Neszmély Község Önkormányzatának 2014-2019. évre szóló gazdasági programja



Hasonló dokumentumok
Kapolcs község Önkormányzata

Hegyesd község Önkormányzata

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, május 23.

Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Határidő: folyamatos Felelős: Lóránt Beáta polgármester

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Határidő: folyamatos Felelős: Balogh Ferenc polgármester

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

17/2003. (III.26.) Önkormányzati Határozat

K I V O N A T Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a március 11-én megtartott rendkívüli ülésén készült jegyzőkönyvből

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

E L Ő T E R J E S Z T É S

VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

Pátka Község Önkormányzat 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel: (22) ; fax: (22)

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KIEGÉSZÍTÉS a IV/1 sz. egyéb előterjesztéshez

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Tisztelt Képviselő-testület!

Szervezetünk a Gerecse Natúrpark tagja. Írta: tea április 17. szerda, 06:06

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére

Települési ÉRtékközpont

./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá

Tisztelt Képviselő-testület!

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 34/2011.(XII. 1.) önkormányzati rendelete

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Jegyzőkönyvi kivonat

Nemti Község Önkormányzata

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

a képviselő-testület május 2-án tartandó ülésére

Pátka Község Önkormányzat 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel: (22) ; fax: (22)

Sikeres pályázatok években. a.) Berhida Városi Önkormányzat. 4. számú melléklet 2006.

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001.(VIII.7.) ÖKT számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben

E L Ő T E R J E S Z T É S

Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének január 26-án megtartott rendes nyilvános ülésén készült jegyzőkönyvből

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár

Átruházott hatáskörök jegyzéke. A képviselő-testületnek a polgármesterre ruházott hatásköreit:

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK. 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

E L Ő T E R J E S Z T É S

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.

Sürgősségi indítvány Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének december 18-i ülésére

LAKITELEK KÉPVISELŐTESTÜLETE

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének június 17-ei testületi üléséről

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének

ELŐTERJESZTÉS. Tárgy: Zádor község Önkormányzat évi gazdasági programja

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Városi feladatkörök. Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal. Dr. Gerendás Gábor jegyző

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

2018. évi költségvetés összevont pénzforgalmi mérlege

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 19-i ülésére

A rendelet 9. -a a következő szövegrésszel egészül ki: A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének évi munkaterve. Készült: a Képviselő-testület február 14-i ülésére

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 31-i rendes ülésére

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 33/2017. (X. 9.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról *

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

K I V O N A T. 298/2010.(XI.03.) önkormányzati határozat a Kulturális-, Idegenforgalmi Központ és Könyvtár alapító okiratának módosításáról.

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról

POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁMOSPÉRCS

Biri Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1/2018. (II.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Átírás:

Neszmély Község Önkormányzatának 2014-2019. évre szóló gazdasági programja Készítette: Janovics István polgármester Elfogadta: Neszmély Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 32/2015. (III.25.) sz. határozatával

A Gazdasági program célja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, 116. -ban előírja, hogy: a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a jövő iránt érzett felelőssége tudatában alapvető fontosságúnak tartja a község működésének és fejlesztésének folyamatosságát. A településnek a térségben betöltött szerepére, egészének fejlesztésére figyelemmel a lehetőségek, és az igények számbavétele alapján alkotja meg a változásokhoz alkalmazkodó gazdasági programját, mely az elért, meglévő eredmények megőrzésén túl a tartós értékek megőrzésére, fejlesztésére törekszik. A gazdasági program mindenekelőtt azokat az elveket, távlati célokat, programokat, feladatokat, erőforrásokat kívánja meghatározni a 2014-2019-es évekre, melyek az éves költségvetési tervezés kiinduló pontjává, válnak. Jövőkép Alapelvünk az, hogy Neszmély jövőjét saját magának kell irányítania. Ehhez jó adottságokkal rendelkezik amit takarékos községüzemeltetéssel, a fejlődésre fordítható források növelésével és folyamatos pályázati lehetőségek kihasználásával biztosítani tud. Neszmély tudatos fejlesztésének a meglevő ipari, kereskedelmi, közlekedési adottságokból származó előnyökre kell épülni. Figyelmet kell fordítani speciális szolgáltatások nyújtására, mint például a sport- és vízi turizmus fejlesztése, a természeti adottságok hatékony kihasználása, továbbá a szőlő és bor turizmus vonzóvá tétele. Évente egy egyedi idegenforgalmi és kulturális vonzerővel bíró program szervezésével országos idegenforgalmi ismertségre törekszünk. Helyzetelemzés A település földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzete Neszmély Komárom-Esztergom megyei település, a neszmélyi borvidék központja. A Gerecse Északi, Dunára néző nyúlványai alatt a 10-es főút, és az Esztergom Almásfüzitő vasútvonal mellett található. Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 km. A település Budapesttől az M1-es autópályán, Tatán keresztül északra tartva, avagy a 10 sz. főúton keleti irányból közelíthető meg. Vasúton, az Esztergom-Komárom vonalon érhető el. A település a fővárostól légvonalban mintegy 60 km, Pozsonytól 80 km és Bécstől 150 km távolságra található. A M1-es autópályához való közelség jó elérhetőséget biztosít mindhárom főváros felől. Budapest és a Közép-Dunántúli régió központja, Székesfehérvár másfél órán belül elérhető, amely turisztikai szempontból kedvezőnek mondható. Más térségi központok szintén jó elérhetőségi helyzetben vannak, Tatabánya és Komárom fél órán belül, Esztergom mintegy 45-50 percen belül érhető el a településről. A kistérségi központ Tata elérési ideje kevesebb, mint 20 perc a kistérség minden településéről így Neszmélyről is. Történelmi áttekintés A Komárom-Esztergom megyei Neszmély község jelenleg 1310 lelket számlál. A település neve szláv személynévből magyar névadással keletkezett. (Jelentése: "aki nem bátor, aki félénk".) Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető: a község területén az első nagyobb megtelepedés az újkőkor idején mutatható ki. A világháborút követő béketárgyalások következtében a neszmélyi kertek alatt folyó Dunából államhatár lett, s bár az 1938-as revízió eredményeként Neszmély néhány évre megszűnt határfalu lenni. A második

világháború győztes hatalmai 1945. május1-jén ismét a Dunát jelölték ki választóvonalnak. Az 1990-es években a lendületet vevő szellemi és közösségi élet jeleként több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg helyi újságok: a Neszmélyi Kilátó és a Rákóczi Szövetség időszakos lapja, a Hídverő. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit. 1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált. Települési önkormányzat, mint közjogi szervezet A települési önkormányzat jogi személy, feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. A 2014. évi önkormányzati választáson megválasztott képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő, a testületben párt nem képviselteti magát. A képviselő-testület tisztségviselői: polgármester és az alpolgármester. A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságot hozott létre. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint működik, ülései nyilvánosak, évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az önkormányzat a testületek, a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, önkormányzati és államigazgatási hatósági feladatok ellátására, egységes hivatali szervezetet, közös önkormányzati hivatalt tart fent Tatai központtal, Dunaalmással és Dunaszentmiklóssal közösen A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal a jegyzője vezeti a hivatalt, a Neszmélyi Kirendeltség munkáját a kirendeltség-vezető irányítja. A hivatal tárgyi feltételei jelentősen javultak az utóbbi években. Folyamatosan újítjuk a gépállományt, fejlesztjük és bővítjük a programokat. A jelenlegi elvárásoknak a személyi állomány megfelel. A köztisztviselők az előírt végzettségek mellett további a munka színvonalát növelő szakképesítésekkel is rendelkeznek. Természetesen a bürokráciát megszüntetni nem lehet feladatunk a jogszabályok betartása és betartatása de azzal, hogy az ügyeket azok gazdáiként, helyben kezeljük, jó visszajelzéseket kapunk az ügyfelek elégedettségére. A központi törekvésekkel párhuzamosan, helyi szinten is teszünk lépéseket a digitális világ és elektronikus ügyintézés irányába: honlapunkat frissítjük, testületi üléseinket rövidesen a világhálón is láthatják. Az önkormányzat gazdasági alapjai Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, szerint: 111. (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. 117. 91 (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását

feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, A feladatmutatós normatív hozzájárulások mértékét lényegesen befolyásolja az ellátotti létszám ingadozása. Nem nyújt fedezetet a jogszabályokban előírt minőségi színvonal biztosításához. A normatív támogatások másik eleme a település állandó lakosságszáma alapján nyújtott hozzájárulás, amely a község igazgatási, sport, védelmi és egyéb feladatai kiadását hivatott fedezni. E funkciót mértéke miatt már bevezetésekor sem tudta betölteni. Mind a feladatmutató, mind a lakosságszám utáni normatíva összege - 2010-től jelentős mértékű - csökkenő tendenciát mutat. Az intézmények működési kiadásainak személyi és dologi növekedése, mely egyrészt az infláció, másrészt a gyermeklétszám csökkenésének a következménye, ráirányította a figyelmet az intézmények gazdaságosabbá tételének szükségességére, az intézményi társulások létrehozására, kistérségi feladatok kiszélesítésére. A költségcsökkentő intézkedések ellenére az intézmények működési költségeit ki kell az önkormányzatnak egészíteni. Az éves költségvetési rendeletben elfogadott fejlesztési célok megvalósítását az adóbevételekből, pályázatokon nyert támogatásokból sikerült megvalósítani. Az ország gazdasági helyzetéből adódó intézkedések miatti csökkenő normatívák jelentősen szűkítik a beruházások pénzügyi kereteit. A település térségi kapcsolatai Tatai Többcélú Kistérségi Társulás 10 évvel ezelőtt, 2004-ben jött létre a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás az 1996-ban létrejött területfejlesztési társulás átalakulásával. A Tatai Többcélú Kistérségi Társulást a következő tíz település önkormányzata alkotja: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna, és Tata városa, mely a társulás székhelye. A tíz tag-önkormányzat abban egyezett meg, hogy az oktatás és nevelés, az egészségügyi ellátás, a család- és gyermekvédelem, a szociális ellátás, a közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, a belső ellenőrzés, a területfejlesztés, az energetika, és az adóvégrehajtás területén működik együtt. A Társulás működése több mint háromszáz négyzetkilométeres területen közel negyvenezer ember mindennapi életére van befolyással. Az eltelt egy évtized alatt számos változás következett be a társulás életében, melyek közül a 2010-2014 közötti, főként a 2013. évi jogszabályváltozások számos ponton alakították a tagok közötti együttműködést. A jogrendszeri változások legjelentősebbje Magyar Országgyűlés által 2011. év április 18-i ülésnapon elfogadott Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 2011. április 25-én lépett hatályba. Az Alaptörvényt számos sarkalatos törvény követte, melyek közül kiemelném a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényt. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján minden társulás köteles volt 2013. június 30-ig felülvizsgálni működését, átalakítani az alapító okiratát, mely kötelezettségnek az alapító önkormányzatok eleget tettek, így 2013. július 1-től a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás jogi személyiségű társulássá alakult át. 2013. január 1-vel létrejöttek a járási hivatalok. A társulás abban a szerencsés helyzetben van, hogy a járás területe azonos a kistérség területével, így a települések közigazgatási hovatartozása változatlan maradt. A Tatai Járási Hivatal székhelye, Tata város jóvoltából, az egykori Tóvárosi községháza lett (Tata, Ady E. u. 24.). Közigazgatásilag több település is szorosabbra fűzte együttműködését, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján Vértestolna és

Tardos Község Önkormányzata létrehozta a Tardosi Közös Önkormányzati Hivatalt, Tata városa Dunaalmás, Dunaszentmiklós és Neszmély Község Önkormányzataival együtt megalapította a Tatai Közös Önkormányzati Hivatalt. A jogszabály változások okán a társulás által ellátott feladatok is átalakultak, így a korábban létrehozott Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona mellett 2013. július elsejétől a társulás fenntartásába került a Szociális Alapellátó Intézmény, 2013. október 1-től pedig kistérségi feladatokat lát el a Tata Város Önkormányzat által alapított Tatai Egészségügyi Alapellátó Intézmény. A fenti változások következtében a társulás jelenleg az alábbi feladatokat látja el: - Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a térségre kiterjedő együttes pályázatokat nyújt be. Az egészségügyi feladatok közül a kistérség települései közösen látják el a csecsemő- és gyermekszakrendelés működtetését. - Szociális ellátás A Társulás a Szociális Alapellátó Intézmény (2890 Tata, Deák F. u. 5.) útján biztosítja a szociális törvényben foglalt, szociális alapszolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátását. - Család-, gyermek- és ifjúságvédelem A Társulás Szociális Alapellátó Intézmény útján biztosítja a gyermekvédelmi törvényben foglalt gyermekjóléti szolgáltatás alapellátási feladatot. - A Társulás gyermek- és ifjúságvédelmi és szociális tárgyú pályázatokat nyújt be. - Területfejlesztés és egyes településüzemeltetési feladatok - A Társulás összefogja, koordinálja a településfejlesztési-statisztikai kistérség gazdasági, kulturális, idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztési programjait, meghatározza a fejlesztési célok prioritásait. - Célul tűzi ki megvalósítási tervek (megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti-, kiviteli tervek), pályázatok készítésének elősegítését, támogatását. Pályázatokat készít és nyújt be fejlesztési források elnyerésére. - Koordinálja a kistérségben működő társulások és más a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. - Ellátja a kistérség településeinek képviseletét és érdekeik érvényesítését területfejlesztési feladatokat ellátó, valamint egyéb szervezeteknél. - Összehangolja a környezetvédelmi kistérségi teendőket, együttműködik az épített- és természeti környezet értékeinek megóvásában, közreműködik a rehabilitációban. - Belső ellenőrzési feladatok A Társuláshoz tartozó önkormányzatok belső ellenőrzésüket társulásban látják el, e feladatokat a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrei végzik. A Társulás fenti feladatkörébe tartozó ügyekben a települési polgármesterekből álló, évente nyolc-tíz alkalommal ülésező Társulási Tanács dönt. Célkitűzések Általános célkitűzések: A bevezetőben vázolt helyzetkép alapján Neszmély jövőjét a következő pillérekre kell helyezni: - gazdasági fejlődés - turisztikai, idegenforgalmi fejlődés Gazdasági fejlődés: A község gazdaságát a meghatározó vállalkozások mellett sok kisvállalkozás segíti. Az ipari termelő szférából kevesebb, a kereskedelmi tevékenységből található. Nem nélkülözhetjük ezek további fejlődésének aktív segítését, új vállalkozások betelepülésének

támogatását. Az ipari terület kialakításával vállalkozások juthatnak telephelyekhez, termelő vállalatok telepedhetnek meg. Turisztikai fejlődés: Növelni kell a község turisztikai vonzerejét. Ebben egyrészt maga az önkormányzat is tehet lépéseket, de a településünkön élő, tevékenykedő turisztikai szolgáltatók és vállalkozók lehetnek segítségünkre. Számukra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mikro vállalkozások, turisztikai tevékenységek ösztönzése és LEADER jogcímei jelenthetnek kiugrási lehetőséget: 2016-ban ide ismét nyújthatók be kérelmek, az itt elnyerhető támogatások segítségével a projektgazdák olyan fejlesztéseket valósíthatnak meg, ami a későbbiek folyamán számukra munkahelyeket őriz meg, vagy újakat teremt, árbevételt növel, önkormányzatunk számára ez adóbevételeket eredményez, településünk számára végső soron növekvő turisztikai vonzerőt generál. A Vértes - Gerecse LEADER Egyesület valamint a térségi TDM szervezet a település környéki túraútvonalak kialakításán és digitalizálásán dolgozik, melynek eredményeképpen főbb látnivalóinkat, értékeinket a világ bármely táján élők is megismerhetik, adott esetben kedvet kaphatnak ahhoz, hogy falunkat személyesen is felkeressék és megcsodálhassák kulturális sokszínűségünket. Civil szervezeteink a színvonalas és sok érdeklődőt vonzó programok, fesztiválok megvalósításához ugyancsak a LEADER jogcímből igényelhetnek forrást, ahol a támogatás mértéke akár a 100%-ot is elérheti. A fejlődési irányok pillérei alapvetően a lakosságot szolgálják, ezért fogalmazzuk meg az elérendő célokat: - mindenki számára szeretnénk a lehető legjobb életminőséget biztosítani, - tiszta, rendezett, megfelelő környezet, színvonalas egészségügyi ellátottság, - munkalehetőségek és szabad idős lehetőségek álljanak a lakók rendelkezésére, - a község lakosainak igényeit kiszolgáló közösségi szolgáltatások széles skálája legyen, - mindenki biztonságban érezhesse magát, - a község lakosai legyenek a legfontosabb tényezők és ez alapján működjön a község élete. Ehhez az alábbi alapelveket tartjuk a legfontosabbnak: - megbízhatóság és pontosság, - összemérhetőség és hatékonyság, - minőségi szolgáltatások nyújtása, - az adófizető pénzéért a megfelelő érték garantálása. Megvalósítandó elképzelések, feladatok Oktatás Nevelés Neszmélyi Launai Miklós Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakképző Iskola és Művészeti Szakközépiskola Alapítója a Református Egyház, az újbóli alapítása 2012. május 20. Ekkortól vállalta az intézmény fenntartását a Tatai Református Egyházközség. Az épület koncepcióját Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona tervezőiroda készítette, a konkrét tervek Zsigmond László nevéhez kötődnek. Az átadásra 1991-ben került sor. Összetett intézmény, ahol általános iskola, alapfokú művészetoktatás, szakképző és művészeti szakközépiskola működik párhuzamosan. Cseperedő Napköziotthonos Óvoda, Neszmély Közművelődés

A település Közművelődési kötelező feladatának jelentős részét a Művelődési Házban biztosítja az önkormányzat. Az iskolában kapott helyet a községi könyvtár, mely a Tatabányai Városi Könyvtár ellátó könyvtárhoz tartozik. Könyvállománya évről-évre bővül. Pályázaton nyert számítógépekkel, internet hozzáféréssel rendelkezik. A költséghatékonyabb működés, illetve tartalmi oldalról a civil szervezetek bevonása, illetve az önművelő, öntevékeny, kultúraelsajátító tevékenység hangsúlyosabbá tétele fontos. Ezek a feladatok megvalósíthatók a jelenlegi szervezetben. Sport A községben sportegyesület nem működik. Tervezzük a Dunaalmási Sport Egyesület, azon belül a labdarúgó szakosztály szerződéses feltételhez kötött támogatását, mely lehetőséget biztosít a neszmélyi gyermekek sportolására is. Szociális ellátás A demográfiai mutatók szerint a község lakossága folyamatosan csökken, ugyanakkor a lakosság átstrukturálódása megfigyelhető, növekszik az időskorú lakosság. A demográfiai adatokat figyelembe véve nő az egyedül élők, nyugdíjasok száma, akik társadalmi segítségnyújtásra szorulnak. A foglalkoztatottak száma évről-évre csökken. A községben és a kistérségben egyszerre van jelen a munkaerő felesleg és a munkaerőhiány. Az ipari parkok közelsége a község lakosságára nézve előnyt és hátrányt is jelent. A szociális ellátási rendszernek fel kell készülni arra, hogy a jelentkező problémákra adekvát választ tudjon adni. Ugyanakkor az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatási rendszerét is felül kell vizsgálni, hogy a megfelelő támogatás a megfelelő klienshez kerüljön. A szociális ellátásnak képesnek kell lenni arra, hogy a lakosság felől érkező jelzésekre megfelelően és hatékonyan tudjon választ adni, úgy hogy a jogszabályban meghatározott ellátások és a tényleges igényeken alapuló ellátások összhangban legyenek. Az elkövetkezendő időszakban továbbra is együtt kell működni a kistérség a kistérséggel, a szociális ellátással kapcsolatos feladatok jelentős részét társulási megállapodás formájában a Tatai Többcélú Kistérségi Társulás látja el. A szociális védőháló kiterjesztése nem egyetlen intézményrendszer feladata, hanem a több szervezet, intézmény együttműködésén alapul. Az önkormányzat feladatvállalása több szinten kell, hogy jelentkezzen. Cél: - Az ellátásra szorulók biztonságának megteremtése. - A szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz. - A szociális ellátási igények felmérése, teljesítése, - Társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzetek feltárása. - Azon eszközök megtalálása, mellyel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők. Egészségügyi ellátás A jogszabályokban előírtak szerint az önkormányzatok kötelező feladata alapellátás biztosítása. Ennek maradéktalanul igyekszünk megfelelni. Fontos feladat alakosság egészségügyi állapotának javítása, egészségi szükséglet biztosítása. Feladatunknak érezzük, hogy közreműködjünk a lakosság egészségi állapotához, valós egészségügyi szükségleteihez igazodó megfelelő hatékonysággal működő ellátó rendszer kialakításában.

A célok eléréséhez szükséges a község, továbbá a kistérségre vonatkozó egészségterv elkészítése, mely az ellátó rendszer tekintetében az alábbiakat tartalmazza: Az egészségügyi alapellátást igénybe vevők azonos szintű ellátáshoz való jogának biztosítása, csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi szolgáltatás színvonalában. Magasabb színvonalon és költséghatékonyabban működjenek az ellátások. - A lakosság megfelelő tájékoztatásához, elengedhetetlen a megfelelő színvonalon kiépített informatikai rendszer folyamatos használata, a kommunikációs rendszer kiépítése. - Korszerű épületek, megfelelő technikai feltételek és megújult gép- műszer állomány - Tervezzük az orvosi rendelők tulajdon viszonyainak rendezését, és azt követően pályázati forrásból teljes felújítását. Hatékony egészségügyi ellátás Alapellátás Háziorvosi ellátás: - a Háziorvosi Rendelő felújítása, átalakítása, berendezésének cseréje - a körülmények tekintetében szükségszerű; A háziorvos önkormányzati tulajdonban lévő épületben, vállalkozás formájában működik. Fogorvos: A fogorvosi ellátást a fogorvos önkormányzati tulajdonú rendelőben látja el, vállalkozási formában. Védőnői szolgálat, iskola-egészségügy: - Főállású védőnő biztosítása a két település számára. - Prevenciós területen hatékony együttműködés más szervezetekkel. - Jelzőrendszerhez való kapcsolódás (időskori védelem területén) - Iskolai komplex egészségvédelmi programok szervezése, működtetése. A gyógyszertár önkormányzat által biztosított épületben működik. A település egy jól megközelíthető központi helyén, közös parkoló területtel kialakult az egészségügyi centrum, ahol megtalálható a háziorvosi, a védőnői, a fogorvosi rendelő és a gyógyszertár. Egészségmegőrzés, prevenció A lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezők között kiemelkedő jelentőséggel bír az egyének és a közösség egészségtudatos magatartása, az egészségmegőrzéshez, fejlesztéshez elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzése. Az Önkormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalnia az egészséges életmódot, az egészségtudatos magatartásformák elterjedését szolgáló programok, rendezvények szervezésében, támogatásában. Az egyén egészségi állapota egyértelműen meghatározza, hogyan tud bekapcsolódni a gazdaságba, részt venni a közösségi életben. Az emberek egészségi állapota olyan központi probléma, amely jelentősen befolyásolja a település fejlődését, versenyképességét. Az egészségfejlesztés nem kizárólag az egészségügyi ellátó rendszer feladata. Az egészségismeretek oktatása, a programok szervezése az oktatási intézmények, védőnői szolgálat, ÁNTSZ szakembereinek is feladata. A hatékony egészségfejlesztés, a jó egészségkommunikáció a szakmai szervezetek más társadalmi szervezetek együttműködésén alapszik. - Óvodai és iskolai egészségnevelés folyamatossá tétele - Egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést szolgáló rendezvények szervezése - Civil kezdeményezések támogatása - Egészségügyi ellátó rendszer aktív részvétele az egészségmegőrzésben, betegségmegelőzésben prevenciós programok és állapotfelmérés megvalósításához a pályázati lehetőségek figyelembe

kell venni. Hosszú távon a lakosság egészségmagatartása változik, a betegségmegelőzésben, egészségmegőrzésben aktív közreműködővé válik, hiszen közös érdeke a munkaképesség és teljes értékű élet megőrzése. A devianciákkal kapcsolatos problémákhoz útmutatókat, programokat kell keresni Az Önkormányzat fejlesztési feladatai: Fejlesztések, felújítások Az Önkormányzat gazdasági programjának összeállításához figyelembe kell venni a Képviselőtestület által meghozott egyedi döntéseket, határozatokat, valamint a már előkészített és folyamatban lévő projektek megvalósítását. A hazai és EU-s pályázati lehetőségekhez a saját forrást biztosítani kell. Tapasztalat, hogy a fejlesztési és a felújítási forrásaink bővítésére csak pályázatokon való aktív részvétellel lesz mód. Fejlesztések Lakóterületet érintő utak utcák - építése: Úthálózat-fejlesztés / egyéb útrekonstrukció/: A Magyar Állam tulajdonában lévő 10. számú főút felújítása ütemezett, megvalósítását az átmenő forgalom biztonságosabbá tételét Önkormányzatnak továbbra is szorgalmaznia kell. Az úthálózat fejlesztési program előkészítése és tervezések: A korábbi útfejlesztési program által meghatározott feladatokat a prioritási sorrend szerint elő kell készíteni, ill. az engedélyezési tervek elkészítésére megbízást kell kiadni. Járdák felújításának folytatása a Fő út mentén. A csapadékvíz-elvezetés megoldására koncepciót kell készíttetni, ami adatot szolgáltat majd a tervezőknek. Közvilágítás: A korábban elfogadott fejlesztésnek meg kell valósulnia. Felújítások Az intézmény-felújítási programot folytatjuk. Az Óvoda és a polgármesteri hivatal korszerűsítése reményeink szerint pályázati forrásból megvalósul. Aktuálissá vált az iskola felújítása is. Zöldfelületek, épített környezet Egy település életében a zöldfelületek, fák kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt életminőségi, levegőtisztaság védelmi, településképi, egészségügyi, másrészt zajvédelmi, idegenforgalmi szempontból. Ezen túlmenően szerepet játszanak a helyi klíma alakításában, sportolási, szabadidő eltöltési lehetőséget adnak a parkok, játszóterek, erdők. Ezért nagyon fontos megfelelő kezelésük, védelmük. Folytatni kell a közterületi utcafásításokat, virágosításokat. Szükséges néhány kisebb zöldterület, közpark felújítása is. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a parlagfű mentesítésre is. Továbbá a szúnyogirtást is végezni kell minden nyáron. Utcabútorok felújítása, padok, hulladékgyűjtők cseréje, hirdető táblák cseréje, karácsonyi díszkivilágítás fejlesztése is szükségszerű.

A zöldfelületek, védőfásítások kialakításánál törekedni kell a tájba illő, őshonos fa és cserje fajok telepítésére. Feladatok - Rendezési tervek módosítása, beruházások támogatása a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével történjen. - A zöldfelületek minőségének javítása, szakaszos, folyamatos felújítása,parkosítás, - Illegális hulladék lerakók felszámolása, környezettisztaság fokozása. - Új, szabványos játszóterek kialakítása. Vizeink védelme Mivel községünk érzékeny vízbázis mellett fekszik és élővíz folyásokban is bővelkedik, kiemelt fontosságú a vizek védelme. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében különösen szerepet játszik az élővíz folyások kezelése, partrendezés, a csapadékvíz elvezetés módja, szennyvízkezelés (lakossági és ipari szennyvizek), települési folyékony hulladékkezelés. Kiemelt feladatok Csapadékvíz elvezetések felülvizsgálata, jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a meglévő hálózat felújítása, kibővítése. Az ivóvízhálózat fejlesztése, az ÉDV Zrt. által beadott korszerűsítési, felújítási pályázat támogatása Levegőtisztaság védelem A község területén a levegő minőségét főleg a közlekedés és a lakossági fűtés befolyásolja. A közlekedés okozta porszennyezés csökkentését mérsékelheti a kavicsos utak szilárd burkolattal történő ellátása. A levegőminőség szempontjából fontos a zöldfelületek megfelelő állapota, minősége, fásítások végzése. Az emberi egészség védelmével is szorosan összefügg a levegő minősége. A levegőminőség pedig szorosan összefügg a zöldfelületekkel. Kiemelt feladatok - a nehézgépjármű forgalmat bonyolító szállítók számának csökkentése, az átmenő forgalom csillapítása. - utak szilárd burkolattal történő ellátása - parlagfű és egyéb allergén gyomnövények elleni védekezés fokozása - akciók, programok szervezése, folyamatos lakossági szemléletformálás - zöldfelületek minőségének javítása, mennyiségének növelése. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásban nyer feltétlen prioritást a Megelőzés elve, azaz hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, valamint fontos a keletkezett hulladék lerakásának csökkentése. Ez együtt jár különböző hulladékkezelési technológiák alkalmazásával, különösképp a hulladékhasznosítással, a szelektív hulladék és a zöld hulladék szervezett gyűjtése. Települési szilárd hulladék Fent leírtak megvalósítása érdekében elkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a papír és műanyagpalack frakció esetén, fontos feladat a lakosság rászoktatása a gyűjtésre. Még mindig nagyon sok az illegálisan lerakott, elhagyott hulladék Kiemelt feladatok, célok hulladékgazdálkodási tervünk alapján:

- Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése (újrahasznosíthatás arányának növelése, komposztálás, veszélyes hulladékok különválasztása és megfelelő ártalmatlanítása, stb.) - Illegális hulladéklerakók felszámolása, kialakulásuk megelőzése - Lakosság tájékoztatása, tudatformálása, környezeti nevelésének fokozása (pl.: akciókkal, oktatási programokkal, anti-reklámokkal, szórólapokkal, tanfolyamokkal például a komposztálásról, zöld termékek népszerűsítésével, civil egyesületek bevonásával, stb.), azaz környezetorientált kommunikációs politika alkalmazása. Fenti célok elérése, feladatok végrehajtása érdekében az önkormányzat felelősségi körébe tartozó lakossági és intézményi települési szilárd hulladék (háztartási hulladék) gyűjtés, kezelés, ártalmatlanítás (közszolgáltatás) terén tervezett nagyobb előrelépések, intézkedések megkezdődtek. Hulladékgazdálkodási terv végrehajtása-hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatok Fontos a Tájsebészet program folytatása, az illegális hulladéklerakások felszámolása területrendezéssel és a közterületi avargyűjtés, kezelés szervezése. Községüzemeltetési és fenntartási feladatok A községüzemeltetési és fenntartási szakfeladatok ellátásának jelentős része közfoglalkoztatás keretében történik. Az e célra évente jóváhagyott keretösszeg alapján kell meghatározni a pontos műszaki tartalmat, az elvégzendő feladatokat. Meg kell határozni a szükséges változtatásokat, a régi és új feladatokat, s a hozzárendelt pénzeszközöket. A községfejlesztéssel együtt a feladatok évről-évre nőnek. Fokozni kell a védekezést a parlagfű ellen, szúnyoggyérítést kell végezni, egyre több jogszabályi kötelezettsége lesz az önkormányzatoknak, de a már meglévő területek kezelési módja is változhat. Az egész község lefedése szükséges, azaz valamilyen szinten minden terület gondozását el kell végezni. Jellemzően, az Önkormányzat által igénybe vehető közcélú foglalkoztatottak száma és köre változó, jelentősen hullámzó, ezért a feladat ellátására alternatív megoldást is kell kidolgozni. Településrendezés 2016. -ban szükséges a szabályozási terv részleges felülvizsgálatát elvégezni. A jelenlegi szabályozás tartalmaz olyan elemeket, amelyek a felülvizsgálata, korszerűsítése indokolt. Belső ellenőrzés A függetlenített belső ellenőrzés a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője irányításával végzi feladatát a Tatai Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül. Tevékenységének fő célja az önkormányzat a képviselő-testület és a közös hivatal segítése az önkormányzati célkitűzések megvalósításában, általános normává váljon a szabályok betartása, eredményesebbé és hatékonyabbá a közpénzekkel való gazdálkodás. Társadalmi és civil kapcsolatok Helyük és szerepük van a civil szervezeteknek egy-egy részkérdés megoldásában, az utak kimunkálásában, az érdekek megjelenítésében és képviseletében. Ennek alapján partnerként tekintünk minden olyan civil szervezetre, amelyik a községért ilyen értelemben tenni kíván.

Neszmély Községért Közalapítvány A Neszmély Község Önkormányzatának képviselőtestülete által megalapított Neszmély Községért Közalapítvány 2012 szeptemberében új tagokkal megkezdte működését. Céljai: Kulturális tevékenység, műemlékvédelem Természet- és környezetvédelem Szakképzésben résztvevők támogatása, szakképzés elősegítése Határon kívül élő magyarok közösségeinek támogatása Egyházi kapcsolatok Az Önkormányzat lehetőségihez mérten támogatja az Egyházakat, azok fejlesztéseihez a lehetőségekhez mérten hozzájárul. Az iskola fenntartás területén kiemelten együttműködik a református egyházközséggel. Az Önkormányzat középtávú programja Kistérségi együttműködés Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően a Kormány meghirdette a regionalizálási programját. Hangsúlyossá vált a kistérségek kialakítása. Besorolás szerint Neszmély a Tatai kistérségéhez tartozik. A jövőben területfejlesztési forrásokhoz csak régiós, illetőleg kistérségi összefogással lehet hozzájutni, ezért különösen fontos az önkormányzatok együttműködése. Neszmély önkormányzata felismerve az összefogás fontosságát 2004. évben minden lehető feladatra csatlakozott a Tatai Többcélú Kistérségi Társuláshoz. A jövőben tovább kell bővíteni az együttműködést, kihasználva a korszerű, jól felszerelt intézményhálózatunk adta lehetőségeket. Nyitott képviselőtestületi munka A képviselő-testület közvetlenül választott tagjai csak akkor képesek bizonyítani azt község lakosságának, hogy méltók a bizalomra, ha nyitottabban működnek, a testületi munkába jobban bevonják a falu lakosságát. Ennek érdekében el kell érni, hogy a kapcsolattartás a gyakorlatban is megvalósuljon; az információ-áramlás hatékonyabb legyen, az önkormányzat tevékenységét megismerjék és a lakosság részéről érkező jelzések tükröződjenek a meghozott döntéseken is. - Ennek érdekében a képviselőtestületi üléseket közvetítéséről akár interneten gondoskodni kell. - A testületi ülések jegyzőkönyvei, a hozott határozatok, rendeletek felkerülnek a honlapra. Szakszerűség A döntéseket megelőzően támaszkodni kell az önkormányzat intézményeiben felhalmozódott tapasztalatokra. Tovább kell fejleszteni a döntési mechanizmust, a végrehajtás ellenőrzését, megfelelő elismertséget biztosítva a szakértelemnek és a pontos adminisztratív munkának. Felújításoknál, beruházásoknál műszaki szakemberek alkalmazása. Az önkormányzat gazdálkodási stratégiája Az önkormányzat gazdasági programjának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly biztosítása, a bevételek szinten tartása, és a célszerű vagyongazdálkodás.

A bevételek szinten tartása érdekében meg kell vizsgálni az intézményi alaptevékenység bevételei emelésének, illetőleg vállalkozási tevékenységek lehetőségét. Növelni kell az önkormányzati feladatellátáshoz a gazdálkodásba bevonható külső források nagyságát. (intézményfenntartó társulások, pályázati lehetőségek, ingatlangazdálkodás) A pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében és az Önkormányzati feladatellátás érdekében meg kell vizsgálni az átadott pénzeszközök nagyságrendjét, szükségszerűségét, valamint a lakossági támogatások további fenntartását. El kell készíteni az önkormányzati vagyon műszaki állapotának felmérésén alapuló középtávú felújítási, beruházási tervet, megvalósításának fedezetét az éves költségvetési rendeletekben elsősorban az adóbevételekből kell biztosítani. Át kell tekinteni az intézmények működési rendszerét, keresni kell a költségtakarékos, hatékony gazdálkodási módokat. Tervezésben és finanszírozásban fokozottan érvényesíteni kell a tartósan jelentkező létszám-változások hatásait az intézményeknél. Keresni kell a költségtakarékos megoldásokat. Vagyongazdálkodás eredményessége érdekében meg kell határozni a kötelező és az önként vállalt feladatokon felül meglévő vagyon állapotát, és hasznosítására tervet kell készíteni. Az ingatlanok értékesítéséből származó bevétel nem szolgálhat a működés fedezetéül. Neszmély, 2015. március 18.