ÉRDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZÁZHALOMBATTAI SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS GIMNÁZIUMA HÁZIREND. A Házirend hatályba lép 2017.

ÉRDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZÁZHALOMBATTAI SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS GIMNÁZIUMA HÁZIREND Málnási-Szász Myrtill igazgató A Házirend hatályba lép 2017. szeptember 1-jén 1 / 29

TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A házirend célja, feladata... 4 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya... 4 2. A MŰKÖDÉS RENDJE... 4 2.1. Az intézmény munkarendje... 4 2.2. Tanítási rend... 5 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje... 5 2.4. Tantermek használatának szabályai... 6 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja... 6 3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK... 7 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok... 7 3.2. Óvó-védő intézkedések... 7 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények... 8 3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás... 9 3.5. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 9 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai... 9 3.7. Tantárgyválasztás... 10 3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások... 10 3.9. A diákkörök működésének szabályai... 13 3.10. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozóvizsgára jelentkezés módja és határideje... 13 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI...14 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 14 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 15 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI...16 5.1. A tanulók jogai... 16 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása... 17 2 / 29

5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai... 18 5.2. A tanulók kötelességei... 18 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK...19 MELLÉKLETEK...20 1. SZ. MELLÉKLET: ISKOLAI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...21 1. Védő-óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani... 21 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele... 22 3. Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések... 22 2. SZ. MELLÉKLET: AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE...23 1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 23 2. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje... 23 3. A számítógéptermek használati rendje... 23 4. A tornaterem használati rendje... 24 5. Az ebédlő használatának rendje... 24 6. Az iskolai könyvtár használati rendje... 24 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 25 3. SZ. MELLÉKLET: A TANMŰHELY MŰKÖDÉSI RENDJE...26 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...27 7.1. A Házirend hatálybalépése... 27 7.2. A Házirend felülvizsgálata... 27 7.3. A tagintézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 28 Fenntartói és működtetői nyilatkozat... 28 FÜGGELÉK: JOGSZABÁLYI HÁTTÉR...29 3 / 29

1. BEVEZETÉS 1.1. A házirend célja, feladata A házirend az iskola önálló belső alkotmánya. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket, és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskola nyitvatartási ideje: 6. 00-20. 00 Az iskolában vezetői ügyeleti rendszer működik 7. 10-18. 00 óráig, melyet az iskola vezetői, illetve az intézményvezető által megbízott kolléga lát el. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, vagy az osztályfőnök/intézményvezetőhelyettes/intézményvezető írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. A felnőttoktatás nappali tagozatára járó diákok (13-14. szakképző évfolyam) egyedi elbírálás alapján kiadott engedély birtokában naponta 2 alkalommal, a 2. és 4. szünetben elhagyhatják az iskola kerítéssel határolt területét. Óra- és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az intézményvezető rendelhet el. A gyakorlati műhelyek munkarendje Az iskola által üzemeltetett MOL tanműhely nyitva tartása: hétfőtől péntekig 6.30-tól 15 óráig, ügyelet biztosításával. Az ettől az időtartamtól való eltérés engedélyezése és a zárás megszervezése az épületet felügyelő munkatárs feladata. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 4 / 29

2.2. Tanítási rend A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra: 07.10-07.55 szünet: 07.55 08.00 1. óra: 08.00 08.45 szünet: 08.45 09.00 2. óra: 09.00 09.45 szünet: 09.45 10.00 3. óra: 10.00 10.45 szünet: 10.45 11.00 4. óra: 11.00 11.45 szünet: 11.45 12.00 5. óra: 12.00 12.45 szünet: 12.45 13.00 6. óra: 13.00 13.45 szünet: 13.45 14.00 7. óra: 14.00-14.45 szünet: 14.45 14.50 8. óra: 14.50-15.35 szünet: 15.35 15.40 9. óra: 15.40-16.25 A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi, valamint a tanóra kezdete előtt 5 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. A főétkezés igénybevételére 11 30 -tól 14 00 óráig az óraközi szünetekben van lehetőség az adott tanév éves ebédrendje szerint. A tanítás reggel 7 10 órától 16 25 óráig tart. A felnőttoktatás esti tagozatán az adott tanévre vonatkozó órarend szerint. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Igény szerint maximum 2 tanóra összevonható. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe és nem akadályozhat a tanulásban. A tanuló tanítási óráról nem küldhető ki. 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 5 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, az e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, annak beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 00 óráig befejeződjön, valamint hogy pedagógus felügyelete biztosított legyen. Ettől eltérni az intézményvezető engedélyével lehet. 5 / 29

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.4. Tantermek használatának szabályai Minden tanuló köteles a villamos energiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, labdázni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját zárva kell tartani. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az intézményvezető írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállítójegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán le kell adni. Az iskola területén idegen személy vagyonvédelmi okok miatt csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen, az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök az ellenőrzőkönyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. 6 / 29

3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. (Kivételt képeznek ez alól a felnőtt képzésben résztvevők.) E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon, tablet, i- pod, walkmen, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítástanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. A mobiltelefont kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, e-cigaretta, drog, gyúlékony vegyszer, robbanószerek, kábító hatású szerek, egészségre káros élvezeti cikkek. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell eljárni vele szemben. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. 3.2. Óvó-védő intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül fizika, kémia, informatika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, dráma és tánc, szakmai tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Az egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanulók igényei alapján, az iskola intézményvezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. 7 / 29

Azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó-védő előírásokat az iskola pedagógiai programjának a részét képező teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülők írásbeli kérésére az intézményvezető adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Ha a tanuló felmentést kapott, akkor a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán köteles részt venni. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. Az éves munkatervben rögzített időponttól eltérni kivételes esetben az intézményvezető engedélyével lehet. A kirándulást az intézményvezető engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető tanárnak. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon, szakmai gyakorlaton, nemzetközi projekteken, tanulmányi kiránduláson és közösségi szolgálaton a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A tanulókra minden olyan szabály, elvárás, kötelezettség és tilalom (pl. dohányzás, káros élvezeti cikkek fogyasztásának tilalmai stb.) vonatkozik, ami a tanítási idő alatt az iskolában is érvényes norma. Hivatalos ügyek intézése, vendégek fogadása A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Szükség esetén az igzgatót és helyetteseit is megkereshetik. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, naponta 12 30 és 14 30 között tanórán kívül kereshetik fel. Vendégeket a diákok nem fogadhatnak, indokolt esetben számukra üzenet hagyható. Közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. ) A közösségi szolgálattal kapcsolatos ügyekben a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanuló a tevékenység megkezdése előtt jelentkezési lapot nyújt be az IKSZ-koordinátorhoz. Ha a tevékenységre engedélyt kapott, köteles a közösségi szolgálatról naplót vezetni. A közösségi szolgálat során a tanuló köteles a fogadó szervezetnél érvényes előírásokat, valamint az iskolán kívüli rendezvényekre vonatkozó szabályokat betartani. 8 / 29

3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a fenntartó szabályozása alapján az iskola intézményvezetője dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról) 33. tartalmazza a térítésmentesen, a 34 36. a térítési díj, tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat. Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (1997. évi XXXI. törvény) A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás a hatályos jogszabályok szerint jár a tanulóknak. (17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről) A rendes érettségi vizsgát követő érettségi vizsgák díjszabásáról az érettségi vizsgaszabályzat 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Az adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló, vagy szülője legalább egy nappal előre az iskola portáján elhelyezett füzetbe bejegyzi, vagy a Gazdasági Ellátó Intézménynél (GEI) lemondja. Aktuális információk, elérhetőségek étkezés igénylésével, lemondásával kapcsolatban az iskola és a GEI honlapján www.gei.hu találhatóak. Az étkezések ideje: az osztályok, csoportok a kifüggesztett étkezési sorrend alapján ebédelhetnek 11 30-14 00 között. Az étkezéshez szükséges jegyek kiosztása a menzafelelősök feladata és felelőssége. Ebédet lemondani vagy igényelni a megelőző nap 9 00 óráig lehet. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. 3.5. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Indokolt esetben a Hitel Alapítványtól szociális támogatás kérhető írásban az alapítvány alapító okirata szerint. A szociális támogatás odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt figyelembe véve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményét. 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki: Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja A tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: intézményvezető, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola valamennyi jogosult tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a tankönyvlistát a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását egyéb forrásból kívánja megoldani. 9 / 29

Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak hozzá. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott, elvesztett tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével pótolni. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje: a tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat. 3.7. Tantárgyválasztás Az iskola intézményvezetője minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével írásban értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, lehetőség szerint az azt tanító szaktanárokról. Emelt szintű érettségi felkészítés választható a Pedagógiai program szerint. A tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden évben május 20-áig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló által önként vállalt órákon (fakultációkon, választható nyelvórákon, szakkörökön) való részvétel a jelentkezést követően kötelezővé válik. 3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint az egyéb foglalkozásokról (szakmai gyakorlat, fakultációk, szakkörök) és rendezvényekről igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve, a hiányzást kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) az osztályfőnöknek a mulasztás napján telefonon vagy e-mailen köteles bejelenteni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola intézményvezetője adhat. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az előbb megjelölt időponttól számított hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel igazolja; a mulasztást elsődlegesen igazolja a háziorvos, szakorvos; hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol, és ezt igazolja; előzetesen írásban engedélyt kért és kapott a távolmaradásra, melyet az osztályfőnök támogatott és az intézményvezető engedélyezett. 10 / 29

A várható távolmaradásra való kikérőket (sportegyesület, külföldi utazás stb.) az osztályfőnök javaslatával ellátva az intézményvezetőhöz kell eljuttatni a távollét megkezdése előtt legalább három nappal. Ha a tanuló az óra, egyéb foglalkozás megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét, valamint azt, hogy az igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy óra igazolatlan hiányzásnak minősül. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt, ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola az alábbi táblázat szerint tesz eleget értesítési kötelezettségének: Igazolatlan órák szankciói Óraszám Szankcionáló Fokozat Értesítendő / értesítés csatornája 1 Osztályfőnök --- szülő ellenőrzőben 2 Osztályfőnök --- szülő ellenőrzőben Gyermekjóléti Szolgálat 3 Osztályfőnök figyelmeztetés szülő ellenőrzőben 6 Osztályfőnök intés szülő ellenőrzőben 10 Igazgató figyelmeztetés szülő ellenőrzőben Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhatóság 15 Igazgató intés szülő ellenőrzőben E-naplóban 20 Igazgató megrovás szülő ellenőrzőben E-naplóban 30 Nevelőtestület megrovás szülő ellenőrzőben E-naplóban 50 --- --- Kormányhivatal Gyermekjóléti Szolgálat Értesítő Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Iskolatitkár Igazgató Igazgató Igazgató Iskolatitkár az Osztályfőnök kérésére a Gyermekvédelmi felelőst bevonva Magatartás értékelése jeles/jó jeles/jó jó változó változó vagy rossz rossz rossz rossz rossz 11 / 29

Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek: ha egy tanévben meghaladják a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozó jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. Nem tanköteles tanuló esetében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt. (EMMI rendelet 50. 4.) pont). Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradása vagy indokolatlan késése igazolatlanságán felül fegyelmi vétség, mely minden esetben fegyelmező intézkedést von maga után, a soron következő fegyelmi fokozat kerül beírásra. Gyakorlati képzésre vonatkozó szabályozás (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) 39. (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartás félévi és év végi értékelésének is tükröznie kell (lásd 3.8 táblázata). 12 / 29

3.9. A diákkörök működésének szabályai A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola intézményvezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre kell hogy álljon elektronikus formában az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is. 3.10. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozóvizsgára jelentkezés módja és határideje Az iskolában az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozóvizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola intézményvezetője határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.8. alfejezetében felsorolt esetekben ( A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ), vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló). A tanuló előrehozott érettségi vizsga esetén az osztályozóvizsgára írásban jelentkezik az érettségi jelentkezési lap benyújtásával. Osztályozó vizsgák: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha magántanulóként teljesíti a tanulmányi kötelezettségeit, felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, év közben nem osztályozható, és a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozó vizsgát, előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni. Az osztályozó vizsga időszakokat az aktuális tanév helyi rendje határozza meg. Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb három írásbeli és három szóbeli vizsga szervezhető. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Beszámoltató vizsga A 9., 10., 11. évfolyam, valamint a 13. A minden tanév végén beszámoltató vizsgát tesz. A vizsgatárgyakat, vizsgakövetelményeket és a vizsgajegy beszámítását a pedagógiai program tartalmazza. Különbözeti vizsga Iskolaváltási kérelem esetén az iskola intézményvezetője határozza meg, mely időpontban és mely tárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie az iskolánkba átvételét kérelmező tanulónak. 13 / 29

4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el; az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez; az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt; vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A jutalmak formái: - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél, A Hitel Alapítvány díjának fokozatai a Kuratórium döntése alapján. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret Fokozatok: 3 szaktanári dicséret után intézményvezetői dicséret következik. Odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; osztályfőnöki dicséret Fokozatok: 3 osztályfőnöki dicséret után intézményvezetői dicséret következik. Odaítéléséről az osztályfőnök dönt. Adható több dicséret alapján vagy egyszeri közösségi munkáért; intézményvezetői dicséret Fokozatok: 3 intézményvezetői dicséret után nevelőtestületi dicséret következik. Adható tanulmányi városi, megyei, országos versenyen helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. nevelőtestületi dicséret. Adható a nevelőtestület szavazata alapján tanév végén. tantárgyi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A tantárgyi dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A versenyeredményeket az iskola honlapján közzétesszük. A tanuló jutalmazható: Tanulmányi eredményért: kitűnő vagy 4,75 feletti tanulmányi eredmény Közösségi munkáért: - bronz fokozat: feltétele osztályfőnöki dicséret - ezüst fokozat: feltétele igazgatói dicséret - arany fokozat: feltétele nevelőtestületi dicséret - gyémánt fokozatot kaphat, aki rendelkezik bronz, ezüst és arany fokozattal is. Versenyeredményéért: sportverseny, tanulmányi vagy egyéb verseny Támogató szülő: az iskoláért tett erőfeszítések 14 / 29

4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az a tanuló, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, melyet intézményvezetői fokozat követ; - egy szaktanári figyelmeztetés után második alkalommal szaktanári intő jár, akkor is, ha más szaktanár óráján történt az újabb vétség. E fokozatok betartásáért a szaktanárok felelősek, a naplóban lévő korábbi bejegyzéseket kell figyelembe venniük. A további, tanórán előforduló vétségekért a következő fokozat adható. osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, melyet intézményvezetői fokozat követ; - 5 ellenőrző könyv hiánya, 3 késés alapján, de adható egyszeri vétségért figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértéssel elérte a fokozatot - osztályfőnöki intő legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. intézményvezetői figyelmeztetés, intés, megrovás, melyet nevelőtestületi fokozat követ; - intézményvezetői figyelmeztetés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot; - intézményvezetői intő legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. nevelőtestületi figyelmeztetés; fegyelmi eljárás és büntetések - megrovás - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e) f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Az írásbeli fegyelmi intézkedést az ellenőrzőn keresztül a szülő tudomására kell hozni, illetve az elektronikus naplóba be kell jegyezni. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a nevelőtestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 58-59., valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. szerint kell eljárni. 15 / 29

Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: - durva verbális agresszió, - a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása, zaklatása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, - az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos és súlyos fegyelmi vétség, első alkalommal igazgatói intésben, majd fegyelmi büntetésben részesül a szabályszegő. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a nevelőtestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indít! 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1. A tanulók jogai A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót. Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitva tartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát írásos megállapodás alapján átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során, a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja vagy az adásvétel kivételével gyümölcsözteti (hasznait szedi), a bevétel 1%-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. 16 / 29

Az internetre bármilyen, az iskolával, az iskola alkalmazottjával vagy diákjával kapcsolatos képet, videót csak az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint és az érintettek hozzájárulásával lehet feltenni. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.) A tanuló joga különösen, hogy: a) képességeinek, érdeklődésének megfelelő, színvonalas oktatásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) részt vegyen tanulmányi versenyeken; az országos döntőbe jutott versenyző a verseny előtt 3 napot egyéni felkészülésre fordíthasson; d) ha nyelvvizsgát és/vagy előrehozott érettségi vizsgát tesz, akkor a vizsgát megelőző nap ne vegyen részt a tanórákon (távolmaradását igazolt hiányzásnak tekintjük); Igazolt hiányzásnak tekintjük továbbá a nyelvvizsga és az OKTV vizsga napját is. e) az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményekben (korrepetálás tanfolyam, emelt szintű érettségire való felkészítés, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés) részesüljön a Pedagógiai program és a hatályos jogszabályok alapján; f) személyiségi jogait, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára; g) érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön; h) legfeljebb napi 2 témazáró nagydolgozatot írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez és az e-naplóban rögzít; i) kiértékelt írásbeli munkáját 15 munkanapon belül kézhez kapja; amennyiben a kijavított dolgozatok átadására e határidőn belül nem kerül sor, a tanulók egyenként dönthetnek a dolgozat jegyének érvénytelenítéséről. Adott tárgyból újabb dolgozatot csak az előző kiértékelése és kiosztása után lehet íratni; j) kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen. 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola intézményvezetőjéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők: szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás, rendszeres diák-önkormányzati értékelés, éves diákparlament A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. 17 / 29

5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai A tanulókat az iskola intézményvezetője az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal személyesen tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban a fogadóórákon és az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló ellenőrző könyve a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az intézményvezető által elrendelt formában történik. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, és a havi egyszeri SZMK ülésén folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett diák osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 5.2. A tanulók kötelességei Az intézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok: A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, a foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. A tanuló kötelessége különösen, hogy: a) betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit; b) tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat semmilyen módon ne sértse; c) részt vegyen a tanórákon, a kötelező és az általa választott foglalkozásokon, a szakmai gyakorlatokon, valamint iskolánk rendezvényein; d) rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; e) ellenőrzőjét a tanítási napokon magánál tartsa, tanárainak késés esetén az iskola portásának - kérésére átadja, érdemjegyeit naprakészen vezesse; f) az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, óvja, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, segítse környezete tisztántartását, kérésre abban tevőlegesen részt vegyen; g) biztosítsa a tanuláshoz szükséges csendet, rendet és fegyelmet a tanórákon és lyukas óráin egyaránt; h) hozza magával a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornafelszerelés); i) segítse az iskola hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését; j) védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkohol és egyéb kábító hatású szerek fogyasztása. k) az iskolában tiszta, ápolt öltözékben jelenjen meg; l) az iskolai ünnepélyeken, vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruházatban jelenjen meg. 18 / 29

Ünnepi öltözetünk: lányoknak: matrózblúz, sötét szoknya vagy nadrág, és a ruházathoz illő cipő; fiúknak: fehér ing, sötét nadrág és a ruházathoz illő cipő. 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK E fejezetet a házirend 1. számú mellékletében foglalt iskolai védő-óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód életkori sajtosságoknak megfelelő népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. Valamennyi intézményi program vonatkozásában nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell hogy foglalkozzanak. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között lehetőség szerint 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. A napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén a szüneteket a tanulók a pedagógusok felügyelete mellett az iskola elülső udvarán tölthetik el, azaz az iskola bejárati ajtajának vonalánál hátrébb NEM tartózkodhatnak. A tanulók számára a mindennapos testnevelés keretében biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program céljainak megvalósulásához. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack, valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetve alkoholos frissítő ital van. Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. 19 / 29