Szentbalázs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 21/2008.(XII. 15.)sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól Szentbalázs Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény és végrehajtási rendeletei, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. (1)E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. (2) E rendelet hatálya kiterjed a (3) bekezdésben megállapított kivétellel Szentbalázs Községi Önkormányzat közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli (továbbiakban: tulajdonos), b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, cirkuszra, állatkiállításra, lósport telephelyre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre. 2. E rendelet alkalmazásában (1) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (2) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. (3) Kis létszámú (kisüzemi) állattartás: az az állattartás, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (Lásd: e rendelet 1. sz. melléklete) (4) Haszonállatok azok az állatok, amelyek tartása céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálja. Ezen belül: a) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. b) kis állat: sertés, juh, kecske. c) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl. d) egyéb állatok: prémes állat, futó madár, vad. (5) Kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár és minden egyéb állatfaj kivéve,
ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják. (6)Veszélyes állatok: mindazok az állatok, melyet jogszabály veszélyesnek minősít vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősíttet. (7) Méhek tartása a méhészetről szóló 15/1969.(XI.06.)MÉM rendelet külön jogszabály szerint történhet. (8) Trágyatároló: az OÉSZ és az Állat-egészségügyi Szakhatóság által jóváhagyott technológia szerinti olyan építmény, amely biztosítja a trágya és a trágyalé előírásoknak megfelelő tárolását illetve a környezetre zavaró hatást keltő tényezők ( bűz, rovarok, rágcsálók) mérséklését. (9) Zárt udvar: olyan kerítéssel körbe vett udvar, mely kerítés megakadályozza az állat tartási helyéről történő kijutását. Az állattartás általános szabályai 3. (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza (3) Zárt technológiával történő korszerű, állattartásnál a szakhatóságok egyetértése esetén az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők. 4. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok számára a kedvező életfeltételek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. Az állatok tartása az emberek, állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatai igényeinek megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (5)Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. Az állatok tartásának és elhelyezésének különös szabályai 5.
(1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik (3.sz. melléklet): a) belterületi övezet b) külterületi övezet (2) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem területén és annak 50 méteres körzetén belül és azok telkén függetlenül attól, hogy az intézmény a 5. (1)bekezdés értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik tilos állatot tartani, kivételt képez az őrző-védő feladatot ellátó eb. 6. (1) Belterületi övezetben a) a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 20 db nagy állat, 50 db kis állat, 100 db egyéb kisállat, valamint 50 db egyéb állat. b) kedvtelésből tartott állatok közül ingatlanonként 3 eb, 4 macska - valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig - tarthatóak. (2) Külterületi övezetben állattartás az érvényben lévő építési szabályoknak megfelelően, az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi előírások betartásával korlátozás nélkül folytatható. 7. A tulajdonosnak illetve az állatok felügyeletével megbízott személynek feladata a következőkben leírtakról történő gondoskodás: (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget az állatok igényeit kielégítő padozattal kell ellátni, ami megakadályozza a keletkező trágya és trágyalé környezetbe jutását. Az állattartó épületek padozata, oldalfalai könnyen takaríthatók, fertőtleníthetők, a keletkezett szennyvíz, trágya, trágyalé maradéktalanul eltávolítható, a megfelelő csúszásmentesség, szellőztetés, világítás biztosított, a berendezések könnyen kezelhetők, takaríthatók és fertőtleníthetők, az állatok egészségét, testi épségét nem veszélyeztetik és nem balesetveszélyesek. Az építmények alkalmasak arra, hogy szükség esetén megvédjék az állatokat az időjárás káros hatásától. (2) Amennyiben nem istállózott tartású az állattartás, úgy az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot, baromfi esetében számra tekintet nélküli állatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni. A gazdasági udvart a lakóháztól illetve annak kertjétől kerítéssel kell elválasztani. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint illetve a jogszabályban megállapított gyakorisággal fertőtlenítést kell végezni. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületekben és építményekben (esetlegesen) fellelhető rágcsálók, rovarok, férgek irtásáról gondoskodni kell. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.
(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. (6) Az állattartásra szolgáló építményeket úgy kel kialakítani, illetőleg a meglévő épületeket úgy kell átalakítani, hogy szellőzőnyílásai a saját udvar felé szellőzzenek. A keletkező bűzös gázok áramlását (természetes vagy mesterséges szellőzéssel) a magasba kell terelni. (7) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. 8. (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő illetve a gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását és megbetegedését az állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. (2) Az állat hullájának ártalmatlanítására -az állategészségügyi szabályok betartásával a Szentbalázs Községi Önkormányzat Körjegyzőségénél történő bejelentés alapján kerül sor. Az állathullát a kaposvári Városgondnoksággal kötött szerződés alapján az ATEV szállítja el. Az eb tartás szabályai 9. (1) 1 (2) 2 (3) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (4) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles a tulajdonosa tartani. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (5) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennelnek a telekhatártól minimum 1 méterre kell lennie (közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani). (6) Amennyiben a kertben kennelt nem létesítenek, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (7) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (8) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (9) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. (10) Veszélyes állat külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható (A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet) 1 Hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IX.16.) önk. rendelet Hatálytalan: 2009. szeptember 16-tól 2 Hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IX.16.) önk. rendelet Hatálytalan: 2009. szeptember 16-tól
10. (1) Tilos ebet beengedni, bevinni illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) üzletbe, piac területére, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a temető területére, f) a játszótér területére. (2) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. (3) 3 (4) Az állattartó köteles: a) az oltási igazolást a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén annak pótlásáról gondoskodni. b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban illetve féregtelenítésben, akkor annak megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez kell bejelenteni. (5) A védőoltásban nem részesült ebet- mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat állami kártalanítás nélkül kiirtatja. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó állattartót szabálysértési eljárás megindítása mellett- január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótlásra valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tulajdonosa nem tett eleget. (6) Ebharapás esetén az állattartó köteles bemutatni az eb oltási igazolást a sérelmet szenvedett személynek illetve képviselőjének átadni. (7) Aki veszett vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt az állatorvosnak illetőleg a jegyzőnek bejelenteni. Eljárási szabályok 11. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a körjegyzőt vagy más szervet jogosítja fel a képviselő testület az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. (2) 4 (3) Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírásait megsérti állatvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság összege 150.000,- Ft-ig terjedhet. Záró rendelkezések 3 Hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IX.16.) önk. rendelet Hatálytalan: 2009. szeptember 16-tól 4 Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(V.15.) önk. rendelet Hatálytalan 2012. május 16-tól
12. (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek, az ingatlanok, az állattartás rendjéről, a település tisztaságáról szóló 3/2002.(V.28.)sz. rendelet 30-47..-a. (2) Az állattartó az állattartást ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2008. évi XLVI. tv. az 1998. évi XXVIII. tv. a 2000. évi tv. valamint a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet valamint a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. (4) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik. Rubecz Zoltánné körjegyző Dr. Sárhegyi Judit polgármester A rendelet kihirdetve: 2008. december 15. Rubecz Zoltánné körjegyző 1.számú melléklet Kislétszámú (kisüzemi) állattartás: Kislétszámú (kisüzemi) állattartás olyan állattartó telepen valósul meg, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként nem éri el a következő egyedszámot: - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske, vagy - száz sertés, vagy - kettőezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka, stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata. 2. számú melléklet Állattartási védőtávolságok: I. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetve azok kifutóinak távolsága: a.) lakóépülettől
- nagyállat tartása esetén: 10m - kisállat tartása esetén: 6 m - prémes állat tartása esetén. 10 m b.) ideiglenes emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.) - nagyállat tartása esetén: 10m - kisállat tartása esetén: 6 m - prémes állat tartása esetén. 10 m c.) ásott kúttól - nagyállat tartása esetén: 10m - kisállat tartása esetén: 6 m - prémes állat tartása esetén. 10 m d.) fúrt kúttól 5 m II. Kiszolgáló építménye (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága: a.) lakóépülettől 15 m b.) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 15m c.) ásott kúttól 15m d.) fúrt kúttól 5m III. Trágyalé és trágyatároló távolsága: a.) lakóépülettől b.) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől c.) ásott kúttól d.) fúrt kúttól e.) telekhatártól 15 m 15m 15m 5m 3m 3. számú melléklet belterület és külterület: Belterületi övezet: - Fő u. - MÁV-házak Külterületi övezet: