ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése C É L F E L A D A T Készítette: dr. Marosi-Rácz Julianna
Bevezető Jelen tanulmány Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője által a JOG-119-15/2014. iktatószámon, 2014. február 12. napján kitűzött célfeladat végrehajtásának eredménye. A célfeladat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085 azonosító számú, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése tárgyú projektnek a Magyary Program szervezet beavatkozási területéhez kapcsolódó intézkedések egyik választható fejlesztési tevékenysége, melynek címe: Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, újraszervezése, a kapcsolódó szervezeti szabályzatok felülvizsgálata; három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása. A konkrétan elvégzendő feladatot a pályázat szakmai koncepciója a következőképpen határozza meg: A szociális ellátási szerződések rendszerének felülvizsgálata: a működő folyamatok, szerződéses kapcsolatok átvilágítása abból a szempontból, hogy ellátási szerződéseink valóban csak a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokra terjednek-e ki, olyan szolgáltatásokért is fizet-e az önkormányzat, amelynek önkormányzati forrásból való fenntartása nem indokolt, melyek azok az ellátási formák, amelyek intézményi keretek között esetleg hatékonyabban megoldhatók, vagy melyek azok a feladatok, amelyek a hatékonyság és célszerűség szempontjából kiszervezésre érdemesek. 2
Jogszabályi háttér A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között nevesíti a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokat és ellátásokat, továbbá a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. Az ellátandó feladatok konkrét meghatározását az ágazati jogszabályok tartalmazzák. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, és azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyeket a települési önkormányzat köteles biztosítani. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek és családok védelme, valamint a személyes gondoskodást biztosító, törvényben meghatározott ellátórendszer kiépítése. Az Szt. 120. -a, valamint a Gyvt. 97. -a alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátást a helyi önkormányzat nem állami szervvel kötött szerződés útján is biztosíthatja. Az ellátási kötelezettség terjedelmét a jogszabályok a lakosságszám alapján differenciáltan állapítják meg, illetve a megyei jogú városok bizonyos többlet feladatok ellátására kötelezettek. 3
Az Szt. 92. (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza: a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepcióját utoljára 2013-ban vizsgálta felül, melyet a 121/2013. (V. 30.) határozatával fogadott el. Az Szt. szerint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező feladatát képező személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Alapszolgáltatások: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés nappali ellátás ((idősek-, demens személyek-, fogyatékos személyek-, pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek nappali ellátása) 4
Szakosított ellátási formák: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (időskorúak-, hajléktalan személyek átmeneti ellátása, éjjeli menedékhely) idősek otthona amennyiben a lakossági szükségletek indokolják hajléktalanok otthona és hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye A Gyvt. alapján ellátandó személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások gyermekjóléti szolgáltatás keretében gyermekjóléti központ gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsőde gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenti jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek saját fenntartású intézmények működtetésével, valamint egyházi és civil szervezetekkel kötött ellátási szerződések alapján tesz eleget. Az önkormányzatok intézményfenntartói feladatait és az ellátási szerződések kötelező tartalmi elemeit is meghatározzák a jogszabályok. Az Szt. 121. (2) bekezdése az ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit a következőképpen állapítja meg. az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó neve, székhelye és adószáma; a szociális ellátás formája, az ellátásban részesítendők köre, száma; az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nyilatkozata a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására; a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai; 5
szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötés; a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott ideje; az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettség, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben; a panaszok érvényesítésének rendje, az önkormányzat tájékoztatásának formája, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodás; az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módja, formája, gyakorisága azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátása; az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összege; a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdések, határidők; a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségek. 6
Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények Az intézményrendszerben az elmúlt két évben mélyreható változások mentek végbe. A szakosított szociális ellátások többsége, valamint a gyermekvédelmi szakellátás teljes egészében több lépcsőben állami feladattá vált. Először a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények kerültek állami fenntartásba 2012. január 1-jével. Ezt követte a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények állami fenntartásba vétele 2013. január 1., illetve 2014. január 1. napjával. Fentiek városunkban a következőképpen valósultak meg. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 1. -a értelmében az állam 2013. január 1-jével átvette a pszichiátriai betegek otthonaként működő Terápiás Házat és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító Reménysugár Otthont. 2014. január 1. napjával került állami fenntartásba a Fogyatékosokat Ellátó Intézmény és a Csökkentlátók Otthona. Az átadás előtt az addig integráltan működő intézmények átszervezésére is szükség volt. A több mint egy évig tartó folyamat eredményeként alakult ki a jelenlegi intézményi struktúra: Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja családsegítő és gyermekjóléti központot működtet. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményében a családsegítő és a gyermekjóléti központ mellett gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és helyettes szülői hálózat működik. Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye a gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátást biztosít. 7
Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata az alapszolgáltatáson belül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást (idősek klubjait, demens személyek nappali intézményét, fogyatékosok nappali intézményét) biztosítja. Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza ápolást-gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípuson belül időskorúak gondozóházát, valamint a Szávay Gyula utcai telephelyén ápolást- gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát működtet. Önkormányzati fenntartású intézmény, vagy ellátási szerződés? Amint azt fentebb, a jogszabályi háttér bemutatásánál láthattuk, az önkormányzat saját alapítású és fenntartású szervezettel (közvetlen feladatellátás), vagy szerződéses úton (közvetett feladatellátás) is biztosíthatja a szociális és gyermekjóléti ellátásokat. Nem mindig könnyű azonban eldönteni, hogy melyik feladatellátási mód jelenti az optimális megoldást. A közvetlen és közvetett feladatellátás előnyeit és hátrányait az alábbi táblázatok mutatják be. 1 1 Forrás: Kassó Zsuzsanna (1999.): Feltételek az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéshez. Hogyan válhatnak képessé az önkormányzatok az együttműködésre? In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Budapest, Hálózat a Demokráciáért Program, pp. 137-139., saját átdolgozású táblázat 8
Előnyök A feladatellátás biztonsága KÖZVETLEN FELADATELLÁTÁS Hátrányok Nagy a belső tehetetlenség, rugalmatlan a gondolkodásmód, nehéz megújítani a tevékenységet. Folyamatosan rendelkezésre áll Munkaköri leírásokkal, belső szabályzatokkal biztosítható a feladatellátás minősége Az önkormányzat közvetlen utasítási joga a feladatellátás érdekében Sok a törvényi kötöttség, sok mindenhez testületi döntés kell. Ha nincs, vagy nem elég a pontos belső szabályozás, a gyakorlatban nem kérhető számon a feladat-teljesítés. A feladat-ellátás szervezeti részérdek kialakulásához vezethet, túlságosan hivatalszerű a működés. Közvetlen és folyamatos lehetőség a teljesítmények mennyiségi és minőségi alakítására A vezetők feletti munkáltatói jog gyakorlásából származó előnyök: (kinevezés, bérmegállapítás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi felelősség, stb.) közvetlen erős befolyásolási lehetőség. A foglalkoztatottak relatív biztos egzisztenciája A korábbi tapasztalatok rendelkezésre állnak, általában jól bejáratott tevékenység, nem nulláról kell indítani. Maguk az intézmények, szolgáltatást nyújtó struktúrák is rendelkezésre állnak. A költségvetés megállapításának folyamatával elvileg minden évben felülvizsgálható az ellátás. Könnyebb ellenőrizni a szervezetet. A foglalkoztatottak rendszerint nincsenek jól megfizetve. Piaci érzékenység (a szolgáltatást igénybevevők igényfelmérésének) hiánya, a lakossági kapcsolattartás kevésbé fejlett, nem fogyasztó centrikus. Nem tud gyorsan reagálni a változásokra. A költséghatékony gazdálkodást nehezebb megvalósítani. A szolgáltatás biztonsága miatt nagyobb költségekkel látható el a feladat, esetleg túlzott a kapacitás. Finanszírozhatatlanság esetén nem a feladatot törlik, csökkentik, hanem az előirányzatok egységes, %-os csökkentésével kerülnek egyensúlyba a bevételek és kiadások. Ezzel a módszerrel egy idő után a feladat-ellátás ellehetetlenül. Csak az önkormányzati költségvetés a feladatellátás fedezete, nehezebb külső forrásokat találni. 9
KÖZVETETT FELADATELLÁTÁS Előnyök A feladat-ellátásból fakadó közvetlen gondok nem az önkormányzatot terhelik. Rugalmas reagálás a változásokra Könnyebb az igényekhez igazítani a feladatellátást. Szakszerűbb lehet a szolgáltatás megszervezése. Adott pénzügyi kereten belül a szolgáltatás színvonala és minősége magasabb lehet. A foglalkoztatottak esetleg jobban megfizethetők. Adott szerződésen keretein belül jobban szabályozható, ellenőrizhető A szolgáltatás eredménye és a teljesítés finanszírozása jobban összekapcsolható. Könnyebben juthat a szervezet és az önkormányzat is külső forrásokhoz, adókedvezmények is forráslehetőséget biztosítanak Fogyasztói érdekek jobban érvényesíthetők Hátrányok A szolgáltatás léte bizonytalanabb. Nehezen kontrollálható a feladat-ellátás szakmai és gazdasági minősége, előfordulhat a szakszerűség hiánya. A vállalkozások jelenlegi helyzete miatt gyakori lehet a csőd. Megszűnés esetén azonnali hatállyal megszűnik a feladat-ellátás, az önkormányzatnak kell újraindítania. A feladat-ellátás teljesítése szerződésen alapul, ezért nagyon jó szerződés kell, ami pontosan meghatározza: minőségi követelményeket, a teljesítés időbeli feltételeit, az ellenőrzési feltételeket, mi történik szerződésszegés esetén, egyéb garanciákat. Az ellenőrizhetőség csak a rögzített szerződési feltételekig terjed. Nehéz a garanciákat érvényesíteni. Változatosabb feladat-ellátást biztosít Speciális szaktudást igénylő szükségletek könnyebben kielégíthetők 10
A közvetlen, illetve közvetett feladatellátási módok előnyeit, hátrányait mérlegelve nem lehet általános érvényű megállapításokat tenni arra vonatkozóan, hogy bizonyos szolgáltatásokat milyen módon érdemes ellátni. Nem hagyhatók figyelmen kívül a már hosszú évek alatt bejáratott, jól működő önkormányzati intézmények, az ellátási hagyományok sem. Ezeket nem lehet csak azért felszámolni, mert esetleg egy szerződéses formával gazdaságosabban teljesíthető a kötelező feladat. A gyakorlatban már többször beigazolódott, hogy egy szerződés váratlan megszűnésekor a feladatok azonnali ellátása leggyorsabban akkor kivitelezhető, ha van egy működő önkormányzati fenntartású intézmény, melyre a feladat telepíthető. Új feladatok megjelenésekor ugyanakkor elképzelhető, hogy saját intézménnyel is hatékonyan biztosítható lenne a szolgáltatás, ha lenne ilyen intézmény. A feltételek megteremtésére gyakran nincs elég idő, és/vagy pénz. Ilyenkor nagy segítséget jelent, ha van olyan egyházi, vagy civil szervezet, amelyik vállalja a feltételek biztosítását és a szolgáltatás folyamatos nyújtását. Ily módon egy vegyes ellátási rendszer jöhet létre, ahogyan az városunkban is működik : a szociális és gyermekjóléti ellátások feladatai önkormányzati fenntartású intézmények és ellátási szerződést kötött civil szervezetek között oszlanak meg. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakul az ellátási szerződések rendszere Debrecenben. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött ellátási szerződések 1. Előzmények A rendszerváltást követően megszületett és hatályba lépett jogszabályok olyan feladatokat, hatásköröket határoztak meg az önkormányzatok számára, melyek ellátására az önkormányzatok nagy része egyáltalán nem volt felkészülve, sem az infrastruktúrát, szervezeti hátteret, sem a finanszírozást tekintve. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelező feladataként határozta meg a szociális alapellátásról való gondoskodást. 1993-ban lépett hatályba az Szt., amely ekkor még a személyes gondoskodást nyújtó ellátások között szerepeltette a gyermekjóléti ellátásokat is (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek 11
