Esztétika MA sillabusz

0 ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel 2018-2019-2. félév

BMA-ESZD-210:8 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 3. Az esztétika alapproblémái előadás Időpont: kedd 16:00-17:30 MUK 42 A félév első felében a politika és művészet viszonyára vonatkozó, történetileg igencsak sokféle elképzelések közül vizsgálunk néhány paradigmatikus és nagy hatású álláspontot Platóntól Benjaminon át Rancière-ig. A kurzus második felében pedig egyes kortárs vagy közelmúltbeli művészeti mozgalmak, illetve akciók konkrét példáin vesszük szemügyre, hogy a művészet hogyan képes, vagy épp nem képes politikai célkitűzések szolgálatába állni. Az olvasandó szövegeket az első órán adom meg. BMA-ESZD-220.08 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 2. Kortárs művészet gyakorlat Időpont: csütörtök 12:30-14:00 MUK 251 1. Új szenzibilitás és abjekció Gilles Deleuze: Az érzet logikája. Francis Bacon. Atlantisz, Budapest, 2014. Julia Kristeva: Bevezetés a megalázottsághoz. Café Babel, 20. szám. http://www.cafebabel.hu/szamok/test/kristeva Hegyi Lóránd: Új szenzibilitás. Magvető Kiadó, Budapest, 1983. 2. Posztmodern és szimulacionizmus Jacques Derrida: Az elkülönböződés, in Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció.cserépfalvi, Budapest, é.n. Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége. http://mediavadasz.info/jean-baudrillard-a-szimulakrum-elsobbsege/ 3. Public art és a szociális fordulat Rosalyn Deutsche: Uneven Development: Public Art in New York City, Evictions. Space and Cultural Politics. MIT Press, 1996, 49-108. o. Suzanne Lacy: Time in Place: New Genre Public Art a Decade Later, in Cameron Cartiere szerk.: The Practice of Public Art. Routledge, 2008. Claire Bishop: A szociális fordulat: a kollaboráció és elégedetlenei, Exindex - http://exindex.hu/print.php?l=hu&page=3&id=531 4. Gender, queer, transgender Leo Bersani: A végbél mint sír? és Létezik-e meleg művészet? (Kormos Nikolett kéziratos fordítása) Judith Halberstam: Technotópiák. A transznemű test ábrázolásai a kortárs művészetben http://www.mke.hu/adat/szoveggyujtemeny.pdf 5. A művészet mint szakma Hal Foster: A művész mint etnográfus http://www.cirkart.hu/2016/06/24/amuvesz-mint-etnografus/ Walter Benjamin: Az alkotó mint termelő. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 759-780. o. 6. A brit művészet új nemzedéke a kilencvenes években Julian Stallabrass: High Art Lite: British Art int he 1990s. Verso, London, 1999. 7. Művészet és politika Jacques Rancière: Esztétika és politika. Műcsarnok, 2010. 1

Jacques Rancière: Az emancipált néző. Műcsarnok, 2011. 8. Relációesztétika Nicolas Bourriaud: Relációesztétika. Műcsarnok, Budapest, 2007. Nicolas Bourriaud: Utómunkálatok. Műcsarnok, Budapest, 2007. 9. Az intézményrendszer és a kurátori fordulat A Kurátori szerepek c. fejezet a Kékesi Lázár Varga Szoboszlai (szerk.): A gyakorlattól a diskurzusig (MKE, 2012) című kötetből. Anton Vidokle: Művészet művészek nélkül? http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=798 10. A videó művészettől az új média művészetig Liz Kotz: Video Projection: The Space between the Screens Tanya Leighton (szerk.): Art and the Moving Image. Tate Publishing, London, 2008, 371-386. Round Table: The Projected Image in Contemporary Art, October, 2003/tavasz. 11. Multimedialitás és virtualitás Pethő Ágnes: A mozgókép intermedialitása. A köztes lét metaforái. In: Pethő Ágnes (szerk.): Képátvitelek. Sapientia Kiadó, Kolozsvár, 2002, 17-61. o. http://mek.oszk.hu/01700/01745/01745.pdf Oliver Grau: Virtual Art. The MIT Press, 2003, 11-23. o. 12. A body art-tól a bio art-ig és tovább Eduardo Kac (ed.): Signs of Life. Bio Art and Beyond. The MIT Press, 2007. Heather Davis Etienne Turpin (ed.): Art in the Anthropocene. Open Humanities Press, 2015. BMA-ESZD-220.09, BMA-ESZD-210.2, BMA-FLMD-322.74 Teller Katalin, Kenderesy Anna: Bevezetés a műértelmezésbe 3. A nagyváros történeti narratívái gyakorlat Időpont: péntek 10:45-12:15 MUK 42 A kurzuson a nagyvárosi terek emlékhelyekként való olvashatóságának kérdését járjuk körül. Tárgyaljuk az egyéni élettörténet és a kollektív történelem metszéspontjaiban létrejövő nyomok térbeli meghatározottságának problémáját csakúgy, mint az emlékezés sajátos tartalmi és formai megnyilvánulásait. A vonatkozó klasszikus és újabb keletű elméleti alapvetéseket és fogalmi koncepciókat Nádas Péter néhány szövege, valamint W. G. Sebald Austerlitz című regénye fényében vitatjuk meg. A kurzus teljesítésének feltétele aktív órai munka és írásbeli dolgozat elkészítése. Kötelező olvasmányok: Bazsányi Sándor: és a forradalomnak most aztán tényleg vége volt. Az 1956-os forradalom ábrázolása Nádas Péter regényeiben: Emlékiratok könyve (1986) Párhuzamos történetek (2005). In: Élet és irodalom, 2015. április 3. (https://www.es.hu/cikk/2015-04- 03/bazsanyi-sandor/8222es-a-forradalomnak-most-aztan-tenylegvege-volt8221.html) Walter Benjamin: A kószáló visszatér (1929). Ford. Kőszeg Ferenc. In: uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Szerk. Radnóti Sándor. Budapest: Magyar Helikon 1980, 575 583. o. 2

Walter Benjamin: Passzázsok. N [ismeretelméleti jegyzetek; a haladás elmélete]. In uő: A szirének hallgatása. Válogatott írások. Szerk. és ford. Szabó Csaba. Budapest: Osiris 2001, 222 235. o. Walter Benjamin: A történelem fogalmáról (1940). Ford. Bence György. In: uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Szerk. Radnóti Sándor. Budapest: Magyar Helikon 1980, 959 974. o. Walter Benjamin: Berlini gyermekkor a századforduló táján. In: uő: Egyirányú utca. Berlini gyermekkor a századforduló táján (1938ff.). Ford. Márton László é. m. Budapest: Atlantisz 2005, 93 183. innen két szöveg: Tiergarten (95 98. o.) és Szekrények (157 161. o.) Mark Crinson: Urban memory: an introduction. In: uő (szerk.): Urban Memory. History and amnesia in the modern city. London New York: Routledge 2005, xi xx. o. (http://ieas.unideb.hu/admin/file_8246.pdf) Faragó Kornélia: Történő terek és egzisztenciális térérzetek. A várostér dinamikus koncepciója a regényben. In: Műhely 29. évf. 6. sz. (2006), 28 32. o. (http://epa.oszk.hu/02900/02978/00007/pdf/epa02978_muhely_200 6_06_028-032.pdf) Graeme Gilloch Jane Kilby: Trauma and memory in the city. From Auster to Austerlitz. In: Mark Crinson (szerk.): Urban Memory. History and amnesia in the modern city. London New York: Routledge 2005, 1 19. o. (http://ieas.unideb.hu/admin/file_8246.pdf) Nádas Péter: Temetések éve. In: uő: Emlékiratok könyve. Budapest: Szépirodalmi 1986. (több kiadás) (https://reader.dia.hu/document/nadas_peter-emlekiratok_konyve- 7) Nádas Péter: Emlékmű. The Memorial to the Murdered Jews of Europe. In: Élet és Irodalom, 2010. május 7. (https://www.es.hu/cikk/2010-05-09/nadas-peter/emlekmu.html) Nádas Péter: Másként nem tombolhatott, Mindent szétszakít, Aztán ötvenhét nyarán. In: uő: Párhuzamos történetek. Budapest: Jelenkor 2005. (több kiadás) (https://reader.dia.hu/document/nadas_peter- Parhuzamos_tortenetek-1096) Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. In: uő: Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok. Szerk. és ford. K. Horváth Zsolt. Budapest: Napvilág 2011, 13 33. o. W. G. Sebald: Austerlitz. Ford. Blaschtik Éva. Budapest: Európa 2007. Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet (1903). Ford. Berényi Gábor. In: uő: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Szerk. Somlai Péter. Budapest: Gondolat 1973, 543 556. o. Julian Wolfreys: The urban uncanny: the city, the subject, and ghostly modernity. In: Jo Collins John Jervis (szerk.): Uncanny modernity. Cultural theories, modern anxieties. New York: Palgrave Macmillan 2008, 168 180. o. 3

BMA-ESZD-350:6, BMA-ESZD-351.14, BMA-ESZD-370.19 Sajó Sándor: Esztétikatörténet 5. Bergson filozófiája előadás Időpont: csütörtök 9.00-10.30 MUK 40 A kurzus tárgya Henri Bergson filozófiája, ami nem csak a kortársakra gyakorolt jelentős hatást, hanem a következő nemzedékek olyan gondolkodóira is, mint Maurice Merleau-Ponty és Gilles Deleuze. Elolvassuk és megvitatjuk Bergson korai művét, az Idő és szabadság-ot, a nevetésről szóló esszéjét és néhány késői tanulmányát. A félév végi jegyet az órai munka és az év végi szemináriumi dolgozat határozza meg. Olvasmányok Bergson, Henri: Idő és szabadság. Ford. Dienes Valéria. Szeged: Univerzum, 1990. (reprint kiadás) Bergson, Henri: A nevetés. Ford. Dienes Valéria. Budapest: Gondolat, 1969. (reprint kiadás) Bergson, Henri: A gondolkodás és a mozgó. Ford. Dékány András. Budapest: L Harmattan, 2012. (részletek) BMA-ESZD-350:12 Somlyó Bálint: Esztétikatörténet 5. Benjamin: Das Passagen Werk A modernitás archeológiája előadás Időpont: csütörtök 10:45-12:15-132 A félév tárgya Benjamin befejezetlenül maradt főműve. Elsősorban nem rekonstrukciós kísérletről lesz szó (bár érinteni szeretném azt a kérdést, ez mennyiben lehetséges egyáltalán), hanem egy kettős programról: mit tanulhatunk a modernitás egészéről Benjamin művéből, és mennyiben magának a modernitásnak a terméke a tervezett mű, soha meg nem valósult, de körvonalaiban mégiscsak kikövetkeztethető szerkezetével és főként módszertanával. A magyarul is hozzáférhető szövegeken kívül rendelkezésre áll természetesen az eredeti, valamint angol fordítás is. A félévet kollokvium zárja, de szívesen fogadok helyette házidolgozatot is. Magyarul hozzáférhető szövegrészek: Párizs, a XIX. század fővárosa (in Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969, 75-94) Motívumok Baudelaire költészetében (Kommentár és prófécia, 228-276) A Második Császárság Párizsa Baudelaire-nél, (Angelus Novus, Helikon, 1980, 819-933) A félévet kollokvium zárja, de házidolgozattal is kiváltható. 4

BMA-ESZD-351.10 Pálfalusi Zsolt: Esztétikatörténet 5. Heidegger recepció gyakorlat Időpont: csütörtök 16:00-17:30 MUK -132. BMA-ESZD-360:16 Papp Zoltán: Kortárs művészetelméletek Mi (a) művészet? Kortárs angolszász válaszok előadás Időpont: kedd 17:45-19:15 MUK 42. A kurzus a művészet/műalkotás definíciójának-definiálhatóságának problémáját vizsgálja az utóbbi évtizedek vonatkozó angolszász esztétikai elméletei tükrében. Szó lesz a magát a definiálhatóságot illető pro és kontra érvekről (Weitz, Mandelbaum), a művészetvilág-koncepcióról (Danto), az intézményi elméletről (Dickie), a történeti narrációról (Levinson, Carroll), valamint a klaszterelméletről (Gaut). A pontos tematikát és az olvasandó szövegek listáját az első órán adom meg. BMA-ESZD-360.12 Bacsó Béla: Kortárs művézsetelméletek Franz Kafka olvasatok előadás Időpont: kedd 09:00-10:30 MUK 42. Kafka művét számos jelentős értelmező tette tárgyává, elég itt Benjaminra, Blanchotra, Camusre, Deleuzere, Canettire, vagy éppen Derridára és az ő nyomán Gaschéra utalni. A félév során ezekkel a jelentős kísérletekkel kívánok számot vetni, s persze folyamatosan kitekintünk Kafka írásaira, amelynek egyik legbensőbb magyarázatát egy másik írótól kaptuk meg (Canetti). Olvasandó: Nem árt a regényeket ismerni, és persze a novellákat is. W. Benjamin Franz Kafka in. Angelus Novus Helikon 1980., 781. Skk.o. W. Benjamin Franz Kafkáról in. A szírének hallgatása Osiris 2001., 140-162.o. (Teljes kiadása Benjamin über Kafka Suhrkamp 1981.) M. Blanchot Kafkától Kafkáig Kalligram 2012. Deleuze-Guattari Kafka Quadmon kiadó 2009. J. Starobinski Franz Kafka. A tekintet képei in. u.ö. Válogatott irodalmi tanulmányai Kijárat kiadó 2006. Ajánlott: Derrida Préjugés. devant la loi in. La faculté de juger. Minuit 1985., németül Passagen 1992. Canetti Der andere Prozeß. In. Das Gewissen der Worte Fischer 1981. Gasché: Eine sogenannte literarische Erzählung. Derrida über Kafkas Vor dem Gesetzt in. Einsätze des Denkens. Kiad. Gondek és 5

Waldenfels Suhrkamp 1997. angolul in. Of Minimal Things Stanford. U. P. 1999. BMA-ESZD-371.11, BMA-ESZD-370.18, BMA-FLMD-322.75 Nemes Z. Márió: Ágazati esztétikák A fasizmus esztétikája I. gyakorlat Időpont: szerda 10:45-12:15 MUK 42 A kurzus során egy rendkívül összetett esztétikai ideológiai jelenségcsoporttal foglalkozunk majd, mely vállalkozás egy nagyobb kutatásba illeszkedik bele. A tervezett három kurzusból álló együttes első részében azokat a művészeti-ideológiai fenoméneket vizsgáljuk meg, melyek a tizenkilencedik század második felében jöttek létre és fasiszta / nemzeti szocialista esztétikák eszmei előtörténetéhez tartoznak. Egyik szálon azokat az ideológiai fejleményeket próbáljuk majd megvizsgálni, melyek a humanista emberképpel és a felvilágosodással szembeni kultúrakritikát egy antihumanista és biologizáló irányba próbálták továbbfejleszteni, így a különböző szociáldarwinista, bioantropológiai és proto-fajelméleti diskurzusok kerülnek fókuszba. Ezzel párhuzamosan az antihumanista kultúrkritika esztétika koncepcióit is rekonstruáljuk, mely projektek főként a degenerációval és a dekadenciával szemben igyekeztek egy higiénikus kultúra- és művészetképet körvonalazni. Hívószavak: dekadencia, degeneráció, a lenyűgözés esztétikája, tömegkultúra, biopolitika. BMA-ESZD-410.22 Darida Veronika, Takács Ádám: Szakkollégium Miből lesz a szubjektum? előadás Időpont: kedd 17:45-19:15 MUK 251 BMA-ESZD-410.21 Teller Katalin: Szakkollégium Karl Rosenkranz Aesthetik des Hässlichen c. művének fordítása gyakorlat Időpont: péntek 12:30-14:00 MUK 42 A szemináriumom Rosenkranz számtalanszor idézett, de magyar fordításban még nem elérhető művének magyarra való átültetésével foglalkozunk az írás kontextusának feltérképezésével együtt. A kezdő fejezetek (szintén szemináriumi munkában elkészült) fordításának feldolgozása után csoportos és egyéni munkában fordítjuk és értelmezzük a művet. A szeminárium teljesítésének feltétele egy kiselőadás megtartása, fordításkritikai és fordítási írásbeli munka beadása. Link a digitalizált eredeti kiadáshoz: http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/rosenkranz1853/0009/image (latin betűs kiadásban is elérhető lesz a szöveg a szeminárium résztvevői számára). BMI-FLMD-322E.23 Sajó Sándor: Film Theory Seminar Does Images Matter? gyakorlat Időpont: szerda 12:30-14:00 MUK 251 What is an image? A representation of reality? A copy of what exists anyway, irrespective of whether there is any image of it? Or, on the contrary, are images 6

means of discovery, showing something which would otherwise be inaccessible? What is their ontological and epistemic status? This course is about such questions. We are going to read and discuss some classical texts from Plato, Wittgenstein, and Merleau-Ponty. Plato: Republic. (excerpts) Plato: Meno. Plato: Thaetetus. Wittgenstein, Ludwig. 2009 4. Philosophical Investigations. Trans. P.M.S. Hacker and Joachim Schulte. Oxford: Wiley-Blackwell. Merleau-Ponty, Maurice. 1964. In Praise of Philosophy. Trans. J. Wild & J.M. Edie, Evanston: Northwestern University Press. (excerpts) BMI-FLMD-322E.36 Teller Katalin: Circus on Screen gyakorlat Időpont: csütörtök 16:00-17:30 MUK -137 The course will cover canonical filmic interpretations by Chaplin, Reed and Fellini as well as less known historical and contemporary works. The seminar will focus on the shifts between metaphorical and literal approaches to the phenomenon of the circus and will clarify questions of genre and media traditions as well as ideological settings. In the closing part of the course we will critically assess the way contemporary documentaries use the case of the circus. The evaluation will be based on active seminar participation and on a written assignment. For the first, participants are to present a selected secondary source on the given movie they select from the seminar program and act as the moderator of the in-class discussion. The written assignment should present a case study of a selected circus film, concentrating on a specific problem relevant to the selected material. For formal requirements follow the MLA guidelines. The goal of the course is to give an overview of how the image of the circus developed in movies produced in Europe and the USA in the 20th and 21st centuries. The analytical tools of film interpretation will be combined with information on the institutional and cultural history of the circus. Katherine H. Adams, Michael L. Keene: Women of the American Circus, 1880-1940. Jefferson, London 2012, 43-92. Linda Hutcheon, Siobhan O Flynn: A theory of adaptation. 2 nd ed. New York 2013, 1-32, 169-176. Irina Rajewsky: Intermediality, Intertextuality, and Remediation: A Literary Perspective on Intermediality, http://cri.histart.umontreal.ca/cri/fr/intermedialites/p6/pdfs/p6_rajewsky_tex t.pdf Helen Stoddart: Rings of Desire: Circus History and Representation. Manchester, New York 2000, 147-192. Feature films: Max, der Zirkuskönig by Max Linder and E. E. Violet (Austria, 1924) Circus by Charlie Chaplin (USA, 1928) Freaks by Tod Browning (USA, 1932) Cirk by G. V. Aleksandrov (SU, 1936) La strada by Federico Fellini (Italy, 1954) Trapeze by Carol Reed (USA, 1956) Die Artisten in der Zirkuskuppel: ratlos by Alexander Kluge (FRG, 1968) 7

Der Himmel über Berlin by Wim Wenders (FRG, 1987) Aglaja by Krisztina Deák (Hungary, Poland, Romania, 2012) Documentaries: Circus Baobab by Laurent Chevallier (France, 2001) Getting into Cirque Du Soleil by 16x9 (USA, 2012) Flying Kids by Pavel Baydikov (Russian Federation, 2013) BBN-THE-242 Nemes Z. Márió: Színház-művészet-kultúra (Erőszak és esztétika) gyakorlat Időpont: szerda 16:00-17:30 MUK 40 BBN-THE-251 Darida Veronika: Színházkritika alapjai: Színházkritika gyakorlat Időpont: szerda 14:15-15:45 MUK 42 A kurzus gyakorlati bevezetést kíván nyújtani a színikritika-írás alapjaiba, felkészítve a hallgatókat a szakmával járó nehézségekre meghívott kritikusok, valamint intenzív műhelymunka segítségével. Az első pár órán áttekintjük a színházkritika elméleti és gyakorlati aspektusait, a műfaj meghatározásától a lapmenedzsmenten át a pénzügyi kérdésekig. A kurzus nagyobbik részében pedig a hallgatók kritikaíró készségét fejlesztjük, éppen ezért elvárás tőlük a rendszeres készülés és az órai jelenlét (max. 3 hiányzás). A cél, hogy a résztvevők a kritikaírással kapcsolatos nehézségeket és problémákat átlátva, felkészülten, az alapvető tapasztalatokat megszerezve írjanak a félév végére kritikákat. Ajánlott olvasmányok: Jákfalvi Magdolna. A kritikátlan színház lehetetlensége. Színház és társadalom. Szerk. Deres Kornélia és Herczog Noémi. Budapest: JAK, PRAE.HU, 2018. 276-286. Koltai Tamás. A kőbalta megítéléséről. Zsöllyerablét. 50 év színházban. Budapest: Corvina, 2013. 181-199. Radnóti Sándor. A piknik. Írások a kritikáról. Budapest: Magvető, 2000. 7-32. BBN-THE-251.01 Hajnal Márton: Színházkritika alapjai: Színházkritika gyakorlat Időpont: hétfő 17:45-19:15 MUK 251 Pálfalusi Zsolt: Diktátoroktól a celebekig 8

gyakorlat Időpont: kedd 17:45-19:15 MUK -132 BBN-THE-212.01 Darida Veronika: Színházelméleti, színházesztétikai alapfogalmak: Filozófusok színháza előadás Időpont: hétfő 16:00-17:30, MUK 39 A kurzus során áttekintjük a színházi reprezentáció 20. századi filozófiai megközelítéseit. Elsősorban Benjamin, Barthes, Sartre, Derrida, Deleuze színházi tárgyú írásait elemezzük, melyek főleg Brecht, Beckett, Artaud műveinek inspirációjára születtek. Mindeközben különös hangsúlyt fektetünk arra a kérdésre, hogy a kortárs filozófiai gondolkodásban hogyan jelenik meg a színház paradigmája (Nancy, Rancière, Badiou, Agamben szövegeiben). A kurzus így a hagyományos filozófiai diskurzusból kiindulva, mely a reprezentáció, imitáció, pátosz, katarzis kérdéseit állítja a középpontjába, olyan teoretikus szövegekig jut el, melyek maguk is a színházat imitálják, fontos szerepet játszik bennük performativitás, és új értelmet adnak a theatrum philosophicum fogalmának. -NIETZSCHE, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus (1872), ford. Kertész Imre, Európa, Budapest, 1986. - CRAIG, Edward Gordon: A színész és az übermarionett, Színház, 1994, 4. szám, 34-46. old. - SIMMEL, Georg: A színész filozófiájához, ford. Szántó Judit, Színház,1994, 11. szám, 22-29.o. - LUKÁCS György: A tragédia metafizikája, in: A lélek és a formák. Kísérletek, Napvilág Kiadó-Lukács Archivum, 1997, 201-227.o. - BENJAMIN, Walter: Mi az epikus színház? (ford. Széll Jenő), in Kommentár és prófécia, Gondolat, Budapest, 1969, 179-187.o. - BARTHES, Roland: Brecht forradalma, A Brecht-kritika feladatai, Kurázsi mama vaksága (ford. Nagy Géza), in: A dráma művészete ma, szerk. Ungvári Tamás, Gondolat, Budapest, 1974, 361-373.o. - SARTRE, Jean-Paul: Mítoszteremtők (ford. G. Szegő Magda), in: A színház ma, szerk. Lengyel György, Gondolat, Budapest, 1970, 257-266.o. - ARTAUD, Antonin: Színház és a kegyetlenség, A Kegyetlen színház (Első és Második Kiáltvány), Levelek a kegyetlenségről, in: Könyörtelen színház, Budapest, Gondolat, 1985 - DERRIDA, Jacques: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása, ford. Farkas Anikó, Gondolat-jel, 1994, 1-2, 3-17.old. - DELEUZE, Gilles: A kimerült, ford. Romhányi Török Gábor, Polisz, 1997/30, 36-40.old. - FOUCAULT, Michel: Eltérő terek, in: Nyelv a végtelenhez, szerk. Sutyák Tibor, Latin Betűk, Debrecen, 147-155.o. - RANCIERE, Jacques: A felszabadult néző, Műcsarnok Kiadó, 2011 9