COGEN EUROPE ANNUAL CONFERENCE 2004 A kapcsolt energiatermelés várható alakulása Magyarországon ***

DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN COGEN EUROPE ANNUAL CONFERENCE 2004 A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE...FEJL! BOGMÆRKE ER IKKE DEFINERET. 1. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS JELENLEGI KIÉPÍTETTSÉGE MAGYARORSZÁGON... 2 1.1. KOGENERÁCIÓS ENERGIATERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK MAGYARORSZÁGON... 2 1.2. FŐBB TERMELŐI CSOPORTOK A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS TERÜLETÉN... 2 1.3. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS HELYE A HAZAI VILLAMOSENERGIA- ÉS HŐTERMELÉSEN BELÜL... 3 1.4. A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS FEJLŐDÉSE AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVTIZEDBEN... 4 2. A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ENERGETIKAI JELLEMZŐI... 6 2.1. AZ ENERGETIKAI HATÉKONYSÁG MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK... 6 2.2. A VILLAMOS ENERGIÁT ÉS HŐT KAPCSOLTAN TERMELŐ ERŐMŰVEK ENERGETIKAI SZEMPONTBÓL VALÓ JELLEMZÉSE... 7 3. A KOGENERÁCIÓS ERŐMŰVI EGYSÉGEK LEHETSÉGES SZEREPE A MAGYARORSZÁGI ERŐMŰRENDSZER KAPACITÁSFEJLESZTÉSÉBEN... 8 3.1. A RENDSZERSZINTŰ VILLAMOSENERGIA-IGÉNY ÉS CSÚCSTELJESÍTMÉNY-IGÉNY ALAKULÁSA... 8 3.2. AZ ERŐMŰRENDSZER KAPACITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA... 8 3.3. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA... 9 3.4. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI... 9 4. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS SZEREPE A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENTÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON... 10 4.1. A SZÁMÍTÁS ALAPELVE... 10 4.2. A KÖZCÉLÚ ERŐMŰVEK KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS RÉVÉN ELÉRT PRIMERENERGIA-HORDOZÓ MEGTAKARÍTÁS... 11 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM... 17 1 A COGEN Europe 2004. évi brüsszeli és a Magyar Kapcsolt Energia Társaság debreceni konferenciáján elhangzott előadások összefoglalója 1 / 17

Összefoglalás A cikk a címében foglaltaknak megfelelően rövid áttekintést ad a magyarországi kapcsolt energiatermelés várható alakulásáról. Az áttekintés az évtized végéig terjedő időszakot öleli fel és a témakörnek négy vonatkozását mutatja be. Vázolja azt, hogy - milyen szerepet játszik ma a kapcsolt energiatermelés az ország energiagazdálkodásban, (más szavakkal: milyen a kapcsolt energiatermelés kiépítettsége napjainkban Magyarországon) (1); - mi jellemzi a magyarországi kapcsolt energiatermelést energetikai szempontból (2); - milyen szerepet játszik a kapcsolt energiatermelés a környezetterhelés csökkentésében (3); - milyen szerepet kaphatnak a magyarországi erőműrendszer kapacitásfejlesztésében a villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőművi egységek (4). 1. A kapcsolt energiatermelés jelenlegi kiépítettsége Magyarországon 1.1. Kapcsolt energiatermelési technológiák Magyarországon Lényegében minden kapcsolt energiatermelési technológia jelen van Magyarországon, így az ellennyomású, az elvételes kondenzációs termelés, van kombinált ciklusú (összetett gáz/gőz körfolyamatú), villamos energiát és hőt kapcsoltan (illetve részben kapcsoltan) termelő erőműegység. A kilencvenes évek közepétől kezdődően nagyszámban létesültek gázmotoros egységek, kisebb távfűtő rendszerek hőforrásaként, illetve ipari üzemekben, középületekben. Kapcsoltan hőt és villamosenergiát termelő 500 kw névleges teljesítmény alatti ún. mini/mikro egységek (pl. nagyobb családi ház ill lakótömbök energiaellátására) ismereteink szerint még nem kerültek beépítésre hazánkban. 1.2. Főbb termelői csoportok a kapcsolt energiatermelés területén A villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőműegységek, illetve termelőberendezések lényegileg öt csoportba sorolhatók. A kapcsolt villamosenergia-termelés zömét az alapvetően villamosenergia-termelési célú közcélú fűtőerőművek (első csoport), illetve az ún. városi fűtőerőművek (második csoport) adják. A városi fűtőerőművek alapvetően hőellátási célokat szolgálnak. A hazai közcélú erőművek egyik alapvető sajátossága, hogy majdnem mindegyik erőműből van hőkiadás. Ezek az erőművek az esetek többségében nagy távhőellátó rendszerek hőforrásaként szolgálnak, amelyek részben ipari, részben lakossági célú, illetve kommunális hőigények kielégítésére termelnek hőt. A városi fűtőerőművek csoportjába a Budapesti Erőmű Rt. fűtőerőművei (Kelenföldi Erőmű, Újpesti Erőmű, Kispesti Erőmű, Kőbányai Erőmű), valamint a vidéki fűtőerőművek (Tatabányai Erőmű, Debreceni Erőmű, Nyíregyházi Erőmű Szegedi Erőmű, Székesfehérvári Erőmű, Győri Erőmű, Soproni Erőmű, Komlói Erőmű, Dorogi Erőmű, stb.) tartoznak. A harmadik fő termelői csoportba a korábbi terminológiával élve az ún. ipari erőművek, vagy más néven független villamosenergia-termelők sorolhatók. Ezek az erőművek alapvetően az adott ipari létesítmény hőellátását szolgálják, s ennek során járulékosan 2 / 17

termelnek villamos energiát. Az esetek túlnyomó többségében az ilyen módon termelt villamos energia részben vagy egészében közcélú hálózatra kerül. A negyedik termelői csoportot alkotják a nem erőművi méretű, villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő energiatermelő egységek. A negyedik csoportba az utóbbi időben, döntően a kilencvenes évek közepétől kezdődően létesített gázmotoros energiatermelő berendezéseket soroljuk. E csoportban igen jelentős fejlődés ment végbe, s a létesített új berendezések darabszáma és a fejlődés trendje alapján megalapozottan állítható, hogy ez a terület a legdinamikusabban fejlődő területe a hazai kapcsolt energiatermelésnek. Az első gázmotoros egységet 1989-ben a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-nél helyezték üzembe, 240 kw beépített villamos és 312 kw beépített hőteljesítőképességgel. Az első gázmotoros egység telepítése óta eltelt 15 évben (2004. elejéig) nagyszámú telephelyen sok gázmotoros egység telepítésére került sor. Ezek beépített összes villamos teljesítőképessége 2001-ben már meghaladta a 35 MW-ot, beépített hőteljesítőképessége pedig a 47 MW-ot. A gázmotoros, villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő energetikai berendezések döntően távfűtési célokat szolgálnak, illetve ipari (saját célú) hőigények kielégítésére létesültek. Épültek azonban berendezések biogáz hasznosítására is, mindenekelőtt szennyvíztisztítók területén. Sok gázmotoros egység épületenergetikai célokat szolgál, illetve kórházakban, egészségügyi létesítményekben létesült. Az ilyen berendezésekkel termelt energia abszolút mennyisége, s az összes termelésen belüli aránya egyre növekszik, s úgy tűnik, a közeljövőben még nagyobb számban lépnek üzembe ilyen energiatermelő egységek. 1.3. A kapcsolt energiatermelés helye a hazai villamosenergia- és hőtermelésen belül Az 1. táblázatban [1; p.25.] találhatók a magyarországi kooperációs villamosenergia-rendszerben fellépett villamosenergia-igények. Az országos összes villamosenergia-felhasználás 2002- ben 39 754 GWh-t tett ki, ez a 2001. évi összes felhasználáshoz képest 1,1 %-os növekedésnek felel meg, ami abszolút értékben 438,0 GWh igénynövekedést jelent. A hazai együttműködő villamosenergia-rendszer 2002. évi csúcsterhelése (2002. 12. 17., 17.00. h) 5980 MW volt, szemben a 2001. évi 5965 MW értékkel. A közcélú erőművek hőszolgáltatása 4,3 %-kal csökkent, 2002-ben 44583 TJ volt (2001: 46853 TJ). Az összes villamosenergia-termelésen belül a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya 2002-ben 15,78 % volt, ez abszolút értékben kb. 5600 GWh villamos energiának felel meg. Az összes hőkiadás a közcélú erőművekből erőművekből 46 335 TJ volt. A kapcsolt energiatermelés legfontosabb jellemzőit a 2. táblázat [2; p.32.] összesíti. A kapcsolt villamosenergia-termelés döntő részét az ún. közcélú erőművek adták. Ezek 2002- ben 3 411 168 MWh villamos energiát termeltek kapcsolt üzemmódban. A kapcsolt termelési arány (vagyis az összes villamosenergia-termelésen belül a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya) e E = 0,106 volt, míg a hő esetében ugyanez a mutató e Q = 0,789 értéket vett fel. A kapcsoltan termelt hő 2002-ben ezekben az erőművekben 30 214 183GJ volt. 3 / 17

MEGNEVEZÉS 2001 2002 GWh Országos összes villamosenergia-felhasználás 39316 39754 Import-export egyenleg 3171 4256 Üzemi erőművek villamosenergia-termelése 457 570 Közcélú erőművek 35688 34928 Atomerőmű 14126 13953 Vízerőművek 186 195 Hőerőművek 21376 20780 Szénbázisú erőművek 9185 8927 Szénhidrogén bázisú erőművek 12191 11853 Gázturbinák 5637 6182 1. táblázat A magyarországi villamosenergia-felhasználás forrásösszetétele [1; p.25] MEGNEVEZÉS M.e. ÉVEK 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Összes hőkiadás TJ 83 514 73 405 67 618 66 067 62 256 61 354 56 477 58649 Kapcsoltan GWh 2 227 2 869 3 464 3 100 3 577 3 333 3 386 5294 5600 termelt villamos energia Kapcsolt termelési arány % 5,68 7,94 9,36 8,33 9,52 8,80 8,86 14,9 15,56 2. táblázat A hazai kapcsolt villamosenergia-termelés átfogó adatai [2; p.32] 1.4. A magyarországi kapcsolt energiatermelés fejlődése az elmúlt másfél évtizedben A kapcsolt energiatermelés magyarországi kiépítettségében az elmúlt másfél évtizedben igen jelentős változások zajlottak le. A változások nemcsak a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének és az összes villamosenergia-termelésen belüli arányának növekedésében nyilvánultak meg, hanem az energetikai mutatók, illetve a fejlődés irányvonalának változásában is. A lényegi változások a következőkben összegezhetőek. A vizsgált időszakban üzembe lépett több új, igen jó hatásfokú kombinált ciklusú erőműegység a közcélú erőműparkban (Dunamenti Erőmű G1 jelű erőműegység (145 MW), Dunamenti Erőmű G2 jelű erőműegység (241 MW), Kelenföldi Erőmű gázturbínája (136 MW) és hőhasznosító kazánja, a Debreceni Erőmű kombinált ciklusú erőműegysége (95 MW), az Újpesti Erőmű kombinált ciklusú erőműegysége (110 MW), a Csepeli Erőmű (396 MW)). Építés alatt áll a Kispesti erőmű kombinált ciklusú erőműegysége (110 MW). Az ipari erőművek csoportjában is létesült új kombinált ciklusú erőműegység a BORSODCHEM-ben (48,4 MW). A legfontosabb termelők adatait a 3. táblázat összegzi. 4 / 17

ÖSSZES HATÁS- σ KAPCSOLT ÖSSZES ARÁNY HŐKIADÁS FOK TERMELÉS TERMELÉS V. EN. V. EN. TJ/a % - GWh GWh % Ajkai Erőmű 2 754 46,9 0,30 230 400 57,38 Alfen Kft. Erőmű 61 71,8 0,00 0 0 - Bánhidai Erőmű 48 31,1 0,45 6 556 1,08 BorsodChem Erőmű 1 848 77,2 0,62 319 319 100,00 Borsodi Erőmű 1 145 31,0 0,30 95 407 23,44 Cukorgyárak 348 84,5 0,70 68 68 100,00 Csepeli Erőmű 1 368 53,3 0,95 361 2 134 16,92 Debrecen Erőmű 1 060 82,4 0,08 25 25 100,00 Debreceni Erőmű (KCE) 990 67,4 2,27 623 623 100,00 Dorogi Fűtőerőmű 618 67,8 0,33 57 57 100,00 Dunamenti G1 Erőműegység 5 047 78,7 0,75 1 045 1 045 100,00 Dunamenti G2 Erőműegység 397 49,7 0,45 50 1 474 3,37 Dunapack Erőmű 693 78,1 0,16 30 30 100,00 Egyesült Vegyiművek Erőmű 355 88,8 0,12 12 12 100,00 EMA Power Kft. Erőmű 5 237 74,0 0,12 173 173 100,00 Gázmotorok 1 496 82,6 0,79 327 327 100,00 Gőzturbinásak 471 84,8 0,70 92 92 100,00 Győri Fűtőerőmű 578 84,6 0,09 15 15 100,00 HUHA Budapest 329 24,9 0,45 41 59 69,70 Hungrana Erőmű 1 069 65,2 0,33 99 99 100,00 ICN Tiszavasvári Erőmű 330 79,5 0,07 6 6 100,00 Kelenföldi Erőmű 2 982 73,0 0,74 613 613 100,00 Kispesti Fűtőerőmű 1 984 79,5 0,19 106 106 100,00 Komlói Fűtőerőmű 325 76,3 0,24 22 22 100,00 Kőbányai Fűtőerőmű 1 641 78,2 0,18 81 81 100,00 Mátrai Erőmű 266 29,5 0,30 22 5 059 0,44 Neusidler Szolnok Erőmű 1 046 83,9 0,09 27 27 100,00 Nitrokémia Fűzfő Erőmű 552 76,1 0,12 18 18 100,00 Nyíregyházi Fűtőerőmű 1 510 82,1 0,15 63 63 100,00 Oroszlányi Erőmű 352 28,9 0,45 44 1 304 3,37 Paks 603 34,3 0,45 75 13 953 0,54 Pécsi Erőmű 2 135 44,2 0,45 267 654 40,81 Soproni Fűtőerőmű 482 81,7 0,13 17 17 100,00 Székesfehérvári Fűtőerőmű 821 87,8 0,04 9 9 100,00 Tatabányai Fűtőerőmű 1 399 71,7 0,22 86 86 100,00 Tiszapalkonyai Erőmű 885 31,7 0,30 74 461 16,00 TVK Erőmű 256 58,2 0,00 0 0 - Újpesti Erőmű 2 854 81,1 0,51 402 402 100,00 Összes erőmű 46 335 0,44 5 600 30 796 18,18 3. táblázat A villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőművek fontosabb termelési adatai 2002-ben 5 / 17

A kilencvenes évek közepétől a gázmotoros termelőegységek létesítése kapott igen nagy lendületet. Ez a tendencia a jelen időszakra is jellemző, alapvetően a kedvező támogatásnak köszönhetően. 2. A magyarországi kapcsolt energiatermelés energetikai jellemzői 2.1. Az energetikai hatékonyság meghatározásával összefüggő problémák A magyarországi kapcsolt energiatermelés energetikai szempontból való jellemzése előtt célszerű néhány megjegyzést tenni a kérdéskörrel kapcsolatban. A kapcsolt energiatermelés energetikai hatékonysága végső soron az általa elérhető primerenergia-hordozó megtakarítással jellemezhető. Meglehetősen bonyolult és egyelőre nem általánosan elfogadott azonban a primerenergia-megtakarítás értelmezése és meghatározása. A kapcsolt energiatermelés kvalitatív definíciója problémamentes. A kapcsolt energiatermelés (kogeneráció) során valamilyen primerenergia-hordozó felhasználásával hőt- és villamos energiát állítanak elő, közös technológiai folyamatban. Az ilyen típusú energiatermelés lényegi jellemzője tehát az, hogy két energetikai terméke van, hő és villamos energia (1), ezek előállítása egyazon technológia folyamat keretében történik (2), ugyanazon primerenergiahordozó(k) felhasználásával (3). A kapcsolt energiatermelés kvantitatív definíciója már lényegesen problematikusabb. Mindenekelőtt kijelenthető, hogy a kapcsolt energiatermelés energetikai szempontból történő jellemezése egyetlen mutatóval nem lehetséges. Abból következően, hogy a hő és villamos energia előállítása ugyanazon primerenergia-hordozó átalakításával történik, kérdésként vetődik fel, hogy az átalakított energiahordozó energiatartalmát miképpen osszuk meg a két energetikai végtermék között. Itt nyomatékosan hangsúlyozni szükséges, hogy a megosztásnak nincs termodinamikai alapja, minden megosztási elmélet bizonyos fokú önkényes megállapodáson alapul, tudományos szempontból tehát a kérdésnek nincs egyértelmű megoldása. A megosztás problematikája a kapcsolt energiatermelés energetikai értékelésének egyik legfőbb problémája. További problémát okoz az, hogy mihez kell, célszerű hasonlítani, viszonyítani a kapcsolt energiatermelés primerenergia-felhasználást, azaz milyen alapelv szerint célszerű számolni a megtakarítás mértékét. A primerenergia-hordozó megtakarítás számítás alapelve az, hogy ugyanazon mennyiségű villamos energia és ugyanazon mennyiségű hő esetében meghatározzuk azt, hogy különválasztott és kapcsolt termelés esetén mennyi primerenergiahordozó szükséges az adott mennyiségű energetikai termékek előállításához, majd e két mennyiség különbségét képezzük, és ezt tekintjük megtakarításnak. Ezen alapelvből következően döntő jelentőséggel bír az, hogy mihez viszonyítjuk a kapcsolt termelés primerenergia-hordozó felhasználását. Nem szorul magyarázatra, hogy az elért megtakarítás alacsony hatékonyságú különválasztott termeléshez hasonlítva nagynak adódik és fordítva. A második problematikus kérdés tehát az, hogy mihez kell viszonyítani a megtakarítást. Előfordulhat ugyanis, hogy a jó hatékonyságú különválasztott energiatermelés energetikai szempontból hatékonyabb, mint a korszerűtlen kapcsolt energiatermelés. Ebből adódik a kapcsolt energiatermelés energetikai értékelésével kapcsolatos harmadik alapprobléma, nevezetesen az, hogy az összehasonlító értékelés során biztosítani kell azt, hogy azonos primerenergia-hordozó bázisú, azonos vagy egymástól nem nagyon eltérő technológiájú és hozzávetőlegesen azonos korszerűségű energiatermelő berendezések kerüljenek összehasonlításra. Végül a negyedik alapproblémát az jelenti, hogy nem minősíthető egyetlen energetikai mutatóval egy adott kapcsolt energiatermelési folyamat, ami eleve megnehezíti az összehasonlítást és az egyértelmű minősítést. 6 / 17

2.2. A villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőművek energetikai szempontból való jellemzése Kapcsolt energiatermelés esetében a különböző típusú (technológiájú) erőművek energetikai hatékonyságának összehasonlítását és értékelését az energetikai jelleggörbék teszik lehetővé. Az egyes közcélú erőművek kapcsolt energiatermelését energetikai szempontból jellemezve az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az Ajkai Hőerőmű, a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyai Hőerőmű kapcsolt energiatermelése még igen alacsony viszonyítási referenciaértékek mellett sem eredményez gyakorlatilag primerenergia-hordozó megtakarítást a különválasztott energiatermeléshez képest. A Kőbányai Fűtőerőmű, a Kispesti Fűtőerőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű, a Nyíregyházi Fűtőerőmű és az EMA Power Kft. erőművének kapcsolt energiatermelése energetikai szempontból már lényegesen hatékonyabb, de az általában alacsony σ érték miatt ezen erőművek primerenergia-hordozó megtakarításhoz való hozzájárulása nem túl jelentős. (1. ábra) [2; p.35.] 7 6 5 g Q 4 GE társ. BE TiE 0,5 0,4 η KE 0,3 TiE Tiszapalkonyai Erőmű BE Borsodi Erőmű AE Ajkai Erőmű PE Pécsi Erőmű TaE Tatabányai Erőmû KiE Kispesti Erőmű KőE Kőbányai Erőmű EMA EMA Power Kft. NyE Nyíregyházi Erőm ű PE 3 AE 2 1 TaE KőE KiE η FM 0,8 0,9 NyE EMA 0 0 1 2 3 4 5 6 7 g 8 9 10 E 3.2.ábra. Hazai gőzerőművek energetikai jelleggörbéi 1. ábra Néhány közcélú erőmű energetikai jelleggörbéje I. [2; p.35] Szigorúbb referenciaértékek esetén megállapítható, hogy a kombinált ciklusú fűtőerőművektől eltekintve egyetlen magyarországi közcélú erőműben sem kedvezőbb a kapcsolt energiatermelés, mint a jó hatásfokú különválasztott energiatermelés. Néhány erőmű esetében a primerenergia-felhasználás megegyezik a korszerű különválasztott hő és villamosenergiatermelés tüzelőanyag-felhasználásával, megtakarításról tehát itt sem igazán lehet beszélni. A korszerű, összetett körfolyamatú, villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőművek, erőműegységek esetében jelentős primerenergia-hordozó megtakarítás mutatható ki a különválasztott energiatermeléshez képest 2. ábra [2; p.35.]. 7 / 17

7 6 5 G+G CsE 0,5 0,4 DuE KeE UE CsE DeE Dunamenti GT Kelenföldi Erőmű Újpesti Erőmű Csepeli Erőmű Debreceni GT g Q 4 η KE 0,3 3 2 1 0 DuE KeE 0 1 η FM 0,8 0,9 DeE UE 2 3 4 5 6 7 g 8 9 10 E 3.3.ábra. Hazai gáz- és gőzerőművek energetikai jelleggörbéi 2. ábra Néhány közcélú erőmű energetikai jelleggörbéje II. [2; p.35.] 3. A kapcsolt energiatermelés lehetséges szerepe a magyarországi erőműrendszer kapacitásfejlesztésében 3.1. A rendszerszintű villamosenergia-igény és csúcsteljesítmény-igény alakulása Az országos összes villamosenergia-felhasználást tekintve az évtized közepén 42,0-42,4 TWh igénnyel lehet számolni, míg az évtized végén az országos összes villamosenergia-felhasználás 45,0-45,4 TWh körül várható. A rendszerszintű csúcsteljesítmény-igényt tekintve az évtized közepén 6250-6300 MW közötti értéket lehet feltételezni, míg az évtized végén 6700-6900 MW rendszerszintű csúcsteljesítmény-igény várható. A villamosenergia-igényt tekintve ez éves átlagban 1,3-1,5 %/a növekedési ütemnek felel meg, míg a csúcsteljesítmény-igényeket tekintve valamivel nagyobb növekedés. Itt 1,8 %/a érték valószínűsíthető. A korábbi évek gyakorlatához képest jelentős változás várható a hálózati veszteség alakulásában. Ez az előrejelzések szerint arányában csökken, a jelenlegi 6,3 % körüli értékről 2005-re 5,8 %-ra, az évtized végére pedig a jelenleginél 1 %-kal kisebb értékre (~ 5,2 %). Figyelembe véve az országos összes villamosenergia-felhasználás alakulását ez azt jelenti, hogy a fogyasztói igények alakulása valamelyest meghaladja az összes igények növekedését. Ezen a területen az évtized végéig 1,9 %/a növekedési ütemmel lehet valószínűsíteni. Az előzőekben közölt adatok a lehetséges igényalakulási szcenáriók közül az ún. alapváltozat -nak felelnek meg. 3.2. Az erőműrendszer kapacitásának változása Az elkövetkező néhány évben a magyarországi erőműparkban az üzemen kívül helyezett erőművi kapacitás várhatóan meghaladja a rendszerbe lépő új kapacitás értékét. Az ország öt nagy közcélú erőművében a Paksi Atomerőműben (1866 MW), a Dunamenti Erőműben (2143 8 / 17

MW), a Tiszai Erőműben (860 MW), a Mátrai Erőműben (836 MW) és a Csepeli Erőműben (396 MW) lényegileg nem változik a beépített villamos teljesítőképesség. A tervek szerint a Paksi Atomerőmű 2005-től kezdődően teljes kapacitással üzemel. A kéntelenítő kapacitásának megfelelően a Mátrai Erőműben a két száz megawatt beépített villamos teljesítőképességű erőműegységből csak egy vehető igénybe teljes erőműterhelés esetén. A széntüzelésű erőművek közül 2004 végen leállításra kerül a Bánhidai Erőmű, a Tiszapalkonyai Erőmű. A többi szénbázisú erőmű átalakul, hogy megfeleljen a környezetvédelmi normáknak. Várhatóan 2004 végén üzembe lép a Kispesti kombinált ciklusú kogenerációs erőműegység, 110 MW beépített villamos teljesítőképességgel. Az évtized végéig jelentős fejlődés várható a kapcsoltan hőt- és villamosenergiát termelő fűtőerőművek területén. Ezek összes beépített villamos teljesítőképessége az évtized hátralévő részében jelentősen bővül. Tovább növekszik a gázmotoros energiatermelő egységek beépített villamos teljesítőképessége, bár a támogatás várható csökkenése miatt egyre kisebb ütemben. A gázmotoros termelőegységek beépített villamos teljesítőképessége 2004. végére vélhetően eléri a 200-220 MW-ot. Az évtized közepén 300-350 MW ilyen kapacitással lehet számolni rendszerszinten. Az évtized végén a gázmotoros termelőegységek eredő beépített teljesítőképessége 480 MW körül prognosztizálható rendszerszinten, amihez még kb. 200-250 MW egyéb kapcsoltan termelő teljesítőképesség is hozzájön (a kiserőművek területén). Új nagy kombinált ciklusú fűtőerőműegység építése megítélésünk szerint nem valószínűsíthető. 3.3. A kapcsolt energiatermelés várható alakulása Az évtized végére 9-9,5 TWh kapcsoltan termelt villamos energiával lehet számolni országos szinten. A kapcsoltan termelt villamos energia aránya ennek megfelelően tovább növekszik a rendszeren belül, a jelenlegi 15% körüli értékről 20-22 % körüli értékre. 3.4. A kapcsolt energiatermelés fejlesztési lehetőségei Magyarországon a kapcsolt energiatermelés hőbázisát alapvetően a távhőellátó rendszerek adják (4. táblázat [2; p.67.] és 5. táblázat [2; p.67.]). Az ezredfordulón az országban kb. 270 távhőrendszer üzemelt, ezek együttes távhőkiadása 61,2 PJ volt. A magyarországi távhőrendszerek éves (átlagos) kihasználási óraszáma 2778 h/a. A nagyszámú távhőrendszer műszaki és energetikai jellemzőiben vegyes képet mutat. Sokféle megoldás lehetséges e rendszerekben a kapcsolt energiatermelés kiépítésére, bővítésére, korszerűsítésére. Távhőcsoportok nagysága Éves hőkiadás Távhőrendszerek száma Távhőcsoport éves összes hőkiadása Távhőrendszerek átlagos TJ % hőkiadása, TJ/a teljesítménye, MW 1 Q < 25 121 1259,9 2 10,4 1,0 2 25 < Q < 50 36 1354,5 2 37,6 3,8 3 50 < Q < 100 38 2568,9 4 67,6 6,8 4 100 < Q < 500 44 11242,0 18 255,5 25,6 5 500 < Q <1 000 14 10390,0 17 742,1 74,2 6 1000 < Q < 2500 13 21819,3 36 1678,4 167,8 7 2500 < Q < 5000 2 5718,2 9 2859,1 285,9 8 5000 < Q 1 6890,3 11 6890,3 689,0 Összesen/átlag 269 61242,9 100 227,7 22,8 4. táblázat A hazai távhőrendszerek főbb energetikai jellemzői az ezredfordulón [2; p.67.] 9 / 17

Közcélú erőművek Együttműködő erőművek PJ % % PJ % % Kapcsolt hőtermelés forróvíz hőhordozó gőz hőhordozó Közvetlen hőtermelés forróvíz hőhordozó gőz hőhordozó Összes hőtermelés forróvíz hőhordozó gőz hőhordozó 28,1 14,2 13,9 10,9 7,7 3,2 39,0 21,9 17,1 72,1 100,0 64,8 81,3 27,9 100,0 35,2 18,7 100 100,0 100,0 100,0 34,4 14,5 19,9 12,4 7,9 4,5 46,8 22,4 24,4 73,5 26,5 100 64,7 81,6 35,3 18,4 100 100 5. táblázat A kapcsolt hőtermelés főbb jellemzői [2; p.67.] A meglévő távhőrendszerek komoly lehetőséget biztosítanak a magyarországi kapcsolt energiatermelés fejlesztésére. A lehetséges megoldások öt nagy csoportba sorolhatók. Ezek a következők: - kapcsolt energiatermelés kiépítése olyan rendszerekben, amelyekben jelenleg nincs kapcsolt energiatermelés; - meglévő kapcsolt energiatermelés bővítése; - meglévő kapcsolt energiatermelés korszerűsítése; - kapcsolt energiatermelés megvalósítása egyéb hőbázison (pl. ipari hőigény kielégítésre, épületfűtésre, hűtési igények kielégítésével összekapcsoltan. 4. A kapcsolt energiatermelés szerepe a környezetterhelés csökkentésében Magyarországon 4.1. A számítás alapelve A fejlett társadalmak abszolút értékben és fajlagosan is nagyon sok energiát használnak fel. Az energiaellátás biztosítása igen jelentős környezetterhelést eredményez. A fenntartható fejlődés érdekében mindezekből következően alapvető társadalmi célkitűzésként fogalmazódott meg a primerenergia-hordozó felhasználás, valamint a környezetterhelés csökkentése. A két célkitűzés közötti összefüggés nem szorul külön magyarázatra. Bizonyítható, hogy e célok elérésében a kapcsolt energiatermelés az egyik leghatékonyabb eszköz. Az 6. táblázat a közcélú erőművekben elért primerenergia-hordozó megtakarítást összegzi a 2002. évre vonatkozóan. A kapcsolt energiatermelés révén a közvetlen (különválasztott) energiatermeléshez képest elérhető tüzelőhő-megtakarítás (S f [kj]) az alábbi összefüggés alapján számolt: S f = ( Qq = Q( q Q,n,hp Q,n,hp + Eq q Q E,n,cond ) + E( q ) ( Qq E,n,cond Q + Eq q E E ). ) = A relatív, vagyis a különválasztott energiatermelés tüzelőhő-felhasználására vonatkoztatott tüzelőhő-megtakarítás (s f [kj/kj]): s f = S f / (Q f,q,sep + Q f,e,sep ) = S f /Q f,sep. 10 / 17

A kiadott, kapcsoltan termelt hőre vonatkoztatott fajlagos tüzelőhő-megtakarítás (s f * [kj/kj]): * s f = S f ( QqQ,n,hp + EqE,n,cond ) ( QqQ + EqE ) = = Q Q = ( qq,n,hp qq ) + σ ( qe,n,cond qe ). Az összefüggésben szereplő jelölések magyarázata a 6. táblázatban található. 4.2. A közcélú erőművek kapcsolt energiatermelés révén elért primerenergiahordozó megtakarítás A közcélú erőművek kapcsolt energiatermelése révén elért primerenergia-hordozó megtakarítás két különböző referenciaértékre számolt (6. táblázat). Az első esetben a különválasztott villamosenergia-termelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása az országos kondenzációs villamosenergia-termelés fajlagos tüzelőhő-felhasználásával volt azonos ( q E,n,cond, nat = 11089 kj/kwh, ami η = 32,46 %-os hatásfoknak felel meg), míg a különválasztott hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása a rendszerátlaggal egyezett meg ( q Q,n,sep, nat = 1,218 kj/kj, ami η = 82,10 %-os hatásfoknak felel meg). Ezen referenciaértékek mellett a közcélú erőművekben kapcsolt energiatermelése révén elért primerenergia-hordozó megtakarítás S f, nat = 18 993 383 GJ (~ 19 PJ) volt. A különválasztott energiatermelésre vonatkoztatott fajlagos primerenergia-hordozó megtakarítás ennek megfelelően 2002-ben s = 25,45 %.. f, nat A teljesség kedvéért elvégeztük a számítást arra az esetre vonatkozóan is, ha a jelenlegi legkorszerűbb közvetlen energiatermelés hatásfokát tekintjük referenciaértéknek. Ekkor q E,n,cond,EU = 6545 kj/kwh, ami η = 55,00 %-os hatásfoknak felel meg. A hőtermelés esetében ugyanez az érték: q Q,n,sep, EU = 1,111, ami η = 90,00 %-os hőtermelési hatásfoknak felel meg. A közcélú erőművek kapcsolt energiatermelése által elért primerenergia-hordozó megtakarítás ebben az esetben: S f, EU = 260 118 GJ (~ 0,3 PJ). A különválasztott energiatermelésre vonatkoztatott fajlagos primerenergia-hordozó megtakarítás 2002-ben s = 0,47 % volt. Az eredmény nem meglepő, magától értetődik. f,nat Az EU javaslat szerint a rendszerszintű számítások, összehasonlító vizsgálatok esetében referenciaértékként a rendszerszintű átlagértéket kell választani. Reális képet ad a hazai kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi szempontból való jelentőségéről az a tény, hogy pusztán a közcélú erőművek kapcsolt energiatermelése révén mintegy 19 PJ-nak megfelelő primerenergia-hordozó takarítható meg, ami az országos halmozatlan primerenergia-hordozó felhasználás 2 %-ának felel meg. Kijelenthető, hogy semmilyen más energiatermelési technológiával ilyen volumenű környezetterhelés csökkentés nem realizálható. Óriási jelentőségű tehát a hazai kapcsolt energiatermelés a környezetvédelem szempontjából, hiszen a 19 PJ primerenergia-hordozó megtakarítás a károsanyag kibocsátást és ilyen módon a környezetterhelést csökkenti. A környezetvédelmi haszon valójában sokkal nagyobb, hiszen a 11 / 17

számítások a kapcsolt energiatermelésnek csak egy részhalmazára vonatkoztak (az 5 600 GWh/a teljes termelés helyett csak 3 700 GWh/ került figyelembe vételre a számításokban). 12 / 17

13 / 17

14 / 17

15 / 17

16 / 17

Felhasznált szakirodalom COGEN EUROPE ANNUAL CONFERENCE 2004 [1] Energiaellátás 2002. Gyorsinformáció (Energia Központ Kht., Energiainformációs Igazgatóság) [2] Kapcsolt energiatermelés Magyarországon / Országtanulmány. Magyar Kapcsolt Energia Társaság, 2003. [3] Büki Gergely: Kapcsolt energiatermelés gazdaságossága és javítása. Magyar Energetika, 2001/5, p.9-14. [4] Fazekas, András István: A kapcsolt energiatermelés révén elért tüzelőanyagmegtakarítás Magyarországon 1999-ben. Magyar Energetika, 2000/5, p.37-43. [5] Fazekas, András István: Reduction of Environmental Load by Co-generation in Hungary (Precis of Calculation's Method). Polytika Energetyczna. Polska Akademia Nauk. Tom 6, Zeszyt Specialny, Krakow, 2003. p.141-151. [6] Fazekas, András István: Development of the Hungarian power sector under market circumstanses. 22nd IAEE ANNUAL INTERNATIONAL CONFERENCE Rome; Italy; New Equilibra in the Energy Markets: The Role of New Regions and Areas; Conference Proceedings; Volume 2, p.295-303. 17 / 17