Zsidó történelem 1. (ókor)

Zsidó történelem 1. (ókor) Izrael kezdeteitől az arab hódításig BBN-HEB11-231, BBN-BIB-401 Panelóra, koordinálja: Vér Ádám 2018. április 04. Biró Tamás: Izrael szomszédjai: Fönícia, Arám, Moáb, Edom, Ammon

A mai óra céljai: 1. Történelem: a vaskori Izrael kontextusa: szomszédos népek, rokon nyelvek, rokon (de különböző) kultúrák 2. Bevezetés a sémi nyelvészet egyes fejezeteibe (Hosszabb bevezetés opcionális MA-s tanegység formájában van a szakon.) 3. Módszertan: lehet a nyelvtörténet a történelem segédtudománya? Igen. De nagyon óvatosan kezelendő, csak a nyelvtörténeti narratívaalkotás módszertanának megértése után!

Irodalom: Kötelező olvasmány: John Kaltner and Steven L. McKenzie (eds.), Beyond Babel: A Handbook for Biblical Hebrew and Related Languages, Atlanta: SBL, 2002 [11.1.Kal.1.], pp. 1-11, 43-45, 50 (alja)-57, 93-99, 207-208, 212-220. (Pdf-ként emailben: biro.tamas@btk.elte.hu.) Javasolt irodalom: Dobos Károly Dániel, Sém fiai: A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története. (Pázmány Egyetem ekiadó Szent István Társulat, 2013.) [11.1.Dob.*.] Online megrendelhető: http://szitkonyvek.hu/termek/1394. És persze nagyon sok minden más is ajánlható lenne...

A vaskori Izrael és a szomszédos népek / nyelvek

Kánaán és környéke az i.e. 2. évezred végétől Kb. 1550 1200: kései bronzkor városállamok és nomádok Amarna-korszak (IV. Amenhotep = Ekhnaton, i.e. 1353 1336) diplomáciai levelezése Mernaptah fáraó (i.e. 1212 1203) sztéléje (i.e. 1208 körül): Izrael első említése (?) Kb. 1200. körül: A filiszteusok megjelenése a 12. század első felében. Kb. 1200 1000: vaskor 1. Izrael még mint törzsi, nomád nép, míg Askelon, Gezer és Jenoam városok? Hagyományos bibliai narratíva : bírák kora Kb. 1000 586: vaskor 2. Hagyományos bibliai narratíva: Dávid (kb. 1000 965), Salamon (kb. 965 925) Hagyományos bibliai narratíva: első szentély kora (ld. Vér Ádám előadásait)

Izrael és szomszédjai 1200-1000: vaskor 1 1000-586: vaskor 2 Népek és államalakulatok az 1. évezred elején. Vajon éles politikai határok = nyelvi határok? = kulturális, vallási határok? Léteztek-e mai értelemben vett éles politikai határok? Forrás: http://library.kiwix.org:4201/i/300px_levant_830_svg.png

Izrael és szomszédjai 1. Föníciaiak + terjeszkedés + írástörténet A z i g a z i ká n a á n i tá k ö r ö kö s e i? H o g y é l t ú l e g y ny e l v a tá v o l b a n? 2. Arámiak + az arámi nyelv története H o g y é l i t ú l e g y ny e l v a n é p é t? 3. Ammon, Moáb, Edom N y e l v v a g y d i a l e k t u s? A sémi nyelvek családfája a zo n o s a n é p e k c s a l á d f á j á v a l? Forrás: http://library.kiwix.org:4201/i/300px_levant_830_svg.png

Fönícia 1. Magterület és diaszpóra. 2. Fönícia, mint a kelet kapuja nyugat felé (és viszont). Ennek ürügyén: írástörténet. 3. Ugarit, Fönícia és Kánaán: a bibliai-izraelita kultúra és vallás kontextusa.

Izrael és szomszédjai 1. Föníciaiak + terjeszkedés + írástörténet A z i g a z i ká n a á n i tá k ö r ö kö s e i? H o g y é l t ú l e g y ny e l v a tá v o l b a n? 2. Arámiak + az arámi nyelv története H o g y é l i t ú l e g y ny e l v a n é p é t? 3. Ammon, Moáb, Edom N y e l v v a g y d i a l e k t u s? A sémi nyelvek családfája 1200-1000: vaskor 1 1000-586: vaskor 2 a zo n o s a n é p e k c s a l á d f á j á v a l? Forrás: http://library.kiwix.org:4201/i/300px_levant_830_svg.png

A föníciai városállamok és gyarmatbirodalmuk Fontosabb föníciai városok: Türosz (= Tyre), Szidón, Büblosz, Akkó (= Acre), Tripoli, stb. A görög és föníciai gyarmatok i.e. 550 körül A képek forrása: https://www.ancient.eu/image/122/, https://www.ancient.eu/image/338/

Fönícia és a föníciai kultúra rétegei (1) Libanoni hegység és a Földközi tenger között: Szidón, Türosz, Büblosz, Akkó, Tripoli, stb. (2) Elföníciasodott tengerpart: Például a vaskor 1-ben még jellegzetesen filiszteus városok (Asdód, Askelón, Gáza, Gát, Ekron) vaskor 2-re már a föníciai kultúrkör perifériájává válnak (nyelv, írás, kultúra, identitás stb. szempontjából). (3) Föníciai gyarmatosítás: Türosz kereskedőtelepei az i. e. 10. századtól, Hispániától a Fekete-tengerig. (4) Karthágó és a punok: önálló hatalmi központtá válik a nyugati Mediterráneumban az i.e. 1. évezred második felében, Róma felemelkedéséig amikor Fönícia már elvesztette önállóságát.

(1) Fönícia: a magterület Libanoni hegység és a Földközi tenger között: Szidón, Türosz, Büblosz, Akkó, Tripoli, stb. Kb. i.e. 3000-1200: a bronzkori Kánaán-Szíria része (nyelvileg, kulturálisan, vallásilag ), egyiptomi, hettita, mezopotámiai és mükénéi befolyás. I. e. 2. évezred: városállamok, amelyek jelentős kereskedelmi központokká válnak: bíborfesték [vö. כ ל ת [ת ka p u ke l e t é s n y u g a t kö z t pénzrendszer kialakítása (az I. évezredben) 1200. körül: az izraeliták, filiszteusok, majd az arámiak megjelenése ezt követően a korábbi kánaáni [városi] kultúra egyedüli örökösei föníciai identitás kialakulása. Újasszír, rövid egyiptomi (Néko), majd babilóniai hódítás (605. Karkemis). Nabukudurriuszur 13 évig ostromolja Türoszt (vö. Ezékiel, Josephus). 538: Kürosz perzsa korszak. 332: Nagy Sándor (9 hónapig ostromolja Türoszt) hellénisztikus kor.

Föníciai gyarmatosítás: (2-3-4) Fönícia: az expanzió Türosz kereskedőtelepei az i. e. 10. századtól kezdve, Hispániától a Fekete-tengerig, a görögökkel, majd a rómaiakkal versenyezve. Gazdasági és kereskedelmi szempontból az Újasszír Birodalom kiegészítése a tengeren. A keleti kultúra (például az ábécé) elterjesztése a nyugati Mediterráneumban. A görögök és rómaiak élénk érdeklődése Fönícia iránt. Karthágó (qart-chadast = új város ) punok: Önálló hatalommá válnak az i. e. I. évezred második felében, amikorra Türosz már jelentőségét vesztette. Pun-római háborúk. Város végső elpusztítása i. e. 146-ban, de az újpun nyelv, kultúra, írás fennmarad az i. sz. 2-5. századig.

Fönícia: kultúra és források Nyelv, írás, feliratok: Pun nyelvemlékek római szerzőknél, Szt. Ágoston pun anyanyelvű. Föníciai nyelvemlékek felfedezése 17-18. században: az újkori sémi nyelvészet kezdete. Betűírás 22 betűvel (vö. a héber ábécé betűinek a nevei) kb. i. e. 11. századtól (?). Megj: a proto-kánaáni írás az i. e. 2. évezred eleje (~1800) óta, proto-sinai feliratok az évezred közepén (~1500). régi tévhit, hogy a föníciaiak találták volna fel a betűírást! Ismert feliratok, néhány példa: Ahiram, Büblosz királyának szarkofágja (i. e. 10. sz. eleje) Yehawmilk sztélé (Büblosz királya, i. e. 5. sz. közepe) Tabnit/Tibnit és Esmunezer/Esmunazor szarkofágja (Szidón királyai, i. e. 5. sz. vagy később) Karatepe (gyarmattelep; hieroglif luvi és föníciai kétnyelvű felirat, i. e. 8. sz.) Gyarmattelepek alapításának elbeszélése, genealógiák, templomi feliratok, stb.

KITÉRŐ: írástörténet Akrofónia elve: jel az ábrázolt szó első hangját jelöli. Egyetlen mássalhangzót jelölő egyiptomi hieroglifák. Nyugati sémi írás: mássalhangzós. Proto-kánaáni írás: I.e. 2. évezred elején alakul ki Kánaán területén. Kb. i.e. 1800: Wadi el-hol?? I.e. 17-16. sz. : Nablusz (Sikem), Lakis, stb. Kb. i.e. 1500: Proto-sinai feliratok (Felfedezi: F. Petrie, 1905/06, nyugati sémi rabszolgák egy türkízbányákban?)

Ugariti alfabetikus ékírás i.e. 13. század, 27 msh + 3 mgh. Föníciai ábécé 22 msh-értékű betűre csökken a 27 betűs proto-kánaáni ábécé. Háttér: hangok összeolvadása ókánaáni > föníciai. A kép forrása: https://www.ancient.eu/image/173/ Egyiptomi egyetlen mássalhangzót jelölő hieroglifák 24 msh. Forrás: Joseph Naveh. Early History of the Alphabet. Magnes Press, 1987.

Az ábécé további története I.e. 2. évezred vége: csökken a betűk száma Dél-arábiai => etióp írás Föníciai, belőle: - pun (és neo-pun) írás - görög: magánhangzók bevezetése => etruszk, latin, kopt, cirill - paleo-héber ( Hebrew ) => szamaritánus - arámi => - héber kvadrátírás ( Jewish ) - szír - nabateus, palmürai => arab, indiai és közép-ázsiai írásrendszerek Joseph Naveh. Early History of the Alphabet. Magnes Press, 1987. [16.Nav.1.]

Írástörténet: Joseph Naveh 1982 vs. Benjamin Sass 2005 Módszertani nehézség: Az írások történetének rekonstrukciója a feliratokat tartalmazó régészeti leletek datálásától függ. De a legtöbb felirat datálása nehéz: nem kontrollált ásatásból került elő, nem szerves anyagra írták, stb. Datálás leginkább a betűk alakja alapján => körkörös érvelés? B. Sass későbbre teszi a szétválást, mint a legtöbb paleográfus. NB: itt Hebrew = paleo-héber írás. A héber kvadrátírás (akárcsak az arab, szír és sok más írás) az arámi írásból származik (babilóniai fogság után).

A paleo-héber írás további története 1. Gezeri naptár: i.e. 10. sz. 2. Mesa-sztélé: 9. sz. 3. Siloam-felirat: 8. sz. vége 4. 7. századi pecsétek 5. Arad-i osztrakonok: 6. sz. eleje 6. Leviticus-fragmentum: i.e. 2. sz. 7. Középkori szamaritánus kódex http://en.wikipedia.org/wiki/gezer_calenda r Fent: aleftől káfig. Alul lamedtől távig.

Vallás, mitológia: Fönícia A kánaáni mitológia Ugarittól a föníciaiakig, mint a Héber Biblia vallástörténeti háttere! Termékenységi istenek: férfi istenek (Baal viharisten Hadad) és női párjaik (Anat, Astart). Továbbá Dagan szintén termékenységisten. Baal-mítoszok. Baal helyi változatai (Baal-Szapan, Baal-Biqa, Baal-Haszor, Baal-Zebul / Baal-Zebub ) Égistenek: Él (a kánaáni-ugariti panteon főistene), Samu (az ég deifikációja) További deifikált természeti jelenségek, pl.: Jamm (tenger), Mot (halál), Jarih (hold), stb. Moloch (Molochmor): gyermekáldozatot helyettesítő bárányáldozat, tehát nem istenség neve! A kánaáni időkben az elsőszülöttek feláldozása nagy veszedelem idején, például a Jeruzsálem melletti Hinom-völgyben (Gé Hinom > Gehenom, Gyehenna ) Városok főistene, pl. Melkart ( a város királya ): Türosz főistene.

A bibliai izraelita vallás történeti kontextusban JHVH: az izraelita vallás új istensége, akit egyrészt azonosítanak Éllel Vö. Ex. 6:3: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint Mindenható Isten [El Sadaj], de az én JHVH nevemen nem voltam előttük ismeretes. másrészt számos elemet vesz át Baaltól: viharisten: pl. megküzd a vizekkel (Exod 15, Ps 114, Jes 51:9-11), és Baalhoz hasonlóan felhőkön száguld (vö. Deut. 33:26, Jes. 19:1, Zsolt. 104:3, Zsolt. 68). Tehát JHVH a korábbi kánaáni mitológia két főistenének összeolvadásából jön létre. Ugyanakkor a kánaáni Baal isten mint JHVH ellenlábasa a Héber Bibliában. Diakrón, történeti szemlélet: Szinkrón, strukturalista szemlélet: Baal Baal > JHVH fejlődés a korai vaskorban. JHVH oppozíció a kanonizált HB-ban.

A bibliai izraelita vallás történeti kontextusban I.e. 9-8. századi feliratok (pl. Kuntillet Ajrud, Sínai-félsziget; Khirbet el-qom, Judeában): áldott JHVH és az ő Aserája által Bizonyíték egy korai fázisra az izraelita vallástörténeti fejlődésben: JHVH átveszi Baal szerepét (és nőjét), de még nincs absztrakt monoteizmus. Ajánlott irodalom (bevezetés a bronzkor és vaskor vallástörténetébe): Komoróczy Géza: Elő-Ázsia, in: Bodrogi Tibor et. al., Mitológiai ábécé (Budapest: Gondolat Kiadó, 1978, pp. 115 183), különösen pp. 148 164.

Arám, arámiak és az arámi nyelv

Arámiak Arám = országnév; arámi = nép, nyelv (pl. arámiul). Aramean people vs. Aramaic language. Izrael anakronisztikus önazonosítása az arámiakkal (szemben a kánaánitákkal, akiknek a nyelvéhez a héber közelebb áll, de identitás szempontjából a kapcsolat teljes elutasítása): Például Gen. 24,10: Azután kiválasztott a szolga tíz tevét urának tevéi közül az útra, és magához vett urától mindenféle értékes dolgot. Elindult, és elment Arám-Naharajimba, Náhór városába. Gen. 25,20: Izsák negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arám Betúél leányát, az arám Lábán húgát Paddan-Arámból. Rebbeka, valamint Ráhel és Lea is arámi származású. Gen. 31,47: Azután elnevezte azt Lábán Jegar-Száhadútának, Jákób pedig elnevezte Gal-Édnek. (További arámi nyelvű részek a Héber Bibliában: Jer. 10:11; Dán. 2:4b 7:28; Ezr. 4:8 6:18, 7:12 26.) Arámi nyelvű személyt szólít meg. Hivatalos iratok a perzsa korból. Deut. 26,5: Bolyongó arámi volt az ősöm, aki lement Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesedmagával, de nagy, erős és hatalmas néppé lett ott.

Arámiak I. e. 11. sz. elején: arámi törzsek megjelenése Elő-Ázsiában (valószínűleg demográfiai robbanás következtében nomád hullám a sivatag felől, vö.: akkádok, amurrúk, arabok...). A Perzsa-öböltől az Anti-Libanonig. 10. sz., Szíria: a törzsi struktúra fokozatos átalakulása sejkségekké, kiskirályságokká. Majd városállamok, pl. Damaszkusz. Vetélytárs: új-hettita államok Szíriában, akikkel az arámiak korábban rivalizálnak, majd idővel elarámiasodnak. I. e. 8. század második felében az Újasszír Birodalom ezeket az államokat vazallusokká teszi, majd meghódítja a szíriai arámi kiskirályságokat. A lakosság (egy részének) deportálása. Az önálló arámi etnikum megszűnik, de... az egész Közel-Kelet elarámiasodik.

Arámiak: kultúra és nyelv Szinkretikus kultúra: neo-hettita, föníciai, asszír és izraelita hatások. Föníciai eredetű panteon (főisten: Hadad, ősi nyugati sémi viharisten). Az arámi nyelv a Közel-Kelet lingua franca-jává válik, a diplomácia nyelvévé. Vö. már Jeruzsálem ostroma idején is (i.e. 701), 2Kir. 18,26 = Jes. 36,11: Ekkor Eljákím, Hilkijjá fia, Sebná és Jóáh ezt mondta a kincstárnoknak: Beszélj szolgáiddal arámul, mert megértjük! Ne beszélj velünk júdai nyelven a várfalon levő hadinép füle hallatára! Figyeljük meg: bár közeli rokonok, de ekkor a héber és az arámi már nem volt kölcsönösen érthető. Miért lett ennyire sikeres az arámi nyelv? Egyéni karrierek, például arámi írnokok az újasszír hadseregben? Vagy csak demográfiai folyamatok?

Arámi: a nyelv továbbélése az etnikum felolvadása után Az arámi nyelv korszakai: 1. Ó- vagy régi arámi (i.e. 11. sz. 538): az arámi városállamok feliratai. 2. Birodalmi arámi: (6-4. sz.): az Újbabiloni, és főleg a Perzsa Birodalom egyik hivatalos nyelve. 3. Közép-arámi: a Közel-Kelet legfontosabb beszélt nyelveként továbbfejlődik a hellenista és római korban, dialektusok alakulnak ki, de az írott nyelv követi a hivatalos (birodalmi) mintákat. 4. Kései arámi: az i. sz. 2. századtól kezdve a beszélt dialektusok válnak irodalmi nyelvvé is. Két nagy ág: nyugati arámi (palesztinai zsidó arámi, palesztinai keresztény arámi, szamaritánus arámi...) és keleti arámi (szír és dialektusai, mandeus, babilóniai zsidó arámi...). 5. Neo-arámi: az arab hódítás után (keresztény és zsidó) szigetközösségekben továbbra is beszélik a kései arámi dialektusait, azok továbbfejlődnek. Kis közösségek a mai napig léteznek.

Ammoniták, edomiták, moabiták

Ammoniták, edomiták, moabiták Egymással és Izraellel nagyon közeli rokon népek, nyelvek. Hasonló nyelv, hasonló betűk, hasonló kultúra finom eltérésekkel. Eltérő helyi-nemzeti istenek, ezért eltérő teofór [= istennevet tartalmazó] személynevek. (Moáb: Kemos, Edom: Qausz, Ammon: Milkom?; Izrael: JHWH) Állandó kapcsolat Izraellel: háborúk (pl. Mésa), rokonság (vö. Rut), stb. Hasonló sors mint az Északi királyság: feltűnnek a történelem színpadán, létrejön egy királyság, amelyet az Újasszír Birodalom előbb vazallus állammá tesz, majd meghódít. A lakosság felolvad a közel-keleti olvasztótégelyben, az önálló etnikumként való lét megszűnik. Feliratok: Mésa-sztélé (Moabite stone, kb. i. e. 840): Mésa, Moáb királyának a győzelme. Omri, Izrael királyának fia felett, vö. 2Kir. 3,4-8. Néhány kisebb felirat, osztrakonok, pecsétek, stb.

Mesa-sztélé Ha háborúznak, akkor poltikailag két állam. De nyelvileg és kulturálisan alig válnak szét? i.e. 9. század בת דוד Mésa, moabita király győzelme Dávid háza fölött. Moabita nyelven: túlságosan is hasonlít a bibliai héberre. Ugyanazt a irodalmi stílust használták http://en.wikipedia.org/wiki/gezer_calenda az udvari írnokok mindkét udvarban? r A betűk alakja: a paleo-héber írás jellegzetességei először jelennek meg. A szöveg elolvasható: http://en.wikipedia.org/wiki/mesha_stele. Figyeljük meg a helyesírás változását A képek forrása: http://issachar5.files.wordpress.com/2010/05/mesha-stele.jpg, http://www.houseofdavid.ca/bd_mesha.jpg, http://vadym.web.cern.ch/vadym/images/meshasteleinscrip10cmh.gif

A bibliai héber északi dialektusa: bēt ʻház, šat ʻév, stb. Az északi királyság területén talált feliratok is tartalmaznak furcsaságokat azok számára, akik tanultak akár bibliai, akár modern hébert: בית [bajit] BT ház kiejtés: [bēt]? בת שנה [šana] ŠT év [šatt]? שת יין [jajin] JN bor [jēn]? ינ

A bibliai héber északi dialektusa: bēt ház, šat év, stb. Az esetragok lekopása után szóvégi mássalhangzó-torlódás vagy diftongus jött létre. Feloldása: epentézis (vö. szegoláták), összevonás vagy asszimiláció/törlés. Epentézis: *malkum (ʻkirály ) > *malk > malek > melek Monoftongizáció (a diftongusok összevonása: [aw] > [ō], [ay] > [ē]): *šawrum (ʻbika ) > [n] asszimilációja: *šawr > *yinpōl (ʻesik-PERF-Sg.3m ) > šōr yippōl (de pluralis: šəwārīm)

A bibliai héber északi dialektusa: bēt ʻház, šat ʻév, stb. Az esetragok lekopása után szóvégi mássalhangzó-torlódás vagy diftongus jött létre. Feloldása: epentézis (vö. szegoláták), összevonás vagy asszimiláció/törlés. Proto-ÉNy sémi esetrag lekopása után epentézis / törlés, összevonás * malkum ( király ) > *malk > *baytum ( ház ) > *bayt > bayit *bintum ( lány ) > *bint > binvt *šantum ( év ) > šant malek > melek / / bēt Judeai héber status abs. / Jud. hb st. constr., északi hb. > sehol / / bit(t), bat(t) mindenhol šana(t) / * šant > šatt Judeai héber st. abs. (constr.) / északi héber

Garr, W. Randall. Dialect Geography of Syria-Palestine, 1000-586 B.C.E. (U of Pennsylvania Press, 1985; Eisenbrauns, 2004). [11.4.Gar.1.] Izoglossza: a határvonal két nyelvváltozat között, adott jelenség tekintetében Balra: határozott névelő 1 hé prefixum 2 alef szufixum 3 nincs névelő Jobbra: a duális és a hímnemű többes főnevek végződése 1 [n] 2 [m] 3 [y] vagy [w]

Garr, W. Randall. Dialect Geography of Syria-Palestine, 1000-586 B.C.E. (U of Pennsylvania Press, 1985; Eisenbrauns, 2004). [11.4.Gar.1.]

Az északnyugati sémi nyelvi kontinuum Viszonylag konzisztens határ az arámi és a többi közt Folytonos átmenet / izoglosszánként változó határ: Föníciai Héber északi dialektusa Héber déli dialektusa = júdeai nyelv = vaskori irodalmi héber Ammonita Moabita Edomita vs. tiberiasi héber / maszoretikus héber

Az északnyugati sémi nyelvi kontinuum 1200-1000: vaskor 1 1000-586: vaskor 2 Népek és államalakulatok az 1. évezred elején. Vajon éles politikai határok = nyelvi határok? (és vajon egyáltalán élesek voltak azok a politikai határok?) Nyelvi kontinuum: (holland-flamand példa, forrás: Wilbert Heringa és John Nerbonne).

A sémi nyelvcsalád és kontextusa

A sémi nyelvek A. L. Schlözer 1781. Definiálható-e mitől sémi egy sémi nyelv? Ránézésre sémi (vö. Bennett, p. 20.) Első közelítésben öt-hat-hét nagy csoport: 1. Akkád 2. Arámi (szír, neo-arámi nyelvek stb. is) 3. Kánaáni (héber, föníciai ) 4. Arab (óészakarab, tulajdonképpeni arab; nabateus, preklasszikus arab, középarab, modern, judeo ) 5. Ókori (feliratos, epigrafikus) délarábiai. 6. Modern délarábiai. 7. Etiópiai sémi (geez, amhara, tigré, tigrinya ) Mi ezeknek a csoportoknak a viszonya egymáshoz? És mi a tágabb kontextus?

Az afroázsiai nyelvcsalád Afroasiatic language phylum régebben: semito-hamita nyelvek A kép forrása: http://alma.matrix.msu.edu/african_languages

Az afroázsiai nyelvcsalád, a.k.a. Afroasiatic language phylum, régebben: semito-hamita nyelvek 1. Sémi nyelvcsalád 2. Egyiptomi nyelv: óegyiptomi => kopt 3. Berbero-líbiai nyelvek (É-Afrika: Atlasz, Szahara) 4. Kúsita nyelvek (Kelet-Afrika: Etiópia, stb.) 5. Csádi nyelvek (Nyugat-Afrika: pl., Hausza) 6. Omói/omotikus nyelvek (DNy-Etiópia) 1950: Joseph Greenberg. A hat ág különböző csoportosításait javasolták már. Volt közös proto-afro-ázsiai ősnyelv? Ha igen, mikor, hol és kik beszélték? A kép forrása: http://linguistics.byu.edu/classes/ling450ch/images/ aamap.gif, adapted from Bomhard 1984:181.

Sémi nyelvek: a klasszikus hét nagy csoport 1. Akkád: asszír és babilóniai dialektusok, különböző nyelvtörténeti korok 2. Arámi: óarámi, birodalmi & bibliai arámi, szír, talmudi arámi, neoarámi nyelvek 3. Kánaáni nyelvek: ókánaáni (amarnai glosszák), föníciai, moabita, héber, szamaritánus héber 4. Arab: óészakarab, tulajdonképpeni arab; nabateus, preklasszikus arab, klasszikus arab, modern standard irodalmi arab, modern beszélt arab nyelvek ( dialektusok ), judeoarab[ok] 5. Ókori (feliratos, epigrafikus) délarábiai nyelvek 6. Modern délarábiai nyelvek 7. Etiópiai sémi: geez; amhara, tigré, tigrinya, stb. 2 + 3 + ugariti északnyugati sémi nyelvek hagyományosan: déli sémi nyelvek

A sémi nyelvek családfája: régi, ma már kevésbé elfogadott, elsősorban földrajzi alapú felosztás A héber nyelv négy fő korszaka: 1. bibliai héber 2. misnai/rabbinikus héber 3. középkori héber 4. modern/izraeli héber Blau, Joshua. Phonology and Morphology of Biblical Hebrew: An Introduction (Linguistic Studies in Ancient Weste Semitic, vol. 2, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 2010), p. 17. [51.1.1.Bla.2.] Megj.: Ezen a családfán az arab még a délarábiai és etiópiai sémi nyelvekhez lett csoportosítva, amely egy korábbi felfogást tükröz. Az újabb felfogás a következő dián látható. a héber helye a családban

Adatokból narratíva Naiv családfamodell : a nyelvet beszélő nép fokozatos osztódása Vö. fajképződés (ang. speciation) a biológiai evolúció során A sémi nyelvek családfája a héberre vonatkozóan a következő narratívát sugallja: Kezdetben vala a proto-sémi nép/nyelv, a proto-nyugati sémi nép/nyelv, a proto-centrális sémi nép/nyelv, a proto-északnyugati sémi nép/nyelv, a proto-kánaánita nép/nyelv, a héber nép/nyelv. amelyből kivált amelyből kivált amelyből kivált amelyből kivált amelyből kivált

Néhány sémi nyelv Hasonló nyelvek közelebbi rokonok, de a családfa egy történetet is elmesél. Kánaáni hangtörvény: *[ā] > [ō] arab arámi héber ugariti akkád geez *ā > ā ā ō ā ā ā / a * ṯ > ṯ t š ṯ š š / s főnévragozás van nincs nincs van van nincs szuffixragozás Sg. 1 -tu -et -ti -T -āku -kū szuffixragozás Sg. 2m -ti -t(ā) -ta -T -āta -ka szuffixragozás Sg. 2f -ta -tī -t -T -āti -kī határozott főnév al- -ā ha- Ø Ø Ø? tört többes szám van nincs (?) nincs (?) nincs (?) nincs (?) van

Néhány sémi nyelv Akkád Klasszikus arab (Tiberiasi) Héber Arámi (bibliai) Geez béke šalāmu salām šālōm šlām salām, sənʔ

Néhány sémi nyelv Akkád Klasszikus arab (Tiberiasi) Héber Arámi (bibliai) Geez béke šalāmu salām šālōm šlām salām, sənʔ Javasolt narratíva: Proto-sémi: *s 1 alām(u) / šalām > héberben: *[ā] > [ō] > arabban: *[s 1 /š] > [s] > arámiban: *[a] > Ø Javasolt rekonstrukció: Mindkét oldal részéről egy-egy lépésre van szükség, hogy eljussanak a közös békéhez?

A történeti rekonstrukció klasszikus módszere Vegyük rokon szavak listáját Mi van a nyelv többi szintjével (morfológia, szintaxis )? Rokon szavak: Azonos / hasonló hangalak: rendszeres hangmegfelelés mutatható ki! Az azonosság önmagában nem elég, ha az nem rendszerszerű! Azonos / hasonló jelentés: mit jelent? Kizárjuk a későbbi kölcsönzéseket (és a skewed alakokat) hogyan? Mi lehet az a *proto-szó (= [hangalak] + jelentés ), amelyből levezethetők az egyes nyelvekben megfigyelhető hangalakok? és az egyes nyelvekben megfigyelhető jelentések is? Szó = [hangalak] + jelentés

A történeti rekonstrukció klasszikus módszere Rekonstruálandó hipotetikus protonyelv: Szó = [hangalak] + jelentés Rekonstrukció: *protonyelvi szó = *[hangalak-0] + * jelentés-0 A nyelvi szó = [hangalak-a] + jelentés-a megfigyelhető A nyelv B nyelvi szó = [hangalak-b] + jelentés-b megfigyelhető B nyelv * : hipotetikus (+ megfigyelhető C, D stb. nyelv)

A történeti rekonstrukció klasszikus módszere Rekonstruálandó hipotetikus protonyelv: Szó = [hangalak] + jelentés Narratíva: *protonyelvi szó = *[hangalak-0] + * jelentés-0 A nyelvi szó = [hangalak-a] + jelentés-a megfigyelhető A nyelv B nyelvi szó = [hangalak-b] + jelentés-b megfigyelhető B nyelv hangváltozás ( törvény : szabályos, rendszerszerű) jelentésmódosulás vagy azonosság (+ megfigyelhető C, D stb. nyelv)

Hogyan magyarázzuk a nyelvi adatokat? Szinkrón nyelvészet: a nyelv állapota adott időpontban családfa = tipológia, csoportosítás, a hasonlóság mértéke alapján. Diakrón nyelvészet: a nyelv változása időben családfa = narratíva a nyelvek fokozatos differenciálódásáról: ágak szétválása egy hipotetikus közös ősből kiindulva. Történeti-összehasonlító nyelvészet: mi a legplauzibilisebb narratíva? 1. Családfamodell: közös ős + folyamatos differenciálódás. 2. Nyelvek közötti kölcsönhatás: kölcsönzés, egymásrahatás. 3. Hullámmodell: különböző centrumokból terjedő újítási hullámok. 4. Véletlen egybeesés. Nyelvtipológia. Univerzálék. Néha valószínűtlen a véletlen egybeesés: valószínűbb a közös okot feltételező narratíva (1-3). Máskor plauzibilis, hogy egymástól függetlenül ugyanaz zajlott le (4).

A nyelvtörténet mint történeti narratíva Összehasonlító nyelvészet (komparativisztika): adatok gyűjtése. Történeti nyelvészet: ezen adatokhoz a legvalószínűbb narratívát keresi. Fontos: a nyelvek története a nyelvet beszélő népek történetével, vagy a nyelvet beszélő nép kultúrájának, stb. a történetével! A nyelvtörténeti narratíva hogyan viszonyul a történeti narratívához? A nyelvek története összefügghet a népek (és kultúrák és vallások) történetével, de nem feltétlenül azonos velük! (Ld. pl. arámi, bolgár, stb.)

Összefoglalás

A Közel-Kelet nyelvei az i.e. 2. évezred vége felé Hettita kb. i.e. 1200-ig ény-i sémi Ugariti egyéb sémi kb. i.e. 1200-ig Akkád Arámi kb. i.e. 1100-tól Föníciai gyarmatok (pl. Karthágó: pun nyelv) egyéb (pl. a hettita indoeurópai nyelv) az i.e. I. évezredben Líbiai? egyéb afroázsiai (pl. egyiptomi) Egyiptomi Arab (nabateus) törzsek? Tel el-amarna (az ókánaáni nyelv emlékei) Forrás: http://www.aramaic-dem.org/english/history/the_aramaeans-filer/image001.jpg Dél-arábiai és etiópiai

Az északnyugati sémi nyelvi kontinuum: vaskor 2 (i.e. 1000-586) (Ugarit nincs már; nem volt benne [ā] > [ō]) (Filiszteus nyelv? Indoeurópai?) Arámi nyelv Szíriában (nincs [ā] > [ō]) Kánaáni hangtörvény: [ā] > [ō] hangváltozás Föníciai a tengerparton, Héber: északi és déli dialektusok (lásd még: šibbolet/szibbolet) Ammonita, moabita, edomita (stb?) Valószínűleg: nem voltak olyan éles nyelvi határok, mint az éles (de gyakran változó) politikai határok. dialektuskontinuum a beszélt nyelvben, + mesterséges hivatalos/irodalmi nyelv(ek) a feliratokon és az irodalomban (Biblia).

Összefoglalás és tanulságok Röviden áttekintettük a vaskori Izrael (és Júda) szomszédjait: Föníciát, Arámot, Ammont, Moábot és Edomot. A 10-9. századi kiskirályságokat a 8-7. században fokozatosan meghódítja az Újasszír Birodalom, a kis etnikumok nyelve, kultúrája, vallása fokozatosan feloldódik a nagy közel-keleti olvasztótégelyben. De három nép átmenti nyelvét, identitását vagy kultúráját: Fönícia (vö. punok), Arám (vö. arámi nyelv elterjedése) és Júda (vö. zsidóság). A nyelvtörténet, mint történeti narratíva alkotása, saját módszertannal. De a nyelvek története nem tükrözi feltétlenül az etnikumok történetét! Az északnyugati sémi nyelvi kontinuum: hasonló kontinuum a térségben etnikai, kulturális (sőt vallástörténeti!) szempontból is.

Szószedet (szavak, amelyek mellékesen szóba kerültek, de amelyeket illik ismerni): szinkrón és diakrón szemlélet (például nyelvészetben, vallástudományban) szinkretikus panteon lingua franca kopt, geez, szír

Köszönöm a figyelmet! További kérdések esetén elérhető vagyok: Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu