A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1
Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés (veszélyesség megállapítása) Hulladékok két csoportja : veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék Vizsgálatok célja: Teljes kioldható tartalom meghatározása (extrém savas közegben) Alapjellemzés (lerakhatóság megállapítása) Hulladékok négy csoportja : lerakással ártalmatlanítható (A, B, C típusú lerakóban) lerakással nem ártalmatlanítható Vizsgálatok célja: Vízzel kioldható tartalom meghatározása (különböző phkon) 2
Metodikai újdonságok a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletben -települési szilárd hulladék mechanikai összetétel vizsgálata (13 kategóriára történő válogatás) (MSZ 21420-28:2005, MSZ 21420-29:2005) -ANC/BNC teszt (savas, lúgos semlegesítési kapacitás) (MSZ CEN/TS 15364:2007) -perkolációs vizsgálat (MSZ CEN/TS 14405:2007) 3
Mechanikai összetétel vizsgálat 4
Mechanikai összetétel vizsgálat Az anyag kategóriák (6 x 2 + a finom): 1. Bio (étel, falevél, virág, stb.) 12. Veszélyes (elem, akku., festék, olaj, fecskendő, gyógyszer, stb.) 2. Papír (újság, csomagolópapír, boríték, stb.) 3. Karton (kartonpapír, tojásos doboz, stb.) 4. Kompozit (TetraBrik (tej), dobozos gyümölcslé, stb.) 5. Textil (ruhák, táskák, krumplis-zsák, stb.) 6. Higiéniai (pelenka, tampon, papír-zsebkendő, vatta, stb.) 7. Műanyag 8. Éghető (fa, bőr, gumi, csont, stb.) 9. Üveg 10. Fém 11. Éghetetlen (kő, tégla, kerámia, stb.) 13. Finom 5
20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, III. melléklet 5. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyagmennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladékösszetételi kategória nedves tömegarányát. A biológiai frakció esetén az eltérés a nedves és száraz tömegarány között általában 1-5 %, de esetenként akár 5-7% is lehet (a nedves nagyobb). Javaslat: a száraz tömegarányt (is) célszerű meghatározni, annak ellenére, hogy ezt a rendelet nem követeli meg (a szabvány leírja). 6
ANC/BNC teszt Nyolc különböző ph értéknél készül kivonat a 4-12 ph tartományban. A hulladékból kioldható összetevők mennyiségét a rendelet alapján csak a ph 4 és ph 12 értéken kell megmérni. A ph 4 és ph 12 értéknél mérhető koncentrációk esetén alkalmazott határértékek megegyeznek a saját ph esetén alkalmazott határértékekkel (ez sok probléma forrása). 7
Fémionok oldhatósága a ph függvényében vizes oldatokban 8
Fém szulfidok oldhatósága a ph függvényében 9
Pufferkapacitás 10
ANC/BNC teszt, következtetések Lúgos közegben a hidroxokomplexeket képező fémek oldódni fognak. A ph beállítással stabilizált hulladékok esetén ez akadálya lehet a lerakással történő ártalmatlanításnak. A hulladék pufferkapacitását (adott ph eléréséhez szükséges sav, illetve lúg mennyisége) a rendelet nem veszi figyelembe. A TDS (oldható szilárd anyag tartalom) paraméter csak saját ph-n mérve jellemző a hulladékra. Az ANC/BNC teszt során nyert kivonatokból értelmetlen vizsgálni, a hozzáadott ásványi sav, illetve lúg miatt. Az ANC/BNC vizsgálat eredményeit együttesen, a hulladék egyéb tulajdonságainak ismeretében lehet értékelni. 11
Monolit hulladékok 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, II. melléklet 2.3. : Ha az előkezelés során monolit formájú hulladékot állítanak elő, akkor ennek a C kategóriájú hulladéklerakóban történő lerakhatóságát a monolit hulladékok vizsgálatára vonatkozó nemzeti szabvány kihirdetéséig a következőképpen kell megítélni: a monolit hulladékot granulálni szükséges, és a kioldódási vizsgálatokat L/S = 10 l/kg arány mellett kell elvégezni annak tudatában, hogy ez a modellvizsgálat nem ad kielégítő információt a monolitok kioldhatóságában meghatározó szerepet játszó diffúziós kioldási mechanizmusról 12
Van nemzeti szabvány: Monolit hulladékok MSZ 21979-1:1989 Veszélyes hulladékok kezelése. Beágyazási technológiával kezelt veszélyes hulladékok vizes kioldása A szabvány jelenleg hatályos. A monolit hulladékok kioldódási sajátosságait a granulátum vizsgálatánál jobban modellezi. (10 x 10 x 10 cm-es próbatest vizsgálatát írja le.) 13
Egyedi határértékek kérdése 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, II. melléklet 1.1. f) : Ha a hulladék olyan veszélyes összetevőket is tartalmaz, amelyek a 2.2.1.-1. és 2.2.1.-2. táblázatokban nem szerepelnek, akkor ezekre az összetevőkre a hulladék termelője, előkezelője vagy a hulladéklerakó üzemeltetője köteles egyedi kioldódási határérték megállapítását kérni a Hulladék Minősítő Bizottságtól. 14
Egyedi határértékek kérdése Kérdés: Mit értünk az alatt, hogy veszélyes összetevőket is tartalmaz? Nem veszélyes hulladékokról van szó (B1b típusú lerakó), ezért veszélyes összetevőket a veszélyességi határkoncentrációt meghaladó mértékben nem tartalmazhatnak. A rendelet megfogalmazása nem elég pontos, nehezen alkalmazható. 15
Egyedi határértékek kérdése Megoldás lehetne például: Ha a hulladék olyan veszélyes összetevőt is tartalmaz, amely a 2.2.1.-1. és 2.2.1.-2. táblázatokban nem szerepel, és koncentrációja a hulladékban eléri a veszélyességi határkoncentrációjának 80 %-át, akkor erre az összetevőre a hulladék termelője, előkezelője vagy a hulladéklerakó üzemeltetője köteles egyedi kioldódási határérték megállapítását kérni a Hulladék Minősítő Bizottságtól. 16
Összegzés, javaslatok A települési szilárd hulladékok mechanikai összetételének vizsgálatakor a száraz összetételt is célszerű meghatározni. Az ANC/BNC vizsgálat eredményei komplex értékelést igényelnek (hulladék jellege, pufferkapacitása, lerakó adottságai), TDS paraméter saját ph-n értékelhető. A monolit hulladékok esetén rendelkezésre áll a szükséges szabvány, a jelenlegi határértékek mellett alkalmazható. Az egyedi határértékekre vonatkozó rendelkezés jogalkotó általi értelmezése szükséges. 17
Köszönöm a figyelmet! 18