LATVIEŠU ZIEMASSVĒTKU BURTNĪCA LETT KARÁCSONYI FÜZET ELTE BTK BUDAPEST ŐSZ / RUDENS 1.

LATVIEŠU ZIEMASSVĒTKU BURTNĪCA LETT KARÁCSONYI FÜZET ELTE BTK BUDAPEST 2016. ŐSZ / RUDENS 1. 0

Saturs Tartalom 1. Latviešu valoda universitātē / Lett nyelv az egyetemen... 2 2. Latviešu valodas mācīšanās / Lett nyelvi oktatás... 4 3. Latviešu valodas pasākumi / Lett nyelvi rendezvények... 5 4. Latviešu Ziemassvētku ticējumi un izdarības... 6 5. Lett karácsonyi hiedelmek és tevékenységek... 10 6. Dažāda atmaksa (latviešu tautas pasaka)... 14 7. Sokféle jutalom (lett népmese)... 18 8. Zvejnieks un lapsa (latviešu tautas pasaka)... 22 9. A halász és a róka (lett népmese)... 23 10. Ezītis (latviešu tautas pasaka)... 24 11. A kicsi sün (lett népmese)... 25 12. Dzejoļi / Versek... 26 13. Priecīgus Ziemassvētkus! / Kellemes karácsonyi ünnepeket!... 35 1

Latviešu valoda universitātē Lett nyelv az egyetemen Pasniedzēji / Oktatók: Dr. Laczházi Aranka Ričardas Petkevičius Burtnīcas sastādītāja / A füzet szerkesztője: Nagy Judit Barbara 2016 ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet 2

A kiadványt készítették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézetének LETT NYELVET tanuló hallgatói 2016/17-es őszi félévében Fehér Tamara Lukács Norbert Nagy Judit Barbara Pozsgai Brigitta 2008/09-es tanévben Nyári Barbara Szépe Csilla Továbbá: Dr. Laczházi Aranka Lőrincz Zoltán Tandori Dezső 3

Latviešu valodas mācīšanās Lett nyelvi oktatás 4

Latviešu valodas pasākumi Lett nyelvi rendezvények A balti népek ünnepe (2016.09.22) Lett irodalom az ELTE-n (2012. 03.01.) 5

Latviešu Ziemassvētku ticējumi un izdarības Latviešiem Ziemassvētki ir tradīcijām bagāti. Tāpēc arī ticējumu daudz un dažādi, tāpat kā izdarību. Latviešiem Ziemassvētki, tāpat kā Jāņi ir mīļākie svētki gadā. Tie parasti "atnāk pāri rudzu laukam" vai atbrauc "rakstītās kamanās". Svētki cieši sakņojas senajā zemkopības kultā un saistāmi ar noteiktu saules stāvokli. Ziemassvētkos jeb arī tā dēvētos Saulgriežos nakts ir visgarākā, bet diena visīsākā. Latvieši parasti Ziemassvētkus svinēja trīs dienas no 24. līdz 26. decembrim. Cilvēki līksmoja atbilstoši ieražām un rituāliem. Savukārt dainās Ziemassvētki ieguvuši epitetu "bagātie", jo tas zemniekiem bija pārticības laiks. 6

Raksturīgākie rituāli Pie raksturīgākajiem latvisko Ziemassvētku rituāliem atzīmējami divi bluķa velšana no mājas uz māju un masku gājieni. Diezgan lielā ozola bluķa abos galos iestiprināja resnas virves, kuras abos galos turēja puiši. Līdz ar bluķa vilcējiem aiz tā pārvietojās ļaužu pulks, skaļi uzvezdamies un ar nodomu taisot troksni. Šai nolūkā līdzi tika ņemti sitamie rīki. Žvadzoņu papildināja līksmi kliedzieni un sasaukšanās. Ticējums stāsta, ka tādējādi tika aizbiedēti ļaunie gari, jo uzskatīja, ka tie sevišķi sarosās ap Ziemassvētku laiku. Pēdējā mājā, kuru apmeklēja, bluķi ieritināja degošos salmos un sadedzināja. Bluķis simboliski atveidoja Saules gaitu. Tas velts līdz beidzot sadedzināts, simbolizējot jaunā Saules gada uzsākšanos. Maskotie gājieni ķekatās, budēļos no mājas uz māju ar klaigām, dejām un troksni, norisinājās, lai aizbiedētu ļaunos garus. 7

Ticējumi Latviešiem ticējumi, tāpat kā izdarības, ir saistīti ar dažādām dzīves sfērām, taču galvenokārt vērsti uz laika apstākļiem, labsajūtu un bagātību. * Ziemassvētku vakarā ātri jābeidz darbi, lai tie labi veiktos visu gadu. * Lai naudas nekad netrūktu, Ziemassvētkos nedrīkst visu naudu izdot. Bet, lai būtu daudz naudas, Ziemassvētku naktī jāēd zirņi. * Ziemassvētkos vajag deviņas reizes ēst, tad būs bagāts. * Ziemassvētku vakarā jātur maize, sāls un uguns uz galda, tad nākamais gads būs svētīgs. * Ziemassvētku vakarā jāuzliek uz grīdas gabaliņš gaļas, maizes, cita ēdamā, tad jālaiž istabā suns. Ko viņš pirmo ķers, tas tai gadā būs dārgāks. * Ziemassvētki bez sniega, būs vāja siena raža. Bet, ja biezs sniegs, tad būs biezi siena vāli. * Vējaini Ziemassvētki sola daudz koku augļu. * Ziemassvētku naktī jāiet basām kājām ābeles purināt tad nākamajā gadā gaidāma bagātīga ābolu raža. * Ja ap Ziemassvētkiem daudz sniega, tad ap Jāņiem būs ļoti karsts. * Ja līdz Ziemassvētkiem neaizsalst upes un ezeri, tad nākamā vasarā būs bagāts zivju loms. * Kādas ir 12 naktis pēc Ziemassvētkiem, tādi esot nākošie 12 mēneši. 8

* Zaļi Ziemassvētki dara baltas Lieldienas. Izdarības * Ziemassvētkos, kad dedzina eglīti, jāizvēlas katram sava svecīte; kam pirmajam svecīte nodzisīs, tas pirmais precēsies vai aizbrauks ceļojumā, vai vēl ko citu izdarīs kā norunā. * Ziemassvētkos vajag vilkt krustu uz visām durvīm, jo savādāk nāk velns iekšā. * Lai būtu daudz naudas, tad Ziemassvētku vakarā apkārt baznīcai jānes melns kaķis, savukārt, lai nesāpētu zobi, tad basām kājām trīs reizes jāapskrien apkārt mājai. * Zem traukiem uz galda jāsaliek maizi, gredzenu, naudu, spožu pogu, smiltis un ļauj katram pacelt savējo. Kas izvelk maizi būs pārticis, atslēgu būs saimnieks, gredzenu apprecēsies, naudu kļūs bagāts, poga paaugstinājums darbā, smiltis viss izjuks, kā būvēts uz smiltīm. * Ziemassvētku laikā notiek arī nākotnes zīlēšana un pareģošana nopietni un pa jokam. 9

Lett karácsonyi hiedelmek és tevékenységek A lettek karácsonya hagyományban gazdag. Ezért is van sok és különféle hiedelem, ugyanúgy, ahogy tevékenység. A lettek számára a karácsony ugyanúgy, ahogy a Szent Iván-éj, az év egyik kedves ünnepe. Ezek általában búzamezőn keresztül jönnek vagy díszes szánon érkeznek. Az ünnep mélyen a földművelés kultuszából ered, mely a Nap meghatározott helyzetétől függ. Karácsonykor vagy, ahogy szintén nevezik, napfordulókor az éj a leghosszabb, de a nap a legrövidebb. A lettek általában a karácsonyt három napon keresztül ünnepelték december 24-től 26-ig. Az emberek a szokásoknak és rituáléknak megfelelően szórakoztak, viszont a dalokban a karácsony megkapta a gazdag jelzőt, mert az a földműveseknek a bőség ideje volt. 10

Jellegzetes rituálék Jellegzetes lett karácsonyi rituálékhoz kettőt lehet sorolni a fatönk húzása házról házra és az álarcos felvonulások. A meglehetősen nagy tölgyfatönk mindkét végéhez vastag kötelet erősítettek, melynek mindkét végét fiúk tartották. A fatönköt vontatók mögött haladt a tömeg, és szándékosan zajt csináltak. Erre a célra ütőeszközöket vittek magukkal. A zörgést kiegészítették az örömteli kiáltások és az egymásnak való kiabálás. A hit szerint, így elriasztják a gonosz szellemeket, mert azt gondolták, hogy azok különösen karácsony idején válnak aktívvá. Az utolsó házban, amelyet felkerestek, a fatönköket odagurították az égő szalmához és elégették. A fatönk szimbolikusan jelképezte a Nap járását. Azt végül elégették, mely az új szoláris év kezdetét szimbolizálta. Az álarcos felvonulások farsangon átváltozók házról házra jártak lármával, tánccal, és zajjal, azért, hogy megijesszék a gonosz szellemeket. 11

Hiedelmek A letteknek a hiedelmek, ugyanúgy, mint ahogy a tevékenységek, össze vannak kötve az élet különböző területeivel, azonban főként az időjárási körülmények, közérzet és gazdagság felé irányulnak. * Szenteste gyorsan be kell fejezni a munkát, hogy az egész évben jól sikerüljön. * Azért, hogy a pénz sose hiányozzon, karácsonykor nem lehet az összes pénzt elkölteni. * Azért, hogy sok pénz legyen, szenteste borsót kell enni. * Karácsonykor kilenc alkalommal kell enni, és akkor az ember gazdag lesz. * Szenteste az asztalon kenyeret, sót és tüzet kell tartani, akkor a következő év áldott lesz. * Szenteste a padlóra kell tenni egy kis darab húst, kenyeret, másféle ételt, majd be kell engedni a kutyát. Az elsőt, amelyet megfog, az drágább lesz az évben. * A karácsony hó nélkül azt jelenti, hogy gyenge lesz a szénatermés, de ha sűrűn esik a hó, akkor sok lesz a szénabála. * Szeles karácsony sok gyümölcsfát ígér. * Karácsony éjszakáján mezítláb kell almát rázni, akkor következő évben bőséges almatermés várható. * Ha karácsony tájékán sok a hó, akkor Szent Iván-éj tájékán nagyon meleg lesz. 12

* Ha karácsonyig nem fagynak be a folyók és a tavak, akkor a következő nyáron bőséges halfogás lesz. * Amilyen karácsony után a tizenkét éjszaka, olyan lesz a következő tizenkét hónap. * Zöld karácsony fehér húsvétot hoz. Tevékenységek * Karácsonykor, amikor meggyújtják a karácsonyfán a gyertyákat, mindenkinek ki kell választani saját magának egy kis gyertyát. Akinek a kis gyertyája elsőnek alszik ki, az elsőnek fog megházasodni vagy elutazni vagy még valami mást fog csinálni ahogy eltervezték. * Karácsonykor minden ajtóra keresztet kell tenni, mert különben bejön az ördög. * Azért, hogy sok pénz legyen, szenteste a templom köré fekete macskát kell vinni, viszont azért, hogy ne fájjon a foguk, mezítláb háromszor körbe kell futni a házat. * Az edények alá az asztalra kell kenyeret, gyűrűt, pénzt, fényes gombot, homokot tenni és hagyni, hogy elvegye mindenki a sajátját. Aki a kenyeret húzza ki jómódú lesz, a kulcsot gazda lesz, a gyűrűt meg fog házasodni, pénzt gazdag lesz, a gomb hivatali előrelépés, homok minden felbomlik, mint ami homokra épül. * Karácsony idején jóslás és előrejelzés is szokott lenni a jövőbe komoly szándékkal és tréfából. Nagy Judit Barbara fordítása (2016) 13

Dažāda atmaksa (latviešu tautas pasaka) Reiz viena meita gājusi pa ceļu. Pa priekšu gājis vecs vecis, kas tikko varējis pavazāt kājas. "Vecais tēv', sēdi man kukurī!" teikusi meita, "es tevi panesīšu." tāpat aizvilkšos." "Ko nu, meit," teicis vecis, "gan jau es "Nāc vien, nāc!" teikusi meita, "es esmu jauna un stipra, tevi panest varu." Nu vecis ar nācis. Meita to paņēmusi uz muguras un nesusi. Bet vecis palicis arvienu smagāks un smagāks un beidzot to meita vairs tikko varējusi panest. "Tu paliec arvienu smagāks," viņa teikusi. Tā jau varot ar būt, noteicis vecis, un rausies zemē. Nu meita prasījusi: "Kas tu tāds esi?" "Es esmu tas visulabākais," atbildējis vecis. "Kā, visulabākais?" prasījusi meita. "Nu tad jau tu esi pats Dievs!" 14

"Jā," atbildējis vecis, šis esot Dievs, un to jau ar par visulabāko saucot un daudzinot. Nu Dievs iedevis meitai gredzenu un sacījis: "Šitam gredzenam ir trīs vēlēšanās. Pirmā vēlēšanās ir pils, otra zelts un manta, trešā garš mūžs. To gredzenu tu nēsā pirkstā un ja tev kā vajaga, tad tik vēlies, un tev nekā netrūks. Šo gredzenu es tev dodu tādēļ, ka tu esi tik laba." Meita negribējusi gredzenu ņemt, jo viņa esot jauna un stipra, varot strādāt un maizi pati nopelnīt. Šobaltdien viņai nekā nevajagot. Bet Dievs tai iedevis gredzenu un sacījis, ka vecumā tai kā varbūt vajadzēšot un tad gredzens būšot īstā vietā. Meita paņēmusi gredzenu un uzmaukusi pirkstā. Dievs tūliņ pazudis. No tās reizes meitai klājies dikti labi. Viņai nekā netrūcis un tā dzīvojusi laimīgi. Sākuši braukt precinieki un meita apprecējusi bagātu vīru. Nu viņai bijusi pašai sava māja un iedzīve. Bet no gredzena viņa nekad nekā neprasījusi. Nu viņi bijuši bagāti un tiem vienmēr nākuši ciemiņi. Reiz pie viņiem atnācis ciemoties viens krodzinieks ar savu sievu. Krodzinieks pamanījis gredzenu un prasījis: "Vai, cik juma skaists gredzens!" Nu viņa stāstījusi, ka tas esot Dieva dotais gredzens, un gredzenam esot trīs vēlēšanās: skaista pils, daudz mantas un naudas un garš mūžs. Meita stāstījusi, ka viņa nekā vēl neesot vēlējusies un kad nu šai kā vajadzēšot, vai arī vecuma dienās trūkums spiedīšot, tad gan viņa vēlēšoties. Krodzinieks visādi izdomājies, kā dabūt gredzenu savā rokā. Beidzot viņš izdomājis viltu. Krodzinieks aizbraucis uz pilsētu un licis sev iztaisīt uz mata 15

tādu pašu gredzenu, kā Dieva dotais. Tad nu viņš uzlūdzis abus pie sevis ciemoties. Meita un viņas vīrs atnākuši arī. Nu krodzinieks sācis viņus mielot un dzirdīt un beidzot piedzirdījis, tā kā abi palikuši guļot. Tad krodzinieks novilcis meitai no pirksta Dieva doto gredzenu un savu, pakaļtaisīto uzvilcis viņa vietā. Nu meitai vairs nebijis Dieva dotā gredzena, bet viņa nekad nekā no gredzena neprasījusi un vienumēr domājusi: "Kad vajadzēs, tad lūgs." Reiz krodzinieks aizgājis uz savu pagrabu un sacījis tā: "Ei, gredzena draugs, ja tev ir tāds spēks, tad lai būtu tas pagrabs pilns ar naudu!" Kad nu krodzinieks tā nosacījis, tad tūliņ sācis līt no gaisa zelta lietus, tādi vien lieli zelta naudas gabali, tik ātri, ka krodzinieks nepaspējis no pagraba iziet un nauda to aprakusi. Krodziniece gaidījusi, gaidījusi savu vīru, bet nevarējusi sagaidīt. Nu viņa sākusi to meklēt un gājusi uz pagrabu. Pagraba durvis bijušas cieti, krodziniece sākusi lauzt durvis un beidzot izlauzusi šķirbu. Nu pa šķirbu sākusi birt nauda. Krodziniece sākusi to grābt. Piegrābusi vienu maisu, piegrābusi otru un trešo. Bet durvis vēl nevarējusi atvērt, jo tās bijušas uz iekšu veramas un pagrabs pilns naudas. Kad nu nauda bijusi atgrābta tik daudz, ka durvis tikušas vaļā, tad nu beidzot krodziniece ar atradusi savu beigto vīru un tam pirkstā bijis Dieva dotais gredzens. Nu sieva iedomājusies gan, ka viņas vīrs nozadzis meitai gredzenu un tā vietā uzmaucis tai pirkstā pakaļtaisīto. Krodziniece skrējusi pie meitas un 16

stāstījusi, kā viss bijis, un kā nu viņas vīrs esot pagalam. Meita domājusi pie sevis tā: "Ja nu gredzen, tev tāda vara ir, tad pasaki, lai viņš paliek dzīvs!" Un patiesi, krodzinieks cēlies augšā. Meita gājusi pie krodzinieka un prasījusi tam, lai dodot gredzenu rokā. Bet krodzinieks gredzenu ne par ko nedevis. Tad nu meitai tas ķēries traki klāt un viņa uz māju iedama domājusi pie sevis tā: "Ja ir patiesi Dievs, tad lai sūta uguni un viņus sadedzina." Kad nu meita tā nodomājusi, tad tūliņ no debesīm uz krodzinieka māju kritusi uguns un visu, visu sadedzinājusi. Pats krodzinieks ar krodzinieci sadeguši līdz. 17

Sokféle jutalom (lett népmese) Egyszer egy lány ment az úton. Előtte ment egy öregember, aki alig tudta a lábát vonszolni. Öreg apó, ülj a hátamra! mondta a lány. Elviszlek egy darabig. mondta az apóka. Majd elvánszorgok valahogy. Hát akkor, lány! Gyere, gyere! mondta a lány. Fiatal vagyok és erős, el tudlak vinni. Jött az apóka. A lány a hátára vette és elvitte. Azonban az apóka folyamatosan nehezebbé vált és végül a lány alig tudta vinni. Te egyre nehezebbé válsz. mondta. Ez már lehetséges. mondta az apóka, és lemászott a földre. Hát a lány megkérdezte: Ki vagy Te? Én vagyok a legjobb. válaszolta az apóka. Hogyan a legjobb? kérdezte a lány. Hát akkor már te magad vagy az Isten! 18

Igen, válaszolta az apóka, hogy ő az Isten, és már hívhatnánk és híresztelhetnénk őt a legjobbként. Isten egy gyűrűt adott a lánynak és azt mondta: Ez a gyűrű három kívánságot teljesít. Az első kívánság a palota, második az arany és a vagyon, harmadik a hosszú élet. Ezt a gyűrűt hordd az ujjadon, és ha neked szükséged van rá, akkor csak gondolj rá, és semmid sem fog hiányozni. Ezt a gyűrűt azért adom neked, mert olyan jó vagy. A lány nem akarta elvenni a gyűrűt, mert ő fiatal és erős, tud dolgozni és magának megkeresi a kenyérre valót. Még most egyáltalán nincs rá szüksége, de Isten neki adta a gyűrűt, és azt mondta, hogy ha esetleg idővel szüksége lenne rá, akkor majd a gyűrű a megfelelő helyen lesz. A lány elvette a gyűrűt és felhúzta az ujjára. Isten rögtön eltűnt. Ettől az alkalomtól kezdve a lánynak nagyon jó dolga volt. Semmije sem hiányzott és boldogan élt. Útra keltek a kérők és a lány egy gazdag férfihoz ment feleségül. Volt saját háza és vagyona, de a gyűrűtől sose kért semmit. Gazdagok voltak és mindig vendégek jöttek hozzájuk. Egyszer vendégségbe jött hozzájuk a kocsmáros a feleségével. A kocsmáros észrevette a gyűrűt és azt kérdezte, hogy vajon mennyi szép gyűrűjük van nekik? Elmesélte, hogy Isten adta a gyűrűt, és a gyűrű három kívánságot teljesít: szép palota, sok vagyon és pénz, hosszú élet. A lány elmondta, hogy még nem kívánt semmit sem, és amikor szüksége lenne rá vagy idős korában is a hiány arra kényszeríti, akkor majd kívánni fog. 19

A kocsmáros vitathatatlanul sokat gondolkodott, hogyan szerezhetné meg kezébe a gyűrűt. Végül egy cselt gondolt ki. kocsmáros elutazott a városba és a hajába tette az egyik olyan gyűrűjét, mint amilyet az Isten adott. Aztán mindkettőjüket vendégségbe hívta magához. A lány és a férje is eljött. A kocsmáros elkezdte etetni és itatni őket és végül olyan részegek lettek, hogy mindketten ott maradtak aludni. Akkor a kocsmáros lehúzta a lány ujjáról az Istentől kapott gyűrűt, és a hamisítványt húzta fel helyére. A lánynak nem volt meg többé az Istentől kapott gyűrűje, de sose kért semmit a gyűrűtől, és mindig azt gondolta: Amikor szükség lesz rá, kérni fog. Egy alkalommal a kocsmáros lement a pincéjébe és azt mondta: Ej, gyűrű barátom, ha neked olyan erőd van, akkor hadd legyen ez a pince tele pénzzel! Amikor a kocsmáros ezt kimondta, akkor rögtön aranyeső kezdett el esni a levegőből, csak olyan nagy arany pénzdarabok, olyan gyorsan, hogy a kocsmáros nem tudott időben kimenni a pincéből és betemette őt a pénz. A kocsmárosné várt, várta a férjét, de nem tudott várni. El kezdte őt keresni és a pincébe ment. A pince ajtaja be volt zárva, a kocsmárosné elkezdte betörni az ajtót, és végül egy repedést tört be rajta. A repedésen elkezdett a pénz kiömleni. A kocsmárosné elkezdte azt felszedni. Összeszedett egy zsákot, összeszedte a másodikat, a harmadikat. Azonban az ajtót még nem tudta kinyitni, mert az befelé nyílt és a pince tele volt pénzzel. Amikor a pénzt annyira eltávolította, hogy az ajtó már nyitva volt, akkor a kocsmárosné megtalálta holtan a férjét, ujján az Istentől kapott gyűrűvel. Akkor a feleség elképzelte, hogy a férje ellopta a lány gyűrűjét és helyette a hamisítványt húzta fel a lány ujjára. A kocsmárosné elrohant a lányhoz, és elmondta, hogy történt minden, 20

hogy a férje meghalt. A lány azt gondolta magában: Gyűrű, ha neked olyan erőd van, akkor mondd, hogy maradjon életben. És valóban, a kocsmáros felkelt. A lány elment a kocsmároshoz, és kérte őt, hogy adja a kezébe a gyűrűt, de a gyűrűt semmiért se adta oda. Akkor a lány azt dühösen megragadta és hazafelé menve azt gondolta magában: Ha valóban van Isten, akkor küld tüzet, és elégeti őket. Amikor a lány azt kívánta, akkor rögtön tűz hullott az égből a kocsmáros házára, és mindent, mindent elégetett. A kocsmáros a kocsmárosnéval együtt elégett. Nagy Judit Barbara fordítása (2016) 21

Zvejnieks un lapsa (latviešu tautas pasaka) Reiz viens zvejnieks ved ragavās zivis no upes. Lapsa ceļmalā jūt zivju smaku un viņai ar iekārojas zivju gaļas. Viņa aizskrien ar līkumu zvejniekam priekšā, nogulstas uz ceļa un izliekas par nosprāgušu. Zvejnieks tur piebrauc un redz: lapsa nosprāgusi. Viņš paņem lapsu pie astes, uzsviež uz vezuma un pārdomā: "Mājā varēs nomaukt ādu." Zvejnieks nu brauc priecīgs uz māju, bet lapsa tikai sviež zivis no vezuma laukā. Izsviedusi visas zivis, lapsa klusītēm nolec no vezuma un aizbēg. Zvejnieks pārbrauc mājā un grib palielīties par savu lielo lomu, bet paskatās - ne vairs zivju, ne lapsas. 22

A halász és a róka (lett népmese) Egyszer a halász a tónál halászott. A róka az út mentén megérezte a hal szagát és neki is megjött a kedve a halhoz. Egyenesen a halász elé futott, lerogyott az útra és azt tettette, hogy megfulladt. A halász odament és látta, hogy megfulladt a róka. Megfogta a rókát, feltette a szekérre és azt gondolta: Otthon majd lenyúzom a bőrét. Ment is hazafelé a halász boldogan, amikor a róka ledobta a halakat a földre. Miután mindet ledobta, halkan leszállt a szekérről és elfutott. Mikor hazaért a halász, el akart dicsekedni a szép nagy zsákmányával, amikor észrevette nem csak a hal, de még a róka is eltűnt. Lukács Norbert fordítása (2016) 23

Ezītis (latviešu tauats pasaka) Ezītis atrada grasi. Tai pašā reizē brauca garām kungs. Ezītis paskatās uz kungu un saka: Kungam nav tā, kas man ir! Kas tad tev ir tāds sevišķs? prasa kungs. Ezītis parāda grasi. Kungs sadusmojas un atņem grasi. Nu ezītis saka: Redzi, ka nebija, ja būtu bijis, nebūtu atņēmis! Kungs, vēl nejaukāk sadusmojies, nosviež grasi zemē. Ezītis saka: Redzi nu, nobijās no manis un nosvieda! Kungs redz, ka ar ezi nevar nekā sarunāt, sēdās karietē un dusmīgs aizbrauca projām. 24

A kicsi sün (lett népmese) A kicsi sün egyszer talált egy krajcárt. Ekkor arra ment egy úr. A kicsi sün ránézett az úrra és ezt mondta: Ami nekem van, kendnek biztos nincs! No és mi van neked, amely ennyire különös? kérdezte az úr. A sün megmutatta a krajcárt, mire az úr dühösen elvette tőle. Ekkor a sün hozzátette: Látod, hogy nem volt, ha lenne, nem lenne mit elvenni! Az úr erre még dühösebb lett, ledobta a krajcárt a földre. A sün azt mondta neki: Nézd csak, úgy megijesztettelek, hogy elhajítottad! Az úr belátta, hogy a sünnel sehogy sem lehet beszélni, felült a kocsijára és dühösen továbbhajtott. Lukács Norbert fordítása (2016) 25

Dzejoļi Versek Leonīds Breikšs Ziemassvētku noskaņās Karácsonyi hangulat Nāk eņģeļi ar zvaigžņu svecēm rokās Un zemes tumsā savu gaismu nes, Mirdz neskaitāmi pulki debeslokā Kā toreiz senatnē, pie Betlēmes. Caur gadu tūkstošiem skan nenorimstot Šī balss mums tad, kad zeme miegā dus. Csillag gyertyákkal kezükben angyalok jönnek A sötétségbe fényt hoznak, Számtalan ezred ragyog a mennyben Mint régen Betlehemben. Nyugtalan évezredeken keresztül Szól egy hang, mi egykor a földben feküdt. Pozsgai Brigitta fordítása (2016) 26

Pēteris Jurciņš Ir katram gadam laimes Ir katram gadam laimes brīdis savs kā katram rītam sava gaišā mala. Mīļš cilvēks atnāk, pieliecas pie auss un pačukst tev par savu sapņu salu. Un katram gadam ir savs rūpju laiks čiepst putnu ligzdās bērnu mutes platās. Pat sētas vītolam tik norūpējies vaigs, un ievai upmalā nav laika ķemmēt matus Vēl katram gadam ir savs svētvakars, savs slieksnis balts, aiz kura atstāt bēdu: pie loga putenis tik tīru dvieli kar, un egles apsnigušās pilnas baltu vēdu. Minden évi boldogság Minden évben van egy pillanat, mikor a boldogságunk számít, ami reggelente tiszta és világos Jön egy kedves ember és az hallatszik: Ez itt az álmunk szigete. Minden évben megvan az időnk gondja, Fészekben nyílik a gyermekek szája. Még a fűz kerítés is aggódik az arcunkért, A folyó mellett pedig nem volt ideje a haja fésülésre. Mégis, minden szentestén Fehér a küszöb és a bánat is: Az ablakból hóvihar látszódik és a zöld fenyő is teljesen fehér lett. Pozsgai Brigitta fordítása (2016) 27

Māris Čaklais Latvieši Uz zemeslodes, zem saules mūs trīsarpus miljardu. Tajos latviešu pusotra miljona tikai. Tas ir kā pusotra piliena jūrā Kāda var būt pusotra piliena dziesma par sauli? Un tomēr uz zemeslodes, zem saules ir tāda tauta latvieši, uz zemeslodes, zem saules ir tautai dziesma par sauli: Lec, saulīte, rītā agri, Noej laiku vakarā, No rītiņa sildīdama, Vakarā žēlodama. A lettek A nap alatt, itt lenn a földön Három s félmilliárdnyi szív. És köztük a lett, e másfélmillió, mintha A tengerben csak másfél cseppnyi volna. Vajon mi dalt zenghetne a napról e kis csepp? S mégis: A nap alatt, itt lenn a földön Van egy nép, a lettek, A nap alatt, itt lenn a földön A napról énekelnek: Reggel égre száll a nap, Este ha jön, elszelel, Meleget ad minden reggel, Este megszán, úgy megy el. Lőrincz Zoltán, Lukács Norbert fordítása (2016) E földgolyón, a nap alatt A földgolyón, a nap alatt: hárommilliárd ember. Köztünk mi, lettek, másfélmillióan. Ez másfél csepp tenger. De mennyi az: másfél csepp dal a napról? És mégis, mégis e földgolyón, a nap alatt van egy ország Lettország, e földgolyón, a nap alatt van egy nép lettek népe, e földgolyón, a nap alatt egy nép dalol a napról: Süss fel, szép nap, jó korán, Térj nyugodni este, Melengess egy nap során, Megkönnyíts pihenve. Tandori Dezső fordítása (1980) 28

Leonīds Breikšs Ziedošas dienas Virágzó napok Nāk no laukiem Ziedošs vējš... Visi dārzi Noslīkuši ziedos... Mana tēvu zeme Plauksti! Audz! Tavu lauku Krāšņumam es dziedu. Mana tēvu zeme, Plauksti, audz! Esi tāda Saulaina arvienu! Debesis Lai mūžam pāri tev Staro gaišu Nebeidzamu dienu! Virágzó szél kel A földek felől... A kertek mind Virágba borultak... Apáim földje Virágozz! Növekedj! Dicső Földjeidről zengem dalomat. Apáim földje Virágozz! Nagyra nőj! Ilyen légy Mindig napsütötte! Feletted Az ég Végtelen napokat Ragyogjon! Un es eju... Un es klausos... Zied... Man tēvu zeme Vienos ziedos. És megyek... És hallgatom... Virágzik... Apáim földje Csupa virág. 29

Klusē lauki, Saules pielijuši... Ziedos noreibis Pa laukiem staigā vējš... Zied Mana tēvu zeme Vienos ziedos... Nāciet, draugi! Verieties no kalna: Viss, ko redzu, Šodien mirdz tik gaišs! Draugi redziet Mūsu tēvu zemē Pavasaris Nācis mūžīgais! Skan šī zeme, Meži skan un kalni... Kur vien ej Némák a földek, Napfényben fürdenek, A réten bódultan Kószálnak a szelek... Virágzik Apáim föld Csupa virág... Jöjjetek, barátaim! A hegyről lepillantsatok: Minden, amit látok, Ma fényesen ragyog! Barátaim látjátok Apáink földjére A tavasz Jött el örökre! Zeng ez a föld, Az erdők s a hegyek zengenek... Bármerre mégy Mindenütt Visapkārt 30

Paskaties: Iet pa laukiem, Birztalām un druvām Mūsu gaišais Pavasara Dievs! Skani, sirds, Mums šajā dzidrā priekā! Saule mūžam Šajos laukos līs... Un mēs mūžam Savām dziesmām ļausim Uzlidot Kā putniem debesīs! Mūžam zied Lai mūsu tēvu zeme! Mūžam skan Lai gaišā priekā tā! Gaiši šalc Tu, mūsu tēvu tauta Ziedu skauta Savā krāšņumā. Nézd: A földek, a mezők S a nyírfaligetek, Rejtik Tavaszistenünk Könnyű lépteit! Zengj, szívünk, E tiszta örömben! Végtelen napfény Ömlik szét e földeken... És dalaink Mindörökre, Mint madarak, szállnak Majd az égbe! Örökké virágozzon Apáink földje! E ragyogó öröm Örökké zengjen! Fényesen zúgj Te, apáink népe Virágok közt Dicsőségesen. Laczházi Aranka, Lőrincz Zoltán fordítása (2011) 31

Veronika Strēlerte Pa putnu ceļu Ilgi, ilgi vēl ko iet, Kamēr saule aust un riet, Zvaigznes mirgo sudrabainas. Gala nav un nebūs vēl, Mēness dziest, no jauna kvēl, Zvaigznes mirgo sudrabainas. Visu mūžu, visu ceļu, Kad vien acis augšup ceļu, - Zvaigznes mirgo sudrabainas. Guntis Vāveris Miljoniem sniegpārslu Sala pieskāriens Un gaisma zūd, Bet sirdīs šai gaismai, Uz mūžu būt Pārslu eņģeli Tiem spārni trausli, Kūst tie saujās, Bet daile to stipra tie plaukstai klāt kļaujas... Viņi kusīs Zemes plaukstā, Dzīvību padzirdot radīs Īstenosies vēlme skaļi paustā viņi mūsu sirdis vadīs! Cik daudz eņģeļu te bijis, Ka to pūkas baltās, Aizdzen prom skumjas saltās? 32 Madarak útján Hosszú-hosszú ideig megy, Míg a nap virrad és lemegy, Ezüstös csillagok ragyognak. Nincs vége és még nem is lesz, Kihúny a hold, és újból fényt ereszt, Ezüstös csillagok ragyognak. Egész életet, egész utat, Mikor csak felemelem arcomat, - Ezüstös csillagok ragyognak. Szépe Csilla fordítása (2009) Guntis Vāveris Millió hópehely Megfagy az érintés... És a fény eltűnik, De a szívek fényért Örökké vannak... Pehely angyalok... Azoknak törékeny szárnyaik (vannak), Azok olvadnak marékban, De szépség azért erős azokra a tenyerekre ráesik..... Ők olvadni fognak a Föld tenyerében, Életet itatva fognak teremteni... Beteljesül a kívánság hangosan kifejezve ők a mi szíveinket fogja irányítani! Mennyi sok angyal itt volt, Hogy fehér pamacsokat..., elkergesse innen, ami szomorú és hideg? Fehér Tamara fordítása (2016)

Zinaīda Lazda Dabas Prieks Dabas prieks, kam nedziest krāsas, Atkal stasta savu stastu, Līst kā zaļas medus lāsas, Noņem bēdas ka ar glāstu, Kā ar vieglu, vieglu glāstu. Atkal diena ieviz staros... Lēnais koks pēc ziemas sala, Krāsņi plaukdams, ceļas zaros. Ir tāds prieks, kam nav gala, Kam nekad nekad nav gala. Tavasz (Természet öröme) Ezerszínű a tavasz, És csak mesél, mesél Finom gyantaként hullik a malaszt, A fájdalom messze, minden újra él Minden újra, újra él. A nap ismét ragyog a fényben, Egy fa még finoman didereg Rügyek bimbóznak félig ébren Jókedv árad, semmi sem kesereg Semmi, semmi sem kesereg. Nyári Barbara fordítása (2009) Svešumā Es esmu kā bērns, kas ilgojas mātes, Tava glāsta tava vārda un skata. Es esmu kā bērns, kas ilgojas mātes Uz ceļa plata. Nāk sveši ļaudis un aiziet tālu, Nevienam nav tava vaiga. Pa ieleju migla veļ savu vālu, šalc vakara vēsma baiga. Nāc, nāc tevi saucu, lai kur tu esi, ņem mani un turi pie rokas. Es esmu kā bērns... Kad ar mani esi, Gaist visas mokas. Idegen földön Olyan vagyok mint egy gyermek, ki anyját hívja A kezed melegére, nevedre, lényedre vágyom Olyan vagyok mint egy gyermek széles, magányos utcákon. Idegenek jönnek és mennek aztán messze, És senki sem ismeri arcod Ködös völgyben gombolyítom a semmit elveszve Az éjjeli fuvallat erősen vacog. Gyere, gyere, téged hívlak, akármerre is vagy Vigyél el és karjaidban tarts Olyan vagyok mint egy gyermek Mikor velem vagy Halványabb minden karc. Nyári Barbara fordítása (2009) 33

Tu un Es Ilgu laiku bijām mēs un mēs. Bet nu jau jūtu plaisu Tu un es. Kad runajam Tu saki visu Tad es. Un tikai reti kas saskan par mēs. Cik grūti un vinetuļi vārdi tu un es. Szerelem (Te és Én) Sokáig voltunk Egyek. De köztünk szakadékok keletkeztek. Ha beszéltünk szavaink mindig egybecsengtek. Mások nem Lehettek. Milyen nehéz elfogadni, hogy Már nem vagyunk egyek. Nyári Barbara fordítása (2009) 34

PRIECĪGUS ZIEMASSVĒTKUS! KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET! 35