Polimer/rétegszilikát nanokompozitok: szerkezet, kölcsönhatások és deformációs folyamatok

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimer/rétegszilikát nanokompozitok: szerkezet, kölcsönhatások és deformációs folyamatok c. Ph. D. értekezés tézisei Szerző: Dominkovics Zita Témavezető: Pukánszky Béla Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Műanyag- és Gumiipari Laboratórium MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Alkalmazott Polimer Fizikai-kémiai Osztály 2011

Ph. D. Tézisek 2 1. Bevezetés Napjainkban folyamatosan nő az érdeklődés a nanotechnológia valamint a nanoméretű töltő- vagy erősítőanyagot tartalmazó polimer kompozitok iránt. Ezen kompozitok egyik csoportját alkotják a rétegszilikát nanokompozitok, melyek finoman diszpergált rétegszilikát részecskéket tartalmaznak 1, 2, 3. A Toyota cég kutatócsoportjának eredményei hívták fel először a figyelmet ezen anyagokban rejlő lehetőségekre, azóta intenzív kutatás folyik ezen a területen 4. A rétegszilikát nanokompozitok számos előnyös tulajdonsággal rendelkezhetnek a hagyományos töltőanyagot tartalmazó mikrokompozitokhoz képest. A rétegszilikát szemcsék egyedi lemezekre történő szétesésével kialakuló különlegesen nagy határfelületeknek köszönhetően jelentős erősítő hatás érhető el már kis szilikát tartalom alkalmazása mellett is, ami könnyű, de nagy merevséggel és szilárdsággal rendelkező kompozitok előállítását tenné lehetővé. Az irodalomban számos olyan példa található, elsősorban poliamid nanokompozitokra vonatkozóan, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek az elképzelések valóban teljesülhetnek, hiszen a tiszta polimer mátrixhoz képest a kompozitok nagymértékű merevség, szilárdság és hőalaktartóság növekedéséről számolnak be 5. Másrészről, annak ellenére, hogy néhány nanokompozit esetében valóban kimagasló tulajdonságokat sikerült elérni, alkalmazásuk mégis korlátozott, a nagy ipari áttörés még mindig várat magára. Poliamidtól eltérő mátrixú kompozitok esetében a tulajdonságok javulása gyakran elmarad a várttól, míg néhány esetben a rétegszilikát alkalmazása a kompozit tulajdonságainak nagymértékű romlását eredményezi 6. A tulajdonságok nem megfelelő mértékű javulásának oka gyakran nem ismert, mely valószínűleg az előállításról és szerkezet-tulajdonság összefüggésekről rendelkezésre álló korlátozott ismeretanyagnak köszönhető. A kompozitok szerkezete és a kompozitokban fellépő határfelületi kölcsönhatások tanulmányozása mindenképpen további kutatásokat igényel. A nagymértékű erősítőhatás és a kiemelkedő tulajdonságok elérésének alapvető feltétele az erősítőanyag homogén eloszlása, a nagy alaki tényező, az erősítőanyag orientációja, valamint a megfelelő mértékű adhézió. Ezen feltételek közül azonban egyik sem teljesül maradéktalanul rétegszilikát nanokompozitok 1 Alexandre, M., Dubois, P., Mater. Sci. Eng. 2000, 28, 1-63. 2 Ray, S. S., Okamoto, M., Prog. Polym. Sci. 2003, 28, 1539-1641. 3 LeBaron, P. C., Wang, Z., Pinnavaia, T. J., Appl. Clay Sci. 1999, 15, 11-29. 4 Fukushima, Y., Inagaki, S., J. Inclusion Phenom. 1987, 5, 473-482. 5 Usuki, A., Kojima, Y., Kawasumi, M., Okada, A., Fukushima, Y., Kurauchi, T., Kamigaito, O., J. Mater. Res. 1993, 8, 1179-1184. 6 Wang, H., Zeng, C. C., Elkovitch, M., Lee, L. J., Koelling, K. W., Polym. Eng. Sci. 2001, 41, 2036-2046.

3 Ph. D. Tézisek esetében, így az erősítőhatás minden esetben elmarad a várttól. A publikációk többsége a nanokompozitok szerkezetével kapcsolatban többnyire csak az interkalált és/vagy exfóliált szerkezet kialakulást említi 1,2,3, de részletes tanulmányok bizonyítják, hogy a nanokompozitok szerkezete sokkal bonyolultabb, mint feltételezik. Az egyedi lemezek és az interkalált taktoidok mellett a kompozitokban nagy szilikát szemcsék, valamint nagymértékű exfóliáció esetén szilikát hálószerkezet is kimutatható 7, 8, 9. A kompozitok szerkezetének mennyiségi jellemzésével csak nagyon ritkán foglalkoznak, illetve ehhez hasonlóan a határfelületi kölcsönhatásokat is általában felületesen tárgyalják, a rendelkezésre információk rendkívül korlátozottak és nagyon gyakran ellentmondásosak. Nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre a kompozitokban fellépő számos kompetitív kölcsönhatásról, a felületkezelőszerrel nem borított felület nagyságáról és jellemzőiről, a határfelületi kölcsönhatások erősségéről, a kompozitokban kialakuló határfázis vastagságáról és tulajdonságairól, valamint ezen jellemzők és a kompozit makroszkopikus tulajdonságai közötti összefüggésekről. A rétegszilikát nanokompozitok a bennük rejlő lehetőségek miatt, valamint a hozzájuk kapcsolódó ellentmondások és megoldatlan problémák miatt hívták fel magukra figyelmünket. A Műanyag- és Gumiipari Laboratórium a MTA KK Anyag- és Környezetkémiai Intézet Alkalmazott Polimer Fizika-Kémiai Osztályával együttműködve hosszú ideje foglalkozik heterogén polimer rendszerek kutatásával és fejlesztésével, melynek során széleskörű ismereteket szereztünk ezen a területen. Nanokompozitok kutatásával közel egy évtizede foglalkozunk, a kutatás során számos publikáció és két Ph.D. dolgozat született 10,11. Jelentős tudást halmoztunk fel a rétegszilikát töltőanyagok szerkezetéről, felületkezeléséről és viselkedéséről, továbbá felmerült számos előállítással és szerkezettel kapcsolatos kérdés ezen kompozitokkal kapcsolatban. PP, PVC és PA6 nanokompozitok tanulmányozása során számos olyan általános megfigyelést tettünk, melyek a mátrix polimer típusától függetlenül érvényesek, mint a kompozitok szerkezetének bonyolultsága, a részleges exfóliáció és a kölcsönhatások rendkívül nagy szerepe. A kutatás következő fázisában polipropilén rétegszilikát nanokompozitokat vizsgáltunk, és 7 Ábrányi, Á., Százdi, L., Pukánszky, B. Jr., Vancso, J. G., Pukánszky, B., Macromol. Rapid Commun. 2006, 27, 132-135. 8 Százdi, L., Ábrányi, Á., Pukánszky, B. Jr., Vancso, J. G., Pukánszky, B., Macromol. Mater. Eng. 2006, 291, 858-868. 9 Renner, K., Henning, S., Móczó, J., Yang, M. S, Choi, H. J., Pukánszky, B., Polym. Eng. Sci. 2007, 47, 1235-1245. 10 Pozsgay, A., Ph.D. Thesis, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary, 2003 11 Százdi, L., Ph.D. Thesis, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary, 2006

Ph. D. Tézisek 4 elsősorban olyan kérdésekre fókuszáltunk, mint a szerkezet részletes jellemzése, a komponensek között fellépő lehetséges kölcsönhatások és az exfóliáció mértékének meghatározása. A második dolgozat további ellentmondásokra és megoldatlan problémákra mutatott rá, és egyben kijelölte a további kutatások irányát. Jelen dolgozat a korábbi kutatások során szerzett tapasztalatokra épít, és olyan eddig elhanyagolt témákra és kérdésekre fókuszál, mint a szerkezet kialakulásának kinetikájának tanulmányozása, a kompozitok stabilitásának vizsgálata, a felületkezelés típusának hatása, a kompozitokban kialakuló határfázis jellemzése és a nanokompozitokban lejátszódó mikromechanikai deformációs folyamatok részletes vizsgálata. Kutatómunkánk célja ezen folyamatok és jellemzők szerepének részletes megismerése és feltárása volt. A kutatásaink során kapott eredmények tovább bővítették ismeretanyagunkat a rétegszilikát nanokompozitokkal kapcsolatban, illetve újabb megoldatlan problémákra hívták fel figyelmünket, amelyek további kutatást igényelnek, de mindenképpen közelebb vezettek minket a várakozásoknak egyre jobban megfelelő tulajdonságokkal rendelkező nanokompozitok előállításhoz. 2. Anyagok és vizsgálati módszerek A feldolgozási körülmények szerkezetre és tulajdonságokra gyakorolt hatásának tanulmányozása céljából polipropilén (PP)/organofilizált montmorillonit (OMMT) és polipropilén/organofilizált montmorillonit/maleinsav anhidriddel módosított polipropilén (MAPP) kompozitokat állítottunk elő különböző feldolgozási körülmények mellett belső keverőben. A kompozitok széleskörűen jellemeztük, a szerkezetet röntgendiffrakciós vizsgálatok (WAXS), pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM), valamint reológiai vizsgálatok segítségével tanulmányoztuk. A mechanikai tulajdonságokat szakítóvizsgálatok segítségével jellemeztük. A kutatás következő szakaszában egy kibővített ortogonális kísérlettervet állítottunk össze azzal a céllal, hogy meghatározzuk az OMMT és az MAPP termooxidatív stabilitásra gyakorolt hatását, valamint a két komponens esetleges kölcsönhatásának mértékét. A komponenseket belső keverőben homogenizáltuk, a feldolgozási körülmények stabilitásra gyakorolt hatásának tanulmányozása érdekében a keverési időt és fordulatszámot több lépcsőben változtattuk. A kompozitok szerkezetét számos módszer segítségével vizsgáltuk, a minták termo-oxidatív stabilitását az oxidáció kezdeti hőmérsékletével (OOT), az oxidáció indukciós idejével (OIT), valamint színmérés segítségével jellemeztük.

5 Ph. D. Tézisek A PP/rétegszilikát kompozitokban kialakuló határfázis jellemzése céljából különböző szemcsemérettel rendelkező nátrium-montmorillonitot (NaMMT) és organofilizált montmorillonitot tartalmazó kompozitokat állítottunk széles összetétel tartományban. A minták szerkezetét és tulajdonságait a fent ismertetett módszerek segítségével részletesen jellemeztük, a határfázis vastagságát és folyási feszültségét modell számítások segítségével határoztuk meg. Munkánk során a felületkezelés típusának szerkezetre és tulajdonságokra gyakorolt hatásának tanulmányozása érdekében foszfónium sóval valamint ammónium sóval felületkezelt rétegszilikátot, továbbá NaMMT-t tartalmazó PA6 nanokompozitokat is készítettünk. A kompozitokat kétcsigás extrúder segítségével homogenizáltuk. A rétegszilikátokat és a kompozitok szerkezetét széleskörűen jellemeztük. A mikromechanikai deformációs folyamatokat térfogati deformáció (VOLS) és akusztikus emisszió (AE) segítségével követtük nyomon, a lejátszódott tönkremeneteli folyamatokat SEM felvételek segítségével tanulmányoztuk. 3. Eredmények Kutatómunkánk első fázisában a feldolgozási körülmények szerkezetre gyakorolt hatását tanulmányoztuk PP/rétegszilikát nanokompozitok mintákon funkcionalizált PP kapcsolóanyag jelenlétében illetve kapcsolóanyag nélkül. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a felületkezelt montmorillonit rétegtávolsága a kapcsolóanyagot nem tartalmazó kompozitok esetében is megváltozott, a szilikátra jellemző diffrakciós csúcs a kisebb 2θ szögek tartománya felé tolódott el, a csúcs kiszélesedése valamint intenzitásának csökkenése interkalált szerkezet kialakulására utal. Nagy keverési idő alkalmazása esetén TEM felvételek segítségével egyedi lemezeket is sikerült megfigyelnünk. A rétegszilikát szerkezetében bekövetkező változás iránya és mértéke azonban nem eredményezte a kompozitok tulajdonságainak kedvező változását. Vizsgálataink során kapott eredmények és további kiegészítő kísérletek segítségével megállapítottuk, hogy a feldolgozás során a polimer jelentős mértékben degradálódik, melynek során karbonil és/vagy karboxil csoportok keletkeznek és a lánctördelődés következtében a polimer móltömege jelentősen lecsökken. A polimerlánc szerkezetének megváltozása befolyásolja a határfelületi kölcsönhatások mértékét és az interkaláció folyamatát, míg a móltömeg változása közvetlenül kihat a kompozit reológiai tulajdonságaira valamint a deformálhatóságra. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy mind a rétegszilikát, mind a funkcionalizált polimer jelentős mértékben növeli a degradáció mértékét, a polimer termo-oxidatív stabilitásának csökkenése pedig nagy mértékben hátrányos a PP nanokompozitok alkalmazhatósága szempontjából.

Ph. D. Tézisek 6 A fent említett megfigyelések tanulmányozása céljából a kutatómunka következő szakaszában PP nanokompozitok termo-oxidatív stabilitását vizsgálatával foglalkoztunk. Az irodalomban található állításokkal ellentétben, melyek szerint a rétegszilikát bevitelével jelentősen növelhető a kompozit termikus stabilitása, eredményeink egyértelműen bizonyították, hogy mind az OMMT, mind az MAPP növeli a feldolgozás során fellépő degradáció mértékét és ezáltal lerontják a kompozit tulajdonságait. A kompozitok maradék stabilitása mindkét komponens mennyiségének növelésével drasztikusan lecsökken, a degradáció során bekövetkező lánctördelődés a viszkozitás, a szilárdság és a deformálhatóság jelentős mértékű csökkenését eredményezi. A kapott eredmények mennyiségi kiértékelése során megállapítottuk, hogy a két komponens hatása a várttal ellentétben független egymástól. A kompozitok színének változását elsősorban a töltőanyag jelenléte határozza meg, a sárgaság az exfóliáció mértékének növekedésével azonban csökken. A kompozitok stabilitásának csökkenése legnagyobb valószínűséggel a komponensek és a stabilizátorok reakciójával magyarázható, de ez a megállapítás még további megerősítést igényel. Kimutattuk, hogy a feldolgozási körülmények is jelentős mértékben befolyásolják a degradáció mértékét, a homogenizálás fordulatszámának és a keverés idejének növelése nagyobb mértékű degradációt eredményez. Rámutattunk arra, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható polipropilén polimerek alap stabilizátor rendszere nem képes megvédeni a polimert a feldolgozás során bekövetkező degradációtól, normál feldolgozási körülmények mellett további stabilizátorok hozzáadása nélkül nem állítható elő megfelelő minőséggel rendelkező termék. A továbbiakban különböző szemcsemérettel rendelkező felületkezeletlen és felületkezelt montmorillonitból állítottunk elő nanokompozitokat azzal a céllal, hogy tanulmányozzuk a határfázis kialakulását és meghatározzuk jellemzőit. Modell számítások segítségével kimutattuk, hogy PP nanokompozitokban is bizonyítható a határfázis kialakulása. A határfázis jellemzőinek meghatározását azonban számos tényező nehezítette. A töltőanyagok szemcsemérete már a kapcsolóanyagot nem tartalmazó PP/OMMT kompozitok esetében is jelentős mértékben megváltozott, míg kis mennyiségű funkcionalizált polimer hozzáadása tovább növelte a változás mértékét, emiatt a rétegszilikát szemcsék és a polimer közötti érintkező felület nagyságának meghatározása rendkívül bonyolulttá vált. A nehézségek ellenére azonban az összes vizsgált kompozit eredményeit felhasználva sikerült meghatároznunk a határfázis jellemzőit (1. ábra). A kompozitokban kialakuló határfázis átlagos vastagsága 0,23 µm-nek, míg a határfázis folyási feszültsége 51,2 MPanak adódott, azt azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy ez a számítás nem veszi figyelembe a kezeletlen és felületkezelt rétegszilikátot tartalmazó kompozitokban fellépő kölcsönhatások közötti eltéréseket.

7 Ph. D. Tézisek A kutatás következő fázisában a különböző típusú felületkezelések szerkezetre és tulajdonságokra gyakorolt hatását tanulmányoztuk PA6 nanokompozitokban. A kereskedelmi forgalomban kapható quaterner ammónium sóval felületkezelt montmorillonit valamint a foszfónium sóval felületkezelt rétegszilikát részletes jellemzése során megállapítottuk, hogy a töltőanyagok felületi borítottsága és rétegszerkezete is nagy mértékben különbözik egymástól, míg szemcseméretük és felületi energiájuk közel hasonló. Kimutattuk, hogy az eltérő rétegszerkezet különböző mértékű exfóliációt eredményez a kompozitban, meglepő módon a foszfónium sóval felületkezelt rétegszilikát kisebb felületi borítottsága ellenére is nagyobb mértékben exfóliálódott a poliamidban. A vizsgált nanokompozitok szerkezete a PP nanokompozitok szerkezetéhez hasonlóan bonyolult, egyedi szilikát lemezeken túl interkalált egységek, valamint nagyobb szemcsék egyaránt felfedezhetők, illetve nagy töltőanyag tartalmú kompozitok esetén szilikát háló kialakulása is megfigyelhető. A felhasznált rétegszilikát töltőanyagok erősítő hatásának menynyiségi jellemzésével kimutattuk, hogy két tényező határozza meg az erősítőhatás mértékét: az érintkező felületek nagysága és a kölcsönhatás erőssége. Az első az exfóliáció mértékével nő, míg utóbbi a felületkezelés hatására csökken. Az exfóliáció mértékének mennyiségi jellemzése során kapott eredmények megerősítették a vizsgálati eredmények kvalitatív értékelése során tett megállapítást, azaz a foszfónium sóval történő felületkezelés nagyobb mértékű exfóliációt eredményez. 3,0 2,5 PP/OMMT/MAPP B paraméter 2,0 1,5 1,0 PP/NaMMT PP/OMMT 0,5 0,0 0 1 2 3 4 5 6 Fajlagos felület, A fcc (m 2 /g) 1. ábra A vizsgált kompozitok B paraméterei a kompozitokról készített SEM felvételek mennyisége elemzésével kapott fajlagos felület függvényében (A fcc ). ( ) PP/NaMMT, ( ) PP/OMMT, ( ) PP/OMMT/MAPP.

Ph. D. Tézisek 8 PA6/rétegszilikát nanokompozitokban lejátszódó mikromechanikai deformációs folyamatok és a mechanikai tulajdonságok részletes elemzésével, továbbá SEM felvételek segítségével bizonyítottuk, hogy számos mikromechanikai deformációs folyamat játszódik le PA6/rétegszilikát kompozitokban. Kimutattuk, hogy a mátrix polimerben viszonylag kis feszültségnél kavitáció játszódik le, míg a nem exfóliált szerkezeti elemekhez, szemcsékhez vagy taktoidokhoz köthető deformációs folyamatok nagyobb feszültségnél jelentkeznek. A legtöbb akusztikus esemény a szemcsék töréséhez köthető, de SEM felvételek segítségével a határfelületek elválása is kimutatható. Nagy feszültségeknél és deformációknál a mátrix plasztikus deformációja a domináló deformációs folyamat. Kimutattuk, hogy ez egyes deformációs folyamatok függetlenek egymástól és a kompozit tulajdonságait nem a rétegszilikát szemcsékhez köthető deformációs folyamatok, hanem elsősorban a mátrix polimer plasztikus deformációja határozza meg. Eredményeink ellentmondanak a korábban PP és PLA kompozitok vizsgálata során tapasztaltaknak, ahol a részecskékhez köthető mikromechanikai deformációs folyamatok domináltak. A rétegszilikát felületkezelése illetve a felületkezelés típusa kisebb vagy nagyobb mértékben mindegyik deformációs folyamatot befolyásolja, a kulcstényező továbbra is az exfóliáció mértéke és a határfelületi kölcsönhatások. 80 Szakítószilárdság (MPa) 60 40 20 0 0 10 20 30 40 50 60 Jellemző feszültség, σ AE (MPa) 2. ábra Az akusztikus emisszióval meghatározott jellemző feszültség és a kompozitok szilárdsága közötti összefüggés. ( ) PA6/NaMMT, ( ) PA6/PoMMT, ( ) PA6/NoMMT. Referenciaként PP/faliszt (o) és PLA/faliszt ( ) kompozitok eredményeit tüntettük fel.

9 Ph. D. Tézisek 4. Új tudományos eredmények 1. Az általános meggyőződés ellenére, mely szerint kapcsolóanyagot nem tartalmazó PP rétegszilikát nanokompozitokban exfóliáció nem játszódik le, több kísérletsorozat eredményeinek segítségével bizonyítottuk, hogy feldolgozás során a szerkezet minden esetben változik és kis mértékű exfóliáció kapcsolóanyag jelenléte nélkül is lejátszódik. Az exfóliáció mértéke a komponensek tulajdonságaitól, a feldolgozási körülményektől és a polimer stabilizálásától függ. [1] 2. Az irodalomban található számos állítással ellentétben, melyek szerint a rétegszilikátok növelik a polimer nanokompozitok stabilitását, egyértelműen bizonyítottuk, hogy mind az organofilizált montmorillonit, mind az MAPP növeli a feldolgozás során bekövetkező degradáció mértékét és ezáltal rontják a PP kompozitok tulajdonságait. A kompozitok maradék stabilitása a komponensek mennyiségének növelésével jelentősen lecsökken, a degradáció során bekövetkező lánctördelődés a viszkozitás csökkenését, valamint kisebb szilárdságot és deformálhatóságot eredményez. Kimutattuk továbbá, hogy a két komponens hatása a vártakkal ellentétben független egymástól. [2] 3. Kereskedelmi forgalomban kapható polipropilénből készült rétegszilikát nanokompozitok stabilizátor tartalmának növelésével rámutattunk arra, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható polipropilén stabilizátor rendszere további stabilizátor hozzáadása nélkül nem képes megvédeni a polimert a normál feldolgozási körülmények mellett fellépő degradációtól, ezáltal nem megfelelő minőséggel rendelkező terméket eredményez. [2] 4. Részletes kísérletterv és modell számítások segítségével igazoltuk, hogy határfázis spontán kialakul polimer/rétegszilikát nanokompozitok esetében is. A kutatás során felmerülő elméleti és technikai problémák ellenére először sikerült meghatároznunk a PP/rétegszilikát kompozitokban kialakuló határfázis vastagságát és tulajdonságait. [3] 5. PA6/rétegszilikát kompozitokban a felhasznált rétegszilikát töltőanyagok erősítő hatásának mennyiségi jellemzésével kimutattuk, hogy két tényező határozza meg az erősítőhatás mértékét: az érintkező felületek nagysága és a kölcsönhatás erőssége. Az első az exfóliáció mértékével nő, míg utóbbi a felületkezelés hatására csökken. [4] 6. A mikromechanikai deformációs folyamatok és a mechanikai tulajdonságok részletes elemzésével, továbbá SEM felvételek segítségével bizonyítottuk,

Ph. D. Tézisek 10 hogy számos mikromechanikai deformációs folyamat játszódik le PA6/rétegszilikát kompozitokban. Kimutattuk, hogy ez egyes deformációs folyamatok függetlenek egymástól. [5] 7. Bizonyítottuk továbbá, hogy PA6/rétegszilikát nanokompozitok esetében a kompozit tulajdonságait nem a rétegszilikát szemcsékhez köthető deformációs folyamatok, hanem a mátrix polimer plasztikus deformációja határozza meg. Eredményeink ellentmondanak a korábban PP és PLA kompozitok vizsgálata során tapasztaltaknak, ahol a részecskékhez köthető mikromechanikai deformációs folyamatok domináltak. [5] 5. Közlemények A dolgozat alapjául szolgáló közlemények 1. Hári, J., Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky B.: Kinetics of structure formation in PP/layered silicate nanocomposites, Express Polym. Lett. 2009, 3, 692-702. (IF: 1.452, H: 2) 2. Dominkovics, Z., Hári, J., Fekete, E., Pukánszky B.: Thermo-oxidative stability of polypropylene/layered silicate nanocomposites, Polym. Degrad. Stab. 2011, 96, 581-587. (IF: 2.154) 3. Dominkovics, Z., Hári, J., Kovács, J., Fekete, E., Pukánszky B.: Estimation of interphase thickness and properties in PP/layered silicate nanocomposites, Eur. Polym. J. (beküldve) (IF: 2.310) 4. Naveau, E., Dominkovics, Z., Detrembleur, C., Jérôme, C., Hári, J., Renner, K., Alexandre, M., Pukánszky, B.: Effect of clay modification on structure and mechanical properties of polyamide-6 nanocomposites, Eur. Polym. J. 2011, 47, 5-15. (IF: 2.310) 5. Dominkovics, Z., Naveau, E., Jérôme, C., Hári, J., Renner, K., Alexandre, M., Pukánszky, B.: Effect of clay modification on the mechanism of local deformations in PA6 nanocomposites, Compos. Sci. Technol. (beküldve) (IF: 2.901) 6. Imre, B., Dominkovics, Z., Pukánszky B.: A feldolgozási körülmények hatásának vizsgálata rétegszilikát/polipropilén nanokompozitokban, Műanyag és Gumi 2008, 45, 490-496.

11 Ph. D. Tézisek 7. Hári, J., Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky B.: Polipropilén/rétegszilikát nanokompozitok termooxidatív stabilitása, Műanyag és Gumi 2009, 46, 398-404. Egyéb közlemények 1. Dominkovics, Z., Dányádi, L., Pukánszky, B.: Faliszt erősítésű PP kompozitok - az erősítőanyag reaktív felületmódosítása, Műanyag és Gumi 2006, 43, 517-523. 2. Dominkovics, Z., Dányádi, L., Pukánszky, B.: Surface modification of wood flour and its effect on the properties of PP/wood composites, Composites 2007, A38, 1893-1901. (IF: 1.662, H: 15) 3. Dominkovics, Z., Móczó, J., Pukánszky, B.: Structure and properties of layered silicate PP nanocomposites: expectations and reality, Rapra Conference Proceedings 2007 4. Dominkovics, Z., Móczó, J., Pukánszky, B.: Interfacial interactions in layered silicate polymer nanocomposites, in Polymer Nanocomposite Research Advances, ed. Thomas, S., Zaikov, G. E., Nova Science Publishers, New York, 2008, pp. 5-47. 5. Dominkovics, Z., Renner, K., Pukánszky, B. Jr., Pukánszky, B.: Quantitative characterization of the structure of PP/layered silicate nanocomposites at various length scales, Macromol. Symp. 2008, 267, 52-56. (IF: 0.913, H: 1) 6. Kovács, J., Dominkovics, Z., Vörös, Gy., Pukánszky, B.: Network formation in PP/layered silicate nanocomposites: Modeling and analysis of rheological properties, Macromol. Symp. 2008, 267, 47-51. (IF: 0.913) 7. Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: Structure-property correlations and interactions in polymer/layered silicate nanocomposites, in Advances in Polymer Nanocomposites Technology, ed. Mittal, V., Nova Science Publishers, New York, 2010, pp. 101-153. Konferencia előadások 1. Dominkovics, Z., Dányádi, L., Pukánszky, B.: Természetes polimerek módosítása, Doktoranduszok Fóruma, 2006. április. 4., Debrecen (szóbeli)

Ph. D. Tézisek 12 2. Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: Faliszt erősítésű PP kompozitok; az erősítőanyag felületi módosítása, Doktoráns Konferencia 2007, 2007. február 7., Budapest (szóbeli) 3. Dominkovics, Z., Móczó, J., Pukánszky, B.: Structure and properties of layered silicate PP nanocomposites: expectations and reality, High Performance Fillers 2007, The Third International Conference, 2007. március 14-15., Hamburg, Németország (szóbeli) 4. Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: Szerkezet-tulajdonság összefüggések PP/rétegszilikát nanokompozitokban, MTA KK Kutatóközponti Tudományos napok, 2007. május 24., Budapest (szóbeli) 5. Dominkovics, Z., Renner, K., Pukánszky, B. Jr., Pukánszky, B.: Quantitative characterization of the structure of PP/layered silicate nanocomposites at various lenght scales, Prague Meetings on Macromolecules 2007, 70th PMM - 46th microsymposium: Nanostructured polymers and polymer nanocomposites, 2007. július 8-12., Prága, Csehország (poszter) 6. Kovács, J., Dominkovics, Z., Vörös, G., Pukánszky, B.: Network formation in PP/layered silicate nanocomposites: modeling and analysis of rheological properties, Prague Meetings on Macromolecules 2007, 70th PMM - 46th microsymposium: Nanostuctured polymers and polymer nanocomposites, 2007. július 8-12., Prága, Csehország (szóbeli) 7. Dominkovics, Z., Renner, K., Pukánszky, B. Jr., Pukánszky, B.: Quantitative characterization of the structure of PP/layered silicate nanocomposites at various lenght scales, Eurofillers 2007, 2007. augusztus 26-30., Zalakaros (poszter) 8. Dominkovics, Z., Százdi, L., Pukánszky, B.: Quantitative estimation of the reinforcing effect of layered silicates in polymer nanocomposites, Eurofillers 2007, 2007. augusztus 26-30., Zalakaros (poszter) 9. Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: Szerkezet-tulajdonság összefüggések PP/rétegszilikát nanokompozitokban, AKI szeminárium, 2007. október 9., Budapest (szóbeli) 10. Imre, B., Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: A feldolgozási paraméterek hatásának vizsgálata PP/MMT nanokompozitokban, MTA Műanyag és Természetes Polimerek Munkabizottsági Ülése, 2008. április 24., Budapest (szóbeli)

13 Ph. D. Tézisek 11. Pukánszky, B., Dominkovics, Z.: Late night show or molecular dynamics vs. continuum mechanics for nanocomposites, Late Night Show With Polymer Nanocomposites, 2008. szeptember 4-5., Brno, Csehország (szóbeli) 12. Dominkovics, Z., Renner, K., Pukánszky, B.: Break down of particulate structure in layered silicate PP composites, Polymeric Materials 2008, 2008. szeptember 24-26., Halle (Saale), Németország (poszter) 13. Kovács, J., Pataki, P., Dominkovics, Z., Pukánszky, B.: Nanokompozitok reológiai sajátosságai, AKI szeminárium, 2008. október 30., Budapest (szóbeli) 14. Dominkovics, Z., Hári, J., Fekete, E., Pukánszky, B.: Határfelületi kölcsönhatások polipropilén nanokompozitokban, MTA KK Kutatóközponti Tudományos napok, 2008. december 5., Budapest (szóbeli) 15. Hári, J., Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky, B.: Polipropilén/rétegszilikát nanokompozitok termooxidatív stabilitása, MTA Műanyag és Természetes Polimerek Munkabizottsági Ülése, 2009. április 23., Budapest (szóbeli) 16. Dominkovics, Z., Renner, K., Fekete, E., Pukánszky, B.: Interaction/structure/property correlation in polypropylene/montmorillonite composites, Eurofillers 2009, 2009. június 21-25., Alessandria, Olaszország (poszter) 17. Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky, B.: The role of interactions in structure development and properties in PP/layered silicate nanocomposites, European Polymer Congress 2009, 2009. július 12-17., Grác, Ausztria (szóbeli) 18. Kovács, J., Dominkovics, Z., Pénzes, G., Móczó, J., Fekete, E., Földes, E., Pukánszky, B.: Factors influencing the stability and rheological characteristics of polypropylene-based multicomponent materials, PDDG Conference 2009, 2009. szeptember 6-10., Sestri, Olaszország (poszter) 19. Hári, J., Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky, B.: Interfacial interactions in layered silicate polymer nanocomposites, 14th Symposium: Electron Microscopy in Materials Science, Nanostructured Polymers/Nanocomposites, 2010. május 18-19, Halle (Saale), Németország (poszter) 20. Renner, K., Naveau, E., Dominkovics, Z., Jérôme, C., Hári, J., Alexandre, M., Pukánszky, B.: Micromechanical deformation processes in PA6/layered silicate nanocomposites, 14th Symposium: Electron Microscopy in Materials

Ph. D. Tézisek 14 Science, Nanostructured Polymers/Nanocomposites, 2010. május 18-19, Halle (Saale), Németország (poszter) 21. Hári, J., Dominkovics, Z., Fekete, E., Pukánszky, B.: Interactions and interphase in PP/layered silicate nanocomposites, 14th Symposium: Electron Microscopy in Materials Science, Nanostructured Polymers/Nanocomposites, 2010. május 18-19, Halle (Saale), Németország (szóbeli) 22. Hári, J., Dominkovics, Z., Renner, K., Fekete, E., Pukánszky, B.: Interfaces and interphases in PP/layered silicate composites, 14th European Conference on Composite Materials, 2010. június 7-10, Budapest (poszter) 23. Dominkovics, Z., Hári, J., Fekete, E., Pukánszky, B.: PP/rétegszilikát nanokompozitok termooxidatív stabilitása, AKI szeminárium, 2010. október 12., Budapest (szóbeli) 24. Hári, J., Dominkovics, Z., Naveau, E., Jérôme, C., Renner, K., Móczó, J., Alexandre, M., Pukánszky, B.: A rétegszilikát felületmódosításának hatása a lokális deformációs folyamatokra PA6 nanokompozitokban, MTA KK Kutatóközponti Tudományos napok, 2010. november 23-25., Budapest (szóbeli)