JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzatának egyes hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenysége ellenőrzéséről 0930 2009. szeptember
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-3007-61/2008-2009. Témaszám: 905 Vizsgálat-azonosító szám: V0420 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Németh Gábor igazgató-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Németh Gábor igazgató-helyettes Nagy Istvánné dr. főtanácsadó A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Nagy Istvánné dr. főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dr. Csermák Judit számvevő tanácsos Nagy Istvánné dr. főtanácsadó Kozma Gábor számvevő tanácsos Köllődné Gátai Mária számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 34 1. A közszolgáltatások hatósági díjai megállapításának szabályozottsága 34 1.1. A közszolgáltatások hatósági díjaival kapcsolatos országos szintű szabályozás 34 1.2. A hatósági díjmegállapítás szabályozása a Fővárosi Önkormányzatnál 36 1.3. A hatósági díjjavaslat meghatározásának szabályozása a közszolgáltató szervezeteknél 39 2. A közszolgáltatások hatósági díjjavaslatainak alátámasztottsága, megalapozottsága 41 2.1. A közszolgáltatások hatósági díjainak alakulása 41 2.2. A közszolgáltatások hatósági díjjavaslatainak alátámasztottsága 43 2.3. A hatósági díjak kalkulációjának módszere és a hatósági díjjavaslatok megalapozottsága 59 2.4. A hatósági díjak hatása a közszolgáltatások folyamatos és biztonságos ellátására 64 2.5. A működés hatékonyságának növelése a közszolgáltatóknál 68 2.5.1. A költségek csökkentésére irányuló intézkedések 68 2.5.2. A díjhátralék beszedésére tett intézkedések 70 2.5.3. A fejlesztési döntések működési költségekre gyakorolt hatásának vizsgálata 72 2.5.4. Szabad kapacitások az egyes közszolgáltatásoknál 73 3. A díjmegállapítás folyamatába épített kontrollok működésének ellenőrzése 75 3.1. A díjjavaslat összeállítása során a belső kontrollok működése a közszolgáltatóknál 75 3.2. A díjmegállapítás folyamatába épített kontrollok működése a Fővárosi Önkormányzatnál 75 MELLÉKLETEK 1. számú Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úr észrevétele (5 oldal) 2. számú Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter úr észrevétele (3 oldal) 3. számú Dr. Demszky Gábor főpolgármester úrnak írt válaszlevél (1 oldal) 4. számú Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter úrnak írt válaszlevél (2 oldal) 1
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Az Európai Unió szabályai a közösségi keretszabály a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (2005/C 297/04) a 2005/842/EK bizottsági határozat Törvények ártörvény az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény Hgtv. Ötv. Számv. tv. távhő törvény távhő versenyképesség törvény bizottsági határozat az EK-szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény temetőkről szóló törvény a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény Vgtv. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Rendeletek Távhődíj: távhődíj önkormányzati rendelet távhő kormányrendelet Vízdíj, csatornahasználati díj: a víz-, a csatornahasználati díjról szóló rendelet 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a Fővárosi Önkormányzat 84/2005. (XII. 16.) számú rendelete a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról a Fővárosi Önkormányzat 4/1995. (II. 13.) számú rendelete a fővárosi önkormányzati tulajdonú viziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a fővárosi önkormányzati tulajdonú viziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) számú Korm. rendelet 2
Szilárd- és folyékonyhulladékkezelés díjai: 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 60/2002. (X. 18.) önkormányzati rendelet 61/2002. (X. 18.) önkormányzati rendelet 224/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 70/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 63/2007. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladék-kezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a Fővárosi Önkormányzat 60/2002. (X. 18.) számú rendelete a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladék-kezelési közszolgáltatásról a Fővárosi Önkormányzat 61/2002. (X. 18.) számú rendelete a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladék-kezelési közszolgáltatásról a hulladék-kezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a Fővárosi Önkormányzat 70/2006. (XII. 22.) számú rendelete a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással öszszefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladék-kezelési közszolgáltatásról szóló 60/2002. (X. 18.) Fővárosi Közgyűlés rendeletének módosításáról a Fővárosi Önkormányzat 63/2007. (XII. 14.) számú rendelete a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással öszszefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladék-kezelési közszolgáltatásról szóló 60/2002. (X. 18.) Fővárosi Közgyűlés rendeletének módosításáról a települési hulladék-kezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet Kegyeleti közszolgáltatások díjai: a temetőkről szóló törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet köztemetőkről szóló rendelet kegyeleti közszolgáltatás díjairól szóló rendelet a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról a Fővárosi Önkormányzat 58/2000. (X. 26.) számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről a Fővárosi Önkormányzat 65/2000. (XII. 19.) számú rendelete a kegyeleti közszolgáltatás díjairól 3
