AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA

VI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. MÁRCIUS 30. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1139 Budapest, Váci út 73/A. Telefon: 350-1617 E-mail: akarsai@oep.hu Megjelenik havonta Ára: 1827 Ft TARTALOMJEGYZÉK Jogszabályok 10/2007. (II. 6.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról... 346 16/2007. (II. 13.) Korm. r. a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos egyes kérdésekrõl... 348 17/2007. (II. 13.) Korm. r. a minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésérõl... 350 19/2007. (II. 20.) Korm. r. egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról... 353 28/2007. (II. 28.) Korm. r. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról... 354 35/2007. (III. 7.) Korm. r. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról... 356 9/2007. (II. 15.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról... 357 11/2007. (III. 6.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl... 358 12/2007. (III. 6.) EüM r. a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról... 362 13/2007. (III. 7.) EüM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról... 363 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye a 2007. évben nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi szolgáltatókról... 393 OEP-utasítások 5/2007. (Eb. K. 3.) számú OEP utasítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról... 397 6/2007. (Eb. K. 3.) számú OEP utasítás a szolgálati titokköri jegyzékrõl szóló 17/2003. (Eb. K. 4.) sz. fõigazgatói utasítás módosításáról... 397 7/2007. (Eb. K. 3.) számú OEP utasítás egyes fõigazgatói utasítások módosításáról... 397 OEP-közlemények az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közleménye a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ és kiszolgálható gyógyászati segédeszközök teljes körének a 2007. március 29-tõl hatályos meghatározásáról... 398 a törzskönyvezett gyógyszerek és különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának eljárása során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 2007. február hónap folyamán meghozott határozatairól... 611 a 2007. február hónapban elõlegben részesített közforgalmú gyógyszertárakról... 618 a 2007. március hónapban elõlegben részesített közforgalmú gyógyszertárakról... 620 elveszett ellenõri igazolványról... 622

346 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám Jogszabályok A Kormány 10/2007. (II. 6.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 11. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot a 2. számú melléklet szerinti összesítõben szereplõ létszám alapján meghatározott korcsoportonkénti pontszám összegének degressziós tényezõvel korrigált értéke, valamint a szakképzettségi szorzó szorzataként kell megállapítani. A degressziót 2400 ponttól, illetve házi gyermekorvosi szolgálat esetén 3150 ponttól, vegyes háziorvosi szolgálat esetén 2800 ponttól kell alkalmazni. Számítási módját a 3. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A degresszió számításánál az adott háziorvoshoz bejelentkezett valamennyi biztosítottat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok ellátására egy vagy több rendelõben, illetve azonos vagy eltérõ rendelési idõben kerül sor. 2. (1) A Kr. 12. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az egy pontra jutó díj a praxisfinanszírozás egészségügyi miniszter és pénzügyminiszter közös tájékoztatója szerinti kiadási elõirányzata egy havi összegének a 8. (4) bekezdése, a 10. (1) bekezdése, a 14. (2) (4) bekezdése szerinti kiadásokkal csökkentett része és a 11. (3) bekezdés szerint megállapított, országos szinten összesített pontszám hányadosa. (2) A Kr. 12. -a (4) bekezdésének a) b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idõ:] a) 0 4 év közötti bejelentkezett biztosított után 5,5 pont 1 év b) 5 14 év közötti bejelentkezett biztosított után 3,5 pont 1 év 3. A Kr. 18. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A 11. és 12. alapján megállapított díjat amely tartalmazza a 18. életévét be nem töltött biztosított ellátása esetén a mentesség miatti vizitdíjbevétel-kiesés alapösszegû kompenzációját is az OEP a jelentés leadását követõ hónapban utalványozza. 4. A Kr. 22. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A (2) bekezdés szerinti területi ellátási kötelezettség nélküli fogászati alap- és szakellátást nyújtó szolgáltató szolgálatonként, illetve szakrendelésenként, heti 30 órás rendelési idõ esetén 1900 pontnak megfelelõ összegû havi alapdíjra jogosult. A fogászati szakellátást nyújtó szolgáltató szakrendelésenként, heti 30 órás rendelés esetén az alábbi korcsoportos pontszámnak megfelelõ összegû havi alapdíjra jogosult: a) szájsebészeti, parodontológiai szakrendelés esetén 1900 pont, b) fogszabályozási, gyermekfogászati szakrendelés esetén 2300 pont, c) fogászati röntgen szakrendelés esetén 1900 pont. Amennyiben a rendelési idõ nem éri el a heti 30 órát, az alapdíj idõarányos része illeti meg a szolgáltatót. 5. (1) A Kr. 23. (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fogászati alapellátásban a fogászati szolgálat a területi kötelezettség szerint a szolgálathoz tartozó és a szerzõdésben megállapított lakosok számától függõen a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas finanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgáló korcsoportos pontszám értéke 31 Ft/hó. A korcsoportonkénti szorzó] a) gyermek, iskolai, ifjúsági szolgálat esetén 0 18 éves korig, ideértve a 22. (6) bekezdésének b) pontja szerinti személyeket is 4,6 b) vegyes szolgálat esetén 0 18 éves korig 3,0 19 60 éves korig 1,0 60 éves kor felett 2,4 (2) A Kr. 23. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 347 (7) A fogászati alapellátást és szakellátást nyújtó szolgáltató a nyújtott ellátások teljesítménypontszáma alapján teljesítményarányos díjazásra jogosult. 6. A Kr. 25. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A rendelések teljesítményérõl a fogászati szolgáltató kísérõjegyzékkel, számítógépes adathordozón a 23. (7) bekezdés szerint jelentést küld a finanszírozónak, legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig. Az OEP a kiszámított díjat a jelentés beküldését követõ hónapban utalványozza a Kincstárnak. A teljesítménydíjjal egyidejûleg kerül kifizetésre az alapdíj, amely tartalmazza a 18. életévét be nem töltött biztosított ellátása esetén a mentesség miatti vizitdíjbevétel-kiesés alapösszegû kompenzációját is. 8. A Kr. 28. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A kihasználatlan teljesítményvolumen 50%-ának szolgáltatók közötti felosztására, valamint adott szolgáltatás igénybevételének változása alapján az érintett szolgáltatók közötti átcsoportosítására a TVK Ellenõrzõ Bizottság félévente javaslatot tesz, melyet az egészségügyi miniszter hagy jóvá. 9. A Kr. 52. -a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározza a 27. (19) bekezdés szerinti átmeneti kiegészítõ díjazás szempontjait és mértékét. 7. (1) A Kr. 27. -ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (11) A szolgáltatónak a teljesítménye utáni díjazást amely tartalmazza a 18. életévét be nem töltött biztosított járóbeteg-szakellátása esetén a mentesség miatti vizitdíjbevétel-kiesés alapösszegû kompenzációját, a fekvõbeteg szakellátása esetén a napidíj-bevételkiesés kompenzációját is az OEP kiszámítja, és a jelentés leadását követõ hónapban utalványozza a 33. (5) bekezdésében és a 46. (3) bekezdésében foglaltak kivételével. (2) A Kr. 27. -ának (19) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (19) Az összevont szakellátás elõirányzatból az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggõ mûködési többletkiadások kompenzálására elkülönített keret terhére átmeneti kiegészítõ díjazás biztosítható az egészségügyi miniszter rendeletében a pénzügyminiszter egyetértésével meghatározott szempontok szerint és mértékben, a) az aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók részére, az elõre nem tervezhetõ ellátások elõzõ évi adatainak a teljes körû kapacitáshoz történõ arányosítása alapján, b) az önálló szakorvosi rendelõintézetek részére, amelyek olyan településen mûködnek, ahol aktív fekvõbeteg nyújtó kórház nem mûködik és a hét minden napján biztosítják a lakosság számára az alapvetõ klinikai és diagnosztikai szakmákban az ellátást. Az elkülönített keret idõarányosan használható fel figyelemmel az összevont szakellátás elõirányzat betarthatóságára. 10. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5/B. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) Az Ebtv. 18. -a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minõsül kísérõ személynek a beteg vagy koraszülött gyermekét szoptató anya. 11. Az R. a következõ 13/A. -sal egészül ki: 13/A. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló, a 14 20. és a 22 25. szerinti szerzõdéssel ide nem értve a pro família rendelésre jogosító szerzõdést rendelkezõ egészségügyi szolgáltató a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 44. -ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében az OEP által készített és a biztosítottaknak szóló egészségbiztosítási jogviszony keretében igénybe vehetõ egészségügyi ellátással kapcsolatos informatív és tájékoztató anyagokat, kiadványokat betegforgalom számára nyitva álló helyiségében közzéteszi. 12. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2007. március 1-jén lép hatályba azzal, hogy az 1., a 2., a 4., az 5. és a 7. (2) bekezdése, valamint a (4) bekez-

348 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám dés rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2007. március havi kifizetéseknél kell alkalmazni. (2) A 9. és 10., valamint az (5) (7) bekezdés e rendelet kihirdetését követõ napon lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. 12. -a (3) bekezdésének elsõ mondata hatályát veszti. (4) A Kr. 12. -a (1) bekezdésének elsõ mondatában a (vegyes körzet esetén 3800) szövegrész helyébe (gyermekorvosi körzet esetén 4350, vegyes körzet esetén 4000) szövegrész, a 22. -ának (3) bekezdésében a 10 000 szövegrész helyébe a 12 000 szövegrész, a 22. -ának (4) bekezdésében a 10 000 szövegrész helyébe a 11 000 szövegrész, a 3. számú melléklete A) pontjának felvezetõ mondatában a (vegyes praxisnál a 2600) szövegrész helyébe (gyermekorvosi praxisnál a 3150, vegyes praxisnál a 2800) szövegrész lép. (5) Az R. 22. -ának (3) bekezdésében a jelentõs befolyást szövegrész helyébe a többségi befolyást szövegrész lép. (6) Az egyes, az egészségügyet érintõ kormányrendeleteknek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet 1. -ának az R. 5/E. -ának (3) bekezdését megállapító részében az egynapos sebészeti ellátás és a kúraszerû ellátás fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásnak minõsül. szövegrész helyébe az egynapos sebészeti ellátás fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásnak, a kúraszerû ellátás pedig járóbeteg-szakellátásnak minõsül. szövegrész lép. (7) A Kr. 14. számú melléklete Kitöltési Útmutató részének 4. Térítési Kategória pontjában az Ebtv. 23. b), c) és e) szövegrésze helyébe az Ebtv. 23. b), d) és e) szövegrész lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: (7) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások az Ebtv. 18/A. -ának (2) bekezdése alapján a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetõk igénybe. (8) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meg nem nevezett járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe és a 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn, az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhetõ. 2. Az R. 3. -a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás az Ebtv. 18/A. -a (11) bekezdésének a) pontja szerinti emelt összegû vizitdíj ellenében sem végezhetõ beutaló nélkül, amennyiben a 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn. 3. Az R. 3/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A beutalónak tartalmaznia kell: a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, b) az 1. számú mellékletben meghatározott tartós betegség BNO kódját (BNO kód hiányában szövegesen), amennyiben a biztosított az Ebtv. 18/A. -ának (2) alapján vizitdíjmentesen veszi igénybe beutaló szerinti ellátást, c) az ellátás tényét igazoló adatokat. A Kormány 16/2007. (II. 13.) Korm. rendelete a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos egyes kérdésekrõl A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 4. Az R. 5/C. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A kórházi napidíjat a) aktív fekvõbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvõbeteg-gyógyintézetbõl történõ elbocsátáskor, illetve az aktív ellátási szakasz lezárásakor, b) krónikus fekvõbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvõbeteg-gyógyintézetbõl történõ elbocsátáskor, de legkésõbb az adott naptári évben a biztosított által napidíjfizetés ellenében igénybe vehetõ utolsó ellátási nap igénybevételét követõ 15 napon belül kell befizetni.

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 349 5. Az R. 5/D. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni a háziorvosi ellátásért, amennyiben a beteg állapota miatt szükséges vizsgálat jellege teszi szükségessé, hogy a beteg ugyanazon háziorvost ugyanaznap ismételten felkeresse. 6. Az R. 5/E. -ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A mentesség az 1. számú mellékletben meghatározott alapbetegség diagnózisa felállításának dokumentált idõpontjától a biztosított gyógyulásáig, illetve a szakmailag indokolt kontrollvizsgálatok elvégzéséig tart. Amennyiben a tartós betegség kezelése során egyéb nem tartós betegség kezelésére is sor kerül, akkor nem kell vizitdíjat fizetni, ha az orvoshoz fordulás indoka elsõdlegesen a tartós betegség kezelése volt. 7. Az R. 5/E. -a a következõ (4) (8) bekezdéssel egészül ki: (4) Az Ebtv. 18/A. -a (8) bekezdésének c) pontja szerinti emelt összegû vizitdíjra a részleges térítési díjra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a) a mértéke nem térhet el az Ebtv. 18/A. -ának (11) bekezdésében meghatározottól, b) a befizetésére az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, c) az adott ellátásért elszámolható finanszírozási összeget az emelt összegû vizitdíj és a vizitdíjnak az Ebtv. 18/A. -ának (9) bekezdésében meghatározott összege közötti különbözet összegével kell csökkenteni. (5) Az Ebtv. 18/A. -a (12) bekezdésének alkalmazásában minden megkezdett naptári napot külön ellátási napnak kell tekinteni. (6) A biztosított által a fekvõbeteg-gyógyintézeten kívül töltött adaptációs szabadság az Ebtv. 18/A. -a (12) bekezdésének alkalmazásában nem minõsül ellátási napnak, ezért ezen napok után nem kell kórházi napidíjat fizetni. (7) Az Ebtv. 18/A. -ának (2) bekezdése, (6) bekezdésének i) pontja és (10) bekezdése nem mentesít a (11) bekezdésében meghatározott emelt összegû esetleges vizitdíjfizetési kötelezettség alól. (8) Az Ebtv. 18/A. -a (8) bekezdése a) pontjának aa) alpontja alkalmazásában nem a biztosított általi kezdeményezésnek minõsül, amikor a biztosított hívására azért megy a háziorvos a biztosítotthoz, mert a biztosított egészségi állapota miatt nem tudja személyesen felkeresni a háziorvost rendelõjében. 8. Az R. 5/F. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl bármely jogi személy kibocsáthat papíralapú vizitbérletet. A vizitbérlet nem visszaváltható. 9. A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul: (4) Amennyiben a biztosítottnak ugyanazon ellátás igénybevételéért az Ebtv. 23. -ának b) és d), illetve b) és e) pontja szerint is fizetnie kellene részleges térítési díjat, csak az Ebtv. 23. -ának b) pontja szerinti díjfizetési kötelezettséget kell teljesíteni. 10. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével 2007. február 15-én lép hatályba. (2) A (3) bekezdés e rendelet kihirdetését követõ napon lép hatályba. (3) Nem lép hatályba az egyes, az egészségügyet érintõ kormányrendeleteknek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet 1. -ának a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 5/C. -ának (4) bekezdését, 5/F. -ának (2) bekezdését megállapító része, valamint az 1. számú melléklete. (4) Az R. e rendelet mellékletében szereplõ 1. számú melléklettel egészül ki. (5) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 14. számú melléklete Adatlap és a Kitöltési útmutató részének 33. és 34. pontjában a napidíj szövegrész helyébe napidíj/vizitdíj szövegrész lép. (6) A Kr. 14. számú melléklete Kitöltési útmutató részének 33. pontja 06 = az ellátásért emelt összegû vizitdíj fizetés történt szövegrésszel egészül ki. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

350 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám Melléklet a 16/2007. (II. 13.) Korm. rendelethez 1. számú melléklet a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez Tartós orvosi kezelések köre: a) rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedõ betegek oki és tüneti kezelése; b) vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggõ vizsgálatok; c) a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedõk ellátása; BNO C00 C97; D00 D09; D37 D48; Z08; Z51.0 Z51.2 Z49 D66 D67; D68.0 D68.2; D69.1; D69.4; D69.8 d) véradással összefüggõ vizsgálatok; Z52.0; Z00.5 e) cukorbetegség kezelése; E10 E14 f) szerv- és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása; g) HIV fertõzés és AIDS betegség kezelése; h) szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése. Z94 (kivéve Z94.5; Z94.7); Z00.5; Z52; Z01.91 B20 B24 F20; F25; F31.4; F31.5; F32.2; F32.3; F33.2; F33.3 A táblázatban foglalt tartós betegségek esetében a fenti BNO-k fõdiagnózisként történõ feltüntetése esetén a szakmailag ehhez kapcsolódóan felmerülõ egyéb szakvizsgálatok (ideértve a diagnosztikai vizsgálatok és szakkonzíliumok) szintén mentesülnek a vizitdíj fizetése alól. A Kormány 17/2007. (II. 13.) Korm. rendelete a minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésérõl A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 77. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. E rendelet hatálya kiterjed a) a részben vagy egészben az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatókra, b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerzõdésének melléklete szerint a szolgáltató által nyújtott ellátásokkal összefüggésben gyógyszerrendelésre jogosult orvosokra, c) a külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással történõ gyógyszerrendelésre jogosító szerzõdéssel rendelkezõ orvosokra a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 32. -ának (6) bekezdése szerinti szerzõdéssel rendelkezõk kivételével, d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire (a továbbiakban: MEP), és e) a biztosítottakra. 2. (1) E rendelet alkalmazásában: a) DOT: a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 2. -ának t) pontja szerinti fogalom; b) n: a mellékletben szereplõ ATC csoportok száma; c) országos átlag (a ATC 1-n ): valamennyi orvos által felírt és a betegek által az adott hónapban kiváltott, a mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó közfinanszírozott gyógyszerek terápiás adagra számolt támogatásának az átlaga ATC csoportra forintban kifejezve; d) orvos átlag (b ATC 1-n ): az orvos által felírt és a betegek által az adott hónapban kiváltott az a) pont szerinti ATC-csoportokba tartozó közfinanszírozott gyógyszerek terápiás adagra számolt támogatás értékének az átlaga ATC csoportra forintban kifejezve; e) eltérés (e ATC 1-n ): az ATC-csoporton belül az orvos átlag (b ATC 1-n ) és az országos átlag (a ATC 1-n ) százalékos eltérése: e ATC 1 =[b ATC 1 /a ATC 1 ] 100 100 e ATC 2 =[b ATC 2 /a ATC 2 ] 100 100... e ATC n =[b ATC n /a ATC n ] 100 100 f) kiváltott mennyiség (m ATC 1-n ): az orvos által az a) pont szerinti ATC csoportokon belül felírt és a betegek által egy hónapon belül kiváltott közfinanszírozott gyógyszerek mennyisége DOT-ban; g) orvosra jellemzõ eltérés százalék mérõszáma (BSúly): az elsõ ATC-hez tartozó kiváltott mennyiség (m ATC 1 ) és az ugyanahhoz az ATC-hez tarozó eltérés (e ATC 1 ) szorzata hozzáadva a következõ ATC-hez tartozó kiváltott mennyiség (m ATC 2 ) és az ugyanahhoz az ATC-hez tarozó eltérés szorzatához (e ATC 2 ) ezt ismételve a mellékletben meghatározott ATC-k esetén, majd az

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 351 így kapott összeget elosztva az ATC-nkénti kiváltott mennyiségek (m) összegével: (m ATC1 eatc1 ) + (matc2 e ATC2 ) + + (matc n e ATC n ) BSúly = m + m +... + m ATC1 ATC2 ATC n h) rendszeres eltérés: amennyiben három egymást követõ hónapban a kiváltott vények alapján az orvosra kiszámított BSúly magasabb, mint az országos átlag, azaz a BSúly nagyobb, mint nulla; i) visszatérítési mutató: az az 1 10%-os mérték, mellyel az orvosra jellemzõ eltérés százalék mérõszámának megfelelõ mértékben a kiutalásra kerülõ teljesítménydíj/finanszírozási díj csökkentésre kerülhet. (2) E rendelet alkalmazásában egyebekben az Ebtv. és a végrehajtásáról rendelkezõ 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, valamint a Gyftv. fogalommeghatározásai az irányadók. A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzése 3. (1) Az OEP a Gyftv. 46. -ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az e rendeletben meghatározott mutatók alapján az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerzõdésben rögzíti a 6. -ban foglaltak alapján kiszámított visszatérítési kötelezettséget. (2) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval, orvossal kötött támogatással történõ gyógyszerrendelésre jogosító szerzõdésben [Ebtv. 32. (1) bekezdés] az OEP meghatározza a rendszeresen az országos átlagnál magasabb támogatási összeg utalványozása esetén a szerzõdés felbontásának feltételeit. 4. (1) Az OEP az azonos e rendelet melléklete szerinti terápiás gyógyszercsoportonként az orvosok által felírt és a betegek által kiváltott gyógyszerek alapján havonta megállapítja a gyógyszercsoportra jellemzõ, egy terápiás adagra jutó átlagos társadalombiztosítási támogatást. Az azonos terápiás gyógyszercsoport átlaga az országos átlag, ami a költséghatékony gyógyszerrendelés mutatója. (2) Az OEP folyamatosan figyelemmel kíséri az orvosok gyógyszerrendelési szokását, és a MEP-eken keresztül a gyógyszer kiváltását követõ második hónap 15. napjáig megküldi a vele szerzõdéses jogviszonyban álló orvosoknak és szolgáltatóknak a gyógyszerfelírásáról készült információt. (3) Az OEP azonos terápiás gyógyszercsoportonként az országos átlagot a honlapján havonta, minden hónap 15. napjáig közzéteszi. 5. (1) Az OEP terápiás gyógyszercsoportonként vizsgálja az orvos minõségi és hatékony gyógyszerrendelési mutatóját (orvos átlag), azaz, hogy az adott gyógyszer felírása alkalmával az orvos milyen mértékben alkalmazta az adott terápiás gyógyszercsoportba tartozó készítmények közül a terápiás adagra számított alacsonyabb támogatási értékû készítményeket. (2) Amennyiben az adott havi azonos terápiás gyógyszercsoportba tartozó összes közfinanszírozott gyógyszer figyelembevételével megállapított átlag (orvos átlag) az országos átlagnál alacsonyabb (eltérés kisebb, mint nulla), az orvos gyógyszerrendelési gyakorlata megtakarító gyógyszerrendelésnek minõsül. (3) Az OEP havi rendszerességgel vizsgálja az országos átlagtól való eltéréseket (eltérés). Az orvos által felírt és a beteg által kiváltott mennyiséggel súlyozott átlagot tized százalék pontossággal (BSúly) kell megadni. (4) A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése során nem kerül figyelembevételre az az orvos aki: a) éves szinten a mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó, 200 dobozt meg nem haladó társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert rendel, b) éves szinten a mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó gyógyszereket rendel, melyekre kifizetett társadalombiztosítási támogatás 200 000 Ft-ot nem haladja meg. (5) A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése során nem kerül figyelembevételre az a tétel, ahol: a) negatív értékû mennyiséggel súlyozott átlag szerepel, b) a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történt, c) a vényen magisztrális készítményt rendeltek. (6) Az OEP havonta írásban tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókon és a nem finanszírozott szolgáltatókon keresztül a gyógyszerrendelésre jogosult orvosokat a gyógyszerrendelési gyakorlatuk alakulásáról és a minõségi és hatékony gyógyszerrendelési rendszerben számított értékelésükrõl. 6. (1) Amennyiben az országos átlagtól való eltérések (eltérés) orvos által felírt és a betegek által kiváltott mennyiséggel súlyozott átlaga nagyobb, mint nulla (BSúly nagyobb, mint nulla), az OEP a finanszírozási szerzõdésben foglaltak alapján az alábbi táblázatban megjelenített visszatérítési mutató szerint az orvosra (szolgáltatóra) 1 10% közötti, visszatérítési kötelezettséget ír elõ az alábbiak szerint:

352 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám a) a háziorvosok esetében a kiutalásra kerülõ teljesítménydíjat csökkenti, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló gyógyszerrendelésre jogosult orvosok esetében az egészségügyi szolgáltatótól történik a visszavonás. Az intézményi finanszírozásból való visszavonás a szolgáltatónál gyógyszerrendelésre jogosító szerzõdéssel rendelkezõ orvosok minõségi és hatékony gyógyszerrendelési mutatójának számtani átlaga alapján történik azzal, hogy a megtakarító gyógyszerrendelést folytató [5. (2) bekezdés] orvosok Bsúlya nullával kerül figyelembevételre. BSúly %-ban Visszatérítési mutató %-ban 0 2 0 2,1 5 1 5,1 8 2 8,1 30 5 30,1 40 6 40,1 50 7 50,1 60 8 60,1 70 9 70 10 (2) Azon orvosok, illetve szolgáltatók esetében, akik Bsúlya rendszeresen 50% feletti sávba esik, az OEP tételes helyszíni ellenõrzést tart. A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ellenõrzése 7. (1) Az OEP a vényadatok feldolgozása során, valamint ellenõrzõhálózata útján ellenõrzi a gyógyszerrendelésre vonatkozó szabályok érvényesülését. (2) Amennyiben az ellenõrzés során megállapítja, hogy a) a fekvõbeteg-gyógyintézeti kezelést követõen a zárójelentésben a gyógyszerterápiás javaslatot nem a hatóanyag és a hatáserõsség, illetve a gyógyszerforma megjelölésével, hanem kizárólag egy konkrét gyógyszer megjelölésével adták meg, b) a járóbeteg-szakellátás ideértve a gondozóintézeti ellátást is keretében a külön jogszabály szerinti J jelzésû gyógyszer elsõ alkalommal történõ rendelésére, illetve SZ jelzésû gyógyszer rendelésére a külön jogszabály szerint jogosító szakorvosi szakképesítés hiányában került sor, c) a háziorvosi ellátás keretében J jelzésû gyógyszer rendelésére szakorvosi javaslat hiányában, illetve hat hónapnál régebbi szakorvosi javaslat alapján került sor, d) a gyógyszer rendelése során az orvos da) eltért az Ebtv. 19. (1) bekezdése szerinti terápiás eljárási rendben javasolt gyógyszerterápiától, illetve a Gyftv. 45. -a (1) bekezdése szerinti számítógépes programnak az E. Alap számára legalacsonyabb anyagi terhet jelentõ gyógyszerre tett ajánlásától, és ennek indokát az orvosi dokumentációban nem rögzítette, db) a külön jogszabály szerinti helyettesíthetõség lehetõségeit nem egyeztette a beteggel, illetve a beteget nem tájékoztatta az azonos hatóanyag tartalmú készítmények közül a beteg számára legalacsonyabb térítési díj ellenében hozzáférhetõ készítményekrõl, e) a gyógyszer rendelésével egyidejûleg nem került rögzítésre a betegdokumentációban ideértve a betegforgalmi adatok elektronikus formában való rögzítését is a biztosítottra vonatkozó adatokon túl a rendelés kelte, jogcíme és a rendelt gyógyszer mennyisége, illetve a 30 napon túli mennyiség rendelése esetén annak indoka, f) a rendelésre az orvosnak nem abban a jogviszonyában került sor, mint amelyet a vényen feltüntetett, illetve ha a háziorvos a beteg vizsgálatát a betegforgalmi napló adatai szerint igazolni nem tudja, illetve ha a szakorvos a beteg vizsgálatát a betegforgalmi napló adatai szerint a rendelés idõpontjában igazolni nem tudja, g) a kiemelt és az emelt, indikációhoz kötött támogatással történõ rendelésre jogosító betegség hiányában történt rendelés, vagy az orvos e jogcímen történõ rendelésre nem jogosító jogviszonya keretében rendelt kiemelt vagy emelt, indikációhoz kötött támogatású gyógyszert, h) a vények keltezési dátumát megelõzõ 30 napon krónikus betegek esetén 90 napon belül nem történt orvos-beteg találkozás, a MEP soron kívül tájékoztatja a tapasztalt hiányosságokról az orvost, illetve az egészségügyi szolgáltatót, valamint az Ebtv. 36. -a szerint szakfelügyeleti ellenõrzést végez. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenõrzés során megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogosulatlanul rendelt társadalombiztosítási támogatás összegét az Ebtv. 37. (3) és (8) (9) bekezdése szerint megtérítteti. Amennyiben a jogszabálysértõ gyógyszerrendelés mértéke a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a MEP a támogatással történõ gyógyszerrendelésre jogosító szerzõdést az Ebtv. 37. (4) és (5) bekezdése alapján felfüggeszti, illetve felmondja. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba azzal, hogy a visszatérítési kötelezettséget megállapító 6. -ban foglalt rendelkezéseket az OEP elsõ alkalommal a 2007. utolsó negyedévében kiállított és kiváltott vények esetében 2008. január 1-jétõl alkalmazza. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 353 Melléklet a 17/2007. (II. 13.) Korm. rendelethez Az országos átlag és az orvos átlag számítása során figyelembe veendõ ATC csoportok A Kormány 19/2007. (II. 20.) Korm. rendelete egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ATC kód A02BA A02BC A10BB B01AB B01AC C01DA C01EB C02AC C02CA C07AB C07AG C08CA C09AA C09BA C09CA C09DA C10AA J01CR J01FA J01MA M01AB M01AX M05BA N03AX N05AH N05AX N05BA N06AB N06AX N06BX N07CA R03AK R03BB R06AE R06AX Megnevezés H 2 -receptor antagonisták Protonpumpa inhibitorok Sulfonamidok, carbamid-származékok Heparin csoport Thrombocyta-aggregatio gátlók, kivéve heparin Szerves nitrátok Egyéb szívgyógyszerek Imidazoline receptor agonisták Alfa-adrenerg receptorblockolók Szelektív beta-receptor blockolók önmagukban Alfa- és beta-adrenerg receptorblockolók Dihidropiridin-származékok ACE-inhibitorok önmagukban ACE-inhibitorok és diureticumok Angiotensin II antagonisták önmagukban Angiotensin II antagonisták és diureticumok HMG CoA reductase inhibitorok Penicillinek kombinációi, beleértve a beta-lactamase inhibitorokat Macrolidok Fluoroquinolonok Ecetsav-származékok és rokon vegyületek Egyéb nem steroid gyulladásgátlók és rheuma-ellenes szerek Bisphosponatok Egyéb antiepilepticumok Diazepinek, oxazepinek és thiazepinek Egyéb antipsychoticumok Benzodiazepin származékok Szelektív serotonin reuptake-gátlók Egyéb antidepressansok Egyéb psychostimulansok Szédülés elleni készítmények Adrenerg szerek és obstructiv légúti betegségekre ható egyéb szerek Anticholinergek Piperazine származékok Egyéb systemas antihistaminok A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. -ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. -ának (4) bekezdésében, a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének c) és r) pontjában, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 67. -ának (1) bekezdésében és az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. -a (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a az alábbi (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:,,(2) A Kormány a Hivatalt jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) a) IV. fejezete szerinti bármely egészségügyi, szociális vagy gyermekvédelmi tevékenység végzésére jogosító bizonyítvány és oklevél elismerésére, b) Harmadik részében szabályozott ápolói és szülésznõi bizonyítványok, orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi oklevelek elismerésére, valamint c) az a) b) pontok szerinti tevékenység végzésével összefüggésben az Etv. 60/A 60/C. -okban foglalt hatósági bizonyítvány kiállítására. (3) A Hivatal látja el a külföldön felhasználni kívánt orvosi igazolás hitelesítését. 2. Az R. a következõ 2/C. és 2/D. -sal egészül ki: 2/C. A 2. (2) és (3) bekezdése, valamint a 2/B. szerinti esetben a másodfokú eljárás az Egészségbiztosítási Felügyelet hatáskörébe tartozik. 2/D. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben meghatározott, a gyógyászati segédeszközök ismertetésére vonatkozó az Egészségbiztosítási Felügyelet

354 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám által lefolytatott eljárásokban a Hivatal szakhatóságként jár el. 3. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következõ 7/A. -sal egészül ki: 7/A. A gyógyszereknek és a gyógyászati segédeszközöknek a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti társadalombiztosítási támogatásba való befogadása, a támogatás megváltoztatása, a támogatásból való kizárása tárgyában az OEP által hozott elsõfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása az Egészségbiztosítási Felügyelet hatáskörébe tartozik. 4. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. -a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: (2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 18. -ának (1) bekezdésében meghatározott elsõfokú eljárás során az Országos Gyógyszerészeti Intézet által hozott döntések elleni fellebbezések elbírálása az Egészségbiztosítási Felügyelet hatáskörébe tartozik. (3) A Gytv.-ben meghatározott, a gyógyszerek ismertetésére vonatkozó az Egészségbiztosítási Felügyelet által lefolytatott eljárásokban az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakhatóságként jár el. 5. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Az R. e rendelet 1. -ával megállapított 2. -ának (3) bekezdése, az R. e rendelet 2. -ával megállapított 2/C. -ában az és (3) szövegrész és e rendelet 3. -a 2007. április 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 7. -ának (1) és (2) bekezdése. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. jelenlegi 2. -ának e) pontja. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. -ában a 2. a) és d) pontjaiban szövegrész helyébe a 2. (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban szövegrész lép. (5) A gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által hozott döntések ellen nincs helye fellebbezésnek, a döntés felülvizsgálata keresettel kérhetõ a bíróságtól. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. -a (1) bekezdésének b) d) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A Tbj. 10. -ának (3) bekezdésében nem említett, az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, a Tbj. szerint mezõgazdasági õstermelõnek minõsülõ mezõgazdasági termelõ biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. 2. Az R. 9. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 9. (1) A Tbj. 39. -ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszûnését követõ naptól a biz-

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 355 tosítási kötelezettséggel járó jogviszony elsõ napjáig, illetõleg a Tbj. 16. (1) bekezdésének a) p) és s) t) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn. (2) A Tbj. 39. (3) bekezdésében meghatározott járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség idõtartama azonos a hatósági bizonyítvány érvényességének idõtartamával, kezdõ idõpontja a hatósági bizonyítvány kiállításának napja. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, egy naptári napra az egy fõre jutó havi jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni. (3) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának idõtartama alatt a Tbj. 39. -a alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól. 3. Az R. a következõ 21/A. -sal egészül ki: 21/A. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj- és pótlékszámlára tévesen befizetett összeget az állami adóhatóságtól lehet visszaigényelni, kivéve ha a befizetõnek tagdíjvagy azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék, önellenõrzési pótlék tartozása van. A tévesen befizetett összeget tartozás esetén a fennmaradó összeget a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül az adóhatóság erre a célra megnyitott számlájára utalja vissza, és az adóhatóság fizeti vissza a befizetõnek. 4. Az R. 22. -ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (8) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága a Tbj. 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az OEP részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülõ személyekrõl az ellátást megállapító határozat jogerõre emelkedését és az ellátás megszûnését követõ 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár és az OEP megállapodást köt. 5. Az R. 23. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 23. (1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzõje a Tbj. 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz a MEP-nek a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az idõskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülõ személyekrõl az ellátást megállapító határozat jogerõre emelkedését és az ellátás megszûnését követõ 10 napon belül. Ha a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel, errõl a szünetelés kezdõ és befejezõ idõpontját követõ 10 napon belül kell a bejelentést teljesíteni. (2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzõje bejelentést tesz arról a személyrõl is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. -a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerõre emelkedését követõ 10 napon belül kell a MEP részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen idõtartamra állapították meg. 6. Az R. 24. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A bejelentésre kötelezett szerv a jogosultság kezdetére és megszûnésére vonatkozó bejelentést a jogosultság kezdetét és megszûnését követõ 10 napon belül köteles teljesíteni a MEP-nek. 7. Az R. a következõ 25. -sal egészül ki: 25. A 22 24. -okban foglaltak szerinti adattartalommal a MEP, illetõleg az OEP részére teljesítendõ bejelentést az OEP által rendszeresített és a bejelentésre kötelezettek rendelkezésére bocsátott program felhasználásával elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. A MEP a bejelentés átvételét igazolja. 8. Az R. 26. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 26. (1) A Tbj. 16. (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz a MEP-nek, ezzel egyidejûleg az Országos Orvosszakértõi Intézet szakvéleményével igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri. (2) A Tbj. 16. (1) bekezdésének k) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz a MEP-nek, ezzel egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. 9. Az R. a következõ 27. -sal egészül ki: 27. Az OEP a nyilvántartása szerint TAJ-számmal rendelkezõ személyek TAJ-számáról, személyi- és lakcímadatairól, valamint azok változásáról adatot szolgáltat

356 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt. 10. (1) Ez a rendelet a (3) bekezdés a) pontja kivételével 2007. április 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5/B. (1) bekezdésében az érintett magánnyugdíjpénztárhoz a Tbj. 50. -ban foglaltak szerint szövegrész helyébe a Tbj. 50. -ában foglaltak szerint az állami adóhatóságnak szövegrész lép. (3) Hatályát veszti a) e rendelet kihirdetését követõ 8. napon a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdésének c) pontjábana,26. -a szövegrész, b) e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 13. -a, 22. -ának (2) és (6) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 35/2007. (III. 7.) Korm. rendelete a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének a) és m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következõ új 12/B. -sal egészül ki: 12/B. (1) A finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató a mentést, betegszállítást, védõnõi szolgáltatást, valamint otthoni szakápolást nyújtó szolgáltató kivételével (e alkalmazásában a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) a TAJ számot igazoló okmány bemutatását követõen, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelõzõen az OEP nyilvántartásában ellenõrzi, hogy az Ebtv. 29. -ának (4) bekezdésében meghatározott személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. (2) Az OEP a nyilvántartásához közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatók részére az ellenõrzés lehetõségét idõbeli korlátozás nélkül biztosítja. A nyilvántartáshoz közvetlen elektronikus hozzáféréssel nem rendelkezõ, alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a hozzá bejelentkezett biztosítottak jogosultságát az e biztosítottakra vonatkozóan az OEP által havonta megküldött összesítés alapján is ellenõrizheti. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti személy állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, az ellenõrzést közvetlenül az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követõen, fekvõbeteg-szakellátás esetén legkésõbb az annak kezdetét követõ elsõ munkanapon kell elvégezni. (4) Ha az ellenõrzés eredménye szerint az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel, az egészségügyi szolgáltató az igénybe vevõ személyt a szolgáltatás igénybevételét megelõzõen a (3) bekezdés szerinti esetben az ellenõrzés elvégzése után haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza a) azt a tényt, hogy az igénybe vevõ személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel, b) a felhívást arra, hogy a jogosultság fennállásának tisztázása érdekében keresse meg a lakóhelye szerint illetékes MEP-et, valamint c) a jogosultság hiányának jövõbeni jogkövetkezményeirõl szóló tájékoztatást. (5) Az ellenõrzés eredménye az egészségügyi szolgáltatás biztosításának kötelezettségét nem érinti. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ személy a tájékoztatás megtörténtét átvételi nyilatkozat aláírásával igazolja. Az aláírás pótlásának rendjére az Ebtv. 18. -a (12) bekezdésének elsõ mondatában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. (6) Az átvételi nyilatkozatot az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ személy egészségügyi dokumentációjának részeként megõrzi. (7) Az OEP honlapjáról letölthetõ tájékoztatót amely közérthetõ módon tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó jogviszonyok felsorolását és az azok megszerzésének lehetõségére, a jogviszony igazolására vonatkozó információkat, az egészségbiztosítás keretében fennálló közteherviselési kötelezettségre való utalást, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiánya esetén a jogkövetkezményekrõl szóló tájékoztatást az egészségügyi szolgáltató a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében közzéteszi, és errõl a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás során az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ személyt tájékoztatja.

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 357 2. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ új 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/B. -ának (1) bekezdése szerinti, szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az adott ellátás után járó összeg 90 százalékára jogosult, ha a Vhr. 12/B. -ában meghatározott ellenõrzési kötelezettségét nem teljesítette. 3. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2007. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett egészségügyi szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni. (2) E rendelet 2. -a 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az R. 9. (1) bekezdésében az az Eb.tv. végrehajtásáról rendelkezõ 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövegrész helyébe az a Vhr. szöveg lép. (3) A gyógyászati segédeszköz-forgalmazást, valamint a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a Vhr. e rendelet 1. -ával megállapított 12/B. -a szerinti ellenõrzési és tájékoztatási kötelezettségét 2007. december 1-jétõl teljesíti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Az egészségügyi miniszter 9/2007. (II. 15.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. -a (5) bekezdésének g) és o) pontjában, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. -a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. (1) Az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy a beteg szakszerû gyógykezeléséhez szükséges legközelebbi orvosi vizsgálatig elegendõ legyen. (2) Az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra 30 napra elegendõ gyógyszermennyiséget rendelhet. (3) Krónikus betegség vagy állapot kezelése során a) amennyiben a gyógyszer tartós elõre láthatóan legalább 3 havi folyamatos alkalmazása szükséges, és b) a gyógyszer tartós alkalmazásától az adott beteg esetében az elõzetes kezelési tapasztalat alapján megfelelõ hatás várható, valamint c) a vény kiváltására nyitva álló idõtartam alatt elõre láthatóan nem szükséges a beteg állapotának olyan orvosi ellenõrzése, amely a rendelt készítmény alkalmazását alapvetõen befolyásolhatja, az orvos a (2) bekezdéstõl eltérõen 30 napot meghaladó mennyiségû gyógyszert legfeljebb 3 havi idõtartamra, vényenként 1 havi mennyiségben is rendelhet. A 30 napot meghaladó gyógyszerrendelés tényét és azt, hogy a rendelt gyógyszer mely idõpontig (idõtartamig) elegendõ a beteg számára, a beteg nyilvántartásában rögzíteni kell. (4) Az orvos a (2) (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen kivételesen, betegellátási érdekbõl a gyógyszer alkalmazásának szükségességéig terjedõ idõtartamra, de legfeljebb egy évre elegendõ gyógyszermennyiséget rendelhet egy vényen, amennyiben a) az a beteg különleges élethelyzetére tekintettel indokolt, b) a gyógyszer tartós alkalmazása szükséges, és c) a gyógyszer tartós alkalmazásától az adott beteg esetében az elõzetes kezelési tapasztalat alapján megfelelõ hatás várható. (5) Az orvos a (4) bekezdés szerinti gyógyszerrendelés indokát a beteg nyilvántartásában ellenõrizhetõ módon feltünteti és a vény hátoldalára rávezeti, hogy a rendelt gyógyszer mely idõpontig, idõtartamig elegendõ. (6) Nem kell a 30 napot meghaladó mennyiség indokoltságát feltüntetni, ha az orvos a gyógyszerbõl egy eredeti, a 30 napra elegendõ gyógyszermennyiséghez legközelebb álló mennyiségû gyógyszert tartalmazó csomagolást rendelt és az abban foglalt gyógyszermennyiség az adagolás figyelembevételével meghaladja a 30 napra elegendõ mennyiséget. 2. Az R. 15. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

358 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám (1) Ha az orvos a gyógyszert a 9. (4) (6) bekezdése szerint rendelte és a vényen a helyettesíthetõséget nem tiltotta meg a gyógyszerész a gyógyszertár készletében lévõ gyógyszerek közül az OGYI által közzétett, egyenértékûnek és a terápia során egymással helyettesíthetõnek minõsített készítmények listáján is szereplõ, azonos hatóanyagú, hatáserõsségû és gyógyszerformájú készítményeket a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 44. -ának (2) (3) bekezdésében foglaltak szerint helyettesíti. 3. Az R. 18. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A vényen rendelt gyógyszer ha jogszabály másként nem rendelkezik a rendeléstõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti idõponttól számított 90 napig adható ki. 4. (1) Ez a rendelet 2007. február 15-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kiállított vények esetén kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 9. -ának (6) bekezdésében a közlönyben szövegrész helyébe a honlapján szövegrész lép. Dr. Molnár Lajos s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 11/2007. (III. 6.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 77. -a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz reklámozására és ismertetésére. (2) E rendelet reklámozásra vonatkozó rendelkezéseit a Gyftv. 87. -ának (6) bekezdése alapján 2011. április 1. napjáig alkalmazni kell a Gyftv. hatálybalépésekor már forgalomban lévõ gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményekre is. 2. E rendelet alkalmazásában: a) hagyományos növényi gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 2. (2) bekezdésének 12. pontja szerinti gyógyszer; b) sajtótermék: a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. -ának t) pontja szerinti termék, illetve eszköz; c) szabadtéri reklámhordozó: a Grtv. 2. -ának u) pontja szerinti eszköz. 3. (1) Emberi felhasználásra kerülõ gyógyszert és gyógyászati segédeszközt reklámozni, ismertetni ideértve az egészségnevelési, illetve tudományos ismeretterjesztõ célból sajtótermékben, illetve szabadtéri vagy egyéb reklámhordozón közzétett tájékoztatást a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben és e rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint lehet. (2) E rendelet alkalmazásában gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának minõsül minden olyan információátadás és tevékenység, amely a gyógyszer-, illetve gyógyászatisegédeszköz-rendelés, -forgalmazás vagy -fogyasztás befolyásolását, elõsegítését célozza, illetve arra alkalmas, így különösen: a) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz lakosságnak szóló reklámja, b) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozása az azok rendelésére vagy forgalmazására jogosult személyek számára, c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) olyan személyek számára, akik gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére vagy forgalmazására jogosultak, d) ingyenes orvosi minta átadása, e) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy ezek kiadására irányuló ösztönzõ tevékenység, ajándék, elõny vagy jutalom felajánlása, kivéve, ha az a Gyftv. 3. -ának h) pontja alapján csekély értékû, f) termékismertetõ rendezvény szponzorálása olyan személy számára, aki gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult, g) olyan tudományos kongresszus szponzorálása, amelyeket gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult személyek látogatnak, különösen utóbbiak utazási és tartózkodási költségeinek viselése.

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 359 (3) Reklámnak minõsül az egészségnevelési, illetve tudományos ismeretterjesztõ célból a sajtótermékben, illetve szabadtéri vagy egyéb reklámhordozón közzétett tájékoztatás, ha az a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz nevét vagy a gyógyszert azonosító utalást (pl. nemzetközi szabadnév vagy a hatóanyag és a gyártó együttes megjelölése, illetve egyéb utalás) tartalmazza. (4) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ésszerû felhasználását kell elõsegítenie azáltal, hogy tárgyilagosan, túlzások nélkül mutatja be a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz tulajdonságait és azokból fakadó elõnyeit. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámja nem lehet félrevezetõ. 4. (1) A lakosság számára reklámozhatók azok a gyógyszerek, amelyek összetételükre és alkalmazásukra tekintettel orvosi diagnózis vagy rendelvény nélkül, illetve a kezelés megfigyelése nélkül, adott esetben gyógyszerész tanácsa alapján alkalmazhatók. (2) Tilos a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezõ, valamint a gyógyszertárból kizárólag orvosi rendelvényre kiadható, illetve a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek és a társadalombiztosítási támogatásban részesülõ gyógyászati segédeszközök reklámozása. (3) A (2) bekezdésben meghatározott termékek a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, illetve forgalmazására jogosultak részére kizárólag a Gyftv. 12. -ának (1) bekezdésében meghatározott szakmai céllal ismertethetõk. 5. (1) Gyógyszer, hagyományos növényi gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz reklámja akkor tehetõ közzé, ha a rendeltetésszerû alkalmazáshoz szükséges tájékoztatás megismerése érdekében tartalmazza az alábbi figyelmeztetéseket: a) orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer esetén: A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelõorvosát, gyógyszerészét! b) a hagyományos növényi gyógyszer reklámjának az a) pontban foglalt figyelmeztetésen túl a következõt is tartalmaznia kell: Hagyományos növényi gyógyszer. A javallatokra vonatkozóan alkalmazása kizárólag a régóta fennálló használaton alapul. c) társadalombiztosítási támogatással nem rendelhetõ gyógyászati segédeszköz esetén: A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelõorvosát! (2) A reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen elhelyezve, a háttérbõl kiemelve magyar nyelven kell tartalmaznia a figyelmeztetés szövegét. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy annál több nyelven tartalmazza. (3) Amennyiben a reklámanyag több oldalas formában kerül kiadásra, akkor az (1) bekezdésben ismertetett figyelmeztetõ szövegnek a reklámanyag utolsó oldalán kell megjelennie a (2) bekezdésben meghatározott módon. (4) Televízióban közzétett gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-reklám esetében a reklám végén közzétett, az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés szövegét tartalmazó képernyõszövegnek meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. A képernyõszöveg idõtartamának az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább öt másodpercnek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig legalább tíz másodpercnek kell lennie, ezen idõtartam alatt a figyelmeztetésnek jól érthetõen, magyar nyelven kell elhangzania. (5) Rádióban közzétett gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-reklám esetében az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés szövegének a reklám végén, jól érthetõen, magyar nyelven kell elhangzania, és a figyelmeztetés idõtartamának az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább öt másodpercnek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig legalább tíz másodpercnek kell lennie. (6) Gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz emlékeztetõ reklámjának [Gyftv. 17. (3) bekezdés] közzététele esetén az (1) (5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (7) A gyógyszerreklámban a monokomponensû homeopátiás készítmények kivételével csak olyan információ közölhetõ, amely megfelel a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott (beteg)tájékoztatóban, illetve a gyógyszer alkalmazási elõírásában foglaltaknak. A monokomponensû homeopátiás készítmények reklámjában a címke szövegen szereplõ információn túl egyéb nem közölhetõ. (8) A gyógyászati segédeszköz reklámjában csak olyan információ közölhetõ, amely összhangban van a gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában foglaltakkal. 6. (1) A Gyftv. 12. (1) bekezdése szerinti ismertetés megkezdése elõtt az ismertetést végzõ személy a 8. (1) és (2) bekezdésben említett jogviszonyt tanúsító és az e tevékenységre jogosító ismertetõ igazolványt a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosultnak bemutatja. (2) Az ismertetést végzõ személynek a gyógyszerre, illetve gyógyászati segédeszközre vonatkozó információkat és dokumentumokat olyan részletességben kell bemutatnia, illetve átadnia, hogy azok alapján a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására

360 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám jogosult véleményt alkothasson az ismertetett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazásáról. Az ismertetés során a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosultnak átadott minden információnak, illetve írásos dokumentációnak pontosnak, hozzáférhetõnek, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie. Minden írott dokumentumnak tartalmaznia kell a dokumentum lezárásának vagy utolsó aktualizálásának idõpontját. (3) Ha az ismertetett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz külön jogszabály alapján társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ, az ismertetés során átadott információk között fel kell tüntetni a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árát, a támogatás összegét, valamint térítési díját. (4) Az ismertetés során az orvosi szakfolyóiratokból vagy más tudományos forrásból származó idézetet, táblázatot és más szemléltetõ anyagot az eredetihez hû formában kell bemutatni és azok pontos forrását és nyilvánosságra hozatalának idõpontját fel kell tüntetni. Ezek nem lehetnek ellentétesek a) az adott gyógyszer alkalmazási elõírásában foglaltakkal és nem eredményezhetik a készítmény alkalmazási elõírástól eltérõ megítélését, b) az adott gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában foglaltakkal és nem eredményezhetik a gyógyászati segédeszköz használati útmutatótól eltérõ megítélését. (5) Az ismertetést végzõ személy az ismertetõi tevékenysége folytatása során a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult egészségügyi szolgáltató tevékenységét, a betegellátást nem akadályozhatja. Az ismertetést végzõ személy a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosultat kizárólag elõzetesen egyeztetett idõpontban keresheti fel. A gyógyszerrendelésre jogosult által meghatározott idõpont kizárólag olyan idõpont lehet, amikor a rendelésre jogosult az egészségügyi szolgáltató ellátási rendje szerint gyógyító-megelõzõ tevékenységet nem végez. A gyógyászati segédeszköz rendelésre jogosult által meghatározott idõpontban végzett ismertetés nem zavarhatja az egészségügyi szolgáltató ellátási rendje szerinti gyógyító-megelõzõ tevékenységet. (6) A gyógyszerismertetést végzõ személy a fekvõbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató orvosánál történõ ismertetésrõl a fekvõbeteg-gyógyintézet fõgyógyszerészét tájékoztatja, a tájékoztató anyagot új gyógyszer esetén a fõgyógyszerésznek is átadja. Új gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetést végzõ személy a tájékoztató anyagot az intézet gazdasági igazgatójának is átadja. (7) Megengedett a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy kiadására jogosult személyeknek szóló olyan reklám, amely kizárólag a gyógyszer nevét, vagy nemzetközi szabadnevét vagy védjegyét, gyógyászati segédeszköz esetén annak nevét vagy védjegyét tartalmazza, amennyiben azt csupán emlékeztetõ reklámnak szánják. (8) A gyógyszerismertetést végzõ személy a 11. (1) bekezdésében foglalt szervet köteles írásban tájékoztatni valamennyi olyan információról, amelyrõl õt a gyógyszer rendelésére és forgalmazására jogosult személyek a gyógyszer alkalmazásával, felhasználásával kapcsolatosan tájékoztatták, különösen, amelyek az adott gyógyszer mellékhatásaira vonatkoznak. 7. (1) Az ismertetést végzõ személy a 6. -ban meghatározott feladata ellátása során az általa ajánlott gyógyszerbõl, gyógyászati segédeszközbõl a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésére vagy forgalmazására jogosult aláírt és keltezéssel ellátott írásbeli igényére a) fekvõbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti fõgyógyszerész útján, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató esetében közvetlenül a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak személyes találkozásuk során térítésmentes mintát adhat, melyhez mellékeli a gyógyszerre vonatkozó alkalmazási elõírás, a gyógyászati segédeszközre vonatkozó használati útmutató egy példányát. (2) Gyógyszerbõl és egyszer használatos gyógyászati segédeszközbõl gyógyszerenként, illetve gyógyászati segédeszközönként a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultanként térítésmentes mintaként évente legfeljebb két csomagolási egység adható azzal, hogy gyógyászati segédeszköz esetén a két csomagolási egység egy havi kezelésre alkalmas mennyiséget nem haladhatja meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átadásról az ismertetést végzõ személy jegyzõkönyvet vesz fel. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) az átadott minta gyártójának és forgalmazójának nevét és székhelyét; b) a mintát felajánló cég, illetve az átvevõ intézmény nevét; c) gyógyszer esetén az átadott minta ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógyszerformáját, cc) hatáserõsségét, cd) kiszerelési egységét, ce) mennyiségét, cf) gyártási számát, cg) lejárati idejét, ch) eltartására vonatkozó elõírásokat, ci) forgalomba hozatali engedélye számát; d) gyógyászati segédeszköz esetén az átadott minta da) elnevezését, db) kiszerelési egységét,

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 361 dc) mennyiségét, dd) gyártási számát, de) felhasználhatósági idõtartamát, df) eltartására vonatkozó elõírásokat; e) a minta átadásának idõpontját; f) az átadó és az átvevõ nevét és aláírását. (4) Az ismertetést végzõ személy fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógyszer mintaátadás esetén a jegyzõkönyv egy példányát az intézeti fõgyógyszerésznek adja át, aki az átadott mintát az intézet gyógyszernyilvántartásában és készletében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. -a (9) bekezdése 12. pontjának b) alpontja és 50. -ának (4) bekezdése szerinti piaci értéken tünteti fel. Gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetést végzõ személy a jegyzõkönyv egy példányát az intézet gazdasági igazgatójának vagy fõgyógyszerészének adja át, aki az átadott mintát az intézet nyilvántartásában és készletében az Sztv. 3. -a (9) bekezdése 12. pontjának b) alpontja és 50. -ának (4) bekezdése szerinti piaci értéken tünteti fel. (5) Az átadott minta kiszerelése nem lehet nagyobb a gyógyszer, illetve az egyszer használatos gyógyászati segédeszköz legkisebb forgalmazott kiszerelési formájánál. A mintán el nem távolítható módon fel kell tüntetni: Ingyenes orvosi minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható! Egyszer használatos gyógyászati segédeszköz esetén a mintán el nem távolítható módon fel kell tüntetni: Ingyenes minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható! (6) Kábítószert vagy pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerbõl minta nem adható. (7) A Gyftv. 15. (1) bekezdésében foglaltak alapján közvetlenül a betegek részére kizárólag az orvos által terápiás vagy rehabilitációs célból juttatott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz minta adható. 8. (1) Rendszeres gyógyszerismertetést az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI) vagy a Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, egészségügyi fõiskolát végzett személy, továbbá olyan személy folytathat, aki e rendelet hatálybalépését megelõzõen a gyógyszerismertetõi tevékenység végzéséhez elõírt feltételek teljesítése alól korábban felmentést kapott. (2) Rendszeres gyógyászati segédeszköz ismertetést a Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy folytathat. (3) Az ismertetõ igazolványt az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) állítja ki, amely tartalmazza: a) az ismertetés rendszeres végzésével megbízott személy nevét, b) a Felügyelet nyilvántartásba vételi számát, és c) a Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég nevét, amellyel az ismertetést végzõ személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (4) Az ismertetést végzõ személy megbízója a Gyftv. 13. (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó okmányok másolatát a jogviszony keletkezését követõ nyolc napon belül a Felügyeletnek megküldi, a jogviszony megszûnése esetén, az azt követõ nyolc napon belül a Felügyeletnek bejelenti és az ismertetõ igazolványt visszaszolgáltatja. (5) Az ismertetõt alkalmazó a Gyftv. 36. (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének teljesítését igazoló okmányt a befizetéstõl számított 8 napon belül a Felügyeletnek megküldi. 9. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik karitatív célra térítésmentesen gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz csak olyan egészségügyi vagy szociális intézmény, illetve karitatív szervezet számára adományozható, ahol a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felhasználásának szakmai feltételei, továbbá a felhasználás ellenõrzése biztosított. (2) Az (1) bekezdés szerinti adományozásról minden esetben jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az elfogadó intézmény és a felajánló megnevezését és székhelyét; b) az átadó és az átvevõ nevét és aláírását; c) gyógyszer esetén az átadott gyógyszer ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógyszerformáját, cc) hatáserõsségét, cd) kiszerelési egységét, ce) mennyiségét, cf) gyártási számát, cg) lejárati idejét, ch) eltartására vonatkozó elõírásokat, ci) forgalomba hozatali engedélye számát; d) gyógyászati segédeszköz esetén az átadott gyógyászati segédeszköz da) elnevezését, db) kiszerelési egységét, dc) mennyiségét, dd) gyártási számát, de) felhasználhatósági idõtartamát, df) eltartására vonatkozó elõírásokat; e) az átadás idõpontját.

362 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám (3) Csak olyan gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adományozható, melynek felhasználása a lejárati idõn belül biztosítható. (4) Az adomány minden egyes kiszerelési egységén el nem távolítható módon fel kell tüntetni: Gyógyszeradomány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!, illetve Gyógyászati segédeszköz adomány, kereskedelmi forgalomba nem hozható! 10. (1) A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozásának és ismertetésének a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott szabályai megsértése esetére vonatkozó rendelkezéseket a Gyftv. 18 20. -ai tartalmazzák. (2) A 7. (3) bekezdésében, illetve a 9. (2) bekezdésében meghatározott jegyzõkönyv egy-egy példányát a Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég és a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult a kiállítástól számított öt évig köteles jegyzõkönyvtípusonként csoportosítva megõrizni. A Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég a jegyzõkönyvek egy-egy példányát társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén negyedévente megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A jegyzõkönyveket a Gyftv. 12. -ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cégeknél a Felügyelet, az egészségügyi szolgáltatóknál az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete ellenõrzi. 11. (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve meghatalmazott képviselõje köteles gondoskodni az általa forgalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos tudományos, információs tevékenység irányításának saját szervezetén belüli megszervezésérõl. (2) A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyászati segédeszköz gyártója, illetve meghatalmazott képviselõje köteles: a) biztosítani, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozását a Gyftv., a Grtv. és e rendelet követelményeinek megfelelõen végezzék, b) a vállalkozásából származó összes reklám egy mintáját, illetve elektronikus tervezetét az eredeti méretek meghatározásával, annak címzetti célcsoportját, terjesztésének módját és a terjesztés megkezdésének idõpontját feltüntetõ dokumentációt öt évig megõrizni és a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának ellenõrzésében részt vevõ hatóságok számára kérésre megküldeni, c) meggyõzõdni arról, hogy az általa alkalmazott, ismertetést végzõ személyek megfelelõ képzésben részesültek, és megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, d) biztosítani az általa alkalmazott ismertetést végzõ személyek megfelelõ képzését. 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az OGYI e rendelet kihirdetését követõ 15 napon belül a gyógyszerismertetésre vonatkozó ügyek iratanyagát és a nyilvántartásokat a Felügyeletnek átadja. (3) E rendelet kihirdetését követõ harminc napon belül a gyógyszerismertetõ személyt alkalmazó cég bejelenti a Felügyeletnek azon gyógyszerismertetõ személyeket, akiket a Gyftv.-ben és e rendeletben foglalt rendelkezések szerint továbbra is foglalkoztat. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek, gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetésérõl szóló 64/2003. (X. 31.) ESZCSM rendelet, valamint az ezt módosító 9/2006. (III. 7.) EüM rendelet, b) a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 20. -a hatályát veszti. (5) Ez a rendelet a Gyftv.-vel együtt az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 86 100. cikkeinek való megfelelést szolgálja. Dr. Molnár Lajos s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 12/2007. (III. 6.) EüM rendelete a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. -ának (11) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatás-

3. szám EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 363 körérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 14. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/398/EGK irányelve (1989. május 3.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint az azt módosító 96/84/EK és 1999/41/EK irányelvek; b) a Bizottság 2001/15/EK irányelve (2001. február 15.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelõ anyagokról, valamint az azt módosító 2004/5/EK, 2004/6/EK, 2006/34/EK irányelvek. 2. Az R. 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az alábbi közösségi irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a glicin és az L-izoleucin vonatkozásában a Bizottság 2001/15/EK irányelve (2001. február 15.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelõ anyagokról, b) a Bizottság 2006/34/EK irányelve (2006. március 21.) a 2001/15/EK irányelv mellékletének bizonyos anyagok felvétele tekintetében történõ módosításáról. Dr. Molnár Lajos s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 12/2007. (III. 6.) EüM rendelethez 1. Az R. 2. számú mellékletének 1. CSOPORT, VITA- MINOK szakasza az alábbiak szerint módosul: a) A Folsav cím helyébe a Folát cím lép. b) Az a) ponttal megállapított Folát cím az alábbi sorral egészül ki: [Anyagok KTCÉ kalcium-l metil-folát x Felhasználható c) A B12 vitamin cím cianikobalamin szövegrésze helyébe a cianokobalamin szövegrész lép. 2. Az R. 2. számú mellékletének 2. CSOPORT, ÁSVÁ- NYI ANYAGOK szakaszának Magnézium címe az alábbiakkal egészül ki: [Anyagok KTCÉ Felhasználható ST] ST] magnézium L-aszpartát x 3. Az R. 2. számú mellékletének 2. CSOPORT, ÁS- VÁNYI ANYAGOK szakaszának Vas címe az alábbiakkal egészül ki: [Anyagok KTCÉ vas-biszglicinát x Felhasználható 4. Az R. 2. számú mellékletének 3. CSOPORT, AMINOSAVAK szakaszának Glicin és L-izoleucin címe helyébe az alábbi szöveg lép: [Anyagok KTCÉ Glicin L-izoleucin x Felhasználható ST] ST] Az egészségügyi miniszter 13/2007. (III. 7.) EüM rendelete az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. -a (4) bekezdésének l) és m) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának b) pontjában foglaltakra a következõket rendelem el: 1. Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: x

364 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY 3. szám (13) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. -a (6) bekezdésének m) pontja szerinti fogyatékos személy kísérõje, továbbá beteg, vagy koraszülött gyermekét szoptató anya ellátásának finanszírozása napidíjjal történik, amelynek értéke a HBCs súlyszám aktuális forintértékének 0,02-szorosa. 2. (1) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. (2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. (4) Az R. 8. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul. (5) Az R. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (6) Az R. 12. és 14. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul. (7) Az R. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép. 3. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2007. április 1. napján lép hatályba azzal, hogy a) az R. e rendelet 1. -ával megállapított 1. (13) bekezdésében foglaltakat a 2007. február havi teljesítmények elszámolásától, b) az 1. számú melléklet 1., 6., 8. és 9. pontjában, a 2. számú melléklet 1 11., 13 22., 24 31., 37 57. és 60 62. pontjában, a 3. számú melléklet 1 6. pontjában, valamint a 6. számú melléklet 5. és 6. pontjában foglaltakat a 2007. március havi teljesítmények elszámolásától kell alkalmazni. (2) E rendelet 2. számú melléklete 63. pontjának hatálybalépésérõl külön jogszabály rendelkezik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 1/A. -a, valamint a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: r.) 2. számú mellékletének 8. q), 30. b) pontja, valamint 4. számú mellékletének 12. pontja. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 9/C. -ában a (11) szövegrész helyébe a (15) szövegrész, b) az r. 2. számú mellékletének 5. pontjában a kezelõorvos szövegrész helyébe a háziorvos, házi gyermekorvos szövegrész lép. Dr. Molnár Lajos s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 13/2007. (III. 7.) EüM rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklete a 35204 Pajzsmirigy szcintigráfia, jód-123-mal 6653 szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki: 35205 Pajzsmirigy maradványszövet stimulációja rhtsh kezeléssel 133 412 2. Az R. 2. számú mellékletében a 3570E Quantitatív csontultrahang vizsgálat 968 szövegrész a hatályát veszti. 3. Az R. 2. számú mellékletében a 43351 Tetanus allergen profilaxis 387 szövegrész a hatályát veszti. 4. Az R. 2. számú mellékletében a 43352 Tetanus toxoid profilaxis 146 szövegrész helyébe a 43352 Tetanus profilaxis toxoid injekcióval 933 43353 Tetanus profilaxis human antitetanusz immugobulin injekcióval 4474 szövegrész lép. 5. Az R. 2. számú melléklete a 59542 Epekõoldás percutan bevezetett katéteren át 20655 szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki: