KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 17. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 17. 14:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2014. október 17.

I. Umără szévegusztá, sî szkrijé-l bétu-l, sjé trébé zsjosz! Unu (0) c-árătăny! GY= gyirépt N= nu-j gyirépt Vrábijé în Europa păstyi tot jestyé, tot nyi-j frikă, kă-n arékityé cărj n-o fi dîn jelyé. Dă multyé vegyszerurj, sjé aminyi pă pămînturj hăsznălestyé, sî dákă aminyi ásá árătestyé, dă vrábijilye pă pămînturj nu-s áflă szămîncé, nu rămînyé-n kuszt mulcînsj. În Britanijá Máré áku numá 3% kusztă dîn jelyé, dăkit dă trijzăsj, pátruzăsj dă áj dă zîlyé máj înti. În cárá nasztră, vrábije-jrá "pászăre ánuluj" în 2007, sî nyé sjire kit sî în Ungureme máj binyé sză băgăny számá pă jelyé. Vrábije nu-j máré: 14 dă centiméterurj ăj, nisj ku háripilye-j nu-j máj máré dă 21-26 dă centiméter. Nu-j máj gre dă 24-38 dă gram. Kápu ji-j bárnă sî szirké, pă szpátyé áré on sráf dă szirké. Inyimá ji-j álbă, sî p-áje jestyé on sráf szirké, ká fumu. Penyilye lá kadă ji-sz nyegré. Oty bárnyé áré, botu-l dă nász ji-j nyégru, dá dă járnă-j szirké. Pisjarilyesz gálbinyé sî bárnyé. Máj binyé szămîncé mănînkă. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/h%c3%a1zi_ver%c3%a9b alapján fordította: Kalányos István, 2014) (0) Vrábijé jestyé în lumecárá tată. (1) Numá păntru vegyszerurj ăsz várbij pucînyé. (2) Vrábije o foszt pászăre ánuluj în Britanijá Máré. (3) Pászerásztá nu-j máj gre d-o zsumătátyé dă kilo. (4) Vrábije-j szirké dă lá káp pîn lá kadă. (5) Ár trăbuji máj binyé sză lony számá pă je, sză nu maré áfáră. 0 1 2 3 4 5 GY 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2014. október 17.

II. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé válosz pă loku-l gol. Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá-j á lu méstyér! Puvéstyilye nu numá d-áje-sz fontosé, kă kupiji máj binyé sză kulkă dă száră, dá sî d-áje, kă dákă părinci puvistyestyé, kupiji máj binyé sză bizijestyé în jéj, kă máj multă dobă-sz ku unápált, sî dîn puvésty mult învácă. O puvásztă átunsj ăj bună, dákă sî déj bun, sî déj rou jestyé-n je. În loku lu déj bun ku vojé sză bágă kupiji sî kînd în puvásztă sză áflă ku rou, kînd sză bátyé o sză loptă ku unápált, uvig bunu nyirijestyé, rou mágá-s kápătă bintitálá. Ásá învácă kupilu, sjé-j bun, sjé-j ro. Mult învácă sî dă kulturá dă lume, dă hungyé puvásztá vinyé. Ásá ny-ázsută puvásztá, kit sză-nvăcăny sjé-j szlobod, sjé-j nu, sjé fel hagyományurj áré lumilye. Dá kupiji ásá sî lyimbá máj usuré sî máj repé o-nvácă. Styijény, kă kupiji în arékic ány dă zîlyé învácă há máj máré pártyé lu lyimbi. Puvéstyilye mult ly-ázsută într-ásztá. Dákă dă lyimbă dă băjás szfătijény, puvéstyilye patykă sî máj fontosé-sz. În puvéstyilye dă băjás sî kulturá sî lyimbá băjásilor sză áflă. Dákă nu lyé hăsznăliny, sî lyimbá sî hagyományurilye sză mujtă-nsjét. Kînvá, nisj nu ásá dă mult, inká băjási toc styije băjisestyé, în multyé rîndurj d- ábe szfăte lyimbă áltă. Nivilálá kupijilor pă lyimbásztá trisje. Dá áku în zîlyilye nastré sz-o styimbát ásztá, sî băjási, káré-sz máj tînyirj, dăkit sjinsjzăsj dă áj dă zîlyé, n-ánume styijé băjisestyé, mulcînsj máj binyé tyár ungurestyé styijé. Kum szuktule sză zîkă, în sjászu-l dă szfărsît ăstyény, sî trébé, kit kutotu sz-ádunăny uná sî sză făsjény, sjé dîn putyere nasztră putyény. Lyimbá sî kulturá ásá putyény păzî máj binyé, dákă puvéstyilye, sjé inká puvistyestyé întri băjás, ly-ádunăny uná. Puvésty kînvá lá băjás nu lu kupij puvistye, d-áje d- într-estye sî máj binyé sză vegyé, kum sză gîngye băjási dă lumecáră, dă kuszt. (Forrás: Sjé styije mosu mnyo. Kalányos István, kézirat, 2014) írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2014. október 17.

