SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 503103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. június 27. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. júliusi ülésére Tárgy: óvodai ellátás költséghatékony megvalósítása telephely integrációval Előterjesztő: Dr. Balázs Árpád polgármester Előkészítette: Nagyné Panyi Judit intézményvezető Tárgyalja: Nemzeti Erőforrás Bizottság

Tisztelt Képviselő-testület! Siófok Város Önkormányzatának Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje önállóan működő költségvetési szerve. Az intézmény 9 óvodai és 1 bölcsődei intézményegységben látja el közfeladatát, a gyermekek óvodai nevelését, valamint a bölcsődei ellátást. Az óvodai csoportok száma 35 csoport, az óvodai férőhelyek száma 815. Siófok Város Önkormányzata megbízásából A HumánSWot Tanácsadó Kft - vizsgálta az intézmények működését. A vizsgálat 2012 őszén a Siófoki Integrált Oktatási Központhoz (jogelőd) tartozó óvodai tagintézmény vonatkozásában kezdődött. A vizsgálat vége 2013 májusára, így a 2013.január 01-től működő intézmény Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje (jogutód) vonatkozásában fejeződött be. A szakértői vélemény az előterjesztés 1. számú mellékletét képezi. A fenntartótól megküldött vizsgálati anyag, összegzés áttanulmányozása alapján a siófoki óvodai intézményegységek működési kiadását összehasonlítva az ország hasonló városaival nagyon magas értéket mutatnak (643 ezer Ft/év). Hatékonyan működő óvodák esetén 300-400 ezer Ft közötti ez a mutató. Az átvilágítás tovább részletezi - keresve az okokat - a személyi és dologi jellegű kiadások tekintetében. Az egy óvodásra jutó személyi jellegű kiadás, meglehetősen magas az átlagos országos értékhez képest. A személyi kiadásokat befolyásoló tényezők: o bérek o csoportok létszáma (feltöltöttsége) o alkalmazotti létszámok Bérek: intézményegységenként nagyon eltérő (magasabb, alacsonyabb) lehet ugyanannyi létszámnál, mivel a közalkalmazotti bértábla a végzettség (másoddiploma, szakvizsga) és a jogviszony ideje alapján határozza meg a közalkalmazott osztályba és fokozatba való besorolását. Csoportok létszáma, feltöltöttsége: a vizsgálati anyag alapján a legmagasabb a Nyolcszínvirág Intézményegységben és a Napsugár (Széchenyi) Intézményegységben, legalacsonyabb a Napraforgóban. Okai: o magas létszám adódik a két intézményegységben a felvételi körzet elhelyezkedése, megközelíthetősége, a szülők körében népszerű életkor szerinti csoportok miatt, o alacsony létszám oka az intézményegység felvételi körzete elöregedett, nincsenek fiatalok, kisgyermekes szülők és a rendkívül rossz tárgyi feltételek, melyek a következők: - az épület, az udvar, annak berendezései elhasználódtak, elavultak, a szülőknek kedvezőtlen látványt nyújtva - így nem szívesen, vagy egyáltalán nem íratják ide gyermeküket. - nincs (a szülők körében népszerű) életkor szerint kialakított csoport. - az ingatlan adottságai eleve nem alkalmasak intézményi működésre. Dologi kiadásokat befolyásoló tényezők:

o magas közüzemi számlák, o az épületek karbantartása, javítási költségek, o a leamortizálódott épületek felújítása, berendezések, gépek pótlása. Az egy óvodára jutó dologi kiadás a Napraforgó Intézményegységben a legmagasabb! Okai: - rendkívül magas közüzemi számlák, a lehető leggazdaságtalanabb fűtési megoldás, régi, elavult konvektorral, - karbantartásukra, javíttatásukra jelentős összeg kerül kifizetésre, - nagyon régi, elavult, gyakran meghibásodó vízvezeték hálózat, - egyszóval öreg épület, öreg közüzemi hálózattal, öreg berendezéssel. A fenti tények felvázolása alapján az alábbi javaslatot teszem: A Napraforgó Intézményegység megszűntetése esetén a gyermekek maradéktalan és jobb feltételekkel való ellátása megoldható a Katicabogár Intézményegységben, ahol a feltételek maximálisan adottak a szeptemberi maximum 55-60 gyermek óvodakezdéséhez. A két intézményegység jellemzői: A Napraforgó Óvodát (Siófok, Fő u. 130.) az 1900-as évek elején épült családi házból az 1950-es években alakították át óvodaépületté. 1054 m 2 -es telken, 350 m 2 -t foglal el az épület. A 704 m2-es udvar 60%-a beton burkolattal van ellátva, a betonburkolat és a telket körülvevő kerítés azonnali javítást igényel. Az épület elhelyezkedése sem szerencsés. A vasút közelsége miatt a zajszínt és az állandó rezgés zavaró. Az évek során csökkent autóforgalom ellenére a Fő utcáról a Tanácsház utcára terelődött át a forgalom az óvoda előtti parkolás veszélyes. A 3 csoporthoz 1990-es évek elején egy 4. csoportszoba épült, ami nagyon kicsi alapterületű. Fűtéskorszerűsítés nagyon sürgető lenne. A csoportszobák parkettásak, az épülettel egyidősek. A csoportszobák berendezési tárgyai elavultak, a mosdók állapota azonnali felújítást igényel. A szociális helyiségek és a minimumfeltételek a dolgozóknak nincsenek biztosítva. Így nem lehet új tanévet kezdeni. Elhasználódottá váltak a székek, asztalok, szekrények. Két csoportszobára jut egy mosdó- és öltözőhelyiségek, amik szintén elavultak, állandó javítást igényelnek (WC-k, mosdók). Az ételszállítás nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak. Az engedélyezett gyereklétszám 80 fő. A 2013-2014-es tanévben 53 gyermek marad az óvodában. Beiratkozáskor 9 kisgyermek jelentkezett, ezek közül 5 kisgyermek kezdi meg óvodai életét 2013 szeptemberében. Az óvodákból 18 gyermek átirányítása történt a Napraforgó óvodába, ebből 13 kisgyermek szülője nem fogadta el ezt a lehetőséget az óvoda elhelyezkedésére, a csoportszobák kialakítására és a csoportszervezésre (vegyes csoportok) való hivatkozással. Az induló létszám 2013 szeptemberében így is csak 63 fő, a feltöltöttség 80 %-os.. A családok lakóhelye szerint az óvodához közeli utcákból 19, a város más-más pontjáról 44 gyermek jár a Napraforgó óvodába. A Katicabogár Óvoda (Siófok, Bókay u.2/a) épülete 1978-ban bölcsődének épült a Bölcsődék építésének szabályai szerint 5786 m2-es telken, 4710 m2-es udvarrésszel, és 976 m2 épülettel. Tágas terek, jól megvilágított, napos csoportszobák jellemzik az épületet. 1995. évben a bölcsőde bezárása után a Batthyány utcai óvoda költözött az épületbe.

A hat gyermekcsoport befogadására alkalmas pavilon rendszerű épület E alakban 3 egységet képez. Egy egység helyiségei: 2 db 40 m2 alapterületű csoportszoba, nagyméretű, 2 csoport ellátására alkalmas mosdó helyiség, gyermeköltöző, személyzeti öltöző, személyzeti WC-mosdó, bejárati előtér, tároló. A csoportszobák nyugatra néző ablakokkal, a szobák előtt terasszal, udvarrésszel vannak kialakítva. A csoportszobákban egy teljes falhosszon végigfutó beépített polcok, tároló szekrények vannak kialakítva, ami a szoba berendezésénél kevesebb bútor igényt jelent, így nem csökken a gyermekek játéktere. A csoportszobák, közös helyiségek kialakítása esztétikus, a gyermekek igényeinek, speciális szükségleteinek figyelembevételével. A helyiségek száma és az alapterület nagysága felette van a törvényi előírásoknak. Óvodai ellátásnál a jogszabály 2 m2 alapterületet ír elő gyermekenként. A 40 m2 alapterületű csoportszoba 20+5 fő gyermek ellátására alkalmas. Rendezett, jó állapotban lévő szociális helyiségek, irodák biztosítottak a dolgozók számára. A főzőkonyha helyén kialakított tálalókonyha tágas, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő, az étel útvonala a csoportokig a HACCP szabályoknak megfelelő. Fejlesztő szoba áll rendelkezésre a felzárkóztatásra, fejlesztésre igényt tartó gyermekeknek. Az udvar egy fordított E alakot képez, 2-2 csoportnak külön udvarrész van kialakítva homokozóval, csúszdával, mászókával. Alkalmas a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a nagymozgások fejlesztésére. Az épület alagsori helyisége alkalmas tornaterem létrehozására. A 2012.-2013. nevelési évben az óvoda 90 férőhellyel működik, ebből a 3 pavilonban 1-1 csoport van kialakítva 25-25 férőhellyel, 1 csoport mely 2010-ben került kialakításra a régi főzőkonyha területén - 15 férőhellyel. Az épület 7 csoport elhelyezését biztosítja a 3 pavilon 6 csoportszobájával és az utólag kialakított csoportszobával. A férőhelyek száma jogszabályok figyelembevételével 6 csoport 25 férőhellyel, 1 csoport 15 férőhellyel, összesen 165 férőhely. Az óvodai csoportok átköltöztetésével 3 csoport 75 férőhellyel kap helyet. A fennmaradó 5 férőhely elhelyezhető a Napsugár Óvoda 2012-ben kialakított csoportjában (59,3 m2) és ez az alapterület megfelel 30 gyermek elhelyezésére. Az óvodai csoportok száma 35 csoportról 34 csoportra csökken ugyan, de a férőhelyek száma változatlan marad. Összegzés: A Napraforgó Intézményegység által ellátott gyermeklétszám a Katicabogár Intézményegységbe történő áthelyezésével szakmai és gazdasági szempontok alapján jelentős, jól kimutatható pozitív tényezőkkel lehet számolni. Lényegesen jobb feltételek közé kerülnek a gyermekek és az alkalmazottak, úgy, hogy közben a gyermekek mindenekfelett álló érdekei nem sérülnek. A nem elhanyagolható tények a következők: - a dologi kiadás 7,5 millió Ft-tal csökken évente,

- a személyi kiadás 7,7 millió Ft-tal csökken évente, - a leamortizálódott épület nem von el újabb pénzt felújításra, - az ingatlan értékesíthető. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi határozati javaslatot hagyja jóvá: Határozati javaslat: Siófok Város Képviselő-testülete megtárgyalta az óvodai ellátás költséghatékony megvalósítása telephely integrációval tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: Siófok, 2013. június 27. 1. A Képviselő-testület tudomásul veszi az előterjesztés 1. számú mellékletét képező a HumánSWot Tanácsadó Kft által Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje vagyonának működtetését érintő döntés előkészítése során készített szakértői véleményben foglaltakat. 2. A Képviselő-testület úgy határoz, hogy Siófok Város Bölcsődéje és Óvodája intézményét átszervezi úgy, hogy az intézmény 8600 Siófok Fő utca 130. szám alatt található telephelyét (Napraforgó Óvoda épülete) 2013. augusztus 1-jével bezárja tekintettel annak a szakértői véleményben foglalt szükségtelen és gazdaságtalan működtetésére. Az átszervezés a kötelező feladatellátás folyamatosságát nem érinti, a gyermeknek szülőnek aránytalan terhet nem jelent, mert a Képviselőtestület hozzájárul a Katicabogár Óvoda intézményegység férőhelyei számának 75 férőhellyel, a csoportok számának 3 csoporttal, a Napsugár Óvoda férőhelyei számának 5 férőhellyel történő megnöveléséhez. 3. A Képviselő-testület Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje alapító okiratának módosítását az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal, az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a 3. számú melléklet szerinti tartalommal 2013. augusztus 1-jei hatállyal hagyja jóvá. Felelős: Dr Balázs Árpád polgármester Dr. Pavlek Tünde jegyző Nagyné Panyi Judit Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje intézményvezető Határidő: 2013. augusztus 1. Dr. Balázs Árpád polgármester

az előterjesztés 1. számú melléklete SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SIÓFOK A siófoki köznevelési-, közművelődési-, szociális-, gyermekvédelmi intézmények hatékonyság- és erőforrás-vizsgálata. Mi ezt a feladatot többségében a feladatarányos finanszírozás alkalmazásával végeztük el. Bevezetés, általános elvek: A köznevelési és egyéb intézmények szakmai, és főleg financiális gondjainak megoldása egyre szerteágazóbb és egyre összetettebb fenntartói feladat lett. A decentralizált irányítás és az ezt kísérő dereguláció egyre átgondoltabb és felelősségteljesebb döntési eljárásokat kíván a döntéshozó testületektől, így leginkább az önkormányzatok képviselőtestületétől. A döntéselőkészítés stádiumában a feladatellátással kapcsolatban tipikusan a következő, illetve az ehhez hasonló kérdéskörök vetődnek fel Meghatározható-e objektíven az a minimális (optimális) ráfordítás, ami mellett egy intézmény működése még biztosított, de egyúttal meg is felel a törvényi előírásoknak? Egyértelműen meghatározhatók-e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ? Elkészíthetők-e a beszabályozás után néhány perc alatt egy intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit? A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám, eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására? Átfordíthatók-e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósítható-e? Adható-e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az intézmény feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat? Választ kaphatunk-e arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ezzel elkerülhetők az újra és újra felmerülő kellemetlen viták.

Ösztönözhető-e az intézményvezető arra, hogy az alkalmazotti közösség szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen? Sok esetben a figyelem középpontjába az eredményesség, illetve a ráfordításokat is figyelembe vevő hatékonyság kérdése kerül leginkább általánosságban. A felmerülő kérdéseket eldöntő konkrét mutatók létrehozása, ezeknek a konszenzuson nyugvó értékelése a feladat bonyolultsága következtében sok nehézséget okoz. A demokratikus vezetési stílus elengedhetetlen kelléke az átláthatóság és az elszámoltathatóság is. A bonyolult kapcsolatrendszerek mozgatását nagyon nehéz megoldani rendszerelméleti megközelítés nélkül. Tapasztalatok, megoldási javaslat A fent vázolt problémák átfogó megoldásával több, mint egy évtizede foglalkozunk intézményvezetői, települési önkormányzati és megyei oktatásirányítási szinten is. A probléma sokszínűsége ellenére vannak ismétlődő és mindenütt előforduló konkrét részletek. Ilyenek: a jól definiált, koherens adategyüttes a szabványos és kontrollált információgyűjtés egységes információfeldolgozás egységes elveken nyugvó intézményi finanszírozási rendszer értékelő, elemző rendszer Ezekből a komponensekből sikerült összeállítani egy a feladatokat értékelő és folyamatirányító rendszert. Az ilyen rendszertől elvárjuk, hogy tárja fel az ellátott feladatokat megfelelő részletességgel a törvények, a fenntartói törekvések, hajlandóságok alapján a feladatokhoz erőforrásokat rendeljen értelmezni tudja a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat képezhetők legyenek az intézmények, a fenntartói oktatási-, szociális-, gyermekvédelmi-, kulturális rendszerek összehasonlítására alkalmas mutatók a gyors értékelésre álljon rendelkezésre néhány integrált mutató, amely mögött azonban ott van a teljes fedélzeti műszerfal a feladatváltozásnak vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását azonnal számolni lehessen a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen a feladatellátás folyamatszabályozására támogassa a stratégiai tervezést megbízható adatokat szolgáltasson a minőség biztosításához, a folyamatok minőségértékeléséhez a szakmai célkitűzés és tervezés szerves egységbe kerüljön a pénzügyi tervezéssel számítógépes háttér biztosítsa a feladattervezéshez szükséges számolásokat; a tervezés legyen nullbázisú

a finanszírozás szempontjából valósítson meg valódi esélyegyenlőséget a decentralizált irányítási filozófia és a deregulációs környezet a finanszírozásban is jelenjen meg (intézményi autonómia, hatáskörök stb.), természetesen az ezzel járó felelősséggel. A gyakorlat megmutatta, hogy a feladatfinanszírozási rendszer mindezt teljesíti. A hátrány(oka)t sem szabad elhallgatni: pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez. Az átvilágítási módszertan alkalmazásakor és az átszervezési-finanszírozási modell kidolgozásakor figyelembe vett jogszabályok közül a legfontosabbak a következők: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: ÁHT.), 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról( Ötv.), többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (a továbbiakban: KT.), a módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( a továbbiakban : NKTV. ) többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban: KJT.), többször módosított 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: MT.), többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (a továbbiakban: MV.), többször módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban: GYVT.), többször módosított 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (a továbbiakban: TR.), többször módosított 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoct.), Az aktuális költségvetési törvény ( 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről) 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet ( hat.: 2012.03.30.) többször módosított 138/1992.(X. 8) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (a továbbiakban: KORM.R.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: EMMI.R.) többször módosított 27/1998.(VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról (a továbbiakban: OKM.R.) 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/1997.(II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 30/1996. BM. rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 4/2010. ( I. 19. ) OKM rendelet a pedagógiai szolgálatokról 26/1997. MKM. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 26/1997. NM. rendelet az iskolai-egészségügyi ellátásról 32/1997. MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3/2002. OM rendelet a közoktatási minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről 17/2004. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2/2005. OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2004. ( V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet A családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról

Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A feladatfinanszírozás rövid ismertetője A feladatfinanszírozási terv a feladatból kiindulva, a törvényeket figyelembe véve határozza meg azt a minimális (optimális) költséget, amellyel az adott feladat elvégezhető. A feladatok számbavétele, valamint a ráfordítások meghatározása nyolc EXCEL táblázatban történik. 1./ Ellátott feladatok, létszámok, (óraszámok,) bérek. 2./Alkalmazottak létszáma, megoszlása. 3./ Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások. 4./ Energiafelhasználás (gáz, olaj, szén). 5./ A villamosenergia felhasználása. 6./ A vízfogyasztás 7./ A szemétszállítás 8./ A működési költségek. Mindegyik táblázat jellemző felépítése olyan, hogy a feladat nagyságát figyelembe véve, normák alapján határozza meg a költségeket. A normák bizonyos esetekben a törvényekből, más esetekben a szabvány ajánlásaiból, illetve tapasztalati tényekből nyerhetők. A feladatfinanszírozási elvek alkalmazása a fenntartónak a feladatok szintjén teljes betekintést biztosít az intézményei feladatellátásába és az egyes feladatokhoz szükséges erőforrás-felhasználásra. Így a fenntartó felügyeleti jogainak gyakorlásához hatásos támogatást kap. Másfelől egyértelműen megjelennek azok a pontok is, ahol a feladatellátáshoz felhasználható személyi, tárgyi és anyagi erőforrás a fenntartó mérlegelésétől, döntésétől függ. A paraméterek rögzítése után az intézményeknek lehetőségük lesz középtávú működési stratégiát kidolgozni és aszerint cselekedni. Így az intézmények működésében a stabilitás biztosítható, amely az optimális intézményi működési körülmények előfeltétele. A feladatfinanszírozás egy olyan rugalmas, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi előírások betartása mellett a finanszírozáson keresztül oldja meg a hierarchia szinten történik. rendszer folyamatszabályozását. A szabályozás a fenntartói

A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát; az intézmények belső életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, működéséhez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a működés peremfeltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan ismerik, azt konszenzussal állapították meg. A fenntartó a partnerek számára ellenőrizhető módon minden intézményt a feladatához mérten azonos mértékben lát el erőforrásokkal. Így biztosítja az intézményei és ezen belül az intézményekben levő ellátottak számára az esélyegyenlőséget. A fenntartó nem uniformizál, hisz minden intézménynél, annak feladatából indul ki. A feladatok sokrétűek, a feladatfinanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez, és konkréttá teszi a törvényekben egyértelműen nem szabályozott feltételeket. Siófoki Integrált Oktatási Központ Bölcsődei ellátás: Megállapítások: A bölcsőde 1 (tag) intézményben lát el feladatot, összesen 10 csoportban, 1 vezetővel és 21 kisgyermek nevelővel, a jogszabályi előírásnak megfelelően, a csoportok átlagos létszáma 12 fő, általában a bölcsődei férőhelyek száma kevés, ezért a városok többségében a férőhelyek számának bővítése a cél, Siófokon a bölcsődei férőhelyek száma az átlagos érték körüli, 199 lakosra jut egy férőhely, a következő diagram azt mutatja be, hogy a más hasonló városokban hány állandó lakosra jut egy bölcsődei férőhely: Az alábbi ( 1. ábra ) diagramról jól leolvasható, hogy Siófokon a bölcsődei férőhelyek számát tekintve a közép mezőnyben található, hiszen ebben a városban minden 199. állandó lakosra jut egy bölcsődei férőhely, míg a középen elhelyezkedő Városok esetében 169-211 lakosra, a diagram első felében 113-161 lakosra-, a diagram utolsó harmadában pedig már csupán 228-320 lakosra jut egy bölcsődei férőhely.

1. ábra A kisgyermek nevelők ( dajkák ) létszáma megfelel a jogszabályi előírásnak, hiszen A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében csoportonként 2 gyermeknevelő a jogszabály szerinti előírás, valamint 5 vagy annál több csoport esetén +2 kisgyermeknevelő alkalmazását is előírja a jogszabály, a 10 bölcsődei csoportra 22 kisgyermek nevelő van, a bölcsődében van 6 takarító, 2 karbantartó, 1 gondnok, a bölcsődékben a nem szak alkalmazotti létszámot a jogszabály nem határozza, így ezeknek az álláshelyeknek a számát nem határozza meg jogszabály, a bölcsődében nincs munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, a bölcsőde esetében a költségvetési adatokat vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők: o az egy bölcsődésre jutó éves működési kiadás - az étkeztetés költségei nélkül - 760 ezer Ft/fő/év, ami megfelelőnek mondható, hiszen a vizsgált városok közül is középen helyezkedik el, Az alább látható 2. ábra ezt szemlélteti, ahol más hasonló városok adataival vetettük össze, a bölcsőde adatait:

2. ábra A továbbiakban nézzük meg, hogy hogyan alakul a személyi jellegű kiadások, illetve a dologi költségek esetén ez a fajlagos mutató: Az egy bölcsődésre jutó éves személyi jellegű kiadás ( személyi + járulékok ) vizsgálata: A 3. ábrát elemezve, megállapítható, hogy a személyi jellegű kiadások egy bölcsődésre jutó összege, 515 ezer Ft/fő/év, amely nagyon jó, a vizsgált városok közül is az első harmadban szerepel, ez is igazolja, hogy a csoportok feltöltöttsége megfelelő, az alkalmazotti létszám szintén.

3. ábra Az egy bölcsődésre jutó éves dologi kiadás vizsgálata: A 4. ábrán a dologi kiadások fajlagos mutatóit vizsgáljuk, már nem ennyire szép a helyzet. Megállapítható, hogy az egy bölcsődésre jutó éves dologi kiadás mértéke nagyon magas, a vizsgált hasonló városok közül a 2. legmagasabb. 4. ábra

A továbbiakban a konyhával kapcsolatos alkalmazotti létszámot nézzük meg Jelenleg a bölcsőde mellett működik főzőkonyha, összesen 5 konyhai dolgozóval. A mi számításain szerint is ezt az étkeztetési feladatot ezzel az alkalmazotti létszámmal megfelelően el lehet látni, létszámbővítés, csökkentés nem javasolt. Siófoki Integrált Oktatási Központ Óvodai nevelés : Vizsgáljuk meg az óvodai ellátás fajlagos mutatóit a 2012-es tervadatok alapján. Néhány jellemző hatékonysági mutatót vizsgálva, az alábbi megállapításokat tesszük: o az egy óvodásra jutó működési kiadás 643 ezer Ft/év, ami nagyon magas, mert hatékonyan működő óvodák esetén 300-400 ezer Ft közötti ez a mutató, o óvodánként eltérő mértékű a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés van ahol 0 Ft, van, ahol 2,3 millió Ft, összességében közel 4 millió Ft éves szinten járulékokkal, ez a tétel egyszerre nem vezethető ki a rendszerből, ennek az összegnek a megtakarítására, csak fokozatosan - 2 módon van lehetőség: az egyik, a nyugdíjba menők esetén az Ő munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítésük elvonásával, így az új belépő dolgozó nem kapja meg azt a keretet, a másik lehetőség a soros előrelépések alkalmával a munkáltatói csökken, a dolgozó bére nem változik, o ugyancsak emeli a fenti hatékonysági mutató értékét, hogy az óvodákban több pedagógus van, a törvény által előírt létszámnál. A 35 csoport esetén, a jogszabály szerinti csoportonként 2 órás átfedési idővel, hetente több, mint 192 órával többet látnak. Ez 6 álláshely, ami, éves szinten, kb. 20 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, járulékokkal együtt. o a t/p arányt vizsgálva, - amely az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számát mutatja az összes óvodát egyben vizsgálva 11, vagyis átlagosan egy pedagógusra 11 óvodás jut, azonban a tagintézmény-egységeket külön vizsgálva megállapítható, hogy eléggé nagy az eltérés, hiszen 7,8 13,5 közötti az érték. Más településeken általában 12-15, o a csoportok átlagos létszáma szintén nagyon eltérő, a 17,5-27 közötti.

Most vizsgáljunk meg a 2012. évi költségvetési adatokkal néhány fajlagos mutatót és hasonlítsuk össze más városok ugyanazon mutatóival : Az egy óvodásra jutó éves működési kiadás: 5. ábra Már említettük, hogy ez az érték nagyon magas, ezt tükrözi a fenti ábra is. A vizsgált városok közül itt a legmagasabb ez a mutató. A továbbiakban bontsuk tovább, és nézzük meg a személyi jellegű kiadások és a dologi kiadások tekintetében ezt az értéket. Az egy óvodásra jutó éves személyi jellegű ( személyi + járulék ) kiadás vizsgálata:

6. ábra A 6. ábrát áttekintve, megállapítható, hogy az egy óvodásra jutó személyi kiadás meglehetősen magas, az átlagos értékhez képest. Ennek okát már említettük, azonban a későbbiekben tagintézményenként is megvizsgáljuk. Nézzük tovább, a dologi kiadások fajlagos értékét. Az egy óvodásra jutó éves dologi kiadás vizsgálata:

7. ábra A fenti 7. ábra alapján megállapítható, hogy a dologi kiadások fenti fajlagos mutatói jól követik az összes kiadásét, így az eltéréseket főként a dologi kiadások magas értéke okozza. Mielőtt részletesen tagintézmény-egységenként megvizsgáljuk az alkalmazotti létszámokat, felhívnánk a figyelmet a fenti 7. ábrára, amely jól szemlélteti, hogy a dologi kiadások esetében más olyan városban, ahol távhővel fűtenek, ott magasabbak az értékek, (70-90 ezer Ft az egy óvodásra jutó érték), azonban olyan hasonló városban, ahol gázzal történik a fűtés, ez a fajlagos mutató sokkal alacsonyabb, kb. 40-50 ezer Ft/fő/év érték körüli. Siófokon még a távhővel fűtő óvodák mutatójának is több, mint a háromszorosa az egy gyermekre jutó dologi kiadás. A továbbiakban vizsgáljuk meg tagintézményenként a fenti költségvetési mutatókat:

8. ábra Amennyiben tagóvodánként tovább részletezzük az adatokat, leolvasható a 8. ábráról, a hatalmas különbség az óvodák fajlagos mutatói között. Látható, hogy a legmagasabb az egy óvodásra jutó működési kiadás a Napraforgó, Nyitnikék, Katicabogár tagóvodákban, míg a legalacsonyabb, a Széchenyi és a Nyolcszínvirág tagintézményekben. A következőkben megnézzük a személyi jellegű és dologi kiadások fajlagos mutatóit tagóvodánként: Az egy óvodásra jutó személyi + járulék éves költségét tagintézményenként :

9. ábra Jól látható, hogy a személyi kiadások tekintetében, a Napraforgó- és a Nyitnikék tagóvodákban a legmagasabb a fajlagos érték, a legalacsonyabb mutatók esetében sincs változás, a Széchenyi és a Nyolcszínvirág tagintézményekben a legalacsonyabb. A középső 5 óvoda esetén történt a sorrendben változás, a Katica és a Pillangó, valamint a Pitypang és a Pöttyös helyet cseréltek. Nézzük tovább, hogy mi okozhatja a fenti magas illetve alacsony mutatókat: A személyi kiadásokat jelentősen befolyásolják a bérek, csoportok feltöltöttsége, alkalmazotti létszámok. Nézzük meg a béreket: Már említettük, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés tagóvodánként jelentős eltérést mutat. A legmagasabb, 2,3 millió Ft a Nyitnikékben, valamint 1,2 millió Ft a Napraforgóban. A Széchenyiben, a Nyolcszínvirágban, a Pillangóban és a Pitypangban nincsen, a többi tagóvodában minimális 100-200 ezer Ft éves szinten ez az összeg. Amennyiben a csoportok feltöltöttségét vizsgáljuk, megállapítható, hogy a Napraforgóban a legalacsonyabb 17,5, a következő a Pillangó 21,7, majd a Nyitnikék következik 23 fő/csoporttal. A legmagasabb, 27 fő jut egy csoportra

átlagosan a Nyolcszínvirágban, és maximális létszám fölötti a Pöttyös, Micimackó, Széchenyi és a Pitybang tagintézményekben. Az alkalmazotti létszámot elemezve megállapítható, hogy a dajkák létszáma egységes, csoportonként 1, azonban az óvodapedagógusok létszámában eltérés mutatkozik, hiszen vannak egységek, ahol a csoportonként 2 óvodapedagógussal látják el a feladatot, amely létszám magában foglalja a tagintézmény vezetését ellátó pedagógust is, a Széchenyi, a Nyolcszínvirág és a Pillangó tagóvodák esetében, míg a többi egységben a vezetői feladatokat ellátó pedagógus további egy óvodapedagógus álláshelyen van. Így ezekben az óvodai egységekben jóval több az átfedési idő, mint a jogszabály által meghatározott minimum. Így a másik 6 tagintézményben 1-1 pedagógus álláshellyel több van, mint a törvényi minimum. Ez kb. 20 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak éves szinten. A fentieket igazolhatja a következő jellemző fajlagos mutató, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának vizsgálata. Most nézzük meg ezt, vagyis a t/p arányt, amit a 10. ábra mutat be. 10. ábra A piros vonal, a városi átlagot jelzi, amely szerint egy óvodapedagógusra 11 gyermek jut. A kék vonal az egyes tagóvodák t/p arányát jelzi.

Megállapítható, hogy a legmagasabb a Nyolcszínvirágban, valamint a Széchenyiben. Még az átlag fölött van egy kicsivel a Pöttyösben és a Pitypangban, kicsivel az átlag alatt a Micimackóban, Pillangóban és a Katicabogárban. A legalacsonyabb a Napraforgóban és a Nyitnikékben. A fenti megállapítások jól igazolják az egy óvodásra jutó személyi kiadások fajlagos értékét, hiszen ahol a legmagasabb az egy óvodásra jutó éves személyi költség, ott a legalacsonyabb a csoportok átlaglétszáma (Napraforgó) a második legmagasabb egy óvodásra jutó személyi költség a Nyitnikékben van, ahol azonban nem a második legalacsonyabb csoportlétszámok vannak, azonban itt a legtöbb a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés. Amennyiben a két legalacsonyabb fajlagos mutatóval bíró tagóvoda elemzését is elvégezzük, megállapítható, hogy a Széchenyiben a legalacsonyabb az egy óvodásra jutó személyi költség, annak ellenére, hogy a csoportok feltöltöttségében a 2. helyen van és a t/p arány vizsgálatánál is csak a 2. helyen szerepelt. Mi lehet az oka? Már az elején említettük, hogy erre a mutatóra az alkalmazotti létszám mellett a bérek vannak nagy hatással. Amennyiben ezeket is megvizsgáljuk, megállapítható, hogy egyik tagóvodában sincsen munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, azonban a Széchenyiben az egy óvónőre eső havi alapilletmény átlaga 170 ezer Ft, addig a Nyolcszínvirágban ugyan ez az átlag 187 ezer Ft, ami a pedagógusok összetételéből adódik ( végzettség, kor). Ez a tétel nagyobb mértékben befolyásolta a fentebb vizsgált fajlagos mutatót, mint a t/p arány közötti különbség, vagy a csoportok feltöltöttségének eltérése. Most nézzük meg az egy óvodásra jutó dologi kiadások összegét éves viszonylatban: 11. ábra A dologi kiadások fajlagos költségét a 11. ábra mutatja be tagintézményenként. Jól látható, hogy jelen mutató esetében is a Napraforgó tagóvoda mutatója a legmagasabb, azonban levonhatjuk azt a következtetést, hogy minden óvodai egység esetében nagyon magas.

Katicabogár Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől jelentős eltérés nem mutatkozik, kb. 172 ezer Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, o a csoportok száma 4, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 8, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megegyezik a törvény által előírt kötelező óraszámmal, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 30 órával több a minimálisnál, ez közel 3 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 30 órával nő az átfedési idő, ami újabb 3 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Micimackó Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől jelentős eltérés nem mutatkozik, kb. 138 ezer Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, o a csoportok száma 3, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 6, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 30 óra, ez a törvény által előírt kötelező óraszámmal, megegyező, o abban az esetben, ha mind a 3 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 38,25 órával több a minimálisnál, ez közel 4 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 20 órával nő az átfedési idő, ami újabb 2,1 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Napraforgó Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől jelentős eltérés mutatkozik, kb. 1,5 millió Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, o a csoportok száma 4,

o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 8, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez a törvény által előírt kötelező óraszám, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 35 órával több a minimálisnál, ez közel 3,5 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 30 órával nő az átfedési idő, ami újabb 3,1 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Nyitnikék Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől jelentős eltérés mutatkozik, kb. 2,3 millió Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, o a csoportok száma 4, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 8, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megfelel a törvény által előírt kötelező óraszámnak, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 30 órával több a minimálisnál, ez kb. 3 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 30 órával nő az átfedési idő, ami újabb 3 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Nyolcszínvirág Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől eltérés nem mutatkozik, hiszen nincs munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, o a csoportok száma 4, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 7, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megfelel a törvény által előírt kötelező óraszámnak, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 2 órával kevesebb a minimálisnál, ez

kb. 200 ezer Ft túlóra szükségletet jelent, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így 28 órával nő az átfedési idő, ami 2,8 millió Ft, ez a megtakarítás azonban csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Pillangó Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől eltérés nem mutatkozik, hiszen nincs munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, o a csoportok száma 3, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 5, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 30 óra, ez a törvény által előírt kötelező óraszám, o abban az esetben, ha mind a 3 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, az átfedési idő heti 3,5 órával kevesebb a minimálisnál, ez kb. 350 ezer Ft túlóra szükségletet jelent, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így 17 órával nő az átfedési idő, ami 1,7 millió Ft, ez a megtakarítás azonban csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Pitypang Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől eltérés nem mutatkozik, hiszen nincs munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, o a csoportok száma 4, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 8, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megfelel a törvény által előírt kötelező óraszámnak, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 30 órával több a minimálisnál, ez közel 3 millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 30 órával nő az átfedési idő, ami újabb 3 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható,

o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Pöttyös Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől jelentős eltérés nem mutatkozik, kb. 172 ezer Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés, o a csoportok száma 4, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 8, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megfelel a törvény által előírt kötelező óraszámnak, o abban az esetben, ha mind a 4 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 35 órával több a minimálisnál, ez közel 3,5millió Ft többletköltséget jelent a fenntartónak, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így további 30 órával nő az átfedési idő, ami újabb 3 millió Ft-tal növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs. Széchenyi Tagintézmény-egység: o az óvodában a Kjt. szerinti besorolási bérektől eltérés nem mutatkozik, hiszen nincs munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, o a csoportok száma 5, o a beosztott óvodapedagógusok létszáma 9, valamint van 1 tagintézmény-egység vezető, akinek a kötelező óraszáma heti 24 óra, ez megfelel a törvény által előírt kötelező óraszámnak, o abban az esetben, ha mind az 5 csoport működik a nyitvatartási idő alatt, akkor az átfedési idő heti 0,5 órával kevesebb a minimálisnál, ez 60 ezer Ft túlóra szükségletet jelent, azonban az intézmény SZMSZ-e alapján, az óvodában napi 2x1 órában csak ügyelet van, így 29,5-39,5 órával nő az átfedési idő, - attól függően, hogy hány csoportban tartanak ügyeletet 1 vagy 2 ami 3-4 millió Ft-tal már növeli a költségeket, ez a megtakarítás azonban már csak részmunkaidős alkalmazás esetén realizálható, o a dajkák létszáma megfelelő, o egy karbantartón kívül az óvodai egységben más alkalmazott nincs.

Siófoki Integrált Oktatási Központ Általános Iskolák Megállapítások: o Az általános iskolákban az osztályok/csoportok feltöltöttsége jelentős eltérést mutat. o Az engedélyezett pedagógus álláshelyek az intézmények többségében magasabbak az általunk számított értékeknél. o Az iskolákban a munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés több mint 10 millió Ft éves szinten járulékokkal, ez a tétel egyszerre nem vezethető ki a rendszerből, ennek az összegnek a megtakarítására, csak fokozatosan - 2 módon van lehetőség: az egyik, a nyugdíjba menők esetén az Ő munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítésük elvonásával, így az új belépő dolgozó nem kapja meg azt a keretet, a másik lehetőség a soros előrelépések alkalmával a munkáltatói csökken, a dolgozó bére nem változik, o Az iskolákban a - jogszabály által csak javasolt és fenntartói döntés alapján biztosítható pedagógiai munkát segítőket már addig sem finanszírozta a város, amikor még ide tartoztak az iskolák, így megállapítható, hogy már eddig is mindent megtettek a költséghatékony működés érdekében. o Az iskolák működésének hatékonyságát már a korábbi fenntartó is jelentős mértékben növelte, hiszen összevont intézményeket. Ez jól leolvasható a következő ábrákról: Az egyik fontos hatékonysági mutató az egy ekvivalens tanulóra jutó költség: Ekvivalens tanulói létszám Az egy tanulóra vetített mutatóknál maga a képzési szabály jelentős torzulásokat okozhat. Amennyiben e mutatót az intézmények összehasonlítására használjuk, igazságtalanul járhatunk el. Ez a tény egy egyszerű példán jól érzékeltethető. Tekintsünk két olyan iskolát, ahová ugyanannyi 400 tanuló jár, és hasonló feltételek mellett folyik az oktatás. Az egyikben 30 pedagógus, a másikban 40 dolgozik. A tanuló/pedagógus (t/p) arány az egyikben 400/30=13,3, míg a másikban 400/40=10. Az eltérés oka az, hogy a második iskolában napközis foglalkozás is van, amelyen 250 fő vesz részt. Tehát a több pedagógus több feladatot is lát el. Ezt a t/p aránynál figyelembe kell venni!

Megtehetjük ezt úgy, hogy a feladathoz igazodó úgynevezett ekvivalens tanulói létszámot határozunk meg. Ennek megállapítása általában vitás kérdés. A feladatcentrikus nézetből adódóan az ekvivalens tanulói létszámot a következő módon határozhatjuk meg. Az említett példában a napközis foglalkozás óraszáma legyen 15, a tanulók délelőtti óraszáma pedig 30. Az óraszámok arányában súlyozzuk a napközis gyermekek létszámát! T ekv =(15/30)*250=125 Ez lesz a napközis tanulók ekvivalens létszáma. Ezzel az iskola ekvivalens tanulói létszáma: t ekv =400+125=525 fő A t/p arány ezek után: t/p=525/40=13,1 Ugyanígy számolható a tanműhelyi tanulók, a kollégisták, a tanszobai tanulók stb. ekvivalens létszáma. A teljes iskolai ekvivalens tanulói létszám ezen ekvivalens tanulói létszámok összege. A fenti meggondolásból adódik, hogy az ekvivalens tanulószámmal képzett fajlagos mutatók, - mint például az egy ekvivalens tanulóra jutó költség - már alkalmas a különböző feladatot ellátó iskolák összehasonlítására is. Vizsgáljuk meg intézményenként az egy tanulóra jutó működési kiadás alakulását 2009-2012 években: 12. ábra A Beszédes J. Általános Iskola működési kiadásait vizsgálva, látható, hogy az egy ekv. tanulóra jutó működési költsége 2011-ben jelentősen megnőtt, majd 2012-re ismét realizálódott a megtakarítás. Majd később megvizsgáljuk, hogy mi lehetett az oka a személyi + járulékok emelkedése, vagy a dologi kiadások magasabb összege okozta ezt.

13. ábra A Széchenyi és a Somogyi esetében jól látható a fajlagos mutató csökkenése, így megállapítható, hogy a hatékonyság szempontjából valóban eredményes volt a két intézmény összevonása. Majd a későbbiekben ezt kell igazolnia az egy ekv. tanulóra jutó személyi kiadások vizsgálatának is. A dologi kiadások fajlagos összege jelentősen nem kell, hogy csökkenjen, mivel mindkét intézmény telephelye megmaradt, így a közüzemi díjak esetén jelentős megtakarítás nem realizálható.

14. ábra A Vak B. és a Művészeti összevonása is egyértelműen jelzi a hatékonyság jelentős növelését. Itt is a személyi + járulékok kiadásának kell jelentősen csökkenni, a későbbiekben megvizsgáljuk. A 15. ábra már a személyi jellegű ( személyi + járulékok ) kiadásokat mutatja be a Beszédes J. Általános Iskola értékeit vizsgálva, a 2009-2012. költségvetési években. Jól látható, hogy a 2011. évi fajlagos költségek magas értékét követően mivel ez a kiugró érték csak egy évben tapasztalható, feltételezhető, hogy nem rendszeres kifizetések okozták, hanem egyszeri, pl. jubileumi jutalom, stb, ennek meghatározása részletesebb vizsgálatot igényelne ismét csökkent.

15. ábra A 16. ábrát elemezve, jól látható a két intézmény összevonását követően jelentősen csökkentek a személyi kiadások, a várt hatékonyság növekedése egyértelműen kimutatható. 16. ábra

Hasonló a helyzet a Vak B. és a Művészeti iskola fajlagos mutatójának vizsgálata során. Itt is folyamatosan csökken az egy ekvivalens tanulóra jutó személyi kiadás. Az összevonás itt is a hatékonyság növelésével járt, azt igazolják a grafikonok. 17. ábra Egy újabb, jellemző hatékonysági mutató az egy pedagógusra jutó tanulók száma ( t/p). A 18. ábra az összevonás előtti értékeket mutatja, míg a 19. ábra az összevonás utáni fajlagos mutatókat. Szembetűnő, hogy 2010-ben a Somogyiban és a Széchenyiben nagyon alacsony volt a t/p arány, vagyis az osztályok átlaglétszáma is alacsony volt. Az egy pedagógus álláshelyre jutó tanulói létszám is meglehetősen változatos képet mutat. A Vak B. iskolában a legmagasabb ez az érték, itt 14 tanuló jut egy pedagógus álláshelyre. A Somogyiban a legkevesebb 8 gyerek jut egy pedagógusra, ez már szinte finanszírozhatatlan az akkori normatívák mellett. Általában a jó hatékonysággal működő általános iskolákban 14-16 a t/p arány és a szakirodalmak is azt írják, amit a gyakorlat is igazol, hogy ha ez az arány 11 alatti érték, az már szinte finanszírozhatatlan. Így nagyon is indokolt volt a két legalacsonyabb fajlagos mutatójú intézmény összevonása. Az összevonást követően minden iskolában, kiemelten a Széchenyi ( Somogyi), valamint a Vak B. és AMI-ban nőtt az egy pedagógusra jutó tanulói létszám. Ennek hatására csökkent az előbbiekben vizsgált egy ekvivalens tanulóra jutó személyi+járulék éves összege.

18. ábra 19. ábra

20. ábra A dologi kiadások fajlagos értékét vizsgálva, megállapítható, hogy 2012-re már jelentős csökkenést mutat a diagram. A 21. ábra a Széchenyi ( Somogyi ) egy ekvivalens tanulóra jutó dologi kiadásait mutatja be 2009-2012 években. Ennek a fajlagos mutatónak a változása is jól követi az összes kiadás és a személyi jellegű kiadások hasonló mutatóinak csökkenését. A Vak B. és a Művészeti esetében ( 22. ábra ) megállapítható, hogy tényleges csökkenés csak 2012-ben realizálódott a dologi kiadások esetén.

21. ábra 22. ábra Gondozási Központ : Siófokon a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma egy lakosra vetítve, hasonló városok átlagával megegyező.

A Gondozási Központ esetében a költségvetést szakfeladatonként nem tudjuk vizsgálni, mert a Gondozási Központnak egy költségvetése van. Csak az alkalmazotti létszámot tudjuk külön szakfeladatonként vizsgálni. Összességében megállapítható, hogy az intézmény szakmai létszáma szinte minden szakfeladat esetén nagyon takarékos és a jogszabályi előírásnál sehol sem több. A béreket átnézve, megállapítható, hogy éves szinten, járulékokkal együtt közel 6,4 millió Ft, a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, ez a tétel egyszerre nem vezethető ki a rendszerből, ennek az összegnek a megtakarítására, csak fokozatosan - 2 módon van lehetőség: az egyik, a nyugdíjba menők esetén az Ő munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítésük elvonásával, így az új belépő dolgozó nem kapja meg azt a keretet, a másik lehetőség a soros előrelépések alkalmával a munkáltatói csökken, a dolgozó bére nem változik, Idősek Otthona: A szakdolgozói létszám 10 fő az idősek otthonában és 10 fő az emelt szintű ellátásban. 23. ábra

A fenti ábra megmutatja, hogy a különböző városokban az idősek otthonában egy gondozóra hány ellátott jut. Megállapítható, hogy ez az érték Siófokon a legmagasabb. A 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet alapján, a szakdolgozói létszám a kötelezően előírt létszámot nem haladja meg. A munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés kb.: 900 ezer Ft, éves szinten járulékokkal. Házi segítségnyújtás: Ezt a feladatot kistérségi társulás keretében látják el, 5 szakdolgozóval. 24. ábra A fenti ábra alapján ennek a feladatnak az ellátása is nagyon hatékony, hiszen az egy gondozóra jutó ellátottak száma a legmagasabbak között van. A 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet alapján, a szakdolgozói létszám nem több, a kötelezően előírt létszámnál. A szakfeladaton munkáltatói döntésen alapuló illetmény-kiegészítés nincsen. Szociális étkeztetés: