Magyarország uralkodóinak listája [szerkesztés]

of 8 Magyarország uralkodóinak listája [szerkesztés] A Wikipédiából, a szabad lexikonból. (Magyar uralkodók listája szócikkből átirányítva) Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája található a honfoglalástól 1918. november 13-ig, az utolsó magyar király lemondásáig. Tartalomjegyzék 1 Árpád-ház (~895 1301) 2 Interregnum (1301 1308) 3 Anjou-ház (1308 1387) 4 Vegyesházi királyok (1387 1526) 5 Két részre szakadt ország (1526 1699) 6 Habsburg-ház (1699 1918) 7 Magyarország államfői 1918. november 13-tól 8 Kormányzók 9 Érdekességek 10 Lásd még 11 Jegyzetek 12 Külső hivatkozások 13 Irodalom Árpád-ház (~895 1301) [szerkesztés] Árpád ~895 907 [1] Árpád-házi fejedelmek (Magyar Fejedelemség) Álmos vezér fia ~907 970 Géza ~970 997 Taksony fia Vajk (utóbb I. István) ~997 1000 Géza fia I. (Szent) István 1000 1038 (Orseolo) Péter (először) (Aba) Sámuel (Orseolo) Péter (másodszor) A fejedelmek közötti hatalomváltás ideje nem tisztázott. [2] Egymást követték valószínűleg: Tarkacsu, Árpád fia Jeleg, Tarkacsu fia (vagy Ezeleg, az unokája) Felicsi, Jutocsa fia, Árpád unokája (meghalt 950 körül?) Taksony, Zoltán fia, Árpád unokája (meghalt 970 körül?) Árpád-házi királyok (Magyar Királyság) 1038 1041 A velencei dózse fia, I. István unokaöccse 1041 1044 I. István sógora (vagy unokaöccse) 1044 1046 I. András 1046 1060 Taksony dédunokája, I. István unokaöccsének, Vazulnak a fia I. Béla 1060 1063 I. András öccse Salamon 1063 1074 I. András fia I. Géza 1074 1077 I. Béla fia.

of 8 I. (Szent) László 1077 1095 I. Géza öccse (Könyves) Kálmán II. István II. (Vak) Béla II. Géza III. István 1162 1172 III. Béla Imre III. László II. András IV. Béla 1095 1116 I. Géza fia 1116 1131 Kálmán fia 1131 1141 I. Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia 1141 1162 II. Béla fia II. Géza fia. Két nagybátyja is fellépett ellene ellenkirályként bizánci támogatással: 1172 1196 III. István öccse 1196 1204 III. Béla fia 1204 1205 Imre fia 1205 1235 Imre öccse 1235 1270 II. András fia V. István 1270 1272 IV. Béla fia IV. (Kun) László III. András 1272 1290 V. István fia II. László (1162 1163), II. Géza öccse IV. István (1163 1165), II. Géza öccse 1290 1301 II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház Interregnum (1301 1308) [szerkesztés] Az úgynevezett nagy interregnum királyai vitatott legitimitású uralkodók. Az egyes tartományurak (avagy kiskirályok) hatalma oly mértékben megnőtt, hogy a királyi uralom jóformán jelképessé silányult. Az ország valódi urai ebben az időben: Csák Máté, Aba Amadé, Borsa Kopasz Jakab, Kőszegi Henrik, Kán László, Babonić István nemzetségei. Vencel (azaz László) 1301 1305 Ottó 1305 1307 a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305 1306), leányágon IV. Béla ükunokája a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája Anjou-ház (1308 1387) [szerkesztés] I. Károly (Károly Róbert) [3] 1308 1342 leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója [4] I. (Nagy) Lajos 1342 1382 Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is Mária 1382 1387 Lajos lánya. [5] 1385-ben ellenkirály lépett fel ellene: [6] II. (Kis) Károly (1385 1386) nápolyi király (1381 1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja [7] Vegyesházi királyok (1387 1526) [szerkesztés]

of 8 Zsigmond 1387 1437 Luxemburgi-ház Mária férje, német király (1410 1433), cseh király (1420 1437), német-római császár (1433 1437) Habsburg-ház Albert 1437 1439 Zsigmond veje, cseh és német király (1438 1439) I. Ulászló 1440 1444 V. László 1445 1457 I. Mátyás 1458 1490 II. Ulászló Jagelló-ház III. Ulászló néven lengyel király is (1434 1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát: [8] V. Lászlót (1440 1444) [9] Habsburg-ház Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt [10], a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére: Hunyadi Jánost (1446 1452). [11] Az ő halála után Cillei Ulrik főkapitány (1456) következett. [12] Halála után a király kényszerből kinevezte Hunyadi Lászlót főkapitánnyá (1457). [13] Az ő halála után nem neveztek ki új főkapitányt. Hunyadi-ház Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra 1490 1516 cseh király (1471 1516) Jagelló-ház II. Lajos 1516 1526 II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el Két részre szakadt ország (1526 1699) [szerkesztés] Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb két, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök fokozatosan szállták meg. Északon és Nyugaton az úgynevezett Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből (Partium) létrejött előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség. Királyi Magyarország Habsburg-ház I. Ferdinánd 1526 1564 Miksa 1564 1576 II. Lajos sógora [14], cseh király (1527 1564), német-római császár (1556 1564) I. Ferdinánd fia, II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564 keleti Magyar Királyság Szapolyai János 1526 1540 János Zsigmond 1540 1570 Korábban erdélyi vajda Szapolyai János fia, választott király. [15] Kiskorúsága idején nevében Fráter György érsek (1541 1551) gyakorolta a hatalmat. [16]

of 8 Rudolf 1576 1608 II. Mátyás 1608 1619 II. Ferdinánd 1619 1637 III. Ferdinánd 1637 1657 I. Lipót 1657 1705 1576) Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1576 1612) Német-római császár és cseh király (1612 1619) Német-római császár és cseh király (1619 1637) II. Ferdinánd fia, németrómai császár (1637 1657) III. Ferdinánd fia, németrómai császár (1657 1705) János Zsigmond Erdélyi Fejedelemség 1570 1571 Báthory István 1571 1586 Báthory Zsigmond Báthory András Székely Mózes 1588 1597, 1598 1599, 1601 1602 1599 1603 Bocskai István 1605 1606 Rákóczi Zsigmond Báthory Gábor 1607 1608 1608 1613 Bethlen Gábor 1613 1629 Brandenburgi Katalin 1629 1630 Bethlen István 1630 I. Rákóczi György II. Rákóczi György Rhédey Ferenc 1556-tól nevében édesanyja, Izabella királyné kormányzott (1556 1559). [17] A korábbi király 1570- től az újonnan alakult Erdélyi Fejedelemség első fejedelme. [18] Lengyel király is (1576 1586) Báthory István unokaöccse, többször is lemondott, majd visszatért. Magyarország választott fejedelme (1605) Magyarország választott királya (1620). Bethlen Gábor özvegye, lemondatták. Bethlen Gábor öccse, lemondott. 1630 1648 Rákóczi Zsigmond fia. 1648 1657, 1658-1659, 1659 1660 1657 1658 Barcsay Ákos 1658 1660 Kemény János 1661 1662 I. Rákóczi György fia.

of 8 I. Apafi Mihály II. Apafi Mihály 1661 1690 1690 I. Apafi Mihály fia, az utolsó választott fejedelem. [19] Thököly Imre a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682 1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották. II. Rákóczi Ferencet az általa vezetett szabadságharc (1703 1711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705). Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. Habsburg-ház (1699 1918) [szerkesztés] A Habsburg-birodalom részeként. Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683 1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt. Név Uralkodás Megjegyzés Habsburg-ház I. József 1705 1711 I. Lipót fia. III. Károly 1711 1740 I. József öccse. Mária Terézia 1740 1780 II. József 1780 1790 Habsburg Lotharingiai-ház II. Lipót 1790 1792 II. József öccse. I. Ferenc 1792 1835 II. Lipót fia. V. Ferdinánd 1835 1848 Ferenc fia. 1848-49-es forradalom és szabadságharc. III. Károly lánya férfiágon kihalt a Habsburgcsalád. Mária Terézia férjével, Lotharingiai Ferenccel megalapította a Habsburg-Lotharingiaidinasztiát. Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc fia. Nem koronáztatta meg magát. ( Kalapos király ) 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. Ezt követően Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották. Ferenc József (1848)1867 1916 V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg. IV. Károly 1916 1918 Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó apja. 1918. november 13-án IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották a Népköztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi [20] rendszer előbb helyreállította a királyságot, aminek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választotta Horthy Miklóst, majd 1921. november 6-án kimondta immár végleges érvénnyel a Habsburg-ház trónfosztását. [21]

of 8 Magyarország államfői 1918. november 13-tól [szerkesztés] Lásd: Magyar államfők listája. Kormányzók [szerkesztés] Hunyadi János 1446 1452 Szilágyi Mihály 1458 Lodovico Gritti 1530 1534 Ampringen János Gáspár 1673 1681 Kossuth Lajos 1849 (kormányzó-elnök) Horthy Miklós 1920-1944 Érdekességek [szerkesztés] Mikor uralkodott IV. Ferdinánd? III. Ferdinánd 1637 és 1657, V. Ferdinánd 1835 és 1848 között volt Magyarország királya. De kettőjük között sehogysem találjuk IV. Ferdinándot. Hogyan lehetséges ez? Arról van szó, hogy III. Ferdinánd fiát aki szintén Ferdinánd volt 1647-ben megkoronázták, de 1654-ben, tehát még apja életében meghalt. Így, mivel a sorszámot már kiosztották, az e néven következő király az ötödikként léphetett trónra. Primogenitura vagy szeniorátus? Az iskolában általában István király kapcsán tanulhatunk a primogenitura és a szeniorátus módján való trónöröklésről. Ennek kapcsán azt is megtanulhatjuk, hogy István Koppánnyal szemben érvényesítette az elsőszülöttség elvét, ami ettől kezdve vált szokássá az országban. Valóban így áll a dolog? Ha jobban megvizsgáljuk az Árpád-házi királyok öröklési rendjét, akkor azt láthatjuk, hogy a kétféle öröklési rend folyamatosan tovább élt. Valójában arról lehet szó, hogy a királyi család férfi tagjai közül az ülhetett a trónra, aki meg tudta azt szerezni magának. Jogcímnek csupán annyi kellett, hogy férfiágon királyi felmenője legyen a jelöltnek. Trónfosztások Ismereteink szerint, a magyar történelemben négy alkalommal került sor az uralkodóház trónfosztására. Mind a négy esetben a Habsburgokra mondták ki igaz korábban csak az Árpádok, illetve az Anjouk bírtak örökletes hatalommal. 1620. augusztus 25. Besztercebánya 1707. június 13. Ónod 1849. április 14. Debrecen 1921. november 6. Budapest (1918. november 16. Budapest: A népköztársaság kikiáltásával megszűnt a királyság.) Királyi cím egy életre? Egy király a megkoronázásától fogva élete végéig király. Vagy mégsem? A magyar történelemben néhány uralkodónak nem volt módja haláláig viselnie a koronát. Kik ők? Salamon akit I. Béla fiai, Géza és László űztek el és csak 1087-ben halt meg. Vencel aki az Árpád-ház kihalása után, 1301-ben került a magyar trónra, de még halála előtt, 1305-ben lemondott a magyar koronáról III. Ottó bajor herceg javára. Ottó aki Vencel uralkodása után került trónra, de rövid csak névlegesnek mondható uralkodás után kénytelen volt Bajorországba távozni. A magyar királyi címet élete végéig viselte. Rudolf akit öccse, Mátyás mondatott le 1608-ban, így élete hátra lévő négy évében csupán császár, de nem király volt. V. Ferdinánd akit 1848 decemberében mondattak le unokaöccse, Ferenc József javára. 1875-ben halt meg. IV. Károly aki 1918 novemberében fölfüggesztette uralkodói jogkörének gyakorlását, majd akit 1921-ben visszatérési kísérleteinek kudarca után a magyar országgyűlés megfosztott a trónjától. 1922-ben halt meg. Koronázás nélkül is lehet király valaki?

of 8 Mikortól király a király? Attól kezdve, hogy megkoronázzák... Vagy mégsem? Néhány magyar királyt csak jóval uralmának megkezdése után vagy éppen sohasem koronáztak meg. Nézzünk egy-két ismertebb példát: I. Károly avagy ismertebb (bár helytelen) nevén Károly Róbert, háromszor biztosan részt vett koronázáson, mire sikerült uralmát megszilárdítani. 1301, 1309, 1310 I. Mátyás 1464-ig koronázatlanul ült az ország trónján, mivel csak egy évvel korábban sikerült visszaszerezni a Szent Koronát III. Frigyestől. II. József a kalapos király, aki, hogy ne kelljen esküt tenni a magyar törvényekre, egyszerűen nem koronáztatta meg magát. Ferenc József aki 1848 végétől tekintette magát Magyarország uralkodójának, bár csak 1867-ben a kiegyezés keretében koronázták királlyá. Lásd még [szerkesztés] Magyar államfők listája Magyar kormányfők listája Erdélyi fejedelmek listája Erdélyi vajdák 1526 előtt Árpád-ház Nádor vagy Nádorispán Országbíró Horvát bánok listája Jegyzetek [szerkesztés] 1. ^ Bizonytalan adat. Vö. Kristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Budapest, Osiris, 2006. p. 309 2. ^ Némelykor a személyek, illetve a ténylegesen uralmuk alá tartozó terület nagysága sem, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy Árpád halála után mind névlegesebbé vált a vezérlő fejedelmi méltóság. 3. ^ A nápolyi születésű uralkodó olasz neve Caroberto, melynek nincs magyar megfelelője, így itthon a Károly nevet használta. 4. ^ Nagyapja, II. Károly nápolyi király IV. László halála után azonnal agitálni kezdett III. András ellen, igaz, eredetileg fia, Martel Károly érdekében. Annak halála után a délvidéki bárók támogatásával 1300-ban partra tette unokáját a dalmáciai Spalatóban. III. András halála után, 1301-ben megkoronázták, de a teljes királyi hatalmat csak 1308-tól tudta gyakorolni. (Harmadik, legitim koronázására 1310-ben került sor.) 5. ^ Bár címe szerint haláláig, 1395-ig magyar királynő volt, ténylegesen csak 1387-ig, Zsigmonddal kötött házasságáig uralkodott. 6. ^ A nőuralmat (és a franciabarát politikát) ellenző bárók támogatásával. 7. ^ V. István magyar király ükunokája leányágon Mária elismerni kényszerült a trónkövetelőt, de a rövid ideig tartó közös uralkodás után Nagy Lajos özvegye, Kotromanić Erzsébet királyné tudtával és beleegyezésével Károlyt megölték. 8. ^ Albert király utód nélküli halála után (bár felesége teherben volt az utószülött későbbi V. Lászlóval), a németellenes párt a fenyegető török veszélyre hivatkozva az országgyűléssel Ulászló lengyel királyt hívatta meg a magyar trónra. László édesanyja, Zsigmond lánya, Erzsébet királyné azonban kijátszotta az alkut (amely szerint feleségül megy Ulászlóhoz), és megkoronáztatta a fiát. 9. ^ Két koronás király lévén kezdetét vette a polgárháború, ami Ulászló királynak a várnai csatában bekövetkezett haláláig tartott. Miután sikerült biztos híreket kapni Ulászló haláláról, a magyar rendek 1445-ben elismerték V. Lászlót királyuknak. 10. ^ Gyámja, III. Frigyes német-római császár fogságában volt édesanyjával együtt, s az osztrák főhercegi címét féltő Habsburgrokon császár nem akarta kiadni a gyermekkirályt. 11. ^ Formálisan 1452-ben leköszönt a kormányzóságról, de a király rögtön megtette főkapitánnyá, és valójában haláláig (1452 1456) ő kormányozta az országot. 12. ^ Őt a Hunyadi-párt hatalmát féltő Hunyadi-örökös, László és hívei meggyilkolták. 13. ^ Büntetlenséget ígért neki, majd Budára csalta, elítéltette és lefejeztette. 14. ^ Az 1515-ös Habsburg Jagelló házassági szerződés alapján formált jogot a magyar trónra. 15. ^ Apja halála és Buda eleste után a keleti Királyság gyakorlatilag Erdélybe szorult vissza. 16. ^ Fráter 1551-ben Erdélyt átadta a császáriaknak, János Zsigmond ekkor lengyelországi száműzetésbe kényszerült, majd 1556- ban az erdélyi rendek visszahívták. 17. ^ 1570-ben a speyeri szerződésben János Zsigmond lemondott királyi címéről, ezzel a keleti Magyar Királyság 44 éves történelme véget ért. 18. ^ Magát mindvégig királynak tekintette, mivel a speyeri tárgyalásokra küldött követei akik nevében lemondtak a címről csak halála után tértek vissza Erdélybe. 19. ^ A török kiűzésével párhuzamosan Erdély Habsburg fennhatóság alá került, amit az 1690-es Diploma Leopoldinum szentesített utóbb, ezzel az önálló fejedelemség története véget ért. Thököly Imre török támogatással fejedelemmé nyilvánította magát, majd II. Rákóczi Ferenc is viselte az erdélyi fejedelmi címet, de a szabadságharc bukása után végképp Habsburg-tartománnyá, külön kormányzott tartománnyá lett Erdély (1867-ig). 20. ^ Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig. 21. ^ 1921. évi XLVII. törvénycikk Külső hivatkozások [szerkesztés] Uralkodók és államfők

of 8 Irodalom [szerkesztés] Királyok könyve (Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói), szerk. HORVÁTH Jenő, Budapest, Helikon, 2004 7., jav. kiad. Korai magyar történeti lexikon, főszerk. KRISTÓ Gyula, szerk. ENGEL Pál, MAKK Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1994. Magyarország uralkodói, Budapest, Pannonica, 2003 (Magyar Századok), ISBN 9639252603. Klaus-Jürgen MATZ, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, ISBN 9635478496 a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze. OBORNI Teréz, Erdély Fejedelmei, Budapest, Pannonica, 2002. VÉG Gábor, Magyarország királyai és királynői, Budapest, Maecenas, 1997 4. bőv., jav. kiad. A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/magyarorsz%c3%a1g_uralkod%c3%b3inak_list%c3%a1ja" Kategóriák: Tatarozás alatt álló lapok Magyar uralkodók Uralkodók listái A lap utolsó módosítása 17:17, 2007. október 26. A lap szövege a GNU Free Documentation License feltételei szerint használható fel (lásd a Wikipédia:Felhasználási feltételek lapot). A Wikipedia a Wikimedia Foundation, Inc. bejegyzett védjegye.