KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2013. május 27.

I. Umără-l szévegusztá sî mondaturilye, káré-sz máj în zsjosz! Dákă-j on mondat gyirépt, szkrijé bétu-l (GY), dákă nu-j gyirépt, átunsj (N).Unu (0) c-árătăny! Kînd táré mi-j szetyé, átunsj téjé káldă bjau. Dá máj binyé ápă resjé. Dă kolă sî dă áltyé iditourj nu mi-j drág, kă pot sză bjau sî dauă literé, nu-m je szetye. Dá buturilyestye máj sî d-áje-sz relyé, kă mult cukur jetyé în jelyé. Gyincilye îngurityé sză fásjé, sî nisj lu inyimă nu-j bun cukru-l mult. Ám on urták, káré ku minyé umblá-ntr-on usztáj dă sjinsj áj dă zîlyé, dá numá arékityé gyinc buny áré má. Styu, kă kînd kupil mik ăjrá mumă szá tot kolă îj la. Átunsj mijé inká ro îm kăgye, kă mámá nisj pă kolă n-áré bány, dá áku ásá gîngyészk, kă ku nurok ăjrám. Patykă nisj jo n-ás áve gyinc buny. Tátá tot áje-m zîsje, kă on măr máj bun ăj, dăkit sjévá dulsjemé. Gyiriptátyé áve, kă nisj nu m-ám îngrăsát, ká áltu, sî nisj ált báj n-ám ávut. Zámă dă pamé mágá mult mănînk, kă áje nu-j ku cukur dă náp. Dă zámă dă visîny mi-j máj drág, kînd szămîncilye lyé jau áfáră, pă visînyilye lyé puj în ujézsj sî zámă dă visîny rămîjé în blyid. Jestyé, káré sî ziltyégurj măruntă, sî zámá be, sjé vinyé dîn ziltyég. Jo n-ás be d-áje ásztá fel, dá dákălu ált îj plásjé, binyé fásjé. (Forrás: Kalányos István: Zîlyé mîndré. Kézirat. 2011) (0) Tyár téjé bjau. (1) Sî dă multyé iditourj mi-j szetyé. (2) Kolá-j re, kă mult cukur jestyé-n je. (3) Cukuru nu fásjé gară-n gyinc. (4) Urtáku-m pucîny gyinc buny áré. (5) D-áje nu m-o lat mámá kolă, kînd mik ăjrám, kă lyésznyikă-jrá. (6) Tátá-m zîsje, kă măru-j máj dulsjé, dăkit cukuru. (7) Zámá lu ziltyéguluj dîn blyid szuktulem sz-o bjau. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) N 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2013. május 27.

