DECT rendszer. 1. Szabványok. 2. A DECT rendszer elemei



Hasonló dokumentumok
Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez

3G / HSDPA. Tar Péter

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.

Digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

Cellaazonosító és timing advance

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

Kábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése. Előadó: Putz József

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

Benkovics László ZTE Hungary K:

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos február 23.

Heterogeneous Networks

Helymeghatározás az UMTS-ben

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Mobil távközl rendszerek (NGB_TA016_1) Házi feladat. A GSM-R rendszer, hazai vonatkozásai és elektromágneses kompatibilitási kérdései

Mobil Informatikai Rendszerek

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

2018. december 5., Budapest A GSM-TŐL AZ LTE-IG

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra

Szoftver fő funkciói. Diszpécser rádió GPS nyomkövetés Adatátvitel és tárolás Telefonhívások kezelése 1 / 7

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei

Vezeték nélküli M-Bus (Wireless M-Bus) modulok MULTICAL 403 és 603-hoz

Értékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása. Pályázat. műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz. főigazgató-helyettes

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

A WiMAX technológia fejlıdési trendjei

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Kábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey

TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol

Szenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában. Dr. Fehér Gábor BME Távközlési és Médiainformatikai Egyetem

1. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATI TRENDEK ÉS MOBIL HÁLÓZATI HATÁSAIK

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap

Rádióspektrum Stratégia Október 12. Tapolca

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN)

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

Digitális mérőműszerek

EDR hálózat új alapokon. 6. Professzionális Mobiltávközlési Nap április 19. Fáy András

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

Az Internet jövője Internet of Things

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat

2040 Budaörs, Edison u. 4.

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

EDR Tegnap Ma Holnap. Dr. Balla Ferenc Pro-M Zrt.

Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként

NOVOFER Távközlési. Innovációs Zrt.

WiFi hálózatok üzemeltetése

Számítógép hálózatok gyakorlat

Hírközléstechnika 9.ea

5. számú MELLÉKLET A szolgáltatás minőségi mutatói. Valamennyi szolgáltatás esetén értelmezhető szolgáltatásminőségi követelmények:

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

AMIT A SÁVSZÉLESSÉGRŐL TUDNI KELL

Számítógépes Hálózatok 2010

Szolgáltató alapadatai Szolgáltató neve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Szolgáltatás alapadatai

1-1. IP adó-vevő rádiórendszer. Rádiós adó-vevő rendszer, amely WiFi IP hálózaton működik

Előfizetői hálózatok jövője, Avagy merre tovább GPON?

A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

Mobil Peer-to-peer rendszerek

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban

Rádiós hálózati tesztek

WLAN (vezetéknélküli LAN)

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi

ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL

V2I - Infrastruktúra

Wireless technológiák Meretei Balázs

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

WiFi hálózatok üzemeltetése

Modelldokumentáció az NMHH BU-LRIC modelljéhez

Irányítástechnika fejlődési irányai

Adatátviteli eszközök

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai

Előminősítési Felhívás. műszaki alkalmasság megállapításához

Wi - Fi hálózatok mérése (?) Tóth Tibor

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

MACAW. MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz. Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang

Mobilhálózatok tulajdonságai és felhasználásuk

Járműfedélzeti hálózatok. Fedélzeti diagnosztikai protokollok Dr. Aradi Szilárd

Tartalom. Az SCI-Network zrt. bemutatása A térfigyelő rendszerek átviteltechnikája Vezeték nélküli technológia előnyei

SÁVFELHASZNÁLÁSI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK GYŰJTEMÉNYE

Úton az 5. generáció felé

Átírás:

DECT rendszer DECT: digitális vezetéknélküli telekommunikáció A DECT rendszer eredetileg európai szabvány volt, amelyet széleskörű, kis kiterjedésű hálózati alkalmazásokra fejlesztettek ki, üzleti, telephelyi és nyilvános (pl. repterek, pályaudvarok) környezetekre. A DECT rugalmas frekvenciasáv lefoglalása és a többszörös szolgáltatás támogatás nagy felhasználói sűrűséget, alacsony műkötetési költségeket és egyszerű installációt tesz lehetővé. A bázisállomások által kiszolgált pikocellás környezetben a mobilitási funkciók biztosítják a rendszerben a felhasználók szabad mozgását. 1. Szabványok A DECT szabványokat az ETSI tagszervezetei fejlesztették ki. Az ETSI-vel egyidőben számos egyéb testület vett részt a szabványosítási eljárásban. Az első DECT szabvány 1992-es megjelenése után a DECT szabványosítási munkák a rádiós interfész ún. GAP (általános elérési profil) definíciójának, valamint más hálózatokkal való (GSM, ISDN, stb.) együttműködési profilok meghatározásával folytatódtak. A szabvány második verziójának elkészítését 1995 végén fejezték be. A DECT közös interfészének szabványa rétegelt struktúrájú és az ETSI 300 175 szabványt követi. Ez egy olyan átfogó követelményrendszer, amely lehetővé teszi - a protokollok elérési profiljai és az üzenetek alkalmas megválasztásával - bármilyen típusú távközlési hálózat elérését. 2. A DECT rendszer elemei A DECT rendszer alapvetően két fő részből áll: a rögzített (fix) részből (FP:Fixed Part), valamint a hordozható részből (PP: Portable Part). A fix rész egy vezérlőt és egy vagy több bázisállomást tartalmaz. A hordozható rész általában egy DECT telefon, de másfajta terminálok (pl. laptop, WLAN vezérlő) 1

is szóba jöhetnek. A DECT technológia segítségével irodai környezetben nagy számú előfizetőt lehet kiszolgálni. A DECT alapszabvány (lásd az alábbi táblázatot) rögzíti, a rádiós interfész jellemzőit, azaz az FP és PP közötti kommunikációt, és olyan protokoll és üzenet eszköztárat is definiál, amelyek lehetővé teszik azoknak a profiloknak a létrehozását, amelyekkel bármilyen előre specifikált hálózat elérhető. A vezetéknélküli alkalmazás mellett a DECT a felhasználó számára a közös csatornás rádiós interfészen keresztül, transzparens módon. teszi lehetővé a hálózati és egyéb szolgáltatások használatát. A többvivős (Multi Carrier), időosztásos hozzáférésű (TDMA), időosztásos duplexelésű (TDD) rádiós elérési mód, valamint a dinamikus csatornaválasztás és lefoglalás képessége lehetővé teszi egy nagy kapacitású pikocellás rendszer hatékony működtetését, még egy viszonylag túlzsúfolt és gyenge minőségű rádiós környezetben is. Ezek a megoldások biztosítják a DECT szolgáltatások kitűnő minőségét anélkül, hogy a hálózatban frekvencia tervezésre lenne szükség (a GSM-el ellentétben). A DECT hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló spektrumot, még akkor is, ha azt több üzemeltető és több alkalmazás megosztva használja. 3. Rádióspektrum és hozzáférés Habár a hálózatszintű mobilitás kérdése nem része a DECT szabványnak, a távközlési hálózatok mobilitási képességeit azáltal képes a rendszer biztosítani, hogy a felhasználó a multicellás infrastuktúrán keresztül nagy rugalmassággal képes mozogni a hálózatban. A vezeték nélküli felhasználók bárhol kezdeményezhetnek és fogadhatnak hívást a DECT lefedettségű területeken és a mozgás még aktív kommunikáció (pl. beszéd) közben is lehetséges. Amikor a rádiós csatornák zavarják egymást (interferálnak) a DECT láthatatlan (seamless) handover képessége biztosítja, hogy a kapcsolat egy új, interferencia mentes csatornán folytatódjon. 3.1 MC/TDMA/TDD elve A DECT rádiós interfésze a többvivős (Multi Carrier), időosztásos hozzáférésű (TDMA), időosztásos duplexelésű (TDD) rádiós elérési módon alapul. A DECT frekvenciasávban 10 vivőfrekvencia található az 1810 és 1900 MHz közötti sávban. A vivőtávolság értéke 1728 khz. Az időspektrum 10 ms hosszúságú keretekre van osztva, amelyben 24 időrés található. A DECT beszéd alapszolgáltatás két időrést használ 5 ms-os szétválasztással a hordozó szolgálat biztosítására. A DECT alapkiépítésben a 10 ms-os keretidőt két részre osztják, amelyekben 12-12 időrés található a downlink és uplink átvitel céljaira. Ezért a TDMA struktúra 12 egyidejű teljes duplex DECT beszédcsatorna üzemelését biztosítja egy adóvevő segítségével, amely költség-hatékony megoldást jelent azokkal a 2

rendszerekkel szemben, ahol egy csatornához egy adóvevő egység tartozik (ilyen pl.a CT2). A rádiós protokollok fejlettsége biztosítja, hogy a DECT a sávszélesség és többszörös elérés kombinálásával hordozó szolgálatot hozzon létre akár beszéd akár adatátvitelre. A csatorna adatsebessége 32 kbit/s. Az ADPCM (ADaptative Pulse Code Modulation), adaptív impulzus kód moduláció 32 kbit/s sebességű beszédcsatornát állít elő. Ha az adatátvitel CRC-t is használ, csatornánként a sebesség csak 24 kbit/s. Ha többszörös csatorna felhasználást alkalmazunk, ez a sebesség megsokszorozható. Ha szimmetrikus a kapcsolat a maximális sebesség az alapsebesség 12- szerese is lehet. Ha ennél is nagyobb sebességet szeretnénk elérni, asszimetrikusan kell az átvitelt megoldani. Ebben az esetben egy időrést mindenképpen fenn kel tartani uplink kapcsolatra, de a maradék 23 felhasználható letöltésre (downlink). Ebben az esetben 23x24, azaz 264 kbit/s maximális sebesség érhető el. 3

3.2 A rádió spektrum felhasználása Az MC/TDMA/TDD alapelvet használva a DECT teljes spektrumában összesen 120 duplex csatorna használható bármely pontban. Ha az alapelvekhez hozzávesszük a harmadik tényezőt is, - azaz azt a jelenséget, hogy az előbb megadott kapacitás a szomszédcsatornás interferenciák miatt limitált, és a vivő/interferenciajel hányadosa (C/I értéke) 10 db érhet el egy nagyon kicsi frekvencia újrafelhasználási faktor (1) érhető el. Csatorna interferencia Csatorna interferencia A különböző kommunikációs kapcsolatok (pl. beszéd) a szomszédos cellákban ugyanazokat a csatornákat tudják használni (ugyanazon vivő, ugyanazon időrését). Ezáltal a DECT bázisállomások telepítési sűrűsége (ez kb. 25 métert jelent egy ideális hatszögű lefedettségi modellben) a forgalom tekintetében hozzávetőleg 10000 Erlang/négyzetkilométer/szint értéket jelent mindenfajta frekvenciatervezés nélkül. A DECT rendszer telepítése a fentiek miatt nagyon egyszerű, hiszen csak a lefedett terület nagyságát és a várható forgalmat kell figyelembe venni. 3.2.1 Folyamatos közvetítő szolgálat A DECT bázisállomás legalább egy csatornán folyamatosan olyan jelet sugároz (jelzőcsatorna), amely segítségével a DECT telefon rá tud hangolni a rendszerre. Ezek a jelek egy aktív kommunikáció részei is lehetnek, de lehet üres hordozó csatorna is. A bázisállomás jelzőcsatornája közvetítő (broadcast), azaz minden DECT mobil számára hasznos információkat mint a bázisállomás azonosító, rendszer jellemzők, RFP státusz (lásd később), és bejövő hívás esetén a mobil keresésének (paging) jelzései - sugároz (olyasmi mint a GSM-ben a BCCH) egy multikeretes, multiplexált struktúrában. 4

Az információ az időrés A mezejében kerül átküldésre. A telefon a jelzőcsatornát figyelve kielemzi a vett információkat, amelyből megállapítja, hogy jogosult-e az adott rendszert használni (csak a jogosult felhasználó használhatja a rendszert). A telefon továbbá meghatározza, hogy a rendszer alkalmas-e a szükséges szolgálatok biztosítására, és ha szükséges a kapcsolat felépítés, van-e a bázisállomáshoz tartozó szabad csatornakapacitás. 3.2.2 Dinamikus csatorna választás és lefoglalás A DECT egy nagyon fontos jellemzője a dinamikus csatornaválasztás és lefoglalás képessége. Minden DECT berendezés legalább minden harmincadik másodpercben rendszeresen pásztázza a környező rádióspektrumot. A pásztázás azt jelenti, hogy minden nem aktív (forgalommentes) csatornán megméri az RF jel erősségét. A pásztázás végeredményben a telefon egy háttértevékenysége, amely segítségével az eszköz felméri a szabad és foglalt csatornákat és egy ún. RSSI (Received Signal Strength Indicator: vett 5

jelerősség indikátor) listát készít az időrés/vivő adatokra, Ezt a listát majd a csatornaválasztás során lehet figyelembe venni. A forgalommentes (idle) csatornákon nem történik felhasználó adatok átvitele. Az RSSI listában, az alacsonyszintű értékek azokhoz a csatornákhoz tartoznak, amelyek vagy szabadok, vagy gyakorlatilag interferenciamentesek, míg a magas RSSI értékhez tartozó csatornák vagy foglaltak, vagy nagy interferenciával rendelkeznek. Az RSSI információk segítségével a DECT telefon és a bázisállomás mindig a legoptimálisabb (legkevésbé zavart) csatornát kiválasztja ahhoz, hogy egy új kapcsolatot hozzon létre. A legnagyobb RSSI értékeket folyamatosan analizálja a készülék, azért hogy megállapítsa, hogy a jelek attól a bázisállomástól származnak-e amelyikhez a felhasználónak elérési jogosultsága van. A DECT szabványban meghatározottak alapján a DECT készülék mindig a legerősebb bázisállomáshoz fog csatlakozni. A kis RSSI értékű csatornákat akkor fogja a készülék használni, ha hívást kezdeményez, vagy ha a rendszer felől érkező híváskeresésre válaszolni akar. A DECT bázisállomáson mért alacsony RSSI értékű csatornákat jelzőcsatornának használja a rendszer. 4. Forgalmi esetek 4.1 Hívásfelépítés Kétféle hívásfelépítés folyamatot különböztetünk meg. Az egyik fajta a DECT készülékről indul (híváskezdeményezés), a másik fajta egy másik készülékről, vagy külső hálózatról. Híváskezdeményezés DECT készülék felől A híváskezdeményezés folyamatát az alap DECT alkalmazásokban mindig a készülék indítja. A dinamikus csatornaválasztás segítségével a legjobb csatornát választja ki, amelyen keresztül eléri a bázisállomást. Ahhoz, hogy az elérési üzenetet a bázisállomás fogja, éppen vételi periódusban kell lennie. Mivel a készülék 10 különböző frekvencián adhat, a bázisállomás vevője egymás után szkenneli a szabad csatornákat azért, hogy megállapítsa melyiken érkezik hozzáférési kérés a DECT készülékek felöl. A készülékek a bázisállomás által küldött közvevítő csatornák jeleire tudnak szinkronozni, amelyekből az is megállapítható, hogy a bázisállomás melyik periódusban áll vételbe, tehát a jelet mikor kell elküldeni. Hálózat felöl érkező hívásfelépítés Amikor egy hívás érkezik a DECT felhasználó felé, a folyamatos közvetítő csatorna segítségével a hálózat egy keresési üzenetet küld szét, amely tartalmazza a készülék azonosítóját. A készülék veszi az üzenetet, amelyben a rendszer közli, hogy a megadott azonosítói DECT terminál (jelen esetben a hívott fél) építsen fel egy kapcsolatot a rendszerrel. Ezután a kapcsolat felépítés az előző esetben leírtakhoz hasonlóan történik. 6

4.2 A handover eljárás A dinamikus csatorna választás és lefoglalás, valamint a finom, vagy más néven láthatatlan handover segítségével, a készülék, még mielőtt elhagyná az aktuális kommunikációs csatornát (pl. a növekvő interferenciazavarok miatt), egy második rádiós összeköttetést is kiépít egy újonnan választott csatornán, amelyik vagy ugyanahhoz a cellához (intracellás handover), vagy egy másik cellához (intercellás handover) tartozik. A finom handovert minden esetben a DECT készülék indítja, amit a felhasználó észre sem vesz. Habár a handovert mindig a készülék kezdeményezi, ez nem csak a downlink, hanem a gyenge minőségű uplink átvitel miatt is bekövetkezhet. Ebben az esetben a DECT jelzésprotokoll a készüléknek elküldi az uplink kapcsolat minőségét, amely aztán indíthatja a handover eljárást. 4.2.1 Intracellás handover Amikor az aktív csatorna minősége gyengül (egy másik készülék zavarása miatt) a készülék ráhangol egy másik, eredetileg szabad csatornára a cellában. A fenti példában egy másik cellából érkező PP2 zavarja a PP1 jelét. Ezért PP1 intracellás handoverre kénszerül. A két (1 és 2) kapcsolat időben átmenetileg együtt fut (azaz a beszéd két parallel csatornán egyszerre zajlik), miközben a két csatorna minőségét folyamatosan kell mérni és értékelni. Nem túl sok idő elteltével a bázisállomás megállapítja, hogy melyik a jobb minőségű csatorna, és a rosszabb csatornát megszünteti 7

4.2.2 Intercellás handover Ha a DECT készülék egyik cella területéről egy másikba mozog át, az aktuális cellából érkező jel erőssége ahogy azt a dinamikus csatornaválasztás és foglalás funkcióknál láttuk nagy mértékben lecsökken, viszont a szomszédos cellához tartozó csatorna jelerőssége jelentősen javul. Egy adott pillanatban a szomszédos bázisállomás jele erősebbé válik és a handover fentiekhez (intracellás) hasonló módon játszódik le. 8