3. A KÜLSÔKÔBÁNYAI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA Külsôkôbánya története és fôbb társadalmi-gazdasági jellemzôi Az 1872-ig önálló Kôbánya település elnevezésében meghatározó szerepet játszott ásványkincse, a mészkô. Elsô okleveles említése 1244-ben: Kewer (Kôér). Eszerint Kôér földjét IV. Béla 1241 elôtt adta a pesti polgároknak, de mivel errôl szóló privilégiumuk elveszett, 1244-ben újból nekik adta [ ] hogy ne maradjon mûveletlenül. 1 1265-ben Keer, 1388-ban a Nyulak szigete apácáinak tulajdonaként Kewerfelde alakban fordul elô. A XVII. századtól intenzív kitermelés folyt a Pest városától távol esô bányákban. Ebben az idôszakban már a Kôbánya nevet viseli. 2 A budai pasa külön engedélyével az itt bányászott kôbôl épült az 1600-as években a kecskeméti református templom, majd a Tudományos Akadémia palotája, az Egyetemi Könyvtár és a Lánchíd pilléreinek felsô része. 1890-ben rendeletileg leállították a veszélyessé vált kôbányászatot. A XIX. század legelején a felgyorsuló építkezések egyre növekvô építôanyag-igényének kielégítése céljából, a téglakészítésre kiválóan alkalmas agyagra alapozva, létrejött a terület elsô téglagyára, a Drasche-téglagyár, amelyet 1868-ban a Kôszénbánya és Téglagyár Társulat vett át. A XVIII. században Kôbányán felvirágzott, és az 1895-ös sertésvészig prosperált a sertéstenyésztés és a sertéskereskedelem. A legnagyobb sertéstelepek a mai kôbányai vasútvonal mentén, a Kápolna utca és a Vaspálya utca környékén voltak. A bányászaton kívül szôlôtermesztés is folyt a környéken. A régi Kôbányát a pestiek mint kellemes kirándulóhelyet és helyi borvidéket tartották számon. Az Ó-hegy tetején áll az egykori borászat talán utolsó emléke, a csôsztorony. Az 1850-es évektôl parcellázott területen présházak, nyaralók, szállodák, vendéglátóhelyek épültek. A XIX. század közepén az itteni vízre és az elhagyott kôbánya hûs tárnarendszerére alapozva meghonosodott Kôbányán a sörgyártás. 3 Ekkor kezdte meg mûködését a Kôbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle sörfôzô. A Rákos-patak és a Kerepesi út találkozásánál állt hajdan Széchenyi István malma. 1932-ben a Kada utca környékén mûködött többek között az 1906-ban alapított Richter Gedeon patikagyár, a Kerámia-Téglagyár, a Toll Gyár, a futballpálya (Gyömrôi út) és a Rendôrség. A települést 1869-ben még csak 4353-an lakták. Buda és Pest 1873-ban történt egyesítésével Kôbánya, a fôváros X. kerülete lett. Az iparosodás nyomán erôteljesen növekedett a lakosság, amely 1910-re már elérte az 51 034 fôt. 4 A lakosok nagy részét az újonnan alapított gyárak munkásai adták. Ekkor alakultak ki azok a nyomortanyák és bádogvárosok, amelyek egészen az 1960-as évekig meghatározták a munkáskerület arculatát. Ezek egyike volt, az 1930-as években létrejött Abesszínia nyomortelep, ahol a kilakoltatott, fedél nélkül maradt emberek telepedtek meg maguk építette sátraikban, viskóikban. A növekedés gyors üteme eredményeként egész Budapesten a X. kerület- 1 GYÖRFFY Tört. Földr. IV. 529. o. 2 KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest 1983. 356. o. 3 BL II. 1424. o. 4 BL II. 1424. o.
3. A KÜLSÔKÔBÁNYAI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 715 ben volt a legrosszabb az iskolai helyzet. A kerület három iskolájába a tanköteleseknek mindössze 56%-át íratták be. 1932-ben megépült a Horthy Miklós Közkórház, amely 1945 után a Bajcsy-Zsilinszky Kórház nevet kapta. A lelkészség A X. kerület katolikus egyházszervezetére is hatással volt a gyorsan gyarapodó népesség és annak iskolázottsági, foglalkozásbeli összetétele. A Szent László plébánia területébôl több, késôbb önálló plébániává emelkedett lelkészség vált ki. Külsôkôbányán, Sziklai Rezsô hitoktató, már az elsô világháború elôtt megkezdte a szülôk bevonását a vasárnapi szentmiséket látogatók körébe. 5 1920-tól a Kada utcai iskola tornatermében tartottak több-kevesebb rendszerességgel istentiszteleteket. Szisztematikus pasztorálásról azonban csak 1924 márciusától beszélhetünk. Ekkor, a nagy kiterjedésû Kôbányai Szent László Plébánia területén, Valkony Ferenc hitoktató hozzálátott a Kisegítô Kápolna Egyesület szervezéséhez. Az 1924 1930 6 között mûködô egyesület 1924. június 22-én tartotta alakuló ülését az elemi iskola épületének tornatermében. 7 A Kisegítô Kápolna Egyesület vezetôsége és teljes tagsága 1925. február 1-jén kelt levélben azt kérte Csernoch János hercegprímástól, hogy az idôközben a Kôbányai Szent László Plébániára segédlelkészi beosztásba kinevezett Valkony Ferencet hitoktatóként helyezze vissza a Kada utcába. A hercegprímás méltányolta a hívek kérését, és Valkony Ferencet visszahelyezte korábbi beosztásába. 8 Az elsô szentmisét 1925. december 13-án tartották a Sorg Antal építész tervei alapján kialakított kápolnában. 9 Ez alkalommal került sor a kápolna, Breyer István prelátus kanonok által történô megáldására. 10 Csernoch János 1926. január 1-jei hatállyal Valkony Ferencet nevezte ki a Kada utcai Kisegítô Kápolna lelkészévé. Állandó lakhelyet az iskolában biztosítottak számára. 11 A Kisegítô Kápolna Egyesület közgyûlése 1928. október 14-én tartott ülésén szorgalmazta az egyházközség megalakítását. 12 Errôl levélben számolt be Mészáros János érseki általános helynöknek, aki a következô támogató sorokkal továbbítja a levelet Serédi Jusztinián hercegprímásnak: Tényleg indokoltnak tartom, hogy ezen a területen új egyházközség alakuljon, úgy, mint a törökôri és soroksári úti helyi lelkészségek területein már meg is alakult. Bizonyos az, hogy ezeknek a helyi lelkészségeknek területein nemsokára annyira fog fejlôdni a helyzet, hogy plébániává való alakulás szükséges lesz. 13 Ezért, méltóztassék megengedni, hogy a Kada utcai helyi lelkészség területén,»külsô-kôbányai«egyházközség néven új egyházközségi szervezet alakulhasson és, hogy ennek érdekében a szükséges egyházhatósági intézkedéseket megtehessem. 14 A bíboros tehát: a felhozott indokok alapján megengedem, hogy a külsô 15 HAUSER 244. o. 16 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus. 17 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 9. 416/1925. a Kisegítô Kápolna Egyesület Kada u. körzetének katholikus hívei Valkony Ferenc visszahelyezését kérik. 18 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 9. 416/1925. 19 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus. 10 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 9. 4191/1925. XII. 18. 11 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 9. 4191/1925. XII. 18. 12 HAUSER 244. o. 13 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 3692/1928. 14 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 3692/1928.
716 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET kôbányai területnek hívei, akik a Kada utcai helyi lelkészséghez tartoznak, a Kada utcai helyi lelkészség területén»külsô Kôbányai«egyházközségi szervezetté alakulhassanak. 15 Ezt 1929. december 16-án tartották meg. 16 1929 januárjában Serédi Jusztinián hercegprímás véglegesen jóváhagyta az egyházközség megalakítását. 1929. február 3-án tartotta meg az egyházközség elsô rendes ülését. 17 A lelkészség 1929-ben jött létre. A lelkészség az Üllôi út Száva u. Barabás u. Apaffy u. Sörgyár út Újhegyi u. Harmat u. Budapest határa mentén az Üllôi útig terjedô részét foglalta magában. A hívek száma 7850 fô, adófizetô 3400 fô volt. Anyakönyveket 1929-tôl vezetnek, az addigiakat a Kôbányai Szent László Plébánián ôrzik. Párhuzamosan mûködött az egyházközség is. Az egyházközség tanácsának elnökévé Valkony Ferencet, világi elnökévé Dörfer Alajos törvényhatósági bizottsági tagot választották. Legfôbb célként a munkásifjúság, a munkások megnyerését, vallásos mozgalmak felkarolását, templom, kultúrház, katolikus óvoda építését, a szaléziánusok letelepítését jelölték meg. 18 Valkony Ferenc Mészáros János budapesti érseki helynöktôl e sorokkal kért egy hitoktatót: Csupa szegény nép lakik itt. Intelligens, jobb módú vagy nevelésû bent, a városban lakik, vagy pedig nem katholikus. Így magamban állok itt, erôtlenül, szemben szervezett, agilis és miden eszközt felhasználó demokratákkal szemben. 19 A lelkészségen ekkor Karitász Egyesület, Oltáregylet, Leánykör, Szívgárda mûködött, mûkedvelô elôadásokat is tartottak. Hetenként, hétfôn és csütörtökön elôadások voltak a Legényegyletben, keddenként a Leánykörben. Szerdán és pénteken a lelkész vezette az énekkari próbákat. Ezenkívül részt vett a Remény Dalkör, a Kôbányai Testgyakorlók Köre Sportegylet, a Keresztény Párt helyi és ifjúsági csoportjának munkájában. 20 Katolikus Legényegylet, Katolikus Népszövetség, 21 Credo, EMSZO, KIOE. 22 Vasárnap 8 és 9 órakor szentmise, prédikációval, minden hó utolsó vasárnap szentségimádás, délután és este külön konferencia volt a nôk és a férfiak számára. Gyakran hívott szónokokat, tartott missziókat, lelkigyakorlatokat. Szent József-napokon, május és október hónapokban minden este prédikált. 23 A lelkészség által kiadott újság: Körzeti Híradó, Egyházközségi Híradó, 24 Budapesti Római Katolikus Egyházközségek Tudósítója. Valkony kérte, hogy a Kada utcai elemibe hitoktatóul küldjenek egy papot: aki itt lakna. Innen mindenki menekül. Azért e tekintetben legmegfelelôbbnek tartom az itt született, itt lakó Kajnár Ferencet, aki jelenleg érsekvadkerti káplán. 25 Valkony, támogatást kapott Molnár Lászlótól, a Szent Anna plébánia plébánosától is, aki dicsérôleg szólt róluk: Tavaly egy egész héten át tartottam missiokat a Kada utcai kápolnában. Nagyon megszerettem azt a helyet [ ] óriási küzdelmet kell folytatniuk a szocialisták ellen. 26 15 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 3692/1928. 16 PL Canonica Visitatio. Lib. 1084. 1933. 51. Külsôkôbányai Szent Család Helyi Lelkészség. 17 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus 140/1929. 18 HAUSER 245. o. 19 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 651/1932. 20 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 0651/1932. Valkony Ferenc lelkész levele Mészáros prelátus kanonoknak. 21 PL Canonica Visitatio. Lib. 1084. 1933. 51. Külsôkôbányai Szent Család Helyi Lelkészség. 22 Schem. 1947. 23 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 651/1932. 24 Viczián János: Katolikus sajtó. http://www.kiss.szalez.ofm.hu/pdf/pdf/katolikus_sajto_dr_viczian_janos.pdf 25 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 651/1932. 26 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 651/1932.
3. A KÜLSÔKÔBÁNYAI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 717 Este 10 11 órakor mindig találkozott a szocialisták nagy csoportjával, akik ugyanakkor fejezték be gyûléseiket. Mint írta százával és százával voltak, köztük nagyon sok volt a gyerek is [ ] Nagyon szép számban voltak mindig, az utolsó napokban már ott kellett éjszakáznom, mert annyi volt a gyónó. 800 lélek meg gyónt. 27 A hercegprímás teljesítette a kérést. Sôt Kajnár Ferenc 1933-tól átvette Valkonytól a Külsô-Kôbányai Szent Család Egyházközség tudósítójának szerkesztését. A plébániai rang elnyeréséért Az 1930-as évek végére, a 40-es évek elejére a Kôbányai Szent László Plébánia területébôl kivált: Törökôr, Tisztviselôtelep, Rákosfalva, a Kada utca. Egy idôben hatodikként önálló lelkészséggé kívánt válni a Horthy Miklós Közkórház kápolnája is. Valkony Ferenc 1937 novemberében Mészáros János budapesti érseki helynököt arra kérte, hogy támogassa a hercegprímásnál törekvésüket, amely szerint: Ôeminenciája [ ] hasonlóan a többi budapesti (késôbb alakult) lelkészségekhez, mint pl. Felsô Krisztina városi, Soroksári úti, tripoliszi, Szent Gellért (melyek már plébániák is) adja meg nekünk is jól megokadatolt kérésünkre a temetési és esketési jogot. 28 A küzdelmet Valkony Ferenc 1938-ban bekövetkezett halála után Pulai István folytatta. Ô, a plébániai rang biztosításán túl, a lelkészség nevének megváltoztatását is kérte, mivel a VI. kerület Bajza utcai plébánia már viseli a Szent Család nevet. Kérte továbbá azt is, hogy a XIX. századi szôlômûvelés hagyományaira emlékezve, Szent Vendel napját, mint társvédôszent ünnepét tarthassák meg. 29 Továbbá kérte a Szent László plébániához tartozó Rákoskeresztúri temetô feletti rendelkezés jogát. 30 Serédi Jusztinián idejében erre nem került sor. A fôváros 1941-ben meghirdetett lakásépítési programja közmûellátottsághoz kötötte az építkezést. Ennek hiánya miatt az nem érintette Külsôkôbányát. Pulai István lelkész az Esztergomi Fôegyházmegyéhez küldött levelében a következô helyzetelemzést adja: A lelkészség a fôvárosnak olyan területén van, amelyen a városfejlôdés belátható idôn belül nem indulhat meg. 31 A terület nagy részét tégla- és egyéb gyárak foglalják el. A lelkészség területén ekkor hét agyagbánya volt, melyek közül többnek az átmérôje elérte az 1 km-t. A mostoha adottságok miatt ezen a városrészen senki sem kívánt építkezni. Külsô-Kôbányán nincs sem villamos, sem egyéb közösségi közlekedés. A hatalmas lakatlan területeken nincs annyi lakos, amennyiért [ ] a villamos közlekedést érdemes volna megindítani. [ ] Pedig a lelkészség területe ideális lenne város-fejlesztési szempontból, mert a Gellért-heggyel egy magasságban fekszik a tenger színe felett. 32 Pulai István 1945-ben írta Serédi Jusztinián 1945. március 29-én bekövetkezett halála után e sorokat: Vigasztalhatatlan vagyok Ôeminenciája halála miatt most volna az országnak legnagyobb szüksége az ô csodálatos tevékenységére és tekintélyére. Elvette 27 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 651/1932. 28 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 12. 3765/1937. 29 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944. 30 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944., Továbbá Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 4816/1949. 31 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944. 32 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944., A mostoha lakáskörülményeken az 1976 1979 között épült Harmat utcai lakótelep változtatott.
718 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET tôlünk Ôt a jóisten. Hiába, mink magyarok mindig nagyon szegények vagyunk. Nem tudunk szomorú sorsunkból kiemelkedni. Ami kis erôt gyûjtünk, egyhamar elpusztul. Ha lett volna közlekedés, vagy gyalogosan el lehetett volna érni Esztergomot mindenféle orvosságot tudtam volna juttatni Ôeminenciájának. Fájdalom, mindenrôl lekéstem. Mély tisztelettel köszönti Pulai István lelkész. 33 A lelkészségnek a kegyura 1947-ben még a Székesfôváros. A kegyúri kérdésben nem hozott változást az akkor készülô új fôvárosi törvény sem. Az elôkészítô bizottságban, mint a Demokrata Néppárt törvényhatósági bizottsági tagja vett részt Varga László ügyvéd, aki konzultált Witz Béla érseki helynökkel. A törvény-elôkészítô bizottság által benyújtott javaslatát elfogadták. Ennek megfelelôen a kegyúri jogok az elôzô törvényben foglaltak szerint kerültek bele a törvényjavaslatba. 34 A háború befejezését követôen Pulai jelezte, hogy eljárt a Székesfôvárosnál mint kegyúrnál, ahol kijelentették, hogy amennyiben az Egyházi Hatóság ilyen irányú elôterjesztéssel él [ ] a fôváros a maga részérôl elkövet mindent, hogy a Kada utcai lelkészség plébániává emelkedhessen. 35 Pulai ezt ismétli meg 1947. december 6-án, miszerint kegyeskedjék a Bp. X. Kada utcai Szent Család helyi lelkészséget teljes plébániai jogkörrel felruházni Mindazok a helyi lelkészségek, amelyek az ostrom után alakultak, teljes plébániai jogkört nyertek el mindjárt a megalakulásánál A Bp. X. Kada-utcai helyi lelkészség még 1928-ban, tehát már majdnem 20 esztendeje alakult. Fennállásának ideje is, de meg az egyforma mértékkel való mérés igazsága is megokolja, hogy a Bp. X. Kada-utcai helyi lelkészség plébánia jogkörû lelkészséggé alakíttassék. 36 Mindszenty József válasza: október 1-i hatállyal [ ] teljes plébániai jogkörrel ruházom fel a Kada utcai lelkészséget. Legalább ezt akarom nyújtani Ftdô.-ségednek addig is, amíg a végleges megoldáshoz eljutunk. 37 A megvalósulásig azonban majdnem ötven esztendônek kellett eltelnie. A lelkészséget végül 1996. december 1-jével emelte plébániai rangra Paskai László bíboros, prímás. 38 2007-ben a plébánia területe a következô: Száva u. Barabás u. Kôér u. Óhegy u. Szlavi u. Hangár u. Harmat u. Ferihegyi repülôtérre vezetô út Kôbánya-Kispest vasútvonal pályájáig a Vaspálya úttal együtt. 39 A plébánia kiemelkedô eseménysorozata volt 2010 advent elsô vasárnapjától 2011. vízkereszt napjáig terjedô idôszakban szervezett programsorozat, amelynek keretében november 28-án, advent elsô vasárnapján szentmisét celebrált Erdô Péter bíboros, prímás Újhegyen, a Széchenyi István Általános Iskola aulájában (1108 Újhegyi sétány 1 3.). A prédikáció fontos gondolata: Nem sokat számít, valaki hívô-e vagy sem: sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen. A bíboros miséje erôt, energiát, hitet adott a kôbányai lakosoknak, hogy újult erôvel nézzenek az új esztendô elé. 40 2011. január 8-án szombaton, a helyi tv sugározta a szentmisén készült videofelvételt. 41 33 PL Mindszenty József Egyházkormányzati iratok. 4816/1949. 34 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 1659/1947. 35 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944. 36 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 6932/1948. 37 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 6932/1948. 38 Circ. 1996. dec. 1. 47. o. 39 Schem. 2007. 365. o. 40 www.kobanya.hu 41 Újhegyi Hírmondó. TV 10. http://www.ujhegy.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=3441:tv10- erdo-peter-biboros-ujhegyen&itemid=137
3. A KÜLSÔKÔBÁNYAI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 719 A plébánia külsô területén, az Újhegyi lakótelepen, 2003-ig a Stúdium Hotelben, ez után a Széchenyi István Általános Iskola aulájában (korábban Piros Iskola, Újhegyi sétány 1 3.) tartanak szentmisét vasárnaponként. A templom A Székesfôváros 1925-ben járult hozzá ahhoz, hogy az általa fenntartott Kada utcai elemi iskolában kisegítô kápolnát alakítson ki az egyesület. Az egyházközség 1932-ben Pilon Vilmos és neje, született Trummer Mária 9800 pengô vételár ellenében áruba bocsátotta 573 négyszögöl területû telküket. 42 A vásárlás szándékáról Valkony Ferenc lelkész 1932. április 8-án kelt levelében tájékoztatta Mészáros János budapesti általános helynököt és Serédi Jusztinián hercegprímást. Egyben kérte, hogy az adásvételi szerzôdés egyházhatósági jóváhagyását. 43 Mészáros János helynök támogatta a szándékot. Véleménye szerint az egyházközség nehezen összegyûjtött kis pénzecskéjét szerencsésebben alig lehetne elhelyezni, mint ebbe a rendkívül olcsó és az egyházközség szempontjából értékes ingatlanba. A központi fekvésû telek alkalmas egy késôbb megépítésre kerülô templom, illetve kultúrház céljaira. 44 Az engedélyt megkapták és a telket megvásárolták. A templom terveit elôbb 1927-ben, majd más változatban, 1929- ben is elkészítette Petrovácz Gyula, a szegedi Fogadalmi-templom tervezôje. A templom építése mégsem kezdôdhetett el, mert az nem szerepelt a Székesfôváros terveiben. 45 Helyette a Bárány József Schröpfer János által tervezett Szent Család Otthona épült meg. 46 Az épület alapkövét 1933. október 15-én tette le Mészáros János helynök. A programok megvalósítása már 1934-re, mintegy 34 000 pengô költséggel megvalósult épület két pincét, egy utcai lakószobát, tekercselôhelyiséget, vetítôkamrát, egyesületi helyiséget, kultúrtermet, két öltözôt, konyhát, kamrát, három más helyiséget foglalt magában. 47 Az intézmény államosítására vonatkozóan a lelkészség hivatalos dokumentumot nem kapott. Ennek ellenére, 1949. június 12-ét követôen már nem hasz- 1. kép. Külsôkôbányai Szent Család-templom 42 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 1456/1932. 43 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 1456/1932. 44 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 1456/1932. 45 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus. 46 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus. 47 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus.
720 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET nálhatta azt. 48 A Petôfi Sándor nevét viselô kultúrház jelenlegi gazdája a Richter Gedeon Kôbányai Gyógyszergyár. A templomban Szlezák László harangöntômûhelyében készült harangot 1931-ben Szent Vendel tiszteletére szentelték fel, amelynek a súlya 75 kg. Valkony Ferenc 1937. november 21-én kelt levelében Mészáros János helynöktôl kérte, hogy támogassa a hercegprímásnál törekvésüket, mely szerint: Ôeminenciája [ ] templomépítésünk érdekében a délen lehasított (és Ferencvároshoz csatolt) rész helyett, csatolja egyházközségünkhöz a Maglódi útig tartó részt. Ez egy utcányi, de villamoshoz jutnánk. Tekintve, hogy népünk csupa szegény, így nincs senki hatalmas pártfogónk, aki nekünk is kieszközölhetné, ezt a kegyet, azért fordulunk mi Külsô-kôbányaiak teljes bizalommal és reménnyel Méltóságodhoz, hogy kegyeskedjék ügyünket Ôeminenciájánál felkarolni, hogy így kedvezô választ és elintézést nyerhessünk. 49 Valkony Ferenc 1938. április 24-én elhunyt. Munkáját utódja, Pulai István folytatta. A lelkészség ebben az évben a kápolna és lelkészlakás céljára megkapta az új épületbe költözött iskola teljes régi épületét. Ekkor került sor a kápolna liturgikus terének felújítására, a lelkészi iroda és lelkészlakás kialakítására az óvodai rész felhasználásával. A következô évben valósult meg az épület külsô tatarozása. Az egyházközség, Valkony Ferenc halálát követôen, az egyházi fôhatóságtól engedélyt kért és kapott arra, hogy emléktáblát helyezzen el a kápolnában. 50 A templom megépítéséért vívott küzdelmet Valkony Ferenc halálát követôen utódja Pulai István folytatta. 1944 októberében szerinte az új templomot a korabeli városszerkezetben, a Diósgyôri u. Hegyi u. keresztezôdésénél kívánják megépíteni. Ez azért lenne jó, mert: A lelkészség a fôvárosnak olyan területén van, amelyen a városfejlôdés belátható idôn belül nem indulhat meg. [ ] Kis létszám mellett a stóla is kicsike. Egy hónapra átlag hat temetés esik. Ami az esküvôket illeti, hónapok is elmúlnak esküvôk nélkül, mert a lelkészség hívei szívesebben esküdnek a szép kôbányai templomban, mint a Kada utcai egyszerû kis kápolnában. Ezek a nagyon szerény anyagi körülmények kellôleg megokolják a terület megnagyobbítására vonatkozó kérelmemet. 51 Budapest ostroma során ötven ablak tört be. 1951-ben kerül sor az önálló káplánlakás kialakítására. Az 1950-es évek közepén elszaporodtak a templomi betörések, szükségessé vált a biztosítókkal való szerzôdéskötés. 52 A telek és a kultúrház állami tulajdonba kerül. 1972 1976 között a kápolnában teljes belsô átalakítást és felújítást végeznek. A templomban 1962-ig harmónium és zongora, ettôl kezdve hatregiszteres, egymanuálos, barokk jellegû pneumatikus, 2002-tôl elektromos kontent, kétmanuálos orgona mûködik. 53 A lelkészlakás bérlemény. 48 Kôbányai Szent Család Plébánia Levéltára. Historia Domus. 49 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 12. 3765/1937. 50 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 12. 3765/1937. 51 PL PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 8561/1944. 52 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 1683/1955. 53 Bánóczky Elôd szíves közlése.
3. A KÜLSÔKÔBÁNYAI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 721 A liturgikus tér Elsô leírása 1933-ból olvasható. Eszerint a kápolna mérete: 23 6,5 m, 300 fô a befogadóképessége. A fôoltárán található Jézus, Mária, Szent Terézia, Szent Imre és Szent Antal szobra. A szentély al secco oltárképe Jézus Szíve, Szûz Mária és a Szentháromság. 54 A terület fentebb már említett szôlô- és borkultúrájára utaló, Szent Vendelt ábrázoló festmény a XIX. század közepe táján készült és Riezmayer Mihály adományaként került a Bakácskápolnából a Szent Család lelkészség tulajdonába. 55 A kép ma a sekrestyében található. 1938-ban helyezték el a bejárati ajtó mellett az alábbi szövegû emléktáblát: A Kadautcai helyi lelkészség elsô lelkészének, dr. Valkony Ferencnek hálás kegyelettel a lelkészség hívei dr. Valkony Ferenc született Budapesten, Kôbányán 1898. február 17-én Pappá szentelték Esztergomban 1923-ban A Külsô-Kôbányai helyi lelkészség szervezését megkezdte 1925-ben Meghalt 1938. április 24-én 40 éves korában. 56 A kápolna 1950-ben történt felújítása során kapta meg az 1948-ban államosított Ranolder Intézet kápolnájának oltárát. Ehhez készült még ebben az évben, Barth Ferenc festômûvész Szent Családot ábrázoló szárnyas oltárképe, valamint a Harsányi György szerszámlakatos, Harsányi Béla plébános édesapja által készített kovácsoltvas húsvéti gyertyatartója. 1972-ben, tardosi vörös márványból készült el a szembemisézô oltár, az ambo és a tabernákulum, amelynek ajtaján a 12 apostol neve, a kenyér és kehely, valamint az IHS felirat látható. Alkotója Dominek György papmûvész. A szentély kereszt korpuszát az Iertl vasöntôcsalád adományozta a kápolnának. 57 Ugyanebben az idôben készült a hajó keresztútja, és ekkor kapta meg a templom a Sörgyár utcai kápolna padjait. A korábbi 2. kép. Külsôkôbányai Szent Család-templom fôoltára a kereszttel (S. H. D.) 54 PL Canonica Visitatio. Lib. 1084. 1933. év 51. Külsôkôbányai Szent Család Helyi Lelkészség. 55 Bánóczky Elôd plébános szíves közlése. 56 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok Cat. 12. 1822/1939. 57 Bánóczky Elôd plébános szíves közlése.
722 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 3. kép. A keresztelôkápolnában Barth Ferenc Szent Család-triptichonja (S. H. D.) oltár a szárnyas oltárképpel együtt, a kórus elôtt, az oldalfalon kapott helyet. Az ily módon megújított kápolnát 1972. október 20-án szentelte fel Kisberk Imre esztergomi apostoli adminisztrátor. A felújítási munka folytatásaként készültek el 1973-ban Káldor Aurél szobrászmûvész Szent Józsefet, az Úr Jézust, a Szûzanyát, Szent Vendelt és Szent Antalt ábrázoló kerámia dombormûvei. A szentély elôtti oldalfalon kapott helyet a Szent Család plébánia 1999-ben készült zászlaja. 2011. január április között került sor a keresztelôkápolna kialakítására. E kápolna oltára lett a korábban a kórus elôtt, az oldalfalon látható oltár, a szárnyas oltárképpel, valamint a Bánóczky Elôd által tervezett keresztelôkút, a Szûzanyát ábrázoló korábbi oltárszobor és a Jézus-szobor. Archontológia 1926 1938 Valkony Ferenc dr. 1938 1950 Pulai István 1950 1972 Harsányi Béla dr. 1972 1981 Döme János dr. 1981 1997 Rabai Antal 1987 1994 Sávai Tibor 1994 2001 Molnár Béla József 58 2001 Kovács Gábor dr. 2001 2005 Fülöp Ákos 2005 2008 Ugróczky Gyula 59 2008 2009 Bánóczky Elôd 2009 Balogh Attila BÁRDOS ISTVÁN 58 Schem. 1997. 314. o. 59 Schem. 2007. 365. o.