AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁJÁNAK MAGYAR NEMZETI ÉS ÁGAZATI SZINTŰ MEGÁLLAPÍTÁSAI KULCSKÉRDÉSEK ÉS KIHÍVÁSOK 1. A Duna Térség - a Bizottság által meghatározott módon értelmezve - a Dunánál elhelyezkedő, valamint más, a Duna medencéjéhez tartozó országokból (és régióikból) áll. Utóbbiak olyan országok (régiók) melyek Közép-Európához, illetve Dél-kelet Európához tartoznak. A Duna Térség 8 EU-tagállamot és 6 nem EU-tagállamot foglal magába. Az utóbbiak közül 4 rendelkezik EU csatlakozási perspektívával. 2. A készülő Stratégiának a belső dimenziókra kell koncentrálnia, ugyanakkor a területi hatáskört rugalmasan, célarányosan kell meghatározni mind az EU belső viszonyrendszerében, mind a térség EU-s és nem EU-s tagállamai vonatkozásában. 3. A Duna Térség magában foglal régi és új országokat, államokat, nemzeteket, nemzetek töredékeit, nemzeti kisebbségeket, melyek nagyon gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkeznek. 4. A Duna Térség sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. 5. A folyó és a völgybeli kapcsolódások indokolják a közös cselekvést. A földrajzilag meghatározott kölcsönös függőség a közös érdek, továbbá a közös és megosztott felelősség alapja. 6. A Duna-völgy, mint multifunkcionális térség, a természeti, épített és kulturális értékek gazdag tárháza. Az erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata integrált kezelést és összehangolt nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. 7. A Duna az új Európa kiemelt fejlődési tengelye. Egységes szemléletű fejlesztési elképzelésekkel, közös információs bázissal, a fejlesztést segítő együttes szervezeti és képviseleti rendszerrel nemzetközi és hazai szinten egyaránt többet lehet elérni a térség fejlődése érdekében. 8. A Duna Térség vonzó és sikeres makro régióvá válásához a Stratégia jelentősen hozzájárulhat. A régió alapvető érdeke felismerni a közös kulturális, történelmi háttér, 1
valamint az Európai Unió által teremtett egységes piac kínálta lehetőségeket. A terület kreatív és innovatív potenciáljának további erősítése szintén a jövő sikerének kulcsa. 9. A készülő makro regionális stratégia (MRS) akkor hasznos, ha hozzáadott értéket nyújt a résztvevők számára. Így az MRS-nek a résztvevők valós igényein és a valós követelményeken kell alapulnia. (alulról jövő megközelítés). Az ember és a természet viszonyának meghatározásában a vízgazdálkodásnak, a területfejlesztésnek, környezetvédelemnek, a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésének összhangban kell lennie annak érdekében, hogy a DUNA TÉRSÉG EURÓPA ÉRTÉK-ALAPÚ ÉS BIZTONSÁGOS TÉRSÉGE legyen, ami az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi jövőképe. E jövőkép ami önmagában is hathatósan fokozza a térség vonzóképességét - eléréséhez a Duna integráló szerepének erősítése és fenntartható fejlesztése együttesen kell, hogy megvalósuljon, ami átfogó célja a stratégiának. Az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi célrendszerét az átfogó horizontális szempontok és stratégiai prioritások alkotják, a megvalósítást pedig az egymással összehangolt intézkedések támogatják. A horizontális szempontok a következők: A Duna térség területi kohéziójának erősítése A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése Az EU egységes piacának elősegítése Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítése A stratégiai prioritások a következők: A Dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően Fenntartható gazdaságfejlesztés A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése 2
ÁGAZATI SZINTŰ SÚLYPONTI ELEMEK Intézményfejlesztés I. A Stratégia önkormányzati, intézményfejlesztési irányvonala azt szolgálná, hogy Európa e makro régióját érintő összehangolt valamennyi szint értékeit és érdekeit magába foglaló - érdekérvényesítési struktúrája az érintett terület legkisebb településéig éreztesse a hatását, ugyanakkor a legkisebb település fejlesztési érdekei is megjelenhessenek a magasabb döntési fórumokon. II. III. A jó és többszintű kormányzás elméleti és gyakorlati kérdései: Milyen kormányzati és uniós szintű döntéshozatali struktúra szolgálja leginkább a fenti célt? A közösségi jog 70 %-át a helyi önkormányzatok hajtják végre, ugyanakkor a közösségi politikák kialakításában nem jelenik meg ezzel arányos mértékben a szerepük. A Duna makro régió kialakítása és fejlesztése olyan nagyfokú partnerséget, koherenciát és együttműködést igényel az egyes résztvevők és érdekeltek részéről, amelyet csak a többszintű kormányzás elvének elfogadása és gyakorlati adaptálása biztosíthat. Cél: A Régiók Bizottsága Fehér Könyve megállapításainak és az Európa Tanács által kidolgozott gyakorlati vívmányoknak az összekapcsolása és érvényesítése a Stratégia kialakítása során. Maga a stakeholder konferencia megállapításainak uniós szintre történő becsatornázása is ezt erősíti. Az együttműködés lehetséges formái: Cél: olyan együttműködési keretek biztosítása amelyek, intézményes módon, jogi kötőerővel vagy anélkül biztosítani tudják az együttműködni kívánó felek számára, hogy szándékuknak megfelelően válasszák ki a palettáról, majd töltsék ki konkrét tartalommal a jelenleg is létező és a közösségi jog vagy a nemzetközi jog által biztosított együttműködési formákat, legyen az testvérvárosi kapcsolat, eurorégió, EGTC, vagy ECG. Meggyőződésünk, hogy a Duna Stratégia keretében elfogadásra kerülő projektek megvalósításának egyik preferált jogi eszköze kétségtelenül az EGTC lesz, éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy az euroregionális együttműködések során tapasztalható problémákra adandó megoldási javaslatok, az ECG által nyújtott esetleges kedvezőbb elemek az EGTC Rendelet 2011-es felülvizsgálata során beépítésre kerülhessenek. Össze kell gyűjteni Magyarország, az EU és a Duna Stratégiával érintett nem uniós tagországokra kiterjedően, hogy a határon átnyúló fejlesztési törekvések legyen az turistaút, kerékpárút, transznacionális vasút vagy közútvonal, vagy éppen egy új híd megépítése (Duna-hidak, Ipoly-hidak) milyen akadályokba ütköznek a meglévő közösségi és hazai jogi szabályozásból eredően. Kiemelt figyelmet kell szentelni a 3
közösségi és a hazai jogi szabályozás felülvizsgálata során a nem uniós tagállamok együttműködésbe történő eredményes bevonására vonatkozó jogi keretek rugalmasabbá tételére. Társadalmi és gazdasági fejlődés I. A gazdasági növekedés ösztönzése az európai elvárások szerint kiépülő hajózóútra alapuló logisztikai fejlesztésekkel A magyarországi szakaszon a kikötőfejlesztésekre logisztikai központok és ipari parkok épülhetnek, amelyek raktár- és feldolgozóipari kapacitásbővüléssel járnak, növekvő foglalkoztatást, adóbevételeket jelentenek. Az áruszállítási lehetőségek bővülésével és költségszerkezetük javulásával javul a magyarországi termelő bázisok versenyképessége is, nő a mezőgazdasági tömegtermékek exportrádiusza, A fenntarthatóság érdekében a növekedés szolgálatába új, energia és környezetkímélő technikai megoldások állítása, ebből addicionális K+F és új iparágak kialakulása Csökken az áruszállítás környezetterhelő hatása A helyi erőforrások jobb kihasználása Magas színvonalú vámszolgáltatások esetén a vámolás áthelyeződése Magyarországra II. A gazdasági növekedés Duna Stratégia (DS) által generált befektetési és exportlehetőségek révén A javuló áruszállítási feltételek megkönnyítik a piacra lépést harmadik országokban. A jobb logisztikai szolgáltatás több, Dél-Kelet-Európa felé törekvő befektetőt vonz. Jobb megoldások a tömegáru és túlméretes áru szállításában. A DS hozzájárul az egységes piac akadálymentesítéséhez. A KKV-k exportjában domináns Duna Régió fejlesztése új exportlehetőségeket hordoz. A DS mentén létrejött ipari kapacitások további exportpotenciált jelentenek. A logisztikához, turizmushoz és a hajózáshoz kapcsolódó szolgáltatásexport bővül. A Duna-menti térségek vállalkozásainak közös fellépése segíti azok érdekérvényesítő képességének alakulását nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A Duna-menti vállalkozások együttes piacra lépés költségei és időigénye is csökkenthető. 4
Lehetőség nyílik a Duna melletti erősen környezetszennyező ipari, barnamezős kapacitások felszámolására, illetve helyettük olyan létesítmények létrehozására, amelyek főként a kevésbé fejlett határ menti területeken növelné a foglalkoztatást, akár a határon túli magyar ajkú területek bevonásával. III. A Duna Stratégia (DS) által épített vízi környezet szükségleteit kiszolgáló ipari létesítményekből eredő gazdaságfejlesztési potenciál (környezetipar, vízipar), iparági specializáció a Duna-menti Régióban. A környezetipar- vízipar fejlesztése további gazdaságfejlesztési tényező Ez az ágazat kiemelten épít a K+F eredmények mielőbbi alkalmazására A Duna Régió járműgyártási kapacitásának optimalizálása A logisztika, turizmus, és ipar további ICT megoldásokat igényel, ami növekedési potenciál hordoz az ágazat számára. Önálló üzletággá fejlődhet az útirány- és raktérmenedzsment. Zöld és kevéssé vízigényes technológiák nagyobb arányú és kiemelten preferált Dunamenti telepítése. A környezeti terhelést csökkentő Duna-menti beruházások hozzájárulhatnak az érintett települések vállalkozásainak környezettudatosságának növeléséhez. IV. A turizmus gazdaságfejlesztő potenciálja az infrastrukturálisan felfejlesztett hajózóútra épülő kínálat bővítés eredményeként. Jelenleg csak a Duna felső szakaszán bonyolódó jelentősebb személyhajó forgalom egy része a szükséges fejlesztések által átirányítható a Duna hazai, illetve alsóbb szakaszaira is. a. A dunai személyhajózás élénkülése növeli a keresletet a térség turisztikai kínálatának egyéb elemei iránt: kulturális turizmus, kerékpáros turizmus, borturizmus, egészségturizmus. b. A kikötők környezetében közvetlen és közvetett gazdaságnövelő hatást fejt ki a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében, mint például szállásadás, vendéglátás, kiskereskedelem, turisztikai programszervezés, kerékpárkölcsönzés, gépkocsikölcsönzés, személyszállítás, stb. c. A hajózó turisták ellátása, a sétahajók, üdülőhajók élelmiszerrel való feltöltése élelmiszeripari és borexportot segít elő. d. A vízi turizmus fejlesztése speciális infrastruktúra kiépítését teszi szükségessé, ami újabb gazdaságnövelő hatást vált ki. 5
e. Az egész éves hajózás segíthet kiegyensúlyozni az ágazat szezonalitását. f. A dunai turizmus fejlesztésének alapkövetelménye a természeti és táji értékek megőrzése. g. A dunai turizmus segít a térség hagyományainak bemutatásában, megőrzésnek finanszírozásában. h. A dunai turizmus segíti az intraregionális kommunikáció, párbeszéd és a térség gazdasági és társadalmi szereplői közötti együttműködések fejlődését, az interkulturális ellentétek oldását. i. A Duna Stratégiára épülő fejlesztés megakadályozza a spontán, vadhajtás szerű parti infrastruktúra és szolgáltatás fejlődését Dunai kultúra és identitás Kulturális vonatkozásban az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont az alábbi három témakör köré csoportosítható: I. Az (elsősorban Duna-menti) örökség védelme és hasznosítása A Duna-menti épített örökség védelme, rekonstrukciója, művelődéstörténeti szempontból is igényes helyreállítása, látogathatóvá tétele kiemelt és sürgető feladat. A Duna-menti országok szellemi kulturális örökségének megőrzése területén szintén komoly perspektívája volna az együttműködésnek. II. Kultúrák együttélése és egymásrahatása, kulturális sokszínűség a Duna mentén A számos elemében összefonódott történelmi múlt, (az esetenként nyelvi) és a kulturális összetartozás olyan kohéziós és identitásképző erőt jelentenek, ami megalapozhatja a térség közös jövőjét. A helyi közösségek, önkormányzatok Duna-menti kulturális kapcsolattartása magyar szempontból különösen fontos (gondoljunk a határváltozások és a betelepülések-kitelepítések hatásaira), s ennek hatékonyságát a civil, valamint az egyházi és vallási kapcsolatok erősítésével is növelni szükséges. Kulturális téren a régiós önismeret, többek között a történelmi, művelődéstörténeti, építészeti ismeretek és vizuális kultúra erősítése is javasolt. A Stratégia egyik kulturális pillére lehet annak kidolgozása és 6
elterjesztése, hogy a kulturális örökség bemutatása, ismertetése mindenütt a Duna-menti összetartozás szellemében történjék: ehhez közös elvek és minimum-követelmények elfogadása szükséges. III. Kulturális alapú regionális fejlesztés, a kultúra gazdasági szerepének előmozdítása A kulturális tevékenység, a kulturális vidékfejlesztés egyre inkább az egyetlen kitörési pont lehet az ipar és a mezőgazdaság eltűnése miatt szegénységbe sodródó települések, régiók számára. A kulturális események, a kulturális örökség bemutatása (a látogatók interaktív részvételével), a kulturális értékek átadása olyan vonzerőt jelenthet a Duna mentén, ami a turizmus illetve a helyben letelepülő művészek, kulturális intézmények, kisvállalkozók és az ezek kiszolgálására megjelenő vállalkozások révén megteremti azt a kritikus jövedelemtömeget, amellyel a közösség megindulhat a fejlődés útján elősegítve a társadalmi kohéziót. A formálódó stratégiában szerepelnie kell a kulturális és kreatív iparok szerepe erősítésének, a kulturális és kreatív iparok fejlesztését és támogatását célzó politikák és eszközök erősítésének, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében. A kreatív gazdaság fejlesztése fontos pillérévé válhat a Duna-menti együttműködésnek is. Az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont oktatási vonatkozása szerint tovább kell fejleszteni és kiemelten támogatni az oktatási és képzési együttműködéseket és a kulturális szolgáltatásokat, amelyeknek együttesen a társadalmi és a területi kohézió erősítésében jelentős szerepük van. Az identitásképzés és a hálózatos együttműködés egyik legfontosabb, a jövő nemzedékeit orientáló szerepe az oktatás-képzés területén valósulhat meg a tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítésével, az oktatás-képzési programok Duna-tematikus kiterjesztésével a hálózatok bővítésével, továbbá az identitástudat fejlődésével, az oktatás-képzés eszközeivel befolyásolható környezettudatosság növelésével. A Duna-térség államaival hazánk évtizedek óta bilaterális kormányközi és tárcaközi oktatási és tudományos kapcsolatokat tart fenn. Reményeink szerint a Duna Stratégia képes lesz elősegíteni a bilaterális megállapodások melletti, a Duna-térségre irányuló multilaterális együttműködések kialakulását is. Külön hangsúlyt kell kapniuk a közös történelmi múlt és a művelődéstörténeti hagyományok, életmódtörténet területén folyó közös kutatásoknak. 7
Fenntartható fejlődés, környezetvédelem I. A makro-regionális szintű Stratégia megalkotása újszerű kezdeményezés, ugyanakkor számos EU és nemzetközi politikai, szakpolitikai, jogi és gazdasági szabályozási, valamint együttműködési előzményre építhetünk. A Stratégiának megkülönböztetett szerepe lehet abban, hogy mindezeket integrált módon vegye figyelembe, hangolja össze, illetve fejlessze tovább oly módon, hogy megfelelőképpen tükrözze egyrészt az EU értékeit, alapvető céljait és alapelveit, másrészt biztosítsa az egyes tagállamok sajátos és közös érdekeinek érvényesítését. A Stratégiának a politikai, társadalmi, kulturális, környezeti és gazdasági területekre egyaránt ki kell terjednie, különös tekintettel az olyan határokon átnyúló, biztonsági kockázatot rejtő kérdésekre, mint a környezetügy, élelmiszer- és vízbiztonság. Környezeti szempontból különös figyelmet érdemel az Európai Duna Stratégia viszonya az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájához, megújítandó Lisszaboni Stratégiájához, egyéb fontos politikai dokumentumaihoz (pl. energia és klímacsomag, biodiverzitás). A Stratégia alapvető célja a fenntartható fejlődés, a területi és társadalmi kohézió javítása, a környezeti dimenzió erősítése kell, hogy legyen a Duna Régióban. II. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő medencéjéhez, ily módon a készülő Duna Stratégia területi hatálya alá tartozik. Felszíni vízkészletünk 95%-át határainkon kívülről érkező folyók szállítják, és a vízminőséget is alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. Az árvíz, a belvíz és az aszály eddig is jelentős kockázatot és feladatot jelentett, de az éghajlatváltozás várható hatásai (az átlagosnál nagyobb felmelegedés és szárazodás, a fokozódó árvízi veszélyeztetettség, gyakoribbá váló rendkívüli időjárási helyzetek, stb.) következtében a vízgazdálkodás ügye stratégiai, környezetbiztonsági kérdéssé vált. A készülő Stratégiában a Duna funkcióinak sokszínűsége miatt a vízgazdálkodás, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás, turizmus, mezőgazdaság, erdészet, szempontjainak együttes és integráns megközelítése szükséges (különösen pl. a vízpótlás, az ivóvízminőség-javítás, az ár- és belvízvédelem, az aszály elleni védelem, az öntözés területén). III. A Duna és mellékfolyói Európa és hazánk ökológiai hálózatának is létfontosságú ütőerei. Természeti örökségünk a Kárpát-medencében megtelepedett élőlények és közösségeik sajátos evolúciós egységeként jellemezhető; mely önálló (Pannon) biogeográfiai régiót alkot, de szoros kapcsolatban áll a környező régiókkal. A vízfolyások e tekintetben mással nem helyettesíthető, folytonos ökológiai folyosó szerepet töltenek be. 8
IV. Az éghajlatváltozás Magyarország természetes élővilágában is várhatóan nagymértékű változásokat idéz elő, többek között az egyes fajok elterjedési határának átrendeződése, ill. eltolódása, a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése, az ellenállóképesség változása, az inváziós fajok tömegessé válása formájában. A folyamat kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a létfeltételeinket biztosító ökoszisztéma szolgáltatások védelme érdekében a természetes élővilág élőhelyeinek területi és szerkezeti jellemzői, továbbá az ökológiai vízigény biztosíthatósága kulcskérdéssé válik. V. A dunai hajózás fejlesztése, az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása különös tekintettel egyes műszaki megoldások megvalósítására megfelelő körű és mélységű vizsgálatokat és ezek eredményeinek a közérdek, a környezet- és költséghatékonyság, természetmegőrzés szempontjából való komplex értékelését, valamint széles körű társadalmi, hazai és nemzetközi egyeztetését igényli. 9