II. Umără-l pă szévegusztá sî szkrijé váloszurj, pă sj-ány întribát! Unu (0) c-árătăny! Pă Trézsá binyé o kunoszk. Kînd áisj ám vinyit în szátusztá, kînd m-ám lat kászásztá, je ăjrá há elsé, káré o vinyit lá minyé-n cîgány. Doj kupij áré, s-o fătuskă. Kupiji márj ăsz má, kicusdujinsj lukră hungyivá, dăpártyé d-áisje. D-áje gîngyészk, kă numá szîmbătă sî dumnyikă lyé văd sî lá pásty uvig vinyé sz-o lucsulászkă pă fátá me. Fátá lu Trézsi sî fátá me mágá ku unápált sză zsakă, sî ku unápált umblă-n iskulă. Trézsásztá szîngură lyé nivilestyé pă kupiji, kă cîgánu-j în Amerika lukră, sî tyár odátă vinyé ákásză în december, pă trij szăptămîny. Dăp-áje merzsjé-nnápoj. Zîsjé Trézsá, kă máj pátru, sjinsj áj dă zîlyé rămîjé, dăpáje vinyé ákásză, or plătyi dáturije-nnápoj, inkă sî bány ly-o rămănyi. L-o tyimát sî pă bărbátu mnyo, dá ji-j frikă sză márgă ásá dăpártyé. Máj binyé lá hivatal lukră păntru pátruzăsj dă ezeré. Jo kînd cîgán ás fi, nisj nu m-ás gîngyi pă nyimik. Ás merzsjé în Amerika sî jo. Na, dá kit sză nu-m mujt vorbá, sî Trézsá mult lukră. În kunyhábá lu iskulyi lukră, lu kupij ferbé. Má dă sjinsjzăsj dă áj dă zîlyé-j, dá máj mult lukră, dăkit tînyiri. Sî în gárd máré sjé lá kásză áré, je szîngură lukră. Dá în multyé rîndurj nyé áflăny, kînd pă járdă o măturăny, o kînd în gárd lukrăny. Dákă n-ám száré, sî repé-m trăbujé, kă mănkáre-j pă spurhel, pot sză mă duk lá je, kă je îm dă. Inká n-ám putut sză sjo áfel, sjé nu m-ár fi dát. Dá sî jo áfelă misz ku je. Dákă mult krestyé-n gárd dîn sjévá, îj szuktulem sză-j dau. Krásztávéc, dublyésj, uvig, sjé vinyé. Sî mámá dă krusjé lu fetyi-m je ár fi foszt, dá cîgánu-m máj binyé pă frátyi szo l-o sjirut sz-o butyizászkă. Nu mă-mbănuj, kă sî jél sî cîgánká-j buny ăsz, Dá jéj dăpártyé ságyé, sî numá lá szărbătorj vinyé. Trézsá mágá áisje ságyé lîngă noj. Jo áje-c kivinyészk, kit sză áj sî tu áfelă urtákă, ká jo. (Forrás: Orsós Anna: Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010) (0) Kum ám kunuszkut-o pă Trézsá? Je ăjrá há elsé, káré o vinyit lá minyé în szátusztá. (8) Kicînsj ăsz în családu lu Trézsi? (9) Sjé fásjé kupiji lu Trézsi? (10) Sjé fásjé cîgánu lu Trézsi? (11) Ku sjinyé umblă-n iskulă fátá me?... (12) Kînd îl vegyé Trézsá pă cîgánu-s?... (13) Hungyé lukră bărbátu-m?... (14) Sjé lukră Trézsá?.. (15) Hungyé lukră Trézsá dăpă lukru? (16) Dă lá sjinyé pot sjire száré?. (17) Sjé szuktulem sză-j dau lu Trézsi?.. (18) Sjinyé-j tátá dă krusjé lu fetyi-m?.. 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2013. május 27.

III. Umără-l szévegusztá, sî szkrijé o vorbă bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Lumecárá kumvá máj repé sz-o făkut. Kînvá, dă dauă szutyé dă áj dă zîlyé, ku kár dă kál umblá o ku biciglauă. Nisj hajourilye nisj gézésurilye nu mirzsje ásá repé. Dákă sjinyivá purnye p-on lok dă o szută dă kilométerurj, îj trăbuje o zuă sz-ázsungă ákulo sî sză vijé s- ákásză. Sî dauă rîndurj sză gîngye, káré áve dă gînd sză purnyászkă. Nu-jrá telefon păstyi tot, ká áku, toc szkrije kărc. Kărcilye mágá nu într-o zuă ázsunzsje, ká áku dă pă e-mail nisj n- ám dă gînd sză szfătészk. O szăptămînă o trikut, pînsjé kărcilye îs kăpătá sjinyivá. Dá kumvá aminyi áve dobă pă sjigogyi. Ku autávilye, ku gézésurilye navé, sjé áku unyirj máj repé, dăkit trijszutyé dă kilométerurj merzsjé într-on sjász, sî ku ripilou mágá p-áje gîngye, kă kusztu sî máj usuré o fi, kă maj máj multă dobă or áve. Dákă pot sz-ázsung în Pisju dă sáptyézăsj dă kilométerurj într-on sjász, îm rămînyé sáptyé sjászurj, kînd nu ku kár dă kál mă duk. Ásztá sî gyirépt ár fi. Dá sjé fásjé aminyi ku dobáje? Dákă styijé, kă máj multă dobă áré, átunsj máj mult áré dă gînd sză fákă. Dákă dă száră áje je dă vestyé, kă tată zuă tot or ályirgát. Ku dobă numá áje je dă vestyé, kă n-áré răgáz pă nyimik, k-átit trébé sză fákă. Nisj pă unápált n-áré dobă. Dákă tyé ujc, kum kusztă on család, hungyé părinci lukră, poc vigye, kă dă lá luny pîn lá vinyir lukră, átunsj dă száră sză áflă, dá hustyunyic ăsz sză szfătászkă ku kupiji. Szîmbătă ákásză fásjé, sjé trăbujé, kă pîn átunsj n-áré răgáz, duminyikă mágá ásá hustunyic ăsz, dă n- áré vojé pă nyimik. Dăpă dámnyáză sî dă száră mágá sză gátă pă luny. N-áré dobă sză sză áflyé ku urtásj, máj binyé lyé tyámă szusz pă telefon, sî gyîngyestyé, k-áje-j dăsztul. Nisj părinci nu lyé kunastyé binyé pă kupiji, kă n-áré răgáz sză sádă zsjosz ku jéj, sî sză szfătászkă. Nu áje-c zîk, kă toc ásá kusztă, dá mulcînsj. (Forrás: Kalányos István: Zîlyé mîndré. Kézirat. 2011) În kusztu nosztru sjigogyi máj (0) repé-j, dăkit kînvá. Kînvá numá ku bicigauă, ku (19) sî ku hajo putye sză márgă aminyi. Sî o szută dă kilométerurj kályé (20) ăjrá kînvá. Kînvá nisj (21) n-ázsunzsje ásá repé ákulo, hungyé lyé măná. Kumvá aminyi máj (22) dobă áve kînvá, ká áku. Aminyi (23) ăszrá, kînd máj repé ázsunzsje hungyigogyi. Áku aminyi n-áré (24) pă nyimik. Aminyi nisj pă urtásj n-áré dobă, nisj pă (25) lor. 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2013. május 27.

IV. Umără-l pă szévegusztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, káré ár trăbuji sză lyé szfărsésty. Unu (0) c-árătăny! Ásá dă trij áj dă zîlyé în tată gyiminyácă bjau on kristár dă téjé. Dă téjé îc trébé sză styij, kă în Kina or făkut máj înti lu császár dă multyé szutyé dă áj dă zîlyé. Dă sjé făsje téjé? D-áje, kă ápá nu-jrá szănătasză, sî putye. K-ánti trăbuje sz-o fjárbă, átunsj má szănătasză-jrá. Miroszu-l ro inká j-o rămász. Szakácsurilye császáruluj mágá însjirká sză je miroszulá, sî multyé felurj dă járbă băgá în ápá fjártă. Kum trisje dobá, sz-or kunuszkut ku tufá dă téjé. Repé or kizdilit sză szeminyé téjé păstyi tot în cáráje. Inkă ku dobă multyé felurj dă téjé sză făsje, sî în áltyé cărj kizdile sî be téjé sî sză szeminyé. Pă ásztăz sî în totu India, în Japán, sî în arékityé părc lu Kaukázus jestyé téjé. Lá noj mágá în Europa máj fontosă sz-o făkut lîngă kávijé sî téje. Dá sî trébé sză zîk, kă téjé nu numá d-áje bije, kă bună-jrá. Dă mult styijé, kă multyé felurj dă járbă sî pă bityisug bun ăj. Téjá dă járbă d-áje máj binyé átunsj nyé vinyé-n firé, kînd dă urvusság szfătijény. Járbá trij părc áré, sjé styijény hăsznăli lá téjé: rădăsiná-j, kadá-j sî florilye-j. P- áhéstye szuktule sză lyé ustyé, dăp-áje lyé zdrumikă, sî kînd trébé, lyé bágă-n ápá, kînd sză ferbé. (Forrás: Részlet. Kalányos István: Dăpă téjé. Kézirat. 2011.) Jo dă trij áj dă zîlyé (0) bjau téjé dă gyiminyácă. Téje vinyé (26) K-ánti lu császár (27) Téjé máj bun mirosz áve, (28) Pă tufá dă téjé kánti n-or (29) Áku má multyé felurj (30) În Europa sî téjé sî (31) Sî pă bityisugurj (32) Dîn zdrumikurj dă multyé felurj dă járbă (33) 26 27 28 29 30 31 32 33 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2013. május 27.

maximális pontszám I. feladat 7 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 11 III. feladat 7 IV. feladat 8 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. _ I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2013. május 27.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2013. május 27.

I. Kată vorbá, káré merzsjé pă loku-l gol! Unu c-ány făkut. (0) (G) méstyér; (A) ásá; (B) jestyé; (C) kum; (D) káré; (E) făsjény; (F) zbrubiny Jestyé on (0) dă băjás în Pest, káré Aikido învácă. Zîsje, kă Aikido nu-j sport, ká Judo, dá máj binyé áje învácă, (1) sză kustyé în bukurijé. Sî pă áje-j bun, kit szănvăcăny, kum sză nyé păzîny, dá (2), kit pă nyime sză nu-l (3). Fără putyeré trébé sză (4) sjigogyi. Nu-c trébé sză fij máré, sî táré, unyirj máj bun ăj, kînd mik jésty, sî dákă n-áj putyeré, máj repé poc învăcá, dákă n-áj dă gînd sz-o hăsznălésty putyere-c. Ásá-l puj pă hălálánt pă pămînt, káré ty-ár băntăli, dă pă á luj putyere o-mvărtyésty înnápoj. D-áje sî ji-j drág lu fetyé dă Aikido. Méstyéru, Ueshiba, (5) s-aflát ásztá áfáră má o murit, dá nisj átunsj nu-l putye sză-l bátă, kînd bătîrn ăjrá. Ueshiba pă mulcînsj lyo-nvăcát, sî (6), káré dă sjinsjzăsj dă áj dă zîlyé gyakurlestyé. Dákă áj vojé, háj sî tu sză véz, sjé făsjény. Mi sză vegyé, dă sjé părestyé băjásusztá, káré má dă trijszprăzesj dă áj învácă ásztá. Patykă sî jo oj kizdili. (Forrás: Orsós Anna: Részlet. Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010.) 0 (1) (2 (3 (4) (5) (6) G 1 2 3 4 5 6 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2013. május 27.

II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on lok numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) merzsjé (7) sză-áflă (8) vegyé (9) szpărijestyé Pă vădăszlálá naptye (0) mirzsjeny ku tátá. Rázá lu lunyi ny-ázsutá (7) kálye-n păduré. Întunyerik ăjrá, kum mirzsjeny máj înlontru sî máj înlontru, d-ábe (8) sjévá. Lumină áveny, dá tátá-m zîsje, kă lyé (9) pă áloturj, d-áje numá átunsj nyijrá szlobod sz-o hăsznăliny, kînd ánume nyimik nu vigyeny. Însjét (10) umblă (10), sî băgány számá, dă hungyé szuflă vîntu, kit miroszu nosztru sză nu-l dukă pă hungyé mirzsjény. Má ásá mult (11) áhugyé (12) sztă mirzsjeny, kînd sjévá lármă (11) nu dă dăpártyé înnentyé dă noj. Tátá-m supunye (12), kă ásztá-j o dámvă máré. Gyiriptátyé áve, ká tot uvig. O umbră nyégru vigyem, sjé ásá (13) sză ujtă (13) áfáră, ká o dámvă. Tátá s-o lat elé puská, sî pă lá dámvá o cînut-o. Dámvá mágá sjévá o szîmcît, k-ocără sztătye, sî (14) áré dă gînd pont, kînd tátá (14) sz-o-mpustyé, alyirgát. Tátá ocără triszt ăjrá, dá jo máj binyé áje szîmcem, kă szomn mi-j. Ásá ány mérsz ákásză. (Forrás: Orsós Jakab. Negyedik nekifutás. Részlet. In.: Gyökerezés. Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1992. Beás nyelvre fordîtotta. Orsós Anna) 7 8 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2013. május 27.

III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé kum c-ány árătát, káré-j bună vorbă dîn zsjosz pă loku-l! On mondat (0) má c-ány făkut. Inká nu (0), kum m-or tresjé zîlyilye (15) zesjé áj dă zîlyé, dá kînd (16) ku egyetem, m-oj kutá on lukru (17), áje pot sză vă zîk. Oj áve on (18), ku doj, trij kupij, s-o kăszucă într-on szát lîng-on város. Trébé sză kuszt în szát, kă m-ár fi drág dă gárd (19). Dá în város (20), k-ákulo tot máj binyé plătyestyé. Álá mágá (21) ár trăbuji sză fijé. N-ám dă gînd sză fju (22), átic bány sză ám numá, kit családu-m sză n-ájvé gînd pă (23). S-on kînyé oj áve, kă kînd mik ăjrám, ávem unu, dá l-o luvit on kár pă szăráku. M-oj la o biciglauă, sî ku áje mă duk păstyi tot. (24) sî cîgánká me sî kupiji méj áré dă gînd uná, átunsj sî lor j-oj la. Kár n-ony áve, máj binyé ku busz (25), hungyé ku biciglauă nu putyény. Kuszt bun ony áve, numá vizsgásztá sză fijé bună. (Forrás: Kalányos István: Viszurilye-m. Kézirat. 2011.) (0) A) styijény B) styu C) styijé D) styijéc (15) A) păstyi B) kum C) vál-on D) kînvá (16) A) áj szfărsît B) oj szfărsî C) szfărsîc D) szfărse (17) A) bunyé B) buny C) bună D) bun (18) A) mos B) mănyo C) család D) pork (19) A) ku sráfurj B) vînăt C) máré D) lárg (20) A) ás lukrá B) lukrám C) lukră D) sză lukré (21) A) kuj B) lumină C) măruntát D) áprapé (22) A) szănătosz B) găzdák C) înnyikére D) ásztăz (23) A) tyinyé B) gárdu C) nyimik D) kályé (24) A) Dákă B) Ro C) Kumvá D) Dă sjé (25) A) vizitiny B) ástyiptány C) umblăny D) ony umblá írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2013. május 27.

(0) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) B 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2013. május 27.

maximális pontszám I. feladat 6 II. Nyelvhelyesség II. feladat 8 III. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2013. május 27.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2013. május 27.

I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, kum kusztá, kînd ávem lukru, sî kum, nu n-ávem. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Lá părinci méj săgyem, pîn dă ánu-l, sj-o trikut. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) D-áje m-ám lat szusz hitel, kă nyimik bány n-ávem în bank. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Ám szfătit ku tátá, kă sî jo oj áve o kásză. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Kosjiná n-áve tyityijé bună. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Ávem dă gînd sză lukru, kă m-ár fi foszt drág d-on pork. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) N-ávem dă gînd sză-m lász kászá păntru lukru dă dăpártyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Mult ám plătyit pă telefon, kă-m kutám lukru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Járă ás putye sză mă duk sză lukru, dá járă nu mă duk. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2013. május 27.

II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, kum ány umblát în tîrg ku mámá. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Dă sjé mi-j drág dă tîrg? D áje, kă ákár sjé ám dă gînd, ákulo áflu. (8) Sjé s-o lat mámá în tîrg?... (9) Dă sjé ny-o dát ruminyică máj lyésznyik, sj-ány lat dă lá je?... (10) Pă sjinyé ány văzut, kînd máj binyé ny-ány ujtát kéril?... (11) Sjé făsje álá, pă káré ány lat dă vestyé?... (12) Dă sjé ji sză vigye lu mámi, dă bătîrnulá?... (13) Pă sjé nu mă lăszá mámá sză mă ujt?... (14) Dă sjé sză-ngribe mámá ákásză?... (15) Sjé ám ádusz dîn gárd?... (16) Dă sjé făsje mámá pînyé?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2013. május 27.

III. Szévegu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, kum cînye uná băjási în szát kînvá. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Kînv, A)máj binyé cînye uná băjási. B) băjási máj binyé kál cînye. (17) Toc szărásj ăszrány, A) dá dákă unu áve sjévá, átunsj sî hălálánt îs kăpătá d-într-álá. B) ástyiptány, sză vijé sjinyivá duminyikă. (18) Kînd szfărseny ku lukru, A) vinye cîgányi lá mámá. B) mirzsjeny în cîgány ku mámá. (19) Lá áje kásză mănkám, A) hungyé m-or dát. B) hungyé ám flămînzît. (20) Kînd sjévá lukru máré-jrá, A) băjási máj binyé mulute. B) băjási vinye uná. (21) Tijálá dă pork A) s-áku on család fásjé. B) s-áku máj mulcînsj fásjé. (22) Tátá-m păre, A) kă jél nu s-o kăpătát dîn kárnye dă dég, kă álc băjás o dusje. B) kă toc băjás îs kăpătá dîn pork dă dég. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2013. május 27.

(23) Lá szărbătorj A) mulutálă-jrá sî lá noj. B) numá álá mulute, káré s-adusz butură. (24) Mi-jrá ură A) dă băjás bec. B) dă părinci méj, kînd mult bije. (25) Băjási áku tyár unyirj mulutestyé, A) kă szărásj ăsz. B) kă kumvá nu umblă uná ká kînvá. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2013. május 27.

maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2013. május 27.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2013. május 27.

I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Masá me! Lá Krisjunusztá nu pot sză mă duk lá tyinyé, kă mult lukru ám. Rozá nyé, sî Ferku vinyé-n gustyijé lá noj. Mi-j milă, kă ny-ony áflá, kă dă mult nu ny-ány văzut. Dá sză nu tyé szîmc szîngură, kă noj mult nyé gîngyiny pă tyinyé. În január, oj sjire o zuă szlobodă, sî mă duk lá tyinyé, sză tyé văd. Dákă o putye, sî frátyi mnyo o vinyi. Krisjun bukurosz, pă ánu-l nou mágá nurok sî szănătátyé îc kivinyiny! C-ástyépt váloszu: Rozá sî totu családu írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2013. május 27.

II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 100-120 dă vorbé. În kártyijé sză szkrij! A. B. Kártyijé lu E-On În szăptămînă, sj-o trikut, or kizdilit sză pujé zsjosz cévij dă gáz în ulyicá vasztră. Inkă sî szîmbătă lukră, kînd tu ty-áj hugyunyi. - Szkrijé, kă tyé zăvărlestyé lármá, kă áj dă gînd sză hugyunyésty. - Szpunyé, kă pîn áku nu ty-o zăvărlit ásá, dá áku má áprapé-sz lá tyinyé. Sî máj táré áhuz, kum lukră. - Întrábă, kînd or szfărsî, sî sză lyé szpuj, kă biny-ár fi, dákă szîmbătă n-ár lukrá, kă sî pă álc lyé zăvărlestyé, dákă sî szîmbătă lukră. - Szkrijé, kă ro fălosz vij fi, kînd sî în szátu vosztru o fi gáz. Kártyijé lu igyvéd Szkrijé o kártyijé lu igyvédu-c, kă áj dă gînd sză-c jej o kásză, sî nu styij binyé, sjé trébé sză fásj. - Szkrijé zsjosz, sjé báj áj. - Zî, kă în kászáje nyime nu ságyé má dă trij áj dă zîlyé, sî nu styij, kit ásztá poc szămăli în plátá-j, kit máj lyésznyikă sză fijé. - Întrábă-l pă igyvédu, sjé fel pipárasé-c trăbujé, hungyé sză tyé dusj. - Szkrijé, kă nisj áje nu styij, kic bány îc trébé sză plătyésty pă pipárasilye. - Szpunyé, kă tu poc ástyiptá, dá inká în ánusztá áj dă gînd sză tyé hurcukudésty, sî biny-ár fi sză styij, kînd o fi gátá sjigogyi ku ázsutálá-j. Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2013. május 27.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2013. május 27.

Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum: írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2013. május 27.