Készítette: Molnár Dávid Beszédadatbázisok A BUSZI és a nyelvjárási hangarchívumok
Nyelvváltozatok és nyelvi változatosság Három fő nyelvváltozat-típus: i. területi nyelvváltozatok, ii. társadalmi nyelvváltozatok, iii. köznyelvi változatok (Kiss 2003). Hegedűs-archívum, Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv: területi változatok BUSZI: társadalmi és köznyelvi változatok
Hegedűs-archívum 1700 hangfelvétel, több mint 50 órányi hanganyag 840 db lemezre rögzítve. :) 1. ábra. Hanglemez az archívumból Jelenleg nem hozzáférhető. :( Forrás: Gósy et al. 2011
A Hegedűs-archívum anyagai Beszélők A legtöbb 40 év fölötti, 10 88 év között. Nem mindig adták meg az életkort. Több nő a felvételeken (72 %) (Gósy et al. 2011). A felvételek hossza A legtöbb 4 5 perces. 42 másodperc és 12 perc között.
3. ábra. A Hegedűs archívum gyűjtései az egyes megyékből Burgerland Csík Maros-torda Borsod-Abaúj-Zemplén Kolozs Krassó-Szörény Somogy Ung Gömör és Kishont Fejér Bács-Kiskun Nógrád Csongrád Heves Abaúj-Torna Nyitra Vas Pest Veszprém Hajdú-Bihar Szabolcs -Szatmár Zala Tolna Baranya Felvételek száma (db) 0 100 200 300 400 500 600 Forrás: saját szerkesztés Gósy et al. 2011 alapján
Hangfelvétel v. lejegyzés Hegedűs felismerte, hogy hangzó anyag kell az időtartam 4. ábra. a hanglejtés Kimográf a beszéd s a ritmus, méréséhez. Forrás: Gósy et al. 2011
Példák a Hegedűs-archívumon végezhető kutatásokra (i) Menyhárt (2007) a rituális szövegek és a spontánbeszéd közötti prozódiai különbségeket vizsgálta. A rituális szövegek 3 különböző műfajba tartoztak: ráolvasások, esküvői szövegek, naptári ünnepekhez kötődő szövegek.
Adatközlők: 16 fő ebből 10 nő. Iskolázottságuk: 4 6 elemi. Foglalkozás: Állattartó, földművelő, illetve háztartársbeli. Minden adatközlőtől egy elmondott rituális szöveg és egy spontánbeszédanyag elemzése
Szünet helyzete rituális szöveg Szerkezethatáron: ráolvasás (92%), ünnepi (82%), esküvői (80%). spontánbeszéd Gyakran szerkezeten belül is. Tagolás Tervezés, bizonytalanság
Példák a Hegedűs-archívumon végezhető kutatásokra (i) Mesék prozódiai sajátosságainak vizsgálata. Egyetlen adatközlő: Palkó Józsefné Zaicz Zsuzsánna. 3 mese + spontánbeszéd. A 3 mese 3 különböző műfajt képviselt: állatmese, reális mese, tündérmese.
Palkó Józsefné írástudatlan, de profi mesemondó, folyamatosan bővítette repertoárját. Hegedűs 1950 1954 gyűjtött felvételeket Kakasdon (Tolna megye), P. J.-nétől 86 db felvétel, ebből 15 majdnem teljes mese + kevés spontánbeszéd.
A feltárt prozódiai különbségek Menyhárt (2011) szerint összefüggnek: a begyakorlottságukkal, a helyzettel, amelyben rendszerint elhangzanak. Állatmese kisebb jártasság Reális mese jellemzően virrasztásokon mesélt történet
Tündérmese, reális mese Állatmese A szünetek zömmel a szerkezeti határokon a szerkezeti határon belüli szünetek, s itt volt a legnagyobb szünet/jel arány Értelmi tagolás Bizonytalanság
Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv A Geolingvisztikai Műhely készítette a Innen érhető el: http://geolingua.elte.hu/hkonyv/hk_frame_hu.html Szinkronizált anyagok: hangfelvétel+lejegyzés Magyar egyezményes hangjelölés
A magyar egyezményes hangjelölés Általános érvényű jelölésrendszerként fogadták el az I. Országos Nyelvjárási Konferencián, 1949. A magyar helyesírás jelölései + mellékjelek. Nem érvényesül az 1 hang = 1 jel elve, pl. sz (lásd Deme 1953). Má ugyë, ami szüksígës az ál oðtok ríszéïre (Hangoskönyv).
A felvételek mp3 formátumban. Időzítési markerek a szövegekben, ezekre kattintva az adott részlet hallgatható meg. jelölések a lejegyzésben a párhuzamos beszédre <>
BUSZI 1987 1989 között készült 250 db egyenként 2 3 órás felvétel. Nem állandó felvételi körülmények, különböző külső helyszínek. Beszédanyagok, átiratok, keresőprogramok.
A BUSZI adatközlői BUSZI 250 adatközlő BUSZI 2 50 adatközlő kvótaminta BUSZI 3, 4 200 adatközlő rétegzett véletlenszerű mintavétel
BUSZI-2 10 10 tanár, egyetemi hallgató, bolti eladó, szakmunkástanuló, fizikai munkás. Egy-egy sokaságot reprezentál-e az 5 csoport? (vö. Borbély Varga 2010)
A BUSZI-2 elérése A BUSZI-2 oldalán (buszi.nyelvtud.hu) megadott e-mail cím nem jó a világon semmire. :( Az itt megadott címre kéne küldeni kitöltött s beszkennelt hozzáférési kérelmet.
