III. BIBLIOGRAPHIA. Áldásy Antal: Czimereslevelek. (Litterae armales.) I II. kötet. Budapest, 1904 1923. (A munka teljessé vált a VIII. kötettel.) Amlacher Albert: Urkundenbuch zur Geschichte der Stadt und des Stuhles Broos bis zum Uebergang Siebenbürgens unter Erbfürsten aus dem Hause Oesterreich. (1690) Hermennstadt, 1879. Analele Academiei Române. Seria II. Tomul XXVII. Memoriile Secţiunii Istorice. Bucureşti, 1905. Anonym: Der Verfassungszustand der saechsischen Nation in Siebenbuergen, nach ihren verschiedenen Verhaeltnissen betrachtet und aus bewaehrten Urkunden bewiesen. Hermannstadt, 1790. Apponyi Sándor gróf: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. (1470 1795) In 8-vo vol. I IV. Budapest, 1900 1927. Archiwum Jana Zamoyskiego kanclerza i hetmana wielkiego koronnego. Tom. I III. (1553 1584) Warszawa, 1904 1913. Bagossy Bertalan: Szatmár-Németi története. (Magyarország vármegyéi és városai, Szatmár vármegye II. része végén.) Budapest, 1908. Bakk Endre, Szentkatolnai: Kézdivásárhely s az ottani Jancsó családok története. Kézdivásárhely, 1895. Balinski Michal: Historya miasta Wilna. Tom. I II. Wilno, 1836. B a n f i Florio: Báthory István és Domenico Ridolfino. Hadtörténelmi Közlemények 1941. évf. 22 37. l. Barabás Samu: Báthory István lengyel király hadi rendtartása a lengyel seregben szolgáló magyar huszárok számára. (1576 1586) Hadtörténelmi Közlemények 1890. évf. 667 674. l. Barabás Samu: Békés Gáspár végrendelete. (Grodno, 1579 nov. 1.) Történelmi Tár 1891. évf. 145 8. l. Barabás Sámuel: Székely oklevéltár, (1219 1776) Budapest, 1934. (Magyar Történelmi Tár XXVIII. kötete.) Bártfai Szabó László: Ghymesi Forgách Ferencz. (1535 1577) Budapest, 1904. (Magyar Történeti Életrajzok.) Bártfai Szabó László: Ghimesi Forgách Ferencz váradi püspök Évkönyvei tekintettel művelődéstörténeti adataira. Budapest, 1904. (Művelődéstörténeti Értekezések 11. száma.) Bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910. Báthory Etienne roi de Pologne Prince de Transylvanie. Cracovie, 1935. Nagy 8-rétű IV + 591 lap. A Lengyel és Magyar Tud. Akadémia együttes díszes kiadása, képekkel. (Egyes részeit s cikkeit szerzőjük neve alatt idéztük.)
Bibliographia 359 Beke Antal: A gyulafehérvári káptalani levéltárnak czimjegyzéke. Budapest, 1884. Beke Antal: Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. Budapest, 1889. Beke Antal: A kolosmonostori konvent levéltára. Budapest, 1898. Benkő Josephus: Milkovia, sive antiqui episcopatus Milkoviensis explanatio. Tom. I II. Viennae, 1781. Berger Albert: Urkunden-Regesten aus dem alten Bistritzer Archive von 1203 bis 1526. Bistritz, 1895. Berzeviczy Egyed: Berzeviczy Mártonra vonatkozó okmányok a Berzeviczy család levéltárából Lomniczon. (1550 1613) Történelmi Tár 1899. évf. 34 77. 1. (Különnyomatban is.) Bethlen Wolffgangi Historia de rebus Transsylvanicis. (Keresd, 1684 87.) Editio secunda tom. I VI. Cibinii, 1782 93. Bibl Viktor: Die Korrespondenz Maximilians II. Band I. Familienkorrespondenz 1564 Juli 26 1566 August 11. Wien, 1916. (Több nem jelent meg.) Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910 1912. Pótkötettel. Bolognetti Alberti nuntii Apostolici in Polonia Epistolae et acta. Edidit Edward Kuntze et Czeslaw Nanke. Tom. I II. Cracoviae, 1923 1938. (Monumenta Poloniae Vaticana tom. V VI.) Boratynski Ludovicus: I. A. Caligarii nuntii Apostolici in Polonia Epistolae et acta. (1578 1581) Cracoviae, 1915. (Monumenta Poloniae Vaticana tomus IV.) Bruti Io. Michaelis De historiae laudibus, sive de certa via et ratione, qua sunt rerum scriptores legendi liber unus. Cracoviae, 1578. Bruti Io. Michaelis Selectarum epistolarum libri V. Cracoviae, 1583. Brutus János Mihály: Magyarország históriája. (1490 1552) Tom. I III. Kiadta Toldy Ferenc és Nagy Iván. Budapest, 1863 1876. Bucholtz F. B. von: Geschichte der Regierung Ferdinand des Ersten. Bd. I IX. Wien, 1831 1838. Budai basák magyar nyelvű levelezése. I: 1553 1589. Szerkeszti Takáts Sándor, Eckhardt Ferencz, Szekfű Gyula. Budapest, 1915. (Több nem jelent meg.) Buday Kálmán: Báthory István erdélyi fejedelemsége. (1571 76) Szeged, 1932. Caligarii I. A. nuntii Apostolici in Polonia Epistolae et acta. Edidit Ludovicus Boratynski. Cracoviae, 1915. Carncovii Stanislai Epistolae Illustrium Virorum in tres Libros digestae. Cracoviae, M. D. LXXXVIII. (Lenyomatva 1712-ben Ioannis Dlugossi Historia Polonia" c. műve II. kötete 1633 1856. hasábján.) Ciampi Sebastiano: Bibliografia critica delle antiche reciproche corrispondenze politiche, ecclesiastiche, scientifiche, letterarie, artistiche dell' Italia colla Russia, colla Polonia ed altre parti settentrionali. Tom. I III. Firenze, 1834 1842. Codex diplomaticus Universitatis Studii Generalis Cracoviensis. Vol. V. Cracoviae, 1900. Csopey László: Adalékok Báthory István életéhez. Budapesti Szemle 1888. évi 55. kötete 69 84 és 227 251. l. Czuczynski Alexander: Diaryusze seymowe r. 1585. Cracoviae, 1901. (Scriptores Rerum Polonicarum tomus XVIII.)
360 Bibliographia Deák Farkas: Adatok a Nagy" Csáky István életéből. Budapest, 1877. (Értekezések a történelmi tudományok köréből VII. köt. 2. sz.) Deák Farkas: A kolozsvári ötves legények strikeja 1573 és 1576-ban. Budapest, 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötete 3. sz.) Demkó Kálmán: Szepesvármegye városi levéltárai. Lőcse, 1889. (Különnyomat a Szepesmegyei történelmi társulat Évkönyve V. kötetéből.) Divéky Adrien: Les Hongrois en Pologne a l'époque d'etienne Báthory. Etienne Báthory" p. 105 132. Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400. Curante Emerico Lukinich et Ladislao Gáldi ediderunt Antonius Fekete Nagy et Ladislaus Makkai. Budapest, 1941. Döbrentei Gábor: Régi Magyar Nyelvemlékek. Budán, 1842. Dück Joseph: Geschichte des Kronstädter Gymnasiums. Kronstadt, 1845. Edictum de supplicationibus, a Serenissimo Poloniae Rege Stephano, Vielicoluco ex Moscouia missum. M. D. LXXX. (Cracoviae.) E d i c t u m Serenissimi Poloniae Regis ad milites, Coloniae Agripinae, 1580. Ehrenberg Hermann: Italienische Beiträge zur Geschichte der Provinz Ostpreussen. Königsberg, 1885. Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. Budapest, 1935. Erdélyi országgyűlési Emlékek. Szerkesztette Szilágyi Sándor. Báthoryak kora: I III. kötet. (1540 1596) Budapest, 1876 77. Erdélyi Pál: Balassa Bálint. (1551 1594) Budapest, 1899. (Magyar Történeti Életrajzok.) Erdélyi Történelmi Adatok. Szerkeszti és kiadja Gróf Mikó Imre, I III. kötet. Kolozsvár, 1855 58. A IV. kötetét szerkesztette Szabó Károly. Ugyanott, 1862. Erdélyország történetei tára. Kiadják Gróf Kemény József és Nagy Ajtai Kovács István. I II. kötet. (1540 1613) Kolozsvárt, 1837. (Második jogtalan lenyomata 1845-ből.) Fabó Andreas: Codex Evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transylvania diplomaticus. Vol. I. Pestini, 1869. (Több nem jelent meg.) Felmer Martinus: Primae lineae M. Principatus Transilvaniae. Cibinii, 1780. Filitti I. C. Din arhivele Vaticanului. I II. (1353 1788) Bucuresti, 1914. Flaminius Nobilius (Brutus) De rebus gestis Stephani I. Regis Poloniae... contra Magnum Moschorum Ducem Narratio. Romae, 1582. Forgách Ferencz nagyváradi püspök magyar históriája. (1540 1572) Közli Majer Fidél. Pest, 1866. (Monumenta Hungariae Historica. Scriptores XVI.) Első tökéletlen kiadása Horányi Elektől: Posonii, 1788. Fraknói Vilmos: Brutus Mihály, Báthory István udvari történetírója. Századok 1887. évf. 792 7. l. Fraknói Vilmos: Báthory István kapcsolata a szentszékkel. Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel c. műve III. köt. 152 221. lapján szétszórtan. Budapest, 1903. Gerlachs Stephan des Aeltern Tage-Buch An die Ottomannische Pforte zu Constantinopel. Franckfurth am Mayn, 1674. Gombosi Ottó: Bakfark Bálint élete és művei. Budapest, 1935.
Bibliographia 361 Gooss Roderich: Österreichische Staatsverträge. Fürstenthum Siebenbürgen. (1526 1690) Wien, 1911. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 9.) Gvagnini Alexandri Veronensis Sarmatiae Europae Descriptio, etc. Spirae, 1581. Gyárfás Tihamér: Brassai czimereslevelek. Turul 1910 és 1911-i évfolyamában. Gyulafy Lestár följegyzései. I. és II. rész. Kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Budapest, 1881 és 1894. (Monumenták Irók 31-ik és 33-ik kötete.) Haner Georgius: Historia Ecclesiarum Transylvanicarum, Inde a primis Populorum Originibus ad haec usque tempora. Francofurti et Lipsiae, 1694. Herpay Gábor: Debrecen levéltára regesztái. Debrecen, 1916. Horváth Sándor: A vármegyei levéltárak felülvizsgált czímeres nemesleveleinek jegyzéke. Első füzet. Budapest, 1909. Hurmuzaki Eudoxiu: Documente privitoare la Istoria Românilor. Vol. XV/l. Acte si scrisori din archivele oraşelor ardelene Bistriţa, Braşov si Sibiu publicate de N. Iorga: 1358 1600. Bucureşti, 1911. Illéssy János: Igló kir. korona- és bányaváros levéltára. Budapest, 1899. Iorga Neculai: Acte si fragmente cu privire la Istoria Romînilor. Vol. I III. Bucureşti, 1895 1897. Iorga Neculai: Acte din secolul al XVI-lea. (1517 1612) Bucuresci, 1900. (Hurmuzaki: Documente vol. XI.) Iorga Nicolae: Relaţiile comerciale ale terilor noastre cu Lembergul. Bucureşti, 1900. Iorga N. Studii si documente cu privire la Istoria Românilor. Vol. I XXV. Bucureşti, 1901 1913. Irinyi István: Az Irinyi Irinyi család levéltára. Szatmáron, 1902. Isthvanfi Nicolaus: Historia regni Hungariae. Viennae, 1758. (Legutolsó kiadása.) Magyarra fordítva kiadta Vidovich György két kötetben. Debreczen, 1867 8. Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára. (1243 1803) Lőcse, 1917. Jakab Elek: Kolozsvár története. I III. kötet. Budapesten, 1870 1888. Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első-harmadik kötetéhez. (1166 1882) I II. kötet. Budán, 1870 1888. Jakab Elek: A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a kormányzói intézményre. Budapest, 1875. (Értekezések a történelmi tudományok köréből VI. köt. 5. sz.) Jakab Elek: Néhány adat Blandrata György élete és jelleme ismeréséhez. Keresztény Magvető 1877. évf. 1 32. l. Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. Két részben. Budapest, 1879. Janicki J. Akta historyczne do panowania Stefana Batorego Króla Polskiego. (1578 1579) Warszawa, 1881. Janozki Johann Daniel: Nachricht von denen in der Hofgraeflich Zaluskischen Bibliothek sich befindlichen raren polnischen Buechem. Theil I III. Dresden, 1747 1753. Kaprinai Stephanus: Hungaria diplomatica. Pars I II. Vindobonae, 1767 1771.
362 Bibliographia Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár. 1533 1789. Budapest, 1914 Károlyi Árpád: Magyar missilis levelek Békés Gáspár zavargása és Báthory István lengyel királylyá választása történetéhez. (1572 1376) Történelmi Tár 1879 1880-i két kötetében. Károlyi Árpád és Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest, 1882. Katona Stephanus: Historia critica regum Hungariae. Tom. 1 42. Budae, etc. 1778 1817. Kayser Michael: Compendium historiae familiae Máriássy de Markusfalva ex manuscripto sub decursu regestrationis Archivi ejusdem fida manu concinnato excerptum. 1804. Kemény Josephus Comes: Notitia Historico Diplomatica Archivi et Literalium Capituli Albensis Transsilvaniae. Pars I II. Cibinii, 1836. K oalovics: Dnevnik poclbdnago pohoda Stefana Batoria na Rossiu C. Peterburg 1867. Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. (1100 1900) Esztergom, 1900. Kolos v á r i Sándor és Óvári Kelemen: Corpus statutorum Hungariae municipalium. I. kötet: Az erdélyi törvényhatóságok jogszabályai. Budapesten, 1885. Komáromy András: Forgách Imre naplója. Turul 1889. évf. 70 78. l. Komáromy András: Somlyai Báthory András levelei Nádasdy Tamáshoz. (1549 1555) Történelmi Tár 1905. évf. 88 111. és 223 232. l. Koncz József: Beszterce-Naszódmegye, illetőleg Besztercze városa levéltára. Századok 1889. évf. 42 49. l. Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvártt, 1854. Kővári László: Erdély történelme. Hat kötet. Kolozsvártt, 1859 1866. (Kultsár István.) Krónika. A mohátsi veszedelemtől a bétsi békülésig Magyarországban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. Pesten, 1805. Kun Róbert: Oklevelek és kivonatok az Országos levéltárból Hunyadmegye történetéhez. (1529 1786) Közli Veress Endre. A Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat X. Évkönyve. Déva, 1899. Kuntze Eduardus: Suentoslai Orzelski Interregni Poloniae libros 1572 1576. Cracoviae, 1917. (Scriptores Rerum Polonicarum tomus XXII.) Kuntze Edward et Czeslaw Nanke: Alberti Bolognetti nuntii Apostolici in Polonia Epistolae et acta pars I II. 1581 1583. Cracoviae, 1923 1938. (Monumenta Poloniae Vaticana tom. V VI.) K(urz) A(nton:) Nachlese auf dem Felde der ungarischen und siebenbürgischen Geschichte, nach authentischen bis jetzt unbekannten oder unbenützten Quellen und Urkunden bearbeitet. Kronstadt, 1840. Kurz Anton: Magazin für Geschichte, Literatur und alle Denk- und Merkwürdigkeiten Siebenbürgens. Band I II. Kronstadt, 1844 46. Landsteiner Karl: Jacobus Palaeologus. Wien, 1873. Lázár Miklós gróf: Erdély főispánjai. (1540 1711) Századok 1887 89. évi köteteiben, több részletben. Lukinich Emeryk: Stefan Batory ksiaze Siedmiogrodzki. Krakow, 1934. Lünig Jo. Christianus: Literae procerum Europae. Tom. I. Lipsiae, 1712. Magyar Országgyűlési Emlékek. Kiadta Fraknói Vilmos. IV VII. kötete (1557 1587) Budapest, 1876 1881.
Bibliographie 363 Malacarne Vincenzo: Commentario delle opere e delle vicende di Giorgio Biandrata Nobile Saluzzese Archiatro in Transilvania e in Polonia. Padova, M.DCCC.XIV. M a n u c c i i Paulli Antiquitatum Romanarum Liber de Comitiis ad Ser m u m Stephanum Regem Poloniae et C. Bononiae. CIO. IO. XXCV. Menckenius Jo. Burchard: Sigismundi Augusti, Poloniarum Regis, Epistolae, legationes et responsa. Nec non Stephani Batorii, Reg. Pol. Epistolarum decas et Oratio ad Ordines Poloniae. Lipsiae, M DCC III. Miles Mathias: Siebenbürgischer Wuerg-Engel, oder Chronicalischer Anhang des 15 Seculi nach Christi Geburth, aller theils in Siebenbuergen, theils Ungern, und sonst Siebenbuergen angräntzenden Laendern, fuergelauffener Geschichten. Herman-Stadt, 1670. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. I IV. kötet. Pesten, 1826. Molitoris Carl: Das Armenbürgerinstitut in Bistritz. (Buchdruckerei Gustav Zikeli, Bistritz; ohne Jahr.) M u r e t i M. Antonii I. C. ac Ciuis Romani Epistolae. Parisiis, 1580. Postrema editio: Hannoverae, 1774. Müller Friedrich: Geschichte der Siebenbürgischen Hospitäler bis zum Jahre 1625. Wien, 1856. Nagy Géza: Báthory István adománylevele Sombori László erdélyi kincstárnok részére. Erdélyi Múzeum 1941. évf. 291 4. l. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I XII kötet és pótkötet. Pest, 1857 1868. Naiboda Valentinus: Primarum de Coelo et terra Institutionum quotidianarumque Mundi revolutionum, Libri tres. Venetiis, 1573. Nakielski Samuel: Miechovia sive promptuarium antiquitatum Monasterii Miechoviensis. Cracoviae, 1634. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. Hat kötetben. Pest, 1868 1873. Orichovii Stanislai Roxolani Fidelis subditus: De Institutione Regia. Cracoviae, 1584. Óváry Lipót: A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevélmásolatai. (900 1697) I III. füzet. Budapest, 1890 1901. Ötvös Ágoston: Báthori István lengyel király levelei. (1576 1585) 54 darab. Magyar Történelmi Tár VIII. kötete 211 244. l. Pesten, 1861. Pâclişanu Z(enobius) Die magyarische Ordnung in Mitteleuropa. Bukarest, 1942. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely, 1900 1906. Pótkötettel. Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai. Maros-Vásárhelyen, 1904. Papp Miklós K. A bécsi titkos levéltár okleveleiből. (Szilágyi Sándor közbenjárására készült hivatalos másolatokból.) Történeti Lapok 1874 76 közti évfolyamaiban, 1541 1576 közti 28 közlemény. Pariz-Pápai Franciscus: Rudus redivivum. Cibinii, 1684. Pastor Ludwig Freiherr: Geschichte der Päpste im Zeitalter der Katholischen Reformation und Restauration. Band IX X. (1573 1591) Freiburg im Breisgau, 1925 1926. Pawinski Adolf: Stefan Batory pod Gdanskiem w 1576 77 r. Warszawa, 1877. (Zródla dziejowe tom III.)
Pawinski Adolf: Poczatki panowania w Polsce Ştefana Batorego 1575 1577 r. (Recte 1576 1578) Warszawa, 1877. (Zródla dziejowe tom IV.) Pawinski Adolf: Ksiegi podskarbinskie z czasów Ştefana Batorego. (1576 1586) Warszawa, 1881. (Zródla dziejowe tom IX.) Pawinski Adolf: Akta Metryki koronnéj co wazniejsze z czasów Ştefana Batorego. 1576 1586. Warszawa, 1882. (Zródla dziejowe tom XI.) P e s t y Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története oklevéltára I. kötete. (1237 1578) Budapest, 1878. Több nem jelent meg. Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. II IV. kötet. Budapest, 1883 85. (Az I. kötet soha nem jelent meg.) Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I VI. kötet. Budapest, 1901 1904. Petrichevich Horváth Emil báró: A Petrichevich család általános története. I III. kötet. Budapest, 1934 1942. Petrichevich Horváth Emil báró: A Petrichevich család történetének regesztái. (1069 1942) Pécs, 1942. Piasecius Paulus: Chronica gestorum in Europa singularium. Accurate ac fideliter conscripta. (1571 1648) Cracoviae. Pierling P(ierre) S. J. Bathory et Possevino. Documents inédits sur les rapports du Saint-Siège avec les Slaves. (1580 1582) Paris, 1887. Pierling Pierre S. J. Papes et tsars. Paris, 1890. Polkowski Ignacy: Sprawy wojenne króla Stefana Batorego. (1576 1586) Kraków, 1887. (Acta historica res gestas Poloniae illustrantia tom. XI.) Possevino Antonius: Atheismi Lutheri, Melanchtonis, Calvini, Bezne, Ubiquetariorum, Anabaptistarum, Picardorum, Puritanorum, Arianorum, et aliorum nostri temporis haereticorum. Vilnae, 1586. Possevini Antonii Societatis Jesu Notae Divini Verbi et Apostolicae Ecclesiae Fides, ac Facies ex quatuor primus Oecumenicis Synodis etc. Posnaniae in maiore Polonia, 1586. Possevini Antonii Societatis Iesu, Moscovia, et alia opera, de statu huius saeculi. (Coloniae,) 1587. Possevino Antonio: Transilvania (1584) Edidit Andreas Veress. Budapest, 1913. Pray Georgius: Epistolae procerum regni Hungariae. Pars I III. (1490 1711) Posonii, 1806. Puşcariu loan: Două Zamfire Domnite române din secolul XVI. Bucureşti, 1907. Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. Chroniken und Tagebücher. Band I VIII. Brassó, 1903 1926. Reichenberger Robert: Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücke. 1585 1590. Zweite Abteilung: Die Nuntiatur am Kaiserhofe. Paderborn, 1905. (Quellen und Forschungen der Görres- Gesellschaft X. Band.) Rescius Stanislaus: Vita D. Stanislai Hosii Poloni S. R. E. Cardinalis. Romae, 1587 és 1690-i olivai lenyomata. Deutsch durch H. Johann Baptista Fiklern der Rechten Doctor. Ingolstadt, 1591. (Stanislaw Rescken név alatt.) Rescius Stanislaus Abbas: Epistolarum liber unus. Neapoli, 1594. Reusner Nicolai Operis collectanei Epistolarurn Turcicarum Liber XII. XIII. et XIV. Francofurti ad Moenum, 1600.
Bibliographia 365 Rexa Dezső: Báthory Erzsébet Nádasdy Ferenczné. (1560 1614) Budapest 1908. Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika. I II. rész. Budapest, 1895 1897. Rumy Károly György: Monumenta Hungarica. Azaz Magyar emlékezetes írások. I III. kötet. Pesten, 1815 1817. S a c c h i n i Franciscus S. I. Historiae Societatis Iesu Pars I V. Romae, 1621 1661. Sándor Imre: Czímerlevelek. I II. füzet. (1551 1660) Kolozsvár, 1910 1912. Sándor Imre: A Csikszentmihályi Sándor család levéltára. Első kötet 1539 1756. Kolozsvár, 1914. Schesaeus Christianus: Ruinae Pannonicae Libri Quatuor: continentes Statum Reipub(licae) et Religionis in Vngaria, Transylvania vicinisque regionibus imperante Ioanne Secundo Electo Rege Vungariae etc. Witebergae. Anno M. D. LXXXI. Schlözer A. L. Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbuergen. I III. Stuecke. Göttingen, 1795 1797. Schmauk Michael: Supplementum Analectorum terrae Scepusiensis pars II. (1094 1596) Szepesváraljae, 1889. Schmidt Franz Anton: Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze der Koenigreiche: Ungarn, Kroatien, Dalmatien, Slavonien und des Grossfuerstenthumes Siebenbuergen. (1053 1834) Band I XXV. Wien, 1834 1838. Schmidt Wilhelm: Urkunden zur Geschichte von Siebenbürgen aus Archiven und Bibliotheken gesammelt. Bd. I IV. Handschrift, No. 1 4000. Hermannstadt, 1868. Baron Brukenthal Bibliothek. Sebestyén Josèf: Die Wappendenkmäler des Burzenländer Sächsischen Museums. Mitteilungen des Burzenländer Sächsischen Museums 1838 S. 35 55. Siebmacher's Wappenbuch des Adels von Ungarn. Von Géza von Csergheö. Bd. I IV. Nürnberg, 1885 1893. Siebmacher's Adel von Siebenbürgen. Von Géza von Csergheö und Oscar von Bárczay. Nürnberg, 1898. Sólyom-Feket e Ferenc: Hasdád, egy ős magyar telep Hunyadmegyében. A Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat V. Évkönyve 75 137. l. Budapest, 1889. Statuta Iurium Municipalium Saxonum in Transsylvania. Coronae, 1583. (Német fordítása durch Matthiam Fronius ugyanott.) Sváby Frigyes: A Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története. Lőcse, 1895. (A Szepesmegyei történelmi társulat milleniumi kiadványai II. kötete 2. része.) Syganski Jan T. J. Listy ks. Piotra Skargi T. J. z lat 1566 1610. Kraków, 1912. Szabó Gyula: Kolozsvár városa levéltárából. (1574 1626) Történelmi Tár 1883. évf. 510 518. l. Szabó Károly: A XVI. századi magyar nyomdászatról s különösen Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájáról. A Vasárnapi Ujság 1870. évf. 18 20. számaiban. Szabó Károly Hellebrant Árpád: Régi Magyar Könyvtár. (1480 1711) I IV. kötet. Budapest, 1879 1898.
366 Bibliographia Szabó Károly: XVI. századi magyar tudósok levelei. (1568 1596) Történelmi Tár 1881. évf. 470 493. l. Szabó T. Attila: A Wesselényi-levéltár és XVI. századi magyar iratai. (Levéltári Közlemények 1938. évf. 205 235. l.) Szádeczky Lajos: Báthori István király titkos terve a magyar királyságot és erdélyi fejedelemséget illetőleg. Századok 1882. évf. 497 8. l. Szádeczky Lajos: Báthory István emlékirata a muszka czárhoz 1581-ben. Századok 1884. évf. 511 517. l. Szádeczky Lajos: Báthory István és egy magyarországi összeesküvés. Századok 1886. évf. 851 866. l. Szádeczky Lajos: Báthory István lengyel királylyá választása. 1574 1576. Budapest, 1887. Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas levelei. (1577 1594) Történelmi Tár 1892 3. évi két kötetében. Szalay László: Erdély és a Porta. 1567 1578. (A magyar történelemhez I. kötete.) Pest, 1862. Előszava 1860 october 24. (Több nem jelent meg.) A Múzeumi egykorú Protocollum Bathorianum magyar iratai fonetikus kiadása. Szamosközy István: Történeti maradványai. (1566 1603) Tom. I IV. Budapest, 1876 1880. Kiadta Szilágyi Sándor. Székely oklevéltár. Szerkesztette Szabó Károly, majd Szádeczky Lajos. I VII. kötet. (1211 1750) Kolozsvár, 1872 1898. Szentpétery Emericus: Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Tomus I. Budapestini, 1923. Szepesmegyei történelmi társulat XI. Évkönyve. Lőcse, 1908. Szilágyi Ferencz: Zilah történelméből. Pest, 1870. (Értekezések a történeti tudományok köréből I. kötete utolsó füzete.) Szilágyi Sándor: A Báthoryak. (István fejedelem acélmetszetű arcképével.) Erdélyország története tekintettel művelődésére II. kötetében. Pest, 1866. Szilágyi Sándor: Jelentés a gyulafehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Budapest, 1880. (Értekezések a történettudományok köréből IX kötete 3. száma.) Szirmay Antonius: Notitia historica comitatus Zempléniensis. Budae, 1804. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. I II. rész. Budán, 1809 1910. Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I VII. kötet. Irták Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József és Kádár József. Deésen, 1901 1905. Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. I III. kötet. Debreczen, 1870 1872. Teutsch G. D. Das Zehntrecht der Evangelischen Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Schässburg, 1858. (Gedruckt in Wien.) Teutsch G. D. Urkundenbuch der Evangelischen Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Erster Theil. (1539 1693) Hermannstadt, 1862. Thalmann Friedrich: Die Schenkung der Güterantheile in Szászcsor, Sebeshely und Sugág an den Magistrat von Mühlbach durch den Fürsten Stephan Báthori im Jahr 1575. Im: Programm des evangelischen Untergymnasiums in Mühlbach zum Schlusse des Schuljahres 1859, Seite 3 16. Hermannstadt, 1859. Thallóczy Lajos: Csömöri báró Zay Ferencz. 1505 1570. Budapest, 1885. (Magyar Történeti Életrajzok.)
Bibliographia 367 Theiner Augustinus: Annales Ecclesiastici. Tom. I III. (1572 1585) Romae, 1856. Theiner Augustinus: Vetera monumenta Poloniae et Lithuaniae gentiumque finitimarum historiam spectantia. Tomus I IV. Romae, 1860 1864. Thury József: Török történetírók. I. kötet. Budapest, 1893. Toldy Ferencz: Adalék I. Balassa Bálint életéhez. Századok 1873. évf. 305 321. l. Trauschenfels Eugen: Kronstädter Zustände zur Zeit der Herrschaft Stephan Bathoris in Siebenbürgen. (1571 1576) Kronstadt, 1874. (Rec. in Századok 1874 p. 144 5.) Turba Gustav: Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe. (Dispacci di Germania.) Band I III. (1538 1576) Wien, 1889 1895. Uncius Leonhardus: Poematum Libri septem de rebus Ungaricis. Cracoviae, 1579. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Begründet von Franz Zimmermann. Band I IV. (1191 1437) Hermannstadt, 1892 1937. Varsevicii Christophori: In obitum Stephani primi, Regis Poloniae oratio. Cracoviae, 1587. Veress Endre: Lengyelországi adalékok hazánk s főleg Erdély XVI XVIII. századi történetéhez. Budapest, 1896. (Értekezések a történeti tudományok köréből XVI. kötete 9. sz.) Veress Endre: Erdély fejedelmi interregnuma. (Izabella királyné diplomácziai működése.) 1551 1556. Budapest, 1899. (Értekezések a történeti tudományok köréből XVIII. köt. 2. sz.) Veress Endre: Izabella királyné. 1519 1559. Budapest, 1901. (Magyar Történeti Életrajzok.) Veress Endre: Báthory András b. püspök könyvtára. Budapest, 1905. (Kny. a Magyar Könyvszemléből.) Veress Endre: A Hunyadiak síremlékei és Castaldo. (Képekkel.) Magyarország Műemlékei I. kötete 98 108. l. Budapest, 1905. Veress Endre: A kolozsvári Báthory egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Kolozsvár, 1906. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból.) Veress Endre: Berzeviczy Márton. (1538 1596) Budapest, M.CM.XI. (Magyar Történeti Életrajzok.) Veress Endre: Epistolae et acta Jesuitarum Transylvaniae temporibus principum Báthory. (1571 1588) Budapest, 1911 1913. (Fontes Rerum Transylvanicarum tom. I II. (A sorozat jezsuita folytatólagos kötete még nem jelent meg. Veress Endre: Adatok Brassó város számadás-könyveiből. Budapest, 1912. Erdélyi Történelmi Értesítő 1912. évf. 49 50. l.) Veress Andrea: Antonio Possevino della Compagnia di Gesù Transilvania (1584) Budapest, 1913. (Fontes Rerum Transylvanicarum tom. III.) Veress Andrea: La descrizione della Transilvania di Antonio Possevino della Compagnia di Gesù. Roma, 1915. (Estratto dagli Atti del X. Congresso Internazionale di Geografia a Roma, 1913.) Veress Endre: A páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. (1264 1864) Budapest, 1915. (Fontes Rerum Hungaricarum tom. I.)
368 Bibliographia Veress Endre: Báthory István lengyel király udvari számadáskönyveinek magyar- és erdélyországi adalékai. (1576 1586) Budapest, 1918. (Fontes Rerum Hungaricarum tomus III.) Veress Andrea: Il veneziano Giovanni Michele Bruto e la sua Storia d'ungheria. Venezia, 1929. (Estratto dall'archivio Veneto vol. VI.) Veress Andrei: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Tării-Româneşti. Vol. I V. (1527 1599) Bucuresti, 1929 32. Folytatólag további 8 kötete jelent még meg, 1690-ig bezárólag, az önálló Erdélyi fejedelemség megszüntéig. Veress Endre: A történetíró Báthory István király. Kolozsvár, 1933. (Kny. az Erdélyi Múzeumból.) Veress Endre: Báthory István király. (Terror hostium.) Halálának 350-ik esztendejében. Budapest, 1937. Veress Endre: Gyula város oklevéltára. (1313 1800) Budapest, 1938. Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. (1221 1864) Budapest, 1941. (Olaszországi Magyar Emlékek III.) Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem kapcsolata Besztercével. Beszterce, 1943. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból.) Veszely Károly: Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. I. kötet. Kolozsvárt, 1860. (Több nem jelent meg.) Wagner Carolus: Analecta Scepusii Sacri et profani Pars I IV. Viennae et Posonii, 1774 1778. Wagner Carolus: Diplomatarium Comitatus Sarosiensis. Posonii et Cassoviae, M.DCC.LXXX. Weber Samuel: Zipser Geschichts- und Zeitbilder. Leutschau, 1880. Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880. i Weress Sándor, Kövendi: Torda őscsaládai. Kolozsvár, 1891. Wertner Moritz: Urgeschlechter in Siebenbürgen. Bathori de genere Gutkeled. A szebeni Archiv 1899-ik évi 29. köt. 177 9. l. Wielewicki Ioannes: Historici diarii Domus professae Societatis Iesu Cracoviensis. Tom. I IV. (1579 1629) Cracoviae, 1881 99. (Scriptores Rerum Polonicarum.) Wierzbowski Théodore: Vincent Laureo, évêque de Mondovi, nonce apostolique en Pologne. (1574 1578) Varsovie, 1887. Wierzbowski Theodorus: Bibliographia Polonica XV ac XVI ss. Vol. I III. Varsoviae, 1889 1894. Wierzbowski Teodor: Materialy do dziejów Pismiennictwa Polskiego i Biografii Pisarzów Polskich. Tom. I. 1398 1600. Warszawa, 1900. Wittstock Heinrich: Beiträge zur Reformations-Geschichte des Nösnergaues. Wien, 1858. Zsinka Ferenc: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. Budapest, 1928. (XII. évfolyam.)