Kéményseprő-ipari díjak: kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló BM rendelet kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet Szórövidítések ÁSZ BTI Zrt. a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet a Fővárosi Önkormányzat 74/1997. (XII. 30.) számú rendelete a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Állami Számvevőszék Budapesti Temetkezési Intézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság Csatornázási Művek Zrt. Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság DHK Zrt. DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felügyelő Bizottság a közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságok Felügyelő Bizottsága FKF Zrt. Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság folyékonyhulladékkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása a folyékony hulladék begyűjtése, szállítása, előkezelé- FŐKÉTÜSZ Kft. Fővárosi Kéményseprő-ipari Korlátolt Felelősségű Társaság Főpolgármesteri hivatal Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala Főpolgármesteri Kabinet az időszerű önkormányzati, főpolgármesteri működéshez kapcsolódóan, az egyes feladatok meghatározására, a feladatok teljesítésének áttekintése céljából létrehozott fórum. A Főpolgármesteri Kabinet tagjai: a főpolgármester, illetve a főpolgármester által meghívott személyek. FŐTÁV Zrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság FTSZV Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Gazdasági Bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága halotthűtés a kegyeleti közszolgáltatások közül a halotthűtők karbantartása, működtetése közszolgáltatás Hálózat Alapítvány Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány hivatali SzMSz és ügyrend a Főpolgármester és a Főjegyző 525/2005. számú intézkedése a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyrendjéről 4
Hulladékgazdálkodási Alosztály Jogi és Közgazdasági Alosztály Jogi és Ügyrendi Bizottság Közmű Közszolgáltatási Alosztály Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Kommunális Ügyosztályának szervezeti egysége volt 2005. július 1-től 2009. március 15-ig. Az alosztály feladatai 2009. március 15-től a Közmű Ügyosztály Kommunális és Közszolgáltatási Alosztályára kerültek Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Kommunális Ügyosztályának szervezeti egysége volt 2005. július 1-től 2009. március 15-ig. Az alosztály feladatai 2009. március 15-től a Közmű Ügyosztály Közgazdasági Alosztályára kerültek Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Kommunális Ügyosztályának alosztálya volt 2005. július 1-től 2009. március 15-ig. Az alosztály feladatai 2009. március 15-től a Közmű Ügyosztály Kommunális és Közszolgáltatási Alosztályára kerültek Kommunális Ügyosztály Budapest Főváros Közgyűlése Főpolgármesteri Hivatalának szervezeti egysége volt 2005. július 1-től 2009. március 15-ig. 2009. március 15-től összevonásra került a Közmű Ügyosztállyal Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése Közmű Ügyosztály Budapest Főváros Közgyűlése Főpolgármesteri Hivatalának szervezeti egysége, amelyhez 2009. március 15-től a volt Kommunális Ügyosztály feladatai tartoznak közszolgáltatási szerződés közszolgáltatások közszolgáltatók KSH önkormányzati SzMSz Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság ravatalozás Budapest Főváros Önkormányzata és a közszolgáltatók között a közszolgáltatási feladat ellátására kötött közszolgáltatási szerződés (BTI Zrt., FKF Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft., FTSZV Kft.), közüzemi szolgáltatási szerződés (Csatornázási Művek Zrt.), együttműködési megállapodás (FŐTÁV Zrt.), szindikátusi és menedzsment szerződés (Vízművek Zrt.) közös megnevezése az ellenőrzött közüzemi közszolgáltatások, a távhőszolgáltatás, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés, a kegyeleti közszolgáltatások, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások együttes megnevezése az ellenőrzött közszolgáltatásokat ellátó gazdasági társaságok (FŐTÁV Zrt., Vízművek Zrt., Csatornázási Művek Zrt., FKF Zrt., FTSZV Kft., BTI Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft.) közös megnevezése Központi Statisztikai Hivatal a Fővárosi Önkormányzat 7/1992. (III. 26.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága a kegyeleti közszolgáltatások közül a ravatalozók karbantartása, működtetése közszolgáltatás 5
részvényesi szerződés A Fővárosi Önkormányzat és a szakmai befektetők (a Compagnie Generale des Eaux és a Berliner Wasser Betriebe) között 1997. november 3-án létrejött részvényesi szerződés a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. irányításáról, a tulajdonosok jogainak és kötelezettségeinek szabályozásáról szennyvízelvezetés az önkormányzati tulajdonú viziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés szilárdhulladék-kezelés a szilárd hulladék begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása szórás a kegyeleti közszolgáltatások közül a szóróparcella berendezéseinek karbantartása, működtetése közszolgáltatás távhő-szolgáltatás lakossági távhőszolgáltatás temetőn belüli szállítás a kegyeleti közszolgáltatások közül az elhunytak, hamvak temetőn belüli szállítása közszolgáltatás Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság Vízművek Zrt. vízszolgáltatás Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottsága Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság az önkormányzati tulajdonú viziközmű által szolgáltatott ívóvíz ellátás 6
BEVEZETÉS ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR alapdíj csatornahasználati díj díjelem, díjtétel díjév díjfedezet díjhátralék kezelése díjhátralékosok díjképlet díjkalkuláció díjkompenzáció elméleti díj A távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő 1 lm 3 -re, illetve 1 MW-ra megállapított díj (távhődíj önkormányzati rendelet 2. a) pontja előírása alapján). A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás díja. A díjképlet összetevői az egyes díjelemek, amelyek további díjtételekre oszthatóak. A díjképlet egyes díjelemeit és díjtételeit további képletek segítségével határozzák meg. A díjelemenként/díjtételenként alábontott számítások módszertanát, az egyes díjelemek és díjtételek kalkulációjának értelmezését, a felhasználható alapadatok meghatározását a szindikátusi és menedzsment szerződés és a közüzemi szolgáltatási szerződés tartalmazza. A jelentésben az egyes díjelemeket és díjtételeket idézőjelben, a díjelem és díjtétel megnevezés feltüntetésével jelöltük. Az a díjfizetési időszak, amelyre vonatkozóan a díjat meghatározzák. Azok a költség-, ráfordítás- és nyereségelemek, amelyekre a díj fedezetet nyújt. A pénzügyileg nem rendezett követelések nyilvántartása, fizetési felszólítások kiküldése, jogi úton történő rendezése. Az adott közszolgáltatásnál azon lakossági fogyasztók köre, akik a fizetőképességük fenntartása érdekében díjkompenzációban, illetve hátralékkiegyenlítő támogatásban részesültek. A hatósági díj meghatározásának képlet formában rendezett számítási metódusa. A szindikátusi és menedzsment szerződésben, valamint a közüzemi szolgáltatási szerződésben szabályozott díjszámítási módszer, amely az 1997. évi bázis költségadatok valorizációján, illetve évenkénti korrekcióján alapul. A közszolgáltató által a hatósági díjjavaslatnak az előkalkuláció során, megfelelő módszerrel történő kimunkálása. A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a Hálózat Alapítványba történő befizetés fedezetére a Vízmű Zrt. és a Csatornázási Művek Zrt. esetében a díjképletben szereplő díjelem, valamint a FŐTÁV Zrt., és az FKF Zrt. részéről fizetendő összeg. A díjkompenzáció célja, azon fogyasztói csoportok segítése, akiknek jövedelme nem teszi lehetővé a hatósági díj teljes összegű megfizetését. A díjképlettel meghatározott, az 1997. évi bázis költségadatok valorizációján, illetve évenkénti korrekcióján alapuló elméleti költségekre épített díj. 7
BEVEZETÉS elméleti érték elméleti költség előkalkuláció fajlagos önköltség fedezeti összeg fejlesztési hányad folyamatszabályozás hatósági díj hődíj hulladékkezelés jogi monopólium kalkulációs egység kalkulációs séma A távhődíj számítási módszerében használt kifejezés. Fogalma: az az érték, amelyet a díjelemek induló értékeinek a díjmechanizmusban meghatározott indexekkel való évenkénti valorizációja alapján határoznak meg. Az 1997. évi bázis költségadatok valorizációja, illetve évenkénti korrekciója alapján számított költség. Az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a közszolgáltatás megkezdése előtt meghatározzák a felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét, ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül a szolgáltatás tervezett önköltsége. A közszolgáltatás természetes mértékegységben kifejezett mutatószáma egységére jutó költség. A hatósági díjbevétel és a közvetlen költségek különbözete. A Fővárosi Önkormányzat fejlesztési tervében meghatározott csatornamű beruházások alapján, az évenként megkötött pénzeszköz-átadási megállapodásban meghatározott fajlagos összeg. A távhődíj díjmechanizmusában külön díjelemként meghatározott tétel. A Főpolgármesteri hivatal Kommunális Ügyosztálya alosztályainak feladataira a minőségügyi eljárás keretében kidolgozott, a résztevékenységek tematikus és logikai rendszerén alapuló, a felelősök megjelölésével párosuló szabályozás. A közszolgáltatások igénybevételének ellentételezéseként a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által megállapított összeg. A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő egy GJ-ra megállapított díj (távhődíj önkormányzati rendelet 2. b) pontja előírása alapján). A szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése. A közszolgáltatás kizárólagos ellátásának jogi szabályozás útján történő biztosítása. Jogi monopólium esetén az adott közszolgáltatás elvégzésére pályázati eljárás eredményeként, önkormányzati rendeletben kijelölik a kizárólagos közszolgáltatót. A kizárólagos jog általában meghatározott időre szól. Ebbe a körbe tartoznak a szilárd- és a folyékonyhulladék-kezelés, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenységek közszolgáltatói. Az önköltségszámítás tárgya, a közszolgáltatásnak az az egységnyi mennyisége, vagy folyamata, amelyre az önköltséget számítják. Az önköltség szerkezetére és részletezettségére vonatkozó általános jellegű minta. 8
BEVEZETÉS kegyeleti közszolgáltatások keresztfinanszírozás közszolgáltatások közszolgáltatáson kívüli tevékenységek közvetlen költségek közvetett költségek menedzsment díj A köztemető fenntartására, továbbá üzemeltetésére kiterjedő egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. A BTI Zrt. kegyeleti közszolgáltatói tevékenységei: köztemetők fenntartása, sírásás, szórás, ravatalozás, halotthűtés, temetőn belüli szállítás. Adott közszolgáltatási tevékenység eredményének felhasználása a közszolgáltató más közszolgáltatási tevékenysége, illetve a közszolgáltatáson kívüli tevékenysége veszteségének finanszírozására, illetve egy közszolgáltatás ráfordításainak más közszolgáltatások hatósági díjai általi finanszírozása. Azok a közérdekű szolgáltatások, amelyek esetében a közösségi feladat végrehajtását legalább részben közösen szervezik meg. A közszolgáltatások olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek, amelyek egy település vagy településrész közellátását biztosítják, használatuk nem korlátozott, illetve nem korlátozható. A közszolgáltatásokon belül külön csoportok alkotnak a humán (egészségügyi, oktatási) és közüzemi (a közművek szolgáltatásával összefüggő) közszolgáltatások. A közszolgáltatáson kívüli tevékenységek magukba foglalják a közszolgáltatók szabad áras, vállalkozási tevékenységeit, egyéb tevékenységeit, valamint pénzügyi műveleteit. Azok a költségek, amelyekről tervezésük, felmerülésük időpontjában egyértelműen megállapítható, hogy a közszolgáltató által ellátott egyes tevékenységeket, közöttük a közszolgáltatást, illetve a közszolgáltatáson kívüli tevékenysége(ke)t milyen mértékben terhelik. A közszolgáltatás közvetlen költségei a tevékenységhez egyértelműen hozzárendelhetők, azzal szoros kapcsolatban vannak, és a közszolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Azok a költségek, amelyekről tervezésük, felmerülésük időpontjában nem állapítható meg, hogy a közszolgáltató által ellátott egyes tevékenységeket milyen mértékben terhelik. A menedzsment díj a szakmai befektetők részére kifizetett, tulajdonosi (osztalék jellegű) díjazás, nem része a menedzsment személyi kifizetéseinek, könyveléstechnikailag a költségek között, igénybe vett szolgáltatásként számolják el. Számítása önálló képlet segítségével történik, amely a vízdíj meghatározására szolgáló díjképletnek nem része. A menedzsment díjat a vízdíj kiszámítására szolgáló díjképlet egyes díjelemeiből számított ösztönzők (költségmegtakarítás, vevőállomány csökkenés, egyéb bevételek növelése) alapján számítják ki. 9
BEVEZETÉS monopólium mutatószám önköltség önköltségszámítás pénzmozgással járó kiadások díjelem sormunka szakmai törvények távhő díjmechanizmus természetes monopólium Az a közszolgáltatói helyzet, amikor nincs versenytárs az adott közszolgáltatás ellátása terén. A közszolgáltatási tevékenységre jellemző, a hatósági díjjavaslat kalkulációjának alapjául szolgáló természetes mértékegységben kifejezett mérőszám, amelynek nagysága meghatározza, változása befolyásolja a költségek alakulását. A mutatószám vetítési alapul szolgálhat a közvetett költségek igénybe vevők közti felosztásánál. A közszolgáltatás egységére jutó élő- és holtmunka pénzértékben, közvetlen és közvetett költségként kifejezett öszszege. A tervezett önköltség a felhasználandó, a tényleges önköltség a felhasznált közvetlen és közvetett költségek összegét tartalmazza. Az a műszaki-gazdasági kalkulációs tevékenység, amely során kimunkálják a közszolgáltatás ellátásának tervezett és tényleges önköltségét. A szindikátusi és menedzsment szerződésben, illetve a közüzemi szolgáltatási szerződésben meghatározott díjelem, amely a díjképlet 1997. évi kialakítása során azokat a költségeket foglalta magában, amelyek pénzforgalommal jártak együtt. A díjelem elkülönítésére a díjképlet pénzforgalmi szemléletű kialakítása miatt volt szükség, mivel a díjképlet alkalmazásának célja a szolgáltatások zavartalan ellátásához szükséges pénzalap biztosítása volt. A pénzforgalommal nem járó költségeket (pl. értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása) további díjelemekben, speciális szabályok figyelembe vételével határozták meg. A használatban lévő egyedi és gyűjtő kémények rendszeres