt.) ismét 2226-ra, a II. félévben pedig a harctérről hazatérőkkel 2570-re, tehát minden, eddiginél többre gyarapodott. Akkor már 1918 december 24 óta a románok megszállva tartották Kolozsvárt és a román Consiliu Dirigent (Kormányzó-tanács) 1919 május 8-án 4335. szám alatt a román király és a kormányzó-tanács iránti hűségeskü letétélére szólította fel a rendes és rendkívüli tanárokat; mivel pedig ezt a karok a hágai egyezmény értelmében a béke megkötése előtt törvénytelen kívánságnak nyilvánították és a tanárok az esküt megtagadták, május 12-én három gyalogsági szakasz vette körül az egyetemet, a kiküldött bizottság azt és annak felszereléseit a román állam tulajdonának. nyilvánította, a tanárokat állásuktól megfosztotta, őket és a tanulókat erőszakosan eltávolította, s eként 2500-nál több ifjút épen a félév zárásakor akasztott meg tanulmányai befejezésében. (Az 1919 szeptember 18-án. kinevezett 62 rendes és rendkívüli tanár október 30-án megalakította a román egyetem tanácsát, november 3-án megkezdte a kizárólag románnyelvű előadásokat s 1920 februárius elsején Ferdinánd román király nagy ünnepiességgel nyitotta meg Erdély román egyetemét.) III. Az eskü megtagadása miatt 1919 október 29-ike óta mind nagyobb számban kiutasított tanárok egyrésze Budapestre menekült, a másik a törvényesen megválasztott szűkebb tanáccsal egyelőre Kolozsvárt maradt. A menekültek a Pozsonyból szintén kiűzött Erzsébet-egyetem tanáraival összefogva, a kormány lelkes támogatása mellett elhatározták, hogy a jogfolytonosság fentartása végett az egyetemi előadásokat az 1919/20. évi második félévben vállvetve megkezdik, de hatóságaik önállóan végzik az önkormányzat feladatait. A minisztertanács 1920 február 25-én II. 952. sz. alatt erre előbb a jogi, a bölcsészeti és a természettudományi, utóbb pedig a március 25-én 27.258. sz. alatt az orvosinak is megadván a megbízatást, március elején Schneller prorektor az
8 í egyetemet Budapesten újra megnyitotta s a kolozsvári egyetem elvétele ellen a világ összes egyetemeihez intézett tiltakozás után az előadások a Pedagógiumban és az első kerületi gimnáziumban megkezdődtek. A minisztérium május 1-én 35.468. sz. alatt ezt a szűkebb tanáccsal is tudatta s a Kolozsvárt maradók számára a tanszéket és jogigényeket fenntartotta. Április 17-ike óta a szűkebb tanács is foglalkozott egy Kolozsvárt felállítandó felekezetközi magyar egyetem gondolatával, annak tervezetét öt karral június 10-én elkészítette, s június 21-én Erdély három magyar püspöke az egyetem fölállítását a román közoktatásügyi minisztériumnak bejelentette, ez azonban, hónapokig tartó halogatás után sem vette tudomásul. Az erdélyi ref. egyházkerület tehát a teológiai fakultás mellett 25 éve fennálló tanárkép/.ő-intézetét kibővítette, s tanárvizsgáló-bizottsággal egészítette ki, mire az intézet a régi egyetem szakerőinek alkalmazásával az előadásokat 1920 október 18-tól 1921 május 31-ig a legnagyobb bizonytalanság közt is folytatta; az 1921/22. évet azonban, mikor az egyetemi tanárok szabadságuk elteltével és. kiutasíttatásuk következtében eltávoztak, a román kormány megkezdeni nem engedte. Budapesten a kolozsvári egyetemen kezdetben 30, végül 64 tanár három félév alatt 364 előadást tartott, összesen 1554 heti órában; a kolozsvári tanárképzőben pedig 34, majd 38 tanár két félév alatt 188 előadást tartott 452 heti órában. Időközben Szeged sz. kir. város nemes meghívása következtében tárgyalások indultak meg az egyetemnek Szegeden való elhelyezése végett; s a nemzetgyűlés 1921 május 29-én elfogadta a 286. számú törvényjavaslatot, melyet a Főméltóságú Kormányzó Úr mint 1921 : XXIX. törvénycikket, kihirdetett. Ennek;értelmében.székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elveszítése miatt a kolozsvári M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem ideiglenesen Szegeden, a pozsonyi M. Kir. Erzsébet Királyné-Tudományegyetem pedig ideiglenesen Pécsett nyer elhelyezést. Szegeden az egyetemet Hort,hy Miklós Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1921 október 9-én nagy ünnepségek közt valóban átadta hivatásának; mire az egyetem, a régieket kiegészítő új tanerőkkel, október 12-én megkezdte az előadásokat és Szegeden való működésének első, alapításának pedig 50-ik esztendejét Istenben és a nagy megpróbáltatásokon átment nemzet és ezen egyetem jövendőjében bízva fejezte be.
AZ 1872. ÉVI, XÍX. TÖRVÉNYCZIKK a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről. (Szentesítést nyert 1872. évi október hó 12-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1872. évi október hó 12-én, a főrendek házában 1872. évi október hó 14-én.) Mi E L S Ő F E R E N C Z J Ó Z S E F, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, kedvelt Magyarországunk és társországai h ű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczíkket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1.. Kolozsvárott, a tanszabadság elvének alapján, magyar király tudományegyetem állíttatik fel. A kolozsvári kir. jogakadémia és az orvos-sebészeti tanintézet megsziintettetnek. 2.. Addig, míg az egyetemi oktatás külön törvény által nem szabályoztatik, a pesti magyar királyi tudományegyetemen jelenleg fennálló szabályok ezen egyetemre nézve is érvényesek, a menynyiben jelen törvény mást nem rendel. A fentebb említett törvény meghozataláig megkívántató további szabályokat, az egyetem tudománykarainak meghallgatásával, az oktatásügyi miniszter bocsátja ki. 3.. Ezen egyetem négy tudománykarra oszlik, ú. m. : 1. A jog- és államtudományi; 2. az orvosi;, 3. a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; 4. a mathematikai és természettudományi karra. E két utóbbi karhoz kapcsolva gymnasiumi állíttatik fel. tanárképezde
10 4.. A tudománykarok belügyeikre nézve egymástól független, egyenjogú, önálló testületeket képeznek, önmaguk által évenkint választott dékánjaik elnöklete alatt. 5.. A tudománykarok fölött áll az egyetemi tanács, melynek köréhez az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése tartozik. A tanács elnöke: az egyetem rektora. 6.. A rendes és rendkívüli tanárok, a tanítók és tanársegédek rendes évi fizetést húznak. A magántanárokat csak az előadásaik után járó tandíj illeti. A közoktatásügyi miniszter azonban jeles magántanároknak, kik oly tantárgyat adnak elé, melynek előadása a felsőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számíthatnak, vagy kiknek a tanári pályán megtartása kívánatos, az illető kaimeghallgatása után, bizonyos időszakra kivételkép díjt rendelhet. Ezen egyetem első szervezése, alkalmával a rendes és, rendkívüli tanárokat a közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Q Felsége a király,. a magántanárokat, a tanársegédeket és tanítókat pedig a közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A későbbi kinevezéseknél a közoktatásügyi miniszter a rendes és rendkívüli tanárokra és tanítókra nézve, az illető kar meghallgatása után, a tanársegédekre nézve pedig annak javaslata; alapján teszi előterjesztéseit, illetőleg kinevezéseit.*. 8.. Magántanári előadások tartására a közoktatásügyi miniszter által oly egyének jogosíttatnak, kik ezen egyetemnél magántanárságra az illető tudománykar által képesítetteknek nyilváníttattak, vagy a tudomány müvelésében szerzett érdemeik álta! képességüket nyilvánosan bebizonyították.. Ha azonban a magántanár két év alatt meg nem kezdi előadásait, vagy azok megkezdése után két éven át legalább fél tanévig előadást nem tart, magántanári jogosultsága megszűnik.
11 A magántanárok a rendes és rendkívüli tanárokkal egyenlő érvényű előadás-látogatási bizonyítványokat állítanak ki. 9.. Az egyetem megnyitása alkalmával a tandíjakat, a fennálló. viszonyok figyelembe vételével, a jövőben pedig úgy a tan-, mint a szigorlati díjakat is, a tudománykarok meghallgatása után, a közoktatásügyi miniszter állapítja meg. A tudománykarok a tan- és szigorlati dijakat szegény hallgatóknak elengedik. 10.. Ezen egyetem az 1872/3-ik tanév kezdetével megnyittatik és a 'kormánynak az egyetem szervezésére nézve tett eddigi intézkedései jóváhagyatnak. 11.. E törvény végrehajtásával tik meg. ' a közoktatásügyi miniszter bíza-. M i e törvénycikket s m i n d a z t, a mi abban f o g l a l t a t i k, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és, e l f o g a d o t t a k n a k v a l l v á n, ezennel k i r á l y i h a t a l m u n k n á l f o g v a helyben h a g y j u k, m e g e r ő s í t j ü k és s z e n t e s í t j ü k s m i n d M a g u n k m e g t a r t j u k, m i n d más h í v e i n k á l t a l megtartatjuk. Kelt B u d á n, ezernyolcszázhetvenkettedik évi október hó tizenkettedik napján. F E R E N C Z J Ó Z S E F, s. k. (P. H.) Gróf Lónyai Menyhért, s. k.
AZ 1921. ÉVI XXV. TÖRVÉNYCIKK a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről. (Kihirdetése elrendeltetett 1921. évi június hó 25-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár"-ban 1921. évi június hó 26-án.) 1- Székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elvesztése miatt az 1872. évi XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Ferencz József-tudományegyetem ideiglenesen Szegeden, az 1912. évi XXXVI. t.-cikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet királyné-tudományegyetem pedig ideiglenesen Pécsett nyer elhelyezést. 2.. Azt az időpontot, amelyben a két egyetem új székhelyén működését megkezdi, a vallás és' közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, és ezt a nemzetgyűlésnek bejelenti. 3.. A szegedi állami szemkórház a Szegeden elhelyezett Ferencz József-tudományegyetem orvostudományi karának céljára és ez elhelyezés idejére a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcába vétetik át. 4.. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe, és azt a vallás- és közoktatásügyi, a pénzügyi és a munkaügyi és népjóléti miniszter hajtja végre.
MAGYAR KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER Nagyméltóságú Dr. VASS JÓZSEF nemzetgyűlési képviselő UTÓBB: Nagyméltóságú Dr. Gróf KLEBELSBERG KUNÓ v. b. t. t.
Az eddigi rectorok: 1872/3., R 18 ' BERDE ÁRON f 1892. J SCHULEK V I L M O S ' ( MACHIK BÉLA F +,1895. 1879. 1874/5. FINÁLY HENRIK F 1875/6. ENTZ 1898. 1876/7. O R O I S Z GUSZTÁV F 1896/7. 1899. 1897. Í897/8. LECHNER KÁROLY F 1898/9. TERNER A D O L F F 1922. 1918. 1 8 9 9 / 1 9 0 0. FABINYI R U D O L F F 1900/1. GÉZA; FARKAS L A J O S F VÁLYI GÁBOR. JÓZSEF. 1901/2. LÓTE SCHILLING LAJOS + 1877/8. GENERSICH ANTAL + 1918. 1902/3. 1878/9. IMRE SÁNDOR + 1900. 1921. 1921. 1903/4. A P Á T H Y ISTVÁN. 1879/80. BRASSAI SÁMUEL F 1897. 1904/5. KISS M Ó R. 1880/1. H A L L E R K Á R O L Y F 1911. 1905/6. SZABÓ D É N E S F 1918. 1881/2. AJTAY K. S Á N D O R + 1917. 1906/7. MOLDOVÁN 1882/3. SZABÓ KÁROLY F 1907/8. FARKAS 1883/4. ABT ANTAL F 1908/9. JANCSÓ G Y Ö R G Y + 1884/5. CSIKY 1890. 1902. GERGELY. GYULA. 1885/6. - MAIZNER JÁNOS F 1902. 1910/11. SZÁÚECZKY LAJOS. 1886/7. SZAMOSI JÁNOS + 1909. 1911/12, SZÁDECZKY GYULA. 1887/8. KANITZ Á G O S T F 1888/9. 1912. 1909/10, U D R Á N S Z K Y L Á S Z L Ó F 1914. VIKTOR. 1896. KOLOSVÁRI S Á N D O R + 1922. 1912/13, KOSUTÁNY IGNÁC. 1913/14. KENYERES BALÁZS. 1 8 8 9 / 9 0. K L U G N Á N D O R + 1909. 1914/15. MÁRKI SÁNDOR. 1890/1. SZÁSZ B É L A F 1915/16. TANGL KÁROLY. 1891/2. K O C H ANTAL. 1 9 1 6 / 1 7. LUKÁTS 1892/3. ÖVÁRI KELEMEN., 1917/18. RIGLER 1893/4. B R A N D T J'ÖZSEF F 1894/5. MELTZL H U G Ó F 1895/6. MARTIN LAJOS F 1898. ADOLF. GUSZTÁV. 1918/19. SCHNELLER ISTVÁN. 1908. 1919/20. KOLOSVÁRY BÁLINT. 1897. 1920/21. KOLOSVÁRY BÁLINT. 1912.
