JELENTÉS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A jelentést készítették: Összeállította: Puskás Zoltán, Petróczi Imre Írta és adatott szolgáltatott: Barcza Ákos, Barcza Gábor, Békássy Gábor, Bognár Beáta, Cserép Attila, dr. Cservenka Judit, Csiszár Viktor, Fischer József, dr. Gabler Júlia, Gál Róbert, Hegyi Lajosné, Hajdu Anita, Hardy Ferenc, Horváth Éva, Jagasits Szilárd, Józsa Erika, Kenéz István, dr. Kopek Annamária, Korbély Barnabás, Kovács Zoltán, Lajkóné Nagy Gabriella, Lelkes András, Magyari Máté, Megyer Csaba, Menczel Krisztina, Mészáros András, Nagy Attila, Nagy Károly, Nagy Kornél, dr. Nagy Lajos, Novotny Zsolt, Óvári Miklós, Petróczi Imre, Primusz József, Puskás Zoltán, Rozner György, Selyem Anikó, Simon Pál, Sinka Gábor, Somlai Szilárd, Soós Edina, Szerdahelyiné Bohák Mária, Szinai Péter, Takács Bódis Attila, Tóth Szabolcs, Vers József, Versné György Edit, Vókó László, Zábrák Károly, Zöld Marianna Csopak, 2012. március 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Személyi állomány... 8 3. Területi adatok... 10 3.1. Védett, védelemre tervezett, Natura 2000 és egyéb területek... 10 3.1.1. Védelemre tervezett területek... 10 3.1.2. Védett természeti területek... 10 Miniszteri rendelettel kihirdetett területek és ex lege védett területek (láp, szikes tó)... 10 3.1.3. Natura 2000 területek... 11 3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek:... 12 Ramsari területek... 12 MAB bioszféra-rezervátumok... 12 Európa diplomás területek... 12 Világörökség helyszínek... 12 Geopark... 13 3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek... 13 Erdőrezervátumok... 13 Nemzeti Ökológiai Hálózat... 14 3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek... 14 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai... 14 3.3. Saját vagyonkezelésű területek... 14 3.4. Terület nélküli értékek... 15 3.4.1. Barlangok... 16 3.4.2. Egyéb ex lege védett terület nélküli érték (forrás, víznyelő, kunhalom, földvár)... 17 3.4.3. Egyedi tájértékek... 17 4. Kutatás és monitorozás... 18 4.1. Kutatás... 18 4.2. Monitorozás... 19 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok modulonként... 23 4.4. Jelentési kötelezettség... 23 5. Kezelési tevékenység... 25 5.1. Természetvédelmi kezelési és Natura 2000 fenntartási tervek... 25 5.1.1. Kezelési tervek... 25 5.1.2. Natura 2000 fenntartási tervek... 26 5.2. Élőhely-fennntartás, kezelés... 26 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások... 26 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek ismertetése.... 28 5.3. Élőhely-rehabilitáció, -rekonstrukció... 31 5.4. Fajmegőrzési tevékenységek... 32 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások... 32 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenység ismertetése... 32 5.5. Saját állatállomány... 35 5.6. Erdőterületek, erdőgazdálkodás... 37 5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás... 38 5.8. Halászati vízterek... 39 5.8.1. Védett vízterek... 40 5.8.2. Védett halastavak... 40 6. Projektek... 42 7. Jogi és ügyiratforgalommal kapcsolatos tevékenység... 49 7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma... 49 7.2. Szabálysértés... 52 7.3. Természetvédelmi bírság... 53 7.4. Büntető ügyek... 53 7.5. Polgári perek... 54 7.6. Egyéb jogi ügyek... 54 3
8. Természetvédelmi őrszolgálat... 56 9. Költségvetés, vagyon... 58 9.1. Kiadások... 58 9.2. Bevételek... 59 9.3. Vagyon... 60 9.3.1. Befektetett eszközök... 60 9.3.2. Forgó eszközök... 61 9.4. Épületek... 62 9.5. Eszközök... 62 10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok... 64 10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra... 64 10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok, szálláshelyek... 64 10.1.2. Tanösvények... 64 10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek... 65 10.1.4. Társadalmi kapcsolatok... 65 10.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások... 66 10.2.1. Szakvezetéses túrák... 66 10.2.2. Erdei iskolák... 67 10.2.3. Egyéb oköturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások... 67 10.3. Kiadványok... 67 10.4. Látogatóstatisztika... 68 10.5. Tervezett fejlesztések (2012)... 69 10.6 Együttműködési megállapodások... 69 10.7. Fontosabb események... 71 11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel... 73 12. Belföldi és külföldi együttműködés... 74 13. Ellenőrzés... 76 14. Fontosabb célkitűzések a következő évre... 78 4
1. Bevezetés A 2011. év fontos eseménye volt, hogy októberben Puskás Zoltán váltotta Balogh Lászlót a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) vezetői székében. A tavalyi év júniusában vendégünk volt Dr. Illés Zoltán Környezetügyért Felelős Államtitkár Úr. 2011 júniusában működési területünkön kihirdetésre került a Dél-balatoni Berkek új Ramsari Terület. Jelentős munka volt a tavalyi évben az ex lege védett lápok jegyzékének felülvizsgálata is. Kettős évforduló volt a Kis-Balatonon védett természeti területén a múlt évben: 60 évvel ezelőtt, 1951-ben 1403 hektáros kiterjedéssel jegyezték be a 228. sorszámú természetvédelmi törzskönyvbe az akkor még kötőjel nélkül írt Kis-Balaton területét; 25 éve, 1986-ban pedig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének rendelkezése alapján Kis- Balaton Tájvédelmi Körzet néven bővült mintegy 150 négyzetkilométerre a védett terület, mely 1997. óta már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A tavalyi évben aláírásra került a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum kialakítására vonatkozó 5 oldalú elképzelés, amelyben a BfNPI a Mura-térséggel lesz jelen. A 2011. év szempontjából releváns projektjeink: Pályázat neve Azonosító BfNPI Futó pályázatok Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló PaNaNet (Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata) Central Europe Operational Programme HABIT-CHANGE 2007-2013 AT-HU ETE 2007-2013 L00038 partner 2CE168P3 HABIT- partner CHANGE Eastern Bakony LIFE + LIFE 07 NAT /H/000321 partner Élettelen természetvédelmi értékek védelme a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. II. forduló KEOP-3.1.2/2F/09-2010- 0008 pályázó Élőhelyvédelem és -helyreállítás a Balaton-felvidéki nemzeti Park Igazgatóság területein. I forduló Élőhelyvédelem és -helyreállítás a Kis-Balaton-medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon. I forduló Láprétek, gyepek és fáslegelők természetvédelmi értékeinek védelme és vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése a Balaton-felvidéki nemzeti Park Igazgatóság működési területén. II. forduló Levendula-ház látogatóközpont a Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja. Pannon Csillagda Látogató Központ kialakítása Bakonybélben ZIRC, Arborétum rekonstrukciója. Beadott pályázatok (elbírálás alatt) Közösségi jelentőségű és védett állatfajok felmérése és monitoring módszertan kidolgozása Vas, Zala és Somogy megye Natura 2000 területein KEOP-7.3.1.2./09-2010-0030 pályázó KEOP-7.3.1.2/09-2010-0040 pályázó KEOP-3.1.2/2F/09-2010- 0026 pályázó KDOP-2.1.1/D-2f-2009-0006 pályázó KDOP-2.1.1./ B-09-2010- 0006 KEOP-3.1.3./2f/09-2009- 0006 SH/4/12 (Svájci Alap) pályázó pályázó partner 5
A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) által okozott természetvédelmi konfliktus kezelése magyarországi mesterséges halastavakon Megírás alatt lévő pályázatok Majorfejlesztés és mg-i gépbeszerzés a Káli- és Tapolcaimedencében Majorfejlesztés és mg-i gépbeszerzés a Kis-Balaton térségében LIFE+ Nature 2011 KEOP - 3.2.0/09-11 - Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés KEOP - 3.2.0/09-11 - Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés partner pályázó pályázó A Tapolcai-tavasbarlang fogadóépületének fejlesztése KDOP pályázó Jövőben tervezett pályázatok A BfNPI ingatlanainak energetikai korszerűsítése KEOP pályázó BfNPI közreműködés más pályázatában (megbízás vagy együttműködés alapján) LEARNING FOR LAKES A EUROPEAN LAKES MANAGEMENT TRAINING SCHEME Natura 2000 területek hatékonyabb irányításának/kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) EU Leonardo EU Interreg 2011. június 1-jén megnyitott a Levendula Ház Látogatóközpont Tihanyban. A minden korosztály számára élményt nyújtó látogatóközpont a Tihanyi-félsziget múltját és jelenét mutatja be: a vulkánok egykor dühöngő világát, s a később megszelídült táj harmóniáját. A tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, a levendulatermesztést. A látogatókat teázó, ízléses levendula bolt és a természetismereti és kézműves programokat kínáló foglalkoztató terem is várja. A Bakony Balaton Geopark projekt keretei között Igazgatóságunk, mint a geopark irányító szervezete pályázatot nyújtott be az Európai Geoparkok Hálózatához a tagság elnyerése céljából. A döntést egy helyszíni szakmai terepbejárást követően, 2012 őszén hozzák meg. A tagság elnyerésével geoparkunk az UNESCO által támogatott, Európai és egyben Globális Geopark lesz. Egyúttal nemzetközileg is elismertté válnak a Bakony Balaton Geopark természeti (elsősorban földtani) és kulturális adottságai. Együttműködési megállapodást is aláírtunk a 3141 km2 kiterjedésű geoparkban működő tizenöt többcélú kistérségi társulással, megteremtve az önkormányzatokkal való átfogó együttműködés kereteit a földtani természetvédelem, a geoturizmus és az oktatás területén. Az Igazgatóság jelenlegi munkatársai közül többen kitüntetéseket vehettek át a 2011. évben: Megyer Csaba osztályvezető - Miniszteri Elismerő Oklevél a Víz Világnapja alkalmából. Hardy Ferenc természetvédelmi őr - Miniszteri Elismerő Oklevél a Föld Napja alkalmából. A Plecotus Barlangkutató Csoport javaslatunkra Pro Natura Emlékplakett kitüntetésben részesült a Föld Napja alkalmából. 6
A 2011. első félévében zajló EU Magyar Elnökség fontos prioritása volt a környezetvédelem, hiszen a környezet megóvása és állapotának fokozatos javítása kulcsfontosságú az Európai Unió és polgárai számára. Részben fentiekhez is kapcsolódva fontos feladatok voltak a múlt évben az Natura 2000 hálózat működtetésében: Adatbázis frissítés. 2011. június 7-10 között Balatonfüreden került megrendezésre a Természetvédelmi Igazgatók Ülése. (NDM). A találkozó szervezését a Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte. A rendezvény fő témái a természetvédelmet érintő uniós szakpolitika aktuális kérdései voltak, így többek között az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek megvalósítása. Az Igazgatóság június 8-án a Tihanyifélszigeten terepi programot szervezett, valamint a 10 nemzeti park igazgatóság számára bemutatkozási lehetőséget biztosított. A Natura 2000 fenntartási tervekkel kapcsolatos támogatási jogszabály véleményezésében is részt vettünk. Sort került több erdőtervezési tárgyalásra adott Natura 2000 területek vonatkozásában. A 2011. év az önkéntesség nemzetközi éve is volt: A magyar kormányzat civil szervezetek összefogásával 2011. május 21-én nagyszabású hulladékgyűjtési akciót szervezett. A TEszedd 2011 Önkéntesen a tiszta Magyarországért címmel megszervezett megmozdulásban a BfNPI is rész vett, több helyen (Tihany, Káli-medence, Keszthelyi-hegység, stb.) szerveztünk szemétszedést. A természet- és madárvédelem jeles alakja, Csörgey Titusz 50 éve hunyt el. Közadakozásból méltó emléket sikerült állítani a tudós tiszteletére. 2011. december 2-án, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság székhelyének kertjében avatták fel Csörgey Titusz mellszobrát, Lugossy László szobrászművész alkotását. A 2011. évben is lezajlott a Magyarország Biodiverzitás Fővárosa című verseny. 2011-ben 50 kérdőív került értékelésre, különdíjban részesült Budaörs, a 2011. év Biodiverzitás Fővárosa Szentes lett. Nagy jelentőségű dolognak tartjuk, hogy Igazgatóságunk működési területén továbbra is sok helyen - 20 település az 50 országosan nevezőből - fontosnak érzik a természeti értékeink, a biodiverzitás megőrzését, és ezért készek is tenni (Veszprém 2., Balatonfüred 3., Gyenesdiás 3. helyezést ért el kategóriájában). 7
2. Személyi állomány dolgozók (fő) alapfokú középfokú Szakképzettség nyelvismeret felsőfokú (fő/nyelvek száma) 0 12 46 26 fő/3 nyelv ügykezelő 0 0 0 0 - továbbképzések, 2011-ben szerzett vizsgák, diplomák 2 fő közig alapvizsga; további 1 fő mérlegképes képzést végzett, 1 fő TB ügyintézői képzést, további 11 fő különböző (Pénzügyi, SzJA, TB, mérlegképes, bér, munkaügy, turisztikai, pályázati, közbeszerzési) továbbképzésekben vett részt. MT hatálya alá tartozó 2 8 0 1 fő/1 nyelv - Kormánytisztviselő Közfoglalkoztatott 26 16 0 0 - Összesen 28 36 46 27 fő/3nyelv - Az Igazgatóság 2010. évi záró létszáma 99 fő volt, 2011. évben nyitó létszám 79 fő, melyből 5 fő volt állományon kívül (3 fő THGyás,1 fő GYED, 1fő GYES). A 20 fő különbség abból adódott, hogy a 2010. 12. 31.-én még az állományi létszámunkba tartozott a Vidra-vár Oktatási Központ 16 fővel és 4 fő munkavállalónak szintén 12. hó 31-én szűnt meg a munkaviszonya. A 2011. évi létszám-előirányzat 71 fő, amely az év folyamán nem változott, bár az évközi költségvetési támogatás jelentős csökkentése, 4 fő munkavállaló elbocsátását tette szükségessé. 2011. évben az Igazgatóság munkajogi záró létszáma 110 fő, amelyből 3 fő Gyeden volt. (A 107 főből 42 fő közfoglalkoztatott) 2011. éves átlagos statisztikai állományi létszámunk 109 fő, ebből 36 fő a közfoglalkoztatottak éves átlaga. Az év folyamán összesen felvett munkavállalók létszáma 63 fő, az összes leszámoló munkavállaló létszáma 52 fő volt. A jelentős munkaerő fluktuáció fő oka egyrészt a közfoglalkoztatási pályázat alapján foglalkoztatottakból, másrészt a Siófoki Vidra-vár Oktatási központ üzemeltetésének megszűnéséből, valamint a Tapolcai-tavasbarlang főszezoni üzemeltetéséből adódott. A 2011. évben a január 18.-tól december 31.-ig tartó közfoglalkoztatási pályázat alapján összesen 51 fő dolgozó került felvételre, mely a pályázat idejének átlagában 37 fő munkavállaló foglalkoztatását jelentette. 8
A közmunka pályázat alapján foglalkoztatott 30 fő fizikai munkavállalóval kellett ellátni az állattartással kapcsolatos feladatok nagy részét. A bemutatóhelyek üzemeltetésében 5 fő, a turisztikai és a pénzügyi ügyintézői feladatok ellátásában 1-1 fő vett részt. A Tapolcai-tavasbarlang üzemeltetésére az egyedi munkaidő beosztás és a barlangban fennálló radon sugárzás miatt az év folyamán összesen 15 főt alkalmaztunk, ebből 11 fő volt határozott idejű munkaszerződéssel 2 fő pedig a közfoglalkoztatási programban. A személyi állománnyal kapcsolatban összességében elmondható, hogy a munkavállalók magasan kvalifikáltak, munkaköri feladataik ellátásához megfelelő képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkeznek, a létszám előirányzat azonban az elvégzendő feladatokhoz mérten igen szűkösnek tekinthető. 9
3. Területi adatok 3.1. Védett, védelemre tervezett, Natura 2000 és egyéb területek 3.1.1. Védelemre tervezett területek Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti Park - - Nemzeti Park bővítés Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet bővítés Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Terület bővítés 1 7.062 2 9.386 1 189 4 920 1 20 Összesen 9 17.577 1. Balaton-felvidéki NP bővítése (7.062 hektár) 2. Marcal-medence TK (kb. 3.000 hektár) 3. Kerka-menti TK (6.386 hektár) 4. Mórichelyi halastavak TT (kb. 450 hektár) 5. Csörnyeberek Erdőrezervátum (20 hektár) (A Zalakomári madárrezervátum TT bővítése; összes területe 105 hektár, de ebből már védett 84 hektár.) 6. Remetekert Erdőrezervátum (156 hektár) 7. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 hektár) (A Magas-bakonyi TK bővítése; összes területe 440 hektár, de ebből már védett 251 hektár.) 8. Vaskereszt Erdőrezervátum (135 hektár) 9. Vétyemi bükkös Erdőrezervátum (178 hektár) 3.1.2. Védett természeti területek Miniszteri rendelettel kihirdetett területek és ex lege védett területek (láp, szikes tó) Védett Száma (db) Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Nemzeti Park 1 57.019 10.471 0 Nemzeti Park bővítés Tájvédelmi Körzet - - - - 3 11.240 248 0 10
Tájvédelmi Körzet bővítés Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Terület bővítés - - - - 27 5.499 0 0 - - - - Ex lege védett láp 131 14.000 0 0 Ex lege védett szikes tó 0 0 0 - Összesen 162 87.758 10.719 0 Igazgatóságunk működési területe nem változott (1.013.850 ha) 3.1.3. Natura 2000 területek NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület NATURA 2000 különleges természetmegörzési terület Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) 6 108.249 0 68 250.053 0 összesen 70 0 EU Madárvédelmi és Élőhely-védelmi Irányelv hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos feladatok végzése a 2011. évben: Adatbázis frissítés. 2011. június 7-10 között Balatonfüreden került megrendezésre a Természetvédelmi Igazgatók Ülése. (NDM). A találkozó szervezését a Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte. A rendezvény fő témái a természetvédelmet érintő uniós szakpolitika aktuális kérdései voltak, így többek között az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek megvalósítása. Az Igazgatóság június 8-án a Tihanyifélszigeten terepi programot szervezett, valamint a 10 nemzeti park igazgatóság számára bemutatkozási lehetőséget biztosított. A Natura 2000 fenntartási tervekkel kapcsolatos támogatási jogszabály véleményezésében is részt vettünk. Sort került több erdőtervezési tárgyalásra adott Natura 2000 területek vonatkozásában. Veszprém és Zala megyében korábban kialakult már egy kedvező gyakorlat, együttműködés, az erdőtervezés területén azonban most volt szükség jelentős mértékű beavatkozásra. A rendkívül nagy értéket érintő hatósági beavatkozások következtében folyamatosak az egyeztetések az MgSzH Erdészeti Igazgatóságaival, a Bakonyerdő és a Zalaerdő Zrt-vel, valamint a magán erdőgazdálkodókkal. A kisebb feladatok, adatszolgáltatások, vélemények kiadása folyamatos. A lefolytatott eljárások következtében jelentős mértékű átalakulás kezdődött az erdészeti gyakorlatban. Örömmel tapasztaltuk, hogy az új erdőtervek rendelete és részletszintű tervezése egyaránt pozitív hozzáállást tükröz térségünkben az erdész szakma részéről. A legjelentősebb eredmények a Kab-hegy térségében az örökerdő jelentős arányú kijelölése míg a Nagykanizsai (a korábbi FVM rendelet szerint Kanizsai) erdőtervezési körzetre vonatkozóan minden lényeges egyeztetett szempont szerepel 11
(Natura 2000 elsődleges rendeltetés kijelölése 1808 ha-on, mikroélőhelyek kialakítása, átalakító üzemmódra való átállás közel 460 ha-os erdőtömbben stb.). 3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek: Ramsari területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Ramsari 2 (+1) 24.228 (+60.000) 9483 Változás volt Ramsari területek tekintetében a 2011. évben: Megjelent a 45/2011. (V. 31.) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körébe tartozó Dél-balatoni halastavak és berkek Ramsari terület kihirdetéséről. MAB bioszféra-rezervátumok Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Bioszféra Rezervátum 0 0 0 A tavalyi évben aláírásra került a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum kialakítására vonatkozó 5 oldalú elképzelés, amelyben a BfNPI a Mura-térséggel lesz jelen. Európa diplomás területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Európa Diploma 1 645 0 Magyarországon a Szénások Fokozottan Védett Terület és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület 1995-ben, a BfNPI működési területén található Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei pedig 2003-ban nyerte el a Diplomát. Az élő természeti értékek mellett Tihany nemzetközi hírneve elsősorban sajátos földtörténeti múltjának, geológiai és geomorfológiai nevezetességeinek köszönhető. A néhány millió éve itt működött tűzhányók által lerakott bazalttefra (vegyes vulkáni por és törmelék) az időjárás pusztításai miatt igen változatos formakincset mutat, ennek szép példái a Szélmarta-sziklák. Az igazi szenzációt azonban az Európában egyedülálló hévforrás-kúpok jelentik. Az utóvulkáni hatásra feltörő hévforrások vizéből kicsapódott az oldott mész a kova, és kőzetté válva forráskúpként rakódott le. A száznál több különleges alakú és belső szerkezetű sziklaképződmény többsége a félsziget nyugati részén található. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelentős erőket mozgósít a hévforráskúpok kutatására, megőrzésére és bemutatására. A Lóczy-gejzír ösvény Tihany legérdekesebb természeti és kultúrtörténeti látnivalóit fűzi fel, köztük mintegy tucatnyi gejzírkúpot. A látogatók ismeretterjesztő táblák segítségével ismerhetik meg Tihany természeti értékeit, de a szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Világörökség helyszínek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Világörökség 0 0 0 12
A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek között szerepel A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (Kultúrtáj) nevű területcsoport. A 2012. évben számos feladat (pl. világörökségi munkaszervezet felállítása, várományosi terület pontos lehatárolása) a témában. Geopark A Bakony Balaton Geopark projekt keretei között Igazgatóságunk, mint a geopark irányító szervezete pályázatot nyújtott be az Európai Geoparkok Hálózatához a tagság elnyerése céljából. A pályázatot befogadták és hiánytalannak ítélték. A végső döntést egy helyszíni szakmai terepbejárást követően, 2012 őszén hozzák meg. A tagság elnyerésével geoparkunk az UNESCO által támogatott, Európai és egyben Globális Geopark lesz. Egyúttal nemzetközileg is elismertté válnak a Bakony Balaton Geopark természeti (elsősorban földtani) és kulturális adottságai. Együttműködési megállapodást is aláírtunk a 3141 km2 kiterjedésű geoparkban működő tizenöt többcélú kistérségi társulással, megteremtve az önkormányzatokkal való átfogó együttműködés kereteit a földtani természetvédelem, a geoturizmus és az oktatás területén. 3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek Erdőrezervátumok Igazgatóságunk működési területén kilenc erdőrezervátum, illetve erdőrezervátum céljára kijelölt terület található, 3 Veszprém megyében, 5 Zala megyében (egynek a védőzónájának kisebb része áthúzódik Veszprém megyébe), 1 pedig Somogy megyében. Jogszabályban kihirdetett erdőrezervátumok: 1. Tátika (Bakony, MT: 87,5 ha, VZ: 171,7): A Nemzeti Park területén Zalaszántó község határában kettős lávaömlésű kupon található. A Tátika-hegyet két vulkáni kitörés hozta létre. Környékén nagyobb, valószínű öskori sáncrendszer húzódott. Zalandus veszprémi püspök 1240 és 1250 között várat építtetett. A Tátika ősbükkös elegyes állománya az alsó bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái 210-220 évesek. 2. Somhegy (Bakony, MT: 103,6 ha, VZ: 189,6): A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetben Bakonybél községben Somhegypusztától északra helyezkedik el. Különleges értékek: Szubmontán bükkös, idősebb állományok, sziklakibúvások. A hegytetőn földsánccal, a déli, úgynevezett Plötz oldalon két barlanggal, mészkőpadon kialakult meszes lejtőgyep társulásokkal. 3. Virágos-hegy (Keszthelyi-hegység, MT: 46,6 ha, VZ: 262,7): Balaton-felvidéki karszterdők növényritkaságokkal. Az erdőrezervátum védőzónájának is egy része fokozottan védett, a Nemzeti Park natúrzónája. Az Edericsi-hegy dél-keleti - déli lejtőinek mészkőszintjeit, karsztbokorerdők teszik botanikailag értékessé. A Sipostorok (Balatonederics 5 E,G,F) mészkő sziklaszurdokának és a kiágazó ároknak oldalai: több hektáros területen borítja hazánk egyik növényritkasága a zergevirág (Doronicum orientalis). 4. Fehér-sziklák (Bakonyalja, MT: 39,1 ha, VZ: 235,0): Sümeg és Csabrendek között az úgynevezett Rendeki hegyen helyezkedik el, mindkét település külterületét érinti. A Rendeki hegy a Bakony dél-nyugati nyúlványa, legmagasabb pontja a Csúcsos-hegy 374,6 m-rel. Az erdőrezervátum a Csabrendek 1-6-os tagot, valamint a Sümeg 101 A1 erdőrészletet és a 118-as tagot foglalja magába. Népies neve: Fehér-kövek. A kihirdetett erdőrezervátumok mellett további 5 kihirdetése van folyamatban: 13
1. Csörnyeberek Erdőrezervátum (21 ha) (A Zalakomári madárrezervátum TT bővítése; összes területe 105 ha, de ebből már védett 84 ha.) 2. Remetekert Erdőrezervátum (156 ha) 3. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 ha) (A Magas-bakonyi TK bővítése; összes területe 440 ha, de ebből már védett 251 ha.) 4. Vaskereszt Erdőrezervátum (136 ha) 5. Vétyemi bükkös Erdőrezervátum (179 ha) Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembe vételével végezték. A nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. ); 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. ); 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról; 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. ) 3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek. Új kihirdetés nem történt a 2011. évben, továbbra is a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet volt az irányadó. Az Agrár-környezetgazdálkodási program folyt a területen, az éves ellenőrzésbe az MVH bevonta Igazgatóságunkat, mely összesen (Natura ellenőrzésekkel együtt) 161 db volt. 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. végrehajtása során 1 ha szántó és 2,5 ha rét művelés ágú földterület került a Magyar Állam tulajdonába (Kővágóörs és Mindszentkálla településen) a 2011. évben. Igazgatóságunk vagyonkezelői joga rendezetlen. A 2010. évben a Magyar Állam javára megvásárolt tapolcai belterületi ingatlan tekintetében igazgatóságunk vagyonkezelői joga 2011. évben rendezésre került. 3.3. Saját vagyonkezelésű területek Művelési ág Összes kiterjedése (ha) Tárgyévben Haszonbérbe vásárolt Saját használatban (hasznosításba) adva /átkerült terület (ha) Ha % Ha % 14
Szántó 1.202 0 447 37 755 63 Gyep 6.598 16 3.600 55 2.998 45 Kert 0 0 0 0 0 0 Szőlő 3 0 3 100 0 0 Gyümölcsös 27 0 0 0 27 100 Nádas 1.428 14 1.399 98 29 2 Halastó 38 0 0 0 38 0 Erdő 2.391 24 2.391 100 0 0 Fásított terület 13 0 13 100 0 0 Kivett 1.449 0 1.407 95 42 5 Összesen 13.149 54 9.260 70 3.889 30 A növekedés jelentősebb tételei a következők: MNV ZRt-től átvett, egykori ÁG-i, majd ÁPV Rt. területeinek Somogy megyét érintő részei elővásárlási joggal nem éltünk A szukcesszió (erdősülés) miatt ahol nem láttuk indokoltnak a visszaállítást alrészlet változások történtek, mely a művelési ágak arányát változtatja kis mértékben. Fontos megjegyezni, hogy 141 ha terület vagyonkezelői jogának bejegyzése jogszabályi akadály miatt nem történt meg, ezeknél csak a Magyar Állam tulajdonosi bejegyzés került az ingatlanra. A haszonbérbe adott területek kis mértékben növekedtek. 22 új szerződés köttetett, ebből 11 vonatkozik új partnerre, ill. új területre. Jelentősebb tétel ezek közül a Balatoni Halászati Nonprofit Zrt-vel, a siófoki halastavakra kötött haszonbérleti szerződés. 3.4. Terület nélküli értékek Objektum Nyilvántartott összesen (db) Ebből a tárgyévben nyilvántartásba vett (db) Természeti emlék 0 0 Forrás 1960 200 Barlang 695 0 Víznyelő 535 27 Kunhalom 270 0 Földvár 61 0 15
3.4.1. Barlangok Működési területünkről a jelenleg aktuális adatbázis 695 db barlangról tesz említést (ennyi objektum rendelkezik szabatos pontosságú GPS vevővel bemért bejárati koordinátákkal). Ez a szám az alapadatok folyamatos ellenőrzésével (szinonimák kiszűrése, néhány eddig meg nem talált, de bizonyítottan létező barlang GPS-szel történő bemérése, hiányzó térképek, és dokumentációk elkészítése stb.) várhatóan változni fog. A Minisztérium által felállított minőségi követelmények szerint dolgozó barlangtérképezési kapacitás véges volta, és az elvégzendő feladatok nagyságrendje miatt várhatóan hosszú ideig munkát adnak azon hosszabb, fokozottan védett barlangok, amelyek föld alatti kiterjedésének meghatározása még előttünk áll. Az utóbbi évek talán legnagyobb jelentőségű hazai barlangkutatási eredménye a Tapolca belterületén nyíló, fokozottan védett Berger Károly-barlanghoz kötődik. Ennek hossza 2010. év végéig 900 méter volt, ekkor azonban a Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport tagjainak sikerült egy alsó szintre lejutva 2 3 kilométernyi újabb járatrendszert feltárni. A feltárás jelentőségét nem elsősorban a tekintélyes járathossz adja, hanem azok a ritka képződmények és karsztjelenségek, amelyek az országban csak néhány helyen fordulnak elő. Így négy nagyobb hajdani forrásterem található a barlangban, közülük kettőben a legnagyobb vízfelületű hazai barlangi tavak helyezkednek el, a másik kettőben pedig különösen gazdag ásványtársulások (aragonit, borsókövek, logomitok, cseppkövek) és kisebb tavak figyelhetőek meg. Utóbbiak közül az egyiket egy 30 C-os hévízfeltörés táplálja. 2011. április 25-én a barlangkutatóknak sikerült megtalálniuk az összeköttetést a Tapolcai Kórház-barlanggal, így a jelenleg már Kórház Berger-barlangrendszer elnevezésű barlang a maga 5500 méteres hosszával Magyarország 10. leghosszabb föld alatti járatrendszere. Fontos megemlíteni, hogy a tapolcai kutatásokat végző Plecotus Barlangkutató Csoportot Igazgatóságunk Pro Natura Emlékplakettre terjesztette fel; a magas szintű kitüntetést Szilaj Rezső elnök 2011. április 19-én vette át Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. Az Élettelen természetvédelmi értékek védelme a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megnevezésű, KEOP-3.1.2/2F/09-2010-0008 azonosító jelű KEOP pályázat keretében az alábbi beruházások kezdődtek meg tárgyévben: Beavatkozás megnevezése Barlangok természetvédelmi célú lezárása, bejáratok biztosítása A fokozottan védett Tapolcai-tavasbarlang és a Lóczy-barlang természetvédelmi célú rekonstrukciója, a Csodabogyós-barlang beépített műtárgyainak cseréje Barlangok járatainak természetvédelmi célú biztosítása, beépített műtárgyak cseréje Beruházási helyszín Hajszabarnai Pénz-lik Sűrűhegyi Ördöglik Tűzköves-hegyi-barlang Baglyas-víznyelőbarlang Tapolcai-tavasbarlang Lóczy-barlang Csodabogyós-barlang Baglyas-víznyelőbarlang Bújó-lik M-1-es víznyelőbarlang Öreg-köves-víznyelőbarlang Zsófiapusztai-víznyelőbarlang Bongó-zsomboly Csengő-zsomboly Jubileumi-zsomboly 16
3.4.2. Egyéb ex lege védett terület nélküli érték (forrás, víznyelő, kunhalom, földvár) Források Nagy gyakorlattal és kitűnő helyismerettel rendelkező geológus szakemberek a 2011. évben is folytatták a források kataszterezését az Igazgatóság működési területén, túlnyomórészt Veszprém megyében (2010-ben 200 db forrás felmérésére kötöttünk szerződést, de a munka szerződésszerű végteljesítése 2011. évben történt meg). A fenti összesített számmal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy természetesen a társigazgatóságokkal történt egyeztetéseket követően más nemzeti park igazgatóságok hozzánk közel eső peremterületein (pl. a Keleti-Bakony Fejér megyei részén) is elvégeztük a források felmérését. A jó ütemben haladó adatfeldolgozás során közvetlenül a VM Barlang- és Földtani Osztálya által összeállított digitális adatbázis kerül feltöltésre. Országos összehasonlításban Igazgatóságunk szolgáltatta eddig a legtöbb, minden tekintetben szabatos adatot a természetvédelmi nyilvántartás számára. A felmérés eredményeit gyakran tudjuk a napi munkánk során is hasznosítani (településrendezési tervek véleményezése stb.). Víznyelők Ugyancsak jó ütemben folytatódott az ex lege víznyelők kataszterezése is: a 2010-ben kötött szerződés alapján újabb 27 víznyelő felmérését végezték el a kutatók (a végteljesítés 2011. májusban volt). A munka hatékonyságát ebben az esetben is növeli az, hogy immár digitális adatbázisba történik az adatok bevitele. A helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerében tájképi elemként megőrzendő kunhalmok bekerültek a MEPAR rendszerbe. Az ellenőrzések kiterjednek a kunhalmok megőrzésére is. 3.4.3. Egyedi tájértékek Az Európai Táj Egyezmény megvalósításából adódó feladatként, a norvég alapból biztosított pályázati forrással, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Vidékfejlesztési Minisztérium, az örökségvédelem, a FŐMI és a nemzeti parkok együttműködésével készült el a TÉKA program keretében számos, az Igazgatóság működési területén levő település egyedi tájértékeinek felvételezése. A 2010 és 2011. évben teljesített program keretében Igazgatóságunk működési területén összesen 59 település egyedi tájértékeinek felvételezését, ill. felülvizsgálatát készítettük el, az adatokat és fényképeket táblázatokban, majd a Természetvédelmi Információs Rendszerben rögzítve. Ezzel jelentős adatbázis létesült, mely a hatósági munkát és a települési értékvédelmet egyaránt szolgálja. 17
No. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 4. Kutatás és monitorozás 4.1. Kutatás Kutatási projekt megnevezése Dél-zalai homokvidék (HUBF20049) természeti értékeinek feltárása vetési varjú telepek felmérése orchideafajok állományainak felmérése a Balaton-melléki legelőkön éjszakai lepkefelmérések - harisfelmérés a Kis- Balaton menti gyepeken gyöngybagoly-állomány felmérése Zala megye területén Összeg (eft) A kutatást végző szervezet/magánszemély - BfNPI (Magyari Máté-Klein Ákos) - BfNPI (Magyari Máté-Klein Ákos) - BfNPI (Magyari Máté) BfNPI (Magyari Máté) - BfNPI (Klein Ákos, Magyari Máté, Kovács Zoltán, Nagy Kornél, Cserép Attila, Novotny Zsolt) madártani kutatások - NYME (Gál Szabolcs-Kancsal Béla) Az eredmények rövid ismertetése számos védett növényfaj állományának felmérése történt meg, valamint előkerült a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), az eredmények a havi jelentésekben és a leadott TIR adatgyűjtőtáblázatokban szerepelnek a felmérés megtörtént, az eredmények a március havi jelentésben szerepelnek a felmérés megtörtént, az eredmények a havi jelentésekben és a leadott TIR adatgyűjtőtáblázatokban szerepelnek a felmérés megtörtént, az eredmények a havi jelentésekben és a leadott TIR adatgyűjtőtáblázatokban szerepelnek a felmérés megtörtént, az eredmények a havi jelentésben és a leadott TIR adatgyűjtő-táblázatban szerepelnek - BfNPI/Gyöngybagol a felmérés megtörtént, az yvédelmi Alapítvány eredmények a havi (Klein Ákos) jelentésben szerepelnek önálló kutatás zöldhatósági engedéllyel a Kis-Balaton területén haltani kutatások - MTA BLKI (Paulovits-Ferincz- Erős-Juhász- Specziár) Balatonföldvári-halastó természetvédelmi alapfelmérése Halfaunisztikai vizsgálatok folytatása (Nádas-mező) Tapolcai-medence: lisztes kankalin, mocsári - BfNPI - Kenéz István önálló kutatás zöldhatósági engedéllyel a Kis-Balaton területén madarak, hüllők, kétéltűek, emlősök, növények - BfNPI Felvételezés megtörtént - BfNPI Felvételezés megtörtént Megjegyzés a keleti lápibagoly nem került elő Kutatási jelentés készült 18
12 13 14 kardvirág, nagy aggófű állományok felvételezése. Országos Barlangnyilvántartás feltöltése, aktualizálása Országos Forrásnyilvántartás feltöltése, aktualizálása Országos Víznyelőnyilvántartás feltöltése, 2.100 Reszegi Attila e.v., Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2.400 Knauer József e. v., Lapilli Bt. Adatgyűjtés, -feldolgozás az Országos Barlang-, Víznyelő- és Forrásnyilvántartás részére 200 db forrás felmérése, korábbi adatbázis aktualizálása saját költségvetés saját költségvetés 459 Móga János e.v. 27 db víznyelő felmérése saját költségvetés aktualizálása Várpalota-Inota területén a MAL Erőmű leállításával kapcsolatos öt éves ökológiai-állapot vizsgálathoz tartozó kutatásokat (5. év) a MAL Zrt. megbízása alapján Igazgatóságunk elvégezte (cönológiai felvételezések, védett fajok ponttérképezésének folytatása, fák egészségi állapotának ismételt vizsgálata), illetve befejezte. A jelentést a KDKTVF elfogadta. Legjelentősebb eredményeinket a VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Kongresszuson (Debrecen) poszter formájában ismertettük. Kiemelt jelentőségű, üde, füves élőhely-komplexeinkre (Sásdi-rét, Lesencetomaji láprét és a Lesence patak forrásvidéke, ill. a Nyirádi Sárálló) vonatkozóan az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó kezelési tervek elkészítését célzó HABIT-CHANGE Interreg IVb projektünk (www.habit-change.eu) keretében több alapvető fontosságú jelentés is elkészült: mint pl. a mintaterületek élőhelyeinek átfogó történeti értékelése (hatások, kezelés); a mintaterületek aktuális élőhelyi, növényzeti, zoológiai állapotának felmérése, értékelése; a vizes élőhelytípusok lehetséges átalakulásainak modellezése a klímaszcenáriók és a hidrodinamikai folyamatok fényében. Elkészült továbbá a Tapolca- és Kétöles-patakon az inváziós hínár fajok monitorozásáról, a korábbi vizsgálatokkal történő összevetésükről és a terjedési sebességük meghatározásáról szóló, fotókkal alátámasztott jelentés is. 4.2. Monitorozás No. Monitorozási projekt megnevezése Kis-Balaton monitoring Nádi illetve nádon fészkelő énekesmadár közösségek 1 vizsgálata a Kis-Balaton II. ütemén 2 3 4 Ragadozó emlősök vizsgálata a Kis-Balaton II. ütemén Kisemlősök élvefogó csapdázása a Kis-Balaton területén, különös tekintettel az északi pocokra Madár-szinkronszámlálás a Kis-Balaton területén Összeg (e Ft) Monitorozást végző szervezet/ magánszemély 25,5 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zalai Helyi Csoportja Az eredmények rövid ismertetése Megjegyzés A felmérés megtörtént, a jelentés saját még nem érkezett meg. költségvetés 25,5 Martes Bt. A felmérés megtörtént, a jelentés még nem érkezett meg. - dr. Horváth Győző - BfNPI (Magyari Máté Klein A kutató már nem a BfNPI megbízásából végezte a kutatást, azt egyéb forrásból finanszírozta. A felmérések az előírt időpontokban megtörténtek, az saját költségvetés 19
5 9 Ákos) Téli sas szinkron - Magyari Máté (koordinátor szervezet: MME) adatokat dr. Nagy Lajos összesíti, az adatlapokat továbbítottuk. A felmérés megtörtént, az adatlapot továbbítottuk a koordinátornak Egyéb monitoring 6 Balatoni madárszinkron Dr. Nagy Lajos Adatbázis-építés 7 Országos rétisas szinkron Megyer Csaba A országosan koordinált felmérés folyamatos. Telepesen fészkelő, illetve BfNPI A országosan koordinált 8 fokozottan védett madárfajok felmérése felmérés folyamatos. Vörös iszappal szennyezett Natura 2000-es területeken végzett állomány felmérés (változás) Dr. Lakatos A monitorozás eredményéről Gyula, botanikai információnk nincs szakértő (független)- Vidéki Róbert, zoológiai szakértő Mestreházy Attila. Limnológiai Intézet - Kovács Katalin. Kaposvári Egyetem Lanszki József. A megrendelő a Nemzeti Nyomozó iroda volt. 10 11 12 13 14 15 Halállomány felmérések MTA BLKI Kutatási jelentés digitális formában NBmR Országos ürgemonitorozás 20 BfNPI Az érintett területeken a felmérések megtörténtek. Bagolyköpet gyűjtés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 10 mintaterületén Denevérfajok NBmR protokoll szerinti monitorozása a Bakonyban Nedves élőhelyeken előforduló lepkefajok (Maculinea teleius, M. nausithous) monitorozása (Somlóvásárhely, Látrány) Luzulo-Callunetum növénytársulás NBmR protokoll szerinti felvételezése (Uzsa) 100 Magyar Természetkutatók Egyesülete/Mátics A bagolyköpetek begyűjtése megtörtént. Róbert 450 Paulovics Péter Az érintett területeken és élőhelyeken a vizsgálandó taxonok vonatkozásában a felmérések megtörténtek, a jelentés elkészült. Központi finanszírozás Ambrus A., Ábrahám L. 50 MTM/Bauer Norbert Még nem kaptuk meg a jelentést az Irányító Központból. Az érintett területen a felmérés megtörtént, a jelentés elkészült. Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR NBmR Saját költségvetés NBmR 16 Seseli leucospermuo- Festucetum pallentis 50 MTM/Bauer Norbert Az érintett területen a felmérés megtörtént, a jelentés elkészült. Saját költségvetés 20
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 növénytársulás NBmR protokoll szerinti felvételezése (Gyenesdiás: Ló-hegy) Potentillo - Festucetum pseudodalmaicae növénytársulás NBmR protokoll szerinti felvételezése (Szent György-hegy, Vércse-szirt) Festuco pallenti-brometum pannonici növénytársulás NBmR protokoll szerinti felvételezése (Keszthelyihg., Meszes-hegy) Egyenesszárnyú együttesek NBmR monitorozása a Seseli leucospermuo- Festucetum pallentis, Potentillo - Festucetum pseudodalmaicae, ill. Festuco pallenti-brometum pannonici növénytársulások monitorozására kijelölt lokalitásokon Egyenesszárnyú együttesek NBmR protokoll szerinti monitorozása a Schoenetum nigricantis növénytársulás monitorozására kijelölt lokalitásokon Mohamonitorozás a felvételezésre kerülő Potentillo - Festucetum pseudodalmaicae növénytársulásban (Szent György-hegy) Növényfaj monitorozás: törpemandula (Amygdalus nana) Növényfaj monitorozás: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Növényfaj monitorozás: tátorján (Crambe tataria) Növényfaj monitorozás: Henye boroszlán (Daphne cneorum) Növényfaj monitorozás: henye boroszlán (Daphne cneorum ssp. arbusculoides) 50 MTM/Bauer Norbert 50 MTM/Bauer Norbert 225 Acrida 150 Acrida Az érintett területen a felmérés megtörtént, a jelentés elkészült. Az érintett területen a felmérés megtörtént, a jelentés elkészült. Az érintett területeken és Természetvédelmi élőhelyeken a vizsgálandó Kutató taxonok vonatkozásában a Bt./Kenyeres Z. felmérések megtörténtek, a jelentés elkészült. Az érintett területeken és Természetvédelmi élőhelyeken a vizsgálandó Kutató taxonok vonatkozásában a Bt./Kenyeres Z. felmérések megtörténtek, a jelentés elkészült. 85 Papp Beáta/MTM Az érintett területen a felmérések megtörténtek, a jelentés elkészült. 10 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában. 20 BfNPI, Doronicum Kft. A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 10 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában. 20 BfNPI A Keszthelyi-hegység területén a felmérés megtörtént 10 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR 21
27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 Növényfaj monitorozás: kakasmandikó (Erythronium dens-canis) Növényfaj monitorozás: kockásliliom (Fritillaria meleagris) Növényfaj monitorozás: vízilófark (Hippuris vulgaris) Növényfaj monitorozás: apró nőszirom (Iris arenaria) Növényfaj monitorozás: pókbangó (Ophrys sphecodes) Növényfaj monitorozás: vízilófark (Parnassia palustris) Növényfaj monitorozás: vízilófark (Primula farinosa) Növényfaj monitorozás: apró nőszirom (Trollius europaeus) Natura 2000 monitorozás Natura 2000 gyepek monitorozása: 3 extenzív adatlap kitöltése (6190) Gyenesdiás: Ló-hegy; Szent György-hegy, Vércseszirt; Keszth.-hg.: Meszes-hegy Pannon gyík monitorozás (archív adatok ellenőrzése Somló-hegy, Szent Györgyhegy, Várpalota ) Kovács T./MME Ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus) potenciális élőhelyein talapcsapdázás (Kutasi Csaba, BTM) Pelemonitorozás (Dörgicse) 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 10 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 20 BfNPI A faj felmérése megtörtént, az adatközlés digitális és nyomtatott jelentés formájában történik. 30 Coronilla 2002 Bt./Bauer N. Az adatlap kitöltése megtörtént, papíron és digitális formában már beküldtük. Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés NBmR Saját költségvetés Natura 2000 0 MME/KHVSZ Az érintett területeken és Önkéntes élőhelyeken a vizsgálandó taxon felajánlás vonatkozásában a vizsgálatok megtörténtek. 150 Kutasi Csaba/Bakonyi TTM Az érintett területeken és élőhelyeken a vizsgálandó taxon vonatkozásában a vizsgálatok megtörténtek, a jelentés elkészült. 20 BfNPI Az érintett területen az ellenőrzések megtörténtek, a jelentés elkészült. Saját költségvetés Natura2000 Saját költségvetés Natura2000 22
2011-ben a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjainak és a Natura 2000 monitorozás működtetésére szánt összeg a 2008-as 6.000 eft-hoz (4.000 eft NBmR+2.000 eft Natura 2000) képest közel 71 %-kal csökkent (1.550 eft NBmR+200 eft Natura 2000)!; ami a gyakorlatban megkérdőjelezi a közel 15 éve működő program működését/működtetését. Számos aktuális felmérésre a rendelkezésre álló források hiányában nem kerülhetett sor (vizes élőhelyek, erdőtársulások, bagolyköpet-határozás, élőhelytérképezések ismétlése). A monitorozásra fordítható összegeket a feladatok növekedése miatt (Natura 2000 jelölő növényfajok teljes körű monitorozása, erdőtársulások monitorozása, Natura 2000-rel kapcsolatos feladatok növekedése) jó lenne minimálisan a korábbi szintre visszaállítani, illetve az elmaradt feladatok pótlása végett növelni. Nagy problémának látjuk, hogy a kutatások az emelkedő költségek és infláció miatt egyre inkább alulfínanszírozottak, a források nem biztosítottak, gyakorlatilag a 10 évvel ezelőtti összegeket tudjuk a kutatók számára biztosítani. A természetvédelmi kezeléseket megalapozó, részben jelentési kötelezettséget szolgáló monitoring feladatokra sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni! A monitoringra szánt 1.750 eft-ot az Igazgatóság teljes egészében felhasználta; ebből 1.390 eftot kötöttünk le szerződésekkel, míg a feladatok egy részét az Igazgatóság munkatársai végezték el. A feladatok többségében megvalósultak; az utóbbi években rendszeressé váló késői programelfogadás miatti késői szerződéskötések (és az alulfinanszírozottság) miatt a teljesítés rendszeresen átnyúlik a következő évre. A bevezetésre került takarékossági intézkedések miatt nem tudtuk a tervben szereplő összes lokalitás vizsgálatát megtenni (növényfajok). 2011-ben After-LIFE monitorozás keretében védett növényfajok előfordulásait (főleg orchideák) vizsgáltuk, azt is leginkább a rendszeres kezelés alá vont területeken, illetve az új megjelenésekre fókuszáltunk. Történt egy szitakötő-felmérés is (06.01-én), amely 4 védett faj jelenlétét mutatta ki a 2008-ban létesített, Kétöles-patakból nyíló csatornaszakaszokon. 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok modulonként A Biotika adatok gyűjtése 2011 eleje óta, és jelenleg is folyik, melyeket a TITT által kiadott iránymutatás alapján excel táblákba töltöttünk. A létrehozott adatbázisok a TITT által kiadott módon betöltésre kerültek. Jelenleg 34.863 rekord van betöltve a TIR-be. A betöltés folyamatos a rendelkezésre álló adatok és a rendszer támogatás függvényében. A Nagyberek vízimadár állománya betöltésre került, melyet a rendőrség, mint szakrendszerben nyilvántartott adatot elfogadott. A földügyi adatok betöltésre kerültek és nyilvántartásként használva folyamatosan frissítésre kerülnek. 4.4. Jelentési kötelezettség Az Igazgatóságot több témakörben és több szervezet felé érinti jelentési kötelezettség. A felettes szerv felé valamennyi rendkívüli eseményről azonnali jelentéstételre kerül sor. A nagyobb horderejű illetve időben elhúzódó témákban pedig rendszeres és folyamatos az ezirányú tevékenység. A vörösiszap katasztrófához kapcsolódóan a legkritikusabb időszakban heti két alkalommal, majd a későbbiekben legalább havi rendszerességgel írásos jelentést 23
tettünk. A Nagy-bereknél bekövetkezett havaria helyzetről szintén több alkalommal írásban számoltunk be. A nemzetközi szerződésekből, kötelezettségekből adódóan több témakörben is fennáll a jelentési kötelezettség. Kötelező feladat a Natura 2000 és Ramsari területek állapotának, állományainak nyomon követése a kötelező adatszolgáltatáshoz. 2011 évben jelentősebb feladatot a Natura 2000 SDF adatlapok kiegészítése, pontosítása adott. A területi szervek közül a megyei Önkormányzatok és a Kormányhivatalok felé kerül sortájékoztatásra. Szintén rendszeres tájékoztatást, beszámolást igényelnek a pályázati kötelezettségek, így a KEOP 17 beruházási helyszíne, Szigliget: After-LIFE monitorozás (védett növényfajok), Keleti-Bakony LIFE +, HABIT-CHANGE pályázat, - "Be Nature" program. 24
5. Kezelési tevékenység 5.1. Természetvédelmi kezelési és Natura 2000 fenntartási tervek 5.1.1. Kezelési tervek Nagybereki Fehérvíz TT Hévízi-tó TT (teljes terület) A 2011. évben történt felterjesztések: A védett vagy védelemre Megalapozó tervezett terület neve A korábbi években történt felterjesztések: A védett vagy védelemre tervezett terület neve Megalapozó anyag Részletes kezelési terv Részletes kezelési "C" fejezet VM tervtár Megjegyzés anyag terv + + + + Minisztériumok közötti egyeztetésen + + + + VM véleményezés alatt "C" fejezet VM tervtár Megjegyzés Devecseri Széki-erdő TT + + + + VM véleményezés alatt Farkasgyepűi kísérletierdő + + + + VM véleményezés alatt TT Hódoséri ciklámenes TT + + + + VM véleményezés alatt Kerka-menti TK + + + + Minisztériumok közötti egyeztetésen Kúpi sáfrányos tervezett + + + + Helyi egyeztetés alatt TT Látrány-puszta TT + + + + VM véleményezés alatt Öcsi Nagy-tó TT (ex lege + + + + VM véleményezés alatt láp) Somló TK + + + + VM véleményezés alatt Szentgáli tiszafás TT + + + + VM véleményezés alatt Tapolcafői-láprétek TT + + + + VM véleményezés alatt Vaskereszt + + + + VM véleményezés alatt Erdőrezervátum TT Jogszabályban megjelent természetvédelmi kezelési tervek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén: Attyai-láprét Természetvédelmi Terület: 19/2004. (X. 25.) KvVM rendelet; Bakonygyepesi-zergebogláros Természetvédelmi Terület: 30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet; Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület: 104/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet; Hévízi-tó Természetvédelmi Terület bővítése: 23/2006. (IV. 20.) KvVM rendelet; Mura menti Tájvédelmi Körzet: 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet; Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi Terület: 17/2005. (VII. 14.) KvVM rendelet; Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület: 36/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet; Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület: 13/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet; Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület: 29/2007. (X.6.) KvVM rendelet; 25