A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Teológia és Zenepedagógia Intézet 1.4 Szakterület Zenepedagógia 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Zenepedagógia szak 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve TLM 3202 ZENETÖRTÉNET 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Ecaterina Banciu egyetemi docens 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Fekete Miklós 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 2 2.6. Értékelés módja E 2.7 Tantárgy típusa DF 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 28 melyből: 3.5 előadás 14 3.6 szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 20 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 6 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 5 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 3 Vizsgák 2 Más tevékenységek: koncertrészvétel (opera, filharmónia, kamaraestek, kórusfellépések, + előadások, stb.), önálló zenehallgatás, konferencia-részvétel, nyílt intézményi programokon való részvétel, stb. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 36 3.8 A félév össz-óraszáma 64 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli általános zenetörténeti ismeretekkel való rendelkezés zenei képességekkel való rendelkezés (zenei hallás, ritmusérzék) kottakövetési (kottaolvasási) készséggel való rendelkezés 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei kötelező szemináriumi jelenlét szemináriumi feladatok megoldása (órák keretében és tanórákon kívül)
szemináriumi bemutatók megtartása fontosabb kolozsvári könyvtárak használata, többek között: BBTE Református Teológia, Zenepedagógia Tanszék Könyvtára BCU Lucian Blaga Központi Könyvtár Gheorghe Dima Zeneakadémia Könyvtára BBTE Filológia Tanszék Könyvtára 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák zeneértés képességének kialakítása a zenei értékek felismerési képességének kialakítása Transzverzális kompetenciák Szakmai kompetenciák hangszeres, vokális és zenekari kottaolvasás készségének kialakítása formaérzék-, zenehallgatási készség fejlesztése stílusfelismerési képesség kialakítása elemzési készség fejlesztése zenei stiláris elemek ének képessége a zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejező eszközök tempó, dinamika, tonalitás, forma, karakter, hangszerelés, stb. értelmezési képességének fejlesztése a zenei befogadókészség kialakítása az esztétikai értékítélet képességének kialakítása a képességének kifejlesztése az önálló zenehallgatási- és hangverseny-látogatási igény kialakítása interdiszciplináris kapcsolatok kialakításának készsége egyrészt zenei tárgyakkal (zeneelmélet, formatan, összhangzattan, ellenpont, folklór, hangszertörténet és hangszerelmélet, hangszertanulás, partitúraolvasás, karvezetés), másrészt zenén kívüli tárgyakkal (irodalom, egyetemes történelem, művészettörténet, földrajz, szociológia, stb.) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése a zenei műveltség megalapozása és az egyetemes zenekultúra megismertetése a zenei ízlés formálása zenetörténeti tájékozottság kialakítása, ismeretek bővítése és e a zenei érdeklődés felkeltése zenei élményszerzés megvalósítása és az az újdonság iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása az esztétikai érzék fejlesztése a tudatos zenehallgatás szintjének elérése
7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései az éneklési és zenélési öröm felkeltése a kurzuson/szemináriumon kívüli zenehallgatásra való rászoktatás a zenetörténeti terminológia megismerése, elsajátítása és helyes használata a zenei művészettörténeti korszakok körülhatárolása, képviselőinek megismerése, sajátos stiláris jegyeinek megfigyelése a történelmi, művészettörténeti, irodalmi, képzőművészeti és zenei fejlődés párhuzamba állítása, kölcsönhatásainak és összefüggéseinek felderítése a zenei elemzések megvalósításához szükséges zenetörténeti ismeretek elsajátítása zeneszerzők életének, tevékenységeinek, alkotásainak megismerése különböző események és történések időrendi behelyezése zeneszerzők jellegzetes stílusjegyeinek megismerése műfajok és formák kialakulásának és fejlődésének nyomon követése a meghallgatott zeneművek előadó apparátusának felismerése fontosabb zenetörténeti alkotások megismerése, majd felismerése zenehallgatás útján sajátos munkamódszerek kialakítása a zenetörténeti szemináriumokon az előadásokon, szemináriumokon ismertetett tananyag e, elmélyítése 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didakt. módszerek 1. A ZENEI BAROKK. A BAROKK STÍLUS. A BAROKK KORSZAKAI. A BAROKK ESZTÉTIKÁJA ÉS ZENEELMÉLETE. HANGSZERES ÉS VOKÁLIS MŰFAJOK. 2. A ZENEI BAROKK Műfajok és formák a barokk hangszeres zenében (trioszonáta, szvit, concerto grosso, concerto soli, prelúdium, toccata, fúga, korál) 3. A VOKÁL-INSTRUMENTÁLIS BAROKK: Műfajok a barokk vokál-szimfonikus zenében: opera, oratórium, kantáta. 4.
