ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 26. 14:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2009. október 26.
I. Umără szévegusztá, sî tîrîjé-l alá p-álá mondat, káré-j gyirépt! Unu (0) c-árătăny! Tu inká styij, sjé fel cipilyisj áj ávut máj înti? Mijé s-áku mi-j în firé cipilyisjije misj, sjé dă lá mámá ám kăpătát în tîrg. Nu-jrám mik, má în iskulă umblám. Sî tátá kusztá inká, kă sî jél ákulo-jrá. Cipilyisilyeje vînyic ăszrá, ku fizevé nyegré. Mámá m-o-ntribát, dă káré cipilyisj m-ár fi drág, Ku oty márj mă ujtám pă unu, káré áfel ăjrá, ká á lu urtáku-m nou în iskulă. Mijrá frikă, kă szkump o fi, dá mámá o lat dă vestyé, kă mi sză vegyé dă cipilyisistye, sî m-o zîsz, sză lyé-nsjérk szusz. Ku vojé máré ly-ám lat zsjosz dă pă másză, hungyé-szrá, sî ly-ám lat szusz. Pont buny mi-szrá. Nu-szrá szkumpj, mámá ly-o plătyit. Nisj nu ly-ám lat zsjosz, ásá umblám păstyi tot, kit toc sză lyé vádă. În hălálánt án, máj márj ăszrá pisjarilye-m, sî m-or trăbujit álc cipilyisj. Dá dăp-ásztá nu-c părészk áku. (Forrás: Kalányos István) (0) Jo nisj n-ám kăpătát cipilyik. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) Tátá m-o kumpărát cipilyisji. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Cipilyisilyeje áfel szin áve, ká noru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Fălosz ly-ám lat szusz pă cipilyisilyeje. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Mámá n-áve átic bány, kic trăbuje, dá tátá, j-o dát. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) În hălálánt án nu lyé putyem purtá pă cipilyisilyeje. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2009. október 26.
II. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé váloszurj, pă sj-ány întribát! Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá á lu méstyéru-j! Mirá, sî Gyurá má dă trijzăsj dă áj umblă-n biszerikă dîn kumpányé. În tată duminyikă vinyé ákár vîntu bátyé, ákár zăpádá kágyé. Popá má binyé lyé kunastyé, sî áfelyé-sz în biszerikă, ká kînd ákász-ár fi. Popá dă zesjé áj dă zîlyé-j în szát, átunsj l-or mănát áisj dîn Esztergom, kă popá bătîrn d-áisj, o murit. Ákár sjé fel kîntyik kizdilestyé popá, Mirá sî Gyurá îl kunastyé. În kumpányé băjás mulc ságyé, sî bătîrnyi multyé rîndurj vinyé-n biszerikă, sză sză razsjé, sî sză lyé áldászkă popá. Dá sî butyizálá popá cînyé, o kînd on fisjor, s-o nyivásztă sză-mmărită, lá popá merzsjé, sî lá-ngrupálă pă jél îl tyámă. În szát numá ungurj, sî nyemc kusztă. D-áje duminyikă, o lá szărbătorj, kînd toc vinyé uná, nisj nu prisjépj, sjé szfătijestyé aminyi ku unápált. Dá sj-o gîngyit Mirá sî Gyurá? Ly-or întorsz kîntyisjije pă lyimbá dă băjás, sî ku ázsutálă k-on om dă nyemc sî pă lyimbă dă nyemc. Popá k-ánti gîngye, kă báj máré o fi dîntrásztá, dá kînd j-o mérsz hiru, kă sî nyimcestyé, sî băjisestyé, sî ungurestyé sză ragă aminyi în szátusztá, sî máj dă dăpártyé vinye-n biszerikásztá. Popá sz-o nvăcát pă lyimbilyestye sză kîntyé, sî p-áje sză gîngye, kă ly-o szkrijé într-o kényvé zsjosz kîntyisjistye, kit sî ált hungyivá sză styijé sză lyé-nvecé. Mirá, sî Gyurá fălosj ăszrá, k-áfel bun lukru or făkut, dá máj fălosj ăszrá, kînd odátă or văzut, kă sjinyivá ku ar ly-o szkrisz numilye lor pă fálu lu biszeriki. (Forrás: Kalányos István) (0) Dă kînd umblă Mirá sî Gyurá-n biszerikă? Má dă trijzăsj dă áj. (6) Kum sză szîmcă Mirá sî Gyurá-n biszerikă?... (7) Dă sj-o vinyit popá nou-n szát?... (8) Dă hungyé vinye băjási?... (9) Sj-or învăcát Gyurá sî Mirá binyé?... (10) Dă sjé mirzsje aminyi bătîrny în biszerikă?... (11) Pă sjé fel lyimbé szfătestyé aminyi-n biszerikă?... (12) Sjé făsje Gyurá sî Mirá ku kîntyisjije?... (13) Pă sjé fel lyimbé kîntă áku aminyi?... (14) Sj-áve dă gînd sză fákă popá?... (15) Sjé-jrá szkrisz áfáră-n biszerikă?... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2009. október 26.
III. Umără-l szévegusztá, sî szkrijé o vorbă bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Jo ám on kál. Csillag îl tyámă, sî în lunásztá o fi dă trij áj zîlyé. Păr bárnă sî oty márj áré. Ro drág mi-j dă jél. Tátá ásá m-o l-adusz dîn Lirinc, dîn tîrg. Mik ăjrá inká, dá áfel mîndru álot n- ám máj văzut. Păntru otyi-j îl tyámă Csillag. Jo îl hărărnyészk, jo l-îmbij, jo îj tyisztilészk loku-j, sî-l szpăl lá kăldură máré. Kînd vju dîn iskulă, má dă dăpártyé mă vegyé, dá styijé, kă k-ánti trăbu sză-m szkrju lukru, sî tyár dăp-áje pot sză mă duk lá jél. Ro ku firé-j. Ákár sjé-j zîk, mă prisjepé. Sî mosu áve on kál, dá kálulá kumvá numá băjisestyé prisjipe. Patykă d-áje, kă mosu ásá szfăte ku jél. Grou ji-jrá lu omuluje, káré l-o lat. Tátá áje zîsjé lu toc, kă Csillag sî jo urtásj nyisz. Dá sî gyiriptátyé áré, kă nisj nu styu, sj-ár fi ku minyé fără jél. Lá primăváră m-ám însjirkát sză săd szusz pă szpátyilye-j, pîn átunsj, nu m-ám îndurát. Frikă mi-jrá, k-oj kágyé zsjosz, sî m-oj luvi. Kînd szusz ăjrám, j-ám zîsz sză purnyászkă. Nu repé inká, dá mirzsje. Tátá dîn ublok sză ujtá pă noj, dá jo nu styijem. Dăp-on sjász Csillag má pă rît ályirgá ku minyé, sjé-jrá lîngă kászá nasztră. Jo-jrám hăl máj fălosz. D-ábe ávem dă gînd sză mă duk înlontru dă száră. Kînd ám mérsz în pát, járă j-ám kiszinit lu tátyi ajándékusztá. Pă zuá-j dă năszkut, l-oj szpălá, sî j-oj dá ocără beré, kum mosu szuktule kînvá. (Forrás: Kalányos István) Pă álotu, káré ro mi-j (0) -----drág---- Csillag îl tyámă. Numilye-s dăpă (16) s-o kăpătát. Kálu-m ro (17) j, kutotu prisjepé. Kálu (18) tyár băjisestyé prisjipe. Áku má (19) sză săd szusz pă kál. Pă rît ám (20) ku Csillag, dá trăbuje on sjász. Má áku styu, sj-oj fásjé, kînd Csillag ave (21). 16 17 18 19 20 21 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2009. október 26.
