HABILITÁCIÓS SZABÁLYZAT

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR HABILITÁCIÓS SZABÁLYZAT Elfogadta a Kari Tanács 2009. június 19 én, 20/2009 (VI. 19.) sz. határozatával. Hatályos: 2009. június 20 tól. 2009

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Habilitációs Szabályzat A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) és az Egyetemi Habilitációs Szabályzat (a továbbiakban: EHSZ) alapján a Karon a habilitációs eljárást a jelen szabályzattal (a továbbiakban: KHSZ) a következők szerint szabályozza [A KHSZ az EHSZ szel egységes szerkezetben készült, melyben a vastag betűs szedéssel az EHSZ, normál betűvel a KHSZ található.] EHSZ 1. Általános és szervezeti rendelkezések (1) A habilitáció az oktatói, az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. A habilitációs eljárás annak bizonyítása, hogy a pályázó megfelel az 1. (4) bekezdésében leírt követelményeknek. (2) Az egyetem habilitációs joga azon tudományágakra terjed ki, amelyekben doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére is jogosult (1. melléklet) (3) Habilitáció az egyetemre benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. (4) Az egyetem habilitálhatja azt a személyt, aki a) a doktori fokozat (PhD) megszerzése után általában legalább 5 éven át folytatott magas szintű tudományos alkotó tevékenységgel, a tudományos életben is elismert új tudományos eredményekkel járult hozzá valamely tudományág fejlesztéséhez [lásd 6. (1)]; b) a hazai és a nemzetközi tudományos rendezvényeken, a szakmai közéletben tevékeny szerepet vállal; c) ismereteit logikus rendszerbe foglalva, írásban és szóban képes átadni, azaz tananyagformáló és ismeretátadó készséggel rendelkezik [lásd 6. (2)]; d) tudását anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven is képes átadni [lásd 6. (3)]; e) rendszeres egyetemi szintű oktató munkát végez. (5) A habilitációs eljárás magyar nyelven, vagy kérelemre az illetékes Kari Habilitációs Bizottság hozzájárulásával, az egyetem más oktatási nyelvén folytatható le. (6) Az egyetem Habilitációs Bizottsága jelen szabályzat 2. a szerint működik. (7) Az egyetem azon karain, melyeken a Magyar Akkreditációs Bizottság doktori programot akkreditált és amelyeket így egyúttal habilitációs joggal ruházott fel, e szabályzat 3. a szerint Kari Habi

litációs Bizottságok működnek. A karok a jelen egyetemi szabályzat alapján kari Habilitációs Szabályzatot készítenek. (8) A habilitációs eljárás költségeit (a jelölt által fizetendő díjakat) és a közreműködők tiszteletdíját a 2. melléklet tartalmazza. EHSZ 2. Az Egyetemi Habilitációs Bizottság feladatai (1) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHB) ellátja az egyetem habilitációs feladatait. (2) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság a habilitáció elvi és összegyetemi kérdéseiben dönt, biztosítva azt, hogy a kutatás, a doktori képzés, a doktori és habilitációs követelmények színvonala, valamint feltételei egységesek legyenek. Egyéni ügyekkel fellebbezések esetén foglalkozik. (3) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság a Kari Habilitációs Bizottságok (KHB k) döntéseinek jóváhagyásáról tagjainak több mint a felének igen szavazatával dönt. EHSZ 3. A Kari Habilitációs Bizottságok (1) A Kari Habilitációs Bizottság elnökét a Kar habilitált egyetemi tanárai, tagjainak kétharmadát a kar habilitált oktatói, egyharmadát külső intézmények meghívott. doktori fokozattal rendelkező tagjai közül választja a Kari Tanács. A KHB elnökének megbízatása négy évre szól, melyet legfeljebb egyszer lehet megújítani. (2) A Kari Habilitációs Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Személyi kérdésekben döntést titkos pontozással (0 1 2 3 pont) hoz. Pozitív döntéshez a jelenlévők által adható maximális pontszám legalább kétharmada szükséges. Egyéb kérdésekben a bizottság jelenlévő tagjai nyílt szavazásával, egyszerű többséggel dönt. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök hitelesít. (3) A KHB döntéseinek indoklása nyilvános. (4) A KHB maga határozza meg működésének ügyrendjét. (5) Az adminisztrációs feladatok ellátásáról a karok gondoskodnak. KHSZ 1. Általános rendelkezések (1) A Kari Habilitációs Bizottság (KHB) egy elnökből és hat tagból álló testület, melynek négy tagját a Kar habilitált oktatói közül, két tagját a külső intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkező tagjai közül választja meg a Kari Tanács. Az elnök és a tagok megbízatása négy évre szól, melyet legfeljebb egyszer újíthat meg a Kari Tanács. (2) A hét tagú KHB akkor határozatképes, ha az elnök és legalább három tagja jelen van. A határozatképesség, a döntéshozatal és a KHB működése szempontjából az elnököt tagnak kell tekinteni. A habilitációs eljárással és az eljárásban résztvevő testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Doktori Iskola titkársága (a továbbiakban: a KHB titkársága) látja el.

(3) A KHB működése és döntéshozatala szempontjából, az EHSZ 3. (2) bekezdése szerinti titkos pontozással eldöntendő személyi kérdésnek minősül: a) a habilitációs eljárás megindítása, b) a Bíráló Bizottság javaslata alapján döntés a habilitációs eljárás folytatásáról vagy az EHSZ 5. (3) szerinti elutasításáról, c) döntés a habilitáció megítélése tárgyában, EHSZ 7. (3) bekezdés alapján, d) döntés az egyetemi magántanári cím megítélésére vonatkozó, a Kari Tanács elé terjesztendő javaslatról, (4) Egyéb kérdésekben a KHB jelenlévő tagjai nyílt szavazásával, egyszerű többséggel döntenek, szavazategyenlőség esetén az elnök által támogatott javaslat kerül elfogadásra. Ilyen kérdésnek minősül különösen: a) a Bíráló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása; b) döntés a KHB valamely tagjának vagy az elnöknek meghatározott ügyben a döntésből történő kizárásáról; c) a habilitációs kérelem elutasítása az EHSZ 4. (8) bekezdése alkalmazásával; d) a szakértői bizottság javaslatával szemben benyújtott panasz elbírálása; e) a Bíráló Bizottság által elutasításra javasolt pályázó KHB előtti meghallgatásának elrendelése. (3) A KHB döntésének meghozatalában nem vehet részt az, aki az adott döntésben érintett pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el (összeférhetetlenség). A KHB tagja köteles bejelenteni az összeférhetetlenség alapjául szolgáló okot. Ilyen okot a KHB más tagja és a habilitációs eljárás iránti kérelmet benyújtó is bejelenthet. Az elnökkel szemben bejelentett összeférhetetlenség esetén az elnöki feladatokat az ok bejelentésétől az érintett döntés meghozataláig a kari doktori iskola tanácsának elnöke vagy ennek hiányában a KHB legidősebb tagja (korelnöke) tag látja el. Az összeférhetetlenségről mindig a KHB dönt. Az összeférhetetlenség miatt kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. KHSZ 2. Ügyrendi szabályok (1) A KHB üléseit az elnök írásban, az ülés időpontját, helyét és a tervezett napirendet tartalmazó meghívó, valamint a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések megküldésével hívja össze. Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívó kiküldése és az ülés tervezett időpontja között legalább nyolc munkanap legyen. (2) A meghívó és a napirendekhez tartozó előterjesztések elektronikus levélben is megküldhetők a KHB tagjának a KHB titkárságához korábban bejelentett e mail címére. Az e mailcímet a KHB elnöke mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a KHB tagja azt meg nem változtatja vagy nem kéri az írásos, postai vagy más módon történő kézbesítést. Az elektronikusan megküldött előterjesztések eredeti,

aláírt és hiteles példányát a KHB titkársága őrzi. Az ülésen az eredeti okiratoknak is rendelkezésre kell állnia. (3) A KHB ülését az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Ennek során többek között megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre, megadja és megvonja a szót, lezárja a vitát és elrendeli a szavazást. A KHB üléseit az elnök berekeszti, amennyiben a tagok létszáma a határozatképesség alá csökken. Az elnök a beérkezett előterjesztések alapján állítja össze a napirendi javaslatot, a formai feltételeknek megfelelő előterjesztéseket azonban köteles a napirendi javaslatba felvenni. (4) A KHB ülésein a tagok szavazati és tanácskozási joggal vesznek részt. Az üléseken tanácskozási joggal vehet részt a dékán, az oktatási és a tudományos dékán helyettes, valamint a doktori iskola vezetője (amennyiben a bizottságnak nem tagja). (5) A KHB ülésén a titkos pontozás a KHB titkársága által előkészített pontozólapok alkalmazásával történik. A pontozólapokat lezárt urnába kell elhelyezni és azt a tagok előtt kell felnyitni. A pontokat a KHB elnöke és egy tagja nyilvánosan számolja össze. (6) A KHB ülésére a tag, a dékán, a dékán helyettes, továbbá a kérelem benyújtója [KHSZ 3. (1) bekezdése] tehet előterjesztést. Az előterjesztés minden alkalommal írásban készül, a KHB ülésén szóbeli előterjesztés nem tárgyalható meg és az alapján döntés nem hozható. Az előterjesztésben határozati javaslatot is meg kell fogalmazni, melynek módosítására mind a tagok, mind a tanácskozásra jogosultak tehetnek indokolt javaslatot. (7) A KHB előbb mindig a módosító, kiegészítő javaslatokról szavaz, majd ennek alapján az esetlegesen módosított vagy kiegészített eredeti határozati javaslatról. A módosító, kiegészítő javaslatokról akkor is nyílt szavazással dönt a KHB, ha a határozati javaslatról titkos szavazást kell tartani. A szavazás eredményét mindig az elnök hirdeti ki. EHSZ 4. A habilitációs kérelem (1) Habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki büntetlen előéletű és cselekvőképes, egyetemi doktori (PhD) fokozata van és felsőoktatási gyakorlattal rendelkezik. (2) A habilitációs eljárás megindítását formanyomtatványon, 3 példányban kell kérelmezni a KHB elnökénél. A formanyomtatványt a Kari szabályzat melléklete tartalmazza. (3) A jelölt a kérelemben három tudományos előadás címét jelöli meg, melyek közül a KHB választja ki a megtartandó habilitációs előadást. A tantermi előadások témái célszerűen a jelölt által tartott, vagy meghirdetni tervezett egyetemi kollégium(ok)nak a KHB val egyeztetett fejezetei lehetnek. (4) A jelölt tudományos tevékenységének dokumentálására és tudományos habitusának megítéléséhez szükséges követelményeket a Kari Habilitációs Szabályzat tartalmazza. (5) A jelölt lehetőségei a doktori fokozat megszerzése óta végzett tudományos tevékenységének dokumentálására és tudományos habitusának megítélésére:

a) kézirat jellegű értekezés (3 példány), vagy b) nyomtatott kiadványként megjelent tudományos kötet (monográfia, koherens tanulmány gyűjtemény, forráskutatás) (3 példány), vagy c) tézisszerű bevezetővel ellátott cikkgyűjtemény (3 példány). Minden esetben mellékelni kell a jelölt új tudományos eredményeit összegző tudományos téziseket legalább 50 példányban. (6) A habilitációs kérelem benyújtásával egyidejűleg az eljárási díj teljes összegét be kell fizetni az egyetem számlájára (a 2. melléklet szerint). (7) Habilitáció általában a pályázó doktori fokozatának megfelelő tudományágban kérhető és nyerhető el. Ettől olyan esetben lehet eltérni, ha a pályázónak a fokozat megszerzése óta kifejtett tudományos tevékenysége ezt egyértelműen indokolja. Új tudományágban a habilitáció engedélyezésére a KHB illetékes. (8) A KHB a kérelmet elutasítja, ha a) nem akkreditált tudományterületen nyújtották be, b) nem felel meg jelen szabályzat 1. (4) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek, c) hiánypótlásra való felszólítás után sem egészíti ki a jelölt az anyagát. Formai okból történő elutasítás esetén az eljárási díj 80 % át a KHB visszatéríti. KHSZ 3. A habilitációs kérelem (1) A KHB a habilitációra bocsáthatóságról a habilitációs kérelem átvételétől számított 45 napon belül határoz. (2) A KHB ülésén a habilitációs kérelmet az adott tudományterülettel foglalkozó tag vagy az elnök által felkért, tudományos minősítéssel rendelkező külső szakértő ismerteti. A habilitációs kérelem ismertetésére az elnök az ülésre szóló meghívással egyidejűleg kéri fel a bizottság tagját vagy a külső szakértőt. (3) A szakértő javaslatot tesz a habilitációra bocsátásra, a pályázat kiegészítésére vagy a kérelem EHSZ 4. (8) bekezdése szerinti elutasítására. Ha javaslatában a habilitációs eljárás folytatása mellett foglal állást, javaslatot tehet a Bíráló Bizottság elnökére és tagjaira is. (4) Az állam és jogtudományok területén a habilitációs kérelem benyújtója (a továbbiakban: jelölt) tudományos tevékenységének dokumentálására és tudományos habitusának megítéléséhez az EHSZ 1. (4) bekezdés a) mellett a 4. (5) bekezdés a) pontja szerinti vagy a b) pontjában meghatározott követelmények teljesítése szükséges, azaz a jelölt vagy egy kézirat jellegű értekezést vagy egy nyomtatott kiadványként megjelent tudományos kötetet, [lektorált monográfia (lektorált szakmai kézikönyv), koherens tanulmány gyűjtemény, forráskutatás.] nyújthat be. A kérelem benyújtásának nem akadálya, hogy a kötetet tankönyvként is használják. Egyetemi jegyzet alapján habilitáció nem kérelmezhető.

(5) A (2) bekezdésben említett kézirat jellegű értekezés vagy tudományos kiadvány legalább 10 ív (400 ezer n ) terjedelmű kell, hogy legyen, emellett a jelöltnek be kell nyújtania legalább 8, új tudományos, szakmai eredményeket is tartalmazó tanulmányát, szakcikkét, könyvfejezetét (publikációkat), melyek közül legalább 2 idegen nyelven jelent meg. Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazásában koherens tanulmány gyűjtemény kerül benyújtásra, az abban szereplő publikációk nem értékelhetők a jelen bekezdés szerint. (6) Az EHSZ 4. (5) bekezdésében meghatározott, a jelölt új tudományos eredményeit összegző tudományos téziseket egy legalább 1 ív (40 ezer n ), legfeljebb 1,5 ív (60 ezer n ) terjedelmű füzetben (A4 oldalformátum, 12 pt betűméret, 1,5 es sortávolság) kell előterjeszteni. A füzetet elektronikus formában is be kell nyújtani. A füzetnek nem képezhetik részét a jelölt publikációs tevékenységének és hivatkozásainak adatai; azt a jelölt a kérelem mellékleteként benyújtott adatlapon terjeszti elő. EHSZ 5. A habilitációs eljárás előkészítése (1) A Kari Habilitációs Bizottság a döntés előkészítésére egy elnökből, legalább két tagból és két bírálóból álló szakértői bizottságot kér fel, amelyben legalább az egyik tag és legalább az egyik bíráló az egyetemmel munkaviszonyban nem álló külső személy. Valamennyien a szakma elismert habilitált vagy tudományos fokozattal/címmel (MTA doktora, külföldi esetén legalább Ph.D. és professzori cím) bíró képviselői legyenek. Nem lehet a szakértői bizottság tagja a jelölttel függelmi viszonyban levő vagy elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmatlan személy. A szakértői bizottság elnöke a pályázó szűkebb szakterületének habilitált oktatója legyen. A szakértői bizottságban KHB tagok is részt vehetnek. (2) A két bíráló három hónapon belül írásos javaslatot terjeszt elő a habilitációs kérelemről. A külső intézményi tag külföldi szakértő is lehet, amennyiben tudományos fokozattal rendelkezik. Külföldi előbíráló felkérése esetén a pályázatot egy az elbíráló által értett nyelven is el kell készíttetni. (A felmerülő költségekről a 2. melléklet rendelkezik.) (3) A szakértői bizottság a bírálók javaslatát alapul véve a pályázó teljes pályázati anyagának ismeretében tesz javaslatot az eljárás folytatására vagy elutasítására a Kari Habilitációs Bizottságnak, melynek döntéséről a KHB elnöke írásban értesíti a pályázót. (4) A kérelmező a szakértői bizottság javaslatának ismeretében, még az eljárás nyilvános részének meghirdetése előtt jogi következmények nélkül kérelmét visszavonhatja. (5) A kérelmező a szakértői bizottság javaslatával szemben írásban benyújtott panasszal fordulhat a Kari Habilitációs Bizottsághoz. Elutasításra javasolt pályázó kérheti a KHB előtti meghallgatását. (6) A habilitációs eljárás folytatása esetén a KHB kijelöli a tudományos és a tantermi előadás témáját. (7) A Magyar Tudományos Akadémia doktora cím alapján az egyetem a habilitáció tudományos követelményeit teljesítettnek tekinti, s az ezzel bíró jelöltet a tudományos előadás megtartása alól felmenti.

KHSZ 5. A habilitációs eljárás előkészítése és a Szakértői Bizottság (Bíráló Bizottság) (1) A KHB által a döntés előkészítésére megválasztott és írásban felkért Szakértői Bizottság (jelen szabályzat alkalmazásában: Bíráló Bizottság) elnökből, a két hivatalos bírálóból, további két tagból és egy póttagból áll. A KHB elnöke a Bíráló Bizottság összetételéről haladéktalanul tájékoztatja a jelöltet. A habilitációs kérelem anyagát az elfogultsági kifogás benyújtására nyitva álló határidő leteltétől, illetőleg a kizárás kérdésében hozott döntéstől számított nyolc napon belül kell megküldeni a Bíráló Bizottság elnökének. (2) A Bíráló Bizottság összetétele szempontjából külső személynek az tekintendő, aki az egyetemmel sem közalkalmazotti jogviszonyban, sem munkaviszonyban nem áll. A Bíráló Bizottságnak az EHSZ 5. (1) bekezdésén túl nem lehet tagja és annak munkájában nem vehet részt, aki a pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. E szabályzat alkalmazásában hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. ának b) pontjában meghatározott személy. (3) A Bíráló Bizottság tagja köteles bejelenteni a kizárás alapjául szolgáló okot. Ilyen okot a KHB tagjai és a jelölt maga is bejelenthet. A jelölt ezt a bejelentését (elfogultsági kifogását, illetve kizárásra irányuló indítványát) a Bíráló Bizottság tagok megválasztásáról szóló KHB határozatról való tudomásszerzésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő az elnöknél. A kizárás tárgyában a KHB dönt, és szükség esetén dönt a póttag behívásáról. E szabályok értelemszerűen a hivatalos bírálókra, mint a Bíráló Bizottság tagjaira is alkalmazandók. (4) A Bíráló Bizottság a bírálók írásos javaslatának beérkezését követő nyolc munkanapon belül küldi meg mindkét írásba foglalt indoklással ellátott javaslatát az eljárás folytatásáról vagy a kérelem elutasításáról a KHB nak. A Bíráló Bizottság a javaslatának kialakításakor nincsen kötve a hivatalosan felkért bírálók véleményéhez, abban az esetben azonban, ha mindkét bíráló a kérelem elutasítására tesz javaslatot, vagy ha a két bíráló véleménye lényegesen ellentmond egymásnak, a harmadik bírálatot a Bíráló Bizottság elnöke készíti el. A Bíráló Bizottság az újabb bírálat elkészítéséig nem dönt. Amennyiben ez a harmadik bírálat is az elutasítást javasolja, a Bíráló Bizottság a habilitációs kérelem elutasítását javasolja a KHB nak. Támogató vélemény esetén a Bíráló Bizottság az EHSZ 5. (3) bekezdése alapján dönt. (5) Az eljárás folytatásáról, ezzel együtt a tantermi, valamint a tudományos előadás kitűzéséről, vagy a habilitációs kérelem elutasításáról a KHB a Bíráló Bizottság állásfoglalásának kézhezvételétől számított 14 napon belül dönt, a döntésről a KHB elnöke a döntés meghozatalát követő 8 napon belül értesíti a jelöltet. A habilitációs kérelem elutasítása esetén a pályázót tájékoztatni kell fellebbezési jogáról. EHSZ 6. A habilitációs eljárás nyilvános szakasza (1) A pályázó a választott tudományterület széleskörű és korszerű ismeretét a szakértői bizottság jelenlétében folytatott nyilvános tudományos előadás és vita keretében bizonyítja. A vitán minden résztvevő jogosult kérdést feltenni, vagy hozzászólni. Az ülést a szakértői bizottság elnöke vezeti.

(2) Az előadókészség bizonyítása a szakértői bizottság és egyetemi hallgatók jelenlétében tartott nyilvános tantermi szabad előadással (45 50 perc) történik. Nem magyar anyanyelvű pályázó az egyetemen elfogadott valamely más nyelven is megtarthatja előadását. Az előadást vita nem követi. (3) A pályázó idegennyelvtudását a szakma művelése szempontjából fontos idegen nyelven, szabadon tartott előadással bizonyítja. Ez lehet a nyilvános tantermi vagy a tudományos előadás, illetve ezek valamelyikének 15 20 perces összefoglalója, vagy része. (4) Az előadásokat az egyetemen kellő időben meg kell hirdetni. Az eljárás nyilvános előadására és a szakmai vitájára a Kari Habilitációs Bizottság minden tagját meg kell hívni. KHSZ 6. A nyilvános eljárás kiegészítő szabályai (1) A pályázó idegennyelvtudásának igazolására szolgáló, a szakma művelése szempontjából fontos idegen nyelv (a továbbiakban: idegen nyelv) a magyar nyelvtől eltérő élő nyelv lehet, de nem lehet a jelölt magyartól eltérő anyanyelve vagy annak az államnak a hivatalos nyelve, melynek ő az állampolgára. Az idegen nyelvet a Bíráló Bizottság többségének, vagy legalább két tagjának értenie kell. (2) A tudományos és a tantermi előadás egy napon is megtartható, az előadások időpontjának kitűzése és az előadás között azonban legalább 30 napnak el kell telnie. Az időpontok kitűzését követően az előadások helyszínét és idejét nyilvánosan is meg kell hirdetni, ennek keretében az Egyetem és a Kar honlapján is el kell helyezni. A nyilvános meghirdetés tényét a habilitációs eljárás iratai között dokumentálni kell. (3) A tantermi szabad előadás során a jelölt előadását írásos segítség nélkül (fejből) tartja meg és ennek során csak az előadása tárgyához és tartalmához igazodó indokolt mértékben támaszkodhat oktatási segédletek és segédeszközök (írásvetítő, power point, stb.) használatára. A segédeszközök előadás tárgyához és tartalmához képesti túlzott használatát a Bíráló Bizottság ellenőrzi és ítéli meg. EHSZ 7. A nyilvános cselekmények értékelése (1) A szakértői bizottság titkos szavazás keretében, pontozással (0 1 2 3) külön külön értékeli a pályázó tudományos, illetve tantermi előadását, valamint idegen nyelvi teljesítményét. A bizottság határozatképességéhez legalább 4 tag jelenléte szükséges. Az értékelésnek mindhárom minősítés esetén el kell érnie a jelenlévők által adható maximális pontszám kétharmadát. Az előadáson jelen lévő habilitáltak a bizottság tagjaival azonos módon szavaznak. Ez a szavazat a KHB nál egy szavazatnak minősül. A tantermi előadáson részt vevő nem habilitáltak szintén szavaznak, de pontszámuknak csak az átlaga kerül figyelembe vételre. (2) A szakértői bizottság írásos jelentésben javaslatot tesz a KHB nak a habilitáció odaítélésére vagy a kérelem elutasítására. A döntést részletesen meg kell indokolni. A javaslatot a szakértői bizottság minden tagja aláírja esetleges különvéleményének feltüntetésével.

(3) A KHB a pályázó munkásságának írásos dokumentumai, az eljárás nyilvános cselekményei, valamint a szakértői bizottság véleménye alapján titkos szavazás keretében, pontozással, (0 1 2 3) dönt. A habilitációhoz a jelenlévő tagok által adható maximális pontszám legalább kétharmada szükséges. Az elutasító döntést írásban meg kell indokolni. Az erről készült jegyzőkönyvet a KHB elnöke írja alá (3. melléklet) (4) A szakértői bizottság döntése ellen kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi habilitációs szabályzat megsértése címén lehet fellebbezéssel élni. KHSZ 7. A nyilvános cselekmények értékelése A Bíráló Bizottság a nyilvános cselekményeket haladéktalanul értékeli és a másodikként megtartott előadást követő nyolc napon belül küldi meg az EHSZ 7. (2) bekezdés szerinti, írásba foglalt, indoklással ellátott jelentését a KHB nak. A KHB a jelentés alapján, titkos szavazás keretében pontozással dönt a habilitáció odaítéléséről, vagy elutasításáról. Odaítélés esetén döntését alaki jóváhagyás végett felterjeszti az EHB nak. EHSZ 8. A habilitációs eljárás lezárása (1) A habilitációs eljárást a kérelem benyújtásától számított egy éven belül lehetőleg le kell zárni. Elutasítás esetén új eljárás azonos szakterületen két éven belül nem kezdeményezhető, ha az elutasítás oka a tudományos előadás és vita eredménytelensége. A tantermi előadás sikertelensége, illetve az idegen nyelvi teljesítmény elégtelensége esetén az Egyetemi Habilitációs Bizottság fél év elteltével engedélyezheti az eljárás folytatását. (2) A KHB nak a habilitáció megadásáról szóló döntését az EHB hagyja jóvá. Az esetleges elutasítást az Egyetemi Habilitációs Bizottság írásban indokolja. A végső határozat ellen csak jogszabálysértés vagy a habilitációs szabályzat megsértésének vélelmével lehet a rektorhoz fellebbezni. (3) Az egyetem a habilitált személynek habilitációs oklevelet (decretum habilitationis) állít ki. Az oklevél tartalmazza a Széchenyi István Egyetem nevét, pecsétjét, az oklevél birtokosának azonosítására alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, annak a tudományágnak a megjelölését, amelyen a pályázó a habilitációt elnyerte, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Az oklevelet a rektor, a Kari Habilitációs Bizottság elnöke írja alá. (4. melléklet) (4) Az okiratot nyilvános tanácsülésen, ünnepélyes keretek között a rektor adja át. (5) A karok és az egyetem a kiadott oklevelekről anyakönyvet vezetnek. Az eljárás lezárásától számított 15 napon belül az egyetem jelentést küld a MAB titkárságához az országos nyilvántartás számára. (6) A habilitált személy neve mellett a habilitált ( dr. habil ) megjelölést használhatja. A habilitáció nem vonható vissza. (7) A habilitált személytől elvárható, hogy habilitációja tudományágában az egyetemen előadást hirdessen, illetve hogy ilyet az egyetem felkérésére tartson.

EHSZ 9. Az egyetemi magántanári cím (1) Az Egyetemi Tanács az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, habilitált személynek, valamint az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat. Amennyiben a jelölt nem egyetemünkön habilitált, a habilitált doktorrá nyilvánítása után legalább 2 éven keresztül élnie kell egyetemünkön az önálló előadás hirdetési jogával abban a tudományágban, amelyben a habilitációt elnyerte. (2) Az egyetemi magántanári címet a Kari Habilitációs Bizottságnál kell kezdeményezni. Megadásáról a Kari Tanács javaslata alapján mely tartalmazza a javasolt személy szakmai és tudományos munkásságát, valamint a címadományozás indokoltságát az Egyetemi Tanács dönt. Az egyetem erről oklevelet ad ki (5. melléklet). (3) Az egyetemi magántanárnak az egyetemen előadás hirdetési joga van. Erre az egyetem külön is felkérheti. (4) Az egyetemi magántanári címet az Egyetemi Tanács visszavonhatja, ha a cím tulajdonosa a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná a cím viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították. Az egyetemi magántanári címről viselője saját elhatározásból is lemondhat. Ezt a rektornál írásban kell bejelenteni. (5) Az egyetemi magántanári címmel kapcsolatos további rendelkezéseket az Oktatói kutatói követelményrendszer tartalmazza. Győr, 2009. június 19. Dr. Szalay Gyula dékán

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Habilitációs Szabályzat 1. sz. melléklet SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Kari Habilitációs Bizottság JELENTKEZÉSI LAP HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSRA Név:.... Születési hely, idő:.... Anyja neve:... Állandó lakcím:... Levelezési cím:... Telefon:... E mail:... Munkahely neve, címe:... Foglalkozás, beosztás:... A habilitáció témája:...... Egyetemi oklevél szakja, kiállító intézmény, kiállítás éve, száma:...... Legmagasabb tudományos fokozat: tudományága:... tudományszakja:... megszerzési időpont:... oklevelet kiadó intézmény:... disszertáció címe:......

További tudományos cím, fokozat: Oklevél száma, éve:... Kiállító intézmény:... Nyelvismeret nyelv:... fok, típus, bizonyítvány száma:... Nyilatkozat Alulírott., kijelentem, hogy más felsőoktatási intézményben már elutasított habilitációs pályázatom nem volt* volt*, mégpedig: intézmény neve:... elutasítás éve:... *megfelelő rész aláhúzandó Dátum:... a jelentkező aláírása Mellékletek: a) egyetemi oklevél másolata, b) nyelvvizsgák másolata, c) tudományos fokozat, cím oklevelének másolata, d) részletes tudományos életrajz, publikációs jegyzék, hivatkozási jegyzék, e) a kérelmező tudományos tevékenységét igazoló dokumentumok a habilitációs szabályzat 4. (5) szerint, f) a tudományos munkásságot bemutató tézisek (50 példányban), g) idegen nyelvű eljárás lefolytatásának engedélyezése iránti esetleges kérelem, h) három javaslat a habilitációs eljárás nyilvános szakaszában tartandó tantervi előadás témájára a habilitációs szabályzat 4. (3) szerint, i) a tudományos kollokvium témájának megjelölése, j) az eljárási díj befizetését igazoló szelvény másolata.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Habilitációs Szabályzat 2. sz. melléklet 1. Oktatási tevékenység HABILITÁCIÓS ADATLAP 1.1. Milyen intézményekben, mióta, milyen tantárgyakat, milyen szintű képzéseken, milyen tagozaton oktat rendszeresen? 1.2. Milyen heti óraszámban tart előadást, szemináriumot? 1.3. Megjelent tankönyvei (ebből szerkesztés, fejezet) idegen nyelven: magyar nyelven: 1.4. Megjelent egyetemi jegyzetei (ebből szerkesztés, fejezet) idegen nyelven: magyar nyelven: 1.5. Folytat e tudományos diákköri oktató, kutatásirányító munkát? Ha igen, hány hallgatót foglalkoztatott, milyen eredménnyel? 1.6. Látott e el szakdolgozat/diplomamunka konzulensi feladatokat? Ha igen, milyen témában, hány hallgatóét félévente? 1.7. Doktori képzésben vállal e témavezetést, milyen témában, hány hallgatóét félévente? 1.8. Egyéb oktatási tevékenység: 2.Tudományos munka 2.1. Fő tudományos érdeklődési köre, tudományos fokozata, megszerzésének éve, értekezéseinek címe? 2.2. Milyen önálló tudományos támogatást kapott az utolsó tíz évben? Ennek típusa: időtartama: címe: támogatási összege: befejeződött pályázat minősítése: támogatás egyéb formája:

2.3. Tudományos közleményeinek száma összesen: idegen nyelven: magyar nyelven: 2.4. Tudományos közleményeinek idézettsége: 2.5. Tudományos közéleti tevékenység: hazai és nemzetközi szervezeti tagság, tisztség, szerkesztőbizottsági tagság, lektorálás szakfolyóiratok számára, szakreferensi tevékenység: 2.6. Nemzetközi kapcsolatai, ezek tartalma, eredményei: 3.Vezetői tevékenység 3.1. Eddigi vezetői tevékenységének időtartama(i), beosztása(i): 3.2. Vezetői tevékenységének eredményei: