Ózdi SZC Bródy Imre Szakgimnáziuma OM 203046 HÁZIREND Ózd, 2018. augusztus 31.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. A házirend személyi, területi és időbeli hatálya... 3 1. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 3 II. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI... 5 1. A tanulók jogai és a tanulói jogok gyakorlása... 6 2. A diákönkormányzat... 7 3. A tanulók kötelességei... 5 III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE... 8 1. Általános munkarend... 8 2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje... 10 2. A hiányzások és az igazolások rendje... 10 3. A tanuló értékelése... 12 3.2 Fegyelmező intézedések és formáik... 13 4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye... 13 IV. Az intézmény használati rendje... 14 1. Általános használati rend... 14 2.Oktatási célú helyiségek használata... 14 3. Nem oktatási célú helyiségek használata... 15 4.Munkavédelemi szabályok... 16 5.Egészségvédelemi szabályok... 16 6.Az intézménybe bevihető tárgyakra vonatkozó előírások... 16 7.Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség... 17 8.Térítési díj és tandíj fizetése... 17 9.Tankönyvtámogatás... 17 10. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 18 11.Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei... 18 Záró rendelkezések... 19 Mellékletek... 20 2
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A házirend célja: biztosítani a működés kereteit az iskolában folyó nevelő és oktató feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez és lebonyolításhoz, az értékek közvetítéséhez. A házirend elősegíti a pedagógiai program megvalósítását, szabályozza a belső rendet. 1. A házirend személyi, területi és időbeli hatálya - A Házirend az Ózdi SZC Bródy Imre Szakgimnáziuma valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára, a tanulók szüleire, valamint az iskolába belépő minden látogatóra vonatkozik. - A Házirend időbeli hatálya az iskolába történő belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig terjedő időszakra, valamint a Pedagógiai Programban rögzített iskolán kívül tartott kötelező foglalkozások, programok időtartamára érvényes. - A Házirend területi hatálya az iskolában és külső helyszíneken megtartott iskolai rendezvények (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, koncert, stb.) helyszíneire terjed ki. - A Házirend a fenntartói jóváhagyást követő napon válik hatályossá, rendelkezéseit ettől kezdve kell alkalmazni. 2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai - A Házirend tervezetét az igazgató (tagintézmény-vezető) készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. - A Házirendet az intézmény nevelőtestülete fogadja el, miután beszerzi arról az iskolai diákönkormányzat valamint a szülői szervezet véleményét. - Az érvényben lévő Házirend módosítását írásban kezdeményezheti: - a nevelőtestület - a diákönkormányzat - a szülői szervezet - A Házirend nyilvános és hozzáférhető az alábbi helyszíneken: - az igazgatói irodában - az igazgatóhelyettesi irodákban - az iskolai könyvtárban - a tagintézmény honlapján Az osztályfőnök az aktuális Házirendet a tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókkal, első szülői értekezletén a szülőkkel szóban is ismerteti. 3
Ezen Házirend: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült. 4
II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK A tanulók alapvető kötelességeit és jogait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 46. -a fogalmazza meg, mely szerint 1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon és képességeinek megfelelően rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában, megőrizze és az előadásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, megtartsa a házirend és egyéb iskolai szabályzatok előírásait, a tanórák és egyéb foglalkozások rendjét, ill. az erre vonatkozó tanári és az oktatói utasításokat, óvja saját és társai testi épségét, elsajátítsa az egészségét és biztonságát védő ismereteket, és haladéktalanul jelentse ha veszélyhelyzetet vagy balesetet észlel, tartsa tiszteletben az iskola pedagógusai, alkalmazottai és tanuló társai emberi méltóságát, jogait, A fenti törvényi passzusok betartása érdekében iskolánk az alábbiakat írja elő a tanuló számára: Az első óra előtt legalább 10 perccel legyen az iskolában, és készüljön elő a tanórára, A tanuláshoz szükséges felszerelést és ellenőrzőjét minden nap hozza magával, mely utóbbit köteles a tanár kérésére átadni, azt folyamatosan vezetni, a bekerült osztályzatokat, más bejegyzéseket rendszeresen aláíratni a szülővel (gondviselővel). Az ellenőrző könyv hamisítása (valótlan érdemjegy, igazolás ill. aláírás) esetén a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell eljárni. Tanúsítson kötelességtudó, fegyelmezett magatartást, és tartózkodjon minden az iskolai élet és a tanórák rendjét megzavaró magatartástól, Az iskolai ünnepségeken az iskola által előírt ünneplő ruhában és alkalomhoz illő külsővel jelenjen meg Tartsa be az egészség-, baleset- és tűzvédelmi szabályokat, vegyen részt a tanév elején tartott munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson, és aláírásával igazolja ezen szabályok ismeretét. Tartsa be az iskola helyiségeinek használati rendjét, óvja azok tisztaságát, őrizze meg az iskolai berendezési tárgyak állagát, épségét, az oktatás során használt eszközöket Rongálás esetén kártérítési felelősséggel tartozik. 5
2. A tanulói jogok gyakorlása A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló ettől kezdve gyakorolhatja a tanulói jogviszonyon alapuló jogait. A nemzeti köznevelésről szóló tv. alapján a tanulónak joga, hogy - képességeinek, adottságainak, érdeklődési körének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, és számára az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, - biztonságos és egészséges környzetben neveljék, oktassák, valamint rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön, - iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő és testmozgás beépítésével alakítsák ki, - hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogi normákról, - az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, és tájékoztatást kapjon az iskolai működéséről, személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről, s e körben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz kérdést intézzen, melyre a megkereséstől számított tizenöt napon belül választ kell, hogy kapjon. - fakultatívan szervezett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, - a kötelező tanórai foglalkozások mellé szabadon választhasson tanórán kívüli foglalkozásokat, részt vegyen a diákkörök munkájában, melyeknek az alábbiak minősülnek iskolánkban: tantárgyi szakkör, önképzőkör, diáksportkörök, tanulmányi- és sportversenyek, szervezett iskolai színház- és múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, osztálykirándulás évente egy alkalommal és a munkatervben előre rögzített időpontban - állapotának és személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban és szociális támogatásban részesüljön a jogszabályokban megállapított feltételek szerint, - magántanulóként folytassa tanulmányait, ha azt a szülő írásbeli kérvénye és a gyermekjóléti szolgálat mellékelt véleménye alapján azt az igazgató engedélyezi. Ebben az esetben a tanuló felkészítéséről a szülő köteles gondoskodni, az iskola pedig megszervezi az osztályozó vizsgákat. - tudásáról kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. 6
- szakmai gyakorlatokon (szakképzési tv.sz.) munkaruhában, -cipőben részesüljön, - megismerje a tantárgyi és tanórai követelményeket a tanév elején. - érdemjegyeiről folyamatosan értesüljön, és csak napi két témazáró dolgozatot írjon, melynek időpontját a tanár legalább egy héttel előre jelezze, és ezeket két héten belül értékelve visszakapja. A szaktanárok lehetőséget adnak arra, hogy a szülők a fogadó órákon megtekinthessék ezeket a dolgozatokat. 3. A diákönkormányzat A tanuló további joga a Ktv. szerint, hogy diákképviseletbe választó és válaszható legyen. Az iskolai közösségek az életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A diákönkormányzat működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. valamint a nevelési és oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. A diákönkormányzatban az egyes tanulói közösségek az osztályok képviselőin keresztül tehetik meg javaslataikat, képviselhetik érdekeiket és kérdéseiket eljuttathatják az iskolavezetéshez, a nevelőtestülethez. Jogszabályi felhatalmazás alapján a diákönkormányzat dönt a diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről egy tanítás nélküli munkanap programjáról- (iskolánkban Diáknap/ Sportnap, melynek időpontja az éves munkatervben tervben rögzített) saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatásköreinek gyakorlásáról A diákönkormányzat a döntési jogkörébe utalt kérdésekben saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott döntési eljárás szabályai szerint hozza meg döntéseit, alakítja ki véleményét. A diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni: az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor, az iskolai szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatban, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az iskolai tanév munkatervének nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához, a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához, 7