IV. Umăr-o puvásztásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij, sj-o rămász áfáră. Ásztá dîn szkrijiturásztá poc styi. Uná (0) c-árătăny! Kămásá lu szarilye Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, ăjrá odátă on szát mik, dăpártyé, pă hungyé nyime nu szăndurá sză márgă. În szátusztá má d-o ezeré dă áj dă zîlyé naptyé-jrá. Nyime nu styije, sjé fel ăj, kînd nu-j întunyerikă. Dă sjé, áje nyime nu styije. Toc ku lumpás umblá păstyi tot. Ăjrá on gyál lîngă szátusztá. Máré-jrá, nyime n-ár fi mérsz szusz. Ákulo kusztá într-o kulyibucă on băjás. Aminyi în szát unyirj păre dă băjásusztá. Zîsje, kă ásá dă bătîrn ăj, kă kînd o năszkut, inká árgye szarilye. Bătîrnulá tyár odátă vinye zsjosz într-on án, kit sză sză szpelyé-n păro. Nu szfăte ku nyime, dá tot plînzsje, sî cînye sjévá-n mînyilye-j. În szátusztá ăjrá on fisjor. Bulînd ăjrá ocără, Nu-j ku zámá tată zîsje pă jél. Fisjorusztá áve on kînyé. Ku jél szuktule sză sză zsasjé, ált urták n-áve. Odátă kînyilye sz-o pirdut. Merzsjé fisjoru ku lumpásu-j, merzsjé bulînducu, sî tot zbirá: Kăcălu mnyo! Hungy áj mérsz? Háj áisj lá gázdá-c! zîsje. Kum merzsjé, sî zberă, vegyé odátă o gară máré. Merzsjé-nlontru, s-odátă vegyé, kă sjinyivá pă jél sză ujtă. Ej, dá sjinyé jésty tu? întrábă fisjoru. Jo misz szarilye. zîsjé hălá. Szarilye jésty? Dá sjé koc tu áisj? Má d-o ezeré sî d-o zuă nu ty-ány văzut. Háj áfáră! Nu pot. Nu véz, kă nu pot sză fák ráză? zîsjé szarilye. Dacskă nu. Dá kum pot sză-c ázsut? l-întrábă bulînducu. Kămásá-m dă ar m-ár trăbuji, kă numá ásá pot sză fák ráză. Hungyé-j kămásáje? C-aduk áisj. zîsjé bulînducu. Kînd o năszkut kupilu mnyo, l-ám ásztupát ku kămásá, kînd l-ám kulkát, dá jél o kăzut zsjosz pă pămînt, kînd sz-o szkulát. Ám purnyit sză-l kot, dá pîn áku nu l-ám áflát. Ej, zîsjé fisjoru patykă jo pot sză-c ázsut. Numá háj ku minyé! K-aje or purnyit. Gro-jrá kálye pă gyál, hustyunyic ăszrá, kînd or ázsunsz szusz, sî kum kutá sjévá mănkáré, băjásu vinye lá jéj. Tátă! Hár sză fijé, kă m-áj áflát. zîsje bătîrnu. Áisjé-j kămásá-c. K-aje szarilye o lat-o szusz, sî ráză máré sz-o făkut pă tată lumé. O mérsz în nor s-áku ákulo-j. (Forrás: Puvásztásztá o szrkisz-o: Kalányos István) írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2009. október 26.
În szát d-o ezeré dă áj (0) naptyé-jrá. Aminyi nu umblá înnyikére fără (22) Gyálu ásá dă máré-jrá, dă nyime (23) Băjásu pă gyál (24) Băjásu d-áje vinye unyirj zsjosz, kit (25) Ăjrá în szát on kupil (26) Fisjoru o purnyit (27) În gară sz-aflát (28) Gro-jrá (29) Băjásu átunsj vinye, kînd (30) 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2009. október 26.
maximális pontszám 1. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése 2. feladat 10 3. feladat 6 4. feladat 9 Feladatpont összesen 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2009. október 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 26. 14:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2009. október 26.
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2009. október 26.
