2012. február Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mhötv.) egyes rendelkezései 2012. január 1-jén léptek hatályba: Megyei önkormányzat feladat és hatásköre Önkormányzat vagyona Törvényességi felügyelet
1. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény értelmében a megyei önkormányzat által ellátott feladatok 2012. január 1. napjától hatályukat vesztették. 2. Az Mhötv. meghatározza a megyei önkormányzat jogállását, a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladat ellátását. Módosult a Tftv. A 2011. évi CXCVIII. tv-el. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat, a kistérségi fejlesztési tanács jogutódja a többcélú kistérségi társulás. 3. A megyei önkormányzat szervezetét érintő Ötv. 71.-76. -ban rögzített szabályozás 2013. január 1. napjáig hatályban maradnak.
Módosultak az év elejétől a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényi előírások, amelyeket az Mhötv., és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) szabályoz, ezzel egyidejűleg az Ötv. 78.-80/B. -ai hatályukat vesztették.
A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat, fenntartás) feltételeit és módját a vagyontörvény állapítja meg. A helyi önkormányzat vagyona a törvény szerint két típusba sorolható, ez - a törzsvagyon, illetőleg - az üzleti vagyon.
a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja törzsvagyonon belül új kategória a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon Ide tartoznak: az önkormányzati utak, terek, parkok, repülőterek, vizek, közcélú vízi létesítmények ( kivéve vízi közművek) A vízi közművek a hatályos jogszabályok alapján a továbbiakban is az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, de nem sorolhatóak a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körébe. (A vízi közművekkel kapcsolatosan a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik.)
Törzsvagyon típusai: 1. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon Törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete szerinti 2. kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyon 3. korlátozottan forgalomképes vagyon.
helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyer, hogy bármely vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, úgy a tárgykörben az érintett önkormányzatnak a törvényben megjelölt határidőig 2012. február 29. napjáig rendeletet kell alkotnia.
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség, önkormányzati rendelet nem engedheti meg. A helyi rendeletekben az ingyenes átruházásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése szükséges.
Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozására a vagyontörvény nem rendelkezik. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az Mhötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni.
A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az Mhötv. 143. (4) bekezdésének i) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. Mhötv. 109. A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
az önkormányzati vagyon szabályai 2012. január 1. napjától megváltoztak, nem módosult viszont az Ötv.-nek az önkormányzat bevételeire vonatkozó fejezete, és csak részben változott az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályozás. Hatályukat vesztették az Ötv.-ből azok a szakaszok, amelyek a helyi önkormányzatok adósság keletkeztető kötelezettségvállalásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták, ezen kérdéskörre Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai irányadóak.
A törvény önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos alkalmazandó szabályt is tartalmaz, e szerint: fizetési kötelezettséget előírni, a kötelezettek körét, a kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. (29. ) E szabály, a fizetési kötelezettséget előíró valamennyi önkormányzati rendelet tekintetében alkalmazandó pl. a helyi adó és helyi bírság is. A 31. írja elő a visszamenőleges hatály tilalmát. Továbbá a 32. szerint a kihirdetés és hatálybalépés közötti 30 napnak el kell telnie.
2012. január 1. napjától az Ötv. törvényességi ellenőrzési jogkört szabályozó rendelkezése hatályát vesztette, Az Alaptörvény és az Mhötv. szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek részletes szabályait várhatólag a közeljövőben megjelenő kormányrendelet állapítja meg.
Ha a megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
A törvényességi felügyelet eszközei a törvényességi ellenőrzéshez képest erősebb jogosítványok. Főszabály, hogy jogszabálysértés esetén a kormányhivatal törvényességi felhívással él. Az önkormányzati rendelet vizsgálata során tapasztalt jogsértés tekintetében amennyiben a törvényességi felhívás nem vezet eredményre Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, más jogszabállyal való ütközés esetében pedig a Kúria előtti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére van lehetőség.
A felügyelet eszközként szabályozásra került a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása esetén irányadó eljárás, illetőleg a határozathozatali kötelezettség és a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági (törvényszéki) eljárás kezdeményezésének joga. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében bírságot is megállapíthat, az Mhötv. 141. (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
Felhatalmazó rendelkezés : Mhötv. 51. (4) bekezdése, valamint a 143. (4) bekezdés e) pontja Mhötv. lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület rendeletében kirívóan közösségellenes magatartásokat állapítson meg, és ezek elkövetőjével szemben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen. A felhatalmazás nem terjed ki arra, hogy a képviselő-testület a kirívóan közösségellenes magatartásokat szabálysértéssé nyilvánítsa, mivel a szintén 2012. április 15. napján hatályba lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. (1) bekezdése értelmében valamely magatartást kizárólag törvény nyilváníthat szabálysértéssé, más jogszabály így önkormányzati rendelet nem. Ennek megfelelően a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság nem a 2012. évi II. törvényben szabálysértési szankció szerinti pénzbírság, hanem a Ket. 94/A. irányadó
Jogszabályok 1. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény
1. hatályon kívül helyezte az Ötv. 12. (7) bekezdését, amely a települési kisebbségi önkormányzat elnökének, mint a kisebbség szószólójának a képviselő-testületi ülésen való részvételét szabályozta. 2. módosította az Ötv. 22. (2) bekezdését, e szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete tagját.
Módosult az Ötv. polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás (33/A. ), e szerint a polgármester (alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke) nem lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja.
Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 35. -a módosította az Ötv. 45. (1) bekezdését. A törvény a továbbiakban már nem tartalmazza a helyi népszavazásban való részvételre jogosultak körére vonatkozó rendelkezést, mivel azt az Alaptörvény rögzíti.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.)
Az önkormányzatok elnevezése A nemzetiségi önkormányzat, a képviselőtestület/közgyűlés megbízatásának keletkezése és megszűnése Kezdeményezési jog Együttműködési szabályok Törvényességi felügyelet az Mhötv. szerint, kivéve az aktuspótlás Egyetértési, véleményezési jog Az Njtv. 159. (3) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől Njtv. szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012-ben: a korábbi megállapodás és helyi önkormányzat szmsz-ben szabályozott módon.
Az Njtv. 80. (2)-(4) bekezdései a megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, korábban az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette. Az Njtv. 159. (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak.
Az Áht. 27. (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik. Önálló pénzforgalmi számla Önálló költségvetés A nemzetiségi önkormányzat költségvetése a 2012. évtől kezdődően már nem kerül beépítésre a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe
A Njtv. 134. -a értelmében, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.
Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével (Njtv. 153. (1) bekezdés). Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak (Njtv. 153. (2) bekezdés). A Njtv. 50-72. -aiban foglaltak 2012. január 1. napjától hatályosak, azonban a törvény 242. -a értelmében ezeket a rendelkezéseket első alkalommal az Njtv. hatályba lépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
1.Hatósági ár/ díj-megállapítási moratórium - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény - Módosított Hgt. 2.További törvényi változások 3. Jogalkotásról szóló törvény módosítása 2011. évi CCI. tv. 375.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (hatósági díj) a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter állapítja meg. Hgt. 57. (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét Helyi autóbusz-közlekedés díjai 2012. április 1-jétől a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben kell meghatározni. A taxi szolgáltatásnál a hatósági ár, a drosztok rendeleti szabályozás továbbra is szabályozási tárgykör Szociális önk. rendeletek módosítása 2011. évi CXCI. törvény értelmében Információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. : Kötelező adatkezelés szabályozása törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben.
ha a jogszabályalkotásra adott felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges. Társulást érintő rendeletnél területi és személyi hatály is változott
Köszönöm a figyelmet!