A géptörés-biztosítás szerzıdési feltételei

A géptörés-biztosítás szerzıdési feltételei 111/9/2001/B01 1/12 HB-11876/3

A jelen biztosítási szerzıdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerzıdési feltételek alapján létrejött biztosítási szerzıdéseire alkalmazni kell. 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzıdési feltételek szerint a biztosítási szerzıdésben meghatározott szolgáltatást teljesíti. 1.2. A biztosítottak/szerzıdık köre A géptörés-biztosítást mindazon gazdálkodó szervezetek megköthetik, amelyek érdekeltek a saját, illetve idegen tulajdonú gépeik megóvásában, vagy a biztosítást ilyen érdekelt szervezet javára kötik. 1.3. A biztosítási szerzıdés létrejötte 1.3.1. A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. 1.3.2. A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzıdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselıje részére történı átadása idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. 1.4. A biztosítási szerzıdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 1.4.1. A biztosítási szerzıdés létrejötte esetén egyéb megállapodás hiányában az azt követı napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerzıdı az elsı díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerzıdı felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 1.4.2. Ha a felek a szerzıdésben a biztosítási szerzıdés hatálybalépését illetıen késıbbi idıpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idıpontban kezdıdik. Ez esetben a befizetett díjat is csak olyan idıszakra lehet elszámolni, amely nem kezdıdik elıbb, mint a biztosító kockázatviselése. 1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idıszak 1.5.1. A biztosítási szerzıdés a megállapodástól függıen határozott vagy határozatlan idıtartamra jön létre. 1.5.2. Határozatlan idıtartamú szerzıdés esetén a biztosítási idıszak egy év, a biztosítási évforduló ettıl eltérı megállapodás hiányában minden év január elseje. 1.6. A biztosítás területi hatálya A biztosítási fedezet a biztosítási szerzıdésben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetkezett káreseményekre terjed ki. 2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek 2.1. A biztosítható vagyontárgyak: 2.1.1. A biztosított tulajdonát képezı, nyilvántartásaiban kimutatott tárgyi eszközei közül az a) erıgépek, erımővi berendezések, b) egyéb gépek, berendezések, c) szállítóeszközök, d) forgalmi rendszám nélküli jármővek, e) munkagépként mőködı, forgalmi rendszámos jármővek. 2.1.2. Az idegen tulajdont képezı bérelt, kölcsönvett, lízingszerzıdéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 2.1.1. pont szerinti vagyontárgyak. 111/9/2001/B01 2/12 HB-11876/3

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak: A biztosító nem vállal fedezetet az alábbi gépekre: a) számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, b) légi jármővek, vízi jármővek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezı személy- és teherszállító jármővek, c) mőszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésbıl (üzemeltetésbıl) kivont gépek. 2.3. Biztosítható költségek A biztosított / szerzıdı a szerzıdésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptöréskáraival összefüggésben indokoltan felmerülı alábbi költségek fedezetére: a) mentési költségek, b) bontási, maradványeltávolítási költségek, c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek, d) tervezıi, szakértıi és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szükségesek, e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csı- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közmővekben, közüzemi berendezésekben keletkezı károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik. 3. A biztosítási esemény 3.1. A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek géptörésnek minısül a szerzıdés hatálya alatt a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévı biztosított vagyontárgyaknak belsı és/vagy külsı erıhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külsı erıhatás miatti, a 3.1.2. pontban részletezett károkokból véletlenül, váratlanul, balesetszerően bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mőködésképtelenségét okozza. A jelen biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár győjtıfogalom, és ilyennek minısülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következı deformációk formájában álltak elı: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. 3.1.1. A géptörés-biztosítás kockázatviselése kiterjed a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen mőködnek, vagy nem mőködnek, b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy telephelyen belül történı mozgatás alatt levı gépekre. A géptörés-biztosítás kockázatviselése a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kifejezetten csak a munkagépként mőködı jármőben e jármővel való munkavégzés által okozott, továbbá e jármőnek munkavégzésre vagy közlekedésre való elıkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki. 3.1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek kizárólag az minısül, ha a kár oka a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása, c) hibás beállítás vagy szabályozás, d) rossz elhelyezés, telepítés, e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása, f) a szokásosnál nagyobb erıhatás, túlterhelés, g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás, h) túlhevülés (kivéve a hınek, lángnak rendeltetésszerően kitett berendezéseket), 111/9/2001/B01 3/12 HB-11876/3

i) a centrifugális erı hatása miatti széthullás, j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be), k) a mérı-, szabályozó-, vezérlı- és biztonsági berendezések meghibásodása, l) leesés, lökés, ütközés, m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás, n) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás, o) a gépet üzemeltetı dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés), p) a biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjainak gondatlansága. 3.2. Kizárások 3.2.1. Nem minısül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka: a) tőz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésbıl eredı vízkár, technológiai csıvezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhıszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kıomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi jármővek rázuhanása és ismeretlen földi jármővek által okozott rongálási károk, továbbá tőzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedése, megdılése, valamint a fenti eseményeket követı romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, betöréses lopás és rablás. A robbanás fogalmába nem tartozik bele a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése. b) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkezı kopás és elhasználódás, vízkılerakódás, szennyezıdés, légköri jelenségek által elıidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása, c) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csıcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elı más biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben, d) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e vagy sem), polgárháború, e) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében rendkívüli vagy szükségállapotot vezettek be, f) terrorcselekmény A jelen kizárás szempontjából terrorcselekmény alatt olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erıt, erıszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el. g) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerzıdés szerint biztosítási eseménynek minısülı események okozták-e vagy sem, h) mőhold és őrjármő lezuhanása, becsapódása. 3.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a) a gép próbaüzeme, szándékos túlterhelése, biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése, telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek. b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezıszerszámokban), gyártóeszközökben, 111/9/2001/B01 4/12 HB-11876/3

öntıformákban, öntımintákban és öntıüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek, c) a sőrőn cserélendı alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védırácsokban, hı- és tőzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülı elemeiben, gumiabroncsokban, összekötı kábelekben és a nem fémbıl készült alkatrészekben, tömlıkben, tömítésekben, szőrıkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, d) magának a gépnek a károsodás elleni védelmet szolgáló biztonsági berendezésében, a gép mőködésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak, e) törés és repedés nélküli meghibásodás, mőködési zavar, mőködésképtelenség formájában álltak elı, f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek, g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeibıl, tartályaiból, csıvezeték-hálózataiból, szerelvényeibıl, a konténerekbıl, kohókból, kemencékbıl, üstökbıl) kiömlı, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek, h) kötbér és bírság jellegő többletköltségként merültek fel, i) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébıl származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkeztek (pl. túlóra, sürgısségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidıre kifizetett bér vagy egyéb veszteség), j) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségként merültek fel, k) kedvezmények elvesztésébıl, késedelembıl vagy piacvesztésbıl adódtak, l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetık, illetve visszaigényelhetık, m) a garancia és szavatosság körében megtérülnek, n) más biztosítás alapján megtérülnek. 4. A biztosítási összeg 4.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak a 4.4., 4.5. és 4.6., pontok szerinti értéke, valamint a biztosítható költségek 4.7. pont szerinti összege, aminek a mindenkori tárgyévre vonatkozó meghatározása a biztosított / szerzıdı feladata. A biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyon értékének megállapítási módszerét a biztosítási szerzıdés (ajánlat, adatközlı) tartalmazza. 4.2. A biztosítottnak a vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan a szerzıdésben elıírt határidıre meg kell határoznia, illetve meg kell adnia. Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a telephelyi adatközlı lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minısülnek. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsoportok, vagyontárgyak között nem csoportosíthatók át. 4.3. Ha a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont biztosítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biztosítási tárgyévre vonatkozó legmagasabb értéket kell meghatározni. Gépenkénti biztosítás esetén a biztosítási összegeket tételes jegyzékben fel kell sorolni. 111/9/2001/B01 5/12 HB-11876/3

4.4. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a) új gépek: új érték, b) az új értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékő technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek: valóságos érték. 4.5. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: valóságos érték. 4.6. A jelen feltételek alkalmazásában: Új érték: a mőszaki jellemzıiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékő új vagyontárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-elıállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmazhat. Valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték. A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek alkalmazásában a következı fıbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, mőszaki állapot, üzemelési idı, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy idıszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetısége. 4.7. A biztosítható költségek biztosítási összege: a biztosítási év folyamán elıforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülı, a feltételek 2.3. pontjában felsorolt költségek a biztosított / szerzıdı által (pl. becsléssel) meghatározott legmagasabb értékeinek összege. 4.8. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérı értékmeghatározási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot tételesen részleteznie kell, azonosítható módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyoni érték meghatározásának módszerét. 4.9. A biztosítási összegeknek a jelen feltételek szerinti meghatározása, illetve a vagyontárgyak értékének változása szerinti módosítása a biztosított / szerzıdı kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt. 4.10. A biztosító káreseményenkénti és biztosítási évenkénti szolgáltatásának felsı határa a biztosított kockázatviselési helyre (telephelyre) a vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az értékmeghatározás módszerével számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg. 4.11. Ha a káresemény idıpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltétel 4.4., 4.5. és 4.6. pontjában meghatározott biztosításiösszeg-megállapítási módszer szerinti tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerzıdés minden egyes tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja. 5. A biztosítási díj 5.1. A biztosítási díj megállapítása 5.1.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díjalapjának függvényében biztosítási idıszakonként kockázatarányosan határozza meg. A díj a biztosítás díjalapjának és a kockázatra jellemzı díjtételnek a szorzata. 111/9/2001/B01 6/12 HB-11876/3

5.1.2. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyak és a biztosított költségek 4. fejezet szerint meghatározott tárgyévi biztosítási összege. A biztosítottnak a díj meghatározásához szükséges adatközlıket biztosítási évenként a szerzıdésben meghatározott határidıre meg kell küldenie a biztosító részére. 5.2. A biztosítási díj fizetése 5.2.1. Ha a felek eltérıen nem állapodnak meg a biztosítás elsı díja a szerzıdéskötéskor, a további biztosítási idıszakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. 5.2.2. Az egy biztosítási idıszakra járó biztosítási díjat egy összegben, elıre kell megfizetni, hacsak a felek ettıl eltérıen nem állapodtak meg. Az egy évnél rövidebb határozott idıtartamú biztosítás egyszeri díjfizetéső, a teljes díj a szerzıdéskötéskor esedékes. 5.2.3. Részletfizetés esetén kár bekövetkezésekor a még hátralévı díjrészlet azonnal esedékessé válik, és azt a biztosító levonja a kártérítés összegébıl. 5.2.4. A díj meg nem fizetésének következménye a szerzıdés 12.6. pont szerinti megszőnése. 6. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 6.1. A közlési kötelezettség A biztosítottnak a szerzıdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére válaszolni. 6.2. A változásbejelentési kötelezettség 6.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére. 6.2.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen: a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása, b) a vagyon telephelyek közötti átcsoportosítása, c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása, d) a biztosított vagyontárgyakat terhelı zálogjog alapítása, e) a biztosított elleni csıdeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszőnését célzó végelszámolási eljárás megindítása, f) a kármegelızés és kárelhárítás rendszerében bekövetkezı módosulások, g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerő leállítása, h) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása és új anyagok alkalmazása, i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás. 6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 6.3.2. Ha a biztosító csak a szerzıdéskötés után szerez tudomást a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl, továbbá ha a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetıleg ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja a szerzıdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított harmincadik napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzıdés az eredeti tartalommal hatályban marad. 111/9/2001/B01 7/12 HB-11876/3

7. A biztosító szolgáltatása 7.1. A biztosító a 3. fejezetben felsorolt kizárások figyelembevételével megtéríti a vagyontárgyakban bekövetkezett géptöréskárokat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási káreseményeivel összefüggésben merültek fel. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidıszakra vonatkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként), az adatközlın vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. 7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása 7.2.1. Általános rendelkezések 7.2.1.1. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként értékeli. 7.2.1.2. Jelen feltétel alkalmazásában: Teljes vagy totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mőszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyreállítható kár. 7.2.1.3. Nem az eredeti állapotra történı helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelı helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elızı pontokban foglaltaknak megfelelıen. 7.2.1.4. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye. 7.2.1.5. Az értékesíthetı vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegébıl levonja. 7.2.2. A vagyontárgyak kártérítési szabályai 7.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képezı gépek, berendezések kárainak térítése Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén: Teljes kár: a káridıponti új érték, újra-elıállítási érték, ill. újrabeszerzési érték. Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridıponti újra-elıállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig. Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén: Teljes kár: a káridıponti valóságos érték. Részleges kár: a helyreállítás költsége az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridıponti valóságos értékéig. 7.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése: Teljes kár: a káridıponti valóságos érték. Részleges kár: a helyreállítási költség az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridıponti valóságos értékéig. 7.2.3. A káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségek térítése 7.2.3.1. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt a 2.3. pontban felsorolt költségeket a telephelyi adatközlıkben megjelölt értékig. 7.2.3.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csı- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülı anyagok viszszavételezési értékének levonásával téríti meg. 111/9/2001/B01 8/12 HB-11876/3

7.3. Önrészesedés Minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegébıl a szerzıdésben meghatározott önrészesedésnek megfelelı összeget a biztosított maga visel. Teljes kárösszegen a biztosító szerzıdésben vállalt egy biztosítási káreseménnyel összefüggı valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendı. 7.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó viszszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták. 8. A biztosított kármegelızési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 8.1. A biztosított köteles minden tıle elvárható intézkedést megtenni a károk megelızése, elhárítása és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elıírásokat mindenkor be kell tartania. 8.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelı mőködésérıl és folyamatos karbantartásáról. 8.3. A biztosító maga vagy képviselıje, megbízottja útján jogosult a kármegelızésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenırizni. 8.4. Ha a biztosító a kármegelızésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzıdés módosítását. 9. A biztosító mentesülése 9.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetıleg a szerzıdı fél, a biztosított jogi személy vezetı szerve, illetve e szerv tagja, vezetı beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minıségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 9.2. A 9.1. pont a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik. 9.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 10. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 9.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérési eljárásának megindulásáig, de legkésıbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétıl számított ötödik munkanapon 24 óráig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. 10. A biztosító teljesítése 10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje 111/9/2001/B01 9/12 HB-11876/3

10.1.1. A biztosítottnak a biztosítási eseményt a bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésıbb az észlelésétıl számított két munkanapon belül írásban be kell jelentenie a biztosítási szerzıdést kezelı egységhez. 10.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási kötvény számát, a káresemény idıpontját, rövid leírását, a károsodott gép, gépi berendezés megnevezését, a kárszemle helyét, a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget), a kárrendezésben közremőködı és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerőségének elbírálásához szükséges. 10.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak bejelentést, illetve ha az esemény bőncselekménynyel van okozati összefüggésben a rendırhatóságnak feljelentést tenni, és azok másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni. 10.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétıl számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. 10.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétıl számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megırizni. 10.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímét (pl. bérlet, bizomány, letét, lízing, kipróbálás/tesztelés, javítás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét. 10.5. A biztosított köteles a kárát bizonyító hatósági vizsgálati jegyzıkönyveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani. 10.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzıkönyvben foglaltak alapján történik. 10.7. A káreseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerő megállapítását a szerzıdı felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. 10.8. A biztosítottnak az egy káreseménybıl származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelezı útján vagy mindkét módon, vegyesen történik. 10.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje A biztosító a szolgáltatást a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció és hatóság által kiadott határozat beérkezésétıl számított 15 napon belül köteles teljesíteni. 111/9/2001/B01 10/12 HB-11876/3

11. A biztosító megtérítési igénye 11.1. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni. 11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és errıl egyidejőleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn. 12. A biztosítási szerzıdés megszőnése 12.1. A határozatlan idıtartamra kötött szerzıdést a felek írásban a biztosítási idıszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idı harminc nap. 12.2. A határozott idıtartamú szerzıdés a 6.3.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a jelen fejezetben meghatározott érdekmúlás eseteiben megszőnik, vagy a felek közös megegyezéssel megszüntethetik. 12.3. Határozott tartamú biztosítási szerzıdés esetén az idıtartam lejártával a szerzıdés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszőnik. A megszőnés utáni idıszakra történı díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerzıdést. A biztosító a szerzıdés megszőnése utáni idıszakra vonatkozó díjat visszafizeti. 12.4. Ha a szerzıdés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához főzıdı érdeke megszőnik, akkor a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszőnik. 12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott idıtartamú szerzıdés lejárta elıtt vagy határozatlan idıtartamú szerzıdés esetén a biztosítási évforduló elıtt megszőnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. 12.6. Megszőnik a szerzıdés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétıl számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 13. Egyéb rendelkezések 13.1. A személyes adatok kezelése A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzıdés létrejötte, nyilvántartása és teljesítése érdekében kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzıdés létrejöttéhez. A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási tevékenységrıl szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. -a felhatalmazása alapján a biztosító és biztosítási ügynöke jogosult kezelni a biztosított (szerzıdı), a kedvezményezett és a károsult (a továbbiakban: ügyfél) adatait, valamint a biztosítási szerzıdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggı összes lényeges tényt és körülményt. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetıleg a személyes adatok külföldi biztosító adatkezelıhöz történı továbbításához az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges. 111/9/2001/B01 11/12 HB-11876/3

A biztosító, mint adatkezelı az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft-t (1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett posta útján történı utalás vagy banki átutalás esetén a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minısül. A biztosító az ügynöke, illetve megbízottja a tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minısülı adatokat a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltıl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsı közremőködıket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett. Az ajánlat figyelembe véve a géptörés-biztosítás speciális jellegét is, tartalmazza azt a megbízotti adatkört az adattovábbítás céljának megjelölésével akiknek a biztosító az adatokat továbbíthatja. Az ügyfél a saját személyes, nyilvántartott adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosíthatja. A biztosító az adatokat a biztosítási szerzıdés tartama alatt, és a szerzıdés megszőnését követıen a szerzıdésbıl származó követelések elıterjeszthetıségének, az elévülési idı lejártáig kezeli. 13.2. A jognyilatkozatok megtételének módja A biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. 13.3. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenırizni a kockázati viszonyokat és a biztosított / szerzıdı által szolgáltatott adatok helyességét. 13.4. A biztosítási szerzıdésbıl eredı igények elévülési ideje az esedékességtıl számított egy év. 13.5. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. 13.6. A biztosítási szerzıdéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintıen bekövetkezett változásokról a biztosított/szerzıdı köteles a tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül a biztosítót értesíteni. A jelen szerzıdési feltételek alapján létrejött szerzıdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 111/9/2001/B01 12/12 HB-11876/3