A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Hasonló dokumentumok
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A jövő éghajlatának kutatása

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A klímamodellekből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A regionális klímamodellek eredményeinek utó-feldolgozása és a NATéR számára szükséges paraméterek előállítása

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

ALADIN-Climate modellszimulációk eredményei

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Hírlevél február, 2. szám. Köszöntő. Tartalom

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

A NATéR továbbfejlesztése

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Az éghajlati modellezés mai kihívásai: fejlesztési és fejlesztendő területek

A NATéR használatának lehetőségei az önkormányzatok számára

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

A jövőre vonatkozó projekciók eredményeinek együttes kiértékelése, bizonytalanságok számszerűsítése

Globális változások lokális veszélyek

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

Múltbeli időszakra vonatkozó modelleredmények validációja

Dobor Laura I. éves KDI hallgató

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Csapadékmaximum-függvények változása

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

A NATéR Projekt általános bemutatása

A NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (NATÉR) ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS FOLYAMATA

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Az éghajlat el rejelz

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Készítette: Miklós Erika

A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

Átírás:

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19.

TARTALOM 1. Motiváció 2. Modellezési háttér 3. Eredmények, gyakorlati problémák 4. Összefoglalás

Motiváció Az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata széles körben kutatott témává vált az elmúlt években Cél: a hatásvizsgálatok egységes kiindulási adatokon és módszertan alapján, ugyanakkor az egyedi igények figyelembevételével kerüljenek elvégzésre A felhasználók gyakran önállóan, a modelladatok sajátosságainak és korlátainak ismerete nélkül vágnak neki a vizsgálataiknak 3

Számszerű modellezés Az éghajlati rendszer változásai modellek segítségével tanulmányozhatók Globális modelleredmények leskálázás regionális klímamodellekkel Múltra vonatkozó tesztelés: validáció mérésekkel Átlagos évi csapadék [mm/hó], 1961 1990 Globális Regionális Emberi tevékenység hatása jövőre vonatkozó feltételes projekciók (ha akkor) 4

Bizonytalanságok Számszerűsíthető bizonytalanságok az éghajlati projekciókban Forrásai: a fizikai folyamatok és az emberi tevékenység közelítő leírása Ensemble technika: egy modellkísérlet helyett több, kismértékben különböző szimuláció Több forgatókönyv, több globális és regionális modell Egyformán lehetséges projekciók valószínűségek 5

Bizonytalanságok Számszerűsíthető bizonytalanságok az éghajlati projekciókban Forrásai: a fizikai folyamatok és az emberi tevékenység közelítő leírása 0 100 % 25 75 % medián Ensemble technika: egy modellkísérlet helyett több, kismértékben különböző szimuláció Több forgatókönyv, több globális és regionális modell Egyformán lehetséges projekciók valószínűségek 5

Hatásvizsgálatok módszertana 6

Hatásvizsgálatok módszertana 6

A NATéR klímamodell-adatai Finom-felbontású szimulációk 2 regionális klímamodellel: Modell ALADIN RegCM Határfeltétel ARPEGE ECHAM Felbontás 10 km Forgatókönyv SRES A1B (átlagos) Két jövőbeli időszak: 1. 2021 2050: rövidtávú tervezés 2. 2071 2100: hosszútávú stratégia, szignifikáns változás Referencia: 1961 1990 Meteorológiai változók: napi átlag-, minimum-, maximumhőmérséklet, napi csapadékösszeg, napi szélsebesség, napi globálsugárzás, havi relatív nedvesség Modellek eltéréseiből eredő bizonytalanság (csapadék) 7

ALADIN-Climate ALADIN-Climate RegCM Validációs eredmények Csapadékindexek őszi értékei 1961 1990-re, Magyarországra RR1 RR10 CDD RR1 RR10 CDD Sábitz et al., 2015 CARPATCLIM CARPATCLIM Modelleredmények eltérése E-OBS RR1 RR10 CDD Referencia-adatsorok eltérése (pl. RR1) RR1: 1 mm-t meghaladó napi csapadékösszegű napok száma [nap] RR10: 10 mm-t meghaladó napi csapadékösszegű napok száma [nap] CDD: száraz időszakok maximális hossza [nap] 8

Projekciók alkalmazása 9

Projekciók alkalmazása Mit tehetünk a validációnál felismert hibákkal: 9

Projekciók alkalmazása Mit tehetünk a validációnál felismert hibákkal: 1. Semmit (nyers modelleredmények) 9

Projekciók alkalmazása Mit tehetünk a validációnál felismert hibákkal: 1. Semmit (nyers modelleredmények) 2. A meteorológiai változók jövőbeli megváltozását adjuk meg (delta-módszer) 9

Projekciók alkalmazása Mit tehetünk a validációnál felismert hibákkal: 1. Semmit (nyers modelleredmények) 2. A meteorológiai változók jövőbeli megváltozását adjuk meg (delta-módszer) 3. Statisztikai korrekciót végzünk a meteorológiai információkon 9

Projekciók alkalmazása Mit tehetünk a validációnál felismert hibákkal: 1. Semmit (nyers modelleredmények) 2. A meteorológiai változók jövőbeli megváltozását adjuk meg (delta-módszer) 3. Statisztikai korrekciót végzünk a meteorológiai információkon 4. Bizonytalanságok számszerűsítése: a modelleredményeket minőségüknek megfelelő súlyozással vesszük figyelembe 9

1. Nyers modelleredmények használata 10

1. Nyers modelleredmények használata Előnyei: Csak modelleredményekre van szükség, nem igényel jó minőségű, részletes (és egyáltalán) mérési információt A modelldinamika által biztosított konzisztencia a különböző változók között megmarad (l. a korrekciót később) 10

1. Nyers modelleredmények használata Előnyei: Csak modelleredményekre van szükség, nem igényel jó minőségű, részletes (és egyáltalán) mérési információt A modelldinamika által biztosított konzisztencia a különböző változók között megmarad (l. a korrekciót később) Hátránya: A nyers modelleredmény hibával terhelt (lehet) 10

1. Nyers modelleredmények használata Előnyei: Csak modelleredményekre van szükség, nem igényel jó minőségű, részletes (és egyáltalán) mérési információt A modelldinamika által biztosított konzisztencia a különböző változók között megmarad (l. a korrekciót később) Hátránya: A nyers modelleredmény hibával terhelt (lehet) 10

1. Nyers modelleredmények használata Előnyei: Csak modelleredményekre van szükség, nem igényel jó minőségű, részletes (és egyáltalán) mérési információt A modelldinamika által biztosított konzisztencia a különböző változók között megmarad (l. a korrekciót később) Hátránya: A nyers modelleredmény hibával terhelt (lehet) Nagyonis van létjogosultsága, ha okosan használjuk (l. később) 10

2. Delta módszer 11

2. Delta módszer Átlaghőmérséklet változása [ o C] 11

2. Delta módszer Átlaghőmérséklet változása [ o C] Változás 2021 2050-re, 2071 2100-ra a modellek 1961 1990 időszakra jelzett átlagértékeihez képest delta 11

2. Delta módszer Átlaghőmérséklet változása [ o C] Változás 2021 2050-re, 2071 2100-ra a modellek 1961 1990 időszakra jelzett átlagértékeihez képest delta 1961 1990: hazai mérési adatok átlaga 2021 2050, 2071 2100: mérés + delta 11

2. Delta módszer Átlaghőmérséklet változása [ o C] Változás 2021 2050-re, 2071 2100-ra a modellek 1961 1990 időszakra jelzett átlagértékeihez képest delta 1961 1990: hazai mérési adatok átlaga 2021 2050, 2071 2100: mérés + delta Szépszó et al., 2015 11

2. Delta módszer Átlaghőmérséklet változása [ o C] Változás 2021 2050-re, 2071 2100-ra a modellek 1961 1990 időszakra jelzett átlagértékeihez képest delta 1961 1990: hazai mérési adatok átlaga 2021 2050, 2071 2100: mérés + delta Hátrány: megfigyelés szükséges Szépszó et al., 2015 11

3. Korrekció 12

3. Korrekció A múltbeli modelleredményeket statisztikai módszerrel a mérésekhez illesztik ugyanígy korrigálják a jövőbeli adatokat 12

3. Korrekció A múltbeli modelleredményeket statisztikai módszerrel a mérésekhez illesztik ugyanígy korrigálják a jövőbeli adatokat Előnye: a múltbeli modelleredményeket a mérésekhez húzza megnyugtatja a felhasználókat 12

3. Korrekció A múltbeli modelleredményeket statisztikai módszerrel a mérésekhez illesztik ugyanígy korrigálják a jövőbeli adatokat Előnye: a múltbeli modelleredményeket a mérésekhez húzza megnyugtatja a felhasználókat Hátránya: A múltbeli kapcsolatok nem vetíthetők ki a jövőre A meteorológiai változók közötti konzisztencia elvész Jó minőségű mérési adatsorok szükségesek Nincs univerzális módszer A különböző korrekciós módszerek hatása a klímaváltozás jelre nagy új bizonytalanság 12

3. Korrekció A múltbeli modelleredményeket statisztikai módszerrel a mérésekhez illesztik ugyanígy korrigálják a jövőbeli adatokat Előnye: a múltbeli modelleredményeket a mérésekhez húzza megnyugtatja a felhasználókat Hátránya: A múltbeli kapcsolatok nem vetíthetők ki a jövőre A meteorológiai változók közötti konzisztencia elvész Jó minőségű mérési adatsorok szükségesek Nincs univerzális módszer eredeti korrigált T min T max A különböző korrekciós módszerek hatása a klímaváltozás jelre nagy új bizonytalanság 12

3. Korrekció A múltbeli modelleredményeket statisztikai módszerrel a mérésekhez illesztik ugyanígy korrigálják a jövőbeli adatokat Előnye: a múltbeli modelleredményeket a mérésekhez húzza megnyugtatja a felhasználókat Hátránya: A múltbeli kapcsolatok nem vetíthetők ki a jövőre A meteorológiai változók közötti konzisztencia elvész Jó minőségű mérési adatsorok szükségesek Nincs univerzális módszer A különböző korrekciós módszerek hatása a klímaváltozás jelre nagy új bizonytalanság 12

4. Súlyozás a modelleredmények között 13

4. Súlyozás a modelleredmények között Módszerek, speciális esetek: Súlyozás a validációs eredmények alapján Egyforma súlyok Átlagolás Modelleredmények elvetése 13

4. Súlyozás a modelleredmények között Módszerek, speciális esetek: Súlyozás a validációs eredmények alapján Egyforma súlyok Átlagolás Modelleredmények elvetése 13

4. Súlyozás a modelleredmények között Módszerek, speciális esetek: Súlyozás a validációs eredmények alapján Egyforma súlyok Átlagolás Modelleredmények elvetése? 13

4. Súlyozás a modelleredmények között Módszerek, speciális esetek: Súlyozás a validációs eredmények alapján Egyforma súlyok Átlagolás Modelleredmények elvetése Előnye: Objektív módon figyelembe tudjuk venni a validációs eredményeket? 13

4. Súlyozás a modelleredmények között Módszerek, speciális esetek: Súlyozás a validációs eredmények alapján Egyforma súlyok Átlagolás Modelleredmények elvetése Előnye: Objektív módon figyelembe tudjuk venni a validációs eredményeket? Hátránya: A múltbeli időszakra vonatkozó hiba-jellemzők nem feltétlenül lesznek ugyanazok a jövőben 13

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 2. Korrigált adatokat használunk 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 2. Korrigált adatokat használunk 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 2. Korrigált adatokat használunk 3. Nyers modelleredményeket használunk és a hatásvizsgálati eredményekre alkalmazzuk a delta-módszert 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 2. Korrigált adatokat használunk 3. Nyers modelleredményeket használunk és a hatásvizsgálati eredményekre alkalmazzuk a delta-módszert 14

Hatásvizsgálatokban Mit tehetünk a modelladatok ismert hibáival: 1. A delta-módszert alkalmazzuk: a múltra megfigyeléseket, a jövőre a deltamódszerrel módosított modelladatokat használunk 2. Korrigált adatokat használunk 3. Nyers modelleredményeket használunk és a hatásvizsgálati eredményekre alkalmazzuk a delta-módszert 14

3. Delta-módszer a hatásvizsgálatokban 15

3. Delta-módszer a hatásvizsgálatokban A hatásra vonatkozó megfigyeléseket igényel (pl. halálozás, párolgás, vízmérleg) Legalább három vizsgálatra van szükség: 1. Hatás a múltban megfigyelések alapján 2. Hatásvizsgálat a referencia-időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett hatás a múltban 3. Hatásvizsgálat a jövőbeli időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett jövőbeli hatás Végeredmény: a múltbeli hatás-méréseket és a hatásban jelzett változást ötvözik Előnye: A változók közötti konzisztencia megmarad Nem teszünk a változó éghajlatban érvénytelen feltételt 15

3. Delta-módszer a hatásvizsgálatokban A hatásra vonatkozó megfigyeléseket igényel (pl. halálozás, párolgás, vízmérleg) Legalább három vizsgálatra van szükség: 1. Hatás a múltban megfigyelések alapján 2. Hatásvizsgálat a referencia-időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett hatás a múltban 3. Hatásvizsgálat a jövőbeli időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett jövőbeli hatás Végeredmény: a múltbeli hatás-méréseket és a hatásban jelzett változást ötvözik Előnye: A változók közötti konzisztencia megmarad Nem teszünk a változó éghajlatban érvénytelen feltételt 15

3. Delta-módszer a hatásvizsgálatokban A hatásra vonatkozó megfigyeléseket igényel (pl. halálozás, párolgás, vízmérleg) Legalább három vizsgálatra van szükség: 1. Hatás a múltban megfigyelések alapján 2. Hatásvizsgálat a referencia-időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett hatás a múltban 3. Hatásvizsgálat a jövőbeli időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett jövőbeli hatás Végeredmény: a múltbeli hatás-méréseket és a hatásban jelzett változást ötvözik Előnye: A változók közötti konzisztencia megmarad Nem teszünk a változó éghajlatban érvénytelen feltételt 15

3. Delta-módszer a hatásvizsgálatokban A hatásra vonatkozó megfigyeléseket igényel (pl. halálozás, párolgás, vízmérleg) Legalább három vizsgálatra van szükség: 1. Hatás a múltban megfigyelések alapján 2. Hatásvizsgálat a referencia-időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett hatás a múltban 3. Hatásvizsgálat a jövőbeli időszakra, kiindulási meteorológiai adatok: modelleredmények modellezett jövőbeli hatás Végeredmény: a múltbeli hatás-méréseket és a hatásban jelzett változást ötvözik Előnye: A változók közötti konzisztencia megmarad Nem teszünk a változó éghajlatban érvénytelen feltételt 15

Összefoglalás 16

Összefoglalás A hatásvizsgálatokhoz a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat 16

Összefoglalás A hatásvizsgálatokhoz a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat Figyelembe kell venni a modelleredmények korlátait és bizonytalanságát 16

Összefoglalás A hatásvizsgálatokhoz a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat Figyelembe kell venni a modelleredmények korlátait és bizonytalanságát Minden egyes hatásvizsgálat más lehetőséget nyújt erre 16

Összefoglalás A hatásvizsgálatokhoz a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat Figyelembe kell venni a modelleredmények korlátait és bizonytalanságát Minden egyes hatásvizsgálat más lehetőséget nyújt erre Továbbra is konzultáció és párbeszéd! 16

Összefoglalás A hatásvizsgálatokhoz a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat Figyelembe kell venni a modelleredmények korlátait és bizonytalanságát Minden egyes hatásvizsgálat más lehetőséget nyújt erre Továbbra is konzultáció és párbeszéd! Köszönöm a figyelmet! E-mail: szepszo.g@met.hu 16