1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.hu K441.06-441. sz. főút fejlesztése a 445.sz. főút - Kecskemét, Nagykörút között ENGEDÉLYEZÉSI TERVE F1 FAKIVÁGÁS ÉS NÖVÉNYTELEPÍTÉS Budapest - 2014-
K441.06-441. sz. főút fejlesztése a 445.sz. főút - Kecskemét, Nagykörút között ENGEDÉLYEZÉSI TERVE F1 FAKIVÁGÁS ÉS NÖVÉNYTELEPÍTÉS Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. VIBROCOMP témaszám: 48/2013 Készítette: Bite Pálné dr. E-mail: bite@vibrocomp.hu Mobil: 06-30-940-1285 okl. környezetvédelmi szakmérnök MMK az: 01-0193 SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.3.Víz- és földtani közeg védelem szakértő SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem szakértő OKTVF az: Sz-035/2009 SZTjV tájvédelem SZTV élővilágvédelem Közreműködött: Silló Szabolcs Coaching-Team Kft. okl. terület-, településfejlesztési szakgeográfus MMK az: 13-13573 Szappanos Márton Coaching-Team Kft. Okl. tájépítészmérnök Mészáros Szilvia Coaching-Team Kft. Okl. tájépítészmérnök Budapest - 2014 2
Tartalomjegyzék 1. Előzmények, alapadatok... 4 2. A helyszín ismertetése... 4 3. A terv ismertetése... 4 3.1. Fakivágás... 5 3.2. Telepítés... 6 4. Növényjegyzék... 9 3
1. Előzmények, alapadatok A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízta Transinvest-Budapest Kft Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. Bokút-Terv Kft. Vibrocomp Kft. konzorciumot a 441. sz. főút fejlesztése (+vasúti műtárgy) a 445.sz. főút - Kecskemét, Nagykörút közötti szakasz engedélyezési terv elkészítésével, melynek egyik munkarészét képezi jelen fakivágási és növénytelepítési terv. Jelen fakivágási és növénytelepítési terv a 441. sz. főút 445. sz. főút és a Nagykörút közötti (27+490 30+475 km sz.) szakaszával foglalkozik. 2. A helyszín ismertetése A tervezési terület Bács-Kiskun megye északi részén helyezkedik el. A 441. sz. főút tervezett nyomvonalszakasza tájegységileg a Kiskunsági-Löszöshát kistáját érinti, ezen belül Kecskemét város közigazgatási területén halad. A 441. sz. főút érintett szakasza belterületi II. rendű főút, a Mátyás király krt. és a Nagy Lajos király krt. érintett szakasza belterületi gyűjtőút. A tervezési szakasz belterületi II. rendű főút. A szakasz egésze jelenleg 2x1 forgalmi sávos kialakítású, aszfalt burkolatú. A tervezési szakaszon a 441. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán kerékpárút vezet. Az útpályát és a kerékpárutat zöldsáv választja el. A vízelvezetés részben nyílt árkokkal megoldott. A tervezési szakaszon 2x1 sávosról 2x2 sávossá bővítés szükséges, kerékpárút és gyalogos járda létesítésével. Külterületen kétoldali szélesítés lesz. A teljes tervezési szakasz mintegy 2985,00 m hosszúságú. A terep túlnyomóan síkvidékű jellegű. A nyomvonal első tervezési szakasza külterületen halad, majd a 28+700 km sz. közelében lépi át a belterületi határt. A 441. sz. főút tervezett szakasza mentén beépítésre szánt területek helyezkednek el, ezek közül elsősorban a szakasz déli részén a lakóterületek dominálnak, az északi fele pedig kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek között halad. A nyomvonal csak rövid szakaszon érint mezőgazdasági területet. Az út nyomvonala mentén főként fasorok, néhány helyen kisebb fa- és cserjecsoportok találhatók. 3. A terv ismertetése A fakivágási - növénytelepítési terv célja a beruházáshoz kapcsolódó zöldfelületek védelme- fasorok, facsoportok védelme. A tervezésnél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: a fakivágások mértékének csökkentése, meglévő megmaradó növényzet védelmének biztosítása, értékes faegyedek, fasorok megtartása, a fapótlás biztosítása a területen, zöldfelületek esztétikus kialakítása (díszítő jelleg, változatosság), 4
térélmény biztosítása, fenntarthatóság biztosítása, árnyék biztosítása, kondicionálás, biológiailag aktív felületek létrehozása, a biztonságos közlekedés elősegítése. 3.1. Fakivágás A tervezést megelőzően helyszíni bejárás történt a területen. Ezek alapján a tervezett fejlesztés által érintett területen legnagyobb számban előforduló fafajok a következők: akác (Robinia pseudoacacia), kislevelű hárs (Tilia cordata), keleti tuja (Thuja orientalis), zöldjuhar (Acer negundo), stb. Részletesen lásd a fafelvételi táblázatokban, az I. mellékletben. A felmérés során a területen található értékes, idős faegyedek és fasorok feljegyzésre kerültek, mivel ezek védelme a fakivágások során is szempont volt. Az értékes fákról felmérési táblázat található a III. mellékletekben. A 441. sz. főút mentén 65 értékes fa került felmérésre, melyek értékét az idős kor, a szép habitus, vagy egységes fasorként megjelenés adja (lásd: III. melléklet). Fajeloszlásuk a következő: Értékes fafaj Darabszám Várhatóan Kivágandó Fehér akác - Robinia pseudoacacia 2 Japánakác - Sophora japonica 29 14 Kislevelű hárs - Tilia cordata 16 4 Keleti tuja - Thuja orientalis 1 Zöldjuhar - Acer negundo 2 1 Közönséges platán - Platanus x hybrida 1 Vilmoskörte - Pyrus communis 'Williams' 1 Fekete eperfa - Morus nigra 1 Közönséges nyír - Betula pendula 3 1 Vadgesztenye - Aesculus hippocastanum 2 Ezüstfenyő - Picea pungens 'Koster' 1 1 Közönséges dió - Juglans regia 1 Cseresznye - Prunus avium 1 Ezüsthárs - Tilia tomentosa 3 3 Szürkenyár - Populus canescens 2 1 Összesen: 66 25 Az építési területen több esetben fakivágás szükséges. A fakivágás okai: - A meglévő fa a tervezett burkolat nyomvonalába esik, - A meglévő fa a tervezett árok nyomvonalára esik, - A meglévő fa a felmérési táblázatban Beteg egészségi állapotúként jellemzett, 5
- A meglévő fa a felmérési táblázat alapján a gyomfák, invazív fajok közé sorolható, - A meglévő fa az úton tervezett belátási, megállási, vagy előzési háromszög területére esik. Az érintett fákat a fafelvételi táblázatokban jelöltük és a számozást a helyszínrajzon feltüntettük. A helyszínrajzokon a következő tervezett beavatkozások kerültek feltüntetésre: Kivágandó fák helye sorszámmal (lásd. fafelvételi táblázatok szerint) Kalodázandó faegyedek A 441. sz. főút mentén a felmért szakaszon a meglévő 753 db faegyed közül az előzetes becslések alapján várhatóan 392 db fát kell kivágni a fent felsorolt elvek alapján. A legfőbb kivágandó fafajok a területen a következők: fehér akác (Robinia pseudoacacia), kislevelű hárs (Tilia cordata), japánakác (Sophora japonica), keleti tuja (Thuja orientalis), nyugati tuja (Thuja occidentalis), bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata). Ezek közül fehér akác kerül kivágásra a legnagyobb mennyiségben. Részletesen lásd. a fakivágási táblázatokban, a II. mellékletben. Javasolt a baleset és életveszély elhárításának érdekében a meglévő fák egészségi állapotának felmérését (műszeres mérés) a kivitelezést megelőzően elvégezni. A fakivágásokat lehetőleg nyugalmi időszakban (téli lombtalan állapotban) kell végrehajtani. A kivitelezéskor messzemenőkig figyelembe kell venni a közműveket. A meglévő és megmaradó növényzet védelméről (pl.: kalodázással) gondoskodni kell. 3.2. Telepítés A növénytelepítési terv célja, hogy elősegítse a biztonságos közlekedést, környezetés tájvédelmi célokat szolgáljon, és az úton közlekedők számára változatos és esztétikus környezetet biztosítson. A tervezési határ minden esetben a kisajátítási határ (jelen esetben a szabályozási szélességgel megegyezik) volt. A telepítésnél alapelv, hogy minden olyan területre, ahova fás szárú növényzet telepíthető (kisajátítási határt, közlekedésbiztonsági, vízelvezetési szempontokat, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát kiemelten figyelembe véve), ott preferált fasorok telepítése. Lehetséges növénytelepítési típusok alkalmazása: Fasorok: Tekintve, hogy az útszakasz belterületi útkategóriába tartozik, ahol a lent ismertetett kötöttségek megengedik, a fasor preferált telepítési forma. Elsősorban a 6
kis helyigényű, változatos fasorok facsoportok alkalmazására javasolt. Fasorok változatossága a megválasztott fajok bővítésével, valamint a tőtávolságok, az ültetés ritmusának váltakozásával érhető el. Facsoportok: Főként csomópontoknál, útcsatlakozásoknál alkalmazható növénytelepítési forma, amennyiben megfelelő hely áll rendelkezésre (egy helyszínen, a 28+275 km sz. közelében alkalmazott). Gyepesítés: Azok a területek, melyek fa- és cserjetelepítésre egyaránt alkalmatlanok hely hiánya vagy egyéb kizáró ok miatt, gyepesítésre kerülnek (pl. vízelvezető árkok). Telepítésnél figyelembe vett szempontok: A kivágásra kerülő fák helyett a bővített nyomvonal mentén új fák ültetése szükséges. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról alapján fakivágás esetén pótlásként a kivágandó fa törzskörméretének 20%-al növelt kerületével megegyező összkerületű fát kell ültetni dendrológiai szakvélemény alapján. A kivágandó fák törzskörméretének (2*r* π) összegét a IV. sz. mellékletben található törzsátmérők összegéből számítottuk. A Helyi Építési Szabályzat alapján 12 cm-es törzskörméretű fák telepítésével számolva az alábbi fapótlási kötelezettség jelentkezik: 10 cm átmérő fölötti fák esetén Kivágandó fák száma (db) Összes törzskörméret (cm) Törzskörméret 20%-kal növelve (cm) Fapótlási kötelezettség (db) 12 cm törzskörméretű fák esetén 315 17191,5 20629,8 1720 A növénytelepítési helyszínrajzokon ezzel szemben a tervezett nyomvonal mentén összesen 836 db tervezett fa került ábrázolásra, az alább felsorolt korlátozások miatt. A fatelepítéseket a tervezett szakaszon korlátozza a kisajátítási határ, az út tervezett burkolata és padkája, a kerékpárút és gyalogos járda, a tervezett szervizutak, valamint az árok kialakítása is. Közlekedésbiztonsági szempontok miatt a közúti űrszelvény biztosításával telepíthetők csak faegyedek, az árok esetében pedig csak az árok külső szélén túl lehet növénytelepítést végezni. Figyelembe kell venni továbbá a közművek védőtávolságait is a tervezés során. A tervezett fák és közművek védőtávolságai, melyek betartásra kerültek: Gáz: Ívóvíz: Csatorna: Távközlés: 2 m (80/2005. (X.11.) GKM rendelet) 1 m (védőtávolságon belül védőcső szükséges a vezeték köré) 1 m 1m (védőtávolságon belül kézi munkavégzés szükséges) 7
Elektromos vezetékek - a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján: ) fa vagy más növény akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében ja) 500 kv névleges feszültségszint felett 6 méternél, gyümölcsfa esetében 9,5 méternél, jb) 300 kv felett 500 kv névleges feszültségszintig 5 méternél, jc) 200 kv felett 300 kv névleges feszültségszintig 4 méternél, jd) 35 kv felett 200 kv névleges feszültségszintig 3 méternél, je) 1 kv felett 35 kv névleges feszültségszintig 2 méternél, jf) 1 kv-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél, 1 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt. A tervezési szakaszon a zöldsáv szélessége igen keskeny, ugyanis a négynyomúsítás megvalósulása, a kerékpárutak és gyalogos járdák, szervizutak megépítése esetén a szabályozási szélességében belül kevés szabad (zöld)felület marad. A fent feltűntetett közművek védelme felszín alatti vezetékek esetén védőcsőbe helyezéssel; felszín fölötti vezetékek esetén pedig kisméretű fák ültetésével (így tartható, hogy a vezetőt 1-2 m-re ne közelítse meg a lombkorona) javasolt. A helyszínrajzon kétféle méretű fa került ábrázolásra emiatt. Ezeken kívül figyelembe kell venni a látótávolságok biztosítását. Biztosítani kell a megállási látótávolságot, a kanyarok belső ívének növényesítésénél az előzési látótávolságot, a csomópontoknál, kereszteződéseknél pedig a látóháromszögek szabadon hagyását. A rálátási háromszögeket, látómezőket az ÚT 2-1.201 szabvány alapján a Közlekedés Kft. szerkesztette, melyeket felhasználtunk a fák telepítési helyének kijelölésekor (itt cserje-és fatelepítés nem megengedett). A látótávolságok ábrázolásra kerültek a helyszínrajzon. A külterület és a belterület között a tervezett növénytelepítéssel is átmenet képezhető. A belterületekhez közeledve főként a fafaj választással lehet ezt megoldani, a településen belüli szakaszon már kevésbé fontos az őshonos fajok alkalmazása, és a díszítő érték is nagyobb hangsúlyt kaphat. A tervezés fő szempontja volt, hogy a növények illeszkedjenek a helyi adottságokhoz, potenciális növénytakaróhoz, bírjak az éghajlati, termőhelyi körülményeket, az öntözés hiányát, tehát a kísérő növényzet könnyen fenntartható legyen. A fajták kiválasztásánál szerepet játszott még esztétikai értékük is. A javasolt fa-és cserjefajokat a 4. fejezet tartalmazza. A fasorok kialakítására alkalmas hosszú életű, nagy lomtömegű, lassabban növő, magasra törő fajok ott alkalmazhatók, ahol a megfelelő hely biztosítható számukra. Kisebb hely esetén lassabban növő, oszlopos fajták telepítése javasolt. A felszín fölött közművezetékek, keskeny sávok fásítása esetén kisebb lombtömegű, gyorsabban és alacsonyabbra növő, magas tűrőképességű (pl. szárazságtűrő, talajra igénytelen) fajok kerülnek telepítésre. A rézsűk gyepesítésére, a talaj leggyorsabb megkötését biztosító fűmagkeveréket kell alkalmazni, majd felülvetéssel át kell alakítani a terület kaszálóira és legelőire leginkább jellemző őshonos pázsitfűféléket tartalmazó gyeppé. Javasoljuk a 8
következő összeállítású fűmagkeveréket: Poa angustifolia; Cynodon dactylon; Festuca fajok. 4. Növényjegyzék Nagyméretű, lassabban növő fafajok - Cedrus atlantica Glauca kék atlaszcédrus - Fraxinus angustifolia subsp. pannonica magyar kőris - Juglans regia közönséges dió - Platanus orientalis Digitata Keleti platán Digitata fajtája - Quercus frainetto Magyar tölgy - Tilia cordata kislevelű hárs - Tilia americana Nova Amerikai hárs Nova fajtája - Tilia tomentosa ezüst hárs Oszlopos fafajok - Acer platanoides Olmstedt - korai juhar Olmstedt fajtája - Betula pendula Fastigiata - oszlopos nyír - Pyrus communis Beech hill oszlopos körte - Ulmus lobel oszlopos szil Nagyméretű, gyorsabban növő fafajok - Celtis australis déli ostorfa - Sophora japonica japánakác Közepes/kisméretű, gyorsabban növő fafajok - Acer campestre mezei juhar - Acer tataricum tatárjuhar - Betula pendula - közönséges nyír - Cercis siliquastrum közönséges júdásfa - Crataegus lavallei fényeslevelű galagonya - Fraxinus ornus virágos kőris - Koelreuteria paniculata - csörgőfa - Morus alba Macrophylla fehér eperfa Macrophylla fajtája - Ostrya carpinifolia - komlógyertyán - Ulmus pumila Puszta turkesztáni szil Puszta fajtája 2014. február 9