BUSZI: használhatóság v. etika 1. táblázat. Etikai okokból történt intézkedések Általában Törölve munka hely iskolák lakhely (utca) Meghagyva születési hely rokonok adatai lakhely (ker./városrész) Mindig név születési dátum Forrás: saját szerkesztés a Mátyus (2003) alapján
Kontextuális változók beszédhelyzet: formális oldott adott standard változat használatának mértéke (Labov 1972, ismerteti Kontra 2003)
Az irányított beszélgetések Cél a kísérleti helyzetről való megfeledkezés A témák elősegítik az adatközlő érzelmi bevonódását. Pl. gyerekkor, verekedés, házasság, abortusz, etnikai kisebbségek. (Váradi 2003: 349)
Kontextuális változók vizsgálata a BUSZI-ban Az adatbázisban 6 stílus, amely a figyelem más-más szintjeit eredményezi Ezek sorrendben: i. szólista, ii. tesztszó, iii. tesztmondat, iv. lassú szövegolvasás, v. gyors szövegolvasás és vi. irányított beszélgetés Váradi (199/96) szerint.
/bvn/ v. /bv/ Használatuk mértékét a társadalmi hovatartozás is befolyásolja. Tanár: végig /bvn/, kivéve irányított beszélgetés. Fizikai munkás: már a tesztszavak kb. 60 %-ánál /bv/, az irányított beszélgetésben szinte 100 % /bv/.
/bvn/ v. /bv/ Mátyus Kinga (2009) az inessivusz esetben használt /bvn/ változatait a nyelvtani szerep mentén vizsgálta. Próbakutatásában a BUSZI-2 öt felvételét használta. Kitér a társadalmi hovatartozás hatására is. (A nyelvtani szerepek kategorizálására kétféle modellt is használt.)
Formális l kiesések Borbély és Varga (2010) a helyesírás szerinti l-ek kiesését vizsgálták a társadalmi rétegződés függvényében. A legtöbbet a szakmunkástanulók produkálták. A felső formális l kiesés tartományba nem esett egyetlen tanár sem, az alsó formális l kiesési tartományba nem esett egyetlen szakmunkástanuló sem.
Egy sokaságba tartozás kérdése A legkevesebb formális l kiesést produkáló gyári munkás autodidakta módon képezte magát, több nyelven beszélt és nem magyar anyanyelvű volt. Az életkor nem kontrollált tényező a BUSZI-2-ben.
Irodalom A BUSZI-ról. nyelvtud.hu. http://buszi.nytud.hu/a-buszi-rol (letöltés: 2017.09.12.). A Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv átírási eljárásai. In: KISS JENŐ, projektvezető. Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv. http://geolingua.elte.hu/hkonyv/hangoskonyv_index.html (letöltés: 2017.09.14.). BORBÉLY ANNA VARGHA ANDRÁS 2010. Az l variabilitása öt foglalkozási csoportban. Kutatások a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú beszélt nyelvi korpuszban. Magyar Nyelv 455 470.A BUSZI-ról. nyelvtud.hu. http://buszi.nytud.hu/a-buszi-rol (letöltés: 2017.09.12.). DEME LÁSZLÓ 1953. A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások 2: 18 37. GÓSY MÁRIA HORVÁTH VIKTÓRIA NIKLÉCZY PÉTER (2011): A Hegedűs-archívum mint korszerű adatbázis. In: BÁTH M. JÁNOS VARGHA FRUZSINA SÁRA, szerk. Hangok helyek. Tanulmányok dialektológiai adattárak és helynévtárak számítógépes feldolgozásáról. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Budapest. 95 113. GEOLINGVISZTIKAI MŰHELY. A nyelvjárási hangoskönyvről. In: Hangoskönyv. http://geolingua.elte.hu/hkonyv/hk_frame_hu.html (letöltés: 2017.11.17.). KISS JENŐ 2001. Nyelv és nyelvjárás. In: KISS JENŐ, szerk. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest. 31 37.
KONTRA MIKLÓS 2003. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról. In: KIEFER FERENC, szerk. A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 325 338. MÁTYUS KINGA 2009. Az inessivusi (bvn) nyelvtani szerepei. III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Kötete, 69 86. MÁTYUS KINGA 2013. Anonimizálási gyakorlat? Egy magyar korpusz anonimizálásának tanulságai. IX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 2013. január 7 8. http://real.mtak.hu/13543/1/13543_mszny2013_press.pdf (letöltés: 2017.09.12.). MEK.OSZK. Palkó Józsefné, Zaicz Zsuzsánna (Andrásfalva, Bukovina, 1880 Kakasd, 1962), mek.oszk.hu, http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-386.html (letöltés: 2017.11.17.). Menyhárt Krisztina 2007. Rituális szövegek fonetikai jellemzői. Beszédkutatás 2007, 83 99. Menyhárt Krisztina 2011. Régi mesék prozódiája: Palkó Józsefné meséi. Beszédkutatás 2011, 96 109. MTA. A Nyelvtudományi Intézet adatbázisai. nytud.mta.hu. http://www.nytud.mta.hu/adatb/index.html (letöltés: 2017.09.12.). SZABÓ TAMÁS PÉTER 2012. Milyen (volt) a budapesti beszélt nyelv? Nyelv és Tudomány, 2012. október 1. https://www.nyest.hu/hirek/milyen-volt-a-budapesti-beszelt-nyelv (letöltés: 2017.09.12.). VÁRADI TAMÁS 2003. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In: KIEFER FERENC, szerk. A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 339 359.
Köszönöm a figyelmet! 6. ábra. Palkó Józsefné Forrás: mek.oszk.hu