TÉTELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A M. K. TUDOM. EGYETEMEN IvTÁLLOTT SZIGORLATOK UTÁN A JOGTUDOR! RANG ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES JOGI KAR JÓVÁHAGYÁSÁTAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALÁ BOCSÁT Toponarszky Milivoj Pesten, 1871. évi november hó 10-kén, déli 12 órakor. P e s t e n, Nyom atott B a rtalíts I m rénél. (Öt pacsirta-utcza, 5. szám.) 18 71.
I. Az észjogból. 1. Az ember rendeltetését csak a társas őszlétben érheti el. 2. A házasság feloldhatósága azon esetekben, midőn a házas egylittlét czéljainak el nem érhetése kétségtelen, az észszel nem ellenkezik. 3. Az elévülés intézménye észjogilag nem igazolható. 4. Észjogilag csak a respublicai államformát lehet mint eredetit megalapítani. 5. A nemzetek közt létesítendő örökbéke az emberiség által gyakorlatilag megvalósítható észkövetelmény. II. A római jogból. 1. Justinián novellái a házassági és az örökösödési jogot lényegesen reformálták. 2. A litis contestatio" novatiót foglal magában. 3. A status civitatis megszűnte az atyai hatalom elvesztését vonta maga után. 4. A kereseti jog elévülése után is a kötelem mint naturalis obligatio fennáll. 5. A quarta Falcidia" jótéteményét a legatarius és fideicommisarius nem élvezi.
4 III. Az egyházjogból. 1. Gráczián decretuma egészben véve sem hajdan nem birt, sem jelenleg nem bir törvényerővel. 2. A gör. kel. egyháznak intézkedései a házasság felbonthatósága tekintetében jobban felelnek meg a házasság czéljának, mint a róm. kath. egyház szabványai. 3. A gör. kel. egyházban a világi özvegy papok másodszori nő'sülhetése iránt fennálló tilalom nem alapul a canonokon. 4. A kath. papok nőtlensége nem alapszik isteni rendeletén. 5. A kihirdetett csalhatatlansági dogma ellenkezik a kath. egyház lényegével. IY. A magyar magánjogból. 1. A szokásnak törvényrontó ereje nincs. 2. Az ősiségi pátens 14.. értelmében az idegenek szerezhetnek fekvő' birtokot. 3. A nem nemesek 1844. előtti birtokképtelensége a nemesi jószágokra nézve nem alapult törvényeinken. 4. Nádori adományt nem nemesek nem nyerhettek. 5. Ha a végrendelet jótékony czélokra való intézkedéseken kivid magánszemélyek javára is hagyományokat tartalmaz,az 1715: 27tcz. 5. -ának kedvezménye a végrendeletre nem alkalmazható.
5 V. A magyar polg. eljárásból. 1. Felperes kereseti kéretét a válaszban fel nem emelheti. 2. Birói egyesség által befejezett perekben perorvoslatnak nincs helye. 3. Sommás eljárásnál ügyvédnek helyetteséül nem ügyvédet csak maga a fél rendelhet. 4. Az elévülés hivatalból tekintetbe nem vehető. 5. A végrehajtási jog elévülésére megállapított idő csak 1869. évi junius 1-től számítandó. VI. Az osztrák magánjogból. 1. Az osztr. polg. törvénykönyv rendszere a tudomány igényeinek nem felel meg.. 2. Bár a szokást az osztrák jog forrásul nem ismeri el, a szokások tekintetbe vétele az egyes jogügyleteknél nincs kizárva. 3. A holtnak nyilvánítás csak iuris praesumtiót szül, meg lóvén engedve az ellenkezőnek bebizonyítása. 4. A házasság a házastársak közt a vagyon közösségét még meg nem allapitja. 5. Az osztrák jog a házassági akadályok felállítása körül ésszerűbb irányt követ, mint az egyházjog.
VII. A büntetőjog- és eljárásból. 1. A hol a btintett tárgya hiányzik, bíinkisérletnek sincs helye. 2. A jogos és vétlen önvédelem beszámítás alá nem kerül. 3. Vétkességből bünkisérletet elkövetni nem lehet. 4. A kettős házasság büntette a második házasság formaszerü megkötése által létesül. 5. A perújítás vádlott részéről idó'höz kötve nincs. VIII. A váltójog- és eljárásból. 1. Az óvást tevő' hiteles személy tartozik személyesen a váltó bemutatását teljesíteni. 2. A váltótulajdonos a névbecsülósi elfogadást nem ellenezheti. 3. A váltó elfogadásának részbeni megtagadása készfizetési viszkeresetre ad jogot. 4. Hiányos hátirat a váltó érvényességét nem szünteti meg. 5. Sommás eljárásnak csupán váltóperekben van helye.
7 IX. Az államtudományokból. 1. A sociálisták tanai a nemzetgazdaságtan ethicai jellemének felfogását nagy mérvben mozdították elő. 2. A kettős valuta rendszere czélszeriitlen, és tényleg nem is állhat fenn. 3. A domanial jószágok magasabb műveltségi fokon vagy elidegenitendők vagy bérbeadandók. 4. A szabad sajtó föltétien elsőbbséget érdemel az azt korlátoló intézmények felett. 5. A hol a nemzetiségi súrlódások még napi renden vannak, a politikai sajtó vétségek részrehajlatlan elitélése követeli, hogy esküdtszékek legalább az egyes nemzetiségek gyúpontjain felállittassanak. 6. Az állampolgárok egyenlősége egy minél inkább megközelítendő eszmény, de teljesen meg nem valósítható. X. A statistikából. 1. A magas születési arány csak akkor tekinthető kedvező jelenségnek, ha mérsékelt halandósággal karöltve jár. 2. Az 1858. évi ujonczozási szabályzat mogcsökkentette a magyar államban a fiatal korú esketések számarányát.
8 3. A magyar államterületen a gabnaárak más hatással vannak az esketésekre, mint a lajtántuli tartományokban 4. Dalmátia elszegényedésének egyik oka a visszás vámpolitika. 5. A mezei és a műipar javára nálunk inkább mint bárhol a sótermelésnól a finánezórdek a nemzetgazdasági érdeknek alá lenne rendelendő, 6. A vámközösség, jelesen az 18G7 : 16 tcz. akadályozza, hogy a magy. korona területén az indirect adók czélszerüen reformáltassanak.