I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata: A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági jellegő. A közigazgatási terület kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik, ami egyrészrıl adottság szinten, másrészrıl a célszerőség szintjén meghatározza a tájhasználatot. A cél az, hogy ez a tájhasználat a jövıben is megmaradjon. Ehhez a termıföld védelme alapvetı. Ezért a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltakat kell betartani. A termıföldet mővelési ágának megfelelıen kell hasznosítani, azon talajvédı gazdálkodást kell folytatni. A mély fekvéső területek feltöltése során is, be kell tartani a törvény elıírásait. A természet és tájvédelmi területek közelében a tájazonos, értékmegırzı mezıgazdasági termelési formákat meg kell ırizni. Az erdıterületek csekély területi aránnyal vesznek részt a tájformálásban, ezt a jövıben sem kell lényegesen változtatni. A közigazgatási terület a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezetébe tartozik, de a történelmileg kialakult tájszerkezetbe a megyei rendezési terv nem jelöl ki erdıtelepítésre övezetet. Ha esetileg új erdı telepítésére kerül sor, akkor az ıshonos fafajokat kell alkalmazni. Erdısítés védelmi, és rekreációs célból történhet. Mivel a terület széleróziónak kitett, ezért törekedni kell a véderdısávok telepítésére, utak fasorokkal történı szegélyezésére, talajkímélı technológiák alkalmazására, a megfelelı mővelési ág, és növényszerkezet megválasztására, kis adagokban történı öntözésre, miként azt a megyei rendezési terv is elıírja. A javasolt szélvédı erdısávok helyét a szerkezeti tervlap tartalmazza. A telepítésre javasolt fafajok kizárólag a tájra jellemzı ıshonos fajok lehetnek, a véderdısávokat szaktervezıvel kell megterveztetni. Az állattartás fejlesztése esetén az állattartó telep tájba illesztését meg kell oldani A település K-i felén kijelölt gazdasági terület tájba illesztését meg kell oldani. A térségben az ökoturisztikát erısíteni kell. Ez egyúttal a tájszerkezet és a tájhasználat stabilitását is erısíti. 1.2.Természetvédelmi javaslat. A mély fekvéső, idıszakosan víz alatt álló területek ökoturisztikai célu hasznosítását fokozni kell a jövıben, mivel ez egyúttal a természetes állapotok megırzését, stabilizálását is szolgálja. A közigazgatási terület természeti értékeinek megırzését többféle védelmi kategória is szolgálja. Ebbıl adódóan a különbözı védettségi kategóriákkal jelölt területek sok esetben fedik egymást. A területhasználatkor a természet védelme érdekében a védelem módját meghatározó jogi hátteret maradéktalanul figyelembe kell venni. A településszerkezeti terv tartalmazza a különbözı védelem alatt álló területek lehatárolását. A Duna-Dráva Nemzeti Park védett területeinek védelmével a 7/1996. KTM rendelet, és mellékletei foglalkoznak. A Natura 2000-es területekre vonatkozó rendelkezéseket a 275/2004 (X.8.) sz. kormányrendelet tartalmazza, 14/2010(V.11) KvVM rendelet által a pontos, helyrajzi számokra lebontott területi lehatárolás történt meg. Az országos ökológiai hálózat területétére vonatkozó elıírásokat a 2003. évi XXVI. Törvény által meghatározott Országos Terület Rendezési Terv (OTRT)tartalmazza.. Ugyanez a törvény foglalja magában a kiváló termıhelyi adottságú erdı- és szántóterületek területi lehatárolását, és a területhasználatokra vonatkozó elıírásokat. A megye területére vonatkozóan Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve,(Megyei Rendezési Terv) a Bács- I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 2
Kiskun Megye Önkormányzat Közgyőlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete alapján lépett életbe, és ez a rendelet is foglalkozik az ökológiai hálózat minısítésével, továbbá védelmére elıírásokat tartalmaz, melyet a területhasználat során be kell tartani. A nyitott szántóterületeket a Megyei Rendezési Terv széleróziónak kitett övezetbe sorolja, és elıírja a területek védelmét. A közigazgatási terület egészén figyelembe kell venni az un. természeti területek védelmét, melyeket az1996. évi LIII. Tv. (Természetvédelmi Törvény ) elıírásai is védenek. Ezek az erdı-gyep-nádas területhasználatokra vonatkoznak. Az 1996. évi LIII. Tv. (Természetvédelmi Törvény) elıírásai szerint ex lege védett minden forrás és víznyelı. 1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslat. A tájvédelmet szolgálja a tájhasználati és a természetvédelmi javaslat. A tájkép védelemét az OTRT és a Megyei Rendezési Terv is elıírja. Tájképvédelmi terület lehatárolását a szerkezeti terv tartalmazza. A területen belül a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tálképi értékek fennmaradása elsıdleges feladat. Az építményeket a szakma, és az OTRT, valamint a Megyei Rendezési Terv elıírásai szerint tájba kell illeszteni. 2.ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata Az utcafásítás a belterületi zöldfelületi rendszer hálózati eleme. Az utcakép egyöntetősége érdekében törekedni kell az utcák egyöntető, azonos fafajjal történı fásítására. Ahol a fa nem fér el, ott középmagasra nevelt cserje telepítése szükséges. Még fásítatlan utcákban, mint pl. az Újsor utca, Radnóti utca megoldható az egységes fásítás. Elınybe kell részesíteni a gömbkoronájú, alacsonyabb fafajokat, mint a gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), gömbkoronáju szivarfa (Catalpa bignoides Nana ), ezüsthárs Teri fajtája (Tilia tomentosa Teri ), hogy a légvezetékek biztonsága megmaradjanak. A belterületi zöldfelületi rendszer területi elemei részben az intézményekhez kapcsolódnak. Területi zöldfelületi elem még a településen belül található közparkok. A Hunyadi János utca által közbezárt rekultivált terület közparkként használható. A kialakított jó állapotot kell folyamatosan fenntartani. A Millecentenáriumi park értékes szép, esztétikai és ökológiai értéke is jó, ezt kell megırizni. Az intézményekhez kapcsolódó kerteket jó állapotúak. Az I. világháborús emlékmő környezetét jó állapotban kell folyamatosan fenntartani. Újabb közpark kialakítása, mint területi zöldfelületi elem nem indokolt. A tervezett sportpálya környezetét fásítani kell, kizárólag a tájra jellemzı ıshonos fafajokkal. Vannak olyan fák a belterületen, melyek megırzése, helyi védelem alá helyezése indokolt. Ezek a fák a következık: Fı u. 64 elıtti ezüsthárs (Tilia tomentosa), Dózsa Gy. u.2.- és 39 sz. házak elıtti, kislevelő hárs (Tilia cordata) fák melyek habitus, egészségi állapot, és a kor alapján védelemre érdemes helyi értéket képviselnek. I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 3
2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A meglévı, és még fejleszthetı területi közösségi célú zöldfelületi elemek elegendı zöldfelületi ellátottságot biztosítanak a településnek. Ezeken a területeken a pihenés, és a testedzés, - rekreálódás megoldható. 2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erısítésére vonatkozó javaslatok. Az ökológiai szerepet az erısíti legjobban a belterületen, ha a zöldterületek megfelelı minıségben való fenntartása folyamatosan biztosítva van. További területi bıvítés a belterületen a jövıben nem indokolt. A külterület az út menti védıfásításokat kell fejleszteni. I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 4
A külterületen a mezıgazdasági üzem tájba illesztése elmaradt, pótolni kell. A ref. templom mögötti szők átjárót a növényzet lágyítja, és vonzóvá teszi. Az I világháborús emlékmő növényzete kissé elburjánzott. I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 5
Az iskola udvarát a koros fák otthonossá teszik. Az iskolai sportpályája a biztonság érdekében mereven le van határolva, de a szomszédos növényzettel mégis barátságos. I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 6
A Hunyadi u. roncsolt felszíne a tájrendezés elıtt, és után. A települést kedvelik a gólyák, egy a gólyafészkek közül I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 7
A Hunyadi utcában található közpark, ápolt, rendezett. A hunyadi u-i parkban a 48-as, és a Millecentenáriumi emlékmő. I.4.1. Tájrendezés, zöldfelületi rendszer 8