á l l a t o r v o s o k

HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nádaskay, 1878 á l l a t o r v o s o k 135. évfolyam 257-320. oldal LAPJA 2013/5 V / SZARVASMARHA Újszülöttkori pancytopenia Nehézellés okai Borjak hasmenése BVD-mentesítés SÉRTÉS Légzőszervi betegségek Mangalicafajták elkülönítése PARAZITOLOGIA Új tüdőféregfaj AKADÉMIAI BESZÁMOLOK ALMA MATER KITÜNTETÉSEK VILÁGKONGRESSZUS TALLÓZÁSOK, HÍREK Plósz Béla (1863-1945) portréja Ismeretlen festő az 1920-as évek elejéről

TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS ---------- 1M A G Y A R I---------- 135 7Б7-70 I L A p J A I 2013/5 SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., M á n d o k i М., A b o n y i Т., Rusvai М.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ism ert kórkép, és annak hazai előfordulása. Irodalm i összefoglaló és esetism ertetés /2 5 9 Bene Sz., Szabó F., Polgár J. P.: Néhány tényező hatása a borjak születési töm egére és a tehenek ellési nehézségére. 1. A hazai húsmarhaállományok eredményei / 267 Kleln-Jöbstl, D., Szenei 0., Iwersen, М., BohákZs., SzelénylZ., Drllllc, М., Baum gartner, W.: Borjak hasmenéses megbetegedése. Irodalmi összefoglaló / 278 S zabáraá., Ózsvárl L.: A BVD-vírus előfordulása, gazdasági kártétele és mentesítési program jai Európában / 285 A m o n th ly jo u rn a l, fo u n d e d in 1878 ( VETERINARIUS"), publish ing papers devoted to all aspects o f in terest in the fie ld o f anim al health, to all scientific and practical problem s o f veterinary im portance. Free specim en copies are available fro m the e d ito r-in -ch ie f: H-1078 Budapest, István utca 2. H ungary or: H -1400 Budapest, P.O. Box 2. S ubscription orders to th e Editorial Office (address above) SERTÉS Szered! L., Delm Z., Jánosi 5z.:Felmérő vizsgálat a légzőszervi tü n e te k közö tt e lh u llo tt sertések tüdejében előforduló kórokozókról és a patológiai elváltozásokról / 293 Zsolnai A., A n to n I.,Szántó-Egész R., M lcslnal A., Tóth P., Rátky J:. M angalicafajták genetikai távolsága, elkülönítésük nukleotidpolim orfizm ust m utató DNS-markerekkel / 303 VOROSCSONTVELO PUSZTULÁSA 263 PARAZITOLÓGIA N agy G., Varga Gy., CsivincsikÁ., Sugár L.: A M etastrongylus asym m etricus (Noda, 1973) megjelenése Magyarországon / 308 AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK Az állatorvos-tudom ányi kutatások 2012-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 1. rész/ 313 ALMA MATER HÍREK, TALLÓZÁSA SZAKSAJTÓBAN INTERLOBULARIS VIZENYO BOVINE Cs. Kővágó, Gy. Balka, M. M ándoki, T. A bonyi, M. Rusvai: Bovine neonatal pancytopenia and its occurrence in Hungary. Literature review and case report /2 5 9 Sz. Bene, F. Szabó, J. P. Polgár: Some effects on calves' birth w e ig h t and calving d iffic u lty o f cows. 1. The results o f beef cattle in Hungary / 267 D. Klein-Jöbst! О. Szenei, M. Iwersen, Zs. Bohák, Z. Szelényi, M. Drillieh, W. B aum gartner: Calf diarrhoea. Literature revie w /2 7 8 A. Szabára, L. Ózsvári: The prevalence, econom ic losses and eradication program s o f BVDV in Europe /2 8 5 PASTEURELLA-ANTIGÉNEK PORCINE L. Szeredi, Z. Deim, Sz. Jánosi: Exam ination a b o u t the occurrence o f pathogens and pathological lesions o f lung samples collected fro m pigs died presenting respiratory clinical sym ptom s / 293 A. Zsolnai, I. A n to n, R. Szántó-Egész, A. Miesinai, P. Tóth, J. Rátky: Genetic distance o f M angalica breeds, distinction by DNA markers showing nucleotide polym orphism / 303 PARASITOLOGY G. Nagy, Gy. Varga, A. Csivincsik, L. Sugár: Occurrence o f M etastrongylus asym m etricus (Noda, 1973) in Hungary / 308 ACADEMIC REPORTS Veterinary research in 2012, in the light of academic reports. Part 1/313 ALMA MATER NEWS, GLEANING FROM THE VETERINARY LITERATURE TODOFERGEK FAJMEGHATAROZASA 309 A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit közük az alábbi intézm ények referáló és indexelő fo lyóira tai: CAB Inte rn atiio n a l (UK) index Veterínaríus, Veterinary Bulletin stb. ISI (Institu te fo r Scientific In fo rm a tio n, USA): Current Contents és FO: VM This Journal is indexed a n d /o f abtra cte d in Current Contents anf FO :VM of ISI (Institute for Scientific Inform ation, USA) Index Veterínaríus, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK) In te rn e t address (English contents pages, subscrip tion price, etc.: h ttp ://w w w.u n iv e t.h u /m a l 257

----------- M AG YAR I---------- ÁLLATO RVO SO K L A PJ A 135. A CÍMLAPON LÁTHATÓ KÉPRŐL 2013/5 Hungarian V ete rin ary Journal A la p íto tta - Established by NÁDASKAY Béla 150 éve, 1863. május 19-én s z ü le te tt P lósz B é la, a k it m in d e n k i a m o d e m állatorvosi sebészet hazai m e g te re m tő je k é n t tis z te l, m égis e g yike a m a g y a r á lla to rvo slá s 1 9-2 0. század fo rd u ló já ra te h e tő a ra n y k o rá n a k ritk á b b a n e m le g e te tt, kevésbé ü n n e p e lt szem élyisége in ek. O rvo s apja és bá tyja, ill. a K u n e w a ld e r-h á z közelsége v o n z o ttá k az á lla to rv o s i pályára, s b ú c s ú z ta tá s a k o r is ú g y n y ila tk o z o tt: ha m ég egyszer szü le tn e, a k k o r is e h iv a tá s t választaná. E lőször a b e lg y ó g y á s z a ti ta n s z é k e n m ű k ö d ö tt A z a r y keze a la tt, m a jd 1891ben b ö lc s é s z d o k to ri c ím e t szerzett. A F ö ldm íve lé sügyi M in is z té riu m - a M. kir. Á lla to rv o s i A k a d é m ia kezd em én yezésé re - 10 h ó n a p o s e u ró p a i ta n u lm á n y ú tra k ü ld te, h o g y a le g k o rs z e rű b b á lla ts e b é s z e ti m ó d s z e re k e t ta n u lm á n y o z z a, s ha za té rv e m e g h o n o s íts a. M in d e n e rő fe s z íté s t m e g is t e t t e b b e az irán yba, de - m in t ta n s z é k i u tó d ja, B errár M ih á l y írta..teljes tíz évig k e lle tt tü r tő z te tn ie a lk o tá s v á g y á t" n y ilván os, re ndes ta n á ri kineve zéséig, 1 8 9 7 -ig, a m ik o r á tv e tte a sebészet ta n s z é k irá n y ítá s á t a n y u g a lo m b a v o n u ló V a r g a FERENCtől. A várakozás időszaka ne m v o lt hiá b a va ló. Ism é t BERRÁRt idézzü k: A z á lla t o rvosi g y a k o rla t m in d e n á g á b a n olya n k iv á ló rá te rm e tts é g e t m u ta to t t, olya n fá ra d s á g o t n e m k ím é lő és ne m is m e rő m u n k á s s á g o t fe jte tt ki, h o g y n e vé t csak h a m a r o rs z á g s z e rte e m le g e tté k és a lá re n d e lt fő is k o la i állása ellen ére, m in d e n á lla to rv o s i ü g y b e n, d e ezen fe lü l m é g á lla tte n y é s z té s i ü g y e k b e n is la ssa n kin t M a g y a ro rs z á g e g y ik lege lső s z a k te k in té ly e le t t " (Á lla to rv o s i L a p o k, 1912. 5-6. 31. p.). V a ló b a n : tö rv é n y s z é k i á lla to rv o s ta n i je g y z e t, szem észeti kö n yv és szám os érdekes - sikeres és k ud arccal v é g z ő d ö tt - eset leírása fé m je lz i e ze ke t az éveket. A z új in té z e tv e z e tő így k é ttu c a tn y i k ö z le m é n n y e l ta rs o ly á b a n, te lje s fe g y v e rz e t b e n " lé p e tt a ta n s z é k élére, s rö g tö n ú tjá ra b o c s á to tta a sebészeti g y a k o rla to t kivá ló a n tá m o g a tó k é z ik ö n y v é t, a S ebé szeti m ű té tta n t (1897), a m e llyel az O r szágos Á lla to rv o s -e g y e s ü le t" e lin d íto tta az Á lla to rv o s i k é z i k ö n y v tá r s o ro z a to t az olya n m ű v e k szám ára, m e ly e k re a s z a k e m b e rn e k a m in d e n n a p i g y a k o rla t kö zb e n lé p te n -n y o m o n szüksé ge van, h o g y b e lő lü k a fe lm e rü lő kó re s e te k kö rü l és e g yé b s z a kké rd é se kb e n k ö v e te n d ő eljárásra v o n a tk o z ó la g kö n n ye n tá jé k o z á s t szerezhessen" - írja H u t Y r a a be vezető ben. A k ö n y v - é s későbbi b ő v íte tt kiadása, ill. tá rs k ö te te i: az á lta lá n o s és részletes seb észete k - ta n ú s k o d n a k e g y e lk ö te le z e tt, sz a k m a ila g m agas s z ín v o n a lo n álló, kiv á ló p r o b lé m a m e g o ld ó sza ke m b e r m u nkásság áró l. A z antisepsis és az asepsis m e lle tt az é rté z te le n íté s és a te c h n ik a i ré szle te k alap os leírása, az á b rá k k a l és fo to g rá fiá k k a l tá m o g a to tt sze m lé lte té s is a k ö te te k é rté k é t em e li, és a seb észet m e s te rs é g é n e k k iváló m ű velése m e lle tt arra u ta ln a k, h o g y PLószban e rő te lje s v o lt a ta n ítá s szenvedélye is. 19 21-b en, a n y u g a lo m b a von ulása a lk a lm á b ó l re n d e z e tt re n d kívü li ta n á c s ü lé sen H u t Y ra így m é lta tta : K iv á ló érdem e, h o g y a s zakism e rete k terjesztésével és a sebészeti tu d á s á n a k g y a k o rla ti alkalm azásával n a g y hasznára v o lt a m a g y a r g a z d a kö z ö n s é g n e k. A sebészet és szem észet k ö ré b ő l t a r t o t t k ö z k e d v e lt előadásaival fe l tu d ta kelteni a ha llg atósá g érd e k lő d é s é t tárgya iránt. Sikeres ta n ü g y i m ű ködése és ö n á lló tu d o m á n y o s bú v á rk o d á s a m e lle tt hasznos iro d a lm i m ű k ö d é s t fe jte tt ki és je les m ű v e k k e l g a z d a g íto tta h a z á n k s z a k iro d a im á t. E lőzékenyen fin o m úri m o d o ra és készsége, m e llye l n a g y tu d á s á t a fe le k re ndelke zésére b o c s á to tta, sok tis z te lő t és jó b a rá to t s z e rz e tt neki a g a z d á k és ló te n y é s z tő k k ö ré b ő l, s ez a k ö rü lm é n y so k b a n h o zz á já ru l a Főiskola külső te k in té ly é n e k e m e lé sé h e z." N égy év m ú lva a z o n b a n v is s z a té rt a szakm ai kö zé le tb e, h o g y az I. v ilá g h á b o rú u tá n h ih e te tle n e n e rg iá v a l és m u n k á v a l ta lp ra állítsa és 75 éves ko rá ig irányítsa a hazai ló te n y é s z té s t. P lósz B é la b e m u ta to tt p o rtré ja a S ebészeti és S zem észeti T a nszéken, e g y ta n á ri s z o b á b a n ta lá lh a tó. A z is m e re tle n fe s tő tő l sz á rm a zó, kevésbé s ik e rü lt a lkotás az 1920-a s évek elejé n á b rá z o lh a tja P lósz B é l á í és ta lá n a z é rt k e rü lt le a díszh e lyrő l, m e rt m é re té b e n n e m ille s z k e d ik a tö b b i p o rtré h o z, h e lyé re így egy id ő s e b b kori áb rázolása k e rü lt. Vol. 135. No 5. - Budapest, M ay 2013 258 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. május FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEF VISNYEI László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARD A b o n y i Tamás, Bíró Ferenc, Búza László, D u n a y M iklós, Farkas R óbert, Fekete Sándor, F o d o r László, Gál János, G á lfi Péter, G ö n ci Gábor, Laczay Péter, M a n c z ú r Ferenc, N ag y Béla, N em es Imre, N é m e th Tibor, Ózsvárí László, Sályi Gábor, Seregi János, S o lti László, S ó to n y i Péter, S zieberth István, Tuboly Tamás, Varga János, Vetési Ferenc, Visnyei László (elnök), Vörös K á roly Szerkesztő: Fábián Tiborné Szerkesztőségi titk á r: Baráth Edina SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICE H -10 7 8 B udapest, István u. 2. H u n g a ry Levélcím : 1400 B u d ap e st 7. Pf. 2. Telefon: (3 6-1 )3 4-1 3-0 2 3 (3 6-1 )4 7-8 4-1 0 0 /8 9 6 1,8 9 6 0, 8 9 6 2 Telefax: (36-1) 3 4-1 3-0 2 3 In te rn e t: h ttp ://w w w. univet. h u /m a I E -m ail: m al@ aotk.szie.hu K IA D Ó - PUBLISHER A L f\/ I If I Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési intézel N e m z e ti A grárszaktanácsadási, K épzési és V idé kfejlesztési In té z e t H -1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (3 6-1 )3 6-2 8-1 0 0 Telefax: (3 6-1 )3 6-2 8-1 0 4 In te rn e t: w w w.a g ra rla p o k.h u E -m ail: n akvi@ nakvi.hu Felelős kiadó: DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a N A K V I fő ig a z g a tó ja LAPTULAJDONOS V id é k f e jl e s z t é s i M in i s z t é r i u m H ird etések fe lvétele S zerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 3 4-1 3-0 2 3 K iad ó b an Telefon: 0 6-2 0 9 9 6-9 2 3 9 Telefax: (36-1) 4 7 0-0 4 1 0 E -m ail: info @ a g ra rla p o k.h u M in d e n jo g fe n n ta rtv a. A la p b ó l é rtesüléseket á tv e n n i csak a M a g y a r Á lla to rv o s o k Lapjára való h ivatkozással lehet. A h ird e té se k és egyéb rek lá m kia d vá n yo k ta rta lm á é rt a kiad ó fe lelő ssé ge t n e m vállal. Orbán Éva Fotó: dr. Szentgáli Zsolt Terjeszti: Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus m enedzsm ent csoport. Postacím: 1900 Budapest. E lőfizethető az ország bárm ely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen :hirlapelofizetes@ posta.hu. T o vábbi inform áció: 0 6-8 0 /4 4 4-4 4 4. Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-81 04. K ülföldön terjeszti: C olor Interpress K ft., 1039 Budapest, H atvány L. u. 14. Tel.: 24 3-92 32, Fax: 243-9242. Előfizetési díj 1 évre: 18 4 8 0 Ft. 1878 N yo m d ai előkészítés D ÁVID ILDIKÓ NYOMÁS OOK-Press Kft. 8 2 0 0 Veszprém, Pápai u. 37/a INDEX: 25531 HU ISSN 00 25-0 04X

SZARVASMARHA A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása ----------- M A G Y A R I---------- 135 254-266 L A P J A I 2013/5 Cs. Kővágó - Gy. Balka - M. Mándoki - T. Abonyi - M. Rusvai: Bovine neonatal pancytopenia and its occurrence in Hungary. Literature review and case report Irodalmi összefoglaló és esetismertetés Kővágó Csaba1*, Balka Gyula2, Mándoki Míra2, Abonyi Tamás3, Rusvai Miklós2 1] SZIE-ÁOTK, G yógyszertani és M ére g ta ni Tanszék. István u. 2. H -1078 Budapest. * Em ail: kovago.csaba@ aotk.szie.hu 2] SZIE-ÁOTK, K órb o ncta n i és Igazságügyi Á lla to rvo sta n i Tanszék 3] Nem zeti Élelmiszerlánc-biztonsági H ivatal. Á llat-egészségügyi D iagnosztikai Igazgatóság Összefoglalás. A borjak újszülöttkori pancytopeniája egy olyan, korábban ism eretlen kórkép, am elyn ek kialakulására egészen az utóbbi időkig a ku tató k nem ta lá lta k elfo g a d h a tó m agyarázato t. A szerzők a kórkép kialakulásának m agyarázására született feltételezéseket, elm életeket fo g lalják össze. Saját vizsgálatok alapján ism e rte tik a legjellem zőbb tü n e te k e t és kóros elváltozásokat, m ivel a kórkép 2008 telén és 2009 tavaszán elő fo rd u lt M agyarországon is, és nagyjából egy éven át tö bb elhullással is já rt. A jelenleg elfo g a d o tt elm élet szerint im m unpatológiai alapon kialakuló kórkép hazai eseteiből egyszer sem sikerült kórokozó t kim u tatn iu k és a m e g fig ye lt tü n e te k és a kialaku lt kórbonctani és kórszövettani elváltozások sem té rte k el a nem zetközi szakirodalom ban leírt esetekétől. Sum m ary. Bovine neonatal pancytopenia is a previously unknow n syndrom e o f calves, and its ae tio lo g y has n o t been explained up to th e last tim es. T h e a u th o rs su m m arize th e p rev io u s su p p o sitio n s an d th e o rie s to e x p la in th e d evelopm ent o f th e disease, and present th e m ost characteristic clinical sym ptom s and pathological lesions based on th e ir o w n observations, since th e syndrom e appeared in th e w in te r o f 2008 and spring o f 20 09 also in H ungary, and caused several fata lities. From th e local cases o f th e disease developed upon im m unopathological basis, according to th e presently accepted expla n a tio n, no pathogens could be d em o n strated, and th e pathological lesions and clinical sym ptom s did not a lte r fro m th e ones described in th e international literature. Borjak újszülöttkori pancytopeniája 259

Néhány tényező hatása a borjak születési tömegére és a tehenek ellési nehézségére 1. A hazai húsmarhaállományok eredm ényei ----------- M A G Y A R I---------- 135 767-777 L A P J A I 2013/5 Sz. Bene - F. Szabó - J. P. Polgár: Some effects on calves' birth w eight and calving difficulty of cows. 1. The results of beef cattle in Hungary Bene Szabolcs1*, Szabó Ferenc2, Polgár J. Péter1 1] Pannon Egyetem, G eorgikon Kar. Deák Ferenc u. 16. H -8 3 6 0 Keszthely. *E -m ail: bene-sz@ g e o rg iko n.h u 2] N yugat-m agyarországi Egyetem, M ezőgazdaságés Élelm iszer-tudom ányi Kar Összefoglalás. A szerzők a N em zeti Élelm iszerlánc-biztonsági H ivatal (NÉbiH) Á llattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítm ényvizsgálati O sztályától k a p o tt országos b o rjú ad atb ázist d o lg o z tá k fel. A z érté k e lé s t a 2 0 0 5-2 0 1 0 közö tti időszakra, valam in t az angus, a blonde d 'a q u itain e, a charolais, a fe h é r-k é k b elga, a lim ousin, ill. a m agyar szürke fa jtá k ra te rje s z te tté k ki. A m unka során így összesen 3897 borjú születési tö m e g e és ugyanennyi teh én ellésnehézségi pontszám a á llt a rendelkezésükre. A születési tö m e g e t, v a la m in t az ellés nehézségi p o n tszá m át b efo lyásoló számos tén yező közül a borjú fa jtá já n a k, az anya elléskori éle tk o rán ak, az évjáratn ak, az e llé si hón ap n ak, a borjú ivarénak és az ellés típ u sának a h atását vizsgálták. A tényező k befolyását a tulajdonságokra tö bbtényezős variancia-analízissel (GLM ) értékelték. A borjazási hónap kivételével valam ennyi vizsgált tényező szignifikáns hatást g yakoro lt az é rté k e lt tulajdonságokra. A vizsgált tén yező k fontossági sorrendje a következő volt: 1. ellés típusa, 2. borjú fa jtá ja, 3. borjú ivara, 4. anya életkora elléskor, 5. évjárat, 6. ellési hónap. A legnagyobb születési tö m eg et (34,83 kg) a charolais borjak é rték el, de ettő l a limousin (34,61 kg) és a blonde d 'a q u itain e (34,53 kg) ered m énye statisztikailag igazoltan nem kü lö n b ö zö tt. Az angus és a m agyar szürke borjak ezeknél jóval kisebbek v o lta k (27,41 kg, ill. 29,42 kg), és lényegesen könnyebben jö tte k a világra. A 2-3 éves (elsőborjas) te h e n e k borjai kisebb tö m eg g el (29,91 kg) és nehezebben (1,65 p on t) szü lettek, m int az idősebb társaik ivadékai. A te h e n e k négyéves korától sem a borjak születési tö m eg éb en, sem pedig az ellés nehézségében nem ta lá lta k szám ottevő különbségeket. A z ik e rb o rja záso k lényegesen, m a jd n em 0,5 p o n tta l n e h e ze b b e n z a jlo tta k, m in t az egyesellések. Az ered m ények m egerő sítik a gyakorlati ta p a s z ta la to t és irodalm i té n y t, m iszerint a születési tö m eg növekedésével a nehézellés kockázata jelentősen m egnő. Sum m ary. The research w as based on d ata supplied by th e D e p a rtm e n t o f A nim al R e g istratio n and B reeding O rg a n iz a tio n o f th e H u n g a ria n N a tio n a l Food S afe ty A u th o rity. The evaluations w e re exten d ed to th e period o f 2 0 0 5-2 0 1 0, and to Angus, Blonde d 'A q u ita in e, Charolais, Belgian Blue, Limousin and H ungarian G rey breeds. During th e w o rk 3897 calf birth w e ig h t d ata and th e sam e num ber o f calving d ifficu lty scores o f cows w e re available. The e ffe c t o f breed o f calf, age o f d am a t calving, year and m onth o f b irth, sex o f calf and ty p e o f calving on birth w e ig h t o f calves and calving d iffic u lty score o f cows w e re analyzed by m u lti-facto r analysis o f variance (GLM). Except th e calving m onth, all exam ined factors had a significant effe c t on th e evaluated traits. The o rd er o f im portance o f th e factors w as as follow s: ty p e o f calving, breed o f calf, sex o f calf, age o f dam a t calving, year and calving m onth. T he h ig h est b irth w e ig h t (34.8 3 kg) w as reached by th e Charolais calves, b u t th e results o f Limousin (34.61 kg) and Blonde d 'A q u itain e (34.53 kg) calves did not d iffe r statistically from Charolais. Angus and Hungarian Grey calves w e re much sm aller (29.42 kg and 27.41 kg), and th ere has been no calving d ifficulty. The calves fro m 2-3 year old (first parity) cows w e re born w ith lo w er w e ig h t (29.91 kg) and m ore d ifficu ltly (1.65 points), than progeny o f elder cows. A fte r th e age of Nehézellést befolyásoló tényezők 267

268 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. május fo u r years o f cows no significant d ifferen ce w as fo und in birth w e ig h t o f calves and calving d ifficu lty score. The tw in calvings w e re considerably, alm ost by 0.5 points, m ore d iffic u lt th an th e single calving. Their results su p port th e experience th a t w ith g ro w in g birth w e ig h t th e risk o f calving d ifficu lty is g reatly increasing.

Borjak hasmenéses megbetegedése Irodalm i összefoglaló Daniela Klein-Jöbstl1, Szenei Ottó2, Michael Iwersen1, Bohák Zsófia2, Szelényi Zoltán2, Marc Dríllich1, W alter Baumgartner3 ----------- M A G Y A R I---------- 135 778-784 L A p J A 2013/5 D. Klein-Jöbstl - O. Szenei - M. Iwersen - Zs. Bohák - Z. Szelényi - M. Drillich - W. Baumgartner: Calf diarrhoea. Literature review 1] Section fo r Herd Health M anagem ent, Clinic fo r Rum inants, University o f V ete rin ary M edicine, Vienna 2] SZIE-ÁOTK, N agyállatklinika. D óram ajor. H -2225 Üllő. *E -m ail: szenei.otto@ aotk. szie.hu 3] Clinic fo r R um inants, U niversity o f V eterinary M edicine, Vienna Összefoglalás. Borjak feln evelése során az eg yik legfontosabb és egyben legnagyobb anyagi kárt okozó m egbetegedés a hasm enés. A szerzők a borjúhasm enés fe rtő z ő és nem fe rtő z ő ered etű leggyakoribb o kait tárg y alják. B em u tatják a hasmenéses kórkép klinikai m egjelenését, lehetséges kö vetkezm én yeit, a gyógykezelés és a m egelőzés lehetőségeit. Részletesen beszám olnak a hasmenéses borjak táplálásának és tartásának szem pontjairól, to váb b á javaslatokat tesznek a m egfelelő borjúnevelésre. Sum m ary. Calf d iarrh o ea is o ne o f th e m ost im p o rta n t diseases in calf rearing and accounts fo r m ajor economic losses. The evaluation o f infectious and non-infectious risk factors associated w ith calf d iarrh o ea is discussed in th e present review. The authors present th e clinical onset o f diarrheal disease, th e possible consequences, treatm ents and th e o ptions o f prophylaxis. They give a d etailed report a b o u t th e feedin g and keeping o f th e affected calves, and suggestions ab o u t th e correct calf rearing program. 278 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. május

A BVD-vírus előfordulása, gazdasági kártétele és mentesítési programjai Európában ----------- M A G Y A R I---------- 135 285-242 L A P J A 2013/5 Á. Szabára - L. Ózsvári: The prevalence, economic losses and eradication programs of BVDV in Europe Szahara Ágnes* Ózsvári Lászó SZIE-ÁOTK, Á llat- Összefoglalás. A szarvasm arha vírusos hasm enésének vírusa (BVDV) a legtöbb szaregészségügyi vasm arh atartó országban elő fordu l. A z általa e lő id é ze tt kórkép világ szerte jelentős Igazgatástani és A grár- gazdasági károkat okoz, e zé rt számos ország BVD -m entesítési program ba kezdett, gazdaságtani Tanszék A szerzők m egbecsülték a BVD által o k o zo tt gazdasági károkat M agyarországon, István u 2 H -1078 am ely 2012-ben 1,26 m illiárd fo rin to t te tt ki, am i teh e n e n k é n t 38 34 Ft (12,6 ) veszte- B udapest séget je le n te tt. Egy ezer te h e n e t ta rtó teh en észetb en a heveny, klinikai tü n e tekb en *E -m ail: Szahara Agnes@ m egnyilvánuló BVD tö b b m int 46,5 m illió Ft, az idülten fe rtő z ö tt állom ányokban a aotk.szie.hu BVD és az M D pedig 2,9 m illió Ft éves becsült veszteséget o ko zo tt. A b em u ta to tt veszteségek nagysága nagy valószínűséggel alábecsült a BVD valós kártételéh ez képest, m ivel a betegség számos h atását nagyon nehéz szám szerűsíteni. U gyanakkor a károk jelzik a betegségtől való mentesség elérése esetén elérh ető bevétel tö b b letn ag yság át, am i kiindulási pontja leh et a m entesítési p ro gram o k kö ltség-h aszon elem zésének. A 2000-es évek elején tö rté n t felm é rő vizsgálatok ered m ényei szerint a fertő zö tts é g az észak- és nyu gat-eu ró pai országokban 1-9 5 % k ö zö tt m o zg o tt. A tervszerű BVD elleni védekezés a vírus elő fordulásának ág azati, te rü le ti és nem zeti szinten tö rté n ő csökkentését célozza. A skandináv országokban a m entesítési pro gram o k a Pleg yedek kiszűrésén és eltávolításán alapuln ak, vakcinák használata nélkül. A sikeres p rogram ok ered m ényekén t a 2000-es évek végére Skandináviában a szarvasm arha-állom ányok fe rtő zö tts é g e 0,1% alá csökkent. Ebben az időszakban számos nyug at- és d él-eu ró p ai országban a fe rtő zö tts é g még 3 5-9 0 % közötti vo lt. H azánkban a szeropozitivitás az 1970-es években 4 0-5 0, az 1980-as években 6 0-7 0, egy 1999-ben tö rté n t felm érés szerint pedig 95% vo lt. A legújabb (2008) te le p i szintű felm érés ad a tai alapján a fe rtő zö tts é g i arány az eg yedek vonatkozásában 42,5, míg a gazdaságok viszonylatában 67,8% vo lt. A BVD -m entesítés 2 0 0 4 ó ta A lsó-a usztriában, 2008 ó ta Svájcban, 2011-től pedig N ém etországban is kötelező, vakcina használata m ellett. Skóciában 2012-ben, Írországban 2013-ban kezd ő d ö tt a kötelező m entesítés, skandináv m intára. Sum m ary. Bovine V iral D iarrhoea Virus (BVDV) infections are endem ic w o rld w id e in c a ttle populations and result in m ajor econom ic losses; hence, m any countries have begun BVD eradication program s. The authors estim ated th e losses caused by BVD in Hungary, and th e estim ated annual losses in 2012 am ounted to 1.26 billion HUF w hich means 3834 HUF (12.6 ) annual loss per cow. On a d airy cattle fa rm w ith 1000 cows th e acute clinical BVD could cause m ore th an 46.5 m illion HUF estim ated yearly loss and th e B V D -M D could be blam ed fo r m ore th an 2.9 m illion HUF loss per year on average. The presented losses are p robably u nderestim ated as som e disease effects are d ifficu lt to q u a n tify, th o u g h th e y can indicate th e incom e realizab le in case o f fre ed o m fro m th e disease, so can be th e starting p oin t o f co st-b en efit analysis o f an eradication program. In th e early 2000s, th e control studies have show n th a t th e seropositivity in northern and w estern European countries ranged b e tw e e n 1-9 5 %. System atic BVD control aims to d eliver a ta rg e te d reduction in th e prevalence o f BVD virus on sectoral, regional or national basis. In th e Scandinavian countries, th e eradication program is based on detectin g and rem oving o f PI anim als w ith o u t th e use o f vaccines. These program m es have w e re ve ry successful, and by th e late 2000s, th e BVD infection o f cattle herds in Scandinavia decreased b e lo w 0.1%, but in several w es te rn and southern European countries, th e prevalence still ranged b etw ee n 3 5-9 0 %. In Hungary, th e seropositivity w as 4 0-5 0 % in th e 1970s, 6 0-7 0 % in th e 1980s, and 95% in 1999. The latest survey d ata in 2008, show th a t th e infection rate w as 67.8% and A BVD gazdasági kártétele 285

286 Magyar Állatorvosok Lapja 2013. május 4 2.5 % fo r herds and anim als, respectively. The eradication has been o b lig a to ry in Low er-a ustria since 2004, in S w itzerland since 20 08 and in G erm any since 2011 w ith th e use o f vaccines. Com pulsory eradication program started in Scotland in 2012, and began in Ireland in 2013 applying th e Scandinavian m ethod.

SERTÉS Felmérő vizsgálat a légzőszervi tünetek között elhullott sertések tüdejében előforduló kórokozókról és a patológiai elváltozásokról M A G Y A R I------------------- 135 733-30? L A P J A I 2013/5 L. Szeredi - Z. Deim - Sz. Jánosi: Examination about the occurrence of pathogens and pathological lesions of lung samples collected from pigs died presenting respiratory clinical symptoms Szeredi Levente* Deim Zoltán, Jánosi Szilárd NÉblH Á llat-egészségügyi D iagnosztikai Igazgatóság. T á b o rn ok u. 2. H-1149 Budapest. *E -m ail: szeredil@ oai.hu Összefoglalás. A szerzők 140, légzőszervi tü n e te k kö zö tt e lh u llo tt sertés tü d ő m in tá já t vizsgálták. M akroszkópos vizsgálattal 97 (69% ) esetben, míg szövettanilag 135 (96% ) esetben á lla p íto tta k meg tü d ő g yullad ást. A leg gyakrabban k im u ta to tt kórokozó a PCV2 v o lt (49 eset, 35% ), am elyet a Pasteurella m últoddá (41 eset, 29% ), a sertés szaporodási és légzőszervi szindróm a ( PRRS) vírusa (10 eset, 7% ), a Streptococcus spp. (10 eset, 7% ), a sertésinfluenza-vírus (4 eset, 3% ), az Actinobadllus pleuropneumoniae (4 eset, 3% ), az A. suis (2 eset, 1,4% ), az Arcanobacterium pyogenes (1 eset, 0,7% ) és a Bordetella bronchiseptica (1 eset, 0,7% ) k ö vetett. C hlam ydiát nem m u ta tta k ki. A 74 légzőszervi fertő zésn ek bizonyult eset közül 41-ben (55% ) csak egyetlen kórokozó fajt, míg a m aradék 33 esetben (45% ) 2, 3 vagy 4 különféle más kórokozót m u tatta k ki egyazon állatb an. A tü d ő elvá lto zás o k csak a PCV2 és a P. m últoddá esetében k e lte tte k g yan ú t az a d o tt fertő zés előfordulására. A vizsgálati ered m ények alapján úgy vélik, hogy a sertések légzőszervi beteg ség einek pontos oki kórjelzése csak teljes körű patológiai és m ikrobiológiai vizsgálatok elvégzése után lehetséges. Sum m ary. The authors exam ined lung tissue samples collected fro m 140 pigs died presenting respiratory clinical sym ptom s. Pneum onia w as observed in 97 cases (69% ) w ith gross pathological, and in 135 cases (96% ) w ith histological exam in atio n. PCV2 w as th e m ost fre q u e n t respiratory path og en (49 cases, 35% ), fo llo w e d by Pasteurella m últoddá (41 cases, 29% ), porcine reproductive and respiratory syndrom e virus (10 cases, 7% ), Streptococcus spp. (10 cases, 7% ), sw ine influ en za virus (4 cases, 3% ), Actinobadllus pleuropneumoniae (4 cases, 3% ), A. suis (2, 1.4% ), Arcanobacterium pyogenes (1 case, 0.7% ) and Bordetella bronchiseptica (1 case, 0.7% ). Chlam ydia w as not d etected. Single infection w as fo und in 41 o f th e 74 cases (55% ) w ith positive m icrobiological results, w h ile co-infections o f 2 to 4 pathogens w e re fo und in th e rem aining 33 cases (45% ). Pathological lesions w e re suggestive o nly fo r cases w ith PCV2 and P. m últoddá infections. In conclusion, d etailed pathological and m icrobiological exam inations are necessary fo r th e exact diagnosis o f sw ine respiratory diseases. Sertések légzőszervi betegségeinek okai 293

Mangalicafajták genetikai távolsága, elkülönítésük nukleotidpolimorfizmust mutató DNS-markerekkel Zsolnai Attila1, Anton István1, Szántó-Egész Réka2, Micsinai Adrienn2, Tóth Péter3, Rátky József1 ----------- M A G Y A R I---------- 135 303-307 I L A P J A I 2013/5 A. Zsolnai - I. Anton - R. Szántó-Egész - A. Micsinai - P. Tóth - J. Rátky: Genetic distance of Mangalica breeds, distinction by DNA markers showing nucleotide polymorphism 1] Á llattenyésztési és Takarm ányozási K uta tó in téze t, Gesztenyés ú t 1. H -2053 Herceghalom. *E -m ail: attila.zsolnai@ gm ail.com 2] BIOMI Kft., G ödöllő 3] O lm os és Tóth Kft., Debrecen Összefoglalás. Egyedenként 62 ezer m olekuláris m arkerből a szerzők kiv álaszto ttak néh án yat, am ellyel lehetőség van a szőke, a fecskehasú és a vörös m angalicaegyedeket 95% -os b iztonsággal, az a d o tt fajtá h o z ta rto zó a n elkülöníten i. Az egyedi azo n o sítást 54 m arker teszi lehetővé, ahol az eg yedek azonosságának valószínűsége egy a száz trilliárdh o z. Sum m ary. The authors have selected som e m olecular markers fro m th e 62 thousand single nucleotide polym orphism s (SNP) capable to distinguish Blond, S w allo w -b e lly and Red M angalica pigs a t 95% p robability. A n o th e r 54 SNP have also been selected fo r identificatio n and p arentage testing w h e re th e p ro b a b ility o f id e n tity is o ne to one hundred trilliard. Mangalicafajták elkülönítése 303