átmeneti otthona). A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat szétválasztása a Gyvt. megalkotásával valósult meg 1997-ben és ekkora az ellátások széleskörű, differenciált rendszere jött létre, legalábbis jogszabályi szinten. Az önkormányzatok a sokasodó feladatokkal egyre kevésbé tudtak megbirkózni, így a lakossági szükségletek kielégítését civil szerveződések vállalták fel kezdetben jórészt saját forrásaik bevonásával. A civil szervezetek folyamatos, stabil működésének gátja volt azonban a források szűkössége, bizonytalansága. Ezt, valamint hiánypótló tevékenységüket felismerve döntött úgy a város önkormányzata, hogy vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt a szociális területen működő civil szervezeteknek. A támogatáshoz a szervezetek együttműködési megállapodás, vagy támogatási megállapodás keretében juthattak hozzá. Az Szt. már hatálybalépésekor rendelkezett arról, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a helyi önkormányzat ellátási szerződés útján is biztosíthatja. Az első ellátási szerződést 1996-ban a 298/1996. (XII. 16.) Kh. számú határozat alapján öt évre kötötte az Önkormányzat az Egy Ház Alapítvánnyal, mely a Városi Szociális Szolgálatból kivált hajléktalan-ellátórendszer működtetését vállalta. 1998-ban hét nonprofit szervezettel kötött újabb ellátási szerződéseket Önkormányzatunk szociális és gyermekjóléti ellátások biztosítására szintén öt év időtartamra, 1999. január 1. napjától 2003. december 31. napjáig (174/1998. (VI.8.) Kh.). A szervezetek által ellátott feladatokról és az önkormányzati támogatás mértékéről az ellátási szerződésekben a felek az alábbiak szerint rendelkeztek. 12
Szervezet Kortárs Segítő Szolgálat Egyesület Ellátott feladat a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) speciális gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Szociális Bizottság által meghatározott célcsoportok számára Önkormányzati támogatás (eft) 4.800 Forrás Lelki Segítők Egyesülete HÉRA Családsegítő Szolgálat Józsai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat "Segítsd, Óvd Fogyatékos Társadat" Alapítvány a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) speciális gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Szociális Bizottság által meghatározott célcsoportok számára a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) családi napközi d.) házi gyermekfelügyelet a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) házi gyermekfelügyelet 4.800 2.200 2.200 a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás 1.700 Egy Ház Alapítvány Szegényeket Támogató Alapítvány a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) házi gyermekfelügyelet d.).családok átmeneti otthona e.) utógondozói ellátás 2.900 2.400 A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a szervezetek területi felosztás alapján látták el. A pénzügyi támogatás mellett az Önkormányzat térítésmentes, vagy kedvezményes bérleti díjú ingatlanok biztosításával is segítette a szervezetek feladatellátását. 13
A Közgyűlés a 222/1998. (IX. 7.) Kh. számú határozatával támogatta az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek Phare pályázaton való részvételét, ezenkívül vállalta, hogy nyertes Phare pályázat esetén ellátási szerződét köt a Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona működtetésére, továbbá a Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesületével külterületi családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátására falugondnokok bevonásával, valamint módszertani feladatok ellátására. Az új ellátási szerződések megkötésére még abban az évben sor került a 304/1998. (XII. 21.) Kh. számú határozat alapján. A Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesülete családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait vállalta, melyhez az Önkormányzat 4.040.-eFt támogatást biztosított; a Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona fogyatékosok nappali intézménye működtetésére vállalt kötelezettséget az Önkormányzat 1.000.-eFt-os támogatásával. A szervezetek önkormányzati ellenőrzése során feltárt hiányosságok és együttműködési nehézségek miatt 2000-ben két szervezettel szűnt meg közös megegyezéssel az ellátási szerződés. 2001-ben a hajléktalan-ellátórendszer működtetésére az Egy Ház Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés lejárt, így a feladat további biztosítása érdekében a Közgyűlés pályázat kiírásáról döntött. A pályázat elbírálása eredményeképpen 2002. január 1. napjától határozatlan időtartamra a REFOMIX Rehabilitációs Foglalkoztatási Szociális és Szolgáltató Közhasznú Társasággal jött létre ellátási szerződés (260/2001. (XII. 20.) Kh.). 2003-ban az 1998-ban kötött ellátási szerződések lejártára tekintettel a Közgyűlés áttekintette az ellátórendszer működését és racionalizálási szándékkal átszervezte az önkormányzati intézményeket, továbbá új ellátási szerződések megkötéséről döntött. A gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyabb, magasabb színvonalon történő ellátását önkormányzati fenntartású intézményi keretek között látta megnyugtatónak a Közgyűlés, nem elhanyagolva azt a 14
szempontot sem, hogy a gyámhatósági munkához szorosan kapcsolódó tevékenységet is végző gyermekjóléti szolgálatok fölött szorosabb szakmai kontrollt lehet gyakorolni, mint egy szerződéses kapcsolatban. 2004. január 1. napjától az önkormányzati fenntartású intézmények mellett két civil és egy egyházi szervezet ellátási szerződés keretében biztosította a kötelező önkormányzati feladatok ellátását (232/2003. (XII. 4.) Kh.). Az ellátási szerződéssel vállalt feladatokat és a szerződéskötéskor biztosított önkormányzati támogatás mértékét az alábbi táblázat tartalmazza. Szervezet Ellátott feladat Önkormányzati támogatás (eft) Héra Egyesület családsegítés 8.500 Forrás Lelki Segítők Egyesülete családsegítés 17.000 Nagytemplomi Református Egyházközség fogyatékosok nappali intézménye 4.000 Az ágazati törvények módosításai egyre több új feladatot határoztak meg az önkormányzatok számára, melyek ellátásához az állami normatív hozzájárulások nem biztosítottak elegendő fedezetet, ezért az ellátási szerződések kedvező tapasztalatai alapján a meglévő szerződések kiegészítése mellett újak megkötésére is sor került. 2007-től a Forrás Lelki Segítők Egyesülete a családsegítés mellett már a pszichiátriai és a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek nappali ellátását és a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátását is átvállalta Önkormányzatunktól. Az új feladatokhoz az Egyesület nem kért többlettámogatást, azokat az állami normatív hozzájárulásból és egyéb forrásokból finanszírozta. 15
Új ellátási szerződések kötéséről is döntött a Közgyűlés: a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület szintén pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását vállalta, valamint a támogató szolgáltatást biztosította; az Aranykor a XXI. Században Egyesület a támogató szolgáltatást látta el határozatlan időtartamra kötött ellátási szerződés keretei között. A feladat ellátásához egyik szervezet sem kért pénzügyi hozzájárulást az Önkormányzattól. Az Aranykor a XXI. Században Egyesülettel kötött szerződést a felek 2008-ban közös megegyezéssel megszüntették, de a szervezet a támogató szolgáltatást a városban tovább működtette a Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés értelmében (150/2008. (VI. 26.) Öh.) 2. A jelenlegi helyzet Napjainkra egy jól működő, elsősorban a kötelező önkormányzati feladatokra koncentráló ellátórendszer alakult ki a városban, amelyben az egyházi és civil fenntartású szolgáltatók is megtalálták a helyüket. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg néhány olyan szolgáltatás is biztosított szerződés alapján, melyek ellátására nem kötelezett önkormányzatunk. A Mötv. 10. (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött ellátási szerződéseket a Közgyűlés legutóbb az 57/2014. (III. 27.) határozatával módosította. A 2014-ben ellátási szerződéssel rendelkező szervezetek által ellátott feladatokat és önkormányzati támogatásuk mértékét az alábbi táblázat foglalja össze. 16
Szervezet kötelező Önkormányzati feladat önként vállalt Támogatás (eft) ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona hajléktalan személyek ellátása: utcai szociális munka nappali ellátás éjjeli menedékhely hajléktalanok átmeneti szállása családok átmeneti otthona fogyatékosok nappali ellátása 5.400 4.050 Héra Egyesület családsegítés 8.550 Forrás Lelki Segítők Egyesülete családsegítés szenvedélybetegek nappali ellátása szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása 18.000 Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása támogató szolgáltatás 0 A támogatás mértékéről a felek évente a költségvetés elfogadása előtt egyeztetnek, a támogatás utalása havonta 1/12 összegben történik. A támogatás felhasználásáról és a szakmai munkáról a szervezeteknek évente be kell számolniuk a Közgyűlésnek, mely a 17
tárgyévet követő március 31-ig tárgyalja meg a beszámolókat. Ezenkívül az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Osztályán keresztül is ellenőrzi a támogatás felhasználását. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2013. együttes polgármesteri és jegyzői utasításban az Intézményfelügyeleti Osztály feladatai között szerepel az önkormányzat és a szociális, valamint a gyermekjóléti területen működő civil szervezetek között létrejövő ellátási szerződések előkészítése és közreműködés azok végrehajtásában, valamint ellenőrzésében. Ezen túl az ellátási szerződések az alábbiakat rögzítik: A felek vállalják, hogy az együttműködés zavartalan biztosítása érdekében szükség szerint egyeztetnek, ahol az Önkormányzatot szakmai kérdésekben az Egészségügyi és Szociális Bizottság képviseli, az operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti Osztálya jár el. A szervezetek beszámolói és az ellenőrzések eredménye alapján megállapítható, hogy valamennyi támogatásban részesülő szervezet a támogatás teljes összegét a kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordította. A Forrás Lelki Segítők Egyesülete elszámolását külön is megvizsgáltuk, tekintettel arra, hogy nem kötelező önkormányzati feladat végzése is szerepel az ellátási szerződésében. A szervezet mint az a fenti táblázatban látható 18.000.000-, Ft összegű támogatásban részesült, ezzel szemben az ellátási szerződésben vállalt kötelező önkormányzati feladatok finanszírozására 24.168.039-, Ft-ot fordított. A családsegítő szolgálat személyi jellegű kiadásai 16.447.210-, Ft, a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye bérköltségei 2.868.815-, Ft fedezetet igényeltek, a dologi kiadások 4.852.014-, Ft-ot tettek ki. A költségek és a támogatás összege közötti különbséget 6.168.039-, Ft-ot a szervezet más forrásokból finanszírozta. 18
3. Az ellátási szerződések felülvizsgálata A felülvizsgálat célja annak eldöntése, hogy 1. az ellátási szerződések mennyiben alkalmasak az önkormányzat kötelező feladatait képező szociális és gyermekjóléti ellátások hatékony, színvonalas biztosítására, az önként vállalt feladatok nem veszélyeztetik-e a kötelező feladatok ellátást, illetve nem terhelik-e feleslegesen a város költségvetését, valamint 2. a feladatoknak az önkormányzati intézmények és civil szervezetek közötti átrendezésével javítható-e az ellátások hatékonysága, növelhető-e a rendelkezésre álló források felhasználásának gazdaságossága, továbbá 3. vannak-e olyan feladatok, amelyek a hatékonyság és célszerűség szempontjából kiszervezésre érdemesek. Ad 1.: A szervezetek éves beszámolói alapján kijelenthető, hogy jó szakmai tartalommal, színvonalas szolgáltatásnyújtással valósítják meg az önkormányzati feladatellátást, gazdagítva, színesítve az ellátórendszert. Az ellenőrzések tapasztalatai is évről-évre kedvezőek, a szervezetek az ellátási szerződésben vállalt előírásoknak eleget tettek, a feladatok ellátásához érvényes működési engedéllyel rendelkeztek. A működésre kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használták fel. Az ellenőrzések azt is megállapították, hogy az önkormányzati támogatás mellett a szervezetek pályázatok, állami normatíva, adományok révén egyéb forrásokat is bevonnak a szolgáltatások finanszírozásába. Az ellátási szerződések révén kialakult jó szakmai kapcsolat arra is lehetőséget ad, hogy a szervezetek eseti jelleggel is bekapcsolódjanak az önkormányzat szociális feladatellátásába. Így részt vesznek adományok szétosztásában, pályázatok megvalósításában, rendezvények megtartásában. 19
Az Szt. 58/B. (2) bekezdése szerint a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. Az Szt. fogalommeghatározása értelmében a Héra Egyesület, valamint a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület szociális szolgáltatót és nem szociális intézményt tart fenn, így a törvény erejénél fogva nem tagjai a szociálpolitikai kerekasztalnak és a helyi rendeletünk sem nevesíti őket a tagok között. Az ellátási szerződésük révén ugyanakkor a város szociális ellátórendszerében meghatározó szerepet játszanak, fontos partnerei az önkormányzatnak, ezért megfontolandó, hogy a helyi rendelet szociálpolitikai kerekasztal tagjait meghatározó rendelkezései kiegészüljenek e két szervezettel is. Mint az előző fejezetben látható volt, az ellátási szerződések két szervezet esetében önként vállalt önkormányzati feladatokra is kiterjednek. Ennek az a magyarázata, hogy a támogató szolgáltatást és a közösségi ellátásokat (beleértve az alacsonyküszöbű ellátásokat is) 2005. január 1. és 2008. december 31. között kötelező önkormányzati feladatként határozta meg az Szt. Mivel az ellátások iránt fokozott igény mutatkozik és önkormányzatunknak nem jelent többletköltséget, hiszen a szervezetek nem igényeltek támogatást ezen szolgáltatásokhoz, érdemes önként vállalt feladatként a továbbiakban is ellátási szerződés keretében gondoskodni a közösségi ellátásokról és a támogató szolgáltatásról, összhangban a szolgáltatástervezési koncepcióban foglaltakkal. Ad 2.: Szükséges annak megvizsgálása is, hogy a jelenleg ellátási szerződés keretében ellátott feladatok egy részét nem lenne-e célszerű az intézményeinkhez telepíteni. Itt 20