Szíjjártó Jenő Zoborvidéki lakodalmas

Szíjjártó Jenő Zoborvidéki lakodalmas 1

A kiadvány megjelenését támogatta a Szlovák Köztársaság Kormáyhivatala Kisebbségi kultúrák 2014 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 59. Szíjjártó Ilona Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet 2 ISBN 978 80 89001 61 3

Szíjjártó Jenő Zoborvidéki lakodalmas Dunaszerdahely, 2014 3

Előszó A szerzőről Szíjjártó Jenő alighanem a II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar zenekultúra legfontosabb személyisége. Zeneszerző, karnagy, karmester, népzenekutató és pedagógus, valamint a Csehszlovák Rádió kiváló zenei rendezője volt egy személyben. Ezeken túlmenően kulcsfontosságú szerepet játszott a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a NÉPES életében, és meghatározó szerepe volt a Csehszlovákiai Tanítók Központi Énekkarának (mai nevén Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa) megalapításában is. Minden tekintetben mondhatjuk tehát, hogy zenei és emberi öröksége velünk él a Felvidéken. Zeneszerzői életműve a magyarországi komponisták viszonylatában csekélynek mondható, a mintegy 60 opusz mégis a legfontosabb (cseh)szlovákiai magyar zeneszerzővé emeli. