Egy pedagógusképzéssel foglalkozó nemzetközi doktori program lehetőségei

Hasonló dokumentumok
2.2.1 A TANÁRI KOMPETENCIÁK 5 SZINTJE (SZTENDERDEK) rövidített változat

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Mi a Vállalati társadalmi felelősségvállalás?

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014.

EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM

Az egész életen át tartó tanulás paradigma gyakorlati megvalósulása Magyarországon Szakmapolitikák kontra gyakorlat

A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Szellemi Tőke Jelentése

BEVEZETÉS I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI

KORAI FEJLESZTÉS SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM

A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsőoktatásban lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban ***

Szakmai besza molo a Magyar Ke pesí te si keretrendszer bevezete se cí mű szakmai konzűlta cio val egybeko to tt konferencia ro l

BRÜSSZELI NYILATKOZAT

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, március

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE

Inkluzív nevelés Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképzô intézmények számára

Felnőttoktatás. S. Arapovics Mária: Felnőttképzési non-profit szerveztek Magyarországon, Ráció kiadó, 2007., 87.o.

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete

Az in téz mé nyi mar ke ting és a DPR kap cso la ta a Szé che nyi Ist ván Egye te men

Átírás:

Egy pedagógusképzéssel foglalkozó nemzetközi doktori program lehetőségei - Nemzetközi és hazai konzultációk eredménye - This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

A projektről 2012. október - 2014. szeptember - Európa első nemzetközi pedagógusképzési doktori programjának megalkotása - a gyakorlat, a szakpolitika-alkotás és a kutatás területe kapcsolódásának támogatása, e világok határain átívelő kutatások ösztönzése - az intézményi kutatóműhelyek erősítése, a gyakorlat szakértőinek olyan közösen működtetett programba integrálásával, amely Európa és a világ minden tájáról érkező jelöltek számára nyitott - érvényesítve az Európai Felsőoktatási Térség prioritásait, az egész életen át tartó tanulás pedagógusképzési szektorban való támogatásával További információk: www.edite.eu 2

Konzultációs folyamatok Célja: a nemzeti és európai stakeholderek véleményének, szükségleteinek, elvárásainak megismerésén keresztül az EDiTE program relevanciájának és minőségének növelése, az EDiTE tudásbázisának erősítése, kapcsolatépítés, a program promótálása. EDiTE - Konzultációk 3

Interjúkérdések I. 1 2 3 4 5 6 7 Hallott már az EDiTE projektről? Hallott már más a pedagógusokkal, tanári munkával vagy pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori program alapításáról szóló kezdeményezésről? Ha találkozna egy európai diplomát adó közös képzéssel elhinné arról, hogy jó minőségű és megbízható végzettséget kínál? Miért? Mit vár el egy pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori programtól? Mit gondol, mi lehet az EDiTE program szerepe, jelentősége? Mi a véleménye egy európai pedagógusképzési diplomával rendelkező egyén milyen típusú munkakörökben végezhet eredményes munkát? Mit gondol milyen célcsoportokat/csoportokat kell megszólítania egy tanárokkal, pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori programnak? Elhinné, hogy a foglalkoztathatóság és karrierperspektívák szempontjából ez egy hasznos diploma? Miért? Mit gondol, milyen kompetenciákkal kell rendelkezni egy európai pedagógusképzési doktori diplomával rendelkező személynek? Mit gondol az EDiTE programnak milyen típusú kompetenciák (tudás, képességek, attitűdök) fejlesztésére kell irányulnia? Véleménye szerint milyen témákban, problématerületeken lenne fontos új kutatásokat kezdeményezni a pedagógusképzés, tanári szakmai fejlődés, tanári szakma és tanárokat érintő szakpolitikák területén? Véleménye szerint milyen területeken beszélhetünk tudáshiányról, ahol szükséges lenne új tudás generálása? Mit gondol egy pedagógusokkal és pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori iskola kutatási potenciáljáról? Mit gondol, egy ilyen iskolának milyen típusú kutatásokban kellene részt vennie? 4

Interjúkérdések II. Mit gondol pedagógusokkal és pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori iskola, hogyan támogathatja 8 a tanárokról és tanárképzésről szóló közös európai gondolkodást? A közös európai szakpolitikák támogatásában milyen szerepe lehet egy ilyen doktori iskolának? Mit gondol, hogyan kellene egy pedagógusképzéssel foglalkozó doktori iskolát megszervezni? Mit gondol, 9 egy pedagógusképzéssel foglalkozó doktori programnak milyen kapcsolatban kell állnia a gyakorlattal? Milyen pedagógiai megközelítések lenhetnek a legmegfelelőbbek egy ilyen típusú doktori programban? 10 Mit gondol mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel a pedagógusképzés ma Európában szembenéz? 11 Milyen interdiszciplináris alapokra építsen egy pedagógusképzéssel foglalkozó doktori program? Gondolja, hogy egy a pedagógusképzés területén folyó doktori képzés a nem-formális vagy informális 12 oktatás terültén működő, a formális rendszeren kívüli oktatási folyamatokban mélyen érintett (alapítványok, nem kormányzati intézmények) oktatók számára is elérhető kell, hogy legyen? 13 Gondolja, hogy a hazai oktatásért felelős hivatalok támogatnának egy ilyen típusú programot? Milyen szerepet tölthet be egy pedagógusokkal és pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori iskola a 14 hazai pedagógusképzésben, a pedagógusképzésről való gondolkodásban, a pedagógusképzés kutatásában vagy a szakpolitikai diskurzusokban? 15 Vannak további javaslatai, megjegyzései az európai tanárképzési doktori iskola alapításával kapcsolatban? EDiTE - Konzultációk 5

Konzultációk Magyarországon 2013. július 1. és 2013. augusztus 31. között Megkérdezett szereplők: egy hallgató gyakorló tanárok az ELTE tanárképzésben érintett kollégái más magyar intézmények tanárképzésben érintett vezetői támogató intézmények kollégái 7 esetben személyes interjú és 1 esetben skype interjú készült EDiTE - Konzultációk 6

Magyarországi konzultációk résztvevői ELTE Trefort Ágoston Gimnázium ELTE Radnóti Miklós Gimnázium Tanárképzők szövetsége ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar ELTE Tanárképzési és Tanártovábbképzési Tanács Pedagógusok Szakszervezete ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem, Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Eszterházy Károly Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ EDiTE - Konzultációk

Magyarországi eredmények összegzése Minőség Elvárások és szerepek Foglalkoztathatóság és kompetenciák Kutatási témák Kurrikulum Európai dimenzió Nemzeti nézőpont A nemzetköziség és a különböző résztvevő intézmények tudásának akkumulálása hozzáadott érték A programnak minőségbiztosítási rendszert kell definiálnia és működtetnie Gyakorlat- orientáltság; hidak építése a kutatás és gyakorlat között Egy hasonló nemzetközi beágyazottságban megvalósuló program segíti a pedagógusképzés területének nemzetköziesedését Összehasonlító kutatások Fejlesztési és innovációs potenciálok Egy a nem-formális és informális szektorban oktatók felé is nyitott program Magyarországon számos olyan szervezet létezik, amely hasonló tudást hasznosíthat Az interjúk is mutatják, hogy a tanárképzők és tanárok kompetenciái könnyen összemosódnak A tanárok mint tanulók és a tudás megosztása Az oktatási rendszer a társadalom más alrendszereihez (pl. egészségügy) viszonyítva: szakemberek képzése adott szektorokban Oktatási vezetők képzése Egyéni tanulási utak Nyitott tanulási környezet: projekt-alapú tanulás, probléma-alapú tanulás, kutatás-alapú tanulás Mobilitás Értékelt Kiemelkedett a tudásépítő funkció és a nemzeti rendszer kinyitásának minőségbiztosítási funkciója Tényeken alapuló megközelítés az oktatásban; változó követelmények: kompetencia-alapú tanulás és tanítás; individualizáció vs. sztenderdizálás: hogyan lehet, mindkét igénynek megfelelő tanulási környezeteket teremteni; tanári kompetenciák definiálása; migrációs és inklúzió Európaizálódás A doktori iskola vezetőinek szerepe hangsúlyozása Gyakorlat-orientáltság Az akkreditáción kívül rengeteg igénynek és szempontnak kell megfelelni EDiTE - Konzultációk 8

A projektben zajló konzultációk 2013 júniusa és augusztusa között Interjúk: Ausztria: 7 fő Magyarország: 7 fő Lengyelország: 8 fő Portugália 8 fő Románia: 6 fő Európai partnerek: 2 fő Interjúalanyok: minisztériumok munkatársai, nemzeti és nemzetközi egyesületek, bizottságok képviselői, egyetemek munkatársai, gyakorló tanárok, PhD hallgatók Összesen 38 interjú készült (személyes részvétellel, skype-on és 7 esetben pedig írásban érkezett válasz) EDiTE - Konzultációk 9

Eredmények Kik lehetnek a program potenciális hallgatói? gyakorló tanárok kezdő tanárok szakpolitika-alkotók tanácsadók az oktatási ágazatban érintett hivatalnokok az informális és nem-formális oktatási szektorok munkatársai

Eredmények Hogyan szervezhető innovatív módon a pedagógusképzés? Kutatás-alapú pedagógusképzés és fejlesztés szükséges Milyen témakörök megjelenése lenne fontos a programban? Multikulturalizmus Inklúzió és szegregáció Alkalmazkodás a változó világban A szociokulturális háttér alapján különböző pedagógusképzési rendszerek Pedagógusképzési programok tartalma: közös elemek és különbségek

Eredmények A programmal kapcsolatos elvárások kulcsdimenziói: Az európai és a globális-helyi dimenzió Kutatás-alapú tudás és fejlesztés dimenzió Pedagógus-kompetenciák dimenzió Menedzsment és vezetés dimenzió

Az európai és a globális-helyi dimenzió A helyi szintű és globális folyamatok egy keretben való kezelésének képessége A pedagógusképzés egyensúlya Európaban Az európai dimenzió pedagógusképzésben megjelenése a Nyelvi kompetenciák Mobilitás Tudáshálózatok

Kutatás-alapú tudás és fejlesztés dimenzió Multi-, transz- és interdiszciplináris tudás Kutatás-alapúság a képzésben majd a munkatevékenység során Folyamatos tanulás a tudás megosztásán keresztül, gyakorlatközösségekben való részvétel A társadalom és humán tudományok friss eredményeinek ismerete és ezek gyakorlatba ültetése Vezetés, mentorálás, menedzsment nemzetközi kutatási projektekben

Pedagógus-kompetenciák dimenzió A saját gyakorlat folyamatos kutatásának és fejlesztésének kompetenciája Kutatási, etikai, szervezeti, intellektuális, kommunikációs, társas kompetenciák Transzdiszciplináris tudás Interkulturális kompetenciák Információs és kommunikációs technológiák használata Nyitottság, önreflexió, a változás tényének elfogadása, jövőbe tekintés A tanítás és a tanulók értékelésének új útjai

Menedzsment és vezetés dimenzió Az iskolák menedzsmentjének változása, a tradicionális gondolkodás meghaladása Sajátos nevelési igényű tanulók befogadása, inkluzív iskolák A multikulturális oktatás kihívásai Nemzetközi csapatokban és hálózatokban való működés A bizonytalanság kezelése Tanulószervezetek

Összegzés A nemzeti sajátosságok megjelenése és megjelenítése mellett erős igény mutatkozik az európai dimenzió hangsúlyának növelése iránt. A program felé elvárás az európaiság szemszögének megjelenítése. A kutatás alapú gyakorlat és mobilitás kiemelése számos ajánlást ad az EDiTE program kimeneteinek definiálásához. A tanári és tanárképzői kompetenciák gyakran összemosódnak a megkérdezettek válaszaiban. A programot nyitottsággal és bizalommal fogadták a megkérdezett partnerek.

Források Curado Ana Paula, EDiTE Consultation: The UL Results, Portugal-Lisbon, August 2013. Helling Kathrin, Flossman Jakob, Michael Schratz, EDiTE Consultation Report UIBIK- Austria, August 2013. Iucu Romiţă, Stangu Mihaela, EDiTE Consultation: The University of Bucharest, Romania, August 2013. Ligus Rozalia, EDiTE Consultation Process: Summary of Preliminary Results. Contributors: European Commission, national boards and other stakeholders; EDiTE Lisbon 04.-07.09.2013 r. Prezentowane na Seminarium projektowym dn. 07.09.2013. Ligus Rozalia, EDiTE Consultation. The University of Lower Silesia Report -Poland, August 2013. Szöllösi Timea, EDiTE Summary of consultation s results, Hungary, 31st August 2013.

Kapcsolat Halász Gábor halaszg@helka.iif.hu Szőllősi Tímea szollosi.timea@ppk.elte.hu EDiTE ELTE honlap: http://nevelestudomany.phd.elte. hu/konferenciak/edite/ Projektvezető Univ.-Prof. Mag. Dr. Michael Schratz Department for Teacher Education and School Research Dean of School of Education Leopold-Franzens-Universität Innsbruck Innrain 52 A-6020 Innsbruck Tel.: +43 (0) 512 507-4650 Fax: +43 (0) 512 507-2815 michael.schratz@uibk.ac.at www.edite.eu EDiTE - Public Presentation (2013) 19