EGYETEMI TANÁCS. Rector magnificus: D r. M E N Y H Á R T H G Á S P Á R, (I. a 18. l a p o n ). Prorector: Dr. DÉZSI LAJOS, (1. a 32. lapon). Dékánok: Dr. TÓTH KÁROLY, a jog- és államtudományi kar dékánja (1. a 19. lapon). Dr. VESZPRÉMY DEZSŐ, az orvostudományi kar dékánja (1. a 23. lapon). Dr. CSENGERY JÁNOS, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar dékánja (1. a 32. lapon). Dr. RLESZ FRIGYES, a mathematikai és természettudományi kar dékánja (1. a 39. lapon). Prodékánok: Dr. SZANDTNER PÁL, a jog- és államtudományi kar prodékánja (1. a 19. lapon). Dr. LECHNER KÁROLY, utóbb Dr. DAVIDA LEÓ, az orvostudományi kar prodékánja (1. a 22. lapon). r Dr. MÁRKI SÁNDOR, a bölcsészet-, nyelvmányi kar prodékánja (1. a 31. lapon). és történettudo- Dr. PFE1FFER PÉTER, a mathematikai és természettudományi kar prodékánja (1. a 40. lapon). Tanácsjegyző: Dr. SZEMLER JENŐ.
TUDOMÁNYKAROK. I. A jog- és államtudományi kar. D é k á n és e l n ö k : D r. TÓTH KÁROLY, (I. a 19. lapon). Prodékán: Dr. SZANDTNER PÁL, (1. a 20. lapon)." Kiérdemesült t a n á r o k : CSIKY VIKTOR, udvari tanácsos, a jog- és államtud. doktora, köz- és váltótigyvéd, az egyházjog és hűbérjog ny. r. tanára, a jog- és államtud. karnak 1874/5. tanévben volt dékánja és 1875/6-ban prodékánja, az egyetem 1884/5. tanévben volt rectora s 1885/6-ban prorectora. Ny. r. tanárrá, kineveztetett 1872 szeptember 29-én, nyugdíjaztatott 1899 október 20-án. Lak. Seprősön. Aradmegyében. VÁLYi GÁBOR, a jog- és államtudományok doktora, a statisztika nyilvános rendes tanára, a jog- és államtudományi karnak 1878/9-ik és 1891/2-ik tanévben volt dékánja, 1879/80. és 1892/3-ban volt prodékánja, az egyetemnek 1900/1 -ik tanévben volt rectora és 1901/2-ben volt prorectora. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1872'október 12-én. Nyugdíjaztatott 1905 december 7-én. Lakik: Kolozsvár, Majális-utca 14. sz. KOLOSVÁRY SÁNDOR, udvari tanácsos, a jog- és államtudományok doktora, a magyar magánjog és bányajog nyilvános rendes tanára, a protestáns egyházjognak jogosított tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottság és a kir. birtokrendezési mérriökvizsgáló bizottság tagja, a jog- és államtudományi karnak 1876/7., 1885/6., 1898/9. és az 1908/9. tanévi dékánja, 1877/8-ban, 1886/7-ben, 1899/900-ban és 1909/10-ben volt prodékánja, az egyetemnek 1888/9-ben volt rectora és 1889/90-ben volt prorec-
17 tora, a Magyar Tudoraányos Akadémia levelező tagja. Ny. r. tanárrá kineveztetett _ 1872 szept. 29-én. Nyugdíjaztatott 1910 május -3-án. Meghalt Budapesten, 1922 aug. hó 7-én. KLUPÁTHY ANTAL, m. kir. udvari tanácsos, a jog- és államtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd, a váltó- és keréskedelmi jog nyilvános rendes tanára, a jog- és államtudományi karnak 1896/7. és 1904/5. tanévekben volt dékánja és 1897/8. és 1905/6. tanévekben volt prodékánja. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1894 augusztus hó 12-én. Nyugdíjaztatott 1911 október hó 1 l-én 116.414. sz. alatt. Meghalt Kassán, 1922. év július hó 6-án. BALOGH ARTHUR, az államtudományok doktora, az alkotmányi és kormányzati politika nyilv. rendes tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a jog- és államtudományi karnak 1907/8. és az 1914/15. tanévben volt dékánja, az 1908/9. tanévben volt prodékánja. Nyilvános rendkívüli tanárrá kineveztetett 1906. május 7-én, nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1904 december 5-én. Nyugdíjaztatott 1916 január hó 29-én. Lakik: Kolozsvárt, Trefort-utca 13. sz. ÓVÁRI KELEMEN, m. kir. udvari tanácsos, a jog- és államtud. doktora, az egyetemes európai és hazai jogtörténet ny. r. tanára, köz- és váltóügyvéd, az I. alapvizsgálati bizottság és az államtud. államvizsgálati bizottság volt tagja, Kolozsvár sz. kir. város törvényhat. bizottságának tagja, egyházi főgondnok, az 1880/1-ik, 1884/5-ik, 1899/900-.ik és az 1909/10-ik tanévben a jog- és államtudományi kar dékánja, az 1881/2-ik, az 1900/901. és az 1910/11. tanévi prodékánja, az egyetemnek 1892/3-ik tanévben volt rectora és az 1893/4-ik tanévben prorectora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ny. r. tanárrá kineveztetett. 1872 szeptember 29-én. Nyugdíjaztatott 1916 szeptember hő l-én Lakik: Kolozsvárt, Monostorí-út 9. sz. Dr. KISS MÓR, a jog- és államtudományok doktora, előbb a pandekta-jog, majd a római jog ny. r. tanára, az I. alapvizsgálati s a jogtudományi államvizsgálati bizottság volt tagja, a jogés államtudományi karnak az 1892/3. és 1901/2. tanévekben volt dékánja, az 1893/4. és 1902/3. tanévekben volt prodékánja, az egyetemnek az 1904/5. tanévben volt rectora, az 1905/6. tanévben prorectora. Ny. v. tanárrá kineveztetett 1890. évi aug. hó 9.-én. Nyugalomba vonult 1921-ben. Lakik: Kolozsvárt, Szentegyházutca.
18 Nyilvános rendes tanárok:... LUKÁTS ADOLF, a jog és államtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd, volt kir. ítélőtáblai bíró, a büntetőjog ny. r. tanára, a III. alapvizsgálati bizottság helyettes elnöke, az államtudományi és jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a jog- és államtudományi karnak az 1897/8., 1905/6. és 1912/13. tanévekben volt dékánja, az 1898/9., 1906/7. és 1913/14. tanévekben volt prodékánja, az 1916/7. tanévben az egyetem volt rectora, az 1917/8. tanévben volt prorectora. Ny. r. tanárrá kineveztetett 1894; évi szeptember hó 27-én. Lakik: Budapest, II. ker., Attila-körűt 24. sz., I. em. KOSUTÁNY IGNÁC, a jog- és államtudományok 'doktora, az egyházjog nyilvános rendes, tanára, az I. alapvizsgálati bizottságtagja, az államtudományi államvizsgálati bizottság elnöke, a jogés államtudományi karnak az 1906/7. és az 1913/14. tanévben volt dékánja, az 1904/5. tanév Il-ik felében, az 1907/8. és az 1914/15. tanévekben volt prodékánja, az egyetemnek az 1912/13. tanévben volt rectora," az < 1913/14. tanévben volt prorectora. Ny. rk. tanárrá kineveztetett 1900. évi február hó lö-án, ny. r. tanárrá 1901 július hó 17-én. Lakik: Szeged, Vár-utca 4. sz. KOLOSVÁRY BÁLINT, (Kolozsvári), a jogtudományok doktora, a magyar magánjog ny. r. tanára, az I. alapvizsgálati bizottság tagja, a III, alapvizsgálati bizpttság elnöke, a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a jog- és államtudományi karnak 1917/18. tanévben volt dékánja, az 1918/19. tanévben volt prodékánja, az egyetemnek az 1919/20. és 1920/21. tanévekben volt rectora. A kassai kir. jogakadémián a magyar és osztrák magánjognak 1899-től 1900-ig volt ny. rk., 1900-tól 1906-ig ny. r. tanára, egyetémi ny. rk. tanárrá kineveztetett 1906. évi augusztus hó 20-án, ny. r. tanárra 1909. évi január hó 6-án. Lakik: Újszeged, Szerb internátus., BOÉR ELEK, a jog- és államtudományok doktora, ügyvéd, a ^ - m a g y a r közigazgatási és a magyar pénzügyi jog ny. r. tanára, a magyarországi egyetemes református egyház konventjének tagja és közjogi, bizottságának; előadója, a jog- és államtudományi karnak az 1918/19. tanévben volt dékánja, az 1919/20. és, 1920/21. tanévekben volt prodékánja. Ny. rk. tanárrá kineveztetett 1908. évi
19 augusztus hó 24-én, ny. r. tanárrá 1910. évi február hó 13-án. Lakik: Budapest, Zoltán-utca 6. sz. (Egész tanéven át szabadságolva). MENYHÁRTH GÁSPÁR, a jog- és államtudományok doktora, ügyvéd, a résszerü (ausztriai) magánjog ny. r. tanára, az I. és a III. alapvizsgálati bizottság, az államtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a jogtudományi államvizsgálati bizottság elnöke, a szegedi Mikes Irodalmi Társaság elnöke, a M. Kir. Ferencz JózsefTudományegyetem Barátai Egyesületének ügyvezető elnöke, a jogés államtudományi karnak az 1919/20. és 1920/21. tanévekben volt dékánja, az egyetem e. i. rectora. Ny. r. tanárrá kineveztetett 1911. évi december hó 29-én. Lakik: Szeged, Klauzál-tér 5. sz. FlNKEY FERENC, a jogtudományok doktora, a büntető perjog ny. r. tanára, ügyvéd, a III. alapvizsgálati bizottság és a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1893-tól 1912-ig a sárospataki ref. jogakadémia tanára, 1912-től 1915-ig a kolozsvári m. kir. Ferencz József-tudományegyetem, 1915-től 1921-ig av pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem ny. r. tanára, az 1917/18. tanévben az utóbb említett egyetemnek rectora. A m. kir. Ferencz Józseftudományegyetemhez ny. r. tanárrá újólag kineveztetett 1921. évi szeptember hó 22-én. Lakik: Budapest, Győri-út 1. sz. TÓTH KÁROLY, a jogtudományok doktora, a magyar polgár törvénykezési jog ny. r. tanára, a III; alapvizsgálati bizottság tagja a jogtudományi államvizsgálati bizottság helyettes elnöke, a jogés államtudományi karnak e. i. dékánja. Ny. r. tanárrá kineveztetett 1913. évi május hő 20-án. Lakik: Szeged, Széchenyi-tér 5. sz. KISS ALBERT (balásfalvi), a jogtudományok doktora, a nemzetközi (összehasonlító) magánjog ny. r. tanára, az I. alapvizsgálati bizottság helyettes elnöke, a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a kecskeméti ref. jogakadémia volt tanára és igazgatója, a kassai kir. jogakadémia volt tanára, a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem volt tanára s ugyanazon egyetem jogés államtudományi karának az 1919/20. tanévben volt dékánja. A pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetemhez ny. r. tanárrá kineveztetett 1914. évi aug. hó 30.-án, a m. kir. Ferencz Józseftudományegyetemhez ny. r. tanárrá kineveztetett 1921. évi szeptember hó 22-én. Lakik : Szeged, Tisza Lajos-körút 9S. sz. a. KOVÁTS FERENC, az államtudományok doktora, a közgazda2*'
20 ságtan és pénzügytan ny. r. tanára, képesített levéltárnok, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Numizmatikai Egyesület rendes tagja, a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem volt ny. r. tanára, az 1918/19. tanévben ugyanazon egyetem jog- és államtudományi karának volt dékánja, az 1919/20. tanévben volt prodékánja és az egyetem prorectora. A pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetemhez ny. r. tanárrá kineveztetett 1914. évi aug. hó 30.-án, a m. kir. Ferencz Józseftudományegyetemhez ny. r. tanárrá kineveztetett 1921. évi december hó 21-én. Lakik : Budapest, Keleti Károly-utca 24. sz.'a. EREKY ISTVÁN, a jogtudományok doctora, a magyar alkotmány- és jogtörténet ny. r. tanára, az I. alapvizsgálati bizottság elnöke, a II. alapvizsgálati bizottság és az államtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem volt ny. r. tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Sáros v.m. tb. főjegyzője. Ny. r. tanárrá kineveztetett a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetemhez 1914. évi aug. hó 30.-án, a m. kir. Ferencz József-tudományegyetemhez 1921. évi szeptember hő 22-én. Lakik: Szeged, Tisza Lajos-körűt 52. SZANDTNER PÁL, az államtudományok doktora, a politika ny. r. és a magyar közjog volt ny. r. tanára, az I. alapvizsgálati' bizottság tagja, a II. alapvizsgálati bizottság elnöke, az államtudományi államvizsgálati bizottság helyettes elnöke, előbb a nagyváradi kir. jogakadémián a magyar közjog és a politika nyilvános rendes tanára és ugyanazon akadémiának az 1915/16. és 1916/17. tanévekben volt dékánja, a jog- és államtudományi karnak e. i. prodékánja. A magyar közjog ny. r. tanárává kineveztetett 1917. évi január hó 13-án, a politika ny. r. tanárává 1921 szeptember hó 22-én. Lakik: Szeged, Tisza Lajos-körút 46. sz., MOÓR GYULA, a jogtudományok doktora, a- jogfilozófia ny. r. tanára, a II. és III. alapvizsgálati bizottság, valamint az államtudományi és jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a Magyar Néprajzi Társaság társadalomtudományi szakosztályának intéző bizottsági s á Mikes Irodalmi Társaság választmányi tagja, a III. oszt. hadiékítményes katonai érdemkereszt (a kardokkal), az ezüst Sígnum Laudis (a kardokkal), a bronz Signum Laudis (a kardokkal), a II. oszt. ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt és a II. oszt. porosz királyi vaskereszt tulajdonosa. A nemzetközi jog ny. r. tanárává kineveztetett 1918. évi november 25.-én, a jogfilozófia nyilvános
21 rendes tanárává 1921. évi szeptember hó 5.-én. Lakik: Újszeged, Szerb internátus. LAKY DEZSŐ, az államtudományok doktora, a statisztika ny. r. tanára, a II. alapvizsgálati bizottság és az államtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a Magyar Statisztikai Társaság tagja s a Magyar Társadalomtudományi Egyesület választmányi tagja, a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal szakvizsgálati bizottságának tagja, a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa. Ny. r. tanárrá kineveztetett 1921. évi szeptember hó 22-én. Lakik: Budapest, Keleti Károly-utca 5. sz. Magántanárok: MESZLÉNY ARTHUR, a jogtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd, nyugalmazott budapesti kir..kereskedelmi és váltótörvényszéki bíró. A magyar magánjogból magántanárrá képesíttetett 1907 július 4-én. Lakik: Budapest, II., Nyúl-utca 4. sz. ALMÁSI ANTAL, a j o g t u d o m á n y o k doktora, okleveles ü g y v é d, nyug. budapesti kir. ítélőtáblai bíró. A magyar magánjogból magántanárrá képesíttetett 1910. évi március hó 12-én. Lakik: Budapest, Retek-utca 53. sz. BÍRÓ BALÁZS, a jog- és államtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd. A magyar polgári törvénykezési jogból magántanárrá képesíttetett 1911. évi július hó 4-én. Lakik: Budapest, II., Orbánhegyi-út 5. sz. DÁNOS ÁRPÁD, az államtudományok doctora, magyar kir. kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos, az Országos Ismeretterjesztő Társaság, a németországi Közgazdasági Társaság stb. tagja, a Ferencz József-rend lovagja.(hadiékítményes), a török Medjidje-rend II. oszt., a török vasfélhold, a bolgár Liokat Ezüstérem tulajdonosa. A magyar ipari közigazgatási jogból magántanárrá képesíttetett 1918 április hóban. Lakik: Budapest, VI., Andrássy út 37. sz. Előadó: VlNCZl KÁROLY, az államtudományok doktora, egyetemi segédtitkár, az államszámviteltan előadója. Az államszámviteltan előadásával megbízatott 1921. évi október hó 26-án, Lakik:,Szeged, Boldogasszony-sugárút 4. sz.
II. Orvosi kar. D é k á n és e l n ö k : VESZPRÉMY DEZSŐ, dr., (1. a 23. lapon). Prodékán: LECHNER KÁROLY dr., utóbb DAV1DA LEÓ dr., (1. alább). Nyilvános rendes t a n á r o k : DAVIDA LEÓ (boldogi),, orvos-sebészdoktor, szülészmester, a leíró- és tájbonctan ny. r. tanára, a leíró- és tájbonctani intézet és múzeum igazgatója, az orvosi karnak ez idő szerint prodékánja, az 1886/7., 1890/1., 1891/2., 1898/9. és 1916/17. tanévekben volt dékánja, az 1887/8., 1892/3., 1899/1900., 1913/14., 1917/18. és 1920/21. tanévekben volt prodékánja. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1882. évi július hó 13-án. Lakik: Szeged, Tisza Lajoskörűt 22. sz..lechner KÁROLY,, m. kir. udvari tanácsos, orvos-sebészdoktor, szülész- és szemészmester, az elmekórtan nyilv. r. tanára, az elme- és ideggyógyászati klinika igazgatója, a' törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság és a tiszti orvosi vizsgáló bizottság alelnöke, az orsz. közegészségügyi tanácsnak tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, a Természettudományi Társulat választmányi'tagja, az ErdélyiMúzeum Egyesület alelnöké, a II. osztályú polgári hadi érdemrendnek és a Vöröskeresztes érdemjel tiszti keresztjének tulajdonosa, az orvosi karnak az 1892/3., 1907/8., 1917/18., 1919/20. és 1920/21. tanévekben volt dékánja, az 1893/4. és 1908/9. tanévekben, valamint az 1921/22. tanév I. semesterében volt prodékánja, az egyetemnek az 1897/8. tanévben volt rectora, az. 1898/9. és 1910/11. tanévekben volt prorectora. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1889. évi július hó 9 én. Meghalt Budapesten, 1921. évi január hó 19-én.