ellenőrzésének, tisztításának, műszaki felülvizsgálatának olyan szervezése, amely során egy kéményseprői körzetben folyamatosan, egymás után haladva látják el a kötelező közszolgáltatási feladatot. Az adott közszolgáltatással kapcsolatos törvény. A szakmai törvények közé soroltuk a távhő törvényt, a vízgazdálkodásról, a hulladékgazdálkodásról, a temetőkről szóló törvényt, valamint az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvényt. A lakossági (háztartási) célú és a nem lakossági (nem háztartási) célú távhődíjak meghatározására szolgáló számítási módszer, amelyet a távhőszolgáltatásra kötött együttműködési megállapodás mellékletében rögzítenek. A közszolgáltatás kizárólagos nyújtása a tevékenység egyedi jellegű infrastruktúrális (hálózati rendszerű) adottságán alapul. A szolgáltatás hálózatos, megoszthatatlan jellege miatt csak egy szolgáltató képes a közszolgáltatást nyújtani. Ide sorolandók a vízellátás, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, a távhőellátás. 10
BEVEZETÉS terv-tényelemzés utókalkuláció üzleti eredmény valorizálás, valorizáció vetítési alap vízdíj A szindikátusi és menedzsment szerződésben, valamint a közüzemi szolgáltatási szerződésben rögzített számítási mód (díjképlet) díjelemei és díjtételei terv és tény adatainak összehasonlításán alapuló elemzés. Az a műszaki-gazdasági tevékenység, amely során a közszolgáltatás ellátását követően határozzák meg a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján, a közszolgáltatás tényleges önköltségét. Az eredmény-kimutatás üzemi (üzleti) tevékenység eredmény kategóriája. Értékelés, utólagos felértékelés. A közszolgáltatások hatósági díjainál a valorizáció az árak, a jogszabályi előírások (adójogszabályok) változásával összefüggő, valamint a közszolgáltatás tartalmában, a hatósági díjjal kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett változások figyelembevételével számított felértékelést jelentette. A közvetett költségek felosztásánál a közszolgáltató belső szervezeti egységei által nyújtott szolgáltatás költségeinek felosztási alapjául szolgáló viszonyítási alap (munkaóra, m 2, lm 3 ) Az ivóvíz minőségű vízszolgáltatás díja. 11
BEVEZETÉS 12
JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzatának egyes hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenysége ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodása keretében a hatósági díjak megállapítása ellenőrzésének jogszabályi alapját az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. (1) bekezdése képezték. Az ÁSZ a stratégiájában megfogalmazott elvek között rögzítette, hogy ellenőrzéseivel segíti a közszféra elszámoltathatóságát, átlátható és hatékony működését. A célkitűzéssel összhangban az ÁSZ a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszerének ellenőrzése keretében a Fővárosi Önkormányzatnál ellenőrizte a közüzemi közszolgáltatások hatóságidíj-megállapítási feladatainak ellátását. A Fővárosi Önkormányzat hatóságidíj-megállapító tevékenységét a távhőellátás, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a szilárd- (ezen belül a háztartási kommunális hulladék rendszeres elszállítása) és folyékonyhulladék-kezelés, a kéményseprő-ipari, valamint a kegyeleti közszolgáltatások díjainál ellenőriztük. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 9. (1)-(2) bekezdéseiben az Alkotmány elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát, egyben rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság. Piacgazdaságban az ártörvény preambuluma szerint az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Meghatározott, közvetlen árbeavatkozásra a piacgazdaság körülményei között is szükség van, ha a piac szabályozó funkciója különböző okokból nem, vagy korlátozottan érvényesül. Ezek az árbeavatkozások nem sértik a piacgazdaság működését, ha szűk körre korlátozódnak, és feltételeik törvényben szabályozottak. Az árbeavatkozások egyik területe a közüzemi közszolgáltatások hatóságidíj-megállapításának szabályozása. Az ártörvény melléklete az ivóvíz-szolgáltatásra, a szennyvízelvezetésre, valamint a lakossági távhőszolgáltatásra tartalmazza, hogy a fővárosban a Közgyűlés a hatósági ár megállapítója. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 11. -a alapján 2009. július 1-jétől a távhő díj-megállapítására vonatkozó feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja el. A távhődíjjal kapcsolatos javaslatoknál tekintettel voltunk arra, hogy a díj-megállapítási feladatot 2009. július 1-jétől nem a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja. 13
BEVEZETÉS A Hgtv. 23. f) pontja a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelésre, a temetőkről szóló törvény 40. (2) bekezdése a kegyeleti közszolgáltatásokra, az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény 2. f) pontja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokra vonatkozóan írja elő az önkormányzatok kötelezettségeként a hatósági díj meghatározását. A közüzemi közszolgáltatások közérdekű szolgáltatások, amelyek esetében a közösségi feladat végrehajtását legalább részben közösen szervezik meg. A közszolgáltatások olyan hatósági engedély, vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek, amelyek egy település, vagy településrész közellátását biztosítják, használatuk nem korlátozott, illetve nem korlátozható. A közüzemi közszolgáltatásokat egy adott közösség minden tagja azonos feltételek mellett veheti igénybe. A közszolgáltatásokkal szemben magas a lakosság ellátás-biztonsági igénye, mivel az életviteléhez alapvetően szükséges szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe. Az ellátás biztonságát a szerződésekben foglalt kötelezettségekkel, valamint az irányítás és az érdekérvényesítés különböző eszközeivel lehet elősegíteni. A közüzemi közszolgáltatásokat hagyományosan monopolhelyzetben lévő szervezetek nyújtják. A közszolgáltatók monopolhelyzete természetes, vagy jogi monopóliumon alapul. A monopol helyzetükből eredően a piac árszabályozó hatása nem, vagy korlátozottan érvényesül, ezért van szükség a hatóságidíj-szabályozásra. Az Ötv. 63/A. -a a hatósági díjakkal összefüggő közszolgáltatási feladatok ellátásáról való gondoskodást 1 a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalta. A Fővárosi Önkormányzat a közüzemi közszolgáltatások ellátását, a közszolgáltatások biztosításának felelőseként, szabályozó szervként, a feladatokat ellátó szervezetek (részbeni) tulajdonosaként, meghatározott közszolgáltatások esetében árhatóságként, valamint a főváros lakosai által választott, fogyasztói érdekeket is képviselő szervezetként valósította meg. A közüzemi közszolgáltatásokat a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok, illetve a települési szilárd-és folyékonyhulladék-kezelés esetében konzorciumok látták el. A hatóságidíj-javaslatok alátámasztottságát, megalapozottságát a távhődíj esetében a FŐTÁV Zrt-nél, a vízdíjnál a Vízművek Zrt-nél, a csatornahasználati díjnál a Csatornázási Művek Zrt-nél, a szilárd-és a folyékonyhulladék-kezelés díjai esetében az FKF Zrt-nél, valamint az FTSZV Kft-nél, a kegyeleti közszolgáltatások díjainál a BTI Zrt-nél, a kéményseprő-ipari közszolgáltatások hatósági díjai esetében a FŐKÉTÜSZ Kft-nél ellenőriztük. Öt közszolgáltató (FŐTÁV Zrt., FKF Zrt., FTSZV Kft., BTI Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft.) a Fővárosi Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság, míg a Vízművek Zrt., valamint a Csatornázási Művek Zrt. a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdona mellett privatizált gazdasági társaság. A FŐTÁV Zrt. fő tevékenységi köre a távhőszolgáltatás, amelyen belül közszolgáltatási feladatként a lakossági felhasználók részére, szolgáltatásként az egyéb felhasználók részére biztosította a távhőellátást. A FŐTÁV Zrt. a Fővárosi 1 Az Ötv. 63/A. -a nem tartalmazta a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatásköreként a kéményseprő-ipari közszolgáltatást, annak kötelező feladatként történő ellátását az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény 1. (1) bekezdése írta elő. 14
BEVEZETÉS Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásokban Budapesten a főváros távhőszolgáltatási feladatainak ellátására vállalt kötelezettséget. A FŐTÁV Zrt. 2007. évi árbevétele és egyéb árbevétele (az aktivált saját teljesítmények értékével együtt) 55 058 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült költségek összege 54 807 millió Ft, egyenlegükként az üzleti tevékenység eredménye 251 millió Ft. A 2007. évi értékesítési árbevételnek 82%-a származott a lakossági távhőszolgáltatás hatósági díjaiból. A FŐTÁV Zrt-nél a 2007. évben 981 fő dolgozott, 42%-a szellemi foglalkoztatottként. A könyvviteli mérlegük szerint 52 507 millió Ft vagyonnal rendelkeztek a 2007. év végén. A FŐTÁV Zrt. vagyona az előző év végi állományhoz képest 4%-kal növekedett. A Vízművek Zrt. a Fővárosi Önkormányzat által alapított, többszemélyes zártkörű részvénytársaság, a részvények 73,6%-át a Fővárosi Önkormányzat, 23,65%-át a szakmai befektetők (Lyonnaise des Eaux és az RWE Aqua Gmbh.), valamint további befektetők (Suez Environnement 0,87%, RWE Energy AG. 0,84%), illetve az agglomerációhoz tartozó, a vízszolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok (1,04%) birtokolták. A Vízművek Zrt. 1997. évi részleges privatizációját követően tevékenységeit, illetve a díjképzés elveit és részletes módszertanát a szindikátusi és menedzsment szerződés határozta meg. A Vízművek Zrt. fő tevékenységi köre a vízszolgáltatás, melynek szolgáltatási tartalma ivóvíz és ipari víztermelésre, valamint a vízminőség biztosítására terjedt ki. A Vízművek Zrt. 2007. évi értékesítési nettó árbevétele 25 662 millió Ft volt, ennek 93%-a, 23 758 millió Ft származott a vízszolgáltatás hatósági díjából. A Vízművek Zrt. vállalati szintű üzleti tevékenységének eredménye 1818 millió Ft volt, ebből a vízszolgáltatásra jutó üzleti eredmény 1570 millió Ft. A Vízművek Zrt-nél a 2007. évben 1276 fő dolgozott. A könyvviteli mérlegük szerint 101 035 millió Ft vagyonnal rendelkeztek a 2007. év végén. A Vízművek Zrt. vagyona az előző év végi állományhoz képest 5%-kal növekedett, adózott eredménye a jegyzett tőke arányában a 2007. évben 2,53% volt. A Csatornázási Művek Zrt. a Fővárosi Önkormányzat által alapított, többszemélyes zártkörű részvénytársaság, a részvények 75%-át a Fővárosi Önkormányzat, 25%-át a szakmai befektetők (közvetlenül, illetve az általuk alapított holding társaságon keresztül) birtokolták. A Csatornázási Művek Zrt. 1997. évi részleges privatizációját követően tevékenységeit, illetve a díjképzés elveit és részletes módszertanát a közüzemi szolgáltatási szerződés határozta meg. A Csatornázási Művek Zrt. fő tevékenységi köre a csatornaszolgáltatás, mely a szennyvizek elvezetésére (egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetében a csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére), tisztítására, befogadóba történő elvezetésére és a csatornahulladék elhelyezésére terjedt ki. A Csatornázási Művek Zrt. 2007. évi nettó értékesítési árbevétele és egyéb bevétele 44 702 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült üzemi költségek összege 36 882 millió Ft, egyenlegükként az üzleti tevékenység eredménye 7820 millió Ft. A 2007. évi 30 932 millió Ft nettó értékesítési árbevétel 95%-a származott a csatornaszolgáltatás hatósági díjából. A Csatornázási Művek Zrt-nél a 2007. évben 1114 fő dolgozott. A könyvviteli mérlegük szerint 115 490 millió Ft vagyonnal rendelkeztek a 2007. év végén. A Csatornázási Művek Zrt. vagyona az előző év végi állományhoz képest 4%-kal növekedett, adózott eredménye a jegyzett tőke arányában a 2007. évben 5,72% volt. 15
BEVEZETÉS Az FKF Zrt. a szilárdhulladék-kezelés közszolgáltatási feladat ellátása mellett úttisztítási, közútfenntartási közszolgáltatási tevékenységet, vállalkozási tevékenységként végzett hulladékkezelést és agglomerációból történő hulladékszállítást, ipari tevékenységet és egyéb vállalkozási tevékenységet folytatott. A Fővárosi Önkormányzattal az 1998-ban kötött közszolgáltatási szerződésben az FKF Zrt. kilenc társvállalkozóval együtt a főváros közigazgatási területén a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító komplex helyi közszolgáltatás teljesítésére vállalt kötelezettséget, tíz évre. Az FKF Zrt. 2007. évi árbevétele és egyéb árbevétele 2 (az aktívált saját teljesítmények értékével együtt) 31 506 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült költségek összege 31 274 millió Ft, egyenlegükként az üzleti tevékenység eredménye 232 millió Ft. A 2007. évi értékesítési árbevételnek 76%-a származott az elszállított szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás hatósági díjából. Az FKF Zrt-nél a 2007. évben 3053 fő dolgozott. Az FKF Zrt. a könyvviteli mérlege szerint 49 858 millió Ft vagyonnal rendelkezett a 2007. év végén, amely az előző évhez viszonyítva 462 millió Ft-tal, azaz 1%-kal csökkent. Az FTSZV Kft. fő tevékenységi körei a folyékonyhulladék-kezelés közszolgáltatási feladat ellátása, a veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása, valamint a csatornatisztítás. Az FTSZV Kft. 2007. évi árbevétele és egyéb árbevétele (az aktívált saját teljesítmények értékével együtt) 772 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült költségek összege 785 millió Ft, egyenlegükként 13 millió Ft veszteség keletkezett. A könyvviteli mérleg főösszege 817 millió Ft volt, ami 5%-kal haladta meg az előző évi értéket. A 2007. évi értékesítési árbevételnek 41%-a származott a Budapesten végzett folyékonyhulladék-szállítás hatósági díjaiból. Az FTSZV Kft-nél a 2007. évben 137 fő dolgozott. A 2008. évben a foglalkoztatottak 77%-a fizikai dolgozó volt. A Fővárosi Önkormányzat a folyékonyhulladék-kezelés közszolgáltatási feladat ellátására a feladatellátásra együttesen pályázó az FTSZV Kft-vel és 11 társvállalkozóval közszolgáltatási szerződést kötött. A társvállalkozók a Fővárosi Önkormányzattal szembeni közös képviseletükkel az FTSZV Kft-t bízták meg. A 2009. január 28-án kötött közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatási feladatot a 2009. évtől kizárólag az FTSZV Kft. látta el. A BTI Zrt. fő tevékenységi köre a temetkezés, amelyen belül teljes körű szolgáltatást biztosított, azaz a kegyeleti közszolgáltatási feladatok ellátása mellett temetkezési szolgáltatásokat is nyújtott. A BTI Zrt. a Fővárosi Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződésben 13 köztemető fenntartására és üzemeltetésére vállalt kötelezettséget Budapesten. A BTI Zrt. 2007. évi árbevétele és egyéb árbevétele (az aktívált saját teljesítmények értékével együtt) 4 535 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült költségek összege 4 232 millió Ft, egyenlegükként az üzleti tevékenység eredménye 303 millió Ft. A 2007. évi értékesítési árbevételnek 46%-a származott a kegyeleti közszolgáltatások hatósági díjaiból. A kegyeleti közszolgáltatások hatósági díjaiból származó árbevétel a temetkezési szolgáltatások árával együtt a temetések árában realizálódott, a hagyományos temetés árában 56%-os, a hamvasztásos temetés árában 36%-os, a szórásos temetés árában 32%-os arányt képviselt. A BTI Zrt-nél a 2007. évben 488 fő 2 Az egyéb bevétel adata a halmozódás kiszűrése érdekében nem tartalmazza a Díjbeszedő Faktorház Zrt-nek eladott vevőkövetelésből származó bevételt. 16
BEVEZETÉS dolgozott, 38%-a szellemi foglalkoztatottként. A könyvviteli mérlegük szerint 8472 millió Ft vagyonnal rendelkeztek a 2007. év végén. A BTI Zrt. vagyona az előző év végi állományhoz képest 13%-kal növekedett. A FŐKÉTÜSZ Kft. tevékenysége közszolgáltatási és egyéb kéményseprő-ipari tevékenységeket foglalta magába. A közszolgáltatási tevékenysége a tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény járatának és tartozékainak időszakos ellenőrzésére, tisztítására, műszaki felülvizsgálatára, valamint az új, újjáépített épületek, lakások kéményei megfelelőségét tanúsító szakvélemény kiadására terjedt ki. Az egyéb kéményseprő-ipari tevékenysége a tervfelülvizsgálatra, valamint a természetes és jogi személyek általi megrendelésen alapuló kéményvizsgálatra irányult. A Fővárosi Önkormányzat 1997-ben és 2008-ban kötött közszolgáltatási szerződést a FŐKÉTÜSZ Kft-vel, Budapest közigazgatási területén a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására. A kéményseprő-ipari szolgáltatást a 18 kirendeltségen dolgozó kéményseprők látták el. A FŐKÉTÜSZ Kft. 2007. évi értékesítési és egyéb árbevétele 3016 millió Ft volt, amellyel szemben felmerült költségek összege 2991 millió Ft, egyenlegükként az üzleti tevékenység eredménye 25 millió Ft. A FŐKÉTÜSZ Kft -nél a 2007. évben 305 fő dolgozott, 34%-a szellemi foglalkoztatottként. A könyvviteli mérlegük szerint 708 millió Ft vagyonnal rendelkeztek a 2007. év végén. A FŐKÉTÜSZ Kft. vagyona az előző év végi állományhoz képest 6,2%-kal növekedett. A FŐTÁV Zrt., a Vízművek Zrt., a Csatornázási Művek Zrt., valamint az FKF Zrt. évente a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által meghatározott összeget fizetett be a Hálózat Alapítványba. A Hálózat Alapítvány magánszemélyek által, 1995-ben létrehozott, közhasznú tevékenységet folytató alapítvány. Az alapító okirat szerint a Hálózat Alapítvány létrehozásának és működtetésének céljai a szociális tevékenység ellátása, rászorult családok megsegítése, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése voltak. A Hálózat Alapítvány támogatást nyújtott a távhő-, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, valamint a szilárdhulladék-kezelés díjtartozásának kiegyenlítésében. A rászoruló lakosság fizetőképessége fenntartása céljából nyújtott támogatások jogcímei voltak: díjkompenzáció a távhő-, a víz-, a csatornahasználati- és a szilárdhulladékkezelés díjai kiegészítéséhez, téli lakásrezsi támogatás: a táhőszolgáltatást, illetve az egyéb fűtési módot igénybe vevőknek, fővárosi támogatás a távhőszolgáltatást igénybe vevők részére, hátralékkiegyenlítő támogatás a távhő-, a víz-, a csatornahasználati- és a szilárdhulladék-kezelés díjaknál keletkezett hátralék kiegyenlítéséhez. A rászoruló családok egyedi kérelme alapján a Kuratórium döntött az alapítványi támogatásról. Az ÁSZ a Hálózat Alapítvány ellenőrzését külön vizsgálat keretében fogja elvégezni. A hatósági díjakat a távhő-, a vízszolgáltatásnál, valamint a szennyvízelvezetésnél díjképlet, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés, a kegyeleti, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások esetében költségelemzés alapján, illetve 17
BEVEZETÉS önköltségszámítás alapján határozták meg. A közszolgáltatások évenkénti díjára a közszolgáltató társaságok készítettek előkalkuláció alapján díjjavaslatot, amelyet a Főpolgármesteri hivatal megbízásából szakértő véleményezett. A szakértői véleménnyel ellátott díjjavaslatot a közgyűlési előterjesztést megelőzően a Közgyűlés három bizottsága 3 tárgyalta meg, és alakította ki álláspontját. A Közgyűlés rendeletben döntött a közszolgáltatások következő évi hatósági díjáról. A közszolgáltatások hatósági díjai* a 2006-2009. években Közszolgáltatások Távhő-szolgáltatás** (Ft/átlagos fogyasztó/év) Évek 2006. 2007. 2008. 2009. 123 919 189 944 210 611 212 300 Vízszolgáltatás (fogyasztási díjnál Ft/m 3, az alapdíjnál Ft/ bekötés/ 139 153 167 181Ft/m 3 150Ft/hónap hó ) Szennyvízelvezetés (Ft/m 3 ) 197 216 237 l dí 261 Szilárdhulladék-kezelés (Ft/laza m 3 ) 3555 3855 4382 5000 Folyékonyhulladék-kezelés (Ft/m 3 ) 1239 1358 1475 1578 Kegyeleti közszolgáltatások*** (Ft/sírhely) Kéményseprő-ipari közszolgáltatások (Ft/egyedi, működő kémény) 1741 1897 2106 2266 1204 1269 1325 1418 Jelmagyarázat: * A hatósági díjak általános forgalmi adó nélküli, Ft-ra kerekített értékei. ** A távhődíj az átlagos lakossági felhasználóra jutó éves díj. ***A legnagyobb gyakorisággal bíró rátemethető egyes sírhely újraváltási díjára vonatkozóan, az Újköztemető II. övezetében. 3 A közszolgáltatások hatósági díjjavaslatait a Közgyűlés Jogi és Ügyrendi Bizottsága, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága, a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottsága tárgyalta meg. 18