Tájékoztató A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről, valamint az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről szóló /2009. (...) OKM rendelet tervezete Az előterjesztés szükségességét indokolja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépése, továbbá, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetésével összefüggésben a 2009. évi LVI. törvénnyel módosult a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény elfogadása. Ezeknek a törvényeknek, illetve módosításoknak a 2009. október 1-jén történő hatálybalépése szükségessé tette a közoktatási szakértői tevékenység megkezdésével, folytatásával, valamint a szakértői tevékenységet folytatók nyilvántartásával kapcsolatos szabályok módosítását, illetve a módosítások mértéke, jellege miatt szükségessé vált az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet helyett egy új OKM rendelet (továbbiakban: OKM rendelet) megalkotása. Az új OKM rendelet legfontosabb elemei: - újra definiált szakterület, szakirány meghatározása, mely támogathatja a szakértő, a szakértői tevékenységet igénybe vevő felhasználó érdekeit, - a szakértői tevékenység megkezdése bejelentéssel, engedélyezéssel történhet, - a tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások típusai, menetük, - a nyilvántartások Oktatási Hivatal általi vezetése, kezelése, - a tevékenység folytatásának szabályai, - a kötelező továbbképzés mind a közoktatási szakértői tevékenységet folytatók, mind a vizsgaelnökök tekintetében, - a tevékenység folytatásának ellenőrzése, - a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának feltétele az Oktatási Hivatal által meghirdetett nyilvános pályázaton való részvétel, - az oktatásért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó szakképesítések tekintetében szabályozza a vizsgaelnöki tevékenységet, a szakmai vizsgaelnöki névjegyzékre kerülés feltételeit, - az elektronikus kapcsolattartás, a gyors, szakszerű ügyintézés feltételeinek megteremtése. Az OKM rendelet hatálybalépése után a régi és új szakterületek, szakirányok megfeleltetését az Oktatási Hivatal hivatalból végzi el. Az OKM rendelet hatálybalépésekor a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett Országos szakmai szakértői névjegyzéken szereplő szakértők az Oktatási Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzéken kerülnek nyilvántartásba. A 2009. október elseje előtt szakértői feladatok ellátásra illetve vizsgaelnöki feladatok ellátására engedélyt kapott és nyilvántartásban vett szakértőket, vizsgaelnököket változatlan feltételekkel szerepeltetni kell a nyilvántartásban, illetve folytathatják tevékenységüket, feltéve, hogy engedélyük 2009. október elseje előtt nem járt le.
/2009. (...) OKM rendelet tervezete A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről, valamint az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. -ának (1) bekezdése j) pontjában, valamint az n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés tekintetében a közoktatási törvény 94. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a közoktatási törvény 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a következőket rendelem el: A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 1. (1) Aki közoktatási szakértői (a továbbiakban: szakértői) tevékenységet kíván folytatni köteles az erre irányuló szándékát az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) bejelenteni, illetve a Hivataltól engedélyt kérni. (2) A szakértői tevékenyégre jogosult szakértőkről a Hivatal Országos szakértői névjegyzéket állít össze szakterületenkénti csoportosításban, a szakirány megjelölésével. (3) Közoktatási szakértői szakterületek, szakirányok: a) tanügyigazgatás aa) szakmai gyakorlaton alapuló intézménytípus szakirány, b) szervezet- és minőségfejlesztés, c) pedagógiai értékelés (szakmai gyakorlaton, végzettségen, szakképzettségen alapuló szakirány), ca) intézményértékelés szakirány, cb) szakrendszerű oktatás szakirány, cc) nem szakrendszerű oktatás szakirány, d) mérés-értékelés, e) akkreditáció, ea) pedagógus továbbképzés szakirány, eb) tantervi szakértői tevékenység szakirány (a műveltségi terület, modul, tantárgycsoport,tantárgy megjelölésével) ec) tankönyv, taneszköz szakértői tevékenység szakirány (a műveltségi terület, modul, tantárgycsoport, tantárgy megjelölésével), f) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében és tanulók iskolai nevelésében és oktatásában az egyes fogyatékosság típusának megfelelő nevelés vagy nevelés és oktatás, g) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás ga) nemzetiségi szakirány
h) esélyegyenlőség, ha) szakszolgálat-esélyegyenlőség szakirány, hb) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakirány, hc) hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése szakirány, hd) SNI gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány, i) szakmai szakértő ia) szakmacsoport szakirány, j) közoktatás fejlesztési támogatások, k) térségi (kistérségi, megyei, regionális) tervezés, fejlesztés, l) iskolai könyvtár. (4) A (3) bekezdés i) pontjában szereplő szakterületen, a szakképzést folytató intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre és más szakértői tevékenységre jogosult szakértőket az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként kell összeállítani. Bejelentés 2. (1) Aki szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hivatalnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény ( a továbbiakban: Szolg. tv.) szerint bejelenteni. (2) A bejelentésnek a Szolg. tv.-ben meghatározottakon felül tartalmaznia kell a bejelentő a) munkahelyét, b) elérhetőségi címét (telefon, telefax, e-mail cím), c) annak a szakterületnek, szakterületeknek, szakiránynak a megjelölését, amelyen a bejelentő szakértői tevékenységet kíván folytatni. (3) A bejelentéshez csatolni kell: a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 101. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, a kibocsátó intézmény megnevezését, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát, b) a munkáltató általi igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjban lévő bejelentő esetén az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója, ennek hiányában, más hitelt érdemlő igazolását, c) a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, d) az e rendelet 14. -a szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk másolatát, illetve ha elektronikusan történt a befizetés az összeg átutalását igazoló bankkivonatot,
e) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát, f) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakterület esetében a közoktatási törvény 101. (9) bekezdésében meghatározott tíz szakmai gyakorlat meglétéről szóló munkáltató általi igazolást. (4) A szakmai szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a megjelölt szakmacsoport, illetve szakképesítés oktatói feladataiban szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlat, amely lehet oktatói vagy gyakorlatvezetői tevékenység, curriculum-fejlesztés, kutatómunka vagy más hasonló, igazolt tevékenység. (5) A bejelentés a Hivatal honlapján megtalálható adatlapon postai úton, személyesen és elektronikusan nyújtható be, a Hivatal által vezetett elektronikus rendszer segítségével. A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés folyamatos. Engedélyezés 3. (1) A 2. (1) bekezdésében meghatározottakon túl szakértői tevékenységet az a természetes személy folytathat, akinek kérelmére ezt a Hivatal engedélyezi. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező a) természetes személyazonosító adatait, b) lakcímét, c) munkahelyét, d) elérhetőségi címét (telefon, telefax, e-mail cím), e) annak a szakterületnek, szakterületeknek, szakiránynak a megjelölését, amelyen a kérelmező közoktatási szakértői tevékenységet kíván folytatni. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a közoktatási törvény 101. (3) bekezdésében előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, a kibocsátó intézmény megnevezését, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát, b) az e rendelet 2. -ának (3) bekezdés b) - e) pontjában meghatározottakat, c) részletes szakmai önéletrajzot, d) publikációk jegyzékét, e) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét, f) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó legalább két - szakmai ajánlást. (4) A tanügy-igazgatási, a térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügy-igazgatási, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett tíz éves szakmai gyakorlat. (5) A szakmai szakterületre benyújtott kérelem esetén a 2. (4) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.
(6) A kérelem a Hivatal honlapján megtalálható adatlapon postai úton, személyesen és elektronikusan nyújtható be, a Hivatal által vezetett elektronikus rendszer segítségével. A szakértői tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtása, az engedélyezési eljárás lefolytatása folyamatos. (7) A szakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljárás lefolytatására a közigazgatási, hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) szabályai alkalmazandók. Az Országos szakértői névjegyzék 4. (1) A Hivatal a Szolg. tv. 23. -ának (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő bejelentést tevő szakértőkről, valamint a Ket. alapján lefolytatott engedélyezési eljárás után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő engedéllyel rendelkező szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) vezet. (2) A szakértői névjegyzék összeállítása és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában történő közzététele a Hivatal feladata. A Hivatal folyamatosan frissíti a szakértői névjegyzéket, melyet a Hivatal és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján meg kell jelentetni, továbbá háromévenként az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. (3) A szakértői névjegyzék tartalmazza: a) a szakértői tevékenység folytatására jogosult természetes személy családi és utónevét, b) szakterületét/szakterületeit, ezen belül a szakirány megjelölését, c) lakcímét, d) munkahelyét, e) nyilvántartásba vételi számát. (4) A nyilvántartásba vétel az 5. -ban foglalt kötelezettség teljesítésével határozatlan időre szól, melyről a Hivatal a Szolg. tv. 23. -ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. (5) A szakértői névjegyzéken szereplő közoktatási szakértő a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követően a bejelentésben, kérelemben foglalt adatokban bekövetkezett változást, a továbbképzési kötelezettség teljesítését haladéktalanul, de legfeljebb tíz munkanapon belül, köteles a Hivatalnak bejelenteni. (6) Az, aki szerepel a szakértői névjegyzéken kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterület, szakirány módosítását, kiegészítését. A módosításra, kiegészítésre a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A szakértői tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége 5. (1) A szakértői névjegyzéken szereplő szakértő rendszeres továbbképzésben köteles részt venni a névjegyzékbe történő felvétel napját követő két éven belül, majd ezt követően öt évenként. (2) Teljesítette a kötelező továbbképzést a szakértő a szakértői tevékenységhez, szakterülethez kapcsolódó legalább harminc órás akkreditált továbbképzésben való részvétellel, vagy a szakértői szakterületéhez kapcsolódó szakirányú továbbképzésben, vagy mesterképzésben, vagy új alapképzési szakon szerzett oklevéllel. (3) Teljesítették az előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább 20 óra időtartamban. (4) A Hivatal nyilvános pályázatot írhat ki a szakértői tevékenység folytatásához kapcsolódó továbbképzésekre, illetve honlapján megjelölheti az akkreditált pedagógus továbbképzések közül a szakértői tevékenység folytatásához elfogadható továbbképzéseket. A Hivatal, amennyiben indokoltnak tartja a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok jelentős mértékű változása miatt -, kötelező jogi továbbképzést írhat el a szakértők részére. A továbbképzés időpontját, helyét, a tananyagot, a jelentkezés, a részvételi díj befizetésének módját a Hivatal a honlapján, és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. (5) A tanügyigazgatás, akkreditáció, térségi tervezés fejlesztés szakterületekre irányuló szakértői tevékenység folytatásához a szakértőnek a Hivatal által meghirdetett szervezett jogi továbbképzésen kötelező részt venni. A továbbképzés célja, hogy a szakértői tevékenységet folytatók tevékenységük folytatásához, szervezett keretek között kapjanak tájékoztatást a jogszabályváltozásokról, illetve folyamatosan frissíthessék tudásukat. A szakértői tevékenység 6. (1) A szakértő tevékenységét országos illetékességgel, kizárólag a jogosult szakterületen, szakiránynak megfelelően folytathatja. (2) A szakértő a feladatát közigazgatási hatósági eljárásban való közreműködés esetén kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el. Kirendelés előtt a szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a szakvélemény elkészítését. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, öt munkanapon belül jeleznie kell ezt a kirendelőnek. (3) Adott ügyben nem lehet szakértő, aki az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, így különösen:
a) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény vezetője, annak közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. b) pont), b) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló, c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködő, d) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény számára a közoktatási törvény 36. (2) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottja, e) az érintett közoktatási intézmény fenntartójának alkalmazottja. (4) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét. A nyilvántartásokat öt évig kell megőriznie. A közoktatási törvény 88. -ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvélemény másolatát a szakértő a szakvélemény elkészítésétől számított nyolc napon belül megküldi a Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának. (5) A felkérésben meg kell határozni a feladat ellátásával összefüggő kérdéseket, így különösen: a) a szakértő nevét, szakterületét, illetve szakmacsoportját, b) azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie, c) azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adnia, d) a szakértő részére átadott iratokat, az átadás időpontját, e) a szakvélemény elkészítésének határidejét, f) minden olyan szükséges tényt, adatot és tájékoztatást, amely a feladat ellátásához szükséges, g) a szakértői tevékenységért járó ellenszolgáltatás megállapítására vonatkozó feltételeket, kikötéseket. (6) A felkérésben meghatározható a szakvélemény terjedelme. (7) A szakértő szakvéleményét - a felkérésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Az írásban elkészített szakvélemény magában foglalja különösen: a) a szakértő adatait (név, lakóhely, szakterület, szakértői tevékenység folytatásához kiállított igazolás száma); b) a felkérésben foglaltak ismertetését; c) a szakmai megállapításokat; d) a levont következtetéseket, a javasolt intézkedéseket, mindazt, amit a szakértő fontosnak tart. (8) Ha ugyanarra a feladatra több szakértőt kértek fel, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén felkérhető szakértő az egységes - összefoglaló - szakvélemény elkészítésére is. (9) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ezekről a tényekről és adatokról csak a felkérésben meghatározottak szerint lehet tájékoztatást adni. (10) Ha a szakértő olyan feladatban működik közre, amelynek finanszírozásához a Hivatal nyilvános pályázat útján hozzájárul, a szakértő foglalkoztatásának szabályait a hivatal a pályázatban meghatározottak szerint ellenőrzi.
(1) A szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés jár. Megbízás esetén a munkadíjat és költségtérítést a megbízó és a szakértő közösen állapítja meg, míg kirendelés esetén az e rendeletben meghatározott keretek között, a szakértő által készített jegyzék alapján kerülnek megállapításra. (2) A kirendelt szakértő szakértői véleményéhez jegyzéket kell csatolni, amelyben a szakértőnek részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt, továbbá a munkadíj és költségtérítés megállapítását befolyásoló minden adatot, tényt. Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön jegyzéket köteles benyújtani. (3) A munkadíj a kirendelt szakértő szakértői véleményének elkészítése évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a) húsz-harminc százaléka, a szakvélemény szóbeli ismertetése esetén; b) harminc-ötven százaléka, kész dokumentum véleményezésekor, elektronikus és nyomtatott anyag esetén szerzői ívenként, a hang és képi ismerethordozón található dokumentum esetén százhúsz perc hosszúságú rész után; c) százötven-kettőszázötven százaléka, önálló munkaként elkészített szakvélemény esetén, szerzői ívenként. (4) Amennyiben a kirendelt szakértő szakértői véleményének elkészítése során a (3) bekezdés a)-c) pontban felsoroltak közül több különböző feladatot kell megoldani, az egyes feladatokra a munkadíjat külön-külön kell megállapítani. A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban a munkadíj arányos részét kell megállapítani, ha az előírt mennyiségnél kevesebbet kell véleményezni, illetve, ha a készített szakvélemény terjedelme nem éri el a meghatározott terjedelmet. A (3) bekezdés alapján számítható munkadíj legfeljebb száz százalékkal megemelhető, ha a szakvéleményt nem magyar nyelvű anyagról, vagy nem magyar nyelven, illetve soron kívül - hét munkanapon belül - kell megadni, illetve a szakvélemény elkészítése tudományos kutatást igényel. (5) Az utazással eltöltött időre legfeljebb a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott díj alsó határának megfelelő összeg számolható el. (6) A kirendelt szakértő költségként számolhatja el a szakvélemény elkészítésével, az utazással és egyéb költséggel járó szükséges és igazolt pénzkiadását. A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek fedezésére (posta, telefon, irodaszer, világítás, fűtés stb.) költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő részére megállapított munkadíj legalább tíz százaléka. (7) Kirendelés esetén a szakértői tevékenységért járó munkadíj és költségtérítés megállapítása ellen a Ket. szerinti jogorvoslatnak van helye. 7. Országos vizsgaelnöki névjegyzék 8.
(1) Érettségi vizsga vizsgaelnöki feladataira megbízást az kaphat, aki a Hivatal által vezetett Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) felvételt nyer. (2) A vizsgaelnöki névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A vizsgaelnöki feladatok ellátására a pályázatok minden év március hónap utolsó munkanapjáig nyújthatók be. (3) A pályázati felhívást a Hivatal az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé évente legalább egyszer, továbbá folyamatosan megjelenteti a Hivatal és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (4) A vizsgaelnöki névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. (5) A vizsgaelnöki feladatot ellátók, öt évente kötelesek a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges felkészítésben vagy továbbképzésben részt venni, és a továbbképzés teljesítését a Hivatalnak bejelenteni. A felkészítés célja a feladat ellátásához szükséges ismeretek bővítése, frissítése. (6) A Hivatal nyilvános pályázatot írhat ki a vizsgaelnöki tevékenység folytatásához kapcsolódó továbbképzésekre, illetve honlapján megjelölheti az akkreditált pedagógus továbbképzések közül a vizsgaelnöki tevékenység folytatásához elfogadható továbbképzéseket. A Hivatal, amennyiben indokoltnak tartja a vizsgaelnöki tevékenységet érintő jogszabályok, szakmai szabályok jelentős mértékű változása miatt -, kötelező továbbképzést írhat el a vizsgaelnökök részére. A továbbképzés időpontját, helyét, a tananyagot, a jelentkezés, a részvételi díj befizetésének módját a Hivatal a honlapján, és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. 9. (1) A pályázat benyújtását követő öt munkanapon belül a Hivatal értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról, illetve amennyiben a pályázó pályázatát hiányosan nyújtotta be,- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. (2) Amennyiben a pályázat megfelel, a közoktatási törvény 101. (6) bekezdésében, valamint a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek, a pályázót erről a tényről a Hivatal igazolás megküldésével értesíti. (3) Az igazolás tartalmazza: a) az eljáró hatóság megnevezését, a pályázat benyújtásának iktatási számát, az ügyintéző nevét, b) a vizsgaelnöki feladatokat ellátó családi és utónevét, c) lakcímét, d) a pályázat benyújtásának napját, e) az igazolás öt évre szóló érvényességét, f) a kiállító hatóság bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító képviselőjének aláírását.
10. (1) A vizsgaelnöki névjegyzék összeállítására, vezetésére, közzétételére, nyilvánosságára az e rendelet 4. -ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza: a) a vizsgaelnöki feladatok ellátására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, b) munkahelyét, c) lakcímét, d) nyilvántartásba vételi számát. 11. (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 2. (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott szakképzést folytató intézményben (a továbbiakban: szakképzést folytató intézmény) az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható vizsgaelnököket tartalmazó Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket (a továbbiakban: szakmai névjegyzék) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként és szakképesítésenként kell összeállítani. (2) Az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítések tekintetében a nyilvántartást a Hivatal végzi. (3) A szakmai névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázat bármikor benyújtható a Hivatalba vagy az (1) bekezdés alapján kijelölt intézménybe. (4) A szakmai névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell: a) a szakmai névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet, annak megjelölését, hogy mely szakmacsoportra, illetve szakképesítésre kérik a felvételt, b) a részletes szakmai önéletrajzot. (5) A szakmai névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell: a) a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, b) a szakirányú pedagógus végzettséget, vagy felsőfokú iskolai végzettséget és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél számát, a kibocsátó intézmény megnevezését, és c) a munkáltató általi igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjban lévő bejelentő esetén az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója, ennek hiányában, más hitelt érdemlő igazolását, d) a jelentkező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást, e) az e rendelet 14. -a szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk másolatát, illetve ha elektronikusan történt a befizetés az összeg átutalását igazoló bankkivonatot.
(6) Amennyiben a szakmai névjegyzékbe való felvételi kérelem több szakképesítésre szól egy pályázatot kell benyújtani. (7) A szakmai névjegyzékbe benyújtott pályázat esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a megjelölt szakmacsoport, illetve szakképesítés oktatói feladataiban szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlat, amely lehet oktatói vagy gyakorlatvezetői tevékenység, curriculum fejlesztés, kutatómunka vagy más hasonló, igazolt tevékenység. (8) A szakmai névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki. Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában valamennyi szakmai névjegyzéket közzé kell tenni. A kiegészítéseket is magában foglaló egységes szakmai névjegyzéket szükség szerint, de legalább háromévenként közzé kell tenni. (9) Egyebekben az Országos vizsgaelnöki névjegyzékre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Országos szakértői, és az Országos vizsgaelnöki névjegyzékre vonatkozó közös szabályok 12. (1) A Hivatal jogosult a névjegyzékekben nyilvántartott szakértő, vizsgaelnök tevékenységének rendszeres és eseti ellenőrzésére. Az ellenőrzésről a szakértőt, vizsgaelnököt értesíteni kell. Az ellenőrzés során tett megállapításokkal kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani a szakértőnek, vizsgaelnöknek, hogy észrevételt tegyen. (2) A Hivatal ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés során a Szolg. tv. 25. -ában foglaltak szerint jár el. (3) A kiszabható bírság összege nem haladhatja meg a százezer forintot. (4) A Hivatal a bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi: a) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását, b) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát, c) a jogsértéssel okozott kárt, illetve a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, d) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét. A Hivatal az a)-d) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegeli a bírság összegének megállapításánál. (5) A Hivatal a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely az e rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. 13. (1) Törölni kell a névjegyzékről a szakértőt, vizsgaelnököt, ha a) a szakértői, vizsgaelnöki tevékenység megszüntetését bejelenti,
b) eltiltották a szakértői, vizsgaelnöki tevékenység további folytatásától, ba) a Hivatal ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a szakértő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek, az érettségi vizsgaelnök az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, vagy azokat megszegte, és annak a Hivatal figyelmeztetése ellenére sem tesz eleget, bb) ellene panaszt nyújtottak be a tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott szabályok súlyos megszegése miatt, és azt a Hivatal a lefolytatott vizsgálata után megalapozottnak találta, bc) büntetőeljárás keretében jogerős ítélettel a foglalkozásának gyakorlásától vagy a közügyek gyakorlásától eltiltották, bd) adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, c) továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, d) vizsgaelnöki feladatok ellátása esetében, akit öt évnél hosszabb ideje vettek fel a névjegyzékbe, és nyilvántartását nem hosszabbították meg, e) meghalt. (2) A névjegyzékekről a szakértői, vizsgaelnöki tevékenység folytatásától jogerős eltiltás miatt törölt szakértők, vizsgaelnökök listáját a Hivatal nyilvántartja, és a szakértői, vizsgaelnöki tevékenységet igénybe vevők számára ingyenesen, korlátozásmentesen hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartás tartalmazza: a) a szakértő, vizsgaelnök nevét, b) a szakértő, vizsgaelnök lakcímét, c) annak a tevékenységnek a megnevezését, amelynek folytatására nem jogosult. (3) A Hivatal elnöke határozattal felfüggesztheti legfeljebb a vizsgálat időtartamára a szakértő, vizsgaelnök tevékenységét, feltéve, hogy ellene panaszt nyújtottak be a tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott szabályok súlyos megszegése miatt. (4) A bejelentő, a pályázó a névjegyzékekbe való felvétellel összefüggő intézkedés, intézkedés elmulasztása tárgyában jogszabálysértésre hivatkozással, az intézkedés, vagy intézkedés elmulasztás tudomására jutásától számított tíz munkanapon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az oktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképesítésért felelős miniszterhez. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A törvényességi kérelmet a miniszter a beérkezéstől számított huszonkettő munkanapon belül bírálja el. A miniszter döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. (5) Az engedélyt kérő az engedélyezéssel, a szakértő, vizsgaelnök a tevékenység felfüggesztésével, névjegyzékről való törléssel kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslattal élhet a Ket. szabályai szerint. A közoktatási szakértői tevékenység, valamint a vizsgaelnöki tevékenység folytatásához előírt igazgatási szolgáltatás díj mértéke, a megállapított összeg befizetésének szabályai, a befolyt összeg felhasználása 14. (1) A közoktatási szakértői tevékenység megkezdésével, a vizsgaelnöki tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő bejelentés, kérelem, pályázat benyújtásakor
igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) köteles fizetni a bejelentő, kérelmező, pályázó. (2) A díj összege szakterületenként, vizsgatárgyanként: a) az e rendelet 2. -ának (1) bekezdése tekintetében a bejelentéskor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének negyven százaléka, b) az e rendelet 3. -ának (1) bekezdése tekintetében a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének negyven százaléka, c) az e rendelet 8. -ának (1) bekezdése tekintetében a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének tizenöt százaléka. (3) A díjak pontos összegét a Hivatal a honlapján a naptári év első napján közzéteszi. (4) A közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő jogorvoslati kérelem bírálati díja (2) bekezdés alapján meghatározott díj összegének ötven százaléka. (5) A díjat a Hivatal bankszámlájára kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy elektronikus úton. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett díj a Hivatal bevétele, mely az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. Átmeneti rendelkezések 15. (1) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésekor a Szolg. tv. 56. -a alapján a 2009. október elseje előtt szakértői feladatok ellátásra illetve vizsgaelnöki feladatok ellátására engedélyt kapott és nyilvántartásban vett szakértőket, vizsgaelnököket változatlan feltételekkel szerepeltetni kell a nyilvántartásban, illetve folytathatják tevékenységüket, feltéve, hogy engedélyük 2009. október elseje előtt nem járt le. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a továbbképzési időszak e rendelet hatálybalépését követő napon kezdődik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott szakértők esetében a szakterületek megfeleltetését e rendelet melléklete tartalmazza. (5) A szakterületek megfeleltetését a Hivatal hivatalból végzi el. (6) Az e rendelet hatálybalépésekor a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett Országos szakmai szakértői névjegyzéken szereplő szakértők a Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzéken kerülnek nyilvántartásba. Hatálybalépés 16. (1) Ez a rendelet 2009. október elsején lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet. Az Európai Unió jogának való megfelelés 17. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 1. számú melléklet a /2009. (...) OKM rendelethez Országos szakértői névjegyzék Szakterületek új megnevezése 1. tanügyigazgatás Szakmai gyakorlaton alapuló intézménytípus szakirány a közoktatási törvény 20-22. -aiban meghatározott intézménytípusok szerint) 2. szervezet- és minőségfejlesztés 3. pedagógiai értékelés intézményértékelés szakrendszerű oktatás o alapfokú nevelés-oktatás szakasza: műveltségi terület/modul/tantárgycsoport/tantárgy megjelölésével o középfokú nevelés-oktatás szakasza: műveltségi terület/modul/tantárgycsoport/ tantárgy megjelölésével Szakterületek régi megnevezése tanügyigazgatás óvodai nevelés szervezet- és minőségfejlesztés ált. iskola bevezető és kezdő szakaszában folyó nevelés és oktatás napközis és tanulószobai foglalkozás kollégiumi nevelés és oktatás szakrendszerű oktatás iskolai könyvtár iskolai testnevelés és sport felnőttoktatás pedagógiai értékelés alapfokú művészetoktatás
nem szakrendszerű oktatás 4. mérés-értékelés 5. akkreditáció pedagógus továbbképzés, tantervi szakértői tevékenység; a tankönyv, taneszköz; 6. sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésében és tanuló iskolai nevelésében és oktatásában az egyes fogyatékosság típusának megfelelő nevelés vagy nevelés és oktatás 7. nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás a nemzetiség megjelölésével; 8. esélyegyenlőség szakszolgálat-esélyegyenlőség szakirány, nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakirány, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése szakirány, SNI gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány, tantervi szakértői tevékenység tankönyv, taneszköz SNI gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása,valamint integrált nevelés és oktatás pedagógiai szakszolgálat pedagógiai fejlesztő szakértő nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése szakszolgálat-esélyegyenlőség 9. szakmai szakértő - szakmacsoport pályaorientáció, szakmai előkészítő megjelölésével ismeretek, szakmai alapozó, szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás szakoktatás-igazgatás 10. közoktatási fejlesztési támogatások szakértője uniós (közösségi) pályázatírás és projektmenedzsment 11. térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés; térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés 12. iskolai könyvtár az iskolai könyvtár 2. számú melléklet a /2009. (...) OKM rendelethez A Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre az igazgatási, szolgáltatási díjat be kell fizetni Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.