A Z 1964 1976. ÉVI TERMÉKENYSÉG ELEMZÉSE. KÍSÉRLET* I. DR. DÁN YI DEZSŐ A második világháború utáni magyarországi termékenység alakulását már több részletes és átfogó tanulmány elemezte.1 Ezt az olykor aprólékos szorgalommal, olykor pedig nagy távlatokkal megrajzolt demográfiai tablót, csak néhány vonással kívánjuk kiegészíteni nem egyszer megismételve, a már feltárt folyamatokat. Nem törekszünk okok, vagy okozatláncolatok kimunkálására. A tanulmány tárgya: a termékenység és a termékenység változásának, demográfiai tényezőinek mérése a rendelkezésre álló adatok határai között. Az alkalmazott mérési módszer eredményei remélhetőleg felhasználhatók a termékenység változásának kauzális elemzésében is. a) A módszer rövid ism ertetése Ha az i-ik év házasságból történő születéseinek számát, B '-t úgy fejezzük ki, mint az x éves házas nők számának (P't) és az x éves házas nők korspecifikus termékenységi együtthatójának (f x) szorzatát, akkor az egymást követő évek házas élveszületéseinek különbözete, (többlete vagy hiánya) így írható fel : A fenti kifejezés jobboldala három komponenst tartalmaz. Az első tag a termékenység változásából eredő születési különbözet feltételezve, hogy a házas nők populációja változatlan maradt. A második tag a házas nők populációjának, illetve számának és struktúrájának változásából keletkezett születési különbözet feltételezve, hogy a termékenység az egymást követő két évben változatlan. A harmadik tag az említett két komponens interakciója. Kitagawa rö- * A k la szter-a n a lízis m atem a tik a i és s zá m ítá stech n ik a i m u n k á já t C sicsm a n J ó z sef k ollegá m v ég ezte. S egítség ét és az a d a tok é rtelm ezésében n y ú jto tt tám og atá sá t ez ú ton is köszönöm.
222 DR. D A N Y I D E Z S Ő viden ismertetett, szellemes és már többször alkalmazott módszere alkalmas a házasságtartam, a születési sorrend és más termékenységi számítások felbontására is.2 Ilyen esetekben az egyik tag mindig a szóbanforgó módon specifikált termékenység tulajdonképpeni változásából származó születési különbözeiét, a másik tag pedig az ugyanilyen módon meghatározott populáció változásának köszönhető születéskülönbözetet magyarázza. Kitagawa a két komponenst mert a harmadik tényező rendszerint igen kicsi találóan arányoknak, com - positionak és struktúráknak nevezte el. A továbbiakban az arányok kifejezés helyett, inkább a tulajdonképpeni termékenység k ifejezést használjuk, utalva a komponens tisztított, standardizált jellegére. A leírt egyenlet harmadik tagja elég nehézkesen értelmezhető és nagyságrendje is óvatosan kezelendő, amint erre Althauser és Wigier, valamint Iams és Thornton már figyelmeztettek. Érthető tehát, ha sokan arra törekedtek maga Kitagawa is. hogy a három kom ponens módszer helyett kétkomponens módszert alkalmazzanak. K itagawa megoldása szerint a populáció struktúrájában bekövetkezett változást az arányok átlagával, míg a tulajdonképpeni termékenység változását az egymást követő (vagy két) populáció struktúrájának átlagával kell súlyozni. Ez a kétkomponens módszer az alábbi módon írható le: ahol Polard is megkerülte a háromkomponens alkalmazását, de tekintetbe vette a növekedés ütemét is: ahol r a népesség növekedésének együtthatója, a két időpont között, В pedig a születések száma i és i + l időpontban. Farid azonban éppen ellenkezőleg, az egyenlet második tagját három komponensre bontotta. M egkülönböztette ugyanis azokat a változásokat, amelyek a házas nők átlagos életkorának tulajdoníthatók leánygyermekeik születésekor; továbbá úgy vélte, hogy a reprodukciós korban levő női népesség nagysága is befolyásolja az alapegyenlet második tagját és végül a házas nők kormegoszlását is szerepeltette tényezőként. Retherjord és Cho, valamint F. Das Gupta, továbbá J. F. O Connor kibővítették Kitagawa módszerét, több kom ponens alkalmazására
A TERM É K E N Y SÉG ELEMZÉSE 223 keresett megoldással. O Connor megoldása látszik a legegyszerűbbnek; több faktorra bontása ugyanis nem igényli a számítógép használatát. Das Guptą igen szellemes módszere sajnos a számítógép alkalmazását teszi szükségessé. O Connor módszere röviden az alábbi módon foglalható össze: Legyen ahol A, В, С és D tényezők; Ej és E2 a születések száma, vagy a termékenység mutatója. Az egyenlet új elrendezése a logaritmálása után ha h a ugyanígy fejezzük ki, akkor felírható, hogy azaz megkapjuk az E-értékek logaritmus különbözetének A, В, C, D tényezőnkénti hányadát3. Az ismertetett eljárások természetesen feltételezik a szükséges adatokat; egyrészt adataink korlátozottsága miatt a továbbiakban Kitagawa háromkomponens módszerét alkalmaztuk hivatkozva arra, hogy ez az eljárás azonos populáció esetén célravezetőbbnek látszik, mint a kétkomponens módszer; másrészt azért, mert a harmadik interakciós tag viszonylag kicsi. b) A korspecifikus term ékenység tényezői Az 1. számú táblázat szerint Kitagawa módszerét alkalmazva az 1965. évi 832 születési különbözet 1964. évhez v i szonyítva 809 születési többletet eredményezett volna, ha a házas nők populációjának nagysága és struktúrája az 1964. évivel azonos a termékenység tulajdonképpeni emelkedése miatt; és csak 25 élveszületési többlet köszönhető a házas nők struktúrájában bekövetkezett változásnak feltételezve, hogy a termékenység 1965-ben azonos maradt volna az előző évivel. Az évenkénti születési-különbözetek, nemkülönben tényezőik jelentős ingadozása arra ösztönöz, hogy ezt a statikus legfeljebb két év változását egybevető módszert dinamizáljuk és a 12 év általános jellem zőit ragadjuk meg:
224 DR. D A N Y I DEZSŐ 1. A házas élveszületési különbözetek tényezői Факторы разниц в брачных ж ивороэ/сдениях Factors of the differences in live births in w edlock Горизонт альная графа: (1) Годы ; (2) С тр ук тур а ; (3) П л одовитость; (4) В заим одействие; (5 ) Разница в рождениях. H ea d in g : (1) Y e a r ; (2) S tru ctu re ; (3) F ertility : (4) In te r a c tio n ; (5) D iffe re n ce in b irths. 1. Legelőször azt kell kiemelnünk, hogy a struktúra tényezője sohasem idézett elő születéshiányt. A születéshiány mindig a tulajdonképpeni termékenység csökkenésének volt köszönhető. Ez implicite azt jelenti, hogy nagyjából az első világháború és az 1950-es évek vége közötti házassági mozgalom hullámzásai ellenére is biztosította a pozitív előjelű struktúra-tényezőt. (A későbbiekben erre még visszatérünk.) 2. Az évenkénti születés-különbözetekben egy évtized alatt mindig a tulajdonképpeni term ékenység-tényező dominált; a struktúra-tényező csak kisebb súllyal csökkentette, vagy növelte a tulajdonképpeni termékenység változását kivéve az 1971/72. évet. 3. Ennek az évtizednek a termékenysége a születési különbözetekkel és tényezőivel mérve a termékenységet rendkívüli mértékben hullámzott. Tizenkét év alatt két hullám-csúcs (1966/67, 1973/74) és egy m élypont (1969/70) alakult ki és feltehető, hogy a másik hullám völgy most formálódik.
A TERM É K E N Y SÉG ELEMZÉSE 225 I. A házas élveszületési különbözetek és tényezőik (az előző év születéseinek ezrelékében) Разницы в брачных ж и вор ож ден и я х и их факторы (в пром илях от рож ден и й предыдущ его года) D ifferen ces in live births in w ed lock and their factors (as per thousand o f the births of the previous year) 4. A hullámmozgást nemcsak rövid szakaszok jellemzik, hanem a hullámok erőssége is. A z 1966/67. évi csúcspont kétszerese az előző, 1965/66. évi és fele a rákövetkező 1967/68. évi születési különbözetnek. Az 1973/74. évi születéskülönbözet pedig rendkívül nagyságú az előző és a rákövetkező évhez viszonyítva. Ezzel szemben a struktúra-tényező hullámzása sokkal temperáltabb.
226 DR. D A N Y I DEZSÔ 5. Az 1964/65. 1968/69. évek időszakában növekedett a struktúra- és ugyanakkor csökkent a term ékenységtényező szerepe. Ezt követően az 1970/71. évet kivéve 1973, 74. évig növekedett a termékenység és csökkent a struktúra súlya; m ajdpedig csökkent a termékenység és a struktúra-tényező szerepe is. A termékenység hullámhegyeit és a hullámvölgyeit tehát a két tényező különféle kölcsönös tendenciái kísérték; azaz a két komponens kölcsönös tendenciája nem határozza meg egyértelműen a születési többletet, vagy hiányt, kivéve, ha mind a kettő azonos irányú. 6. A tulajdonképpeni termékenység gyors, nagyméretű és olykor ellentétes irányú változása azt jelzi, hogy bizonyos gazdaságitársadalmi körülmények és intézkedések csak rövid távon növelték a termékenységet és viszonylag gyorsan semlegesültek, ezt követően pedig mintegy visszahatásként a termékenység, a felfelé ívelő szakasz kezdeti szintjénél m élyebbre zuhant. 7. A leírtakat arányaiban is bemutathatjuk, ha a születéskülönbözeteket és a komponenseket mindig az előző év születéseinek hányadában fejezzük ki. így még szembetűnővé válik a termékenység hullámzásának mértéke. Egyszersmind arról is meggyőződhetünk, hogy a három-kom ponens módszer érzékenyebben reagál a gazdasági-társadalmi változások rövid, konjunkturális egyik évről a másik évre mért hatására, mint a hagyományos termékenység-mérő módszer (2. számú tábla). 2. A házas élveszületési különbözetek tényezői (az előző év születéseinek ezrelékében) Факторы разниц в брачных ж и ворож ден и ях Factors of the d ifferences in child-births of years of birth (per thousand) (as per thousand of the births of the previous year) Горизонт альная граф а: (1) Годы ; (2) С тр ук тур а ; (3) П л одовитость; (4) В заим одействие; (5) Всего разниц в родежниях. H ea d in g : (1) Y e a r ; (2) S tru ctu re ; (3) F e rtility ; (4) in te r a c tio n ; (5) T ota l o f d iffe re n ce s in b irth s.
3. A házas élveszületési különbözetek tényezői az anya kora szerint Факторы разниц в брачных ж и вор ож ден и я х по возрасту матери Factors of the differences in live births in w edlock by age of m other TERMEKEN Y SÉG ELEMZÉSE 227
228 D R - d a n y i d e z s ö
230 DR. D A N Y I DEZSŐ
A TERM É K E N Y SÉG ELEMZÉSE 231
232 DR. D A N Y I DEZSŐ II/c II,'а, Ь, с K orcsoportok házas élveszületései különbözeteinek tényezői (ezrelékben ) Факторы разниц в брачных ж и вор ож ден и ях возрастных групп (в пром илах) Factors of the differences in live births in w edlock by age-groups (per thousand)
A TE RM É KE NYSÉG ELEMZÉSE 233 c) A korcsoportok viselkedése Ha a három-kom ponens módszert korcsoportonként is kidolgozzuk, akkor az előzőekben leírt jellem zők némileg megváltoznak és bonyolultakká válnak (3. számú tábla és II. a, b, с grafikon): 1. Az egyes korcsoportok születés-különbözeteinek tendenciája általában azonos módon alakult. Egyes korcsoportokban azonban a hullámhegyek és hullámvölgyek csúcspontjai és talppontjai egy-egy év késést vagy gyorsulást mutatnak. 2. Az egyes korcsoportok születés-különbözeteinek kialakulásában a tulajdonképpeni termékenységi komponens már távolról sem tölt be olyan domináns szerepet, mint a teljes születés-különbözetnél. M egfigyelhető, hogy a fiatalok ( 19 és 20-24 évesek) korcsoportjában, több évben (1965/66., 1967 68., 1969/70. és 1974/75.) nagyobb szerepet játszott a struktúra-tényező, mint a tulajdonképpeni term ékenységi komponens. A két tényezőnek leírt viszonya arra figyelmeztet, hogy ezekben az években, a fiatalabbak viszonylag magas termékenységét elsősorban a populáció nagysága, struktúrája idézte elő, nem pedig a termékenységi magatartás kedvezőbbé válása. 3. A struktúra-komponens kétféle m ódon érvényesül; némely esetben lerontja, más esetben pedig m egjavítja a tulajdonképpeni termékenységi komponens hatását. Óvatosan kell tehát meghatároznunk a struktúra-komponens szerepét. Annak ellenére ugyanis, hogy az összes születési különbözetekben a struktúra-komponens mindig pozitív előjelű volt általános, a jövőre is kivetíthető pozitív szerepét bizonytalannak kell minősítenünk az egyes korcsoportok struktúraelőjelének labilitása miatt. Nem kétséges, hogy a negatív előjelű struktúra-komponensek (a 72 esetnek közel a fele) a múlt kritikus szakaszaira utalnak, azokra az évekre, amikor az élveszületések, vagy a házasságkötések száma viszszaesett: illetve ezek a negatív előjelek azt érzékeltetik, hogy a szóbanforgó házas-kohorszok, a születések, a halandóság, a házasságkötés és a válás miatt kisebbek, mint az egy évvel fiatalabb kohorszok. Utalunk arra, hogy az egyes kohorszok méretének termékenységcsökkentő hatását már más elemzések is beigazolták/' 4. A két komponens hullámmozgása nem mindig azonos irányú. Némely esetben szerencsénkre a struktúra-komponens csúcsa majdnem összeesik a termékenységi komponens mélypontjával. Az egyes korcsoportok tulajdonképpeni termékenységének hullámcsúcsai és hullámvölgyei sem esnek időben össze. Ebből kettős következtetést vonhatunk le: a gazdasági-társadalmi körülmények és. a népesedésoolitikai intézkedések termékenységi reakciója minden korcsoportban közel azonos volt, de a reakció sebessége már korcsoportonként eltért. d) A paritás-specifikus term ékenység tényezői A paritás-specifikus születési különbözet amelyet sajnos csak 1970-től kezdve dolgozhattunk ki komponensekre bontása az alábbi összefoglalást engedi m eg; (4. számú tábla és a III. számú grafikon)
4. A paritás-specifikus születési különbözet tén yezői Факторы разниц в р ож ден и я х по родовом у порядку Factors o f the parity-specific birth differen ce 234 DR. DANY! DEZSŐ
Горизонт альная граф а: (1) Годы ; (2) С тр ук тура; (3) П л одов и тость; (4) В заим одействие; (5) Всего разниц в рож дениях; (6) I. ребенок ; (7) II. ребенок. H ea d in g : (1) Y e a r ; (2) S tru ctu re ; (3) F e rtility ; (4) In te ra ctio n ; (5) T o ta l o f d iffe re n ce s in birth s; (6) 1st ch ild (7) 2nd child. TERMÉKENYSÉG ELEMZÉSE 235
236 DR. D A N Y I DEZSÖ III. A paritás szerinti szü letés-külön bözetek tényezői (százalékban) Факторы разниц в р ож ден и ях по родоволщ порядки ( в процент ах) Factors of the d ifferences in births by parity (per cen t) 1. A születési-sorszám szerinti születés-különbözetek általános tendenciája m egegyezik a korspecifikus születés-különbözetek tendenciájával. Az 1974-ben született második és harmadik gyerm e kek száma 33% -kal nagyobb volt, mint az előző évben. A következő évben azonban már mérséklődik ez a különbség, sőt 1976-ban már minden paritás-szinten kevesebb gyermek született, mint 1975-ben. Tanúi voltunk tehát egy egyszeri nagyon rövid ideig tartó és nagyon jelentős, születési sorrendben bekövetkezett módosulásnak. Ezt a folyam atot több részlettel egészíthetjük ki: 2. Az elemzett időszakban a struktúra-komponens nagyobbrészt kisebb volt, mint a termékenységi komponens. A születési sorrend szerinti termékenység dimenzióját tehát a termékenységi komponens szolgáltatta. 3. A struktúra-tényező az esetek háromnegyed részében negatív előjelű volt, azaz a populáció struktúrája ha kismértékben is, de
A TERM É K E N Y SÉG ELEMZÉSE 237 csökkentette a termékenységi tényező hatását. Megemlítendő, hogy minden harmadik esetben a termékenységi tényező is negatív. Az a leggyakoribb állapot (33,00%), amikor a pozitív előjelű termékenységi tényezőt (T) csökkenti a struktúra-tényező (ST). 4. A termékenységi komponens hullámának kilengése lényegesen nagyobb (+34,4, 13,7), mint a struktúra-tényező hulláma (+ 3,6, 7,6); az első gyermekek termékenységi komponense azonban lényegesen kisebb mértékben ingadozik, mint a magasabb születési sorszámú gyerm ekek termékenységi tényezője. 5. A tulajdonképpeni termékenységi komponens legmagasabb értékeit 1973/74-ben éri el a második és a harmadik gyermekeknél. Ez természetesen m egfelel annak az állapotnak, hogy 1971/72-ben, 1973/74-ben, valamint 1974/75-ben a születési többlet nagyobbik hányadát a második gyerm ekek szolgáltatták, 1972/73-ban pedig a harmadik gyermekek. Kiemelendő, hogy 1975/76-ban az összes születési hiány nagyrészt a második gyermekek negatív születés-különbözetéből származott, míg 19 70/71-ben az első gyerm ekek születés-kieséséből. 6. A paritás-specifikus termékenység korábbi alakulását jól jellemzi a paritás-progresszió alábbi táblázata, amely tulajdonképpen a sorrend szerinti születések számának láncindexe:
238 DR. D AN Y! DEZSŐ 5. Paritás-progresszió П рогрессия родового порядке Parity progression Горизонт альная графа: (1) Годы ; (2) Родовой п орядок. H eadin g : (1) Y ea r ; (2) Birth order. e) Születési évjáratok viselkedése Az egyes születési évjáratok kohorszainak születés-különbözete amelyet sajnos teljességében nem elemezhetünk azt bizonyítja, hogy a tulajdonképpeni termékenység alakulásában semmilyen generációs hatás nem érvényesült (IV. számú grafikon). Minden születési kohorsz 1969/70-ben érte el a tulajdonképpeni termékenység m élypontját és minden kohorsz 1974/75-ben volt a legtermékenyebb. N yilvánvaló tehát, hogy elsősorban a gazdasági és társadalmi körülm ények határozták meg a születési kohorszok termékenységi magatartásának általános tendenciáját. Természetesnek tekinthető, hogy a kor előrehaladásával fokozati különbségek keletkeztek a csúcsok és a m élypontok koordinátáiban. Részletesebb vizsgálatot igényelne, hogy az 1941 után született kohorszok struktúra-komponense miért csökkenő jellegű?
A TERM É K E N Y SÉG ELEMZÉSE 239 IV. A születési évjáratok szülési különbözeiéinek tényezői (ezrelékben ) Факторы разниц в родах годов р ож ден и й (в пром илях) Factors of the differences in child-births of years of birth (per thousand) f) A kor, házasságtartam és a szülési sorrend kombinációja Sajnos nem állnak rendelkezésünkre a kor és a házasságtartam, valamint a szülési sorrend szerinti termékenység kidolgozásához szükséges adatok. A születés-különbözeteket tehát ezen tényezők kom binációja szerint nem dolgozhatjuk fel. A paritás-progresszió módszeréhez hasonlóan azonban bemutatjuk az első és a második gyermekek különböző házasság-tartamokhoz és anyai korhoz kapcsolható progresszióját (a progresszió lényegében nem más, mint a két egymást követő év szüléseinek hányada, az adott specifikáció szerint). (6. számú tábla és V. számú grafikon.) Az adatokból, illetőleg grafikonból kitűnik, hogy az anya korától és a házasságtartamtól függetlenül, 1974-ben mindenütt ugrásszerűen megnövekedett a második gyerm e kek születéseinek száma. Ilyen, ehhez hasonló tendencia az első gyermekeknél nem tapasztalható. Vélelmezhetjük tehát, hogy ebben az időszakban a második gyermekek születését az anyák előbbre hozták függetlenül koruktól és a házasság tartamától. Ez a tényező: a születések időzítése mint erre már többen rámutattak igen lényeges eleme a jelenlegi fertilitás alakulásának. R yder már közel egy évtizeddel ezelőtt hangsúlyozta, hogy a szülések ütemezése jelentős befolyást gyakorol a termékenység rövidtávú szintjének kialakulására.5
240 DR. D AN Y! DEZSŐ 6. K or-, házasságtartam-, paritás-progresszió П рогрессия возраста продолж ит ельност и брака родового порядка A ge-duration of marriage parity progression К = az anya k ora : H = a házasság tartam a, é v ; p = születési sorrend. К воараст матери; H продолж ител ьность брака, годы ; P родовой п орядок. К = age о m oth er ; H = duration o f m arriage, yea rs: P = parity. V. Kor-házasságtartam -paritás progresszió (százalékban) П рогрессия возраст а-продолж ит ельност и брака-родового порядка ( в процент ах) A ge duration of marriage parity progression (p er cent) (Lásd a 241. oldalon)
TERMÉKENYSÉG ELEMZÉSE ln2
242 DR. DÁNYI DEZSŐ JEG YZETE K 1. D r. Szabady, E. : A m agyar term ékenységi és családtervezési vizsgálatok. D em ográfia. 1969. N o. 4. A népesség reprod u k ciója, a term ékenység alakulása az elm últ harm inc évben. D e m ográfia, 1975. N o. 2 3. D r. K iin g er, A.: M a g y a rorszá g n ép esed ési h ely zete, 1971 75. I., II. S ta tisztik a i S zem le. 1977. N o. 1 2. 2. Kitagaw a, E. : C om ponents o f a differen ce betw een tw o rates. Journal of A m erican Statistical A ssociation, 1955. N o. 272. Standardized -com parisons in population research. D em ogra p h y 1964. N o. l. 3. A lthauser, R. W igier. М.: Standardization and com p on en t analysis. Sociological M ethods and R esea rch, 1972. N o. 1. 97 135. la m s, H. M. T h orn ton, A. : D e c o m p o s itio n o f d iffe re n ce s. S o cio lo g ica l M eth od s and R esearch, 1975. N o. 3. 341 352. D as G u p ta.: A g en era l m eth od o f d e co m p o sin g a d iffe r e n c e b etw een tw o rates into s evera l com p o n e n ts. D e m o g ra p h y, 1975. N o. 1. 99 112. R eth erfo r d, R. D. C ho, L. J.: C om p a ra tiv e a n a lysis o f recen t fe rtility trends in East A sia. P ro c e e d in g s o f the 17th G en era l C o n fe re n ce o f the IU SS P, 1973. L iege, V ol. 2. 163 181. Farid, S. М.: C om p on en ts o f p e rio d fertility in E n gla n d and W ales. Jou rn a l o f B iosocia l S cie n ce, 1974. N o. 6. P olla rd, G. N.: F ertility d e clin e in E ngland and W ales sin ce 1964. Jou rn a l o f B iosocia l S cie n ce, 1977. N o. 2. 4. R yder, N. B.: T he em ergen ce o f a m odern fertility pattern. United States, 1917 1966. Fertility and Fam ily Planning E d.: S. J.. Behrm an. 1969. A nn A rbor. 5. A lthauser, R. W igier, М.: i. m. АНАЛИЗ ПЛОДОВИТОСТИ 1964 1976 ГГ. ОПЫТ Резюме В период 1964 1976 гг. разницы в рождениях были разложены по методу Китагава на факторы структуры и плодовитости. Были выделены общие характеристики почти десятилетней динамики двух факторов. Можно установить, что в этот период фактор плодовитости колебался в очень большой мере и образовались короткие циклы. Плюс и минус разниц в рож дениях были всегда вызваны фактором плодовитости. Разложение разниц в рождениях между отдельными возрастными группами подтверждает, что вообщ е они реагировали одинаково на изменение социо-экономических условий, но отдельные возрастные группы показывают определенные опоздание или ускорение. Из разложения разниц в плодовитости по родовому порядку видно, что пик 1973/74 гг. появляется на всех более высоких уровнях родового порядка. Излишек рождений был вызван в первую очередь излишком рождений вторых и третьих детей. Этот пик очень высок, но он продолжается только в течение года. В 1976 г. недостаток рождений чувствуется уж е на всех уровнях родового порядка. Можно доказать только частично, что лица всех годов рождения, все контингенты достигли в 1973/74 гг. максимума в факторе плодовитости разниц в рождениях. Следовательно, разные контингенты реагировали одинаково на социо-экономические процессы, мероприятия политики народонаселения. По данным прогрессии возраста продолжительности брака родового порядка за исключением первых детей продолжительность брака тоже не способствовала отклонениям. Предполагается, что в 1973/74 произошло однократное, очень большое изменение в выборе времени родов. На основе разложения разниц в рождениях 19 комитатов и г. Будапешта был проведен кластер анализ. Разнообразность кластеров, созданных из факторов плодовитости возрастных групп подтверждает, что при каузальном анализе плодовитости нужно учитывать не только факторы по всей стране, но и местные условия.
A TERM ÉKENYSÉG ELEMZÉSE 243 ANALYSIS OF THE 1964 1976 FERTILITY. AN EXPERIMENT Summary For the 1964 1976 period the difference in births was broken dow n with K itagaw a s method to structural and fertility factors. The general characteristics of the developm ent of the tw o factors during nearly ten years w ere emphasized. It can be stated that in this period the fertility factor varied to a very great extent and short cycles developed. The plus and minus of the d ifferences in births w ere always caused by the fertility factor. The breakdow n o f the differences in births o f the individual age-groups proves that in general they reacted in the same w ay to the change in socio-econom ic conditions but certain age-groups show some delay or accelaration. From the disintegration of the parity-specific fertility differences it is clear that the 1973/74 peak appears at all higher parity-levels. The surplus in births was caused mainly by the surplus in births of second and third children. This peak is very high but is lasts only one year. In 1976 the shortage in births can be felt almost at all parity levels. It can be proved only partially that all birth cohorts reached the m axim um in the fertility factor o f the differences in births in 1973/74. Thus the different cohorts reacted in the same w ay to the socio-economic processes, population policy measures. A ccording to the data of the age duration of marriage parity progression except for the first children the duration o f marriage did not cause any difference either. It can be supposed that in 1973/74 a non-recurring very great change took place in the timing o f child-births. On the basis o f breaking dow n the differences in births of 19 counties and Budapest to factors, a cluster-analysis was carried out. The variety o f clusters developed from the fertility factors o f the age-groups proves that at the causal analysis o f fertility not only the factors o f the w hole country but also the local circumstances should be taken into consideration.