(0) Lu sjinyé puvistye kînvá băjási? Kînvá nu lu kupij, máj binyé lu toc puvistye. (6) Păntru sjé trébé, kit părinci sză puvistyászkă lu kupiji-s? (7) Kînd ăj bună o puvásztă? (8) Sjinyé nyirijestyé uvig într-o puvásztă? (9) Sjé-s kápătă rou? (10) Pă sjé nyé-nvácă o puvásztă? (11) Sjé putyény styi dîn puvésty dă băjás? (12) Dă sjé zîsjé, kă-n sjászu-l dă szfărsît ăstyény? (13) Kum putyény păzî kulturá băjásilor máj binyé? 6 7 8 9 10 11 12 13 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2014. október 17.

III. Umăr-o pă puvásztásztá! Szfărsestyé mondaturilye, ásá kit gyirépt sză fijé, sjé în szkrijiturásztá áj umărát. Uná (0) c-árătăny! În luná sj-o trikut, ány foszt ku părinci méj lá masá me. Dă mult n-ány foszt lá je. Ká uvig, kînd mirzsjény lá je, în kăput ny-ástyáptă, kă dă dăpártyé ny-áhugyé káru nosztru. S-áku ás-a foszt. Vremé bună-jrá, nisj n-ány mérsz lá je înlontru, pînsjé nu ny-arătát gárdu: ziltyégurilye sî pamilye. Gárd máré áré, nisj nu prisjép, kum birijé sză lukré átit, kă áku máj bătîrnă-j, dăkit sáptyézăsj dă áj dă zîlyé. Sî doj porsj, sî arékityé găjiny sî trij jépurj áré. Dăkînd o kunoszk, tot áve jépurj. Ro drázsj mi-jrá dă jéj. Masá lyé vingye în pijárc, kînd mirzsje sză vîndă auă, o ziltyégurj. D-într-ásztá kusztă. În napszám nu umblă, kă bătîrnă-j, dá dă sjinsj áj dă zîlyé inká kăpăle în vijé. Kásză mikă áré, mîndră-j sî tyisztă-j. În hudvár jestyé on măr máré. Kînd mik ăjrám mult mă zsukám p-álá. Áku tátá o pusz on pod dă szub mărusztá, inkă ány săzut zsjosz în umbră-j. În szumszédu lu masi ságyé on băjás bătîrn. Kumvá nyám ăj sî jél ku noj, dá áje má nu styu, kum. Sî jél o vinyit lá noj, kînd o lat dă vestyé, kă áfáră săgyény în hudvár. Ku părinci méj dă dobilye dă kînvá szfăte, dá sî dă minyé m-or întribát, kum misz, kum îm merzsjé iskulá. Máj mult dă trij sjászurj ány szfătijit. Masá ku trij felurj dă kupturé ny-o kopt. Bătîrnulá sî dă bityisugu-j ny-o szfătit, sî ny-o zîsz, kă l-or upărăzî. Mi-jrá milă dă jél, kă ji-jrá frikă ocără. Tátá sî mámá sză-nsjirká sză-l putujászkă. Masá me sz-o igyizit ku tátá sî ku mámá, kă în dauă luny ony tije on pork dîn doj, sjé masá áré. Fălosz ăjrám, kînd ám áhuzît ásztá, kă járă pot sză vju sî jo. (Forrás: Hungyé szămirzsjény dă várvă. Kézirat, http://www.nagykaland.com/?base=jotanacs alapján készítette: Kalányos István, 2014) O lună o trikut d-átunsj, (0) dăkînd ány foszt lá masá me. Kînd ny-áhugyé káru, má (14) Kînd ány foszt lá je, máj înti (15) Masá áré gárd máré, dá nisj nu styu (16) Jépurj uvig áve, dá áku áré sî (17) Sî în pijárc umblă, ákulo (18) Kînvá sî-n napszám umblá, dá áku (19) Kászá nu ji-j máré, (20) În hudvár áré (21) Dă szub mărulá tátá (22) Bătîrnu dîn szumszédu lu masi nyé păre (23) În dauă luny jár ony merzsjé lá masá, (24) 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2014. október 17.

