A gyorsan növő fenyők termesztése DK. SZONYI LÁSZLŐ Az ERTI tudományos ülésszakán két évvel ezelőtt, 1966-ban hallottunk először arról, hogy a gyorsan növő fenyők termesztése iránt világszerte megnőtt érdeklődésnek Magyarországon is van bizonyos visszhangja. A gyorsan növő fenyők termesztése indokolt. Fenyő iparifában tartamosán hiányunk van annak ellenére, hogy a hazai fenyőkitermelést 15 év alatt megkétszereztük és az importot több mint a felével növeltük. A gyorsan növő fenyők termesztése lehetséges. Hazai állományaink termőhelyi, fatermési, egészségügyi értékelése megtörtént, a termesztéshez lenne elegendő magunk, a korszerű eljárások bevezetésére műszakilag vállalkozhatunk. A gyorsan növő fenyők termesztésének keretei reálisan becsülhetők. 30 000 ha fordítható erre a célra. E területen 30 35 év múlva, évente 200 000 m 3 -rel több fenyőt kaphatunk. Jelenleg évente ekkora fatömeggyarapodástól esünk el. A gyorsan növő fenyők termesztése nem csökkenti az értékes kemény lombos fafajaink által elfoglalt és a gyorsan növő lágy lombos fafajok céljára fenntartandó területeket. Mindezeket a körülményeket 1966-ban részletesen elemeztük, értékeltük, vitattuk. Ismereteink, külföldi és hazai tapasztalataink azóta sokat bővültek. Ma már a megoldási módokat elemzik élenjáró gazdaságaink még hozzá saját tapasztalataikon. Ma már nem az a kérdés: hogyan kezdjük? Ma már arra keresünk választ: hogyan folytassuk tovább? A továbbiakban az e kérdést felvetőknek igyekszem áttekintést adni arról,. mi az, amit a gyorsan növő fenyők termesztése terén korszerűnek tartanak, mi a magyarországi helyzet és mit célszerű tenni elmaradottságunk felszámolására? Lássuk tehát először: mi jellemzi ma a korszerű termelést és mi a hazai helyzet? A magellátás tekintetében azt tartják jónak, ha a mag a termőhelyen nagy fatömeg megtermelésére képes állományról származik. Javítja a magkészlet értékét, ha az állomány legjobb egyedeiről gyűjtik. Az ültetvényekben termelt magkészlet örökíti a legjobb tulajdonságokat. Idegen származások bevezetése gyakran növelheti a termelés biztonságát vagy eredményességét. A duglászfenyő esetében például éppen a származás nagyban meghatározza a terméseredményeket. A magvak származását a létesített erdő nyilvántartásaiban feljegyzik. Legbiztosabbak a saját gyűjtések. A kereskedelmi, de a tárolt tételek eredete, termesztési értéke világszerte kérdéses. Magyarországon a magszükséglet minden gyorsan növő fenyőre hazai forrásból fedezhető lenne akkor, ha azt begyűjtenők és korszerű eljárások kereteiben hasznosítanék. Hazai magtételeink eredete is kevés esetben biztos, származását, sorsát nem kísérik eléggé figyelemmel. A luc-, a vörös- és a származásra, legérzékenyebb duglászfenyő származásait nagy arányú nemzetközi kísérletek kereteiben vizsgálják, üzemi munkákban figyelik. A vörösfenyő üzemi magtermelő plantázs telepítését 1968. évben, a luc kísérleti plantázsát 1969 tavaszán kezdik. Megoldatlan az országos tárolás. Csemetenevelés. A legjobb külföldi kereskedelmi csemetekertek viszonylag' nagyok, nagymértékben gépesítettek, öntözőberendezéssel, védelmi eszközökkel és szerekkel ellátottak. Talajukat igen szigorú üzemterv keretében szerves és szervetlen trágyákkal kezelik. A szabadföldi, hideg- és melegágyi eljárásokat még ugyanazon csemete nevelése során is gyakran kombináltan alkalmazzák
együtt. Csak a legjobb anyagot adják ki. E csemeték árai számunkra elképzelnetetlenül nagyok, de a vevő számára igen gazdaságosak. Különleges értékű anyagaikat megmaradást segítő tartósítókban földlabdával adják ki. A csomagolást, gyakran a szállítást is a kert végzi. Az üzemi kerteket a felújítási területek közvetlen közelében, az iskolázást gyakran magán a területen végzik. Ma Magyarországon a gyorsan növő fenyők csemetéinek nevelése is lényegében a hagyományos keretek között folyik. A termőképesség fenntartását célzó gazdálkodás sok helyen akadozik. A gépesítettség, az ezzel feltárható talajjavító, nevelési, vegyszeres védekező stb. eljárások kezdetlegesek. A hideg- és melegágyas nevelési, korszerű szállítási módszerek iránt most kezd érdeklődés mutatkozni. Csak hagyományos méretű csemetét nevelünk. Nincs különleges szakmunkásképzésünk. Üzemi kertjeink helye nem igazodik a felújítási gócokhoz és a szállítás gyakran nagy távolságra, hagyományos módszerekkel történik. A felújítások. A gyorsan növő fenyők termesztése nagyobb szakértelmet, több, a szokványostól eltérő üzemi, gazdálkodási, védelmi feladatot jelent. Ezért vonják össze az ilyen munkákat egy-egy kisebb kezelési egység erdészet területére. A termőhely adottságain kívül az állományok állapota, kora, a feltáró hálózat, a rendelkezésre álló munkaerő a döntőek. A termelési tervet összehangolják a fakitermelési és beruházási programokkal. Magyarországon a gyorsan növő fenyőket hagyományos eljárások keretei között rendszerint elegyítik. Adataink szerint gyorsan növő fenyők talán a vörösfenyő kivételével elegyetlen kultúrákban adnak kiemelkedő eredményeket. A szálanként elegyített hagyományos méretű csemetéket a sarjak elnyomják. Az erdővédelem biológiai előírásait a gazdálkodás egyre kevésbé tudja követni, de megfelelő vegyszeres és kombinált módszerek alkalmazása esetén ez kevésbé is tűnik indokoltnak. A termőhely megválasztása. Laza, jó tápanyag- és vízellátottságú, a gyors növekedés levegő- és vízszükségletét megfelelően kielégítő talajokat keresnek, a fafajokat a klímaövnek megfelelően választják meg. Számolnak a fafajok alkalmazkodási képességével. Leromlott talajokat előzetes, vagy a telepítéssel részben egyidőben végzett meliorálással javítanak fel. Nemcsak az erdők hagyományos területén belül dolgoznak. A magyarországi termőhelyértékelés a gyorsan növő fenyők termesztésére alkalmas termőhelyek kiválasztását üzemi keretekben is meg tudja oldani. Talajelőkészítés. Az eljárásokat a termőhely tulajdonságai, a gazdaságossági megfontolások határozzák meg. A legnagyobb teljesítményeket a teljes, forgatásos talajelőkészítés útján érik el. Ez lehetővé teszi a teljes gépesítést, elsősorban a telepítést közvetlenül követő időszakban. A legkorszerűbb tuskóeltávolító gépek, gyökérfésűk stb. rendelkezésre állanak. A talaj előkészítést zöldtrágya után követi a telepítés. Talajkímélési vagy gazdaságossági okokból több helyen eltekintenek a tuskók kiemelésétől és részleges, forgatásos vagy forgatás nélküli mélylazításos eljárásokat alkalmaznak. A sajátos géppark legtöbb egysége bevezetett mezőgazdasági vagy földmunkagép. A mélylazítás erdőterületen is alkalmazható célgépei ismeretesek. Ma Magyarországon a lankás dombvidéken a mélyforgatásos talaj előkészítést tartják a legjobbnak. Megoldatlan a kötöttebb talajokon a tuskókiemelés, a gyökéreltávolítás. A tuskó értékesíthetetlen, ezért az eljárás terjedése mégis korlátozott. A részleges, sekély forgatásos talaj előkészítés eljárásai hazánkban nem ismeretesek. A domb- és hegyvidéken a padkás talaj előkészítés alkalmas termőhelyen az előzőnél kisebb, de kielégítő hatású, nemritkán egyedüli lehetőség. A mélylazításos eljárást üzemi gyakorlatunk nem ismeri. A felújításra előkészítés egyik legkorszerűbb eljárása a Mátrában alakult ki, ennek során a vá-
gást követő év nyarán vegyszeresen szorítják vissza a sarjakat és a gyomokat, ősszel padkáznak, és tavasszal telepítenek. A tányéros, fészkes talaj előkészítés hagyományos méretű csemetével felújításokban igen kis eredményt ad. Telepítés. Nagyméretű csemeték tág hálózatú telepítésétől várnak ma legtöbbet. Különlegesen nevelt 1 m körüli magasságú csemetéket fafaj szerint eltérően 2 m körüli soros vagy négyzetes alaphálózatba telepítik. Géppel rendszerint csak egyirányban ápolnak. Rendszeresen trágyáznak. Köztest ritkán termelnek. Magyarországon ez az eljárás még alig ismert, terjedése azonban több erdőgazdasági tájon várható. Hagyományos csemeték és növénytávolság esetén a 2 m-t meghaladó távolságban levő padkákra telepített olyan felújítások ígéretesek, amelyekből a padkán 2 m körüli távolságban hagyják meg a legígéretesebb egyedeket, a köztük levőket pedig értékesítik. A nagy csemete alkalmazása nemcsak a padkán, hanem a felújítások hézagaiban tányéros eljárással is eredményes. A szállítás gondosságot követel, módszere kialakítható. Nevelés. A tág hálózatú telepítések rövidebb vágás esetén szinte beavatkozás nélkül nőnek fel. A hosszabb termelési időt igénylő választékokat többszöri hagyományos beavatkozással nevelik fel. Az eredményes nevelés munkáját lényegesen leegyszerűsíti a tág hálózat. A hazai erdőnevelési munkákat a kutatás megfelelően el tudja látni gyakorlati útmutatással. VédeZem. A gyorsan növő fenyőt termelő csemetekerteket, telepítéseket rendszeres erdővédelmi felügyelet ellenőrzi. A károsítok és leküzdésük módja a hagyományossal megegyező. Helyes telepítési, művelési eljárások lényegesen csökkentik a veszélyt. Üj károsítok és tömegesebb méretű károk fellépésével számolni kell. A hazai erdővédelem már most rendszeres felügyeletet gyakorol a fenyőtelepítések egészségügyi állapota felett és hatékony védekező eljárásokat ajánl. Kutatás. A gyorsan növő fenyőfélék termesztésével kapcsolatban a kutatás egyes államokban önálló intézetek kereteiben folyik; az eredményeket bemutató és kísérleti üzemben vezetik be. A kutatás sokrétű és szerteágazó. Magyarországon ma a gyorsan növő fenyőkkel kapcsolatos kutatás felfejlődőben van. A Keszthelyi, a Mátrai, a Keletbükki Erdőgazdaság területén 100 ha nagyságrendű bemutató telepeken származási, telepítéstechnikai bemutató területek létesítését kezdték meg az ERTI és az erdőgazdaságok teljesen üzemi keretek között. Megindultak a kiterjedt nemzetközi származási kísérletek. Milyen lehetőségeink vannak az egyes gyorsan növő fenyőfélék magyarországi termesztésének megkezdésére? A luc termesztése akadálytalanul fejleszthető. Termőhelyigényét, a számára alkalmas termőhelyek jellemzőit ismerjük. A magyarországi legjobb állományokat kijelölték, azok utódanyaga is jobb az átlagosnál. Csemetenevelése, telepítése hagyományos eljárásokkal is eredményes, üzembiztosan és gazdaságosan nagyobb fatömeget ad, mint a leváltandó állomány. A kutatás a nemzetközi származási, telepítéstechnikai és nevelési kísérletek eredményeit fokozatosan tudja a gyakorlat rendelkezésére bocsátani. Értékesítési probléma nincs,- a luc vékony választékai is keresettek. A vörösfenyő termesztése akadálytalanul fejleszthető. A fafajra a fentiek állanak azzal a különbséggel, hogy a vörösfenyő nemesítése előrehaladottabb, az üzemi magtermelő ültetvény telepítését 1968 tavaszán megkezdik. A simafenyő termesztése meghatározott termőhelyen jelentősen fejleszthető.
A fafa j populációj a nagymértékbe n homogén, e z megkönnyíti a telepítést, a kezelést. Termőhelyigényét, a telepítésr e alkalma s termőhelye k jellemzői t ismer - jük. A z itt álló rontot t erdő k helyé n lényegese n nagyob b arány ú telepítés e lehetséges é s indokolt. A duglász termesztése meghatározott termőhelyeken jelentősen fejleszthető. Telepítésér e alkalma s termőhelyeke t é s eljárásokat ismerjük. E fafa j növekedésében érzi k azonba n leginkáb b a származá s hatása. Vanna k viszon t kiváló növekedés ű haza i állományaink. Eze k magjána k szakszer ű begyűjtés e é s felhasználása lehetséges, nélkülözhetetlen, elmaradás a értéke s fatömegektő l fosztja me g a népgazdaságot. Milyen akadályai vannak a gyorsan növő fenyők termesztése megkezdésének? Az élőfakészle t gyorsa n növ ő fenyőkke l val ó növeléséne k legnagyob b aka - dálya m a az, hogy sem maga az élőfakészlet, sem a fafajcserét követő változások nem értékelhetők, a változáso k ne m becsülhetők, ne m tervezhetők é s nem kísérhetők nyomon. Az erdőgazdának a legutóbbi időki g ne m volt érdek e e fenyők ilye n cél ú telepítése, ső t az ezzel jár ó munk a é s költségtöbblet visszatar - tották attól. A felújításo k értékosztályb a sorolás a azonba n értékesebbne k is - meri e l azt a munkát, amel y a termőhelye t maximálisa n hasznosíthat ó fafaj t a korszer ű gazdálkodá s legtöb b elemé t tartalmaz ó módszerre l telepíti. Fékező a külföldi fenyvesítések sokféle ellentmondó és fel nem oldott tapasztalata. Károsíto k elszaporodása, a termőhely leromlása, a fatermé s fokoza - tos csökkenés e a néme t é s a csehszlovákia i nag y lucosításo k közismer t tapasz - talatai. Nálun k olya n méret ű elegyetle n lucfenyőtelepítése k ismeretlene k é s nem is várhatók. Termőhelyein k i s annyira gazdagok, hog y a z első generáci ó a legkritikusabbakon se m okoz talajromlást. A fatermelés t szolgál ó gyorsa n növ ő fenyveseink egészségügy i állapot a mé g a tömegesebb telepítésekbe n se m ad okot különösebb aggodalomra. A vélemén y mégi s tartj a magá t é s a tényeket, teendő - ket ismertetése k ellenér e i s kevéss é ismerő k előt t a z óvatoskodás ne m kis hatású érv. Fékező a hazai fenyvesítések több sikertelensége. A legutóbb i nagyob b fenyvesítés minteg y 15 éve, nag y átalakuláso k időszakána k kezdeté n indult. Az erdőgazdaság rendszere s feladatai t i s erőfeszítése k árá n oldott a meg. Nagyob arányú fafajpolitika i fejleszté s részleteine k kimunkálás a é s végrehajtása meg - haladta lehetőségeit, erejét. így látjuk ez t ma, amikor a termőhelyértékelésnek, a fafajo k megválasztásának, a telepítés i technikána k számo s alapvet ő ismeret már gyakorlat i közkincs. Mindez t akko r mé g nélkülöztük. A telepítése k mégi figyelemre mélt ó talajvédelmet, ső t fiatermesztési funkció t i s töltenek be. Mindenekelőtt gazda g lehetősége t adna k a korszerű felismerése k bizonyítására, kifejtésére. A gyorsa n növ ő fenyő k termőhelyigényének, telepítés i eljárásaina k számos részlet e is ma már jól ismert. Fékező a többi fafajok területarányának féltése. A gyorsa n növ ő fenyő k telepítése ne m érinti a gyorsa n növ ő lág y lombo s fafajo k területeit, mive l ter - mőhelyigényük i s eltérő. Ne m érinti a z értéke s é s gazdaságosan fenntarthat vagy egyé b okokbó l védelme t igényl ő bükkösö k é s tölgyesek területé t sem. Fékező a vad nagy létszáma. E k u l t ú r á k a t általába n keríté s közöt t k e l l n e- velni éppe n úgy, min t a nagy teljesítmény ű lág y lombo s fafajokat.. Milyen javaslatok tehetők a gyorsan növő fenyők termesztésének meggyorsítására? A biztosa n értékesíthet ő gyorsa n növ ő fenyő k terület e négyszeresére, a z érintett területe k élőfakészlet e legaláb b kétszeresér e növelhető. b e ó s
A gyorsan növő fenyők telepítése évente 400 ha halmozott területen különösebb fejlesztési program nélkül is azonnal megkezdhető. A terület nem éri el az érintett erdőgazdaságoknak évente előírt rontott erdő átalakítási tervét, nem éri el az erdőgazdaságok által lehetségesnek tartott mértéket, mégis 30 év múlva legalább 60 000 m :i többletfatömeget biztosít évente. A lucfenyő és a vörösfenyő telepítése az exótákat megelőzően lényegesen nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben folyhat. Elsősorban az exótákat bemutató telepekre célszerű összpontosítani. A gyorsan növő fenyőket legalább erdészkerület nagyságú területen célszerű a termelés egészének tervezhetősége érdekében összpontosítani. A nagyértékű hazai gyorsan növő fenyőállományok minden magját gondosan kell begyűjteni. Ez országos feladat. A munkát nem kereskedelmi keretek között működő, országos maggyűjtő brigád oldhatja meg. Ez szervezheti a betárolandó készletekkel kapcsolatos munkákat is. A hazai értékes és a külföldi származású magvakból létesített állományokat üzemtervüeg rendszeresített megfigyeléseik alatt kell tartani. Elemi követelmény a származási adatok pontos rögzítése. Bízunk abban, hogy néhány év múlva további eredményekről, megvalósult elgondolásokról adhatunk számot. A kiskörei vízlépcső és hullámtéri tároló távlati képe Lapunk tavaly i 7. számában ismertettü k a második tisza i vízlépcsőve l kapcsolato s erdőgazdasági feladatokat. A MÉ M Tájékoztatási Osztály a álta l rendezet t sajtótájé - koztatáson bemutatot t ké p szemléletese n ábrázolj a a tároz ó kialakítását. A ké p bal alsó sarkába n látju k Kiskörét, fen t Tiszafürede t a víztükrö n áthúzód ó vasútvonallal. Az idézet t közleménybe n említet t 280 0 h a erdőterülete n kívü l a tároz ó igényb e ves z 9000 h a mezőgazdasági művelé s alat t áll ó területe t is. A vízlépcs ő kereke n egymilli ó hektárny i területe n lehetőv é tesz i 30 0 00 0 ha öntö - zését. A mezőgazdaságfejlesztése n kívü l 10, 7 m maga s duzzasztássa l lehetőv é tesz i évi, átlagosan 11 6 millió kw ó villamos energi a termelését, Kiskör e é s Tiszalök közöt t 12 0 km hosszo n a biztonságos hajózást, a z ár- és belvízvédelmi biztonsá g növelését, a foly ó szabályozását, a tárolóté r é s a z öntőzőcsatorná k menté n vízigénye s ipa r telepítését, 127 km 2 felületű a Balaton egyötödé t kitev ő mestersége s t ó létrehozásával egész - ségügyi, spor t é s üdülési lehetősége k fejlesztését. A másodi k tisza i vízlépcs ő létesítés e eddig i legnagyob b mezőgazdaság i beruházá - sunk. J. R. A kiskörei vízlépcső tervének makettje