23 LÖTE JÓZSEF (illyefalvi), egyetemes orvosdoktor, a Budapesti Kir. Orvosegyesület lev a Magyarországi Gyógyszerészegyesület, az Egyetemi Kör és a Kolozsvári Dalkör tiszteletbeli tagja, az ált. kór- és gyógytan nyilv. r. tanára, a tiszti orvosi és törvényszéki orvosi Vizsgáló bizottság tagja, meg a gyógyszerészgyakornok-vizsgáló bizottság elnöke, az orvosi karnak az 1893/4., 1899/900., 1909/10. és 1918/19. tanévekben volt dékánja, az 1894/5., 1900/1., 1910/11. és 1919/20. tanévekben volt prodékánja, az egyetemnek az 1901/2. tanévben volt rectora, 1902/3. tanévben volt prorectora. Nyilv. rkiv. tanárrá kineveztetett 1890 nov. 12-én; ny. r. tanárrá 1893 január 30-án. Lakik : Szeged, Rigó-u. 24 c. sz. RlGLER GUSZTÁV, egyetemes orvosdoktor, a közegészségtan nyilvános rendes tanára, a közegészségtani intézet igazgatója, a tiszti orvosi és balneológia! tanfolyamok előadója s vizsgáló bizottsági tagja, az országos fürdő- és forrásügyi bizottság tagja, a m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem Diákasztal Felügyelő Bizottságának elnöke, az orvosi karnak az 1906/7. és 1914/15. tanévekben volt dékánja, az 1907/8. és 1915/16. tanévekben volt prodékánja, az egyetemnek az 1917/18. tanévben rectora, az 1918/19. tanévben prorectora. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1899 szeptember 12-én. Lakik: Szeged, Kálvária-tér 56. sz. IMRE JÓZSEF, kir. tanácsos, a Ferencz József-rend lovagker., a II. o. polgári hadi érdemrend és a Vöröskereszt érdemjel tiszti keresztjének tulajdonosa, Hódmezővásárhely törv.-hat. j. város díszpolgára ; orvos- és sebészdoktor, szülész- és szemészniester, a heidelbergi Ophthalmolog Gesellschaft tagja, az Országos Orvosszövetség kolozsvári fiókjának volt elnöke," az Orsz. Közegészségi Tanácsnak és a tiszti orvosi vizsgáló bizottságnak tagja, a szemészet nyilv. rendes tanára, a szemészeti klinika igazgatója, az orvosi karnak az 1915/16. tanévben volt dékánja, az 1916/17. tanévben volt prodékánja. Nyilv. r. tanárrá kineveztetett 1909 április 23-án. (42.719. m. r.). Lakik: Szeged, Erzsébet-rakpart 16. sz. JANCSÍÓ MIKLÓS, egyet, orvosdoktor; a belgyógyászat nyilv. r. tanára, a belgyógyászati klinika igazgatója. Nyilv. r. tanárrá kineveztetett 1911. szept. 23-án. (113.846. sz. m. r.) Lakik: Szeged, Kálvária-tér 5 b. sz. VESZPRÉMY DEZSŐ, egyetemes orvosdoktor, a kórbonctanés kórszövettán nyilvános rendes-, a szövet- és fejlődéstan helyettes tanára,' a kórbonctani- és kórszövettani intézet igazgatója, a
24 szövet- és fejlődéstani intézet helyettes igazgatója, az orvosi karnak e. i. dékánja. Nyilv. r. tanárrá kineveztetett 1914 május 31-én. (75.941. sz. m. r.). Lakik: Szeged, Kállay Albert-u. 6. sz. REINBOLD BÉLA, egyetemes orvosdoktor, az orvosi vegytan '* nyilv. r. tanára, az orvosi vegytani intézet igazgatója, az orvosi \ karnak e. i. jegyzője. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1918! december 31-én. (17516. sz. m. r.). Lakik: Újszeged, Népkert-sor 5. DEMETER GYÖRGY, egyetemes orvosdoktor, a törvényszéki orvostan ny. r. tanára, a törvényszéki orvostani intézet igazgatója, ; törvényszéki rendes orvosszakértő. Kineveztetett ny. r. tanárrá: 1919 január 6-án. (180.501/1918, IV. a. sz. m. r,). Lakik: Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 40. sz. VERESS FERENC, egyetemes orvosdoktor, a bőr- és bujakórtan j nyilv. r. tanára, a bőr- és bujakórtani klinika igazgatója. Ny. rendes ; tanárrá kineveztetett 1919 január 20-áp. (191.666/1918. IV. sz. m. r.). Egyetemi ny. r. tanári tisztségéről lemondott 1922 márc. 13-án. KUBLNYL PÁL (felső-kubini és deménfalvi), egyetemes orvosdoktor, a szülészet- és nőgyógyászat ny. r. tanára, az egyetemi női klinika igazgatója, a Budapesti Orvosegyesület alapító tagja, a rák tanulmányozására kiküldött bizottság tagja, a budapesti közkórházi orvostársulat volt üléselnöke, az Orvosegyesület gynaekologiai szakosztályának alelnöke, a Felső Oktatásügyi Egyesület tagja, a Deutsche Gesellschaft für Geburtshilfe und Gynaekologie" tagja. A Stefánia anya- és csecsemővédő egyesület szegedi fiókjának elnöke. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1921 március 31-én. (81.006. IV. a. sz. m. r.). Lakik: Szeged, Fodor-u. 9. sz. VLDAKOVLTS KAMILL, egyetemes orvosdoktor, a sebészet ny. r. tanára, a sebészeti klinika igazgatója. Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1921 július 29-én. (137.564/1921. IV. sz. m. r.). Lakik: Szeged, Bástya-u. 9,.. ISSEKUTZ BÉLA (erzsébetvárosi), egyet, orvosdoktor, a gyógyszertan nyilv.. rendes-, a gyógyszerismeret helyettes, tanára, a gyógyszertani intézet igazgatója. Nyilv. rkiv. tanárrá kineveztetett 1919 febr. 4-én, nyilv. rendes tanárá: 1921 aug. 4-én (140.569/1921. IV. sz. m. r.). A Deutsche Pharmakologische Gesellschaft tagja. Lakik: Szeged, Kálvária-tér 5 b. sz. VERESS ELEMÉR, egyet, orvosdoktor, az élettan ny. r. tanára, az élettani intézet igazgatója. A Kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetemhez elsőizben ny. r. tanárrá kineveztetett 1913
25 március 12-én (30.550. sz. m. r.), majd 1919-ben a budapesti m. kir. Tudományegyetemnek lett ny. r. tanára. A m. kir. Ferencz József-Tudományegyetemhez ny. r. tanárrá újból kineveztetett 1921 aug. 27-én. (150.456/1921. IV. sz. m. r.), Lakik: Szeged, Kálváriatér 5 b. D A V I D A J E N Ő, egyet, o r v o s d o k t o r, a leiró- és t á j b o n c t a n ny. r. tanára. Nyilv. rendes tanárrá kineveztetett 1921 október 11-én. (170.160./1921 IV. sz. m. r.). Lakik: Szeged, Kossuth Lajossugárút 40. sz. Cimz. nyilv. rendkívüli ENGEL GÁBOR, orvos-sebészdoktor, tanárok: szülészmester-műtő, a Karolina" orsz. kórház volt igazgatója, képesített középiskolai egészségtan tanár, a szülés erőművi akadályairól szóló tan. cimz. ny. rkiv. tanára..lakik: Kolozsvárt, Mikó-utca. ELFÉR ALADÁR, egyetemes orvosdoktor, a belgyógyászati diagnosztika cimz. ny. rkiv. tanára. Lakik: Kolozsvárt, Berde Mózes-utca 3. sz. GYERGYAÍ ÁRPÁD (kissolymosi),'egyet, orvosdoktor és m ű t ő, a fül-, orr- és gégegyógyászat c. ny. rkiv. tanára. Lakik: Kolozsvárt, Jókai-u. 18. GÉBER JÁNOS, egyetemes orvosdoktor, a bőr- és bujakórtani diagnosztika cimz. nyilv. rkiv. tanára, a bőrgyógyászati klinika adjunctusa. Lakik: Budapest, I., Úri-u. 16. (Egész éven át szabadságon). Magántanárok: ÁKONTZ KÁROLY, egyetemes orvosdoktor, a szülészeti és nőgyógyászati propedeutika magántanára, képesített középiskolai egészségtan tanár. Lakik: Kolozsvárt, Bartha Miklós-utca 2. FILEP G Y U L A, egyetemes o r v o s d o k t o r, a k ö z e g é s z s é g t a n i vizs- gálati módszerek magántanára. Lakik: Kolozsvárt, Mikó-utca 26. SZABÓ JÓZSEF, egyetemes orvosdoktor, az idegkórtan magántanára, az elme- és ideggyógyászati megbízott előadója, az elmeés ideggyógyászati klinika adjunctusa s h. igazgatója. Lakik: Szeged, Pulcz altábornagy-utca 12. sz. HANAS1EW1CZ OSZKÁR, egyetemes orvosdoktor, m. kir. honvédorvos-ezredes, orvosfőnökhelyettes, a hadi sebészet magántanára. Lakik: Szeged, Szentháromság-utca 2. sz.
26 PURJESZ BÉLA, egyet, orvosdoktor, a szív- és vérkeringési szervek kór- és gyógytanának magántanára, a belgyógyászati klinika I. tanársegéde. Lakik: Szeged, Kálvária-tér 5 b. FERENCZ ÁRON, gyógyszerészdoktor, egyetemi gyógyszerész, a gyógyszerészet magántanára, az egyetemi gyógyszertár igazgatója. Lakik: Kolozsvárt, Tompa Mihály-u. 1. sz. (Egész éven át szabadságon). DlTRÓl GÁBOR, egyetemes orvosdoktor, a szemészeti diagnosztika magántanára, a szemészeti klinika adjunctusa. Lakik: Szeged, Erzsébet-rakpart 16. sz. Dr. HAINISS ELEMÉR, egyetemes orvosdoktor, a gyermekkori betegségek semiotikájáról szőló tan magántanára, a gyermekgyógyászat megbízott előadója, a gyermekgyógyászati klinika adjunctusa s.h. igazgatója. Lakik: Szeged, Korona-u. 15. sz. Dr. ZACHER PÁL, egyetemes orvosdoktor, a kórszövettan magántanára, a kórbonctani és kórszövettani intézet I. tanársegéde. Lakik: Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 40. sz. Adjunctusok. GÉBER JÁNOS dr. a bőr- és bujakórtani klinikán (1. a cimz. ny. rkiv. tanárok között). SZABÓ JÓZSEF dr. az elme- és idegklinikán (1. a magántanárok között). HAINISS ELEMÉR dr. a gyermekklinikán (1. a magántanárok között). '., DlTRÓl GÁBOR dr. a szemészeti klinikán (1. a magántanárok között). Tanársegédek. ZACHER PÁL egyet, orvosdoktor, egyet, magántanár, 1. tanársegéd a kórbonctani és kórszövettani intézetben. PURJESZ BÉLA egyet, orvosdoktor, egyet, magántanár, I. tanársegéd a belgyógyászati klinikán. KUNCZ ANDOR egyet, orvosdoktor, I. tanársegéd a női klinikán. ' HEINER LAJOS egyet, orvosdoktor, I. tanársegéd a bőr- és nemibeteg klinikán.' DÁVID LAJOS gyógyszerészdoktor, egyetemi gyógyszertár h.! vezetője. '' gyógyszertári vegyész,' az
27 JENEY ENDRE egyet, orvosdoktor, I. tanársegéd az általános kór- és gyógytani intézetben. FALTA BÉLA egyetemes orvosdoktor, tanársegéd a női klinikán. PREYSZ GYULA oki. gyógyszerész, I. tanársegéd a közegészségtani intézetben. KENESSEY BÉLA egyet, orvosdoktor, I. tanársegéd a sebészeti klinikán. KUTHY GIZELLA oki. gyógyszerész, tanársegéd az egyetemi gyógyszertárban. POLGÁR ISTVÁN egyet, orvosdoktor, II. tanársegéd a női klinikán. TUKATS SÁNDOR oki. gyógyszerész, tanársegéd a gyógyszerismereti intézetnél. ZAKAR ZOLTÁN oki. gyógyszerész, tanársegéd az egyetemi gyógyszertárban. RÖTTH ANDRÁS egyetemes orvosdoktor, II. tanársegéd a szemészeti klinikán. BERDE KÁROLY egyetemes orvosdoktor, II. tanársegéd a bőrés nemibeteg klinikán. BURGER KÁROLY egyetemes orvosdoktor, bábaképezdei II. tanársegéd. ENGEL RUDOLF egyet, orvosdoktor, II. tanársegéd a bel- KOVÁCS KÁLMÁN egyet, orvosdoktor, II. tanársegéd A bel- gyógyászati klinikán. gyógyászati klinikán. PAP KAROLA egyetemes orvosdoktor, tanársegéd a gyermekgyógyászati klinikán. NYlRÖ GYULA egyetemes orvosdoktor, I. tanársegéd az elmeés ideggyógyászati klinikán. STIEF SÁNDOR egyetemes orvosdoktor, II. tanársegéd' az elme- és ideggyógyászati klinikán. SZACSVAY ISTVÁN egyetemes orvosdoktor, II. tanársegéd a kórbonctani- és kórszövettani intézetben. HINTS ELEK egyetemes orvosdoktor, II. tanársegéd a sebészeti klinikán. REJTŐ KÁLMÁN szigorló orvos, megbízott tanársegéd a gyógyszertani intézetben.
28 GELLÉRT ALBERT szigorló orvos, megbízott tanársegéd a leíró- és tájbonctani intézetben. M5HALIK KÁLMÁN szigorló orvos, megbízott tanársegéd az orvosi vegytani intézetben. SCHULLER SÁMUEL szigorló orvos, megbízott tanársegéd a szövet- és fejlődéstani intézetben. TÖLCSÉRY LÁSZLÓ szigorló orvos, megbízott tanársegéd a közegészségtani intézetben. VARGA LAJOS szigorló orvos, megbízott tanársegéd az élettani intézetben. TÖRÖK GÁBOR egyetemes orvosdoktor, fizetéstelen tanársegéd a gyermekklinikán. Gyakornokok: CSIKY JENŐ egyet, orvosdoktor, műtőnövendék kiinikán. a sebészeti GIMPEL JÁNOS egyet, orvosdoktor, műtőnövendék a sebészeti klinikán. TESSÉNYI BÉLA egyetemes orvosdoktor, mütőnövendék a sebészeti klinikán. BARTHA ELEMÉR szigorló orvos, gyakornok a leíró és tájbonctarii intézetben. BERECZK PÉTER egyet, orvosdoktor, dijas gyakornok a női klinikán. CSÁNYl JÓZSEF egyetemes orvosdoktor, gyakornok az elineés idegklinikán. JENEY LAJOS szigorló orvos, gyakornok a bőr- és nemibeteg klinikán. KANYÓ BÉLA szigorló orvos, gyakornok az általános kór- és gyógytani intézetben. KNALL JÁNOS egyetemes orvosdoktor, gyakornok a gyermekgyógyászati kiinikán. KOVÁCS GÁBOR szigorló orvos, orvostani intézetben. gyakornok a törvényszéki KOVÁCS GYÖRGY egyetemes orvosdoktor, gyakornok a belgyógyászati klinikán. LEINZ1NGER LÁSZLÓ szigorló orvos, gyakornok az élettani intézetben.
29 MAROS TIBOR oki. ismereti intézetben. gyógyszerész, gyakornok MESTER GÁBOR szigoló orvos, gyakornok kórszövettani intézetben. a gyógyszer- a kórbonctani és MIHÁLOVITS SÁNDOR szigorló orvos, gyakornok a kórbonctani és kórszövettani intézetben. MiKÓ ISTVÁN oki. gyógyszerész, gyakornok az egyetemi gyógyszertárban. MÜNZ FRIGYES szigorló orvos, gyakornok a leíró és táj- bonctani intézetben. NAGY MÁRIA szigorló orvos, gyakornok a szövet- és déstani intézetben. NAGY GYÖRGY egyetemes orvosdoktor, gyakornok fejlő- a bőr- és nemibeteg klinikán. PÁLL GÁBOR szigorló orvos, gyakornok a gyógyszertani intézetben. RÖHRIG FRIGYES egyet, orvosdoktor, díjas gyakornok a női klinikán, SÓFALVY IDA szigorló orvos, gyakornok az orvosi vegytani intézetben. TOKAY LAJOS egyetemes orvosdoktor, gyakornok a belgyó- gyászati klinikán. ZEHERY, ISTVÁN egyetemes orvosdoktor, gyakornok a szemészeti klinikán. MACHÁNSZKY LÁSZLÓ egyetemes orvosdoktor, egészségügyi tanácsos, díjtalan mütőnövendék a sebészeti klinikán. VIRÁGH MÁRIA egyetemes orvosdoktor, díjtalan műtőnöven- dék a sebészeti klinikán. BAUER LÁSZLÓ egyetemes orvosdoktor, díjtalan gyakornok a női klinikán. ERNYEY ISTVÁN szigorló orvos, díjtalan gyakornok a szemészeti klinikán. FIEDERMANN ERNŐ egyet, orvosdoktor, díjtalan gyakornok a női klinikán. HELLER ISTVÁN egyetemes orvosdoktor, díjtalan gyakornok a gyermekklinikán. KELEMEN JÓZSEF egyetemes orvosdoktor, díjtalan gyakornok a női klinikán.
30 LEINZINQER MÁRIA szigorló orvos, díjtalan gyakornok a gyógyszerismereti intézetben. SÁNDOR JÓZSEF egyetemes orvosdoktor, díjtalan gyakornok a női klinikán. SZAMEK LAJOS egyetemes orvosdoktor, díjtalan gyakornok a női klinikán. TEMESVÁRY ERNŐ egyet, orvosdoktor, díjtalan gyakornok a belgyógyászati klinikán. BOGDÁN JÓZSEF szigorló orvos, önkéntes gyakornok a leíróés tájbonctani klinikán. Praeparator: SCHN1TZL QUSZTÁVNÉ a közegészségtani intézetben.
III. Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar. D é k á n és e l n ö k : Dr. CSENGERY JÁNOS (I. a 32. lapon). Prodékán: D r. MÁRKI SÁNDOR (I. alant). Kiérdemesült t a n á r : MOLDOVÁN GERGELY, tiszt, bölcsészet-doktor, a román nyelv és irodalom ny. r. tanára, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karnak az 1892/93. és 1902/3. tanévben dékánja, 1893/4. és. 1903/4. tanévben prodékánja, az egyetemnek 1906/7-ben rectora és 1907/8-ban prorectora, ny. r. tanár 1886 junius 16 óta. Nyugalomba lépett 1921-ben. Lakik: Kolozsvárt, Széchenyi-tér. N y i l v á n o s rendes t a n á r o k : SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS, bölcsészet-doktor,. a magyar történelem ny. r. tanára, a magyar történelem segédtudományainak előadására jogosított tanár, az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a szegedi középisk, tanárképző intézet tanára, nemzetgyűlési képviselő, a török Osmanje-rend lovagja, a M. Tud. Akadémia rendes-és a Történelmi Bizottság tagja, a Magyar Történelmi Társulatnak s több más társulatnak választmányi tagja, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karnak 1895 '6. és 1906/7. tanévben dékánja, az 1896/7. és 1907/8. tanévben prodékánja, az egyetemnek 1910/1 l-ben rectora és 1911/12-ben prorectora. Jelenleg szabadságon. Ny. r. tanár 1891 augusztus 12 óta. Lakik : Budapest, V., Báthory-utca 24., MÁRKI SÁNDOR, bölcsészet-doktor, az egyetemes történelem ny. r. tanára, az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a szegedi középisk. tanárképző intézet tanára, a Lipót-rend lovagja, a M. Tud. Akadémia' és a Szent István Akadémia rendes tagja, a Magyar Történelmi'Társulat, M. Társadalomtud. Társulat, M. Adria