IV. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé vorbá bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Dákă pă kályé lungă ávény dă gînd sză mirzsjény sză hugyunyiny, trăbujé pă mult sjigogyi sză lony számá, dá sî máj binyé átunsj, kînd într-o cáră áltă ávény dă gînd sză mirzsjény. Kum ány merzsjé? Ku kár, ku busz, ku gézés o ku ripilo? Káré-j máj lyésznyik, ku káré ázsunzsjény máj repé ákulo? Kityé pakurj nyé trăbujé? Dák-ány bityizsî, sî szér nyé trăbujé, o în arékityé cărj sî ultás trăbujé máj înnentyé sză kăpătăny. Sjé fel o fi vreme? Kic bány ny-o trăbuji? Kum ony áflá loku, hungyé mirzsjény. Sjé putyény sză vigyény pă lokulá, hungyé mirzsjény? Sî dákă nu szîngur mirzsjény, átunsj sî máj mult trăbujé sză băgăny számá. Dákă în áltă cáră ány merzsjé, átunsj binyé-j, dákă o szfătijény lyimbá dă cáră. Nu numá hotelu nosztru-l putyény ásá áflá máj usuré, dá s-într-on étterem máj usuré putyény ályezsjé. Kînd mágá ákár sjé fel bityisug kápătăny, máj binyé putyény szpunyé lu doktoru, sjé-j ku noj. Dákă sjévá mîndru vigyény pă kályé, putyény întribá, sjé-j áje. Ku lyimbă dă angol pă multyé lokurj ávény nurok în tată Europa. Paku nyé sză nu fijé máj máré, dăkit ánume trăbujé sză fijé, kă gro ăj sză-l dusjény, dá sî pă ripilo trébé sză plătyiny pă jél, dákă máj gro ăj, dăkit ár fi szlobod. În arékityé hotelurj putyény sî szpălá, d-áje nu trébé uvig multyé calyé sză băgăny în táskă, nisj átunsj, dákă pă dobă multă mirzsjény hungyivá. Ku bány máj mulc sză purnyiny, dăkit ány szămălit, kit în báj máré sz-ávény lá sjé sză nyé-ntursjény, sî dákă ávény dă gînd sză kumpărăny sjévá, sză ávény dîn sjé sză făsjény ásztá. (Forrás: Lá masá me ány foszt. Kézirat, Kalányos István, 2014) Kînd mirzsjény în cáră sztrăjină sză hugyunyiny (0), trăbujé pă sjigogyi sză nyé gîngyiny. Ku sjé ávény (25) sză mirzsjény, sjé sză dusjény, sjé sză făsjény. Áku má putyény styi, sjé fel vremé (26) hungyé mirzsjény, sî kityé calyé sză nyé dusjény. Dákă (27) nyi-j páku, trăbujé sză plătyiny. (28) uvig sză fijé lá noj, sî dákă sî (29) cári o kunustyény, báj máré nu putyény (30). 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2014. október 17.

maximális pontszám I. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 8 III. feladat 11 IV. feladat 6 Feladatpont összesen 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2014. október 17.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 17. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 17. 14:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával 0 jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2014. október 17.

I. Kat-o pă vorbá, káré pă loku-l gol áj putye szkri! Uná c-ány făkut. A) lukru; B) în iskulásztá; I) ku ungurj; D) o mérsz; E) szăptămîny; F) nyimcestyé; G) în trij rîndurj; H) pă arékityé zîlyé; C) trij áj Mirá (0) dă zîlyé o kusztát făr dă cîgánu-j, făr dă Jánăs. Jél în Ausztria lukră p-o épitkizálă. Mirá szîngură kusztá, părinci lor j-ázsutá, kînd îj trăbuje. Jánăs sásză (1) rămîje tot în Ausztria, dăp-áje vinye ákásză (2). Nu lyi-jrá binyé ásá, dá nisj jél, nisj Mirá nu-s áflá (3) máj áprapé. Mirá sz-o gîngyit, sî je (4) dăpă cîgánu-s. Áku s-aflát o iskulă, hungyé s-o kăpătá o szakmă, dákă o szfărsî. Szăkăsîcă áré dă gînd sză fijé. În iskulásztá dă szárá umblă (5) într-o szăptămînă. Ku urtásj umblă ákulo ku kár. Sjinsjszprăzesj aminy umblă ákulo. Mult învácă s-ákulo, s-ákásză. Nyimcestyé nu styije, dá ro fălasză-jrá, kînd j-or szpusz, kă (6) sî lyimbá patyé-nvăcá. Jánăs nu styijé (7), dá jél nurok áré, kă (8) lukră, dăsztul ji-j sză szfătászkă ungurestyé. (Forrás: Mirá părestyé. Kalányos István gyűjtéséből. Kézirat, 2014.) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 C 1 2 3 4 5 6 7 8 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2014. október 17.

II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on vonal numá o vorbă sză szkrij! O vorbă 0 má c-ány szkrisz înlontru! (0) ăj Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, (0) ăjrá odátă o păduré máré. Máré-jrá pădure, sî dákă sjinyivá kumvá mirzsje-n je, álá kit kusztă ákulo rămîje. (9) áflă Nu-s (9) kálye áfáră. Máré-jrá, întunyerkă-jrá. Nisj rázá dă szaré nu sză vigye. În pădurásztá săgye on băjás. N-áve dă gînd sză sádă jél ákulo, numá odátă, dă trij áj dă zîlyé o purnyit d- ákásză dăpă lyemnyé, ink-o vinyit în pădurásztá. Dá kálye ákásză má nu s-áflá. Uvig s-aflát sjé sză măninsjé, kăszrá ákulo áloturj multyé, kă nisj jéj nu (10) sză márgă (10) patyé áfáră dîn păduré. Băjásusztá áve o szăkuré, s-on kucît. Ált n-áve. Nu styije, kînd ăjrá száră, kînd ăjrá zuă, kă tot uvig întunyerik ăjrá. (11) sză szkală Átunsj sză kulká, kînd hustyunyit ăjrá, s-átunsj (11). kînd má nu ji-jrá szomn. Odátă, kînd ro triszt ăjrá, kă dîn pădurásztá nisjkînd n-aflá áfáră, (12) vegyé (12) on păro în păduré Ej, j-o vinyit voje. "Dákă părou îs áflă kálye áfáră dîn păduré, (13) tájé átunsj sî jo oj áfla-o." - gîngye. Inkă (13) arékityé lyemnyé áfáră, ly-o lyigát uná k-o hindă lungă. (14) jásă Ás-a (14) áfáră dîn păduré. (Forrás: Pădurá máré. Beás népmese Kalányos István gyűjtéséből. Kézirat, 2014.) 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2014. október 17.

Întarsjé! írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2014. október 17.

III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Ályezsjé dîn vorbé, sjé-sz într-on sor, káré vorbă-j bună, sî szkrijé în táblázatu-l zsjosz! On mondat (0) má c-ány făkut! Ásá (0) ám purnyit lá szorá me pă ebéd. În hájálántă ulyică ságye, nu dăpártyé dă lá minyé, dá în vremáje s-o zsumătátyé dă sjász o trikut pîn ám ázsunsz lá je. Táré pluá, ásá kurá ápá pă ulyică, ká (15). Kum mă dusjem pă ulyică, ink-ám văzut sjévá pipáros (16). Mă ujt máj binyé, sjé-j álá, dá (17) ăszrá. Ro m-ám înfălusát. Nyime nu-jrá pă ulyică, repé l-ám lat szusz, sî l-ám băgát în zsăb. Ásá-m mérsz lá szorá me. Ány săzut lá másză, ány mănkát, dá nu j-ám szpusz, sjé fel nurok ám ávut. Dá kînd ány szfărsît, jo (18) pă szorá me pă ebéd pă hájálántă zuă. Rîgye, kă styije, kă n-ám lukru má (19). Dá kum sz-o ujtát, kînd ám lat áfáră bányije (20).J-ám szpusz, kă ásá ly-ám áflát. Dăpă dámnyáză ám mérsz ákásză dă lá je. Inká pluá, dá má nu mă irdikile. M-ám pusz zsjosz, s-ám hugyunyit ocără. (21) ám hărănyit porsji, ált n-ám făkut. D-ábe ástyiptám gyiminyácă sză fijé. Ádauzá nu pluá má, dá nisj káld nu-jrá. Ám mérsz (22). Pă kályé p-áje mă gîngyem, kă ásztăz numá o ezeré dă furinc oj tyiltiji, kit sză-m rămîjé dîn bányistye. Lá boltă ám lat (23), on kilo dă kárnyé dă puj, száré s-on kilo dă făjină, ált num trăbuje, kă (24), untură, sjepé sî kîrbajé ávem ákásză. N-ápo (25) on pirkét bun ku kîrbajé. (Forrás: Mirá părestyé. Kalányos István gyűjtéséből. Kézirat, 2014.) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2014. október 17.

(0) A) dámnyáză B) pă lá dámnyáză C) pă dámnyáză D) lá dámnyáză (15) A) d-într-o vádră B) dîn vádră C) o vádră D) d-o vádră (16) A) în drik B) dă drik C) pă drik D) lá drik (17) A) dă sjinsj ezeré furinc B) sjinsj ezeré furinc C) sjinsj ezeré dă furint D) sjinsj ezeré dă furinc (18) A) tyimát-o B) ám tyimát-o C) ám tyimát D) tyám-o (19) A) d-o lună B) o lună C) luná D) dă lună (20) A) dă zsăb B) dîn zsăb C) în zsăb D) zsăbu (21) A) Dă száră B) száră C) szárá D) száré (22) A) lá boltá B) în boltă C lá boltă D) pîn lá boltă (23) A) o pită máré B) pitá máré C) pitáje D) pînyé (24) A) pipárkă zdrubită B) o pipárkă zdrubită C) pipărsj D) pipărsjilye (25) A) făkut B) fák C) ám făkut D) o fásjé 0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 B 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2014. október 17.

maximális pontszám I. feladat 8 II. Nyelvhelyesség II. feladat 6 III. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2014. október 17.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 17. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 17. 14:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2014. október 17.

írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2014. október 17.

I. Szévegu-l dă elsé Áku vic áhuzî d-o mujeré, káré întri cîgány lukrá. Dákă mondatu-j gyirépt, szkrijé în táblázatu-l dă zsjosz (GY), dákă nu-j gyirépt, átunsj szkrijé (N)! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0)Pă Ticá áku ám kunuszkut-o. (1) Ticá zené dă băjás kutá. (2) Áve dă gînd, dá nu sz-o putut învăcá băjisestyé. (3) Tyár în cárá nosztru umblá întri băjás dăpă kîntyisj. (4) Nu numá kîntyisj, dá sî puvésty la szusz. (5) Întri lăkătár nu sză-ndurá sză mergă. (6) În kusztu-s ro mult o făkut păntru cîgány. (7) Nu dă mult o murit mujerásztá. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) N 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2014. október 17.

II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, hungyé mă zsukám jo, kînd mik ăjrám. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0)Hungyé-jrá gyálu? Lîngă szátu nosztru. (8) Kînd mă zsukám jo pă gyálusztá? (9) Sjé-jrá pă gyálusztá? (10) Sjé vigyem jo, kînd mă urkám pă nukulá? (11) Hungyé umblány noj dăpă láptyé? (12) Sj-ám păcît odátă, kînd ám mérsz dăpă láptyé? (13) Sjinyé l-o szămănát nuku-l pă gyál? (14) Hungyé ságyé kupiji lu bătîrnulá? (15) Sj-o păcît kászá pă gyál? (16) Dă sj-ám mérsz ádauzá szusz pă gyál? 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2014. október 17.