a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez és megszervezéséhez, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, tanuló(k) ellen indított fegyelmi eljárás során. III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. Általános munkarend A nevelőtestület az éves munkarendjét a tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet alapján, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével készíti el a tanév elején, rögzítve benne a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanévnyitó ünnepség és a javítóvizsga időpontját az előző tanítási év tanévzáró ünnepélyén valamint a 9. évfolyamosok beiratkozásakor hirdeti ki az iskola, és közzéteszi azt az iskola honlapján is. Az iskola épületeinek nyitva tartását és a csengetési rendet az 1. számú melléklet tartalmazza. A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel kell az iskolába megérkezni. A tanóráról való késés igazolatlan mulasztásnak, fegyelmi vétségnek minősül. A tanuló késésével kapcsolatos tudnivalókat a házirend 3.2. pontja tartalmazza. Az osztályoknak a becsengetés után a tantermekben, zárt terem esetében a tanterem előtt kell tartózkodni, csendben várni az órát tartó pedagógust. A tanterembe lépő és az onnan távozó tanárt, vagy más látogatót a tanulók felállással üdvözlik. Az órán a tanár utasításait kell követni, azok megtagadása vagy az óra egyéb megzavarása fegyelmi vétség. Az iskolai élet fontos segítői a hetesek, akiket az osztályfőnök jelöl ki egy hétre. A hetesek feladatai: - az óra kezdetekor jelenteni az osztály létszámát és a hiányzókat, - az osztálytermekben a berendezési tárgyak épségére vigyázni, az észlelt károsodást az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes tanárnak jelezni, - az óraközi szünetekben a tábla tisztaságáról gondoskodni, az elfogyott krétát pótolni, - az osztályterem virágait megöntözni, - az osztályban történt esetleges balesetet az ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek azonnal jelenteni, - ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 perccel még nem jelent meg az osztályban, azt az iskolavezetésnek jelenteni, 8
- a tanítás befejeztével az ablakokat becsukni, a világítást lekapcsolni, és az esetleges elhagyott tárgyakat a tanáriban leadni. Az óraközi szünetek pihenésre, a következő órára való előkészületre és a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Az óraközi szüneteket a tanulók a kulturált magatartás szabályait betartva az osztálytermekben, a folyosókon, vagy a kijelölt szünetekben udvaron töltik. Lyukas órában a tanulók az osztálytermükben, az udvaron és az iskolai könyvtárban tartózkodhatnak. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé az udvaron való tartózkodást a folyosókon várakozó diákok kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amellyel nem zavarják az oktatást. A tanulók a hivatalos ügyekiet az intézmény titkárságán intézhetik az 1. számú mellékletben rögzített időpontokban. A tanítási idő alatt a tanulók alapvetően nem hagyhatják el az iskola területét. Szükség esetén az iskola épületének elhagyását a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy az ellenőrzőben bejegyzett írásbeli kérésére az osztályfőnök engedélyezheti a megfelelően kitöltött Távozási engedély nyomtatvány kitöltésével, melyet a portán kötelesek leadni. Az osztályfőnök hiányzása esetén a távozást az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. Az iskola területén található hirdetőtáblákra, faliújságokra plakátot és egyéb hirdetést csak az iskolavezetés engedélyével lehet kitenni. A hagyományosan megrendezésre kerülő iskolai rendezvényeken, ünnepségeken minden tanulónak kötelező részt venni és az iskola által előírt ünnepi öltözetben. A részvétel alól felmentést megfelelő indok esetén csak osztályfőnöki vagy igazgatói engedéllyel kaphat a tanuló. A tanév során megrendezésre kerülő iskolai ünnepélyek, megemlékezések: - Tanévnyitó - Október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja - Október 23. Nemzeti ünnep az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére - Szalagavató - Karácsonyi ünnepség - Február 25. Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja - Március 15. Nemzeti ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából - Ballagás - Június 4.: Nemzeti Összetartozás Napja - Tanévzáró Tanévenként az éves munkatervben rögzített egy tanítási napon tanulmányi céllal osztálykirándulás szervezhető, ahol a zavartalan és biztonságos lebonyolításhoz 15 tanulónként legalább 1 fő kísérőtanárt kell biztosítani. Az osztályfőnök felelősségével 9
szülő is helyettesítheti a második kísérőtanárt. 2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel kell az iskolába megérkezni. Becsengetés után a zárt termek kivételével a tanteremben várják a tanulók a szaktanárokat. 2.1 Tanórán és egyéb iskolai foglalkozásokon elvárt tanulói magatartás A diák nem folytathat olyan tevékenységet a tanórán, amellyel az oktató- nevelő munkát zavarja és ezzel akadályozza a többi diákot a tanulásban. Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó pedagógus a naplóban rögzíti. A tanórai és egyéb foglalkozásokon a tanár és a tanuló egyaránt köteles az alapvető munkavédelmi és egészségvédelmi szabályokat betartani. 2.2 Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az intézményi Házirend előírásait minden, az iskola által szervezett rendezvényen be kell tartani, mivel a Házirend területi hatálya kiterjed minden iskolán kívül megtartott iskolai rendezvényre (bál, diszkó, koncert; a tanulmányi kirándulás, a színházlátogatás, stb.) is. A diákok ezeken a rendezvényeken is kötelesek tehát a Házirend előírásai szerint viselkedni. 3. Hiányzások és igazolások rendje A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba (E-napló) jegyzi be. A tanuló által önként vállalt tanórán kívüli foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is az alábbiakban felsoroltak érvényesek. 3.1. Hiányzások - A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. - Távolmaradását szülői, vagy orvosi igazolással köteles igazolni. - Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni. - A mulasztás igazolható, ha a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. - A szülő gyermeke számára egy előre ismert jelentős családi eseménynél előzetes távolmaradási kérelmet írhat az ellenőrző könyvbe tanévenként maximum 3 tanítási 10
napra vonatkozóan. - Az engedély megadásáról alapvetően az osztályfőnök, 3 napot meghaladó esetben az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. - Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a szaktanár által megszabott határidőig. - A betegség első napján a szülő, vagy a gondviselő értesíteni köteles az osztályfőnököt személyesen, telefonon, elektronikus úton, vagy a titkárságon hagyott üzenettel a tanuló távolmaradásról. - A tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk, melyet az osztályfőnöknek kell átadni. - A tanulói mulasztások igazolására a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a 8. napig van lehetőség. Amennyiben a tanuló mulasztását a megadott határidőig nem igazolja, mulasztott órái igazolatlannak minősülnek. - Ha az igazolás hamis, büntető itézkedést kell a tanulóval szemben alkalmazni, még akkor is, ha ez utólag derül ki. - Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség. - A tanköteles korú tanulók igazolatlan hiányzása esetén a törvényi előírásoknak megfelelően értesíteni kell a megfelelő szerveket. - Nem tanköteles korú tanuló meg nem engedett mértékű hiányzása a tanulói jogviszony megszűnésével jár. 3.2 Késések - Késik az a tanuló, aki a tanítási óra kezdetére nem érkezik meg. - A szaktanár az osztálynaplóba (E -napló) bejegyzi/ rögzíti a tanuló késésének idejét. Amennyiben azok elérik egy tanóra időtartamát (45 perc) a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. - Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, három igazolatlan késés után a tanuló azonban osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. 3.3 A hiányzások és igazolások speciális esetei Iskolai esemény miatti távolmaradás nem számít hiányzásnak, de a naplóban jelölni kell, é s a z osztályfőnök jelzi azt a az eseményre utaló rövidítéssel. A hiányzást azonban nem veszi figyelembe az osztályfőnök a havi összesítésnél. Városi, megyei versenyek vagy országos tanulmányi, szakmai, ill. sportversenyek: - városi szintű verseny előtt- a verseny napján kívül - egy, - megyei, területi fordulói előtt két, - országos versenyek vagy országos döntők előtt három tanítási napot fordíthat a 11
tanuló felkészülésre. - házi iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), városi versenyen résztvevő tanuló három órával (180 perc) a kezdés időpontja előtt távozhat a tanítási órákról. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg, és minden esetben tájékoztatja az osztályfőnököt is a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt a versenyzők nevéről, s a mulasztott órák számáról. Felsőoktatási rendezvények által szervezett nyílt napok: - A főiskolák, egyetemek által szervezett nyílt napokon a végzős évfolyamok tanulói csak egy intézményben vehetnek részt úgy, hogy erről igazolást hoznak. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az osztályfőnök javaslata, s az igazgató vagy helyettese döntése alapján. - A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, s ezt a hiányzást sem kell figyelembe venni az összesítésnél. - Ha a felvételivel kapcsolatos részvizsgák tanítási napra esnek, a felsőfokú intézmény által küldött hivatalos levél bemutatása után az osztályfőnök a hiányzás okát a naplóban rögzíti, s az összesítésnél ezeket a napokat sem veszi figyelembe. Egyéb külső szervek, intézmények csak indokolt esetben kérhetik ki a diákokat a tanórai vagy tanórán kívüli iskolai foglalkozásokról, amennyiben azt az igazgatónak előtte írásban jelzik. 4. A tanuló értékelése A nevelőtestület a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi szabályaihoz igazodó magatartást vár el a tanulói jogviszonyban álló diákjaitól. Az elvárt viselkedési normáknak kell megfelelni az intézményen belül, valamint az iskola által szervezett programok ideje alatt is. A tanuló magatartásának következményeként dicséretben vagy fegyelmező intézkedésben részesülhet. 4.1 Dicséretek és formáik Az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten - tanulmányait kiemelkedően végzi - példamutató közösségi magatartást tanúsít - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - kimagasló eredményt ér el tanulmányi versenyeken - kiemelkedő közösségi munkát végez - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 12
A dicséretek formái a következők: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret 4.2 Fegyelmező intézedések és formáik Az a tanuló, aki kötelességeit a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések a következők: Szaktanári hatáskörben: - figyelmeztetés szóban - figyelmeztetés írásban Osztályfőnöki hatáskörben: - figyelmeztetés szóban, - figyelmeztetés írásban, - írásbeli intés Igazgatói hatáskörben: - írásbeli figyelmeztetés, - írásbeli intés Fegyelmi büntetés: Az a tanuló, aki az iskolai oktatás, vagy a külső helyszíneken folytatott gyakorlati képzés keretében kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárásról, a fegyelmi büntetés lehetséges büntetési fokozatairól a nemzeti köznevelésről szóló CXC. tv. 58. rendelkezik. 5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát három alkalommal szervezünk iskolánkban: - az első félév vége előtti két hétben, - a májusi írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtti két hétben azok számára, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni, - az év végi jegyek megállapítása előtti két hétben. A vizsgákra a tanulóknak a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább egy héttel jelentkezniük kell. A jelentkezésre írásban kerül sor. A jelentkezést az intézmény titkárságán kell leadni, és kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló aláírásával, nagykorú tanuló esetén a tanuló aláírásával ellátni. 13
Az osztályozó vizsgák követelményeit az intézmény pedagógiai programjának 7. számú melléklete tartalmazza. Különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgára más intézményből érkező tanuló esetén lehet szükség. Külön időpontot nem jelölünk ki, hiszen annak időpontja függ az átvétel idejétől. A különbözeti vizsga követelménye a kerettanterv követelményeire épülő helyi tanterv alapján kerül meghatározásra. Az átvételt kérő diák esetében a tagintézmény-vezető dönt arról, hogymilyen tantárgyak esetében szükséges a vizsga letétele. A vizsga követelményeiről az átvételt kérő diákot és szülőjét is tájékoztatjuk. A különbözeti vizsgára a tanulónak nem kell külön jelentkeznie, hiszen az átvételi kérelem egyben jelentkezésnek is minősül. IV. Az intézmény használati rendje 1. Általános használati rend Az intézmény nyitvatartási rendjét az 1. melléklet tartalmazza. A hivatalos nyitvatartási időponton túl csak igazgatói engedéllyel és tanári felügyelettel tartózkodhatnak tanulók és más személyek az iskola helyiségeiben. Tanítási időben az iskola helyiségeit, létesítményeit egyéb célokra csak az oktatás rendjének megzavarása nélkül lehet használni. Az intézmény területén idegenek nem tartózkodhatnak. A portaszolgálat köteles ellenőrizni az épületbe belépőket, és amennyiben a belépni szándékozók nem hivatalos ügyben járnak el, köteles megakadályozni, hogy bejöjjenek az iskolába. 2. Oktatási célú helyiségek használata Szaktantermekben, szertárakban, tanműhelyekben, tornateremben tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A tantermek esztétikussá tétele az osztályok feladata. A termek küllemét illetően az osztályoknak az osztályfőnökkel kell megegyezésre jutniuk. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Az osztálytermek állagának megőrzése az adott osztály és az osztályfőnök közös felelőssége, és a tanév végén a termet és a benne lévő tárgyi eszközöket épségben kell átadni. A tantermek rendjére felelősként hetesek ügyelnek. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, s megbízatásuk egy hétre szól. A számítástechnika szaktanteremben is csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A számítógépek használata során be kell tartani a munka- és balesetvédelmi 14
előírásokat, valamint a számítógép-használati szabályzat (3. számú melléklet) előírásait. A gépek beállításait a tanulók nem változtathatják meg, azokon a felügyelő tanár engedélye nélkül saját programot nem futtathatnak. Amennyiben megszegik a szabályzatban felsorolt előírásokat, s ezzel kárt okoznak az iskolának, kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola és az osztály diákközösségei által szervezett foglalkozásokra, rendezvényekre tanári felügyelet mellett tanítási időn túl használhatók a tantermek. Azok állagáért, felszereléséért azonban a jelenlévő tanulők anyagi felelősséggel tartoznak. A tantermekben található számítógépeket és egyéb technikai eszközöket szintén csak tanári felügyelet mellett használhatják a tanulók. A tornateremben a tanulók csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak. A tornaszereket kizárólag tanári utasításnak megfelelően szabad használniuk, A tornateremben illetve a szabadban (sportudvar) végzett mozgások közben minden tanuló köteles ügyelni maga és társai testi épségére. A tanuló köteles minden tanóra és egyéb sportfoglalkozás közben előforduló balesetet, szokatlan eseményt a szaktanárának azonnal jelenteni. A tornaterembe csak váltócipőben szabad belépni. A szertárba a tanulóknak csak tanári felügyelettel szabad bemenniük. A tornateremben ételt és italt fogyasztani, rágógumizni tilos! Délutáni sportfoglalkozást szintén csak szaktanári felügyelet mellett lehet szervezni. 3. Nem oktatási célú helyiségek használata Az iskola hivatalos helyiségeiben a tanulók csak hivatalos ügyeik intézése céljából tartózkodhatnak. Tanuló a tanári szobába engedély nélkül nem léphet be. A szertárakban csak a kezelésükért felelős személyek jelenlétében tartózkodhatnak az iskola tanulói. Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató (tagintézmény-vezető) engedélyezi a tanév elején. A kölcsönzési időpontok kifüggesztésre kerülnek, és a köcsönzés feltételeit a diákok a könyvtárosok tájékoztatása alapján ismerhetik meg. Az iskola megközelítésére használt kerékpárokat, motorkerékpárokat az erre a célra kialakított tárolóban helyezhetik el az iskolába érkezők. Az iskola belső parkolóiba személyautóval csak az intézmény dolgozói, vendégei állhatnak be. Az intézmény tanulói az iskola külső ill.közelében lévő parkolóit használhatják. A 15
szabályt megszegők a megfelelő büntető fokozatban részesülnek. 4. Munkavédelemi szabályok A balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson való részvétel minden tanuló számára kötelező. Az oktatásra az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében kerül sor a munkavédelmi szabályzatban rögzítettek alapján. Ennek megtörténtét írásban is dokumentálni kell. A tanulók szakmai gyakorlatokon, testnevelés órán az első tanórán ismeretett baleset-, ill. munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben kötelesek megjelenni. A tűzriadót szaggatott csengetés jelzi, és ez esetben a folyosókon kifüggesztett vonulási rend szerint fegyelmezetten kell elhagyni az iskola épületét. 5. Egészségvédelemi szabályok Az iskola tanulmányi rendje pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával és a tanulók életkorának megfelelően kerül kialakításra. Az iskola egész területén tilos a dohányzás, az e-cigaretta használata és a szervezetre káros más élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Ez érvényes a szervezett iskolai rendezvényeken is. A szabály megsértése fegyelmi büntetést von maga után. Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki az iskolában, az iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Iskolaorvosi szolgáltatást vehetnek igénybe a tanulók. Ennek időpontja a tanév elején kerül meghatározásra, melyről tájékoztatást kapnak a tanulók. 6. Az intézménybe bevihető tárgyakra vonatkozó előírások A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges eszközök, tárgyak behozatala tilos. Az iskola területére behozott értéktárgyakért az intézmény semmilyen felelősséget nem vállal. Az iskolába a tanórákhoz szükséges felszerelésen és eszközökön kívül értéktárgyat, mobiltelefont, saját számítástechnikai eszközt stb. mindenki csak a saját felelősségére hozhat be. Az iskola a tanulók által behozott értéktárgyaknak megőrzési helyet nem biztosít. Az iskolában eltűnt, esetleg ellopott értéktárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal, azok eltűnése esetén nem folytat vizsgálatot felkutatásukra. Az iskola területére behozott mobiltelefont a tanítási órán ki kell kapcsolni, sem 16
telefonálni, sem játszani, sem közösségi oldalakat használni, sem üzenetet írni és fogadni nem lehet. A mobiltelefonok tanórán való bármilyen használata fegyelmező intézkedést von maga után. A rendelkezés megszegése első esetben szaktanári figyelmeztetést, második esetben osztályfőnöki figyelmeztetést, újabb előfordulás esetén igazgatói figyelmeztetést von maga után. A tanuló nem tarthat magánál a közbiztonságra veszélyes tárgyat, eszközt, és nem viselhet ékszert testnevelés órán. 7. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség - A vagyonvédelem, ill. saját és mások testi épségének megóvása érdekében a tanulók csak a előírásszerűen használhatják, kezelhetik az iskola felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. - Ha rongálás vagy egyéb káresemény történik, azt azonnal jelenteni kell a szaktanárnak, az ügyeletes tanárnak vagy osztályfőnöknek. - Ha a tanuló jogellenesen kárt okoz, azt meg kell téríteni. Az általa okozott kárról a szülőt, gondviselőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékét a taginzményvezető állapíta meg. - Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folyatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. 8. Térítési díj és tandíj fizetése - Az iskola által biztosított ECDL vizsgán való részvétel feltétele a regisztrációs díj határidőre történő befizetése. - A térítési díjakra vonatkozó egyéb rendelkezések részletes szabályozása a Házirend 3.sz mellékletében találhatóak. 9. Tankönyvtámogatás A tankönyvellátást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. tankönyvtörvény és az 501/2013. tankönyvrendelet határozza meg. Az Nkt. 46. (5) bekezdése rendelkezik azok köréről, akik térítés nélkül juthatnak tankönyvekhez. Az ingyenes tankönyvellátást igénylő tanulók szüleit az iskola az osztályfőnökök segítségével tájékoztatja tankönyvellátási igény benyújtásának módjáról és határidejéről. Az ingyenes tankönyveket az iskola könyvtári állományába vesszük, s az arra jogosultak a 17
tankönyvosztás idején veszik át azokat. A kikölcsönzött tankönyv sérülése vagy elvesztése esetén a szülő kártérítésre kötelezett, melynek összege a tankönyv ára. 10. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai - A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, teljesítésekor. azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok - A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. - A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. - Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. 11. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei - A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után dönt. - A szociális támogatások és természetbeni juttatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 %-át, - Amennyiben a tankönyv vásárlásához biztosított támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. - A tanuló a szociális támogatásokra vonatkozó igényét az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, ill. megfelelő igazolások bemutatásával nyújthatja be. 18
Záró rendelkezések A Házirend a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi C XC. tv. és rendeletei alapján, a tagintézmény Pedagógiai Programjában, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett elvekkel összhagban készült. Ózd, 2018. augusztus 31.... tagintézmény-vezető 19
ELFOGADÓ NYILATKOZAT Az Ózdi Bródy Imre Szakgimnáziumának nevelőtestülete a Házirendet nevelőtestületi értekezlet keretében áttekintette és a javasolt módosításokkal elfogadta. Ózd, 2018. augusztus 31. Az Ózdi Bródy Imre Szakgimnázium nevelőtestülete képviseletében: a nevelőtestület tagja. a nevelőtestület tagja EGYETÉRTÉSI NYILATKOZATOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. (4) bekezdés d) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az Ózdi Bródy Imre Szakgimnázium Házirendjét megismertük, annak tartalmával egyetértünk. Ózd, 2018.augusztus 31. Az Ózdi Bródy Imre Szakgimnázium Diákönkormányzata nevében:... a diákönkormányzat képviselője A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20./2012. EMMI rendelet 122. (9) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az Ózdi Bródy Imre Szakgimnázium házirendjét megismertük, annak tartalmával egyetértünk. Ózd, 2018.augusztus 31. Az Ózdi Bródy Imre Szakgimnázium Szülői Szervezete nevében: a szülői szervezetképviselője 20
Mellékletek 21
1. sz. melléklet Nyitvatartási és csengetési rend Az iskola épülete tanítási időben 06:00 órától 21:00 óráig tart nyitva. Csengetési rend nappali tagozaton 1. óra 7:55-8:40 2. óra 8:45-9:30 3. óra 9:45-10:30 4. óra 10:40-11:25 5. óra 11:30-12:15 6. óra 12:30-13:10 7. óra 13:25-14:05 Csengetési rend esti tagozatos felnőttoktatásban A változat: érettségit adó képzés 1. óra 14:15-14:55 2. óra 15:00-15:40 3. óra 15:45-16:25 4. óra 16:30-17:10 5. óra 17:15-17:55 6. óra 18:00-18:40 7. óra 18:45-19.25 8. óra 19:30-20:10 B változat: szakképzés 1. óra 15:00-15:40 2. óra 15:45-16:25 3. óra 16:30-17:10 4. óra 17:15-17:55 5. óra 18:00-18:40 6. óra 18:45-19:25 7. óra 19:30-20:10 A hivatalos ügyek intézése: Az iskolai nagyszünetekben, illetve 14:00 15:30 között az iskola titkárságán. 22
2. sz. melléklet Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatásának rendje 1. Egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú tanuló esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetért. 2. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető tárgyalás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. 3. A sértett tanuló ill. kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A hozzájárulás hiányában vagy az egyeztető eljárás megindításának elutasítása esetén a fegyelmi eljárást meg kell indítani a kötelességszegő tanulóval szemben. 4. A hozzájáruló nyilatkozat iskolába érkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárást le kell folytatni. 5. Az egyeztető eljárást a fegyelmi bizottság elnökének vezetésével az osztályfőnök(ök), a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzat bevonásával az osztályban tanítók közössége folytatja le. 6. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítésre kerülnek a hozzászólások és a tárgyalás eredményeképpen kötött írásbeli megállapodás. A jegyzőkönyvet az egyeztető tárgyaláson részt vevők aláírásukkal hitelesítik. 7. Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell felfüggeszteni. A felfüggesztés ideje alatt bekövetkezett újabb kötelességszegés esetén a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 8. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az erről szóló határozatot mindkét félnek meg kell küldeni. 9. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett (kiskorú sértett szülője) a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását. 23
3. sz. melléklet Térítési díj- és tandíjfizetésre vonatkozó szabályok 1. A szabályzat jogi háttere A szabályzat nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) rendelkezései, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rend.) 33. és 34. -ai és a szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. tv.alapján készült. 1.1. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások (Rend. 33. ) - tanórai foglalkozások, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, - az első és második szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, az osztályozó és különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első és második szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, ill. a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, - a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, - az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, - a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, - művészeti tevékenységek, az iskolai sportkör, a házi és iskolák közötti versenyek, bajnokságok, - az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, - az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, - és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, - a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, - a tanulók rendeletben meghatározott egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, 24
- a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, - a kollégiumi tagsági jogviszony, haa tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás ingyenes. 1.2. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások (Rend. 34-35..) - a 33. -ban meg nem határozott egyéb foglalkozások, - a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, - a független vizsga, - az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, - a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. - A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A 33/A. -ban meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: - a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, - a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. - A 34. (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. - A 34. (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott 25
rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. - A 34. (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. A térítési díj összege - Az állami szerv által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának - tizenöt-húsz százaléka a 34. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, - öt-húsz százaléka a 34. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, - tizenöt-negyven százaléka a 34. (1) bekezdés b) felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, - húsz-negyven százaléka a 34. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. - Vendégtanulói jogviszony a 33. (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának háromharminc százaléka lehet. 1.3. A tandíj-fizetési kötelezettség (Rend. 36. ) - a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, - középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, - a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. 1.3.1. A tandíj fizetésének szabályai - A tandíj félévenként egy összegben vagy részletekben fizethető. A tandíj megállapításához a benyújtást megelőző 6 hónapra vonatkozó jövedelemigazolást kell alkalmazni. - A tanulók az első félévben - az előző iskolai záró vagy érettségi vizsgájának, ennek hiányában záró évének, tanulmányi eredménye alapján számított - tandíjat kötelesek fizetni. A tandíj mértékét a félévi eredmény alapján (az osztályzatok számtani átlaga a magatartás és szorgalom érdemjegyek kivételével) újra meg kell állapítani. - A tandíj összegét az iskola pénztárában kell befizetni,vagy átutalható az intézmény számlájára is. 26