12. témakör Brazília és Mexikó előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Brazília és Mexikó természetes népmozgalmi adatai: Időszak BRAZÍLIA Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Élveszületések száma MEXIKÓ Halálozások száma Természetes szaporodás 1950 1955 2 578 000 908 000 1 670 000 1 469 000 509 000 959 000 1955 1960 2 923 000 956 000 1 967 000 1 675 000 483 000 1 193 000 1960 1965 3 315 000 988 000 2 327 000 1 878 000 481 000 1 397 000 1965 1970 3 345 000 975 000 2 370 000 2 147 000 510 000 1 637 000 1970 1975 3 462 000 973 000 2 489 000 2 434 000 521 000 1 913 000 1975 1980 3 788 000 1 035 000 2 753 000 2 406 000 490 000 1 916 000 1980 1985 4 006 000 1 078 000 2 928 000 2 352 000 470 000 1 882 000 1985 1990 3 790 000 1 079 000 2 711 000 2 385 000 466 000 1 919 000 1990 1995 3 547 000 1 074 000 2 473 000 2 493 000 470 000 2 022 000 1995 2000 3 658 000 1 052 000 2 606 000 2 535 000 471 000 2 064 000 2000 2005 3 612 000 1 074 000 2 538 000 2 449 000 492 000 1 958 000 2005 2010 3 173 000 1 146 000 2 027 000 2 355 000 513 000 1 841 000 2010 2015 3 073 000 1 230 000 1 843 000 2 476 000 621 000 1 855 000 2015 2020 2 957 000 1 335 000 1 622 000 Forrás: CIA The World Factbook
Brazília és Mexikó jellemző demográfiai folyamatok Brazília és Mexikó népességének korszerkezete: Brazília 21,9 69,5 8,6 Mexikó 26,6 66,1 7,3 Magyarország 14,7 65,8 19,5,0 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0-14 15-64 65- Népességnövekedés éves mértéke Brazíliában 7,1 ; Mexikóban 10,9. Születéskor várható élettartam Brazíliában 74,3 év; Mexikóban 76,3 év. Forrás: CIA The World Factbook
Brazília és Mexikó etnikai és vallási jellemvonások 28 Mexikó és Brazília etnikai összetétele: 1 0,4 1,1 9 fehér 7,6 47,7 fehér kevert (mesztic) kevert (mesztic és mulatt) indián fekete egyéb indián egyéb 62 43,1 Mexikó és Brazília vallási összetétele: 4,6 8 4,7 római katolikus protestáns egyéb, ismeretlen nem vallásos 5,2 8 22,2 római katolikus protestáns egyéb, ismeretlen nem vallásos 64,6 82,7
Brazília és Mexikó urbanizációs trendjei Brazília és Mexikó legnagyobb városai és agglomerációik (ezer fő) Város Népesség (2010/2015) Város Népesség (2010) São Paulo 11 250 (21 240) Mexikóváros 8 920 (20 100) Rio de Janeiro 6 300 (12 330) Tijuana 1 700 (1 900) Salvador da Bahia 2 680 (3 980) Puebla 1 590 (2 730) Brasília 2 570 (4 280) Guadalajara 1 500 (4 430) Fortaleza 2 450 (4 020) León 1 450 (1 610) Belo Horizonte 2 370 (5 870) Ciudad Juárez 1 320 (1 500) Manaus 1 800 (2 570) Monterrey 1 130 (4 100) Curitiba 1 700 (3 540) Mérida 970 (2 190) Recife 1 540 (3 940) Toluca 820 (1 940) Porto Alegre 1 410 (4 280) Ecatepec de Morelos (1 660) A városlakók aránya Brazíliában 86%; Mexikóban 79%.
Brazília és Mexikó GDP-növekedésének üteme, % 1961-2017 között http://data.worldbank.org/
Forrás: CIA The World Factbook Brazília és Mexikó világgazdasági szerepe Brazília és Mexikó ágazati gazdasági jellemzői 2017-ben: 2017 Brazília Mexikó Magyarország GDP/fő (PPP, USD) 15 600 19 900 29 600 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50,2 72,7 64,5 61,9 39,8 20,7 31,9 24,1 6,6 10 3,6 13,4 Brazília GDP Brazília Fogl Mexikó GDP Mexikó Fogl Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások
Brazília exportjának alakulása Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/
Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Brazília és Mexikó világgazdasági szerepe Brazília külgazdasági orientációi 2016-ban EXPORT Kína (20%) USA (12%) Argentína (7%) Hollandia (5%) Németország (4%) IMPORT USA (21%) Kína (15%) Németország (7%) Argentína (6%) Dél-Korea (3%) Mexikó külgazdasági orientációi EXPORT USA (74%) Kanada (6%) Kína (3%) Németország (1%) Japán (1%) IMPORT USA (54%) Kína (15%) Japán (4%) Dél-Korea (3%) Németország (3%)
Sorszám Erőszakos halálesetek száma 10.000 lakosra 1 111.33 2 111.19 3 106.63 4 102.56 5 100.77 6 84.79 7 83.48 8 83.32 9 80.28 10 71.38 11 70.26 12 70.10 13 65.83 14 63.94 15 62.25 16 59.71 17 59.06 18 58.88 19 58.81 20 56.16
A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2017) Brazília USA Argentína Ausztrália Hollandia Thaiföld Franciaország Új-Zéland Indonézia India 0 5 10 15 20 25 30 35 milliárd USD Forrás: FAOSTAT
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó mezőgazdasága: népélelmezés fontossága, de exportra is jut; trópusi-szubtrópusi éghajlat (trópusi talajváltó és ültetvényes gazd.) - erdőirtás; Dél-Brazíliában mérsékelt övi is (ranchgazdálkodás), Mexikóban differenciáló hegyvidék: - tierra caliente (1000 m-ig kakaó, vanília), - tierra templada (1000-2000 m-ig cukornád, rizs, kávé, gyapot), - tierra fria (4000 m-ig búza, kukorica, tűlevelű erdők, rétek), - tierra helada (4000 m fölött mg-ilag nem hasznosított); kedvezőtlen birtokszerkezet (ejido-rendszer, latifundiumok); domináns növénytermesztés, de így is óriási állatállomány; fakitermelés és óriási mg-i erdőirtás.
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen 310504 100 Forrás: FAO AQUASTAT 2015
Kávé (2016) Kakaó (2016) Cukornád (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Brazília 3 019 051 Vietnam 1 460 800 Kolumbia 745 084 Indonézia 639 305 Etiópia 469 091 Honduras 362 367 India 348 000 Peru 277 760 Guatemala 236 145 Uganda 203 535 Mexikó 151 714 Laosz 136 600 Kína 114 339 Nicaragua 114 307 Elefántcsontpart 102 960 Costa Rica 87 490 Fülöp-szk. 68 823 Pápua Új-Guinea 58 894 Tanzánia 52 257 Madagaszkár 46 882 Elefántcsontpart 1 472 313 Ghána 858 720 Indonézia 656 817 Kamerun 291 512 Nigéria 236 521 Brazília 213 843 Ecuador 177 551 Peru 107 922 Dominikai Közt. 81 246 Kolumbia 56 163 Togó 51 627 Pápua Új-Guinea 44 943 Mexikó 26 863 Uganda 24 233 Venezuela 23 254 India 16 602 Sierra Leone 14 714 Guinea 14 181 Haiti 13 142 Guatemala 11 567 Brazília 768 678 382 India 348 448 000 Kína 123 059 739 Thaiföld 87 468 496 Pakisztán 65 450 704 Mexikó 56 446 821 Kolumbia 36 951 213 Ausztrália 34 403 004 Guatemala 33 533 403 USA 29 926 210 Indonézia 27 158 830 Fülöp-szk 22 370 546 Argentína 21 990 823 Kuba 18 890 972 Vietnám 16 313 145 Egyiptom 15 760 418 Dél-afrikai Közt. 15 074 610 Mianmar 10 437 058 Peru 9 832 526 Ecuador 8 661 609 Forrás: FAO Yearbook 2018
Szójabab (2016) Rizs (2016) Kukorica (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) USA 117 208 380 Brazília 96 296 714 Argentína 58 799 258 India 14 008 000 Kína 11 966 328 Paraguay 9 163 030 Kanada 5 827 100 Ukrajna 4 276 990 Bolívia 3 204 639 Oroszország 3 135 177 Uruguay 2 208 000 Olaszország 1 081 340 Indonézia 967 876 Dél-afrikai Közt. 742 000 Nigéria 588 201 Szerbia 576 446 Mexikó 509 114 Koreai NDK 348 452 Franciaország 338 864 Románia 263 380 Kína 211 090 813 India 158 756 871 Indonézia 77 297 509 Banglades 52 590 000 Vietnam 43 437 229 Mianmar 25 672 832 Thaiföld 25 267 523 Fülöp-szigetek 17 627 245 Brazília 10 622 189 Pakisztán 10 412 155 USA 10 167 050 Kambodzsa 9 827 001 Japán 8 044 000 Egyiptom 6 300 000 Nigéria 6 070 813 Koreai Közt. 5 624 607 Nepál 4 299 079 Laosz 4 148 800 Sri Lanka 4 117 336 Madagaszkár 3 815 849 USA 384 777 890 Kína 231 837 497 Brazília 64 143 414 Argentína 39 792 854 Mexikó 28 250 783 Ukrajna 28 074 610 India 26 260 000 Indonézia 20 369 551 Oroszország 15 309 813 Kanada 12 349 400 Franciaország 12 131 249 Románia 10 746 387 Nigéria 10 414 012 Egyiptom 8 001 411 Etiópia 7 847 175 Dél-afr. Közt. 7 778 500 Magyarország 7 406 815 Szerbia 7 376 738 Fülöp-szk. 7 218 817 Olaszország 6 839 499 Forrás: FAO Yearbook 2018
Banán (2016) Ország Mennyiség (t) India 29 124 000 Kína 13 324 337 Indonézia 7 007 125 Brazília 6 764 324 Ecuador 6 529 676 Fülöp-szigetek 5 829 142 Angola 3 858 066 Guatemala 3 775 150 Tanzánia 3 559 639 Ruanda 3 037 962 Costa Rica 2 409 543 Mexikó 2 384 778 Kolumbia 2 043 668 Vietnám 1 941 935 Egyiptom 1 341 478 Kenya 1 288 588 Pápua Új-Guinea 1 224 553 Kamerun 1 187 547 Dominikai Közt. 1 079 781 Thaiföld 1 075 251 Narancs (2016) Ország Mennyiség (t) Brazília 17 251 291 Kína 8 550 865 India 7 503 000 USA 5 160 000 Mexikó 4 603 253 Egyiptom 3 438 030 Spanyolország 3 137 546 Indonézia 2 138 474 Irán 1 944 023 Törökország 1 850 000 Pakisztán 1 592 944 Olaszország 1 495 067 Dél-afrikai Közt. 1 366 002 Argentína 1 032 446 Grögország 918 937 Marokkó 909 237 Algéria 892 764 Szíria 799 397 Ghána 690 130 Vietnám 636 919 Kókusz (2016) Ország Mennyiség (t) Indonézia 17722429 Fülöp-szk 13825080 India 11127898 Brazília 2649246 Sri Lanka 2520095 Vietnám 1469960 Pápua Új-Guinea 1191438 Mexikó 1157481 Thaiföld 815406 Tanzánia 555836 Mianmar 531730 Malajzia 504773 Ghána 380380 Dominikai Közt. 374474 Salamon-szk. 341876 Vanuatu 336988 Kína 316579 Nigéria 283744 Jamaica 255411 Mozambik 248394 Forrás: FAO Yearbook 2018
Manióka (2016) Ország Mennyiség (t) Nigéria 57134 478 Thaiföld 31161 000 Brazília 21 082 867 Indonézia 20 744 674 Ghána 17 798 217 Kongói DK 14 677 809 Vietnám 11 045 184 Kambodzsa 10 206 514 Angola 9 981 245 Mozambik 9 100 000 Tanzánia 5 575 304 Kamerun 5 501 749 Malawi 5 088 595 Kína 4 794 262 Sierra Leone 4 778 393 India 4 554 000 Benin 4 317 642 Ruanda 3 537 566 Elefántcsontpart 3 210 614 Paraguay 3 166 800 Nyersgumi (2016) Ország Mennyiség (t) Thaiföld 4 476 636 Indonézia 3 157 780 Vietnam 1 035 333 India 952 806 Kína 811 344 Malajzia 673 513 Fülöp-szk. 362 626 Guatemala 332755 Elefántcsontpart 310655 Mianmar 221 670 Brazília 189 377 Nigéria 156 341 Sri Lanka 130 940 Libéria 73 710 Mexikó 62 351 Kamerun 55 510 Gabon 24 895 Ghána 22 427 Ecuador 20 308 Guinea 16 566 Gyapot (2014) Ország Mennyiség (Mt) India 6 188 000 Kína 6 178 318 USA 3 593 000 Pakisztán 2 374 481 Brazília 1 412 227 Üzbegisztán 1 106 700 Ausztrália 885 100 Törökország 846 000 Argentína 327 000 Görögország 308 000 Mexikó 302 000 Burkina Faso 265 500 Mali 232 748 Türkmenisztán 195 000 Mianmar 168 000 Elefántcsontpart 132 000 Tádzsikisztán 123 000 Egyiptom 113 000 Nigéria 105 000 Benin 102 600 Forrás: FAO Yearbook 2018
Sertés (2016) Szarvasmarha (2016) Csirke (2016) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (ezer db) Kína 456 773 355 USA 71 500 400 Brazília 39 950 320 Spanyolország 29 231 595 Vietnám 29 075 315 Németország 27 376 056 Oroszország 21 506 497 Mexikó 16 753 231 Mianmar 16 524 336 Kanada 12 770 461 Franciaország 12 709 379 Hollandia 12 479 000 Dánia 12 383 000 Fülöp-szk. 12 199 442 Lengyelország 10 865 318 Dél-Korea 10 366 779 Japán 9 313 000 India 9 084 612 Olaszország 8 477 930 Indonézia 8 114 488 Brazília 218 225 177 India 185 987 136 USA 91 918 000 Kína 84 523 418 Etiópia 59 486 667 Argentína 52 636 778 Pakisztán 42 800 000 Mexikó 33 918 906 Szudán 30 559 650 Tanzánia 27 015 712 Ausztrália 24 971 349 Banglades 23 785 000 Kolumbia 22 610 101 Nigéria 20 560 933 Kenya 20 529 190 Franciaország 19 325 515 Oroszország 18 991 955 Venezuela 16 574 368 Mianmar 16 570 928 Indonézia 16 092 561 Kína 5 155 635 Indonézia 2 053 397 USA 1 971 947 Brazília 1 352 291 Irán 1 025 815 India 774 250 Mexikó 549 125 Pakisztán 505 902 Oroszország 490 418 Törökország 329 011 Japán 310 128 Malajzia 305 058 Mianmar 296 267 Vietnám 277 189 Thaiföld 272 319 Banglades 268 393 Bolívia 201 475 Marokkó 198 710 Szaúd-Arábia 187 000 Ukrajna 186 354 Forrás: FAO Yearbook 2018
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Pemex), emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó: nemes- és színesércek. Brazília vasérc, mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit AL-kohászat (Belém).
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2016 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2016-ban, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
A világ bioüzemanyag-termelésének megoszlása 2015-ben Forrás: www.ren21.net
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó feldolgozóipara: Brazília: importhelyettesítő iparosítás a mg-i és bányászati nyersanyagokra; majd exportorientált beruházások (autóipar - Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben); Mexikó: maquiladora szektor fontossága GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (1,2 millió alkalmazott); az export 90%-át a feldolgozóipar adja. Brazília és Mexikó szolgáltató szektora: Brazília: futball VB (2014), Rio de Janeiro olimpia (2016) 10 milliárd $-os deficit; Mexikó: bevásárló-turizmus; indián emlékek; tengerparti turizmus (Cancún, Acapulco);
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1,6 10+1. Svédország 24,6 10+1. Guyana 1,7 10+1. Kanada 1,6
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2014-ben Forrás: International Iron and Steel Institute
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2016-2017 között, % 1. Kína 29 015 434 3,2% 2. USA 11 189 985-8,1% 3. Japán 9 693 746 5,3% 4. Németország 5 645 581-1,8% 5. India 4 782 896 5,8% 6. Dél-Korea 4 114 913-2,7% 7. Mexikó 4 068 415 13,0% 8. Spanyolország 2 848 335-1,3% 9. Brazília 2 699 672 25,2% 10. Franciaország 2 227 000 6,5% 10+1. Kanada 2 199 789-7,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői kiegészítés Brazília és Mexikó mezőgazdasága: Mexikó: kukorica, bab; Magasföldön: búza, árpa; nedvesebb folyóés tengerpartokon: rizs; kávé (Chiapas, Oaxaca, Veracruz); kakaó (Chiapas, Tabasco); gyümölcs- és zöldségfélék; paradicsom és paprika (Csendes-óceán partvidéke; Tabasco); cukornád (Coloradodeltavidék, Veracruz); gyapot (Rio Grande, Oaxaca is); dohány (Veracruz, Oaxaca); agavefélék. Szarvasmarha-tenyésztés; világ egyik legnagyobb méztermelője. Brazília: cukornád (ÉK-Brazília, Sao Paulo) bioetanol; kávétermelés (Sao Paulo); szója; citrusfélék; kukorica; rizs; búza; ÉK-en: gyapot, szizál, kakaó; innen származik a kaucsukfa. A világ legnagyobb külterjes szarvasmarha-tartója; sertéstartás (Paraná állam). Kiemelkedő a fakitermelés szerepe (rablógazdálkodás).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői kiegészítés Brazília és Mexikó bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Tampico, Posa Rica, Minatitlán) Pemex; emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó az 1. ezüstkitermelő (NY-i Sierra Madre (Zacatecas, Chihuahua, Durango)); arany (Sonora, Durango); rézérc (Sonora); cinkés ólomérc (Chihuahua, Zacatecas); vasérc; kősó; kén; fluorit; gipsz. Brazília vasérc (Minas Gerais, Carajás), mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit (Minas Gerais, Pará) AL-kohászat (Belém), fontos az ónérc-kitermelés; kaolin- és grafitkészletek a legnagyobbak között + drága- és féldrágakövek, gyémánt.
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői kiegészítés Gátak pro- és kontra Érvek mellettük Sokoldalú hasznosítás: öntözés, villamos energia, árvízvédelem, ivóvíz, rekreáció, hajózás; Iparfejlesztést megalapozó infrastruktúra, exportkapacitások telepítésének lehetősége, impulzusok a regionális fejlődés számára; Munkahelyteremtés; Érvek ellenük 40 80 millió ember elűzése, áttelepítése szerte a világon, megfelelő kompenzáció elmaradása; Államháztartást megterhelő beruházások, eladósodás, más fejlesztések elől a források elszívása; Ökológiai károk, a gátak alatt élő népesség életlehetőségeinek korlátozása (költségek és hozamok egyenlőtlen megoszlása); Forrás: Kreutzmann, H. 2004 alapján Molnár Ernő szerkesztése
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői kiegészítés Brazília feldolgozóipara: A XX. században importpótló iparosítás a mg-i, bányászati termékekre alapozva; nehézipari fejlesztés > eladósodás; majd külkereskedelmi nyitással export-orientált külföldi tőkebefektetések (pl. autóipar); Brazília iparosodása cukorgyártással és kohászattal indult (Minas Gerais); I. vh. idején élelmiszeripar (Porto Alegre; Goiania, Cuiabá); gyógyszeripar, vegyipar (petrolkémia: Salvador, festékipar: Recife); II. vh. idején exportképes vas- és acélipar (Volta Redonda, manapság Belo Horizonte térségében), az 1950-es évektől külföldi cégekkel kiépülő autóipar ( follow sourcing ) (Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben, Curitiba); hadiipar (Sao José dos Campos); híradástechnika, elektronika (Campinas, Manaus).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői kiegészítés Mexikó feldolgozóipara: Meghatározó szerepet játszik a maquiladora-szektor (exportorientált ipari üzemek főleg USA, Japán, Németo., Dél-Korea érdekeltségei); az olcsó munkaerő és az állami politika a fő motiváló; - mára a GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (3.800 üzem), 80%-uk a határmenti államokban (Nuevo Laredo; Ciudad Juárez); - problémák: nem érvényesülő multiplikátor-hatás, munkaerő kizsákmányolása, környezeti problémák; Az export 90%-a a feldolgozó-iparhoz köthető: gépipar (Mexikóváros, É- Mexikó, VW - Puebla); élelmiszer- és textiliipar (Veracruz); vegyipar (petrolkémia); vas- és acélipar (Monterrey), kohászat, építőanyag-ipar, elektronika high-tech export (Guadalajara).
Brazília és Mexikó szolgáltató szektorának jellemzői kiegészítés Brazília és Mexikó szolgáltató szektora: Brazília: Sao Paulo és Rio de Janeiro vezető gazdaságirányító és pénzügyi központok; kikötők (Tubarao, Itaqui, Sepetiba, Santos). Mexikó: Mexikóváros a legnagyobb repterek között, vezető szolgáltató centrum; kiemelkedő forgalmú a pánamerikai autóút; idegenforgalom tengeri fürdőhelyek (Acapulco, Cancún), indián kultúra emlékei (Mexikóváros, Chichén Itzá), bevásárlóturizmus (Tijuana, Ciudad Juárez, Nuevo Laredo, Reynosa) a határ mentén;
Felhasznált források: PROBÁLD FERENC (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.