Alaptörvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. Baranya Megyei Kormányhivatal 2012.december 10.

Átírás

1 A helyi rendeletek felülvizsgálata Alaptörvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. Baranya Megyei Kormányhivatal 2012.december 10.

2 Alaptörvény Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

3 Alaptörvény Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Magyarország Alaptörvénye szerint továbbá nem lehet ellentétes: a kormányrendelet törvénnyel, a miniszterelnöki és a miniszteri rendelet törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete törvénnyel, az önkormányzati rendelet más jogszabállyal.

4 Jogszabály Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. Jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

5 Alaptörvény Önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a megyei kormányhivatalnak. A törvényességi felügyelet, ha jogsértést észlel az Mötv. szerint felügyeleti jogkörben törvényességi felhívással él.

6 Alaptörvény Amennyiben a törvényességi felhívás eredménytelen, és nem kíván más felügyeleti eszközt igénybe venni a kormányhivatal, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet (rendelkezés) felülvizsgálatát. Új hatáskörként a kormányhivatal kezdeményezését a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt.

7 Alaptörvény Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a megyei kormányhivatal kezdeményezésére a bíróság elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.

8 Alaptörvénybe ütközés Az Mötv. szerint az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. Az Alaptörvény alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja a Kormány kezdeményezésére a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést

9 A törvényességi felügyeleti eljárás szabályai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. Rendelet

10 1. A törvényességi felügyeleti eljárás vizsgálati szakasza A vizsgálati szakasz a kormányhivatal hatáskörében tudomására jutott adatok alapján vagy bejelentésre indul meg. A vizsgálati szakasz során a kormányhivatal által lefolytatott vizsgálat a helyi önkormányzat a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségére; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségére; c) törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének teljesítésétre terjedhet. Amennyiben a lefolytatott vizsgálat során a kormányhivatal jogszabálysértést nem észlel, a vizsgálati szakasz külön döntés meghozatala nélkül lezárul. Szükség esetén a kormányhivatal a korábban már vizsgált önkormányzati intézkedést új törvényességi felügyeleti eljárás keretében ismételten vizsgálat alá vonhatja.

11 2. A törvényességi felügyeleti eljárás intézkedési szakasza Intézkedés esetei: jogszabálysértés(ek) észlelésekor, vagy információ kérésnek az érintett nem tesz eleget Intézkedési határidő: haladéktalanul Elsőszámú felügyeleti eszköz: törvényességi felhívás ( kivéve az ÁSZ eljárás kezdeményezése/érintett értesítése) Eredménytelen felhívás esetén: a felhívást követő 30 napon belül a jogszabálysértés megszüntetése érdekében más törvényességi felügyeleti eszközt alkalmaz, a törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazását addig folytatja, ameddig a jogszabálysértés nem kerül megszüntetésre. Kiegészítő szabály: Amennyiben a kormányhivatal elmulasztja a törvényességi felügyeleti eszköz határidőben történő alkalmazását, ismételten törvényességi felhívást bocsát ki.

12 3. Intézkedési szakasz lezárása A jogszabálysértés megszűnésével a vizsgált intézkedés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást a kormányhivatal lezárja és erről az érintettet 30 napon belül értesíti.

13 információkérési jog Tartalma: iratbekérés, javaslattétel a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. Amennyiben a megkeresés más határidőt nem tartalmaz a képviselő-testület - a soron következő ülésén köteles megtárgyalni, és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a polgármester köteles a döntést követő 8 napon belül a kormányhivatallal ismertetni.

14 Kapcsolattartás a törvényességi felügyelet során A kapcsolattartás az információkéréssel és segítségnyújtásával összefüggésben alkalmazhatók a szakmai Az írásbeli kapcsolattartás módjai a törvényességi felügyeleti eljárás során: a) papír alapon és amennyiben lehetséges tájékoztatásul elektronikus úton vagy b) elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva. A szóbeli kapcsolattartás módjai a törvényességi felügyeleti eljárás során: a) személyesen vagy b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont. Írásbelinek nem minősülő kapcsolattartás a) kizárólag elektronikus úton, minősített elektronikus aláírás nélkül vagy b) rövid szöveges üzenet útján.

15 A határidő számítása a törvényességi felügyelet során A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek vagy a kézbesítésnek a napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka szünetel, a határidő az azt követő munkanapon jár le. A postán küldött irat előterjesztési ideje a postára adás napja. Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. A határidő elmulasztásának jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

16 A törvényességi felhívás megküldése a törvényességi felhívás érintettjén kívül tájékoztatásul megküldi a) települési önkormányzat esetén a polgármesternek, aki tájékoztatja a törvényességi felhívás tartalmáról a képviselő-testületet, b) megyei önkormányzat esetén a megyei közgyűlés elnökének, aki tájékoztatja a törvényességi felhívás tartalmáról a közgyűlést, c) társulás esetén a társulás elnökének, aki tájékoztatja a törvényességi felhívás tartalmáról a társulási tanácsot.

17 A törvényességi felhívás tartalmazza a) az érintett által elkövetett jogszabálysértés megjelölését, b) az érintett által megsértett jogszabályhely konkrét megjelölését; c) az indokolást, amely miatt a jogszabálysértést megállapíthatónak találja és d) az érintett számára a jogszabálysértés megszüntetésére biztosított határidőt.

18 Határidő megállapítása A jogszabálysértés megszüntetésére biztosított határidőt úgy kell megállapítani, hogy a jogellenes állapot mielőbb megszüntetésre kerüljön és a törvényességi felhívásban foglaltak megvizsgálására a megfelelő idő biztosítva legyen. E szerint: jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 60 nap A határidő az érintett indokolt kérelmére további 30 nappal meghosszabbítható

19 A felhívás eredménytelenségének esetei 1) Ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig nem tesz intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében; 2) Ha az érintett által a törvényességi felhívásban foglaltak alapján tett intézkedés nem szünteti meg a jogszabálysértést, vagy újabb jogszabálysértést idéz elő; 3) Ha az érintett nem ért egyet a törvényességi felhívásban foglaltakkal, és az írásbeli tájékoztatást követően a kormányhivatal megítélése szerint a jogszabálysértés továbbra is fennáll, 4) Ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig a kormányhivatalt írásban nem tájékoztatja.

20 Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése A kormányhivatal az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezésével kapcsolatos indítvány tervezetet a törvényességi felhívásban meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő 45 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján küldi meg a Kormánynak. Amennyiben az indítvány az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a miniszter módosítási javaslatot küld a kormányhivatal részére. Amennyiben az indítvány tartalmával a miniszter nem ért egyet, az indítványt a véleményével együtt visszaküldheti a kormányhivatalnak megfontolásra. Ebben az esetben a kormányhivatalnak lehetősége van az indítvány a) kiegészítésére, b) módosítására vagy c) visszavonására is.

21 Törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása Jogalkotási kötelezettség kormányhivatal általi pótlásáról a Kúria ezt elrendelő határozatának közlését követően kell gondoskodni. A kormányhivatal által megalkotott rendelet módosítását kezdeményezheti az a helyi önkormányzat, amely helyett az önkormányzati rendeletet megalkották, ezt a kezdeményezést a kormányhivatal 30 napon belül megküldi a kezdeményező helyi önkormányzatnak és a miniszternek. Amennyiben a kormányhivatal egyetért a módosítási kezdeményezéssel, az általa megalkotott önkormányzati rendeletet a döntés meghozatalát követő 60 napon belül módosítja. A kormányhivatal által megalkotott önkormányzati rendeletet legkésőbb az aláírást követő munkanapon megküldi a Magyar Közlönyben történő kihirdetés céljából a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek.

22 Törvényességi felügyeleti bírság helyi jogalkotással összefüggésben Címzettje: a helyi önkormányzat Esete: ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségnek nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt. A felügyeleti bírságot kötelezettségszegés esetén a kormányhivatal 45 napon belül határozattal szabhatja ki.

23 Kormányhivatalra irányadó határidők 1. Felhívás jogszabálysértés megszüntetésére legalább 30 nap Rendeletalkotás elmulasztásakor legfeljebb 60 nap

24 Kormányhivatalra irányadó határidők 2. Intézkedés eredménytelensége esetén más eszköz alkalmazása Felügyeleti bírság kiszabása 30 napon belül 45 napon belül Alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése AB kezdeményezéskor miniszteri egyet nem értés esetén indítvány visszavonásról tájékoztatás 45 napon belül döntést követő 3 napon belül

25 Kormányhivatalra irányadó határidő 6. Kúria Ör felülvizsgálat kezdeményezése a határidő elteltét követő 15 napon belül Kúria Ör. mulasztás megállapításának kezdeményezésre nincs külön határidő Pótlás elrendelésére Kúrai által megadott határidőt követő 30 napon belül AB A kitűzött határidő leteltét követő 45 napon belül

26 Helyi jogalkotást is érintő új szabályokról 2012./2013.

27 Magyarország gazdasági stabilitásáról évi CXCIV. törvény Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

28 Magyarország gazdasági stabilitásáról évi CXCIV. törvény Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

29 Magyarország gazdasági stabilitásáról évi CXCIV. törvény A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályban lévő jogszabályok által előírt fizetési kötelezettséghez képest jogalanyok utólagosan meghatározott csoportjának nem adható jogszabályban visszamenőlegesen olyan fizetési kedvezmény, mentesség, amely a fizetési kötelezettség összegét csökkenti, kivéve ha ez az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges, vagy ha a kedvezmény vagy mentesség a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti

30 Magyarország gazdasági stabilitásáról évi CXCIV. törvény Fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

31 Új törvény lép hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény

32 a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. Törvény Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat évente felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, a következő évben alkalmazandó díjakat november 30-ig rendeletben meghatározza. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét. Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályait.

33 a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény Felhatalmazást kap az ellátásért felelős önkormányzat, hogy a közszolgáltatással kapcsolatban rendeletben állapítsa meg a) közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérésével, b) a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevételének részletes szabályait, c) a közszolgáltatást végző közszolgáltató megnevezését. a megyei önkormányzattal a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződések esetében jogutód a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata. A közszolgáltatási szerződéseket a felek a törvény hatálybalépést követő egy éven belül felülvizsgálják.

34 Hulladékgazdálkodásról évi CLXXXV. tv. 35. A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; kivéve egyetemleges fizetési kötelezettség

35 Hgt. d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit; f) az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket

36 Hgt. 36. (3) A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt. 47. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. (4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (5) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 30-ig megküldi. 48. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

37 Hgt. 88. (3) Felhatalmazást kap: b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét rendeletben állapítsa meg. 88. (4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselőtestülete, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. -ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

38 Hgt. 91. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét évre az e -ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani. (2) A miniszteri rendelet hatálybalépéséig a közszolgáltató - a (3), (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. (3) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti díjat a december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest alkalmazhatja.

39 Hgt. (5) Ha a közszolgáltató a (4) bekezdés szerinti esetben a (2) vagy (3) bekezdés szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat kíván alkalmazni, a közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljes körűen alátámasztja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják. (6) Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.

40 Folyékony hulladék A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) 4. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:] d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.

41 Helyi szabályozási témakör/ Vgtv. 44/C. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;

42 Vgtv. d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit; f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

43 Szippantás díja/ Vgtv. 44/D. A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni. A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni: a) a háztartási szennyvíz mennyisége, b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei, c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, d) a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. A díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással.

44 Szippantás díja/ Vgtv. A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében. A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll.

45 Szippantás díja/ Vgtv. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, a számlázás és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetére, az ürítési díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségek fedezetére szolgál. A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az előzőek szerinti elveknek megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző terjeszti elő

46 2012. évi CLXVII. Törvény módosítja az Mötv át 14. (2) bekezdés : A 13. (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását. [Mötv. 51. (5) Közterület elnevezésének rendjét a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.]

47 Mötv (4) felhatalmazás a) a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata; b) a helyi önkormányzat költségvetése; c) a helyi önkormányzat zárszámadása; d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményei; g) a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalása; h) a polgármester általi forrásfelhasználás mértéke; i) azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai.

48 Mötv. / Ör. alkotáshoz kapcsolódó szabályok 8. (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a helyi közösség tagjai kötelezettségének tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit. A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

49 Mötv./Feladatellátás 6. c) A helyi önkormányzat feladatai ellátása során egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti. 12. (2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban.

50 Mötv./ szmsz 53. (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: 46. (3) A zárt ülésen törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása (1) d) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél ellátja a képviselőtestület rendeletében meghatározott feladatokat.

51 Mötv./szmsz kötelező tartalma 53. (1) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól.

52 szmsz-ben szabályozandó 44. A képviselő-testület üléseinek a száma A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról. (3) A képviselő-testület ülésén a név szerint szavazás elrendelésének esetei. A név szerinti szavazás módjának meghatározása. (4) A titkos szavazás módja a zárt ülés tárgykörébe tartozó ügyekben. 49. (2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. 50. Minősített többséget igénylő ügyek. 51. (2) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének helyben szokásos módja. 52. (1) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének további tartalmi eleme.

53 Mötv./szmsz-ben szabályozandó témakör 52. (3) Meghatározza, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. 57. (1) (2) Meghatározza bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottságot. 59. (2) Meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. 62. (1) Településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzat (részönkormányzat) létrehozásáról

54 szmsz-ben szabályozandó témakör 68. (2) Két alkalommal sikertelen döntéshozatali eljárás esetén - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - a polgármester mely ügyben az át nem ruházható ügyek kivételével hozhat döntést. 68. (3) meghatározza azokat az ügyeket, az át nem ruházható ügyek kivételével, melyekről a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, dönthet a két ülés közötti időszakban. 82. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. 84. (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.

55 Mötv./Költségvetés, gazdálkodás 68. (4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet (4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait (3) A kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

56 Köszönöm a figyelmet!