AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Hasonló dokumentumok
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Miért van szükség szuperszámítógépre?

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

A jövő éghajlatának kutatása

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz szeptember 26. 1

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az ALADIN-Climate regionális klímamodell integrálási tartományának megválasztására vonatkozó érzékenységvizsgálat

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Kis skálájú fizikai folyamatok parametrizációja

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

Az AROME nem-hidrosztatikus korlátos tartományú modell alkalmazása a mezoskálájú, szélsőséges jelenségek előrejelzésénél

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Az OMSZ regionális klímamodelljei: ALADIN-Climate. és s REMO. pszó Gabriella. Ilona, Szépsz. Krüzselyi. lat

Numerikus prognosztika: szakmai alapok

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

Az éghajlatváltozás alföldi vonatkozásai

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F számú OTKA kutatás zárójelentése

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

felhasználása a numerikus

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

Az éghajlat el rejelz

Múltbeli időszakra vonatkozó modelleredmények validációja

A jövőre vonatkozó projekciók eredményeinek együttes kiértékelése, bizonytalanságok számszerűsítése

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

Globális változások lokális veszélyek

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Csapadékmaximum-függvények változása

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Ensemble előrejelzések a meteorlógiában

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

Átírás:

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Tartalom Bevezetés ALADIN-Climate modell Első kísérlet eredményeinek bemutatása Tervek, összefoglalás 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 2

Bevezetés Globális általános cirkulációs modellek eredményeinek regionális leskálázása regionális, korlátos tartományú klímamodellek alkalmazása (1980-s évek eleje, Giorgi) OMSZ-nál 2004-ig csupán statisztikai alapú leskálázás (Mika és munkatársai), majd a klímadinamikai NKFP elnyerésével regionális klímamodellek adaptálása, futtatása (ALADIN-Climate, REMO) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 3

ALADIN-Climate modell története ARPEGE-Climat az ARPEGE/IFS előrejelző modellből ( CY15), 1990-s évek elején (Meteo France), elsősorban fizikai parametrizációs csomag változtatásával ARPEGE-Climat fizika + ALADIN előrejelző modell dinamika ALADIN-Climate modell ALADIN-Climate adaptálása Mo-n két okból: Tapasztalat az ALADIN korlátos tartományú modellel Együttműködési lehetőségek: Meteo France, Cseh Meterológiai Intézettel és Prágai Egyetemmel magyar-cseh bilaterális egyezmény, klímadinamikai NKFP 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 4

ALADIN-Climate Modell 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 5

ALADIN-Climate hidrosztatikus, spektrális modell HTE megoldása numerikusan tér- és időbeli diszkretizációt alkalmazva: Horizontális rács Lambert-féle kúpvetület Függőleges diszkretizáció hibrid koordináta-rsz. Időbeli diszkretizáció hatékony szemi-implicit szemi- Lagrange séma Térbeli deriváltak spektrál térben (meteorológiai mezőket teljes harmónikus fv.-ekkel repr.) Prognosztikai változók: u, v, T, q, ps 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 6

ALADIN-Climate korlátos tartományú, regionális klímamodell kezdeti és oldalsó határfeltételek kellenek a futtatáshoz ERA-40, NCEP reanalízisek a közelmúlt éghajlatára Globális, vagy céltartománynál nagyobb területet lefedő klímamodell a jövőbeli futtatásokhoz (ARPEGE-Climat) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 7

Fizikai parametrizációs csomagok összehasonlítása Bizonyos fizikai parametrizációs eljárásokat pontosabban, míg másokat kevésbé pontosan kell leírni a tér- és időskálának megfelelően. AL-operatív - Sugárzás: viszonylag gyors és egyszerű séma, az üvegház gázok hatását egy db. egységes integrált hullámhossz tartományon kezelik. - Felhőzet: diagnosztikai séma, a felhőzet mennyiségét a réteg specifikus és telítési specifikus nedvessége határozza meg ALADIN-Climate - Sugárzás: részletes séma felhasználja, hogy a légkör fontos üvegház gázai különböző hullámhossz tartományban nyelik el ill. sugározzák vissza a Föld infravörös sugárzását (Vízgőz,O3,CO2,CH4,N2O,CFC + aeroszolok ), felhős és felhőtlen területek felett eltérő számítás - Felhőzet: Egyszerűbb, mint az operatív. Ricard-féle statisztikai sémája, statisztikai összefüggések a felhőzet és a folyékony víztartalom kiszámítására 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 8

AL-operatív - Nagyskálájú csapadék: diagnosztikai séma, alapfeltevése, hogy az adott rétegben keletkező csapadékfluxust a réteg túltelítettsége határozza meg. Túltelítettség esetén kondenzáció van, a kondenzálódott víz teljes egészében csapadékká alakul, és elhagyja az adott réteget. Csapadékelem hőmérséklete = környezet hőmérséklete - Mélykonvekció: Bougeault tömeg-fluxus sémája Kuo-féle lezárással. Konvekció szempontjából aktív rácsdoboz 3 részre osztható: feláramlási, leáramlási és környezet által kitöltött területre. Figyelembe veszik a környezetből a konvektív cellába történő besodródást illetve az onnan történő kisodródást - Talaj-séma: ISBA. 2 rétegű változat, egyszerűbb számításokkal ALADIN-Climate - Nagyskálájú csapadék: Smith statisztikai sémája, a felhőzeti sémához szorosan kapcsolódóan. Csapadékelemek fagyására illetve olvadására Kessler-féle eljárás - Mélykonvekció: a séma ugyanaz, mint az operatív modellnél, de bizonyos összetevőket egyszerűbben számolnak, illetve nem számol a leáramló csapadék egzakt párolgásával, hanem egyszerűbb sémával. - Talaj-séma: ISBA. 4 talajréteg használatával pontosabb nedvesség és hőátvitel. Bonyolultabb egyenletek a különböző prognosztikus változók meghatározására (Ts, Tp, Ws, Wp, Wr) + pontosabb hó-séma alkalmazása 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 9

ALADIN-Climate integrálás Január 1 Február 1 Március 1 12h 18h 12h 18h 12h határfeltételek 6 óránként Új kezdeti file Új mezők hozzáadása (mély talaj hőmérséklet, hóalbedó) Újraindítás a módosított file-ból Mezők frissítése (hónapon belül állandó) (SST, aerosolok, tengeri jég) Újraindítás február végétől A tenger felszín hőmérsékletének folyamatos korrekciója nagyon fontos, mert a modell nem képes azt előrejelezni. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 10

Első kísérletek eredményei 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 11

2005 év elején megkezdődött a modell adaptálása Jelenleg a modell tesztelésénél tartunk Tesztelés menete: Először a közelmúlt éghajlatának vizsgálata Majd jövőbeli szimulációk Első kísérlet: Három éves futtatás (1990-1992) Európai tartományon, 120x120 rácspont (C+I+E zóna), 50 km-es felbontás, 31 vertikális szint, 30perces időlépcső 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 12

Vertikális koordináta rsz., tartomány, domborzat 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 13

A felbontás túl durva, de a cél, hogy más szolgálatok eredményeivel össze tudjuk hasonlítani csehek és franciák ENSEMBLES projekt keretében kapott eredményei Határfeltételek: ERA-40 adatok 6 óránként Outputok 6 óránként ERA-40 ALADIN határfeltétel ERA-40 egész Földre vonatkozó, speciális állomány Geometriai és file formátum átkonvertálás, de továbbra is egész Földre vonatkozik interpoláció és korlátos tartományra történő kivágás 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 14

Rengeteg adat egyidejű tárolása (nyers ERA-40, közbülső állapotok, outputok) A 3 éves integrálás ~30 órát vesz igénybe az OMSZ IBM szupercomputerén Eredmények összevetése CRU megfigyelésekkel, ERA-40 mezőkkel (havi, évszakos átlagok, egyéb éghajlati paraméterek) CRU: Climate Research Unit, internetről letölthető megfigyelési adatbázis: www.cru.uea.ac.uk 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 15

kg/m2 Felpörgési idő vizsálata (ahhoz szükséges idő, míg bizonyos talaj és felszíni változók, hidrológiai ciklus, stb. egyensúlyba kerülnek) Talaj nedvesség időbeli fejlődése: Konstans értékkel indított futtatás 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Normál (ERA-40) értékkel való futtatás Talajnedvesség havi átlagának időbeli fejlődése egy Budapest környéki rácspontban J A J O J A J O J A J O 1990 1991 1992 A rózsaszín görbe rásimult a feketére 2 éves felpörgési idővel kell számolni, azaz 3. évre vonatkozó eredményeket értékeljük. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 16

T2m, 1992. január A modell 4-5 fokkal hidegebb, mint a megfigyelt érték. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 17

T2m, 1992. július A modell 3-4 fokkal melegebb a Kárpátmedencében, mint a megfigyelt érték. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 18

Csapadékösszeg, 1992. január A modell nagyon száraz É-Európában. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 19

Csapadékösszeg, 1992. július A modell nagyon száraz Közép-Európában. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 20

Felhőzet, 1992. január Túl kevés felhőzet egész Európában (főleg az alacsonyszintű felhőzet hiányzik) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 21

Felhőzet, 1992. július Túl kevés felhőzet Közép- és Dél-Európában 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 22

RH-700hPa, 1992. január A nedvesség a középszinteken is kevés (10-30%- kal) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 23

RH-700hPa, 1992. július A nedvesség a középszinteken kevesebb (10%-kal) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 24

T-700hPa, 1992. január A modellben a hidegebb levegő határa K- ebbre található. 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 25

T-700hPa, 1992. július Az egész európai térségben 1-3 fokkal melegebb a modell 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 26

Eredmények összefoglalása Túlzott éves hőingás (télen túl hideg, nyáron túl meleg) Télen túl kevés alacsonyszintű felhő, és a magasabb rétegekben sincs elég nedvesség nagy éjszakai kisugárzás nagyon alacsony éjszakai minimumok 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 27

Nyáron kevés záporos csapadék, konvektív felhőzet nagyon száraz, meleg a felszín közelében, amely még a magasabb rétegekben is fennáll (ez több klímamodellben is probléma, finomabb felbontáson is, bővebben Szépszó Gabriella előadásában) Az eredmények egybevágnak a többi ALADIN- Climate-ot használó ország hasonló felbontáson kapott futtatásaival 50 km-es felbontáson a felhőzet csapadék parametrizációs eljárások nem működnek megfelelően 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 28

TERVEK 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 29

Közeljövő tervei (2-3 év) a múltra vonatkozó tesztelés folyatása: Tesztelés folyatatása, modellbeli nedvesség transzportjának részletes vizsgálata Szisztematikus hibák viselkedésének vizsgálata (1-2 éves futtatásból), halmozódó hibák ellenőrzése, illetve kiküszöbölése Optimális konfiguráció meghatározása (több fizikai parametrizációs csomag kipróbálásával) 40 éves futtatás az ERA-40 határfeltételekkel, 25 km-es felbontáson, kisebb (közép-európai) tartományon Eredmények kiértékelése (átlag, szórás mezők, egyéb éghajlati paraméterek származtatása) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 30

Hosszabb távú tervek: Jövőre vonatkozó klímaelőrejelzések készítése Európára, kezdeti és oldalsó határfeltételek ARPEGE- Climat globális modell eredményei lesznek. Számos modellfuttatás az éghajlati rsz. külső kényszereinek előrevetített megváltozásának megfelelően. Eredmények összevetése más regionális klímamodell előrejelzésével (REMO, PRECIS) 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 31

Köszönöm a figyelmet! 2005. november 24. - 25. 31. Meteorológiai Tudományos Napok 32