A bródi határezred erdőségeinek leírása.

bankóval fizetve, melynek ó hallatlan! ott ágiója vala (egy forintért 11 darab ezüst hatost adtak) ismét hazafelé ballagtunk. Az az, hogy ballagtunk volna, ha pillantásom történetesen azon papirra nem esik, melyikbe dohányomat rakta a muzulmán, s ha ott szemembe nem ötlik a nagybetüjü fölirat : Porste des broder Grrenzregiment's." Oda nézek a hol az én törököm papirosait tartotta; látom, hogy ugyan oly irásu még egy egész csomó hever előtte, és kezdek vásárolni, pipát, czipőt, findzsát, czukrot, kávét, szilvát, és csak vásárolok csak veszek mindaddig, mig a kézirat teljes birtokában nem tudtam magamat. Ugy azután megindultunk s látván, hogy a vámszolga is ugyanazon csolnakra száll, azt kezeink delejes érintései által néhány percznyi álomba szenderitve, a íolkorbácsolt és szilajon hullámzó Száván ismét átkeltünk, fogadott határőrünk szekerére ültünk, s annak szalmaszállal riasztgatott jó vérű lovacskáitól ragadtatva az épen uralkodó szélvésznél még néhány másodperczczel előbb értünk vissza Rajevo-Szelóra, onnét kedves vezetőnkkel komoly tempóban ügetvén hazafelé. Es ezen a török birodalomban vásárolt iratokból vettem legnagyobbrészt az adatokat, melyek nyomán im következik: A bródi határezred erdőségeinek leírása. Természetes állapot. A bródi határezred a kel. hossz. 35" 39' és 36 u 47' és az éjszaki szélesség 44 51' 45" 20' között fekszik. Határai éjszakról Pozsega, Verőcze és Szerémmegye ; keletről a péterváradi határezred ; délről a török birodalom Bosnia tartománya; és nyugotról a gradiskai határezred. Legnagyobb szélessége 7%, hossza 11% és legkisebb szélessége I mértföldre terjedvén 38. 38 mértföldnyi tért foglal. A hegységek, melyek az éjszaknyugoti határ egy részét képezik, és a karinthiai havasok végágozatjaiként a varasdi és gradiskai ezredből a bródiba nyúlnak, a harmadkori képződményhez tartozván mész- és laza homokkőből állanak egyes édes- és tengervizbeli kövülésekkel. Legnagyobb tengerfölötti magasságuk a Bród és Város körüli erdőkben közel 800 1000 bécsi lábra terjed és számos völgyeik mind délfelé nyílnak. Meredek lejtőjük csak kevés vagyon egyes 14*

kopár sziklákkal; nem sekély mész- és sikéres homoktalajuk a völgyek medreihez közelebb mind mélyebbé válik. Az ezred összes többi része az özönyképződményhez tartozik és homokos sikértalaju terjedt fensikot képez, melyet a Száva legnagyobbrészt és majdnem minden évben elönt, az árviz nagy mocsárokat hagyván maga után. A nevezetesebb helyek tenger fölötti magasságai különben következők : bé. láb 310 364. 2 Bród 291-320, 9 282 234, 5 265 A Bosnya torkolata.... 256 279 250. cs 276 Zsupanye 253, 5 - -275 266 A Boszut szintje Vinkovcze 249 Rajevo-Szelo 266 Tulajdonképi folyói e kerületnek a Száván kivül nincsenek; a következő patakok, n. m. Bigj, Borava, Ervenicza, Virovi, Breznicza, Ljuban, Spacsva, Studva és Bossut igen csekély lejtőséggel birnak és a nyár forró hónapjaiban többnyire kiszáradván, vizerőre számitó ipart nem igen képesek elősegiteni. E vidék klímája fekvésének és magosságának megfelelőleg enyhének mondható ; a tél hidege, mely különben néha jókora szokott lenni, ritkán tart február végén túl. A késői fagyok és a jégesők azonban elég gyakran be szoktak állani, és nevezetesen a mezőgazdák, de gyakran az erdőszök makkra és gubacsra nyilt reményeit is tönkre tenni. A forró délnyugoti lég áramlások ellen e területet a bosniai és gradiskai hegységek védik, a hőséget különben a számos mocsár és vizenyős hely kigőzölgései, valamint a tömeges erdők is mérséklik. Ellenben a nap sugarainak behatását az összes térség legnagyobb részének déli bajlása lényegesen fokozza. Az eső mennyisége és gyakorisága azonban az erdőállomány

minden nagyszerűsége és a terjedelmes mocsárok mellett itt is csak ugy mint az egész európai szárazföldón a tartós légáramlások irányától függ. A nyugati szelek rendesen esőt hoznak, miglen az éjszakiak és déliek mellett aszályosság uralkodik. A szélvészek többnyire éjszakkelet felől jőnek, és rendkivüli hevességüknél fogva gyakran a tölgyek mélyre^ ható gyökérzetét is kiemelik a földből vagy hatalmas törzseket derékon törve jelentékeny károkat okoznak. Sajnos mikép légtüneti rendszeres észleletek itt még semmi irányban sem eszközöltettek, minélfogva a föntebbi általánosságoknál többel szolgálhatni jelenleg még nem vagyunk képesek. A bródi végezred állami erdőségei 114,082. 3 magánerdőségei pedig 4171.j, összesen tehát 118,253. 4 holdra terjednek s igy az egész területből 30. 8 %,-ot foglalnak. Az állami erdőből 94,526 hold számos mocsárokkal megszakasztott s a Száva majdnem évenkénti havokig tartó elöntéseinek alávetett síkságot képez, 13 935 hold pedig a végezred éjszaknyugoti határán elterülő dobegységhez tartozik, miglen a többi 5621 hold kevéssé emelkedett hullámzatos területnek mondható. Ez erdőből tehát 108,461 hold vagyis közel 95% föltétlen de csodaszerü termőképességgel bíró erdő talajon áll, s igy jól kezelve roppant kincsforrást képez, mely bőven kipótolhatná a többi 5621 holdat, ha azokat mezőgazdaságilag használni idővel czélszerübbnek látszanék s igy fatermésükről le kellene mondanunk. Az uralkodó fanemek a talaj és annak fekvése szerint vannak fölosztva. Az előhegységek árnyékosabb lejtőinek mész- és homokkő talaján a bikkfa diszlik. Ez habár sekély, de termékeny lévén, a nevezett fanem gyökérzetének teljesen megfelel. A hullámzatos területen a homokos sikértalaj mélyebb, bárha kevésbé laza rétegeiben tölgyek váltják föl a bükket. Végül az összes térség legnagyobb része sikság, melynek talaja csekély homoktartalmánál fogva erős ugyan, de igen mély rétegű és a gyakori áradások folytán, melyek oda tömérdek iszapot raknak le s a hulló lomb meg feküfa korhadását is elősegitik, igen igen termékeny.

S itt látjuk legnagyobb pompájukban diszleni a kocsános tölgy (Quercus pedunculata) többféle fajait, elegyesen szilfával, kőrissel, gyertyán- és hársfával (Tilia pauciflora), melyek között az Ulmus effusa, Acer campestris és Populus tremula egyes példányaira is gyakran akadunk. A sikság legnagyobb részét boritó körül belül 200 éves állabok - ban a tölgy, szil és kőris átlagos átmérője 24 30" magassága pedig 100 120 1. A többi föntnevezett fanemek méretei sokkal csekélyebbek. Az egyenes törzsű és műszerfának igen alkalmas tölgy, kőris és szil idomszáma 0.43 0.50 között ingadozik. Az előhegységekben a bikk- és tölgyek magassága ritkán haladja meg a 80 lábat; vastagságuk 12 15", idomszámuk pedig 0.30 0.40. Termőképességére nézve a talaj két fő osztályba sorozható. Ezek elseje a tulnyomólag tölgyekkel erdősült nagy síkságot, másodika pedig a bikkel és tölgygyei benőtt előhegységeket foglalja magában. A következő táblák ez osztályok mindenikének termőképességére, az illető fanemek növekvési viszonyaira, a legnagyobb átlagnövekvés idejére nézve szolgálnak fölvilágositással, egyszersmind különböző koroknak megfelelő fatömeg összegeket, átlagos fatömegeket és fogyasztási százalékokat mutatnak ki, s igy a termési táblák minden kellékeivel birván, hazánk erdőtalajának ismeretét lényegesen előmozdítani alkalmasak.

Az 1-sö talajosztály tölgyeseinek termési táblája. állab kora év Az egyes! Az állab korsza- 'egész kokok! rának [évi átlag növedéke összegek 1600 öles holdon k ö b l á b a k b a n Átlagos fatömeg Fogyasztási százalék 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 142 570 1238 2100 3103 4233 5460 6751 8075 9400 10685 11937 13132 14245 15252 1613o 16854 17400 14., 42. 8 66. 8 86. 2 100. 3 113.,, 122., 129., 132. :1 Í32. s 128.. 125 2 119.. 111., 100., 87. 8 72., 54. 14. 2 28-5 41., 52. 5 62. 0 70. 0 78. 0 84. t 89.- 94.0 97., 99.j 101. 0 101., 101 B 100.. 99.j 96., 781 455 13929 31050 57566 94811 143890 205590 280382 368420 469487 583223 709166 846607 994596 1151945 1317227 1488770 78., 227, 464, 776.j 1151, 1580.J 2055. 6 2569., 3115, 3684. 2 4268. 0 4860 2 5455-, 6047.J 6630 6 7199. 6 7748. 4 8270.. 0-1818 0-J25I 0 088S 0-O6TH 0-0539 0-otis 0, 0J79 U328 0188 '-0JS5 0228 0205 0 0185 0-0! 68 0-015S 0-0110 0.,19U 10 20 30 <é0 50 60 '10 80 90 IÍI0 110 420 130 M 150 Í60 i~0 180 PV F=fatömegnövekvés, l"=100k'. AN=az egész kor átlagnövekvése, 1" 100 k'. KN=a 10 évi korszakok átlagnövekvése, l " = 100k.' Ezen valamint következő termési táblákhoz függesztett ábrák is az illető talajosztályon a megnevezett fanem átlag- és korszaknövekvésének menetét, továbbá a fatömeg szaporodást rajzilag, a följegyzett méretek szerint ábrázolják.

A 11-ik talajosztály tölgyeseinek termési táblája. Az állab kora év Az egyes Az állab korsza egész Átlagos kok korának összegek fatömeg Fogyasztási evi átlag növedéke százalék 1600 öles i o 1 d o n k ö b 1 á b a k b a n o Í 10 101 10, 10, 555 55. 3 o Í 20 404 30., 20., 3232 166. a 0 1250 30 871 46, 29. 9840 328o 0-0885 40 1466 59 36, 21823 545,, 5 50 2150 68. t 43. 0 40245 804., o. 061J 0 0534 60 2886 73. 6 48, 65793 1096.J 0-0439 70 3640 75. 4 5.2,o 98800 1411.4 80 4369 72., 54. 6 139209 1740, o C 3 6 8 90 5040 67, 56.o 186590 0-0314 2073.* 100 5610 0 0270 Ö7. 56, 240125 2401. 2 0-0284 110 6075 «5 55. 2 298782 2716. 2 0-0203 120 6432 35, 53. 361496 3012.4 0 0178 130 6680 24 8 5/1., 427180 3286 o 0 0155 140 6875 19. s 49, 495052 3536, 0 0130 150 7001 12., 46., 564495 3763. 3 0-0124 X \ ÁN.tl J ÍO 20 30 W 5fl 60 70 80 90 100 íto 120 130 rtfl ISO ev F= fatömeg növekvés. ÁN= az egész kor átlagnövekvése. KN= a 10 évi korszakok átlagnövekvése.

A Il-ik talajosztály bikkeseinek termési táblája. Az állab kora ' Az egyes korszakok Az állab egész korának évi átlag növedéke összegek 1600 öles holdon Átlagos fatömeg Fogyasztási százalék év k ö b l á b a k b a n 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 72 288 624 1053 1550 2091 2646 3200 3726 4207 4586 4878 5095 5260 5359 7.. 7, 396 21, 14, 2304 33, 20. 8 7032 42. 9 26, 15631 49., 31. 0 28895 54.; 84. 8 47370 55 í 37 8 71333 55, 40. n 100840 52, 41, 135733 48, 42., 175638 87, 41., 219793 29 2 40, 267259 21., 39, 317232 16-s 37 r> 369090 9, '35., 422234 89, 115, 234, 390. 8 577 789 5 1019, 1260, 1508.J 1756, 1998., 2227.. 2440 3 2636.,, 2814. Q 0-1819 0'1250 0-U8S1 0-067Í 0 05,10 0-0H2 0-0371 0-0117 0-0274 0 0239 0-021)9 0-0182 0-0110 0-0113 0-0127 EÍSOOO'K' AN.i'iooK' W-l' took' 10 20 30 W 50 60 10 80 90 110 (20 130 im uo ev F= fatömegnövekvés. AN= az egész kor átlagnövekvése. KN= a 10 évi korszakok átlagnövekvése. A föntebbi táblákból látjuk, hogy a legnagyobb átlagnövedék az I-ső osztályú tölgyeseknél a 140-ik a Il-ik osztályú tölgyeseknél és a bikkeseknél koruk 100 évére esik. Ebből pedig a világos tanulság az, hogy közönséges talajon a legnagyobb fatermelés elérhetése czéljából még a tölgyesek- és bikkeseknél is hasztalan hoznánk be a 100 évesnél hosszabb fordatartamot, miután a növekvés azontúl csak alább száll és egyedül oly magában véve is termékeny, de a Száva, iszapja által évenként uj meg uj kincsekkel gazdagodó, meleg

klima mellett a szükséges nedvességben is bővelkedő talajon, a minő a végvidék roppant sikja, szokott magasabb korig is fokozódni. Mennyi befolyással lehet a talaj a fanövekvésre, e táblák szembeötlőleg bizonyítják, kimutatván, hogy az I-ső osztályú talajon megfelelő fordatartam, rendes és ápoló kezelés mellett évenként 102 köbláb tölgyfa teremhet egy holdon, mig a 11-ik osztályú talaj hasonló körülmények között legfeljebb 56 köbláb tölgyfát vagy 42 köbláb bikkfát szolgáltat. Hogy ezen erdőknek is vannak ellenségei, kiki természetesnek fogja találni. Ezek legnagyobbikáról az emberről majd későbben fogunk bőven megemlékezni; most csak az elemek és egyéb állatok káros behatását óhajtjuk tárgyalni. Hótörés, zúzmara által az itteni télen át lombtalan állabok keveset szoktak szenvedni, bárha a vukovári uradalomban volt példa reá, még pedig az utolsó I86 1 /j-ben, hogy nagy hó esvén, mielőtt a fák ősszel elsárgult leveleiket elhullatták volna, ez tetemes terhe által jelentékeny kárt okozott, a fákat nemcsak gályáiktól megfosztva, de törzseket is ketté tördösve. A késői fagyok és jégesők gyakran a makk- és gubacsra nyilt kilátásokat szokták tönkre tenni. A vad az erdőnek épen nem okoz semmi kárt, mert az emberek ugyancsak gondoskodtak róla, hogy az a farkason és rókán kivül, a kik fát nem esznek és az értéseket nem bántják, valami túlságosan el ne szapordjék. Az egereket pedig a gyakori áradások pusztítják. Ez erdőket tehát az ember után leginkább rombolja az erdei rovarok serege. Ezek között a Phalena bombix chrysorhaea és a Phalena bombix dispar hernyói néha oly tömegesen lépnek föl, hogy a lombnak még utolsó nyomát is fölfalják s igy az illető év fanövekvését, de a makkra és gubacsra való reményt is tönkre, sőt az erdei legelőt is élvezhetlenné teszik, mert oly erdőből, melyet azok elleptek, a szüntelenül potyogó hulladék és gyulasztó szőrű hernyók miatt minden egyéb szelid és vad állat pusztulni igyekszik. Kevesebb tüntetéssel, de annál behatóbban működik a C e- rambixheros és Bostrichus monographus, kik Iát - hatlan hatalommal döntik meg a legóriásabb tölgyeket, apró, de

számuknál fogva halálos szúrásokkal szakasztván meg a nedvkeringést. Es e kisebb nagyobb furlyukak töméntelen sokasága nemcsak életétől, de használhatóságának legjövedelmezőbb részétől is megfosztja a fákat, nem lévén azok igy többé sem dongának, sem deszkának valók. A fakereskedők ily fára azt szokták mondani er hat den kleinen oder den grossen Wurtn" és e,,wurm" némely gondatlanabb vevőnek erszényét is nem egyszer fúrta meg ugy, hogy azt évekig is megkeserülte. (Folyt, köv.) Ásvány trágyák. III. 2. Korom. Azon trágyaanyagok között, melyeket a gazda, kivált népesebb helységek közelében, igen olcsón szerezhet, különös figyelemre méltó a korom. Ezen, különben hasznavehetlen anyag, egyike a legerőteljesebb trágyaféléknek, mely mindennemű talajra, de kivált kavicsos, meszes és krétás földekre kitűnő hatást gyakorol. A korom kétféle; az egyik fajta fényes tömeget képez és a tűznek heve által mintegy összeforrt; a másik, mely a tűzhelytől nagyobb távolságban ülepedett le, mint igen könnyű, pihés por jelenik meg. Az előbbi a jobbik. A közönséges korom ezen két fajtának különböző keverékéből áll. Braconnot vegybontása szerint tartalmaz a korom : 12*0 százalék vizet, 3-85 szenet,» korhanysavat, 20.,,,, 5) legenytartalmu anyagot, o.,!) edző és keserű kivonat anyagot, 10. 84 vizben oldható különösen ammónia sókat, 22.,, oldhatlan sókat, főleg kénsavas, vilsavas és szén savas meszet. A mint látjuk a korom igen gazdag sókban és szerves anyagokban ; ez utóbbiak súlyának nagyobbik felét képezik. Csupán legényből 1. 15 százalékot tartalmaz és e tekintetben a közönséges istállótrágyánál háromszorta gazdagabb.