III. Szévegu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, sjinyé sî kum ságyé în Bársjé. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé-l alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) În Bársjé dă dauă szutyé dă áj A) ságyé sî băjás. B) nisj on băjás nu kusztă. (17) Băjási în Bársjé A) toc or lat szokásurilye dă lá ungur. B) sză cînyé lá szokásurj dă kînvá. (18) Hurvéci sî nyémci săgye, A) ku unguri într-on lok. B) uná ku băjási pă lîngă városusztá. (19) Kînvá, máj binyé kusztá, dăkit áku, A) kă-s kăpătá lukru dă lá ungurj. B) kă-s putye vingyé, sjé-făsje dîn lyémn. (20)Băjásî d-áje nu săgye în szát lîngă Bársjé, A) kă n-áve bány pă kăsj. B) kă jéj n-áve dă gînd în szát sză kustyé. (21) Băjási lukrá ku lyemnyé, A)dá unyirj n-áve lyémn sî nu lukrá. B) sî lu aminy ji-jrá drág dă trosj, sjé făsje. (22) Áku má sjigogyi sz-o styimbát, A) în kumpányé-n Bársjé ságyé sî ungurj, sî hurvéc, dá sî álc. B) în kumpányé-n Bársjé áku má nu sză cînyé táré uná băjási. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2014. október 17.

(23) Băjási kînvá sză kununá A) numá ku băjás. B) ku ákársjinyé, numá kă băjás nu. (24) Áku băjási s-or mujtát mesterségurilye, A) sî mulcînsj nisj lyimbá dă kînvá n-o styijé má. B) dá lyimbá máj binyé szfătijestyé dă kînvá. (25) Tînyiri învácă, sî A) áré dă gînd sză mujtyé, sjé, kum o foszt dă kînvá. B) lukrurilye sî lyimbá dă kînvá. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2014. október 17.

maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2014. október 17.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 17. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 17. 14:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2014. október 17.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2014. október 17.

1. Áku în Pisju jésty pă arékityé zîlyé, sî áj văzut p-on plakát, kă Kanizsa Csillagai vinyirj on koncert o dá, ty-ij dusjé sî áj dă gînd, sză vijé sî urtáku-c ku tyinyé. Koncertu lu Kanizsa Csillagai Dákă ci-j drág dă zené dă băjás, átunsj vinyirj lá sásză sjászurj dă száră pă Széchenyi tér ci-j loku. Tînyiri á lu iskulá dă Fund or zsuká. S-on lutás máré ny-o fi gosty lá noj. Háj sî tu, ku családu-c, sî ku urtásji-c! Dăpă koncert poc învăcá sî sză zsosj! Styelyilye dă Kányizsă Kanizsa Csillagai I. Szkrijé o kártyijé, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dă 50-80 vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! - Dă sjé tyé irdikilestyé koncertusztá? - Dă sjé gîngyésty, kă ásztá on program bun v-o fi pă vinyirj? - Hungyé, sî kînd vic áflá. Ásá szăc kizdilésty kártyilye: Drág dă Urtáku mnyo! Jo áku în Pisju misz. írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2014. október 17.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2014. október 17.

II. Szkrijé on válasz pă kártyijé A o B, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 100-120 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! A. B. Lukru dă váră Kum sză-nvăcăny ku vojé bună? Szkrijé o kártyijé lu hotel, hungyé dă váră áj dă gînd sză lukrij. Áhéstye sză fijé în kártyijé: - Sjinyé jésty? - Dă sjé áj dă gînd sză lukrij în hotel ku gosty dîn urszágurj sztrăjinyé? - Dă sjé áj dă gînd sză gyakurlésty pă lyimbé, sjé styij? - Dă hungy áj áhuzît dă hotel? - Kînd áj dă gînd sză kizdilésty, dákă fénéku o zîsjé, kă poc sză tyé dusj. - Întrábă-l, kit îc trăbujé sză lukrij, sî kic bány poc kutá. Urtáku-c áré dă gînd sză styijé, tu kum áj szuktulit sză-nvéc. Szkrijé o kártyijé lu urtáku-c, kă áj dă gînd sză-j ázsuc! Áhéstye trébé sză fijé în kártyijásztá: - Sză-j szpuny, kum jésty, sî întrábă-l jél kum ăj. - Părestyé-j, kum învéc máj binyé, dákă pă sjász jésty ku usztáju-c. - Hungy-áj szuktulit sză-nvéc máj binyé. - Dákă n-áj dă gînd sză-nvéc, sjinyé sî hungyé c-ázsută. - Învăcálá patyé c-ádusjé vojé bună o nu. Szkrijé áisj, A o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2014. október 17.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2014. október 17.

Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum:.. írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2014. október 17.