AZ OLASZ BAROKK MESTEREK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA: Arcangelo Corelli, Antonio Vivaldi, Alessandro Scarlatti, Domenico Scarlatti. 5. A FRANCIA BAROKK: François Couperin, Jean-Philippe Rameau A NÉMET BAROKK I: Heinrich Schütz, Georg Philipp Telemann 6. A NÉMET BAROKK II: JOHANN SEBASTIAN BACH élete és hangszeres, vokál-szimfonikus munkássága 7. GEORG FRIEDRICH HÄNDEL élete és hangszeres, vokál-szimfonikus munkássága 8. ISMERETELLENŐRZÉS írásbeli vizsga és zenehallgatás 9. KLASSZICIZMUS általános bemutatás ÁTMENET A BAROKKBÓL A KLASSZICIZMUSBA: a Bach-fiúk, a Mannheim-i Iskola, Gluck A GÁLÁNS STÍLUS. AZ ÉRZELMES STÍLUS (Empfindsamkeit) 10. AZ ELSŐ BÉCSI ISKOLA: Joseph Haydn Wolfgang Amadeus Mozart Ludwig van Beethoven MŰFAJOK: szonáta, koncert, kvartett, szimfónia, opera 11. A BÉCSI MESTEREK KAMARAZENÉJE Zongoraszonáták. Szonáták hegedűre és zongorára. Triók, Kvartettek. 12. A BÉCSI MESTEREK SZIMFONIKUS ALKOTÁSAI Nyitány. Szimfónia. 13. A BÉCSI MESTEREK KONCERTISZTIKUS ALKOTÁSAI A koncert. A simfonia concertante. - felmérés
14. A BÉCSI MESTEREK VOKÁL-SZIMFONIKUS ALKOTÁSAI Mise, Requiem, Opera (oprea seria, buffa, Singspeil, Dramma giocosa) ÖSSZEFOGLALÁS 8.2 Szeminárium / Labor Didakt. módszerek 1. a. Téma: A zenei barokk: A zenei stílus. A barokk zene korszakai. A barokk kor zeneelméleti irodalma. A barokk zenekar. b. Kulcsszavak: művészettörténeti korszakok, barokk, stile antico, stile moderno, stílusjegyek, nemzeti stílusok, basso continuo, koncertálás-elv, dúr-moll rendszer, monódia, hangszimbolika, musica poetica, affektus-tan, Rameau, hangszerek fejlődése, korai barokk, középső barokk, késői barokk, barokk zenekar Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 2. a. Téma: A zenei barokk műfajai: az opera b. Kulcsszavak: opera seria, opera buffa, balett, liturgikus dráma (sacra rapresentazione), pásztorjátékok, Firenzei Camerata, Monteverdi, stile recitativo, opera (dramma per musica), kórus, balett, zenekar, recitativo, ária, sinfonia, ritornell, tragédia, komédia, belcanto, Velencei operaiskola, Cesti, Cavalli, nyilvános operaház, Nápolyi operaiskola, Alessandro Scarlatti, Pergolesi, opera seria, opera buffa, recitativo secco, recitativo accompagnato, francia operanyitány, opera-balett, Lully, angol opera, Purcell, Händel, Pepush, német opera, Schütz Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999
The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Balassa Imre, Gál György Sándor, Operakalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 3. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a szonáta és a szvit (hangszeres, zenekari) b. Kulcsszavak: sonata da camera, sonata da chiesa, trioszonáta, szonáta - mint műfaj, szonáta mint forma (Scarlatti-féle szonáta), Corelli, Biber, Torelli, Locatelli, Albinoni, Geminiani, Marcello, Scarlatti, Telemann, Händel, Couperin, Vivaldi, Bach, szvit, partita, Allemande, Courante, Sarabande, Gigue Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 4. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a concerto grosso és a concerto soli b. Kulcsszavak: concerto grosso, concerto soli, ripieno, concertino, Stradella, Corelli, Torelli, Albinoni, Vivaldi, Bach Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 5. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a kantáta, az oratórium és a mise
b. Kulcsszavak: motetta, kantáta, oratórium, passió, mise, anthem, Carissimi, oratorio sacrae, oratorio volgare, A. Scarlatti, Händel, Bach Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Várnai Péter, Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1983 6. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, variációs formák b. Kulcsszavak: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, passacaglia, chaccone Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 7. a. Téma: A barokk zeneszerzők életének és munkásságának összegzése. Kompozíciós, stiláris jegyeiknek felismerése. b. Kulcsszavak: stílus, stiláris jegyek, Schein, Schütz, Froberger, Lully, Corelli, A. Scarlatti, D. Scarlatti, Purcell, Couperin, Vivaldi, Telemann, Rameau, Bach, Händel
Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 8. a. Téma: A mannheimi iskola. A glucki operareform szükségessége. A klasszikus zenekar. b. Kulcsszavak: rokokó, gáláns-stílus, Empfindsamer Styl, mannheimi (Stamitz, C.Ph. E. Bach,) és bécsi (Monn, Wegenseil) iskolák, J. Chr. Bach, formák, műfajok, Gluck, az opera reformja, a klasszikus Sturm und Drang, Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Bánhidi Lászlóné Szemelvények a zene történetéből, jegyzet, Nyíregyháza, Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 9. a. Téma: Franz Joseph Haydn. A haydni szimfóniák. b. Kulcsszavak: szimfónia Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Einstein, Alfred, Haydn, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001
Bánhidi Lászlóné Szemelvények a zene történetéből, jegyzet, Nyíregyháza, Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 10. a. Téma: Haydn szonátái, triói, vonósnégyesei. b. Kulcsszavak: divertimentók, kvartett c Bibliográfia: Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Einstein, Alfred, Haydn, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 Berger, Wilhelm Georg, Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, Editura Muzicală, Bucureşti, 1970 11. a. Téma: Wolfgang Amadeus Mozart. A szerző szólóhangszerre írt művei, kamaraművei és versenyművei. b. Kulcsszavak: szonáta, kvartett, concerto Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Stanley, Sadie, Mozart (Grove monográfiák), Editio Musica Budapest, 1991 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 Berger, Wilhelm Georg, Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, Editura Muzicală, Bucureşti, 1970 12. a. Téma: Mozart szimfóniái, miséi és operái.
b. Kulcsszavak: szimfónia, opera, Singspiel Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Stanley, Sadie, Mozart (Grove monográfiák), Editio Musica Budapest, 1991 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 13. a. Téma: Ludwig van Beethoven élete. A szerző szonátái, kvartettjei, versenyművei. b. Kulcsszavak: zongoraszonáták, hegedűszonáták, vonósnégyesek, versenyművek, zenei forradalom és szabadság Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 Berger, Wilhelm Georg, Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, Editura Muzicală, Bucureşti, 1970 14. a. Téma: Beethoven operája és szimfóniái. b. Kulcsszavak: Fidelio, szimfóniák Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Kroó György Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973
The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 Könyvészet Bartha Dénes, Beethoven kilenc szimfóniája, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 A. KÖTELEZŐ: 1. 2. 3. Darvas Gábor, A totemzenétől a hegedűversenyig, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 4. Darvas Gábor, Zene Bachtól napjainkig, Zeneműkiadó, Budapest, 1981 5. The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 6. 7. Bánhidi Lászlóné Szemelvények a zene történetéből, jegyzet, Nyíregyháza, 8. Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 9. Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 10. Pándi Marianne, Hangversenykalauz I. Zenekari Művek, II. Versenyművek., III. Kamaraművek, IV. Zongoraművek, Zeneműkiadó, Budapest, 1972, 1973, 1975 11. Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 12. Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 13. Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 14. Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 15. Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Zenei Lexikon, I, II, III, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965 16. Böhm László, Zenei műszótár, Editio Musica Budapest, Budapest, 1990 17. Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I.-III., Zeneműkiadó, Budapest, 1984 18. Pécsi Géza, Kulcs a muzsikához, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, 19. Szabolcsi Bence, Beethoven Művész és műalkotás két korszak határán 20. Várnai Péter, Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1983 21. Balassa Imre, Gál György Sándor, Operakalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 22. Tóth Dénes, Hangversenykalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 B. AJÁNLOTT: Adler, Guido, Handbuch der Musikgeschichte, Deutscher Taschenbuch Verlag, vol.i-iii, Munchen, 1975 Alsvang, Beethoven, Editura Muzicală, Bucureşti, 1961 Bartha Dénes, J. S. Bach, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 Bartha Dénes, Beethoven kilenc szimfóniája, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 Bălan, George, O istorie a muzicii europene, Editura Albatros,1975 Berger, Wilhelm Georg, Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, Editura Muzicală, Bucureşti, 1970 Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I, II, III, Zeneműkiadó, Budapest, 1983, 1984, 1985 Bughici, Dumitru, Dicţionar de forme şi genuri muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1978
Dicţionar de termeni muzicali, Ed. Ştiinţifică şi enciclopedică, Bucureşti, 1968 Einstein, Alfred, Haydn, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960 Eric Gilder, The Dictionary of composers and their music, Wings Books, New York, 1993 Geiringer, Karl, Haydn, a Creative Life in Music, Doubleday, Garden City, 1963 Golea, Antoine, Muzica, din noaptea timpurilor până în zorile noi, vol. I-II, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1987 Grosset, J., Histoire de la musique depuis lorigine jusqua nos jours, în Encyclopedie de la musique (A. Lavignac), Ed. Librairie Ch. Delagrave, Paris. Herman, Vasile Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1982 J. Combarieu, R. Dumesnil, Histoire de la Musique, tome I-V, Librairie Armand Colin, Paris, 1953-1960 Kerényi Eszter, Zenei antológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Kertész Iván, Operakalauz, Fiesta-Saxum, Budapest, 1997 Kroó György, A hét zeneműve (Creaţia muzicală a săptămânii), Zeneműkiadó, Budapest, 1973-1989 M.G.G. (Die Musik in Geschichte und Gegenwart), Allgemeine Enzyklopädie der Musik, Bärenreiter Metzler Kas Mein, Bärenreiter Verlag, Massin, Jean et Brigitte, Histoire de la musique occidentale, Ed. Fayard, Paris, 1985 Merişescu, Gheorghe, Curs de istoria muzicii universale, vol. I-II, Ed. Didactică, Bucureşti, 1964, 1968. Nestler, Gerhard, Geschichte der Musik, Schott Mainz-Piper Munchen, 1993 Niculescu, Ştefan, Reflecţii despre muzică, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1980 Pécsi Géza Uzsalyné Pécsi Rita, Kulcs a muzsikához - Énektár, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, Spitta, Philipp, Johann Sebastian Bach, vol. I-II, Breitkopf und Hartel Verlag, Wiesbaden, 1970 Stanley, Sadie, Mozart (Grove monográfiák), Editio Musica Budapest, 1991 Ştefănescu, Ioana, O istorie a muzicii universale, Ed. Fundaţiei Culturale Române, Bucureşti, 3 volume Szabolcsi Bence, Szabolcsi Bence válogatott írásai (Scrieri alese), Typotext Kiadó, Budapest, Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de gen şi conştiinţa de formă, Editura Universităţii, Oradea, Toduţă, Sigismund, Formele muzicale ale barocului în operele lui J.S.Bach, vol.i-iii, Ed. Muzicală, Bucureşti, vol. I. 1969, vol. II. 1973, vol, III. 1978. Voiculescu, Dan, Fuga în creaţia lui J. S. Bach, Editura Muzicală, Bucureşti, 2000 Weinberg, Haydn, Editura Muzicală, Bucureşti, 1964 Weinberg, Mozart, Editura Muzicală, Bucureşti, 1962 Wellesz, E., The New Oxford History of Music, Oxford Univ. Press, London 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. 10. Értékelés
Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás 10.5 Szeminárium / Labor 1.a. Stílusfelismerés (korszak, zeneszerző) 1.b. Műfajfelismerés 1.c. Fontosabb művek felismerése - feladatlap 20 % 2. Szemináriumi dolgozat 20 % készítése és bemutatása 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei - az alábbi témakörök részletes ismerete (elméleti/ zenehallgatási): 1. A zenei barokk, és korszakai. A barokk kor zeneelméleti irodalma. A barokk zenekar. 2. A zenei barokk műfajai: Az opera születése. 3. A zenei barokk műfajai: A szonáta és a szvit (hangszeres, zenekari) 4. A zenei barokk műfajai: a concerto grosso és a concerto soli 5. A zenei barokk műfajai: a kantáta, az oratórium és a mise 6. A zenei barokk műfajai: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, variációs formák 7. A barokk zeneszerzők életének és munkásságának összegzése. Bach. Händel. Kompozíciós, stiláris jegyeiknek felismerése. 8. A mannheimi iskola. A glucki operareform szükségessége. A klasszikus zenekar. 9. Franz Joseph Haydn. A haydni szimfóniák. 10. Haydn szonátái, triói, vonósnégyesei. 11. Wolfgang Amadeus Mozart. A szerző szólóhangszerre írt művei, kamaraművei és versenyművei. 12. Mozart szimfóniái, miséi és operái. 13. Ludwig van Beethoven élete. A szerző szonátái, kvartettjei, versenyművei. 14. Beethoven operája és szimfóniái Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse......... Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató......
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Teológia és Zenepedagógia Intézet 1.4 Szakterület Zenepedagógia 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Zenepedagógia szak 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve TLM 3102 ZENETÖRTÉNET 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Ecaterina Banciu egyetemi docens 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Fekete Miklós 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 1 2.6. Értékelés módja E 2.7 Tantárgy típusa DF 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 28 melyből: 3.5 előadás 14 3.6 szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 20 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 6 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 5 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 3 Vizsgák 2 Más tevékenységek: koncertrészvétel (opera, filharmónia, kamaraestek, kórusfellépések, + előadások, stb.), önálló zenehallgatás, konferencia-részvétel, nyílt intézményi programokon való részvétel, stb. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 36 3.8 A félév össz-óraszáma 64 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli általános zenetörténeti ismeretekkel való rendelkezés zenei képességekkel való rendelkezés (zenei hallás, ritmusérzék) kottakövetési (kottaolvasási) készséggel való rendelkezés 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei kötelező szemináriumi jelenlét szemináriumi feladatok megoldása (órák keretében és tanórákon kívül)
szemináriumi bemutatók megtartása fontosabb kolozsvári könyvtárak használata, többek között: BBTE Református Teológia, Zenepedagógia Tanszék Könyvtára BCU Lucian Blaga Központi Könyvtár Gheorghe Dima Zeneakadémia Könyvtára BBTE Filológia Tanszék Könyvtára 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák zeneértés képességének kialakítása a zenei értékek felismerési képességének kialakítása Transzverzális kompetenciák Szakmai kompetenciák hangszeres, vokális és zenekari kottaolvasás készségének kialakítása formaérzék-, zenehallgatási készség fejlesztése stílusfelismerési képesség kialakítása elemzési készség fejlesztése zenei stiláris elemek ének képessége a zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejező eszközök tempó, dinamika, tonalitás, forma, karakter, hangszerelés, stb. értelmezési képességének fejlesztése a zenei befogadókészség kialakítása az esztétikai értékítélet képességének kialakítása a képességének kifejlesztése az önálló zenehallgatási- és hangverseny-látogatási igény kialakítása interdiszciplináris kapcsolatok kialakításának készsége egyrészt zenei tárgyakkal (zeneelmélet, formatan, összhangzattan, ellenpont, folklór, hangszertörténet és hangszerelmélet, hangszertanulás, partitúraolvasás, karvezetés), másrészt zenén kívüli tárgyakkal (irodalom, egyetemes történelem, művészettörténet, földrajz, szociológia, stb.) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése a zenei műveltség megalapozása és az egyetemes zenekultúra megismertetése a zenei ízlés formálása zenetörténeti tájékozottság kialakítása, ismeretek bővítése és e a zenei érdeklődés felkeltése zenei élményszerzés megvalósítása és az az újdonság iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása az esztétikai érzék fejlesztése a tudatos zenehallgatás szintjének elérése
7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései az éneklési és zenélési öröm felkeltése a kurzuson/szemináriumon kívüli zenehallgatásra való rászoktatás a zenetörténeti terminológia megismerése, elsajátítása és helyes használata a zenei művészettörténeti korszakok körülhatárolása, képviselőinek megismerése, sajátos stiláris jegyeinek megfigyelése a történelmi, művészettörténeti, irodalmi, képzőművészeti és zenei fejlődés párhuzamba állítása, kölcsönhatásainak és összefüggéseinek felderítése a zenei elemzések megvalósításához szükséges zenetörténeti ismeretek elsajátítása zeneszerzők életének, tevékenységeinek, alkotásainak megismerése különböző események és történések időrendi behelyezése zeneszerzők jellegzetes stílusjegyeinek megismerése műfajok és formák kialakulásának és fejlődésének nyomon követése a meghallgatott zeneművek előadó apparátusának felismerése fontosabb zenetörténeti alkotások megismerése, majd felismerése zenehallgatás útján sajátos munkamódszerek kialakítása a zenetörténeti szemináriumokon az előadásokon, szemináriumokon ismertetett tananyag e, elmélyítése 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didakt. módszerek 1. A ZENE TÖRTÉNETE MUZIKOLÓGIA A ZENE KEZDETEI 2. ŐSKOR és ÓKOR Mezopotámia, Egyiptom, Babilónia 3. ÓKOR II A hindu zene. A kínai zene. 4.
ÓKOR III Görögök és rómaiak zenéje 5. A KÖZÉPKOR ZENÉJE I A korai kereszténység zenéje. Bizánci zene. 6. A KÖZÉPKOR ZENÉJE II A gregorián. Notációtörténet. 7. A KÖZÉPKOR ZENÉJE II Trubadúrok, trouvére-k, Minnesänger-ek. 8. ISMERETFELMÉRÉS: Ókor és Középkor. 9. A POLIFÓNIA FEJLŐDÉSE a 9-12. századokban. A Notre-Dame-i Iskola. 10. ARS NOVA Olaszországban és Franciaországban. 11. A RENESZÁNSZ KEZDETEI A reneszánsz polifónia. Képviselők: Power, Dunstable, Dufay, Binchois, Okeghem, Obrecht. Zeneelmélet-írók: Tinctoris, Glareanus, Zarlino. 12. RENESZÁNSZ A FRANKO-FLAMAND ISKOLA II: Josquin des Prèz, Heinrich Isaac, Pierre de la Rue, Jean Mouton, Nicolas Gombert, Jacobus Clemes non Papa 13. AZ OLASZ MADRIGÁL A KÉSEI RENESZÁNSZ NAGY KOMPONISTÁI: - Giovanni Pierluigi da Palestrina, Orlando di Lasso, Luca Marenzio, Claudio Monteverdi; - William Byrd, John Dowland, John Bull, Orlando Gibbons - ellenőrzés
14. ÁTMENET A BAROKKBA ISMERETFELMÉRÉS: A BAROKK 8.2 Szeminárium / Labor Didakt. módszerek 1. a. Téma: A zene kezdetei. - A zene eredete. A primitív dallam. Ötfokúság. b. Kulcsszavak: művészettörténeti korszakok, zenei eredet, primitív dallam, források, dallam-, ritmus-, formavilág, dallami és ritmusbeli alapképletek, variálás, asszimetria, éneklésmód, hangszerek, többszólamúság, heterofónia, párhuzamok, oligochordiák, pentatónia (anhemitonikus, hemitonikus), ötfokú hangkészlet kialakulása Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 2. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 1. Mezopotámia zenéje. 2. Az egyiptomiak zenéje. b. Kulcsszavak: folyam menti kultúrák, sumérok, akkádok, asszírok, khaldeusok, perzsák, Egyiptomi Óbirodalom, Középbirodalom kora, Újbirodalom, Késői korvallási és udvari szertartások, kultikus tárgyak, himnuszok, imák, hangszerek (tk. hidraulisz) Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 ismétlés,
Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 3. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 3. India zenéje. 4. A zsidók zenéje. b. Kulcsszavak: Indus, a Védák és a zene kapcsolata, kasztrendszer és zenészi jogok, liturgikus műfajok, hangszerek, hangrendszerek, dallammodellek, ragák, a 22 sruti, Mezopotámia, Ószövetség, Királyság időszaka, babiloni fogság időszaka, dallamhagyományok, zsoltározás (pszalmodia), hangszerek Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 4. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 5. Kína zenéje. 6. A Kárpátmedence zenei múltja. b. Kulcsszavak: a kínai zene forrásai, dinasztiák, hangrendszerek: lü-rendszer, ötfokúság, pien, dalgyűjtemények, a zene társadalmi szerepe, hangszerek, Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 5. a. Téma: Ókori zenekultúrák. B. 1. A görögök zenéje. B. 2. A rómaiak zenéje. b. Kulcsszavak: a krétai-mükénei kor, a homéroszi kor, archaikus kor, klasszikus kor, a görög zene forrásai, Püthagorász, fenmaradt dallamopk, lejegyzés, Apollón- és ismétlés, ismétlés,
Dioniszosz-kultusz, a görög zeneelmélet, tatrachordok összekapcsolásai, görög hangnekem, az éthosz-tan, a zene szerepe Musiké-ben, szinkretizmus (művészeti szimbiózis), műfajok, a görög kar szerepe a tragédiában, görög örökség, hangszerek fejlődése, a zene szerepe és használati helye, zeneelmélet-írók, műfajok Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 6. a. Téma: A középkor zenéje. 1. A korai kereszténység zenéje. 2. A bizánci egyház zenéje. b. Kulcsszavak: zsidó és görög hagyományok, korai kereszténység, Szent Ephraim, Hilarius püspök, műfajok, himnikus költészet és zsoltározás, Szent Ágoston, Szent Bazileosz, éneklési mód, a himnuszformák Bizáncban, hangrendszer (8 oktoékhosz) és hangjegyírás, intonációs formák (epikhéma), történeti áttekintés a bizánci zene fejlődésének periódusai Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 7. a. Téma: A középkor zenéje. 3. A gregorián zene. b. Kulcsszavak: nyugati liturgia, egyházszakadás, Hispánia (mozarab liturgia), Gallia (gall liturgia), Milán (ambroziánus) és Róma jelentősége, Róma központosító törekvései, hanglejegyzés és hangjegyírás, dallam-egységesítés, stílusok, Schola Cantorum, Ambrosius püspök jelentősége, ambrozián-himnusz, antifonális éneklés, reszponzoriális éneklés, Gergely pápa (és pápatársai) szerepe, gregorián források, a gregorián sajátosságai, szillabikus, melizmatikus, arsis thesis (emelkedés/feszültség ismétlés, ismétlés,
visszahajlás/feloldás), szövegcentrikusság, zenei retorika, dallamtípusok, egyházi hangnemek, a mise és zsolozsma énekei, ordinarium, proprium, neumák, notáció, a tropus és a szekvencia, tropizálás, tridenti zsinat jelentősége, a liturgikus dráma, misztériumjátékok, Arezzoi Guido, vonalrendszer bevezetése, hangnevek, zeneelmélet, Szent Ágoston, Boethius, Alcuinus és a nyolc modus, autentikus, plagális, éenktanítás, hexachordum (naturale, durum, mollum) Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 8. a. Téma: A középkor zenéje. Az egyszólamú világi zene. A lovagi dalkultúra troubadour-ok és trouvére-k. b. Kulcsszavak: kontrafaktúra, latin nyelvű énekek, vándordiákok, troubadour-ok és trouvére-k, Minnesängerek, Meistersängerek, dalköltők, hagjegyírás, hangszeres zene, hangnemek, nemzeti nyelvű szöveg, szerkezeti sémák: canso és a vers, refrénes formák: rondeau, ballade, virelai, lai, a Barform, a lauda (olasz) és a cantiga (spanyol), hangszerek: fidula, pszaltérium, organisztrum, rebek, hárfa, tekerőlant, lant, fúvós hangszerek, orgona, portatív, a táncok jellege és szerepe Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 9. a. Téma: A többszólamúság fejlődése a 9-12 században. A Notre-Dame-iskola Ars Antiqua b. Kulcsszavak: az orgánum: paralell-orgánum, szabad-orgánum, melizmásorgánum, tenor (tenere), discantus, kontrapunkt, modális hangjegyírás (notáció) és a 6 ritmusmodusz, tempus, ligatura, perfekt, imperfekt, a Notre-Dame-iskola, Leoninus, két- és háromszólamú organum, clausula, Perotinus, tenor, duplum, triplum, ismétlés, ismétlés,
quadruplum, a conductus és a motetus műfajok, Franco-féle notáció (longa maxima, longa, brevis, semibrevis), Petrus de Cruce c Bibliográfia: Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 10. a. Téma: Az Ars Nova Franciaországban és Itáliában b. Kulcsszavak: Franciaország: Philippe de Vitry, a 4 proportio, ritmus-notáció, Guillaume de Machaut, motetta, rondeau, ballade, izoritmikus motetta, Notre-Dame-i mise jelentősége, Itália: madrigál, caccia, ballata, zeneszerzők: Jacopo da Bologna, Francesco Landini (Landino), hangszerek (tk.: pommer, görbekürt, fidel, lant, hárfa, harsona, pszaltérium, fuvola, dobok, orgona), a homogén hangszerhangzás hiánya. Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 11. a. Téma: A zenei Reneszánsz kezdetei. 1. A korai reneszánsz: Németalföldi zene. b. Kulcsszavak: humanizmus, reformáció, olaszcentrikusság, hangjegynyomtatás, zenei stílus, szólamok (superius, contratenor, tenor, bassus), Power, Dunstable, zeneelmélet: Tinctoris, Glareanus, Zarlino, az eol, a jón, reneszánszi korszakok (korai reneszánsz, a reneszánsz fénykora, kései reneszánsz), Németalföldi zene, a burgundi iskola, Guillaume Dufay és Gilles Binchois, Jean de Ockeghem (és kortársai: Busnois, Stockem, Barbireau), Jakob Obrecht ismétlés, ismétlés,
Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 12. a. Téma: A zenei Reneszánsz kezdetei. 2. A korai reneszánsz: A Franko-flamand zene. Nemzeti stílusok. b. Kulcsszavak: Franko-flamand zene képviselői: Josquin des Prez (és kortársai: Heinrich Isaac, Pierre de la Rue, Jean Mouton), Nicolas Gombert, Jakobus Clemens non Papa; nemzeti stílusok: Itália: frottola, lauda, Farnciaország: chanson (Janeqiun), Németország: a dal (Senfl, Stolzer), Spanyolország: villanico (Encina, Morales), Anglia: Tavener és Tallis, a madrigál fejlődése. Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 13. a. Téma: A reformáció zenéje. Luther. Hangszeres zene. Az énekes polifónia összefoglaló mesterei: Palestrina, Lassus, Victoria és Byrd b. Kulcsszavak: a reformáció zenei újítása, a korál Németországban, Svájcban, Ausztriában és Angliában. a reneszánsz kor hangszerei (Praetorius: Syntagma Musicum: az orgona mechanizmusának átalakulása, csembaló, spinét, virginál, lant, theorba, viola da braccio és a viola da gamba hangszercsaládok, hegedű, görbekürtök, dulciánok, cink, duda, stb.), a hangszeres zene fejlődése, műfajok (motetták és chansonok átiratai, ricercar, canzonafantázia, toccata, prelúdium, táncdarabok), zeneszerzők, lejegyzésmód (tk. orgona- és lanttabulatúrák), Giovanni Pierluigi da Palestrina, stílusjegyek, ellenpont, motetták, misék, madrigálok, Roland de Lassus, egyházi és világi művek, Tomas Luis de Victoria, William Byrd ismétlés, ismétlés, ismétlés,
Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 14. a. Téma: A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba. b. Kulcsszavak: németalföldi madrigalisták, angol madrigalisták, itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo, Monteverdi, átmenet: Giovanni Gabrieli, stile concertanto, az angol viriginalisták (Bull), polifonikus művek, karakter- és leíró darabok, táncok, variációk,, Titelouze és Sweelinck Könyvészet Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 ismétlés, A. KÖTELEZŐ: 1. 2. 3. The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 4. 5. Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-1973 6. Brown, Howard M A reneszánsz zenéje, Zeneműkiadó, Budapest, 1980 7. Benkő András, Az egyetemes zene története, G.Dima Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973 8. Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 9. Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 10. Pécsi Géza, Kulcs a muzsikához, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, 11. Pándi Marianne, Hangversenykalauz I. Zenekari Művek, II. Versenyművek., III. Kamaraművek, IV. Zongoraművek, Zeneműkiadó, Budapest, 1972, 1973, 1975 12. Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Zenei Lexikon, I, II, III, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965 13. Böhm László, Zenei műszótár, Editio Musica Budapest, Budapest, 1990 14. Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I.-III., Zeneműkiadó, Budapest, 1984 15. Várnai Péter, Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1983 16. Balassa Imre, Gál György Sándor, Operakalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 17. Tóth Dénes, Hangversenykalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 18. Gray, Anne, Komolyzenei kalauz, Tericum Kiadó Budapest, 2005
19. Bánhidi Lászlóné Szemelvények a zene történetéből, jegyzet, Nyíregyháza, B. AJÁNLOTT: Adler, Guido, Handbuch der Musikgeschichte, Deutscher Taschenbuch Verlag, vol.i-iii, Munchen, 1975 Bălan, George, O istorie a muzicii europene, Editura Albatros,1975 Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I, II, III, Zeneműkiadó, Budapest, 1983, 1984, 1985 Bughici, Dumitru, Dicţionar de forme şi genuri muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1978 Dicţionar de termeni muzicali, Ed. Ştiinţifică şi enciclopedică, Bucureşti, 1968 Eric Gilder, The Dictionary of composers and their music, Wings Books, New York, 1993 Golea, Antoine, Muzica, din noaptea timpurilor până în zorile noi, vol. I-II, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1987 Grosset, J., Histoire de la musique depuis lorigine jusqua nos jours, în Encyclopedie de la musique (A. Lavignac), Ed. Librairie Ch. Delagrave, Paris. Herman, Vasile Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1982 J. Combarieu, R. Dumesnil, Histoire de la Musique, tome I-V, Librairie Armand Colin, Paris, 1953-1960 Kerényi Eszter, Zenei antológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Kertész Iván, Operakalauz, Fiesta-Saxum, Budapest, 1997 Kroó György, A hét zeneműve (Creaţia muzicală a săptămânii), Zeneműkiadó, Budapest, 1973-1989 M.G.G. (Die Musik in Geschichte und Gegenwart), Allgemeine Enzyklopädie der Musik, Bärenreiter Metzler Kas Mein, Bärenreiter Verlag, Massin, Jean et Brigitte, Histoire de la musique occidentale, Ed. Fayard, Paris, 1985 Merişescu, Gheorghe, Curs de istoria muzicii universale, vol. I-II, Ed. Didactică, Bucureşti, 1964, 1968. Nestler, Gerhard, Geschichte der Musik, Schott Mainz-Piper Munchen, 1993 Niculescu, Ştefan, Reflecţii despre muzică, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1980 Pécsi Géza Uzsalyné Pécsi Rita, Kulcs a muzsikához - Énektár, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, Ştefănescu, Ioana, O istorie a muzicii universale, Ed. Fundaţiei Culturale Române, Bucureşti, 3 volume Szabolcsi Bence, Szabolcsi Bence válogatott írásai (Scrieri alese), Typotext Kiadó, Budapest, Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de gen şi conştiinţa de formă, Editura Universităţii, Oradea, Toduţă, Sigismund, Formele muzicale ale barocului în operele lui J.S.Bach, vol.i-iii, Ed. Muzicală, Bucureşti, vol. I. 1969, vol. II. 1973, vol, III. 1978. Wellesz, E., The New Oxford History of Music, Oxford Univ. Press, London 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. 10. Értékelés
Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás 10.5 Szeminárium / Labor 1.a. Stílusfelismerés (korszak, zeneszerző) 1.b. Műfajfelismerés 1.c. Fontosabb művek felismerése - feladatlap 20 % 2. Szemináriumi dolgozat 20 % készítése és bemutatása 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei - az alábbi témakörök részletes ismerete (elméleti/ zenehallgatási): 1. A zenetörténet, mint a Zenetudomány területe. A zene kezdetei 2. Ókori zenekultúrák. Keleti népek zenéje 3. A görögök és a rómaiak zenéje 4. A Középkor zenéje. A korai kereszténység zenéje. 5. A gregorián és a bizánci ének. 6. A középkor zenéje. Az egyszólamú világi zene. A lovagi dalkultúra troubadour-ok és trouvére-k. 7. A többszólamúság fejlődése a 9-12. században. A Notre-Dame-iskola Ars Antiqua 8. Az Ars Nova Franciaországban. Az Ars Nova Itáliában 9. A zenei Reneszánsz kezdetei. A korai reneszánsz: Németalföldi zene. 10. A korai reneszánsz: A Franko-flamand zene. Nemzeti stílusok: Itália, Franciaország, Németország, Spanyolország, Anglia. 11. A reformáció zenéje. Luther. 12. Hangszeres zene. 13. Az énekes polifónia összefoglaló mesterei: Palestrina, Lassus, Victoria és Byrd 14. A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba. Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse......... Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató......