1500 körül Európa több részén is megjelenik az igény arra, hogy a latin helyett a helyi (nép)nyelveket használják a komolyabb írásbeliségben is. + Bibliafordítások (humanista, korai protestáns) + könyvnyomtatás
De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen a kultúrához kötött kifejezésekkel? asztalhoz ültek/hevertek/telepedtek? mi legyen az átvitt értelmű kifejezésekkel? mi legyen a hiányzó szókinccsel? kölcsönzés a latinból, majd tükörfordítások
Pesti Gábor Nomenclaturája (1538)
Pesti Gábor Nomenclaturája (1538) sütő (=pék)
Geleji Katona István Magyar grammatikácskája (1645): jegy, jegyzés, jegyzeni, nem jedzeni, mert a themaja [~töve] nem jed, hanem jegy vagyis azt feltételezi, hogy tőre és toldalékra bonthatók a szavak!
Ravenna, 6. sz.
korai 16. sz. (Portillo mester, Valladolid közelében)
Sylvester János: Ollyan igíkrűl való tanúság, mellyek nem tulajdon jegyzísben vítetnek (függ. az ÚSz-hez, 1541) Minden ige [=szó], minden beszíd [=mondat] akármi nyelven, avagy tulajdon jegyzísben [=jelentésben] vítetik, avagy nem. Tulajdon jegyzísben vítetik az ige mikoron el nem távozik attul, az mit kiváltkíppen kell jegyezni. Nem tulajdon jegyzísben vítetik mikoron el távozik attul, az mit kiváltkíppen kell vala jegyezni. Azírt az ige mikoron tulajdon jegyzísíben vítetik, könnyű meg érteni azt, mikoron nem, nehéz...
A szófajok neve Sylvester J. nyelvtanában (1539): Sylvesternél latinul mai neve név nomen főnév névírtvaló pronomen névmás beszíd verbum ige beszídhezvaló adverbium határozószó félríszvivő participium melléknévi igenév egybefoglaló coniunctio kötőszó elölvető praepositio elöljárószó közbevető interiectio indulatszó
Bod Péter: Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza állapotjának...históriája (1760) a Parsoknak allegatiojok meghallgatatott és a Testiseknek fassiojok conscientiose és attentissime examinaltatott; a mellyekböl pluralitate votorum illyen Deliberatumot tetszett concludalni és pronuncialni [a felek állítása meghallgattatott és a tanúk vallomása lelkiismeretesen és igen figyelmesen megvizsgáltatott; amelyekből szavazattöbbséggel ilyen határozatot tetszett hozni és (azt) kihirdetni]
Geleji Katona I.: Magyar grammatikácska (1645) Ha szabad ezt a Deák szót: vivus, vagy, vividus, igy ki-mondani: eleven, miért nem ezt-is vivax, igy: élevény? és ha igaz Magyar szó a félékeny, miért nem ez-is, élékeny? és ismét ehez képest évékeny, edax? ha jó szó; fázékony, miért nem uszékony, futékony? etc. Ha illendő mondani a fertilist termékenynek, miért nem a foecundust temszékenynek, vagy, szülékenynek?... ha szép szók lélemény, gyűjtemény, keresmény; tétemény, alkotmány, hagyomány, maradvány etc. miért nem ezek-is: szerzemény, képzemény, tetszemény, öntemény, küldemény, faragmány, fiazmány, tojomány, hozomány, látomány, varromány, rakottmány, ragadvány?
Apáczai Csere János : Magyar Encyclopaedia (Utrecht, 1653) A' vonás igyenes avagy horgas. Az igyenes vonás az a' mely az oe vegei koezoett igyenesen (egyárant) nyolt el: a horgas ellenbe. Annakokáért az egyenes vonas azon vegek koezoet leg roevideb A' horgas vonas kerek avagy goerbe. A' kerek az, a'mely mindenuet egyaranyu messze vagyon a' be kerittetet tagassagnak koezepitoel. Annakokáért lessz a' vonásnak meg fordittasa által egygyik vége vesztég álván s' a' más eléb eléb tolyatván. A' goerbe (tekeres) az a' mely az imigy amugy bekerittetet tagasság koezepitoel nem mindenuet egyaranyu messze vagyon...