Sajtóközlemény Hulladéklerakók a Karcagi Kistérségben: 5 lerakó (Karcag, Kisújszállás új, Kisújszállás régi, Berekfürdő és Kunmadaras hulladéklerakó) rekultivációjára kerül sor. 2012. október 18-án a karcagi Városházán került sor a projekt sajtótájékoztatójára, melyen részt vettek a kivitelezést végző cégek, valamint felszólalt Andrási Zoltán PR-felelős, a Karcagi Erőforrás Kft ügyvezetője és Dr. Csikor Zsolt, a Grontmij Canor Kft. mérnöke. Karcag, 2012. október 18. A napsütéses őszi délelőttön tartott rendezvényen Andrási Zoltán a projekt PR felelőse köszöntötte a megjelent vendégeket: a teremben helyet foglaltak a kivitelezésben résztvevő cégek, úgy mint a Geohidroterv Kft és a Duna Aszfalt Kft, valamint az érintett települések kapcsolattartói és külön köszöntette a megjelent sajtó képviselőit. A felszólalók, Andrási Zoltán és Dr. Csikor Zsolt hangsúlyozták a környezettudatos nevelés és a szemléletváltás fontosságát, valamint elmondták, hogy tervezett ütemben folynak a munkálatok. Elhangzott az is, hogy a korábbi generációk még nem küzdöttek a hulladéktárolás problémájával, hiszen igyekeztek minden anyagot újrahasznosítani; a megtermelt szemétmennyiség elenyésző volt a ma emberének életvitelével járó hulladékokhoz képest. A mostani és a felnövő generációk feladata tehát, hogy a környezetre nézve rendkívül káros folyamatokat megállítsa, ahol lehet, visszafordítsa Ennek szerves része jelen projekt tárgya, vagyis az, hogy a települések határában kialakult esztétikailag is romboló hatású lerakókat felszámolja, és visszaállítsa a terület eredeti állapotát. Ennek érdekében került kiírásra a Környezet és Energia Operatív Program keretében A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése című pályázati felhívás, amelyre a 2010-ben nyújtotta be pályázati anyagát és mintegy 1 369 802 267 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. Jelen projekt esetében a közreműködő szervezet a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2010-ben került sor a támogatási szerződés megkötésére. Ezután kezdődhettek meg a szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása és a szerződések megkötése, ami több mint egy évet vett igénybe. A munkálatok elkezdéséhez szükséges kiviteli tervek elkészültek és 2012 júniusában kezdődhetett meg elsőként Kisújszállás új hulladéklerakójának rekultivációjával. Ezt követően minden érintett településen felgyorsultak a munkálatok, melyeknek a legfrissebb eredmények alapján látványos eredményei vannak. Célunk, hogy a társulás területén, 5 helyszínen levő bezárt, felhagyott, a jelenlegi jogszabályi előírásoknak nem megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakó rekultivációjára fordított források, melyek az Európai Unió Kohéziós alapja, a magyar költségvetés és a társfinanszírozásával biztosított alapokból állnak, a lehető legjobb színvonalon kerüljenek felhasználásara, visszafizetési kockázat nélkül. Az Európai Uniós támogatás segítségével természeti környezetünk állapota javul, és a lerakók környezetében élő, lakók életminősége, egészséges élethez való viszonya megoldódik. A rekultiválandó terület nagysága közel 22 ha, a tervezett rekultivációval és tájba illesztéssel 1,2 millió m 3 lerakott hulladék által okozott környezeti kockázat csökkenthető. Az érintett terület lakossága 40.000 fő, amely a Társulás területén élő népesség 90 %-a.
Dr. Csikor Zsolt mérnök úr mutatta be a projekt tartalmát, egyes lerakók kivitelezési módját, sajátosságait. A fent felsorolt települések közül Kisújszálláson két, a többi településen egy-egy lerakót érint a beruházás, melyek mindegyike önkormányzati tulajdonban van. Kisújszállás új hulladéklerakó: 2012 júniusában az 1 hektárt is meghaladó területen elhelyezkedő, felhagyott kommunális szilárdhulladék lerakó rekultivációs munkája kezdődött meg. A hulladéklerakó telep mesterséges szigeteléssel (műszaki védelemmel) nem rendelkezik, a szigetelést 7-8 m vastagságú természetes vízzáró agyagréteg biztosítja. A kommunális hulladék elhelyezésére szolgáló depónia művelése prizma rendszerben történt, valamint a hulladéklerakó telep rendelkezik a korszerű üzemeltetés alapfeltételeit képező övárokkal, kerítéssel, fogadó épülettel, hídmérleggel, kerékfertőtlenítővel, kerékmosóval, védő erdősávval, tüzivíz tározóval, 6 monitoring kúttal. Ezután történik meg a hulladék áthalmozása, tömörítése, a végleges depónia forma kialakítása, majd további rétegek fogadását előkészítő kiegyenlítő réteg elhelyezése Hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítését követően kerül a szigetelő rétegként funkcionáló bentonitos szigetelő lemez (bentonit paplan) elhelyezése. A bentonitos szigetelőlemez igen fontos tulajdonsága a kiváló vízzáró képessége, mely a lezárásra kerülő depóniába beszivárgó csapadékvíz mennyiségét hivatott minimalizálni. A vízzáró réteg azt hivatott megakadályozni, hogy a csapadék beszivárogjon a hulladéktestbe és további szennyeződéseket mosson a talajba. A vízelvezető réteg fölé a lerakó rézsűin úgynevezett fedőréteg kerül, mely 20 cm gyökérzáró rétegből és 40 cm humuszos fedőrétegből áll. A rekultivált depónia platójára (lerakó teteje) 40 cm humuszborítás kerül, majd füvesítés történik a teljes felületén. Kisújszállás régi hulladéklerakó: 2012. augusztusban elkezdődtek a munkák. Az út két oldalán két depónia kialakítására kerül sor. A kisújszállási régi lerakó együtemű lezárással rekultiválandó. A munkálatok során a hulladék mozgatása majd tömörítése történik meg. Az tömörített hulladékot többrétegű takarással kiegyenlítő, szigetelő, szivárgó és fedőréteggel zárják le. A felszíni víz (csapadékvíz) gyors távozását lefolyását megfelelő lejtéssel és övárok kialakításával segítik elő. A következő lépés a tájseb eltüntetése, amikor az egykori lerakó területét a kiválasztott fűfélékkel és más, a tájba illeszkedő növényekkel (cserjék, fák) ültetik be. A gyep a talaj esetleges erózióját is megakadályozza. Berekfürdő hulladéklerakó: A települési szilárd hulladékon kívül lerakásra került építési-bontási hulladék, üveggyári hulladék (jellemzően üvegtörmelék), biológiailag lebomló hulladék, szerves trágya, szennyvíziszap és települési folyékony hulladék. Veszélyes hulladék lerakása nem történt, csak a lakossági hulladékba keverten található veszélyes komponensek fordulhatnak elő. A lerakó területe: 33.500 m². A kirakott hulladék becsült mennyisége: 50.000 m³. A berekfürdői hulladéklerakó együtemű lezárással rekultiválandó. A munkálatok során a hulladék mozgatása, rostálása majd tömörítése történik meg. Az átrostált, tömörített hulladékot többrétegű takarással kiegyenlítő, szigetelő, szivárgó és fedőréteggel zárják le. A felszíni víz (csapadékvíz) gyors távozását, lefolyását megfelelő lejtéssel és övárok kialakításával segítik elő. A következő lépés a tájseb eltüntetése, amikor az egykori lerakó területét a kiválasztott fűfélékkel és más, a tájba illeszkedő növényekkel (cserjék, fák) ültetnek be.
Kunmadaras hulladéklerakó: Feltöltött térfogat mintegy 200.000 m³ A lerakott hulladékréteg vastagsága 3-4 m. A kétütemű lezárással rekultiválandó kunmadarasi lerakó felülete 43.000 m², ez a hulladék összetolását követően 39.000 m². Az első ütemben mintegy 10.000 m³ hulladék és szennyezett talaj áthalmozása történik meg. A kitermelt hulladékot rostálással három frakcióra választják, majd a végleges depóniában egyengetve és tömörítve helyezik el. A csapadékvíz megfelelő elvezetése érdekében a hulladéklerakó felszínét megfelelő lejtéssel látják el. A végleges, több rétegű lezárás ekkor még csak a rézsűkön történik meg. A tíz éven belül elvégzendő második ütem csak átmeneti fedőréteggel lezárt felső felület több rétegű lezárását jelenti. Ez a hulladéktest felső és oldalirányú kiegyenlítését, majd a szigetelő, szivárgó és a fedőréteg felvitelét jelenti. Ezt követően kezdődik a lerakó területének tájba illesztése, a füvesítés, a cserje- és faültetés. A felszíni vizek elvezetéséhez 900 m nyílt földárok építése szükséges. A véglegesen lezárt lerakóban lezajló folyamatok figyelemmel kísérésére 5 db süllyedésmérő pont, és 3 megfigyelő (monitoring) kút létesítése szükséges. A depóniában képződő gáz kiszellőzését 50 db szellőző kút segíti elő, a talajvíz megfigyelésére 3 db kút létesítése szükséges, és fontos feladat a továbbiakban az illegális hulladék-lerakás megakadályozása. Karcag hulladéklerakó: A karcagi hulladéklerakó egy ütemű lezárással rekultiválandó. A munkálatok során a hulladék mozgatása, rostálása majd tömörítése történik meg. Az átrostált, tömörített hulladékot többrétegű takarással kiegyenlítő, szigetelő, szivárgó és fedőréteggel zárják le. A felszíni vízi (csapadékvíz) gyors távozását lefolyását megfelelő lejtéssel és övárok kialakításával segítik elő. A következő lépés a tájseb eltüntetése, amikor az egykori lerakó területét a kiválasztott fűfélékkel és más, a tájba illeszkedő növényekkel (cserjék, fák) ültetnek be. (A gyep a talaj esetleges esőzárját is megakadályozza.) A karcagi lerakó rekultiválása 71.000 m² területet érint, ez a felület, mely a hulladék összetolása után 65.000 m² lesz. Az áthozandó hulladék és a szennyezett talaj mennyisége 50.000 m³. A rekultivált területekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság 20-30 év utógondozási kötelezettséget írt elő, melynek keretében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a rekultivált hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatását. Erre a célra szolgálnak a hulladéklerakó telepen található monitoring kutak, a rekultivált depónián létesítendő biogáz gázkiszellőztető kutak, valamint a depóniában lezajló változások, felszínsüllyedések nyomonkövetését lehetővé tevő süllyedésmérő ponthálózat. Az engedélyesnek az utógondozás minden évében jelentést kell készíteni a környezetvédelmi hatóság részére a monitoring eredményekről. Az utógondozás során továbbá gondoskodni kell a rekultivált terület fenntartásáról úgy, mint kaszálásról, vízelvezető árkok tisztításáról valamint a hulladéktest szintjének süllyedésellenőrzéséről is. A projekt célja, hogy hosszú távon biztosítsa a szigorú európai szabályozásnak megfelelő hulladéktárolást, egyre szélesebb körben ismertesse meg a lakossággal a környezettudatosság elveit, valamint a szennyezések megelőzésének megállításának szükségességét. A beruházás várhatóan 2013 nyár végére fejeződik be. A rendezvény végén Andrási Zoltán megköszönte a megjelenteknek, hogy elfogadták a meghívást, és kötetlen beszélgetésre invitált a szomszédos terembe, ahol frissítő és aprósütemény várta a vendégeket.
Bővebb információ: Lőrincz Mária Gazdálkodási és Kistérségi irodavezető tel: 59/500-631, fax: 59/311-998 lorincz@ph.karcag.hu illetve Gál Márta PR-felelős Karcagi Erőforrás Kft. tel: 59/503-370, fax: 59/503-371 Mobil: 06-30/303-3784 eroforras@eroforras.net A projekt pontos címe: Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja A projekt azonosítószáma: KEOP 2.3.0/2F/09-2010-0002 A projekt összköltsége: 1 370 319 767 Ft A projektre elnyert támogatás összege: 1 369 802 267 Ft Nem elszámolható költség: 517 500 Ft A projekt honlapja: http://euprojekt.karcag.hu/keop/ Kedvezményezett neve és elérhetősége: 5300 Karcag, Kossuth tér 1. Tel.: 59/500-637 Fax: 311-998 Közreműködő szervezet neve és elérhetősége: Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Vízügyi, Környezet- és Természetvédelmi Igazgatóság Rekultivációs Osztály H-1134 Budapest, Váci út 45. Postacím: 1437 Budapest Pf. 328. Tel: +36-1-238-6544 FAX: +36-1-238-6665 Mobil: 06 30 641 6125 E-mail: artim.eniko@nkek.hu Honlap: http://www.nkek.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Infovonal: 06/40-638-638 E-mail: nfu@nfu.gov.hu Honlap: http://www.nfu.hu/
A sajtótájékoztató a Zöld fesztivál keretein belül került megrendezésre Vállalások: - Anyagtakarékossági célból a sajtóközlemény e-mailen kerül kiküldésre. - Szelektív hulladékgyűjtés a rendezvény ideje alatt. - A környezeti hatások minimalizálása és megelőzése érdekében tömegközlekedésre való ösztönzés. - Teleautó szolgáltatás támogatása. - Vízfogyasztás csökkentésére való figyelem felhívás a vizes helyiségekben. Elvárások a megjelentektől: - Anyagtakarékosság, hulladék keletkezés minimalizálása. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Energia- és klímatudatos magatartás és annak terjesztése.