KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 22. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 22. 14:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2010. október 22.

I. Umără szévegusztá, sî tîrîjé-l alá p-álá mondat, káré-j gyirépt! Unu (0) c-árătăny! Jo ám on urták bun. Laci îl tyámă. Má dîn uvodă nyé kunustyény. Mult nyé zsukăny. Sî dăpă dámnyáză vinyé lá noj, o jo mă duk lá jél. Jestyé áfel, kînd jél sî lá noj sză kulkă. În usztáj numá lîngă minyé ságyé, kînd bityág misz, sî ákásză misz, máj binyé szîngur ságyé, pînsjé nu mă duk. Dá sî jo áfel misz. Sî feladaturilye-sz máj usuré, kînd ku unápált învăcăny. D-áje numá jegyurj bunyé kăpătăny, ákár sjé trébé sză-nvăcăny. Tátă szo j-o lat on motor mik. Multyé rîndurj ány kăzut, dá má styijény sză mirzsjény ku jél. Dá tyár în gárd sî dă szub gárdurj umblăny, kă nyi-j frikă dă rindérj. Zîsje tátá, kînd máj máré oj fi, m-oj kăpătá on kár. Tată zuă ony merzsjé. Ro fălosz misz, kă m-ám áflát áfel bun urták. (Forrás: Kalányos István) (0) Pă Laci nu dă mult îl kunoszk. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) Sî dăpă dámnyáză umblăny lá unápált. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Laci lá minyé sză kulkă, kă n-áré, hun sză sză kulsjé. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) În iskulă lu nyime nu-j szlobod sză sádă lîngă urtáku-m, kînd nu misz ákulo. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Kînd ku Laci învăc, máj usuré feladaturj nyé kăpătăny. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) Tátă szo lu urtáku-m m-o la on kár. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2010. október 22.

II. Umără szévegusztá, sî szkrijé válaszurilye, sj-ány întribát! Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá-j á lu méstyér! În szărbătaré ám foszt ku urtásji-m lá Koká, káré zuă dă năszkut avut. Dă optszprăzesj dă áj ăj. C-oj părî, sjé, kum o foszt: Ásá lá sásză sjászurj ám ázsunsz lá jél. Toc ány ádusz sjévá butură, sî mănkáré, ku mînă gală nyime n-o mérsz. Ásá dă dauăzăsj ăszrány tînyiri, sî părincij. Mumă szá o fért zámă dă găjină, sî lîngă kîrbajé, o fript kárnyé. Toc ákulo săgye, hungyé s- áflá lok. Dăpă vásjoră o vinyit tortá. Jo áfelă máré tortă n-ám máj văzut. Dá sî bună-jrá. Toc ny-ány kăpătát o filijé dă tortă, sî nisj n-o rămász dîn je. Tátă szo vin adusz áfáră, d-într-álá trăbuje sză bijény pă szănătátye lu Koki. Dăp-áje toc ány lat elé, sj-ány ádusz. Unu áve kărc, hălálánt adusz on CD, ásá-jrá sî zené. Nyé zsukány sî szfătijeny, sî bijeny. Mumă szá sî tátă szo lu Koki lá mezunopci sz-or pusz zsjosz, dá noj inká n-ány hustyunyit. Dá lá dauă sjászurj toc máj binyé săgye, sî szfătije. Nyime n-avut vojé sză zsasjé. L-ány întribát pă Koká, sj-o fásjé dăpă érettségi. Jél k-ánti zîsje, kă nu styijé, dá dăp-áje ny-o szpusz, kă máj binyé în Amerika ár merzsjé sză lukré. Áré ákulo on unty, káré má dă trijzăsj dă áj áfáră-j. Într-o boltă vingyé kárurj, sî bány mulc áré. Lá jél ár lukrá, sî lá jél ár săgye. Ákulo ár rămîje doj, trij áj dă zîlyé, sî kînd o vinyi-nnápoj ár umblá pă egyetem. Ku nurok ăj Koká, ásá gîngyészk. Dăpă pátru sjászurj ány mérsz ákásză. (Forrás: Kalányos István) (0) Dă sjé ány foszt lá Koká?... D-áje, kă zuă dă năszkut avut.... (6) Dă hungy ány ávut mănkáré sî butură?... (7) Kicînsj or vinyit uná?... (8) Sjé fel kuptură ny-ány kăpătát?... (9) Dă sjé ány but dîn vin?... (10) Kînd or mérsz părinci sză sză kulsjé?... (11) Sj-ány făkut, kînd ány hustyunyit?... (12) Sjé áré dă gînd Koká în Amerika?... (13) Lá sjiny ár merzsjé Koká?... (14) Kită dobă ár rămînye Koká în Amerika?... (15) Sj-ár fásjé, kînd ár vinyi ákásză?... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2010. október 22.

III. Umără szévegu, sî szkrijé vorbá bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Odátă, kînd mirzsjem ákásză dîn iskulă, în ubloku l-o boltă ám văzut o rotyijé mîndră. Álbă-jrá, lungă, ku florj misj. Dăp-áje ku je înviszám tot. J-ám szpusz lu mámi, kă rotyijáje ro m-ár trăbuji. Je zîsje, kă kînd s-o kăpătá bány, átunsj l-a szărbătaré m-o kumpărá-o. Szîmbătă o vinyit zuá máré. Dăpártyé săgyeny dă lá szát, mosu mnyo ny-o dusz ku kár dă kál má dă gyiminyácă. Szarilye árgye, sză vigye, kă vinyé várá. Pă kályé mosu m-o-ntribát, kum învăc, sî-m păre, kă jél inká nisj n-o văzut iskulă d-înlontru. Iskulá á lu kupiji-j dă ungur ăjrá kînvá. Băjási nu umblá. Nisj nu prisjipeny ungurestyé. Mérstyéru mágá nu styije băjisestyé. Dá nu? zîsje mosu. Dá d-áje ám învăcát o szakmă sî jo. Lîngă kuvásju lukrám, kînd ásá mik ăjrám, ká tu. Tot lîngă jél ăjrám. Ásá ám învăcát sjigogyi. Kuvásju dăpáje m-o lăszát sză lukru szîngur. Ăjrá s-áfeld, kînd nisj nu-jrá ákulo... Na véz? Jo sî fără iskulă ám învăcát. zîsje mosu măréc. Dá styu, kă nisj numilye nu styijé sză-s szkrijé zsjosz. În kápu szátuluj ăjrá o krismă. Styijem, k-ákulo ony sztá, kă mosu uvig merzsjé-nlontru. Idegesă-jrám, kă mi-jrá frikă, kă sz-o dăstyizsjé boltá. Mámá m-apukát mîná, sî m-o vizitit înlontru. Nejtyem zîsje, în dobă ony ázsunzsjé ákulo. Mosu o but on kristár dă vin, s-ány purnyit. Boltá dăstyisză-jrá, sî rotyije ákulo-jrá inká. Sî lu mámi ji sz-o văzut-o, sî lu mosu mnyo. Na ásá m-ám kăpătát o rotyijé nauă. (Forrás: Kalányos István) M-ás fi lat (0) -----rotyijá---- mîndră, sj-ám văzut. Szîmbătă ány mérsz în (16) dăpă rotyijáje. Vreme bună-jrá, sză vigye, kă o vinyi (17). Mosu-m păre, kă jél n- (18) în iskulă. Mosu lîngă (19) o-nvăcát szakmá. Nu umblá mosu în iskulă, sî nisj (20)-j nu styijé sză szkrijé zsjosz. Inká în dobă ány ázsunsz lá (21), mágá sî în krîsmă ány foszt. 16 17 18 19 20 21 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2010. október 22.

IV. Umăr-o puvásztásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij sj-o rămász áfáră. Ásztá dîn szkrijiturásztá poc styi. Uná (0) c-árătăny! Ink-o dát Drágu-l Domn, sj-o dát, on királ. Királusztá áve trij kupij. Dá tot triszt ăjrá királu-l máré dă cáră, kă n-áve fátă. Kînd kupiji krestyé, dă sjé, dă sjé máj máré-sz, sjé sză zîkă királu lu kupij: Kupiji méj! Ár trébi má odátă sză vă-nszurăc, sză văd, sjé fel mujérj ávéc. Dá kityustrij sză ájvé sjévá szakmă, sză vigyény, sjé styijé sză fákă. Dá sjé sză zîkă hăl máj mik: N-ápo átunsj styij, sjé? zîsjé. Toc ny-ony zvărlyi pálosu. Tu-l zvălyésty pă răszărit, tu pă dámnyáză, jo-l zvărlyészk p-ápusz, sî-ntr-áje pártyé ony merzsjé. zîsjé. Binyé! Fij ásá frátyi mnyo, kum tu áj zîsz! K-aje sî-s zvărlyestyé pálosu. Táré s-or zvărlyit, táré kupij ăszrá. Ázsunzsjé hăl máj bătîrn lá pálosu-j, sî vegyé lîngă jél o mujeré, mîndrácá mîndréc. Damnyé! Nu styije, sjé sză fákă dă fălosz. Apukát-o dă mînă, o dusz-o ákásză. Á je mătásză styije sză fákă dîn gură. Ej, kupilu mnyo! zîsjé tátă szo. Mîndră mujeré áj, sî ro mult styijé. zîsjé. Dă kîtră dámnyáză ázsunzsjé, káré pă dámnyáză s-o zvărlyit pálosu, hăl în mirzsjuk. Mîndră-jrá ásztá, dá ásztá sî máj mîndră-jrá. Áje ar szlubuze dîn gură. Kînd o văzut-o királu, dă frigurj ăjrá. Na zîsjé, l-oj ástyiptá sî pă hăl máj mik. S-álá kînd azsunsz ákulo! Sjé vegyé, nu sz-ár máj înviszá! O braszkă răjasză-jrá lîngă pálosu-j. Na drág Szfîntyé, dîn sjé? Pă minyé bényé m-áj ázsutát! Braszká kărăjestyé odátă. Na sjé? Inká vij szfăti ku minyé? Járă kărăjestyé odátă. Îs je pálosu, îl bágă-n tyákă, kum jél purnyestyé, braszká merzsjé dăpă jél. Nu vinyi dăpă minyé! Dá tot merzsjé ku jél. N-áku hájd, dákă átitá kályé áj vinyit. Ázsunzsjé lá királ, kînd o văzut-o, sz-o szpărijet királu. Májká me! zîsjé. Sjé sz-o dát dă kápusztuje? Kătányilye melyé! Ku rînd sză-l băgăc în pimicáje! Băgăc îl ákulo, sî maj aszilye-j lyi-c măturá dă gyiminyácă áfáră. Lá hăl măninsjé braszká. zîsjé. Kupilu plînzsjé. Királu sză gîngyestyé, k-o merzsjé lá kutáré királ, sî j-o szpunyé, kupiji, kum or păcît. Kînd ázsunzsjé-n păduré, ku pistolu pă mujere-s împuskă, d-áje, kă ji sz-o văzut dă fátă, káré ar szlubugye dîn gură. ((Forrás: Puvásztásztá asztrînsz-o: Orsós Anna) írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2010. október 22.

Királu máré dă cáră ly-o mănát pă kupiji, (0) sză sză-nszaré Fisjori s-or zvărlyit (22) Hăl în mirzsjuk l-o zvărlyit pálosu pă (23) Hăl máj máré s-aflát o mujeré, káré (24) Fisjoru-l máj máré fălosz ăjrá, sî nu (25) Királu j-o zîsz lu fisjoru-l máj máré, kă (26) Mujere lu fisjoru-l în mirzsuk máj mîndră-jrá, dăkit (27) Lîngă pálosu-j aflát fisjoru hăl máj mik (28) Odátă numá o kărăjit (29) Kînd o văzut-o pă braszká királu, (30) 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2010. október 22.

maximális pontszám 1. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése 2. feladat 10 3. feladat 6 4. feladat 9 Feladatpont összesen 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2010. október 22.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 22. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 22. 14:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2010. október 22.

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2010. október 22.

I. Kată vorbá, káré merzsjé pă loku-l gol! Unu c-ány făkut. (0) (X) m-ám lat; (A) dobá; (B) înkepé; (C) nyime; (D) urtásji méj; (E) tyár (F) laptop Dă kînd (0) m-ám lat on számitogép, máj lyésznyik umăr kényvé. Má sî patykă o lună s-o trikut, kînd kényvé ám lat elé. Dá (1) sză nu gîngyászkă, kă jo ám mujtát sză umăr! Nu. Pă számitogép mult umăr. Multyé kényvé or lat szusz pă CD. Unyirj îm jau arékityé sî jo, sî kînd ám răgáz, (2) bág on CD în másináje, sî umăr. Dá máj binyé, d-áje mi-j drág dă CD, kă máj mik ăj, dăkit o kényvé. Într-o kásză mikă săd, sî n-ár (3) kényvilye. (4) zîsjé, kă kényvilye-sz máj bunyé, kă păstyi tot putyény sză lyé umărăny. Dá sî p-on laptop poc sză fásj ásztá. Dá nu? Jo ástyépt (5), kînd aminyi nisj n-or szkrijé, nisj n-or umărá kényvé, dá toc ku (6) or umblá. (Forrás: Kalányos István) 0 1 2 3 4 5 6 X 1 2 3 4 5 6 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2010. október 22.

II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on vonal numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) áré Káré ásztăz în Unguremé porsj cînyé, álá báj máré áré (0). Plátá lu kukuruzu, sî lu gruu tot máj máré-j, dá plátá porsjilor mikă-j. În 1996, 5.523.000 dă porsj cînye gazdaságurilye, dá în 2006, (7) ăj 3.846.000 dă porsj (7). Dăpă háborou-szrá átic porsj în 1949. Dákă ásztá ásá o merzsjé, ony ázsunzsjé dobá, kînd (8) ádusjé kárnye numá d-într-o áltă cáră ony putye (8) în boltyilye. Boltyilye márj, káré pă lumecárá-sz, nu bágă számá (9) vingyé (10) vegyé (11) cînyé kit kárnyé bună (9), numá lyésznyik sză fijé. D-áje sî gunajé nyé vingyé. Sî lá kăsjilye máj pucînyé áloturj (10), mágá ásá dă zesjé áj dă zîlyé máj păstyi tot (11) sjévá álot. Hungyé vizitestyé ásztá? Mulcînsj, káré (12) mănînkă (13) patyé (14) styijé pîn áku ku áloturj lukrá, fără lukru or fi, sî dákă kárnyé ávény dă gînd (12), átunsj numá áfel (13) la, dă káré nu (14), dă hungyé-j. (Forrás: Kalányos István) 7 8 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2010. október 22.

III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé-l ku vonalu, káré vorbă-j bună! On mondat (0) má c-ány făkut. Dă sjé rămîjé zăpádá pă gyál? Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, (0) odátă on drák. Drákusztá făsje fok în pukolbă. Odátă vinye járná, s-or trikut kărbunyi. Dá kit nu sză-ngyecé héjelánci, o purnyit szusz, pă fácá Pămîntuluj sză katyé kărbuny. Merzsjé pă kályé, ink- (15) on om. Zîsjé lu omulá: Sjinyé jésty tu, omulyé? zîsjé dráku. Jo? Jo misz Járná. Dá tu? Drák misz. Kărbuny kot pă járnă. Nu styij, hungyé pot (16) kărbuny? Dábánu! Îl véz pă gyálulá? Átic kărbuny jestyé ákulo, dă sî p-o szută dă áj dăsztul c-ár fi. zîsjé Járná. Dá kum ly-oj (17) dîn zăpádá? Styij, sjé? Dákă máj igyes vij fi dăkit jo, c-oj árătá jo, sî tatyé kărbuny c-oj dá. Binyé. Mirzsje p-ákulo on om. Áve dă gînd sză be ápă dîn făntînă, dá Járná o-ngyicát ápá. Ásztá-j nyimik. Sză véz, sjé fák jo! zîsjé dráku. Sz-o ujtát pă făntînáje, sî Damny-ápără, rătyijé sz-o făkut dîn je. Fátá o but, sî nisj frig, nisj szetyé nu ji-jrá. Áj nyirit. zîsjé Járná. Hájc dăpă kărbuny. K-aje or mérsz (18) pă gyál, p-o kályé, hungyé nu-jrá zăpádă. Or azsunsz l-a gară máré, înlontru plyin ăjrá dă kărbuny. Ány ázsunsz! Nu văd nyimik. Trébé sză fák fok zîsjé dráku. O făkut on fok máré, dá styije, kă lu járná ji-j (19) dă fok. Járná mirzsje máj înlontru, má în mirzsuku gyáluluj ăjrá, kînd dráku apukát o pjátră máré, s-o-ntyisz (20) gará. - (21) kărbunyi ákásză. Járná ákulo o rămász szusz, numá mîná-j înkepé áfáră, sî kînd tamná ocără (22) fásjé, átunsj (23) dă bălară-j sză-s lunzsjászkă (24) pă totu pămîntu, dá kînd szarilye máj táré árgyé, járă trébé sză-j tîrîjé mîná-nnápoj. Járná ásá tot (25) rămîjé. (Forrás: Kalányos István) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2010. október 22.

(0) a) ăj b) ăjrá c) ăsz d) o fi (15) a) apukány b) o mérsz c) o lat dă vestyé d) o szurutát (16) a) áflá b) pot mănká c) árgyé d) bjau (17) a) vinyi b) fásjé c) szkatyé d) kîntá (18) a) zsjosz b) szusz c) áfáră d) kînvá (19) a) szîlă b) frig c) szomn d) frikă (20) a) ku pjátrá b) petré c) o pjátră d) pjátrá (21) a) ly-o dusz b) ly-o vizitit c) ly-o sjirut d) ly-o dát (22) a) vojé b) frig c) bány d) vin (23) a) dăsztuly b) dăsztulyé c) dăsztul d) dăsztulyestyé (24) a) mîná b) mîny c) mînyi d) mînyilye (25) a) gyálulá b) gyálurj c) pă gyál d) gyálu 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2010. október 22.

maximális pontszám 1. feladat 6 II. Nyelvhelyesség 2. feladat 8 3. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár Dátum: jegyző Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2010. október 22.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 22. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 22. 14:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2010. október 22.

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2010. október 22.

I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, dă sjé n-ám jo lukru. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) N-ám dă gînd sză lukru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) N-ám putut sză-nvăc, kă în tsz trăbuje sză lukru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Tátá hustyunyit szuktule sză vijé ákásză. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Tátá nu putye sză mergă-n iskulă. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Tátá n-o umblát în iskulă, d-áje ám kuszt bun. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) Dă sjinsjszprăzesj dă áj ăjrám, dá nu styijem, sj-o fi dă minyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Tátá nu m-azsutát sză fju sjévá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Odátă ám văzut, sjé lukră tátá. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2010. október 22.

II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, sjé-j Tigrisu-l Mik. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Dă kic áj ăj Tigrisu-l Mik? Dă pátru áj dă zîlyé-j. (8) Kic kupij umblă în iskulásztá?... (9) Hungyé áré iskulásztá máj tagozaturj?... (10) Sjinyé vinyé, sză-nvecé dă száră?... (11) Kityé sjászurj áré kupiji într-o zuă?... (12) Sjé jestyé-n iskulă dăpă dámnyáză?... (13) În kityé usztájurj ăsz kupiji?... (14) Hungyé ságyé kupiji?... (15) Dă hungyé vinyé méstyéri?... (16) Hungyé s-o lat o kásză méstyéru?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2010. október 22.

III. Szévegu-l dă triilye Dîn szévegusztá vij styi, sjé gro-j kusztu, kă m-ám îmbătărnyit sî bityigasză misz. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Bányi nu-sz máj fontos, a) dăkit szănătátye b) dăkit kusztu-l lung. (17) Dákă nu misz szănătasză, átunsj a) nu pot fi fălasză. b) nu pot sză ám trij kăsj. (18) Ku sájzăsj sî nauă dă áj a) inká áfel misz, ká kupilu-l mik. b) bătîrnă misz. (19) Kînd dă dauăzăsj dă áj ăjrám, a) n-ám lukrát átitá, ká dă várásztá. b) má lukrám dă váră. (20) În lunásztá a) sî máj mult ám lukrát. b) má nu birijem lukru ásá. (21) Doktoru m-o zîsz, kă a) mult trébé sză hugyunyészk. b) n-oj kusztá pîn lá Krisjun. (22) În totu kusztu ám lukrát sî a) áku nu pot sză mă kulk. b) nu pot sză rămîj tot în pát (23) Doktoru gîngyestyé, kă a) trébé sză hungyunyészk. b) nu pot sză mă kulk. (24) Nu prisjép, a) dă sjé nu vinyé doktoru lá minyé. b) sjé báj ám tot. (25) Mă daré szuflyitu a) sî szpátyilye. b) păntru doktoru. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2010. október 22.

írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2010. október 22.

maximális pontszám 1. feladat 7 III. Hallott szöveg értése 2. feladat 9 3. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2010. október 22.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 22. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 22. 14:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2010. október 22.

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2010. október 22.

I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă urtáku mnyo! Sză-m jérc, kă dă mult nu c-ám szkrisz, dá pîn áku o kásză nauă m-ám kutát. Inká n-ám áflát áfelă, hungyé ku vojé ás merzsjé ku cîgánká me, sî ku trij kupij. Nu styu, hun sză kot. Dákă tu poc sză-m ázsuc, sî styij o kásză în mirzsuku városuluj, átunsj szkrijé-m! Urtáku-c: Pálá Drág dă Pálá! Jo ásá gîngyészk, kă pot sză-c ázsut. írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2010. október 22.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2010. október 22.

II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 80-120 vorbé. În kártyijé sză szkrij! A. B. Kártyijé l-o iskulyi áltă Szkrijé o kártyijé lu igazgato, kă áj dă gînd sză tyé dusj în iskulá luj d-într-o iskulă áltă! Áhéstye sză fijé în kártyijé: - Sjinyé jésty? - Dîn káré iskulă vij, în káré usztáj umblyij, sjé fel jegyurj áj? - Dă sjé áj dă gînd sză umblyij în iskulásztá? - Dă hungy áj áhuzît dă iskulásztá? - Kînd áj dă gînd sză kizdilésty, dákă igazgatou o zîsjé, kă poc sză tyé dusj. - Întrábă-l, sjé fel kényvé trébé sză dusj. Kártyijé lu urtáku-c Szkrijé o kártyijé lu urtáku-c, ku káré dă várá ty-áj kunuszkut în Rumînyijé! Áhéstye trébé sză fijé în kártyijásztá: - Sză-j szpuny, kum jésty, sî întrábă-l jél kum ăj. - Szpunyé-j, kum áj ázsunsz ákásză. - Szkrijé, sjé-jrá hăl máj bun, sj-áj văzut ákulo. - Sză-j szkrij, kă n-áj putut sză fásj formé, sî sjeré-c formé dă urtáku-c. - Întrábă-l, jél áré vojé sză vijé-n Unguremé în várá, sjé vinyé. Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész!..................... írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2010. október 22.

.............................................................................. írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2010. október 22.

Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 Összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2010. október 22.