I. Kată vorbá, káré merzsjé pă loku-l gol! Unu c-ány făkut. (0) (X) styije; (A) szakmă; (B) lukră; (C) sză fij; (D) lyimbă; (E) lukru; (F) mulcînsj Părinci nostri inká nisj nu (0) sză umiré, dá ásztăz tînyiri sî ku iskulyé multyé gro s- áflă lukru. Lîngă érettségi sză poc sză vizitésty, sză styij o (1) o dauă, sză tyé prisjépj lá Word, Excel, Internet, dákă áfel dă lukru koc, hungyé nu áfáră trébé (2) kînd plauă, o kînd vîntu szuflă. Má sî lá (3) trébé sz-o styij lyimbá dă angol o nyimcestyé. Ásztá d-áje-j ásá, kă máj (4) áré érettségi sî diplomă, dăkit dă dauăzăsj dă áj. Sî máj multyé rîndurj (5) sjinyivá ku diplomă lá portă, o lá Mc Donald s. Káré (6) dă, áku ro sză gîngyestyé, pă sjinyé je szusz, kă jestyé dîn sjinyé sz-ályegă. Álá-j bun, káré păntru bány pucîny lukră, dá máj mult styijé, dăkit fénéku-j. D-áje jo máj binyé fénék ás fi. (Forrás: Kalányos István) 0 1 2 3 4 5 6 X 1 2 3 4 5 6 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2009. október 26.
II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on lok numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) prisjepé (7) vegyé (8) zîsjé (9) gîngyestyé Nu prisjép (0), dă sjé tot cîgánsilye fásjé dă mănkát. Mágá dákă áj umblá pă lume cárá, (7), kă cîgányi máj binyé ferbé. Szakácsurilye márj, toc cîgány ăsz. Lá sză-c (8), sjé (9): În zámă dă găjină punyé mámá ápă, sjápă, untură, pipárkă zdrubită, száré, zilcség, murkoj, ticéj sî găjină. Áj (10) szuktulestyé gîngyi, kă-j dăsztul. Bună sî (10) sză fijé kînd káld ăj. Dá odátă mámá n-o foszt ákásză, sî tátá trăbuje sză (11) ferbé (12) fásjé (13) mănînkă (11). Áfel dă bună zámă (12), dă szorá me sî ku dauă tájré (13) dîn je, mágá ji-j nu-j plásjé zámá. Tátá zîsje, kă jél s-ocără vin rosu, sî buréc, sî burso o băgát în zámă, dá s- ocără láptyé, kit máj malyé sză fijé. Zîsje, kă tatyé zilcségurj bunyé-sz în zámă, sî dákă ár fi áflát máj sjévá ákásză, n- (14) lásză (14) áfáră. (Forrás: Kalányos István) 7 8 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2009. október 26.
III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé zsjosz kum c-ány árătát, káré vorbă-j bună pă loku-l! On mondat (0) má c-ány făkut. Kukosu sî purombu kum l-or ápukát pă lupu Ăjrá odátă on kukos. Kukosusztá tată zuă în mirzsuku hudváruluj (0), sî kîntá. (15) j-ákărá tărîcă, kukuruz, gru, o vérmj (16). Jél nu-s kutá mănkáré. Ásá făsje, ká vál-on domn. Odátă vinye-n hudvár on puromb máré. Găjinyilye nu styije, sjé sză fákă ku purombu, îl (17) pă kukosu. Na, vinye kukosu, sî-l vigye pă purombu. Zîsje pă jél: - (18) purombulyé! Sjé m-áj ádusz? kă gîngye, kă d-áje o vinyit. - Jo, sjé c-ám ádusz? zîsjé purombu. Nyimik nu c-ám ádusz. D-áje ám vinyit, kit (19), kă lupu p-áisj umblă, sî biny-ár fi, dákă n-áj kîntá. Sză fij însjét! - Însjét sză fju? Jo? Maj jo-j (20) lu lupulá. Ázsută-m sî tu! zîsjé kukosu. - Binyé zîsjé purombu. K-aje ly-or mănát pă găjinyilye-n (21), s-or făkut (22) máré-n hudvár. Or ásztupát-o ku frunzé, sî kînd gátá-szrá, zîsje kukosu: Na áku du tyé-n păduré, sî kată-o pă (23). Kînd áj áflát-o, lász-o sză vijé dăpă tyinyé, sî háj áisj. Kînd lá gará jésty, zbară szusz. Dá lupu sză n-o vádă gará, kînd pă tyinyé sz-o ujtá. Dăp-áje j-ony dá. Dá je-c (24), kit nu sză ty-ápusjé! Prisjépj? Dá prisjép. zîsjé purombu. Sî ásá-jrá. Merzsjé purombu-n păduré, inkă-l je dă vestyé pă lupu. Lupulyé! Dákă mă poc ápuká, poc sză mă măninsj! zîsjé. Ji-jrá famé lu lupulá, alyirgát dăpă puromb. Inkă, kînd or ázsunsz lá gará, purombu o zburát szusz, sî lupu (25) în gară. Na, kukosu sî găjinyilye or vinyit áfáră dîn kosjină, sî táré l-or bătut pă lupulá. Nu styu, kum o kirilit áfáră, dá patykă s-áku-n garáje plînzsjé. ((Forrás:Puvásztásztá o szrkisz-o: Kalányos István) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2009. október 26.
(0) A) o ságyé B) săgye C) mirzsjény D) o fi (15) A) găjinyilye B) jo C) o mîcă D) nyime (16) A) o mănká B) mănînkă C) sză árdă D) sză măninsjé (17) A) tyimăny B) tyimá C) or tyimá D) ác tyimá (18) A) fu B) Bună zuă, C) prisjépj D) sză fij szănătasză (19) A) máj máré B) sză mă kulk C) sză-c zîk D) du tyé (20) A) dá B) nu C) dăgyény D) hărănyészk (21) A) kosjină B) krisjmă C) postă D) másză (22) A) szák B) lyémn C) kulák D) o gară (23) A) kukosu B) purombu C) lupu D) găjiná (24) A) firé B) o pită C) frikă D) számá (25) A) sz-o styimbát B) o kăzut C) o făkut D) sz-o pusz zsjosz 0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 B 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2009. október 26.
II. Nyelvhelyesség maximális pontszám 1. feladat 6 2. feladat 8 3. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2009. október 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 26. 14:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2009. október 26.
Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2009. október 26.
I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, dă sjé n-ám formă dă mosu. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá, sî szkrijé zsjosz betulá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Băjási d-áje nu făsje formé, kă n-áve bány dăsztul. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) Nu lyé kunustyem pă mosu sî pă masá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Mosu d-áje o murit, kă szărák ăjrá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Mosu szuktule sză kîntyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Mosu sî în vijé lukrá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) Mosu máj binyé păntru bány lukrá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Nisj tátá n-áve o formă dă mosu. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Pă filmu dă trijzăsj sî pátru dă áj l-o făkut Sára Sándor. gyirépt ăj nu-j gyirépt 0 1 2 3 4 5 6 7 GY 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2009. október 26.
II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, kă má sî szorá me áré on kupil. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Dă sjé-j máj máré családu nosztru? D-áje, kă szorá me áré on kupil. (8) Pă sjé sză vegyé, kă Jánăs ku putyeré o fi?... (9) Sjinyé vinye sză-l vádă pă kupilu?... (10) Sjé fel ajándékurj s-o kăpătát Jánăs?... (11) Dă sjé numá áku áré szorá me kupil?... (12) Dă sjé o-nvăcát szorá me átit?... (13) Dă hungyé styijé szorá me, kum sză-l nivilászkă pă kupilu?... (14) Sjé fásjé dă naptye szorá me ku calyilye-j szpălátyé lu Jánăs, pîn sjé nu-j butyizát?... (15) Kînd or vinyi uná nyámurilye máj odátă?... (16) Kînd ave szorá me máj mult lukru ku Jánăs?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2009. október 26.
III. Szévegu-l dă triilye Dîn szévegusztá vij styi, dă sjé mi-j ásá drág dă várá. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Dă váră máj binyé áfáră misz, a) kă tot jestyé sjévá lukru. b) kă n-ám kásză. (17) Máj binyé lá mosu mă duk dăpă láptyé, a) kă styu, sjé bjau. b) kă sî jél vinyé lá minyé dăpă vin. (18) D-áje mă duk în gárd, a) kă mi-j drág dă kîrboj, párádikă, sjápă, pipárkă sî dă zilcség b) kă nu pot sză săd înlontru, kînd lukru-n gárd m-ástyáptă. (19) Ákár sjinyé patyé sză sză ujtyé în gárdu-m, a) kă mîndru-j veteményu. b) dákă lyé lucslestyé pă veteményurilye-m. (20) Frunzilye sz-ár ferbé, a) dákă nu lá kăldură máré ly-ás lucsuli. b) dákă lá kăldură máré ly-ás lucsuli. (21) Tátá sî mosu a) sjigogyi dă lá minyé or învăcát. b) m-o nvăcát pă sjigogyi, sjé styu. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2009. október 26.
(22) Pamé n-ám, a) kă mi-j ură dă umbră. b) kă-n umbră n-ár krestyé nyimik. (23) Vin szuktulem sză fák a) păntru mosu. b) kă mosu-l kumpără păntru bány pucîny. (24) Birou tot nyé zîsjé, a) kînd merzsjé-n păduré dăpă vád. b) sză nu dusjény lyemnyé dîn păduré, kă sî jél ákulo o fi, sî nyé-mpuskă. (25) Lá szărbătaré, kînd nu lyemnyé tijény, a) családu merzsjé-n păduré dăpă szlănyină. b) családu binyé sză szîmcă-n păduré. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2009. október 26.
maximális pontszám 1. feladat 7 III. Hallott szöveg értése 2. feladat 9 3. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2009. október 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 26. 14:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2009. október 26.
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2009. október 26.
I. Szkrijé on válosz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Urtáku mnyo! Ku cîgánká-c m-ám áflát odátă, d-áje-c szkrju. M-o tyimát pă butyizálă lu kupilásu vă. Dá kînd o fi, áje inká nu styije. Áku má styijéc? Kum sză mă gát? Sjé sz-áduk? Sî totu családu-m patyé vinyi o numá jo sî cîgánká-m? Ony înkepé lá voj? Szkrijé-m repé-nnápoj! Ferku-c Drág dă Ferku! Sză fij szănătosz, kă m-áj szkrisz. írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2009. október 26.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2009. október 26.
II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 100-120 dă vorbé. În kártyijé sză szkrij! A. B. Kártyijé lu fénéku-c Szkrijé o kártyijé lu fénék, kă áj dă gînd sză lukrij lá jél în raktár! Áhéstye sză fijé în kártyijé: - Sjinyé jésty? - Dă sjé-j szkrij? - Dă hungy-áj áhuzît, kă jestyé áfel lukru? - Hungy-áj lukrát pîn áku? - Kic bány áj dă gînd sză koc? - Kînd áj dă gînd sză kizdilésty lukru? - Kic bány c-ár plătyi? Kártyijé lu urtáku-c Szkrijé o kártyijé lu urtáku-c, kă tu în korház jésty, sî áj dă gînd sză-l putulyésty. Áhéstye trébé sză fijé în kártyijásztá: - Szkrijé, sjé báj áj. - Szkrijé-j, kă máj binyé jésty. - Szkrijé zsjosz, s-or făkut ku tyinyé doktori. - Părestyé ocără, kum îc tresjé o zuă-n korház. - Sză-j szkrij, kînd poc sză tyé dusj ákásză. Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész!..................... írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2009. október 26.
.......................................................................................... írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2009. október 26.
Feladat Értékelési szempont elérhető pont A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 I. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 II. Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 Összesen 22 IV. Íráskészség pontszáma 33 elért pont javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma programba beírt pontszám javîíó tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2009. október 26.