Nro ió. -A' FELS. R. TSASZÁRNAK ÉS A. KIRÁLYNAK, KEGYELMES ENGED ELMÉR ÖL. Kőit Bétsbon Augustusnak 23-dik napján 1793- efztendöb Lengyel Orfzág. Y%Á ern ok nélkül vonogatlak magokat a' Lcn- ^ gyei király, és a' Grodriói diétának buzgóbb tagjai, B. Sievers Orofz követ által sürgetteteit teílyts hatalmú delegatiónak ki rendelésé, tol, előre el látták ök azt, hogy az illyen dele- ^gatió valósággal kisirtetbe fog esni, 's mindenre, -ca' mit a' Pétervári udvar akaránd, és kivánánd *-éá állani. Valósággal úgy is történt a' dolog. -Júliusnak 17-dik napján neveztetett ki az Orofz követnek kemény fenyegetése után a' kivánt delegatió, és már az emiitett holnapnak 22-ik nap. jfán, minden leg kissebb ki fogás néikúl helybas Q
hagyatott a'pétervárt udvarnak kívánsága, min. den vér ontás nélkül el nyerte azt, a' mire régúlta vágyakodik, t. i. a' vele határos Lengyel tartományoknak bírására. Mivel ez a' történet új epochát tsinál Európának krónikájában, és az illyen dolgoknak tudása nemtsak gyönyörűséges, hanem egyfzersmind fzükséges 'is az emberi társaságokban : ahozkepest fzoról fzóra ide irjuk azon eggyességnek tzikkelyeit, mellyeket a' Fels. Orofz Csáfzárné II Katalin, a' Gródnói diétához küldött követe B. Sievers által a' Lengyel közönséges társaságnak, nevezetesen a' nemzet képviselőinek által adatott, és a' mellyeket a' ki rendeltetett tellyes hatalmú delegalió, a' Lengyel királynak, és nemzetnek képében el is fogadott, ev meg erősített. Ez az eggyezés ekképen vagyon: Minthogy a' Lengyel Orfzági nyughatatlansá- gok és villongások, az Orofz Csáfzárné Ő Fel- sége sok rendbeli fzorgdlmatosságai után is, a' fzomfzéd tartományok bátorságának és tsen- dességének ártalmasak lenni láttattak: rn» )li ezen tekéntetre, mind azon sok költekezéseire i, nézve, mellyeket azoknak el hárítása végett magának okozott, kéntelen volt a' Jzomfzéd ha- talmasságokkal éggyet értvén, olly efzközok'rol gondolkodni, mellyek által maga végét el er- hesse. Ezen meg 'éggyezésnek következése, az Orofz Csáfzárné és Pruffziai király Ő Felségek által, a' Lengyel fö Rendeknek által adatt* " " mí *g k meg határozások vala. Minthogy t 0 tsak hamar azután Orfzág cvülése kezdett tar- tattatni és abban el is végeztetett, hogy a ket hatalmassággal baráttságosan fogna*» " 5 " e z e " agyakról tractálni: arra való nezje. a' Lengvel király és közönsége 5 "? C c - * e l * e e réízéröl, rendfcivűl való koyet; s " (,, r s «6 l v e - ársasag réfzéröl pedig, a' Tanáts, a' rmtt," " Tl UI?i - a z "raság, következendő ta"; 6 5 " fékben éggy ezrének meg : e g J;7 z - Mától fogva örökös baráltságj s TOesség fog a' két Statusok között- uralkodó
és ennek meg erösitésére arra kötelezik magokat a' két alkuvó réfz, hogy minden eddig való történetekről el fognak felejtkezni, és minden villongásnak tsiráját, a' melly által t. i. ezen fzinmutatás nélkül való baráttság fel böntattathatna, még első füvében meg fojtani. 2. Tz. Ezen örökös békesség kötelének nagyobb öfzve fzoritatására nézve,'jónak lenni találtatott mind a' két Birodalom határainak fzoros meg határozása. Meílyre nézve, örökösön, és meg másolhatatlanúl által engedi a' Lengyel közönséges Társaság ő Felségének az Orofz Csáfzárnénak, és minden u'tánna következendő maradékainak azon kornyékeket, mellyeket a' föld. nek mutató kártyáján ezek a' linéák, avagy vonások válafztanak el. Ez a' vonás Drunánál Semgalliának tsútsánál kezdődik el, a' Dvina vizének bal oldalán, innen Naroch és Dubravdn által, Wilna határainak hoffzában Stolpetzig; onnan Niesviefz, Pinsk, Kuniev, Wisgrodeck, No vagroblán által, Gallitziának határain egéfz Jáorlikig ábal megyén A' Lengyel király, és közönséges társaság, arra kötelezik magokat, hogy ezen vonás által eggymástól eí válalztatott tartományokra soha sem egyenesen, sem másképen semmi praetensiót, avagy just nem fognak magoknak tartani és formáim. 3. Tz. És nemtsak le mondanak a' Lengyel király és Rendek ezen Orofz Birodalom által el foglaltatott tartományokról, hanem ennekfetette az egéfz világ előtt kötelezik magokat azoknak örökös bírásáért., ' - " 4 Tz. Ellenben & Cs. Felsége is mind magára, mind maradékaira nézve', arra kötelezi magát, hogy semmi némít fzin alatt nem fog valamelly just gondolni, avagy tartani Lengyel Orfzágnak mostani birtokaira, ennekfelette azt is igiri, hogy Lengyel Orfzágot mostani birtokában meg tartani, és bátorságossá tenni igyekezni fog. Q 2
5 Tz. A' 4 ik tzikkelynek ereje által köta. lesnek lenni itili magát Ö.Felsége arra, hogy Leo yel Orfzágnak azon couslitniiójában, mellyet a' rengyel király ö Felsége, és a' közönséges társaság mostani környűl állásaihoz képest, és a' nemzetnek kivánsága fzerént, fziikségesnek lenni itilend, semmi akadályt nem teí'zen. És hogy semmit ne. kételkedjenek a' felöl, arra kötelezi rnagát, hogy nemtsak helybe fogja azon constiv tuliot hagyni;' hanem ennekfelette a' 4 dik tzikkclyben igirt garantirozást, hogyha magok kívánni fogják, arra is ki teijelzleui. 6 Tz. Minthogy mind a' két éggyezö félnek az a' feltett tzéllya, hogy mind' kettőjüknek jobbágyaik réfzesüihessenek' ezen fzoros égygyességnek és baráltságnak gyümöltseiben, kiváltképen élelmekre, 's más cgyékb fziíkségeikre tartozó terméseiknek, és kézéi munkáik által Szereztetett dolgoknak fzabados egsymásnak való el adása által, a' mennyire t. i. az'ö általok bé vetételt kereskedésbeli törvényekkel meg fog égygyezni; azt igirik eggymásnak, hogy mindenkor kéfzen fognak lenni, az ezen tái^vról való tractára. " '.. 7 Tz. Noha, a' 2 ik tzikkelyben fel jegyeztetett vonás fzerént, igen könnyű volna, a'"" taroknak meg határozt.atása : mindazonáltal meg* zuksegesnek lenni itili a' két felséges fél, mind a ket reízrol biztosokat ki nevezni, mindeneket Szorosság el rendelni, hogy az által, a' talám ezután támadható villongás el távoztattasson. Hasonlóképen biztosok fognak jövendőben ki neveztetni, hogyha a' határok miatt valamelly egyenetlenség támadna a' két eggyezo félnek jobbagyai D y kozt. k!v S T a u A z? } a ' R - Catholicus lakosok,»' birorij 86 -i l r t w a a l á %nak-esni, az Ő Felsége biroda ma.ba bé vétetett kerefztényi türedelem iek bl k 0 n, m a n v a /"rém, valamink öröksége* H e K Wkaban, úgy vallásoknak fzabad gyakpr-
lásában is meg fognak hagyattatni > és mind önnön maga, mind maradékainak képekben arra kötelezi önnön magát ö Csáfzári Felsége, hogy birodalombeli jussát soha sem fogja a'római Catholica vallásnak kárára gyakorlani. o Tz. Hogyha' fzükségesnek itilcndik f<v ' éggyező^felek, ezen éggyessé,'* 1 k L.. ' után, újabb fzövettség tételre It'~ 1: i* \ et lönös acta fog fel tete.lt.etni, -rehi t ev az ereje lefzen, a' minémü itten Lét < _>.í vagyon jegyeztetve. 10 Tz. A' jelenvaló é - f ~ p ' i j fzámlálván, hat hét alatt, sut " " * * *' L * is meg fog a' két éggyezo fel al, \ és a'jelenvaló Orfzág gyűlésének aci, tattatni. íratott Grodnóbau, Július^, napján ijedik efztendöben, Sicieis jf múlt alkalmatossággal félbe fzakadott hadi Történetek históriájának folytatása. Júliusnak 24-dik napján 4 batalion Ju r ü gyalogsággal, vadáfz katonákkal, és két ofztály\ lovassággal küldötte ki Wurmser Generál a' Wenningi táborból Hócze G. Majort, a' Rothi és Wejheri környéknek meg kémlelésére, és meg parantsolta, hogy ha lehettséges lenne, mingyárt akkor foglalná el Rothot és Edinghofent. E' végre reggeli 3 órakor ki indult Hocze G. M. és mind előre, mind óldalaslag vigyázó katonákat küldvén ki maga előtt, Edinghofen alá ment, mellyet üresen találván 2 batalion gyalogság által el foglaltatott, az ott lévő nagy redutába, az az, főid várba Prufzfzus pattantyúsokat küldött, onnan Rothba ment, és minthogy azt is oda hagyta az ellenség, minden akadály nélkül el foglalta. Mivel pedig minteggy 4000 főből álló Frantziaság telepedett le a' Heinfe Idi völgyön túl, e' mellett a' Róthi ízőllő hegyekben is sokan iescífcsd-
246 tercek, leg. ottan, hogy Hocza Gen. Majort éfzre vették, mind onnan, mind a' Weiheri redutákból keményen tüzeltek reája ; mellyre nézve fzükségesnek lenni itilte az emiitett vezér a' maga né, pét Edinghofun felé viftia vonni. Ekkor mind a* Hfeiherben, mind az Edershejmbcn lévő Fraotziák ellene indultak, és réá keményen tüzeltek; de mivel G. Hocze seregének felét Edinghofenbe viííza von. ta, másik felét pedig annak mezején hadi rendbe állította, nem méreí'zleltek réá ütni, és minekutánna reggeltől fogva,.tsak nem dél utánnig tartott volna az ágyú lövöldözés, minden vefztesége nélkül előbbi táborába viííza tért Hocze Generál. Az ellenség közül 7 ember találtatott a' mezőn halva, 's kettő fogattatott el. Következett napokon egyébb nem történt, hanem hogy a' Ruhán hertzeg vadáfz batalionynyából, a' külső vigyázaton történt kitsin tsataban, egygy ember lövetett agyon, és a' Gyulai regementéből eggy sebesittetett meg. Júliusnak 27-dik napján éfzre vévén Wurmser hadi/ e - zér, hogy az ellenség a' Wenningen mellett táborozó Cs. K. seregeket onnan el űzni, és a' js'ea-. stadtba masírozó PruJízusokat úrokban meg a^a' dályoztatni akarja ; el tökéllette magában, hogy azt Germershejm és Rülshejm. felől meg támadja. Ahozképest a' nevezett Generál azon éjjel két ba.- tahon gyalogsággal,, és 2 ofztály lovassággal maga js Gerniershejmba ment, Mefzáros G. Majornak pedig meg parantsolta, hogy viradtakor Ot-. tershej'm felé indulna, és- mihelyt az ágyú lövésből efzre-venné, hogy Ü maga, t. i. Wurmsergenerál a' Bellheirni tetőkre és a' tükör hídhoz érkezett 's ott hadi rendbe állott volna ; miod»f Vjfenbachi erdőnél, mind Efzinsennek határa" ta ". m - a, d. n * m L?, a z ellens éget,'és ha lehetne, mozdítana e ki feczkéböi. Más rérzröl olly rendelést kúldptt Uncxo G. Majornak, hogy valameddig az ellenség ^L m M d "' nem venné, addig tsak ve; a s á t é f z r e me^l Z - ke, P u n t a «aná magát, akkor pedig,» mennyue lehetné, venné őket Űzőbe.
Germershejmba érkezvén Wurmser hadi ve- 'kér,'három colonnéra ofztotta fel ottan lévő seregeit, az elsőt, mint avantgárdát, avagy előre járó sereget, három lovagló ágyúval, Gyulai iegémeméből való kapitánynak Bechdrdnak, a' ki azon vidéket igen jól ismerte, kormányára bízta; a' másikat Conde hertzegre, a' harmadikat maga mellett tartotta meg, mellynél három 18 fontos, hat 12 fontos ágyúk, és két 7 fontos haubitzák valának'. Az első colönné a' tükör hídon á'ial menvén, az az előtt fekvő tetőket el fogida, a' honnan könnyű volt Rülsheimot, és annak erdejét meg támadni. A' másik colonné Bellheim mellett lévő út felé jobbra tartott, és minekutánna tudtára esett volna, hogy semmi ellenség nem volna ottan, a' Bellheitni tetőkre fel menvén, az első colonnének jobb fzárnyához tsatolta magát. A' harmadik colonné, mellyet maga vezérlett Wurmser hadi vezér, a' tükör hid előtt rendbe állott, Ollinger pattantyús kapitánt, három lovas ágyúval,. két ofztály lovasságnak védelmezése alatt, a' tetőnek tsútsáig küldötte, 's onnan ágyúztatott a' Rühheimi tetőkön hányatott Fr. battériákra, olly' jó hafzonual, hogy minekutánna hatfzor tüzet adott volna az ellenség, kéntelen volt magát és ágyúit az erdőbe vonni. Azonközben maga Wurmser fő vezér colonnéjával fel kapafzkodván a' tetőkre, egyenesen Rülsheimra akart rontani ; de mivel 20 ágyúból tüzelt réá az erdőben lévő ellenség, és ennek meg zabolázására ellégtelen volt a' lovagló ártilléria; három 18 fontos, és egynéhány 12 fontos ágyúkat fzegeztetett ki ellenek, mellyeknek tüzét ki nem álhatván a' Frantziák, két órákig tarlött hafzontalan ágyúzások után, mind az erdőt, mind Rülsheimot oda hagyván, bellyebb vonták önnön magokat. A'.Bechárdt kormányára bizatott avantgárdénak két Frantzia battéria állott ellene, mellynek- eggyikében 4, másikában 6 ágyúk voltának ki fzegeztetve; hanem minekutánna a' Gyulai regementének egygy batalionnya, és a' Szerviai fzabad seregnek eggy ofztállya meg tá«
ga Wurmser hadi vezér is egynéhány nehéz ágyúiból réájok lövöldöztetett vól- jia, olly nagy siettséggel ei futottak onnan, hogy őket irteítzű űzni tellvességgel nem lehetett. Ilylyénképen mind Heréltet, mind Ruliartot el foglalta a' Wurmser Austriai fzabad seregével &im'tsch kapitány, a' ki mind ezen, mind más tsa< tákban i«en vitézi módon viselte magát. A' második colonné a' Bellheimi tetőkön tellvességgel eggy Frantziát sem talált, a' kik már annakelőtle egéfzlen viffza vonták onnan magokat. Azonközben, mingyárt viradtakor eggy ofztály Sclavóniai, és eggy compánia Szerviai fzabad seregbeti katonákkal, e' mellett 2 tzúg Mack regementhe'i vasasokkal, és Lvopold fo hertzeg hufzár seresének eggy tzúgjával ki küldötte Matejtsek fó Strázsa mestert Méfzáros G. M. Ottersheim felé, a' ki okos rendelései által sokkal erőssebbnek lenni tudta magát tettetni, és az ellenséget rövid, de heves vele való tsatázása, és 20 Frantziának le aprítása után, az egéfz környékről el űzte. Minekutánna éfzre vette volna Méfzáros G, Major, hogy Wurmser lovas hadi vezér a' Bell-^ /«?/'" /.és Ti&lsheimi tetőket el foglalta volna: mind ar. Ojfenbachi erdőnél, mind az Efzingi határon volt ellenséget megtámadta, és noha öt egelz craig nem akart néki engedni, mindazáltal vertére, tsak ugyan el nyomta a' Frantziákat, es mind Offehbachot, Bornheimot, és Damíieimot, Imiid az erdót el foglalta, 's tökélleíessen ki űzte oánau őket,. Ekképen KnÜtelsheim, Ottersheim, és Offifbuch-el foglaliatások által seresének jobb" ft»'; nyat-be fedvén Wurmser lovas hadi vezér, a ra.'ga e 3 Conde hertzeg colonnéjával a' Rülsh* mi^eliheimi tetőkről a' Herxheimi és Jnnshei»» tetőkig v o n f a,m-ít, d e s o h o, s e m állapodott?*j e,. ö n?»? ellenség, söt mihelyt előre küldött Sen^a\" ak / Zem,éiéséb81 éfzre vette, feléje lett í i v f? ''"'ekezerét, az emiitett tetőkön h*- *f*lot% redutait ei hagyta, és nyakra főre vife- '
fza vonta magát. Az Innsheimi tetőkön, a* mennyire a' környül állások engedték, öfzve fzedvén az ellenség futásnak indúít seregeit, és öfzve tsatolván magát a' Landaviából segitrségére küldetett coionuéval, Impjlng mellett lévő fzéna magazinumat meg gyújtotta, és az Innsheimi^ tetőkön lévő 1.4'.ágyús battériájának óltairna alatt^ mellyböl setét éjjelig fzünteleti és kéményen tüzelt, egéfz Jí'eisenburgig vonta magát viítza. Ezen mindenfelől fzerenlsés hadi történeteknek az a' hafznos következései vaiáuak, hogy félvén az elleuség, a' hegyek, között lehető be zároltatasától, Romberg, Weiheri, és Róthi tanyáit oda hagyta, mellyeket réíz fzerént az Austriai, réfz fzerént a' PruíTziai győzedelmes seregek el is foglalták. Az ellenségnek e' napi vefzteségét tsak annyiban lehetett meg határozni, hogy imitt amott 32 emberei találtattanak a' földön, és azt is lehetett látni, hogy az Offenbaclii erdőből és Efzingi határról 20 fzekér sebeseknél többet küldöttének Landaviába, ennekfelette 33 esett rabságba. Réí'zünkröl 7 ember hólt meg, 52 esett sebbe, 14 tévelyedett el. Gr.. Wurmser lovas hadi vezér felettébb dítsiri a' Cs. K. hadi seregeknek itten mutatott hivségeket, bátorságokat, kéfzségeket,. és fáradhatatlan buzgóságökat, Kospqth',-Mefzáros és Hocze G. Majoroknak vigyázóságokat, és bőlts rendeléseiket, nem kiilömben Ollinger pattantyús kapitánynak hafznos fzolgálattyát. Júliusnak 28 és 29-dik napjai nyugodalomban töltettenek el. goés^i-ik napjain eggy kis tsatátska esett Jokrim és Bilfíngkdm Felé ki küldetett katonáink, és a'frantzia őr állók között. Ennekfelette egynéhány hafzontalan ágyú lövések estének a' Landáviai várból. Augustusnak első napján úgy helyheztette Gróf Wurmser lovas hadi vezér a' kormányára bízatott Cs. K. hadi seregeket, hogy külső vigyázói Landau előtt fél óránira állanak, maga pedig Ottersheimban hallott kvártélyba.
A' mi mind Gr. Wurmser lovas hadi vezér, mind Koburg hertzeg aiaít lévő Cs. K. seregeknél, August. í-só napjától lógva, annak 10-dik napjáig történt, a' Felséges Hadi Cancellária által tegnap előtt ki adatott jelentésből, jövő alkalmatossággal közleni fogjuk Érdemes Olvasó' jnkal. Frantzia Orfzág. Soha sem forgott Fr. Orfzág olly nagy vefzedelem közt mint most, mind belső, mind külső^ ellenségeinek fzáma fzaporodik, és hanemíi3 másképen,fordul a' dolog, végső romlást.fog annak okozni. Augustusnak 1 ső napján tartatott ülésben, a' közönséges jóra vigyázó deputatiónak nevében, külömb - külömb féle jelentéseket olvasott fel Barrere, és igy fzóllott a' többi közt: >» Rettenetes öfzve esküvés vagyon, úgj'mond, a közönséges Társaság ' ellen. A' közönséges jóra vigyázó deputatiónak kezéhez ollyatén bi- zonyság levelek érkeztek, mellyekből világo-_ san ki telizik, hogy a' m\ városainkban és ki»>' k, í.."elveinkben sok emberek tartózkodnak, a kik magazinu-.nainkat, és fegyveres házam- kat fel gyújtsák, és az igaz hazafiakat az afcizonyok, e s p á r t o s k á [ t a l m e g ölettessék- JJujois Crancá, úgymond Barrere, azt irja ne-», Kunk, hqgy Angliából 4 millió font sterling. ki* cletteutt Lyon városába, és azt is tudjuk, bog/»,u Angliai hajókból álló Flotta legyen a'»» N I KI kötő helyben. ' ; Annakutánna eggy Ryfselben el fogattató" levél olvastatott fel, melly nek Írója eggy Ang«s vala, de a' ki a' maga nevét alá nem irta.. W lordnak nevezi azt, a' kihez ezen levelet inte* te A Z abban fel jegyeztetett fzeméllyeknek. veik tsak az első betűkkel említetnek, ki vfvett Marheret, kinek világosan ki vagyon neve feje 2 tetve, ügy láttzik, úgymond Barrere, hogy/öb" " minden Generáljaink réfzesek ebben a' «"*
plotban, avagy öfzve esküvésben, és hogy ezen «ompiotnak fel tett tzéilya lett legyen, minden liadi seregeinknek fzámokra rendeltetett magazi- ^lumoknak eggy najjon lejendö meg égetése. A' levél irója azt tanatsollya, hogy 500 ezer livra iűldettessen Rouenbe, és 50 ezer Caen városálja hogy az assignatáknak minden betsek el rrontattasson, és tsak azok vétettessenek el, melylyeken a' királynak képe vagyon hogy a' kenyérnek árra fel emeltessen, és hogy minden élelemre va'ó dolgoknak, nevezetesen a' gyertyának, és faggyúnak árra 100 solsra vitettessen fel. _A' gyilkosságnak piánumát, igy fzóll a' levél iró, -minden lehető okossággal kelletik végbe vinni, «nnek végben vitelére-legalkalmatosabbak fognak az affzonyok, és őltözetjeiket meg változtató papok lenni. Ezután, a' minap világból ki végeztetett Charriernek, annak t. i. a'ki a' Vendéi tartományban támadott pártosságnak első indíió eízkoze vala, egynéhány hátra maradott levelei olvastattanak fel, mellyékből világosan ki tettzik,' hogy a' volt Burbóniai, másként Conde Jiertzeg akarta a' déli F^. tartományokban táma^ <3ott pártos seregeket kormányozni hogy a* Spanyolok tsak tettétésből akarták Perpigndnt meg támadni, hogy ekként, annyival könnyebhen juthassanak a' Bellegardi erős várnak bírására hogy a' Pedainontziumbeliek azért akartának bennünket a' síkokra ki tsalni, hogy ektént egéfzlen ki irthassanak minket, és hogy valamellyik ki kötő helyünkbe ki fzálhassanak a' ' fzárazra.,, Más több leveleket is olvasott fel Barrere, mellyeknek el végzése után, igy fzóllott a' N. ' Gyűlésnek tagjaihoz : Ideje vagyon, úgymond, barátim, hogy a' királyi famíliának minden maradványai ki irtattassanak. Igy lévén a' dologj_ három nevezetes végzést hozott a' N. Gyűlés mellyeknek külömb külömb-féle tzikkelyei vók iának.
Az első decretom 6 tzikkelyekbö.l állott, ógy-, mint: 1. Hogy a'flandriai hadi sereg és Paris között eggy tábor legyen. 2. Hogy Prieux és St. André nemzeti biztosok, a' Fr. köz társaságnak határjait a' Rajna vizétől fogva Dünkerkdig járják bé. 3. Hogy hagyattasson helybe Houchard Generálnak a' Flandriai seregeknek, és Ferrier Generálnak az ö helyére a' Rajna mellett fekvő Frantzia tábornak kórmányozásokra való ki neveztetések. 4. Hogy Bentabollc, és még két tagjai a' N. Gyűlésnek küldettessenek a' Flandria seregekhez, mint nemzeti biztosok, az elöbbeniekaek helyekre. 5. Hogy a' Moguntziába volt őriző seregek a' Vendéi ofztályba küldettessenek. 6. Hogy a' Vendéi ofztályban lakó pártosoknak minden lakó helyeik, erdeik, nyári vetéseik, rontattassanak öfzve, feleségeik,'g/erniekeik, és a' meg élemedtek, vitettessenek bellyebb az Orízágba, közönséges költségen tartathassanak, és emberi módon bánnyanak vélek. A' partos lakosoknak örökségeik foglaltassanak és adattassanak el, és azoknak árrából téritettessen azoknak károk viffza, a' kik a' köz társaságnak hívsegeben meg maradtanak. A' második decretomnak 8 tzikkelyei valának. úgymint: _ I. Hogy Billand, Varennes, és még egtf iiarmadikn. biztosoknak a' Párisi és Calaisi ow; lyokban támadott öfzve esküvésnek fel fedezésére lett ki küldettetések erösitessen meg.,2. A' ki kötő és vég helyekben lévő katonaságnak fzáma öregbitessen.
g. Charternek meg maradott vallás tétele, és a' Barrere által fel olvastatott Angliai levél nyomtattasson ki, és kűidettessen a' köz társa, ságnak minden ofztályaiba. 4. Maga a' N. Gyűlés is minden Európai nemzetek elölt ki fogja az Angliai ministeriumnak titkos tselekedetét nyilatkoztatni. 5. Azoknak a' fzemélyeknek örökségeik, a' kik a' törvény alól ki rekefztettenek, a' nemzet örökségeivé tétettessenek. 6. Az özvegy királyné idéztessen a' revolutiónalis itilö fzék eleibe, és mingyárt fog házba tétettessen. 7. Hogy minden királyi vérből fzármaztak, üzettessenek ki a' köz társaságból. (El hifzük, magok is régtől fogva ezt kivánnyák.) 8- Hogy a' volt királyoknak temető helyeik, és emlékeztető ofzlopaik rontattassanak le. (Erről már más alkalmatossággal is tettünk emlékezetet. ) A' harmadik decretom két nevezetes tzikkelyből állott: 1. Hogy minden idegen nemzetbeliek üzettessenek ki Fr. Orfzágból. 2. Hogy Paris városának minden rostélyos kapui zárattassanak bé. Végtére arról tanátskozott a' N. Gyűlés, ha ugyan nem jó vólna é a' közönséges jóra vigyázó deputatiónak ideig óráig a' fő kormányt, avagy dictáturát által adni. Mindenek úgy gondolkodnak, hogy az uralkodó réfznek ez a' fel tétele bizonyossan tökélletességre fog vitettetni. # * # Tudománybeli Híradás. Az Orvosi Tudományban ki adott fzép magyar munkáival már magát eléggé esmeretessé 's
254 érdemessé tett Rátz Sámuel úr, ismét eggy müflkat ajánl az érdemes közönségnek elö-fizetésre, illyen titulus alatt:. A' Törvényes Orvosi Tudománynak, és az Orvosi Politziának rövid summája, "mellyet magyarul ki adott Rátz Sámuel Pesten a' tudományok universitássában eggyik közönséges és rendes tanító. A' könyvnek tekéntete. Bé vezetés. I. bünteti) Torvény Jzekhcz tartozó esetek röl. A' hóit testnek meg visgálásáról. A' fel bontásra fzükséges helyről. A' hólt. testnek helyheztetéséröl. A' fel bontásnak idejétől. A' fel bontásra fzükséges efzközökrol. A' fel bontásnak rendjéről. A' hólt testnek külső visgáíásáról. A' kaponyának fel bontásáról. A' nyaknak fel bontásáról. A' melynek fel bontásáról. A' hasnak fel bontásáról. A' karoknak fel bontásáról. A hólt testnek bé varrásáról. A' Törvény-izékhez adandó feleletről. Jelei a' seb által tétetett Aaj Iáinak. Az el kerülhetetlen halálos sebektől- A magánoson halálos sebekről. A' történetből esett halálos sebekről. Jelei a' törődés által okozatott halálnak. Jelei a' fel akafziásbó! okoztatott halálnak. Jelei a" vizbe hálásból okoztatott halainak. Jelei a' meg fúlástól okoztatott halálnak. Jelei a' roítz orvoslástól okozott halálnak. Jelel a' méreggel tsinált halálnak. Jelei a' maga meg ölesből-fzármozott halálnak. A' gyermek ölesrot közönségesen. Jelei a' seb által tétetett gye" 11 ** ölesnek. Jelei a' törődés által tétetett gye r n i e ölesnek Jelei a' meg fúlafztással tétetett gyérnek ölésnek. Je/ei a' vizbe öléssel tétetett gyermek ölesnek. Jelei a' meg nem köttetett köldök sinorral tétetett gyermek ölésnek. Jelei az i" e0 ' do orvoslásnak el múlatása miatt történt gyf mek halainak. Jelei-a' gyermek el hajtásnak. Jelet a torturára alkalmatos testnek. Jelei a' büntetést el fzenvsdhetö testnek. Az íjjefzto, es Ki-
Sózó büntetéstől, kiket kell meg menteni. A' halálos büntetéstől kik vétetnek ki. A' gonofz tévőknek mentsége. Jelei a' meg bomlott elmének^ jeei a' nem fzabad akaratnak. Jelei a' tudatlanságból fzármazott gotiofz tételnek. Jelei az ártani nem akaró fzáudékuak. Jelei a' törvénytelen roffz ki keresésnek. Polgári Törvény fzékhez tartozó ese II. tekről. Jelei az örökségre alkalmatos gyermeknek. Jelei a' törvényes és törvénytelen apának. Jelei a' törvényes és törvénytelen anyának. Jelei az elevenen íziüetett gyermeknek. Jelei a' halva fzületett. gyermeknek. Jelei a' meg ért gyermeknek. Jelei az eleve ért gyermeknek. - Jelei az éretlen gyermeknek. Jelei a' későn fzületett gyermekeknek. Jelei a' titkon alá tétetett gyermeknek. Jelei a' fogantatás után réá fogantatott gyermeknek. Jelei az első í'zülöltnek a' kettős ízüíésben. Jelei a' tettetett tel hességnek. Jelei a' titkolt terhességnek. Jelei az előre ment fzüiésnek. Jelei a' tettetett fzüiésnek. Jelek a' molának í'zülésérő!. Jelei a' f/üzességnek. Jelei az erőfzakos paráznaságnak. Jelei a' terméfzet ellen tétetett paráznaságnak. Jelei az élet időnek. Jelei a' tettetett betegségnek. Jelei a' titkolt betegségnek. Jelei a' reá fogott betegségnek. III. yt fzent papi fzékhez tartozó esetekről. A' házasoknak el válafztásokról közönségesen. Jelei az affzonyi magtalanságdak. Jelei az férj fi tehetetlenségének. Jelei az éktelen gyermeknek Jelei a' kétséges nemnek. Jeléi az ördöngösségnek. Az igaz mágiának fundam'entomá. Jelei a* tsuda állatoknak. Jelei a' tsudáriak. Jelei a' kexeíztségre alkalmatos gyermeknek. IV. Az igazgató fzékhez tartozó esetekről. Az Orvosi I-'oüuiáiól lözönségesen. A' Magistratusok kötelessége a' nép egéssége fenn tartásában. A' Magistratusok hivatalja a' ragadó betegségekben. Á' Magistratusok hivatalja a r beteg
polgárok körül. A' Magistrátusok hivatalja a' történetből meg fúladtak körül. A' Magistrátusok hivatalja a' házasuló fzernélyek körül. A' Magistrátusok hivatalja a' népnek fzaporodása körül. A' Magistrátusok hivatalja a' terhes ízemélyek korul. A'Magistrátusok hivatalja a' M- lő izernélyek körül. A' Magistrátusok hivatalja a' most íziiletett gyermekek köiűh A' Magistrátusok hivatalja a' gyermekeknek tartásokról él nevelésekről. A' Magistrátusok hivatalja a' holtak körül. A' Magistrátusok hivatalja a' marha dögben. Az uralkodó Fejedelemnek hivatalja az orvosi oskolák körül. A' Magistrátusok hivatalja az orvosló fzemélyeknek fizetések körül. ^Ezekből már előre által lehet látni, hogy ez a' könyv minden olvasónak hafznos, és kellemetes lehet. A' kinek tehát kedve léízcn ennek a könyvnek meg fzerzésére, az fizessen előre 1 rh. forintot és 30 krajtzárt a' költség pótolására: a' kik előre nem fizetnek, azoknak két rh. forintokon fog adattatni a? könyv, a' ki pedig tiz könyveket egyfzerre vefzen, annak a' tizencgygy"^ könyv ingyen fog adattatni. Az elő fizetés fel vétetödik ezen folyó efztendöben JSovemberná első napjáig. Pesten Weingand könyvárosnál. Budán ugyan azon könyvárosnál. Kolosváron Tit. Dr. Incze Mihály úrnak N. Váradon Patikárius Fuchs Jósef úrnál., Kassán Tit. Vitáz Imre úrnál. ' Debretzenben Chirurgus Szántai István úrnál- Doct. Decsy Sámuel