Módszertani Frissítés Tanulmány 1. kötet
Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózatbővítés HUSK 1101/1.5.1/0105 Módszertani Frissítés Tanulmány A program a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. HUSK1101/1.5.1/0105 2. oldal ver.: 6 HU
TARTALOM: 1. Alapvetés... 4 1.1. A projekt... 4 1.2. A célok... 4 1.3. Előzmények... 4 1.4. Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe... 5 2. A partnerek... 7 2.1. A bővített partnerség... 7 2.2. Felmérés területi indoklása és bontása... 9 2.3. A meghatározott területi lefedettség és a felmérés számszerűsítése a következőket mutatja:... 9 3. A non-profit modell... 14 3.1. Alapfogalmak... 14 3.2. A célcsoport jelenlegi számossága... 14 3.3. Hatályos jogszabályok a nonprofit szervezetekre Magyarországon... 18 3.4. Hatályos jogszabályok a nonprofit szervezetekre Szlovákiában... 18 3.5. Új eljárások alkalmazása Magyarországon... 19 3.6. Az előző felmérés óta történt változás a szlovák törvények között:... 20 4. A felmérés és módszere... 22 4.1. Miért kell a területi bővítés mellé még több nonprofit szervezetben dolgozót is megkérdezni?... 22 4.2. A kérdőív összeállítása:... 23 4.3. A kérdőív kitöltetése, a megkeresés metódusa:... 28 4.4. A regisztráció felmerülő kérdései:... 29 5. A rendszerterv... 30 5.1. Elektronikus értékelés... 30 6. Konklúzió... 33 7. Tananyag és képzés... 34 7.1. Informatika... 34 7.2. Pályázatírás... 34 7.3. Projektmenedzselés... 34 7.4. Angol nyelv... 34 Források jegyzéke... 35 Melléklet-1... 36 Melléklet-2... 37 Melléklet-3... 47 HUSK1101/1.5.1/0105 3. oldal ver.: 6 HU
1. Alapvetés 1.1. A projekt A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázati projektje: Program megnevezése: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat címe: Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózatbővítés A pályázó neve: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pályázat reg. sz.: HUSK 1101/1.5.1/0105 A projektvégrehajtás időszaka: 2012. október 1.- 2013. szeptember 30. A projekt célja a szlovák-magyar határ két oldalán működő non-profit szervezetek projekttervezési és végrehajtási kapacitásának növelése. Szeretnénk elősegíteni, hogy a különféle non-profit intézmények határozottabban vegyenek részt a határtérség integrált fejlődésének előmozdításában. A megvalósítás folyamán a programba bevont szervezetek alkalmazottait, önkénteseit, segítőit, mint magánszemélyeket meghatározott kompetenciaterületen mérjük fel és ennek értékelése alapján vonjuk be a speciális képzési csomag szükségesnek ítélt elemébe. 4 féle képzést projektmenedzsment, pályázatírás, számítástechnika és angol nyelv, szervezünk. A tanfolyamok a célcsoport számára díjmentesek. 1.2. A célok A végső CÉL azonban nem ez, illetve nem csak ez. Ennek a projectnek a kimenetele csak az eszköz lesz a jövőben. A legszerencsésebb az lenne, ha évek múlva magabiztosan elmondhatnánk, hogy a 2013-14-es évek egy olyan folyamatot indítottak el a határ két oldalán működő non-profit szervezetek életében, mellyel hatékonyabb, magabiztosabb és több területre kiterjedő szerepet tudnak betölteni a mikro- és makrogazdasági környezetükben, a társadalmi és kulturális kapcsolatokban, legyen az lokális, regionális vagy nemzetközi. Ehhez kellenek a jól képzett szakértők, akiket talán pont ez a project indít el az önképzés vagy képzés útján. De a végső CÉL mégiscsak az, hogy mindezek pozitív hatással legyenek a fejlesztendő térség lakosságára, mert mit sem ér a tudás, ha azt nem használják a mindennapokban ergo a helyi közösségek tagjai több mindent tudnak elérni a saját nonprofit szervezetük segítségével akiknek tagjait remélhetőleg hatékonyan képzi majd ez a project. 1.3. Előzmények A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Dunaszerdahelyi Regionális Tanácsadó és Információs Központ a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében sikerrel valósította meg az Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat / Medziregionálna sieť rozvoja HUSK1101/1.5.1/0105 4. oldal ver.: 6 HU
riadenia projektov MO című projectet. Ennek keretében a minél hatékonyabb, Európai projectekhez és folyamatokhoz könnyebben kapcsolódó és naprakészebb non-profit működés megteremtése érdekében díjmentes projektmenedzsment, pályázatírás és számítástechnikai képzéseket szerveztek. Ezen részt vehettek az alapítványok, tanácsadással és civil érdekképviselettel foglalkozó szervezetek tagjai és külső illetve belső munkatársai. A project indításaként egy tanulmány készült, melynek I.-es kötetében részletesen tárgyalják a nonprofit szervezeteket felépítés, jogi háttér és szerveződési szintek szerint, továbbá a felmérés menetét, a kiértékelés és fejlesztési módszertanát is. Ennek a tanulmánynak a frissítése a cél, csak a megváltozott elemeket és az új területeket és elemeket vesszük számításba. 1.4. Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe Ennek a dokumentumnak az olvasásakor a projekt első szakaszában járunk. Ebben az első szakaszban egy 7 éves programnak az utolsó fejezetét kezdjük és 3 szakaszra osztható ez az utolsó fejezet: 1. A HUSK/0801/1.5.1/0178 projekt megvalósítását végző partnerek (LP és CBP) átadják ismereteiket és a módszertan alkalmazásának módját az újonnan belépetteknek (+4 PP). A project partnerek saját célterületükön felveszik a kapcsolatot az ott működő nonprofit szervezetekkel. A területi lefedettség bővülése és a fejlesztendő szakterületek bővítése miatt ugyanekkor a módszertant rögzítő tanulmány és a munkát támogató szoftver továbbfejlesztése is szükséges. 2. A második szakaszban az újragondolt módszertan és tematika szerint kell a felmérést elkezdeni és a kiértékelést végrehajtani. A módszertannak és tematikának nem kell gyökeresen megváltozni, bővülnie és aktuálisnak lennie viszont szükséges. 3. Mindezek végeztével és az eredmények ismeretében kerülhet sor a díjmentes tanfolyamokra a harmadik projektszakaszban. A dokumentum szerzője a projektben szakértőként részt vevő Abida Komba Kft. (9026. Győr, Mező utca 6.) vezetője, Albert Zsolt. Tartalmáért ő és Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektvezetője felel. A dokumentum aktuális verziója kinyomtatott állapotban a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a projektdokumentáció részeként található meg. A dokumentum aktuális verziója elektronikus formában a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a kiszolgáló számítógépen a projektdokumentáció mappa projekt-végrehajtási dokumentumok mappájában study_1_husk1101_151_0150_v4.doc fájlnéven található meg. HUSK1101/1.5.1/0105 5. oldal ver.: 6 HU
A dokumentum feladata, hogy - támogatást nyújtson az előbbi leírás 2. és 3. pontjához, a non-profit szervezetek körében elvégzett korábbi felmérés adatait, módszertanát az esetleges változások szerint frissítse; - a kérdőív változásaira és az új területi bontásra vonatkozóan újabb kérdéseket fogalmazzon meg és azok egy részét meg is válaszolja; - segítse a már korábban alkalmazott modulok esetleges bővítését, aktualizálását; - az új kompetenciaterületek meghatározása az új fejlesztési célterületeken belül (angol nyelv); - al-témák meghatározása az új kompetenciaterületeken belül (angol nyelv); - célzott kérdések megfogalmazása az új kompetencia területnek megfelelően és az ehhez kapcsolódó kérdőív összeállítása, amely képes egy-egy kompetenciaterületet részterületekre bontva mérni; - különösen fontos az új terület, az angol nyelvi ismeretekre vonatkozó fejlesztések kidolgozása. Az angol nyelv felméréséhez elengedhetetlen az űrlap elkészítése a megoldó kulccsal együtt. Itt is, mint a korábbi három területen fontos, hogy a kérdésekkel minél pontosabban fel tudjuk mérni a kompetencia részterületek helyzetét. Jelen tervdokumentum a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló többször módosított 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló többször módosított 1992. évi LXVI. törvény, valamint az államtitok és szolgálati titok számítástechnikai védelméről szóló 3/1988. (XI.22.) KSH rendelkezés figyelembe vételével készült, illetve használóit ezek figyelembe vételére figyelmezteti. Szlovák részről a projekt előkészítése, kidolgozása és végrehajtása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló - többször módosított - 428/2002 számú SzP törvény rendelkezéseinek és módosításainak figyelembe vételével történik. A törvény módosításai: 602/2003 számú törvény, 576/2004 számú törvény, 90/2005 számú törvény. HUSK1101/1.5.1/0105 6. oldal ver.: 6 HU
2. A partnerek 2.1. A bővített partnerség Jelen project megvalósításában földrajzi lehatárolás szerint 6 partner vesz részt, melyek közül a project vezetője a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Szlovák részről a projekt koordinátora a dunaszerdahelyi székhelyű Regionálne poradenské a informačné centrum, amely az érdeklődőket ellátja a szükséges információkkal és kommunikátor szerepét is ellátja. Vezető Partner Fő határon túli partner Partner 2 Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Regionálne poradenské a informačné centrum Dunajská Streda Győr-Moson-Sopron megye Trnavsky kraj Nógrád megye Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Partner 3 Centrum prvého kontaktu pre podnikateľov v Poltári Partner 4 Regionálne poradenské a informačné Nitriansky kraj centrum Komárno Partner 5 ALFA PUBLIC Trnavsky kraj (2-5. ábrák) Banskobystricky kraj A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezdeményezője volt más érdekképviseleti szervekkel, nonprofit szervezetekkel való jó kapcsolat építésének. Az Interregionális Civil Partnerségi Hálózat / Interregional Civil Partnership Network / Medziregionálna siet partnerstva mimovládnych organizácii (Száma: HU-SK- UA/05/02/390) projektjük a határ-menti térség (megyék) helyi szereplőinek bevonásával, a kormányzati szervek és a demokratikus társadalom más komponenseinek (a regisztrált intézmények, alapítványok, pályázatkészítéssel, tanácsadással, egyéb civil érdekképviselettel foglalkozó szervezetek, szakértők) a szerepével kapcsolatos nyilvántartás, elektronikus és papír alapú katalógus, kommunikációs rendszer, publikus tudásbázis, szakmai fórum és szakértői hálózat kialakítását célozza. Az akkor létrehozott adatbázisuk rendszerezett, régió-közi, tudásbázis és partnerkereső rendszer lesz, mely összefogja a különféle formában már létező és változatos módon hozzáférhető szolgáltatásokat, tudásanyagot, és képviseleti szerveket. A célcsoportok számára tehát nyílt adatbankot, tudásbázist, közös munkaeszközt és kapcsolatépítő fórumot hoztak létre. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1994 októberében kezdte meg tevékenységét a megyeszékhelyen Salgótarjánban, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának részeként, az Európai Unió kis- és közepes vállalkozások támogatását célzó Phare-programot megvalósító szervezeteként. HUSK1101/1.5.1/0105 7. oldal ver.: 6 HU
RPIC Dunaszerdahely (Dunajská Streda): Az RPIC a régió gazdasági fejlődésének ösztönzésére 1995 januárjában alapították meg Dunaszerdahelyen a Regionális tanácsadási és információs központot (RPIC), amely jogi személyek által létrehozott nonprofit szervezet az SzK Polgári törvénykönyve 20 /f bekezdése alapján. A dunaszerdahelyi RPIC fő küldetése a kis és közepes vállalkozások (KKV) támogatása: az új (alakuló) és működő KKV-k ösztönzése, stimulációja és megszilárdítása a csallóközi régióban. stratégiai tanulmányok és projektek kidolgozása és megvalósítása a régió gazdasági fejlődésének élénkítése érdekében. A központ megalapításának ösztönzője a pozsonyi székhelyű Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania (A kis és középvállalkozások fejlesztési ügynöksége). A dunaszerdahelyi és a rév-komáromi RPIC Komárom (Komárno), egy országos hálózat tagja,melynek céljai és küldetése a dunaszerdahelyi irodáéval teljesen megegyezik. CPK Poltár (Poltár): CPK Centrum prvého kontaktu (Az első kapcsolatfelvétel központja) Poltár 2002-ben alakult. Az alapitók: Poltár Város és az OZ Silikatprogres polgári társulás. A jelenlegi tagok Poltár Város és az OZ Pre Rozvoj polgári társulás. A központ megalapításának ösztönzője a pozsonyi székhelyű Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania (A kis és középvállalkozások fejlesztési ügynöksége). A CPK küldetése: a vállalkozói környezet javítása, szolgáltatások a KKV szférának, KKV konkurenciaképességének növelése, a régión belül az új munkahelyek létrehozásának elősegítése, további szolgáltatások a helyi önkormányzatok és nonprofit szervezetek részére. ALFA PUBLIC Nádszeg (Trstice): Az ALFA PUBLIC 2011-ben alapított polgári társulás. Az egyesület tagságát a marketing és a projekt menedzsmentben jártas szakemberek alkotják és önkéntes tevékenységükkel igyekeznek hozzájárulni a civil szféra megerősödéséhez. Főbb tevékenységük: projektek megfigyelése, kidolgozása és menedzselése, a hivatalok és a nonprofit szervezetek közötti kommunikáció elmélyítése, workshopok, konferenciák és tanfolyamok szervezése HUSK1101/1.5.1/0105 8. oldal ver.: 6 HU
2.2. Felmérés területi indoklása és bontása A nonprofit szervezetek nagyon aktívan bele tudnak kapcsolódni a határ menti régiók fenntartható fejlődési munkáiba. Koordinátorok lehetnek például az innovatív és zöld technológiák határon átnyúló felhasználásának folyamatában. Ebben a folyamatban fontos helyük és szerepük lehet a fejlesztési központok (egyetemek, főiskolák) és termelő egységek (vállalkozások) mellett. Fontos szerep várhat ezen szervezetekre a megújuló energiaforrások kihasználása terén is, mivel például a jelen Program területi érintettségét nézve a szlovák-magyar határrégióban nagy lehetőségek vannak ezen a területen. Ezen szervezetekben sok felkészült szakember található nagyon különböző szakterületekről. A projektben részt vevő, de különböző országhoz tartozó non-profit szervezetek működése, céljaik és kapcsolatrendszerük hasonló, de annak ellenére, hogy az országhatár már nem jelent akadályt az együttműködésben, mégis többé--kevésbé önállóan, elszigetelten működnek. Már az előző felmérés eredményeként összeállított képzési terv is egy olyan fejlesztést valósított meg, amire a non-profit szervezetek önmagukban, saját erőből szervezve nagy valószínűséggel nem érhettek volna el. Ennek kibővítése és frissítése zajlik most. A jelenlegi fejlesztési igények összehangolása és a rendelkezésre álló tudásanyag összegzése egy megbízható és komoly alapot ad a majdani fejlesztések területi és csoportba osztási rendszeréhez illetve az egyének képzési igényeihez igazodó oktatási csomagok elkészítéséhez. A projekt segítségével kiépíthető egy kommunikációs eszközt, amely mindkét országból, mindkét nyelven elérhető és elősegíti a szereplők közötti személyes és intézményi kapcsolatok építését. Ezzel várhatóan egy hatékonyabb kommunikációra nyílik lehetőség, az eredmények és a jó gyakorlatok szélesebb körben lesznek terjeszthetőek. Ez fontos a jövőbeni és fentebb példákkal is alátámasztott határon átnyúló projektek elnyerésében és megvalósításában. Pont ezek a gondolatok mozgatták a nagyon sikeres Civil 2 project konklúziójának megfogalmazóit, így kiterjesztették az oktatás lehetőségét újabb területekre is gondolván az előbb elmondott határon átívelő lehetséges gazdasági/innovációs fejlesztésekre. 2.3. A meghatározott területi lefedettség és a felmérés számszerűsítése a következőket mutatja: A két dunántúli régióban 180 nonprofit szervezetből 280 magánszemély kérdőíves vizsgálatát kell elvégezni és kiértékelni. Ennek megvalósítására a project tagjai 4 információs nap keretében toborozhatnak embereket. A főbb központi települések Győr, Sopron, Komárom és Tatabánya lehetnek. Ugyanezek a számok az északi régióban 50 szervezet és 70 személy, ehhez 2 információs nap adhat támogatást. Ennek települési központjai Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó. Mindez tehát azt jelenti, hogy a képzés részletes kidolgozásához 350 kitöltött kérdőív anyagát kell felhasználnia a magyarországi szakértői csapatnak. Szlovák oldalon a táblázat szerinti 3 kerület osztozik az adatgyűjtési feladatokon, amely aztán 27 járás településeinek lakóit érintheti. A képzési terv területi elhelyezkedésében 14 központi település szerepel, ahol összesen 360 nonprofit szervezet 480 magánszemély alkalmazottját vagy segítőét kell kérdőívvel felmérni. HUSK1101/1.5.1/0105 9. oldal ver.: 6 HU
A felmérés közel 900 nonprofit szervezet megkeresését tűzi ki célul, melyből 590 aktív közreműködésére számítunk. Ebből a csoportból kell kikerülnie a 830 személyes kérdőívnek, melynek eredményeként 400 személy oktatása valósulhat meg. A következő táblázatban (1. ábra) a területi elosztás látható, melynek magyarázatát az azt követő oldalakon olvashatják: Ország NUTS II. (régió) NUTS III. (megye) NUTS IV. (járás) Partner HU Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Észak-Magyarország Komárom-Esztergom 2.ábra Győr- Moson- Sopron 3.ábra Nógrád 4.ábra Komárom Esztergom Tatabánya Tata Oroszlány Kisbér Győr Pannonhalma Tét Csorna Kapuvár Sopron Salgótarján Szécsény Rétság Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Elért nonprofit szervezet ek A kérdőíves felmérésb e bevont nonprofit szervezete k A felmérésbe bevont személyek Tréningre beszervez ett személye k Roadsh ow-k 200 180 280 100 4 102 50 70 50 2 Ország NUTS II. (régió) NUTS III. (megye) NUTS IV. (járás) Partner SK Západné Slovensko Stredné Slovensko Trnavský samosprávny kraj; Trnava Region (Nagyszombati kerület) 5.ábra Nitrianský samosprávny kraj; Nitra Region (Nyitrai kerület) 6.ábra Banskobystrický samosprávny kraj; Banská Bystrica Region (Besztercebányai kerület) 7.ábra Dunaszerdahelyi járás (Okres Dunajská Streda) Galántai járás (Okres Galanta) Galgóci járás (Okres Hlohovec) Nagyszombati járás (Okres Trnava) Pöstyéni járás (Okres Piešťany) Szakolcai járás (Okres Skalica) Szenicei járás (Okres Senica) Aranyosmaróti járás (Okres Zlaté Moravce) Érsekújvári járás (Okres Nové Zámky) Komáromi járás (Okres Komárno) Lévai járás (Okres Levice) Nagytapolcsányi járás (Okres Topoľčany) Nyitrai járás (Okres Nitra) Vágsellyei járás (Okres Šaľa) Besztercebányai járás (Okres Banská Bystrica) Breznóbányai járás (Okres Brezno) Garamszentkereszti járás (Okres Žiar nad Hronom) Gyetvai járás (Okres Detva) Korponai járás (Okres Krupina) Losonci járás (Okres Lučenec) Nagykürtösi járás (Okres Veľký Krtíš) Nagyrőcei járás (Okres Revúca) Poltári járás (Okres Poltár) Rimaszombati járás (Okres Rimavská Sobota) Selmecbányai járás (Okres Banská Štiavnica) Zólyomi járás (Okres Zvolen) Zsarnócai járás (Okres Žarnovica) RPIC-DS ALFA PUBLIC RPIC-Komarno ALFA PUBLIC Centrum prvého kontaktu pre podniakteľov v Poltári Elért nonprofit szervezet ek A kérdőíves felmérésb e bevont nonprofit szervezete k A felmérésbe bevont személyek Mindösszesen Tréningre beszervez ett személye k Roadsh ow-k 100 90 110 30 2 160 90 120 70 3 100 80 90 60 3 ua. ua. ua. ua. ua. 200 100 160 90 3 862 590 830 400 17 HUSK1101/1.5.1/0105 10. oldal ver.: 6 HU
HUSK1101/1.5.1/0105 11. oldal ver.: 6 HU
HUSK1101/1.5.1/0105 12. oldal ver.: 6 HU
HUSK1101/1.5.1/0105 13. oldal ver.: 6 HU
3. A non-profit modell 3.1. Alapfogalmak Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül végzett tevékenység. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ide értve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e faladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat vagy annak egy része ellátására a szerv nevében történő ellátásra kötött írásbeli szerződés. A civilszervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. 3.2. A célcsoport jelenlegi számossága A következő oldalakon a magyar KSH és a szlovák MVO Register adatait mutatjuk be táblázatos formában (2010-es év). HUSK1101/1.5.1/0105 14. oldal ver.: 6 HU
HUSK1101/1.5.1/0105 15. oldal ver.: 6 HU
Nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint 2011 (Register MVO) Szervezeti forma Alapítvány Polgári Közhasznú Egyéb Összesen társulás társulás Trnavský kraj Nagyszombati kerület 57 2088 416 367 2871 Okres Dunajská Streda 11 224 84 71 379 Dunaszerdahelyi járás Okres Galanta Galántai járás 6 166 34 29 229 Okres Hlohovec Galgóci járás 3 185 47 34 266 Okres Piešťany Pőstyéni járás 7 352 78 75 505 Okres Senica Szenici járás 5 231 36 33 300 Okres Skalica Szakolcai járás 3 238 41 37 316 Okres Trnava Nagyszombati járás 22 692 96 88 876 Nitriansky kraj Nyitrai kerület 69 2097 520 435 3052 Okres Komárno Komáromi járás 16 301 91 84 476 Okres Levice Lévai járás 5 211 65 49 325 Okres Nitra Nyitrai járás 31 883 152 122 1157 Okres Nové Zámky Érsekújvári járás 5 178 66 43 287 Okres Šaľa Vágsellyei járás 5 189 47 37 273 Okres Topoľčany Tapolcsányi járás 4 154 55 54 263 Okres Zlaté Moravce Aranyosmarótii 3 181 44 46 271 járás Banskobystrický kraj Besztercebányai 40 1980 418 394 2792 kerület Okres Banská Bystrica Besztercebányai 14 757 69 58 884 járás Okres Banská Štiavnica Selmecbányai 4 73 44 40 157 járás Okres Brezno Breznóbányai járás 2 54 18 20 92 Okres Krupina Korponai járás 0 38 16 13 67 Okres Lučenec Losonci járás 2 113 31 40 184 Okres Poltár Poltári járás 1 105 38 36 179 Okres Revúca Nagyrőcei járás 2 51 20 17 88 Okres Rimavská Sobota Rimaszombati 4 72 28 32 132 járás Okres Veľký Krtíš Nagykürtösi járás 2 39 22 17 78 Okres Zvolen Zólyomi járás 5 467 88 76 631 Okres Žarnovica Zsarnócai járás 1 33 11 11 55 Okres Žiar nad Hronom 3 177 33 34 244 Garamszentkereszti járás HUSK1101/1.5.1/0105 16. oldal ver.: 6 HU
Nonprofit szervezetek száma tevékenységi forma szerint 2011 (Register MVO) Tevékenységi forma Összesen Kultúra Sport Szadidő Oktatás Szociális ellátás Szakmai, gazdasági érdekképvis elet Trnavský kraj Nagyszombati 2871 621 581 566 443 428 kerület 232 Okres Dunajská Streda 379 67 62 59 37 35 26 Dunaszerdahelyi járás Okres Galanta Galántai járás 229 51 48 47 34 34 20 Okres Hlohovec Galgóci járás 266 57 53 51 35 34 22 Okres Piešťany Pőstyéni járás 505 103 96 92 71 69 17 Okres Senica Szenici járás 300 73 63 62 49 46 20 Okres Skalica Szakolcai járás 316 87 80 79 65 63 25 Okres Trnava Nagyszombati 876 183 179 176 152 147 102 járás Nitriansky kraj Nyitrai kerület 3052 718 617 601 446 429 241 Okres Komárno Komáromi járás 476 197 181 178 138 131 72 Okres Levice Lévai járás 325 71 67 65 43 41 17 Okres Nitra Nyitrai járás 1157 253 205 201 178 170 102 Okres Nové Zámky 287 51 44 42 22 21 14 Érsekújvári járás Okres Šaľa Vágsellyei járás 273 49 41 39 22 23 13 Okres Topoľčany Tapolcsányi 263 48 39 38 24 22 11 járás Okres Zlaté Moravce 271 49 40 38 19 21 12 Aranyosmarótii járás Banskobystrický kraj 2792 604 572 549 431 415 221 Besztercebányai kerület Okres Banská Bystrica 884 207 203 198 169 167 77 Besztercebányai járás Okres Banská Štiavnica 157 32 30 29 22 21 9 Selmecbányai járás Okres Brezno Breznóbányai 92 24 22 21 17 15 7 járás Okres Krupina Korponai járás 67 17 15 14 12 11 7 Okres Lučenec Losonci járás 184 35 33 31 16 14 9 Okres Poltár Poltári járás 179 31 29 27 14 13 8 Okres Revúca Nagyrőcei járás 88 15 13 12 11 10 6 Okres Rimavská Sobota 132 23 21 20 17 16 12 Rimaszombati járás Okres Veľký Krtíš Nagykürtösi 79 17 16 15 13 11 5 járás Okres Zvolen Zólyomi járás 631 162 152 146 110 109 65 Okres Žarnovica Zsarnócai járás 55 14 13 12 10 9 5 Okres Žiar nad Hronom 244 27 25 24 20 19 11 Garamszentkereszti járás HUSK1101/1.5.1/0105 17. oldal ver.: 6 HU
3.3. Hatályos jogszabályok a nonprofit szervezetekre Magyarországon Az Országgyűlés által 2011. december 5-én megszavazott civil törvény 2012. január 1-jétől már hatályos. A civilszervezetek működésére leginkább hatással lévő új jogszabályok az alábbiak: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM rendelet (51-78. o.) A magyar jogrend szerint a non-profit szervezetek létesítésével és működésével kapcsolatos jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú szervezetek kimondottan gazdálkodási célra nem hozhatók létre. A közcélú tevékenység végzése során a szervezetek gazdálkodnak, sőt gazdálkodniuk kell! A nonprofit gazdálkodási elv azt jelenti, hogy a szervezetek a gazdálkodás során elért eredményüket nem osztják fel, azt létesítő okiratban megfogalmazott közcélú tevékenységekre fordítják. Hatályon kívül helyeztek számos olyan jogszabályt, melyek korábban az alapítványok, egyesületek és más társadalmi szervezetek működését szabályozták. 3.4. Hatályos jogszabályok a nonprofit szervezetekre Szlovákiában A szlovákiai jogrend szerint elsősorban természetes személyek hozhatnak létre civil szervezeteket, de ezen szervezek tagjai jogi személyek is lehetnek. Civil szervezetet létrehozni a szlovákiai jogrend értelmében többféle módon lehetséges. Az alapokat az egyesülési jog biztosítja az 1990.évi 83-as törvény értelmében, amely a polgárok egyesülési jogát biztosítja, amely értelmében az egyesület, szövetség, alapítvány, mozgalom, klub, szakszervezet létrehozásánál nem szükséges az állami szervek engedélye A non-profit szervezetek működésének kereteit Szlovákiában az alábbi törvények szabályozzák: 1990.évi 83-as számú törvény az egyesülési jogról 2002.évi 34-es számú törvény az alapítványokról 2002.évi 36-os és 1997.évi 213-as számú törvény a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetekről Polgári törvénykönyv 20-as jogi személyek társulása HUSK1101/1.5.1/0105 18. oldal ver.: 6 HU
3.5. Új eljárások alkalmazása Magyarországon 2012.01.01. napjával a 2011. évi CLXXV. tv. lépett hatályba, mely, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól. E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki. E törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezet a számviteli beszámoló letétbe helyezését követően 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt. A jelenleg hatályos törvény megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és kedvezmények igénybevételére. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek közhasznú jogállását törli az illetékes szerv 2014. június 01. napjától, amennyiben azt a jelenleg hatályos törvény előtt vették nyilvántartásba és a hatályos törvény alapján nem nyújtott be kérelmet nyilvántartásba vétel iránt. A bíróság állapítja meg, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel-e. Megszűnt a társadalmi szervezetek elnevezés, mostantól civil szervezetek a hivatalos név. 2012. január 01. napját követően költségvetési támogatást csak olyan civil szervezet kaphat, mely letétbe helyezte beszámolóját 2012. július 01-től a civil szervezetekkel kapcsolatos kérelmeket is kizárólag elektromos úton nyújthatják be. Az eddigi közhasznúsági jelentés helyett közhasznúsági mellékletet kell készíteni. Ebben kimutatni: - a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet - fő célcsoportjait, eredményeit - közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat mutatókat A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: - vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást - a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását - vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását. HUSK1101/1.5.1/0105 19. oldal ver.: 6 HU
Minden civil szervezet köteles az előző üzleti évet lezáró beszámolóját a következő év május 31-ig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezni, illetve a saját honlapján közzétenni. Minden civil szervezetnek kötelező éves költségvetést készíteni, bevételek, kiadások, egyensúlyát kell biztosítani. Működéséről, gazdálkodásáról az adományok felhasználásáról folyamatosan, de legalább évente egyszer tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Új civil szervezeti forma: a Civil társaság: Az eddig is létező szervezeti formák (egyesület, alapítvány) mellett a törvény létrehoz egy új szervezeti kategóriát, a civil társaságot. Lazább együttműködésekre jellemző a civil társasági forma, melynek céljai nem kívánnak tartós és szervezeti formában történő működést. Kevesebb adminisztrációval jár és nincs bírósági nyilvántartásba vétel sem. A civil társaság nem kaphat költségvetési támogatást. A civil társaság a tagok olyan együttműködése, amely során nem jön létre jogi személyiségű szervezet, és a civil társaság semmilyen esetben nem gazdálkodik. A civil társaságot csak a Ptk. és a civil tv. I. fejezete szabályozza, az egyesülettel és az alapítvánnyal ellentétben nem igényel nyilvántartásba vételt, hanem egyszerűen egy, a tagok által elfogadott társasági szerződéssel jön létre (amit írásba sem kell foglalni). - természetes személyek - nem gazdasági érdekű közös céljai előmozdítására - közösségi célú tevékenységük összehangolására - vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatják - főszabály: polgári jogi társaság - nincs nyilvántartásba véve, nem jogi személy A Civil Társaság megszűnése: a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken. 3.6. Az előző felmérés óta történt változás a szlovák törvények között: Új törvény a 2011-évi 406-os számú törvény az önkéntességről. Szlovákiában a munkáltató és a munkavállaló viszonyát a SzK Munka Törvénykönyve szabályozza, amelynek módosítását 2012. október 25.-én fogadta el és részben 2012.december 1-én és részben 2013. január 1-én lép hatályba. A Szlovákiában a vállalkozási tevékenységet a Vállalkozási törvény 2007.-évi 358-as számú határozata - amely az 1991.-évi 455 számú határozatának módosított és kiegészített változata - szabályozza. Az vállalkozási törvény a körülmények függvényében álladóan alakul, fejlődik. Több módosításon van túl, pl. 2010. HUSK1101/1.5.1/0105 20. oldal ver.: 6 HU
júniusában módosították. Az előző felmérés óta a legutóbbi módosítás részben 2011. december 1-én és részben 2012. január 1-én lép hatályba. 2011. október 21-én elfogadták el az Önkéntességről szóló 406/2011 számú törvényt, egyben az előző törvények vonatkozó módosítását és kiegészítését. Ez a törvény bevezette a szlovákiai jogrendbe az önkéntesség fogalmát, ezen kívül más változást is hozott. A törvény lehetővé teszi 3%-os adójóváírást, némely helyi adó elengedését és az ÁFA elengedését térítésmentes szolgáltatások nyújtásánál. HUSK1101/1.5.1/0105 21. oldal ver.: 6 HU
4. A felmérés és módszere A felmérést, adatgyűjtést előzetes tervezésnek kell megelőznie. Az alapvetések a következők: - a programba jelentkező személyek egyéni igényeit és jelenlegi tudásszintjét kell felmérni - ez történhet papír alapon vagy elektronikus kérdőívekkel, de nyilatkozat eredetiben kell - a programba új személyeket és szervezeteket kell bevonni - elérésüket aláírásokkal hitelesítve biztosítani - minden adatot elektronikusan kell rögzíteni - fontos a címlisták digitális elkészítése és megőrzése A felmérés során a partnereknek a korábban látott területi indikátorok elérése kötelező. A célszámok eléréséhez használhatnak alvállalkozókat is, de az Ő munkájukat a megfelelő szerződéssel és ellenőrzéssel az Európai Unió irányelveihez igazodva nyomon kell követni. Előállhat az a helyzet is, hogy az új területen megtalált és megkeresett nonprofit szervezet működik a korábban már feltérképezett területen is. A két (vagy több) terület jellegzetességei hozhatnak a kérdőívek eredményeiben is különbségeket, ami azt fogja igazolni, hogy ugyanazon szervezet tagjainak felkészültsége a területi elhelyezkedéstől is vagy leginkább attól függ. Természetesen lehet olyan eredmény is, hogy a kompetenciák a terültektől függetlenül azonosságot mutatnak. Ebben az esetben a nonprofit szervezet központi irányításának, szervezeti homogenitásának és jó belső képzésének kell tulajdonítanunk az eredményt. Mindezt sok minden befolyásolhatja: a szervezet kihasználtsága vagy aktivitása a terület igényeitől függően, az egyes területekre eső normatív támogatás vagy annak elosztási abnormalitásai, a szervezet vezetésének helyessége vagy hibái és még sorolhatnánk. Nem célunk ezen utóbbi dolgokat kideríteni, de az elemzés során ezekre érintőlegesen oda kell figyelni, nehogy rossz következtetéseket vonjunk le és rossz csoport beosztást, tematikát vagy hiányosságokat határozzunk meg. 4.1. Miért kell a területi bővítés mellé még több nonprofit szervezetben dolgozót is megkérdezni? Erre a kérdésre nem csak az a válasz, hogy a válaszok számának növelésével jobb a mintavételezési eredmény is bár ez kétség kívül igaz. Ennek ellenére a fő mozgató rugó a létszám indikátor meghatározásánál a következő néhány dolog volt: - a korábbi projekt tapasztalata - egy minta megszondázása, amit a pályázat beadása előtt megtett a project vezetője - a partnerek vállalásai, melyek a fentiek alapján szerződésbe is kerültek - a minél több képzés elindítása, mert a képzés lehetőségét szeretnénk minél többeknek megadni HUSK1101/1.5.1/0105 22. oldal ver.: 6 HU
Igaz, ez utóbbira sajnos korlátozottan lesz csak lehetőségünk. Így viszont több résztvevőtől tudhatjuk meg, hogy milyen a kompetenciája, milyen hiányosságai vannak és a rendszer könnyebben tud azonos képességű embereket csoportokba szervezni a képzési tematika és saját kompetencia szintjük szerint. 4.2. A kérdőív összeállítása: A Civil 2. project anyaga és következtetései fontos támpontot adtak a kérdőív aktualizálásánál. A fejlesztés határon átnyúló együttműködési program keretében történik, mert a pályázatírás és a projektmenedzsment területén ugyan azokra az uniós alapokra pályáznak a célcsoport tagjai. Igaz eltérő a jogi környezet és szabályozás, de ezek csak formai dolgok, a képességeknek ugyanazon a szinten, de meg kell lenniük. Ugyanez mondható el az informatikára is, a hardver és szoftverpiac jellegzetességei is megegyeznek, ráadásul a munkakörnyezet is nagyon hasonló. A Civil 2.-ben kialakított összkép meglehetősen vegyes. Nem akarunk részletekbe menni, de a jelenlegi kérdések összeállításánál nem tekinthetünk el a korábbi eredményektől. A fejlesztés igénye már akkor is a felszínre került, de a kompetencia részterületek összehasonlításából kitűnik, hogy míg a projektek végrehajtásának képességében nincs veszélyes lemaradás, a pályázati szakaszban a projekt helyes megtervezése komoly kihívás a résztvevő szervezetek számára. Bár a pályázati szakasz többi területén nem ekkora a hiányosság, a szakértők által megállapított szükséges, minimális szinthez képest azok is komoly fejlesztést kívánnak. Ezek alapvető konklúziók voltak a kérdőív jelenlegi frissítéséhez. Az informatikai szakterület A számítástechnika tudás a számítógép-használat szintjén feltétele a sikeres működésnek, adminisztrációnak, pályázásnak, projektvégrehajtásnak. Jól megfigyelhető, hogy a mezőny az előző felmérés során kettészakadt (6. ábra). Ez jelentheti azonban, hogy egy képzett munkatárs jelen van a szervezetnél, viszont a többi munkatárs leszakadóban van. Így az informatikai kérdéseket továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, a legfrissebb verziószámok, trendek alapján frissítettük, hiszen e nélkül a kérdések ódivatúak lettek volna. Egyéb módosítást nem eszközöltünk. Az al-témák is megmaradtak: Irodai munka alapismeretek Hasznos informatikai eszközök Hardver HUSK1101/1.5.1/0105 23. oldal ver.: 6 HU
Összkép az intézményi IT eredményekről A pályázatírási szakterület A civil munka létfontosságú területe a forrásteremtés. Ennek legnépszerűbb és általánosan elérhető formája a pályázati finanszírozás. Ezzel a megállapítással teljesen egyetértünk, így a 3 további kompetencia részterületet is meghagytuk. Pályázati rendszer Formai-tartalmi feltételek Tervezés Az előző anyag konklúziója szerint a pályázatírás esetén a lemaradó boly mérete nagyobb és jobban szór. A súlyosan lemaradók száma kisebb, vagyis ebben az esetben biztosabb, hogy minden intézményt fel tud zárkóztatni egy helyes és jól eltalált fejlesztési program. A kérdéseket természetesen átalakítottuk kissé, hiszen tanultunk az előző hibákból és a fogalmakat, a pályázatban részt vevő intézményeket úgy adtuk meg, hogy ne legyen félreérthető. Ugyanakkor konzultáltunk a szlovák partnerrel és a fordításból és a különböző intézménynevekből adódó félreértéseket tisztáztuk, egyes pontoknál a két nyelv közötti minimális eltérést közösen jóváhagytuk. HUSK1101/1.5.1/0105 24. oldal ver.: 6 HU
Összkép az intézményi pályázatírás eredményekről A projektmenedzsment szakterület Az előző felmérésben ez adta a szórás alapját. A mért tudás ugyan megközelíti a szükséges szintet, de különösen fontos az a képesség, ami segít a megpályázott és megnyert projektet sikeresen végrehajtani. Ez a - szervezés, - a problémamegoldó képesség, - az analitikus szemlélet, - a szisztematikus munka tervezése, - a szélesvásznú gondolkodás - a kérés és számonkérés egyensúlya - a költséghatékony tervezés és kivitelezés követése - az idő management. A kérdéseket természetesen átalakítottuk kissé, hiszen tanultunk az előző hibákból és a fogalmakat, a pályázatban részt vevő intézményeket úgy adtuk meg, hogy ne legyen félreérthető. Ugyanakkor konzultáltunk a szlovák partnerrel és a fordításból és a különböző intézménynevekből adódó félreértéseket tisztáztuk, egyes pontoknál a két nyelv közötti minimális eltérést közösen jóváhagytuk. Projekt menedzsment al-témák: Alapismeretek-fogalmak Adminisztratív munka Operatív végrehajtás HUSK1101/1.5.1/0105 25. oldal ver.: 6 HU
Összkép az intézményi projektmenedzselés eredményekről Az angol szakterület Miért pont az angol nyelv az új terület? A válasz egyszerű és nem vitatható: mert ez az EU pályázatok nyelve és az internetes világ nyelve is. De nézzük részleteiben is a választ a fenti kérdésünkre. Jelen támogatási program hivatalos nyelve is az angol. A XXI. század embere számára elkerülhetetlen az angol nyelv ismerete, hiszen ez a világnyelv több mint 1 milliárd ember ért és beszél ezen a nyelven. Az angol egyre erősödő szerepe a gazdasági, kereskedelmi, diplomáciai kapcsolatok megélénkülésének köszönhető hazánkban. Nemcsak a külföldi partnerekkel folytatott üzleti tárgyalásokhoz elengedhetetlen ez, hanem sokszor a vállalat felsővezetői/dsn (Demand Supply Network Kereskedelmi - Beszállítói Hálózat) nyelve is az angol és ez olyan cégeknél is megváltozott németről angolra, mint a svájci székhelyű Metro vagy az Audi. De citálhatjuk a nyelv oktatásáért felelősek állásfoglalását is: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság fontos feladatának tartja a nyelvi képzés színvonalának javítását, ezért új nyelvoktatási stratégiát dolgoz ki. A cél, hogy a közoktatás megerősítésével párhuzamosan a nyelvoktatás színvonala is emelkedjen, és a fiatalok megfelelő nyelvi tudás birtokában kezdhessék meg felsőfokú tanulmányaikat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság 2011. július 26-i közleménye. Ennek gyökerei az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérésein alapulnak, amely az uniós tagállamok lakosainak idegennyelv-tudásáról ad képet. A lista legalján Magyarország szerepel, ahol a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél. A tagállamok kétharmadában az angol a legerősebb nyelv. HUSK1101/1.5.1/0105 26. oldal ver.: 6 HU
Reményeink szerint az angol oktatás ezt a képet szépítheti, bár jelen helyzetünkben a szlovák partnerre ezek a gyenge nyelvtudásbeli szintek nem jellemzőek. Szlovákia az angol oktatásban messze elkerüli Magyarországot. De ha ezzel a későbbi Uniós pályázatok és projektek előkészítését, illetve az előkészítési folyamat gördülékenyebbé tételét segíthetjük, akkor jelentős eredményt érünk el. Ez megteremtheti a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségét is és mivel a szervezetek jelentős része kiterjedt partnerhálózattal rendelkezik, ily módon ezt is fejlesztheti tovább. Az új szakterület, az angol nyelv képzésének várható hozadékai: nagyobb partnerszám mindkét oldalon olyan szervezetek együttműködése, amelyek eddig nyelvi gátak/akadályok miatt nem tudtak együttműködni, kommunikálni egymás között az Uniós pályázatok értelmezése és megírása egy közös nyelven a kettős fordításokból adódó hibák kiküszöbölése a közös nyelv időt takarít meg esetleges Uniós szakértők közös foglalkoztatása multinacionális cégek pályázataiban könnyebb együttműködés benchmarking nemzetközi szabványok jobb megismerése könnyebb együttműködés a testvérvárosok hasonló szervezeteivel európai társadalmi, nonprofit versengéseiben részt tudnak venni (pl.: Virágos Európa verseny) Az angol nyelv ismeretében szintén három területet határoztunk meg: Alap angol szókincs Alap angol nyelvtani ismeretek Pályázati, üzleti angol alapok Természetesen 20-30 kérdésből nagyon nehéz leszűrni, hogy ki milyen szinten áll, hiszen például lehet, hogy az üzleti nyelv fogalmait az anyanyelvén is nehezen tudja beazonosítani ugyanakkor ezek nem ismerete az angol alapok ismerete mellett egy jól fejleszthető csoportot eredményezhet, ahol az angol alap kompetencia szint jó és könnyen építhető rá komolyabb tudás. Ha azonban az alapok esetében is hiányosságok mutatkoznak, akkor nincs is értelme az üzleti angol erőltetésének, hiszen csak zavart és a nyelv használatának helytelenségét eredményezhetjük. A kérdőívet 24 angol kérdéssel egészítettük ki. Ez a 24 kérdés a fenti 3 al-témára osztható, de ez a kérdőívet kitöltő személy előtt rejtve marad. A kérdőív elején módja van jelezni a kitöltőnek, hogy egyáltalán nem ismeri a nyelvet. Az első 8 kérdés az alap szókincsre kérdez rá, de ebben is vannak olyanok, melyek könnyen eltéveszthetők (pl.: 3., 4.). Így az első 8 kérdés esetében a minimális szint a 60% helyes válasz, a 75% helyes válasz már ideális szintnek mondható. A 88% vagy a felett pedig kiváló. A második 8 kérdés már nyelvtani felkészültséget igényel. Itt is vannak olyan kérdések, melyek helyes megválaszolása már 2-3 éves nyelvtanulást feltételez (12., HUSK1101/1.5.1/0105 27. oldal ver.: 6 HU
13.), de így is nehezebb ez a része az angolnak, mint az egyszerű szövegértés. Így itt azt kell mondanunk, hogy az 50% és 60% a két határérték. A harmadik részben már komolyabb üzleti, kereskedelmi ismereteket feltételeztünk, itt könnyen lemérhető az angol ilyen irányú ismerete vagy használata. Aki nem beszéli vagy gyakorolja naponta vagy elég gyakran a nyelvet, annak itt a kérdések 2/3-a idegen lesz. Ennek ellenére ebben az al-csoportban szintén 50% és 60% a két határérték, mert ha ezt a szintet akarjuk képezni, akkor valamilyen előképzettségnek lennie kell. 4.3. A kérdőív kitöltetése, a megkeresés metódusa: A project megkezdése után októberben kiválasztották azokat a vállalkozókat, akik a megkereséseket végzik, ezzel a létszám vállalásokat segítenek elérni. November hónapban (ezzel a tanulmánnyal párhuzamosan) már dolgoznak az adatbázison, frissítik a meglévő adatokat és új szervezeteket derítenek föl. A rögzítéshez, feldolgozáshoz szükséges IT megoldásokat egy rendszertervező írja le, aki szintén az első szakasszal egy időben dolgozik a feladatán. Az összeállított címlistát a partnereknek folyamatosan ellenőrizni kell, hiszen több olyan szervezet is felkerülhet a listára, akikkel a project partnereknek korábbi munkák miatt már élő kapcsolata van, így a megkeresés sokkal egyszerűbbé tehető. A normál módú megkeresés első körben egy tömeges elérés kell legyen, erre a legjobb módszer az elektronikus levelezés. Ezt megerősítendő újságcikket, újság hirdetést és weboldalt kell indítani, hogy az elektronikus levélben mondottakat alá lehessen támasztani. Ez után az elérés után három csoportba lehet osztani a megcélzott nonprofit szervezeteket. - nem válaszoltak - válaszoltak, érdeklődét mutattak de tisztázandó kérdések vannak - válaszoltak és ki is töltötték a kérdőívet a neten A kapcsolati listán jelezni kell, hogy melyik ügyfél / szervezet esetében mennyire volt sikeres a megkeresés. Javítani, frissíteni kell az elérhetőségi információkat. Ez után második hullámban újabb megkeresésére van szükség az előző csoportosítás alapján: Tisztázandó kérdések: - ha van egy forródrót elektronikus cím, akkor ott lehet válaszolni a kérdésekre. - a forró-drót a szervező alvállalkozóé kell legyen, erről az e-mail címről a az újsághirdetésben és a weblapon kell hírt adni. - azért célszerű e-mailben válaszolni, mert így a válasz egyértelműen nyomon követhető - ha papír alapon kérik az anyagot, akkor egy csomagban ki kell küldeni a szükséges iratokat HUSK1101/1.5.1/0105 28. oldal ver.: 6 HU
Nem válaszoltak: - telefonon kell megkeresni azokat a szervezeteket, akik nem reagáltak - szükség esetén elvárható a személyes megkeresés, ha ezzel időt nyerünk és szignifikáns eredmény érhető el a jelentkezők számában. Mindenképpen meg kell szervezni a táblázat szerinti Információs napokat. Minden ilyen rendezvényen két előadás lesz: egy a projectről a project vezetője által és egy valamely pályázatkezelőtől vagy érdekképviseleti szervtől. A Roadshow szervezése a partnerek és az adatbázis összeállítóinak közös munkája kell legyen. A kérdőívek, jelentkezési lapok kitöltésének egyik legfontosabb kritériuma, hogy a vállalásokat hozni kell. A szoftverben követhető, hogy adott pillanatban van-e elég jelentkező feltételezve, hogy minden jelentkező rendszerbe vitele napra kész. Vagy eleve ott is töltik ki. Ha az a pozitív helyzet áll elő, hogy sokan jeleznek és az indikátor létszám korábban elérésre kerül, akkor is minden jelentkező adatát feldolgozzuk, de a tanfolyami keretszám ettől még nem változik. 4.4. A regisztráció felmerülő kérdései: Az e-mailes, telefonos egyeztetés után papír alapú csomag kiküldése, amely tartalmaz tájékoztatást, csatlakozási szándékot kifejező nyilatkozatot és a teljes kérdőívet is. Ezek után egy kis türelmi időt hagyni, de mindenképpen egy újabb telefonos megkereséssel kell a válaszlevél megküldésére rákérdezni Ha csak papíron jelentkeztek, akkor rögzíteni kell a jelentkezőket a rendszerbe Elektronikus levélben önmagában nem jöhet jelentkezés, kell a csomagban küldött anyag kitöltése vagy neten rögzítése Regisztrációkor minden földrajzi adat nagyon fontos, de a megnőtt területi lefedettség miatt az utazási hajlandóság a leginkább fontos paraméter Az utazási hajlandóságról a jelentkezéskor nyilatkozik és később a neten ezt meg is kell erősítenie HUSK1101/1.5.1/0105 29. oldal ver.: 6 HU
5. A rendszerterv A tanulmány és a kérdőív elkészítésével párhuzamosan a projectnek el kell készíttetnie (vagy készítenie) a fent említett elektronikus kérdőívet és adatfeldolgozó programot, melyen egy rendszertervező dolgozik és külön tanulmányban adja vissza javaslatait, megoldásait. Ennek kimenetele a következő kell legyen: a felmérést digitálisan elérhetővé kell tenni az www.nonprofitforum.eu felületen az on-line kérdőívező alrendszer (egyedi szoftver) segítségével. A programnak a következő feltételeket is teljesítenie kell: több partner általi párhuzamos használat a bővített szakterületek, területek és esetlegesen a területi központok lefedésének megoldása a célcsoport bevont szervezetei és a fejlesztendő személyek felelős partnerek szerinti elosztása, illetve külön-külön történő kezelhetőségének megoldása fokozottan figyelembe kell vennie a földrajzi távolságot és az előzőleg felmérendő utazási hajlandóságot mérés és elemzés nem csak pontozással, hanem ha lehetséges általánosítással is, hogy további szakmai területek, jelen esetben az angol nyelv kezelése is bevonható legyen ez egy igen nehéz feladat, de az igények és a vállalások miatt ez szükséges a célok szerint a szoftver az egész munkafolyamatot úgy támogatja majd, hogy személyenként elvileg csak 1 db A4 papírt kell használnia a projectnek 5.1. Elektronikus értékelés A jelentkezők kitöltött kérdőívei alapján egy modellt lehet kidolgozni, melybe valamennyi szervezet és munkatárs beleillik. Ennek részeként a megállapításokra alapozva potenciáltérkép készül, amely feltárja: - a fejlesztendő területeket, - megállapítja a valós igényeket - a szükséges ideális tudásszintet Hogyan szól bele a kiválasztásba a területi bővítés? A csoportok összeállításánál tudnunk kell, hogy - az NGO székhelye hol van - projektpartner területe pontosan - ott lakik-e a jelentkező - mit akar tanulni és ott azt lehet-e, ami neki közel van - utazási hajlandósága mekkora HUSK1101/1.5.1/0105 30. oldal ver.: 6 HU
A mobilitást figyelembe kell venni a szervezéskor, ugyanakkor 1 ember 1 NGO-hoz tartozzon, ami 1 partnerhez kell tartoznia. A lakhelye és az utazási hajlandóság azt mutatja majd meg, hogy hol hajlandóak a jelentkezők tanulni természetesen bejelölhetnek többet is. Ebből ki lehet mutatni, hogy hol legyen legközelebbi oktatási lehetőség ezt a 2. tanulmányban definiáljuk az összesített és területekre bontott eredmények alapján. A 2. tanulmányban a jelentkezők esetleges csoportba sorolása is kiderül, amit a szoftverrel végzünk és az alapján csoportosítunk, hogy van-e a jelentkezőnek a lakhelyén (vagy az utazási hajlandóság alapján kiválasztott egyéb városban) szükséges képzés. A legvégén eredményként meg kell kapnunk: - a tanfolyami csoport elnevezését - ki kell választani, hogy hol kerül megszervezésre (NUTS szinten) - megadni a tervezett kezdődátumot - a postacímet - a nyelvet, amin az előadás folyik, - a keretszámot, hogy hányan férnek a csoportba - a target -et hogy mely fejlesztési célnak címezték Az értékelés során adott pontok közül az intézményi értékelés az egyik pontszám, hiszen a non-profit szervezeteket célunk fejleszteni és nem feltétlenül kell minden egyes munkatársat minden területen képezni nem kell mindenkinek minden területen tökéletesen helyt állni. Ezt mindkét partner párhuzamosan végzi a saját nyelvterületén. A szoftver a felmérés és a tanulmány adatai alapján intézményre szabott fejlesztési tervet és módszertant javasol. Ha például egy szervezettől 5 embert felmérünk és abból az 5 emberből 3 az, aki mind a 4 féle területen elégségesen tölti ki a tesztet, akkor nem vehetne részt senki a tanfolyamon mert a szervezet összességében megfelelő. Az összesítés, azaz a szervezet szintű csillag megalkotása a korábbi projektben megalkotott eljárással történik, azaz az egyes kompetenciaterületek ágának a hosszát az adott szervezethez tartozó és az adott területen legjobban teljesítő személy személyes csillagjából vesszük. A projekt célterületén az egyes területekért felelős partnerek a szakértőkkel tanfolyam mennyiségeket határoznak meg aszerint, hogy mekkora az egyes szakterületek szerinti lemaradás. Ekkor kerülhetnek be a rendszerbe a tanfolyami csoportok. Ugyanitt tisztázódik azok földrajzi helye is. A tanfolyam alapadatainak megadását követően a most már mobilitási információkat is figyelembe vevő számítások alapján létrejövő listából manuálisan kell a javasolt személyeket jóváhagyni. Az értékelt személyeknek most is szuverén joga, hogy érdeklődjenek egy adott tanfolyam, téma iránt. Ha az értékelés ellenére nem kíván részt venni a fejlesztésben, a rendszert újra kell értékelni úgy, hogy az illető személy pontszámait nem vesszük figyelembe abban a témában, ahol ő maga nem igényel fejlesztést. Itt fontos fejlesztés kell, hogy legyen a funkcionalitásban, hogy a szervezeti, de már személyre vetített igényt ne csak az ott használt és csak a fejlesztési naplóban definiált PIM számmal mutassa, hanem végezze még el az alábbi szűrést is: HUSK1101/1.5.1/0105 31. oldal ver.: 6 HU
A második vagy további, de számított szükségesség szerint következőnek sorolt személy kerüljön tartaléklistára, arra az esetre, ha az első személy nem jelentkezne a tanfolyamra. Ezt jelezhetné egy másodlagos prioritás adat. A szoftver végezzen szűrést mobilitás szerint és ne csak rendezhető legyen a lista. A számított szükségesség: intézményi pontszám a target rész szakterületen * elérhető maximális pont a target rész szakterületen + maximumot elérő személy pontszáma. Ennek alkalmazásával megfelelő rendezés érhető el, így prioritásban intézményi igény szerint csökkenően rendezett és azon belül a nagyobb pontú személyre szintén csökkenően rendezett listát kapnánk. Ezt a következő személy szükségességével korrigálni kell adott esetben. HUSK1101/1.5.1/0105 32. oldal ver.: 6 HU
6. Konklúzió A felmérések és információ begyűjtések után egyértelművé vált, hogy a nyelvismereti oktatással bővíteni kell a project céljait, továbbá a szoftver fejlesztése elengedhetetlen. A korábbi projekt két partner esetén kettő terület szervezeteit segített felmérni, profilozni és a tanfolyamaikat szervezni, lebonyolítani. A rendszert a bővülő szempontrendszer, az új oktatási elem, a bővülő területi lefedettség és a partnerek nagyobb száma miatt kell fejleszteni. A tanfolyami besorolásnál a földrajzi távolságot is figyelnie kell. Az oktatásszervezők számára felhasználóbarát felületet kell kialakítani. A fejlesztési munkát az eredeti tanulmány és jelen kiegészítő tanulmány együttes használatával kell elvégezni. A képzésre az összes eddigi tanulmány és igényfelmérés anyagát és tapasztalatait fel kell használni. Ha a fejlesztési lehetőség megadása úgy történhet, hogy a vonzáskörzetbe tartozó nagyobb fejlesztési igényeket mutató szervezeteknek adunk lehetőséget sorra haladva a kisebb igény felé a lehetőség elfogyásáig. Itt a szervezeti igényt vesszünk figyelembe, de ez egyértelműen visszavezethető személyes igényre, hisz a szervezeti igény személyes igények összesítése. HUSK1101/1.5.1/0105 33. oldal ver.: 6 HU
7. Tananyag és képzés 7.1. Informatika Az informatikai tananyag összeállításánál fontos szempont a különböző irodai alkalmazások frissített változatainak ismerete, mint ahogy a kérdőívben is a legfrissebb verziószámok szerepelnek. Érdemes olyan tematikát alkalmazni, melyben a szoftverek vagy hardverek újításai, legújabb alkalmazásai külön kiemelést kapnak. Fontos ismertetnünk az internet fejlődését (web 2.0) és az okostelefonok és a számítógépek összekapcsolását, a szinkronizációs munkát, lehetőségeket, mellyel a készülékek lehetőségeit jobban ki tudják használni a tulajdonosok, ezáltal időt takaríthatnak meg, szervezettebbé, könnyebbé válhat munkájuk. 7.2. Pályázatírás Ebben a képzési anyagban nagyon fontos a jelenleg érvényes szabályozók ismertetése, hiszen azok évente akár többször is változhatnak. Fontos ismerni a hivatalos szervek pontos nevét és feladatkörét, mint ahogy a kérdőívben is módosítani kellett egyes intézmények nevét. 7.3. Projektmenedzselés Ebben a témakörben az elmúlt 1-2 évben jelentős fejlődés vagy átalakulás nem ment végbe, de ha a dolgozat szerzői tehetnek javaslatot, akkor aminél egyszerűbb és átláthatóbb project management módszerek felé terelnék a képzést, hiszen a projectek végrehajtására kiadott idő egyre rövidül, a megoldásokat egyre gyorsabban akarják a cégek és szervezetek. 7.4. Angol nyelv Az új szakterület, az angol nyelv képzése lehetőséget kell adjon az Uniós pályázatok, szabványok által használt nyelvi fordulatok jobb megértésére. Fontos az üzleti levelezés különböző módozatainak ismerete, az angol nyelvű üzleti tárgyalások, esetleg ebédek/vacsorák alapfogalmainak elsajátítása. Gyakran elfelejtkezünk a nyelv egyszerűsödéséről, ma már azt is érdemes figyelni, tanulni, hogy rövid üzenetekben (Skype, SMS, Messenger) milyen rövidítések jelentek meg, mikor mit lehet vagy kell használni. HUSK1101/1.5.1/0105 34. oldal ver.: 6 HU
Források jegyzéke A HUSK/0801/1.5.1/0178 projekt tanulmány 1-es és 2-es kötet Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság weblapja Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány weblapja Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány weblapja RPIC Dunaszerdahely (Dunajská Streda) weblapja és nyomtatott anyagai CPK Poltár (Poltár) weblapja és nyomtatott anyagai ALFA PUBLIC Nádszeg (Trstice) weblapja és nyomtatott anyagai A KSH és a Szlovák Statisztikai Hivatal weblapja Wikipedia.org HUSK1101/1.5.1/0105 35. oldal ver.: 6 HU
Melléklet-1 Nyilatkozatok HUSK1101/1.5.1/0105 36. oldal ver.: 6 HU
Melléklet-2 Felmérő űrlapok HUSK1101/1.5.1/0105 37. oldal ver.: 6 HU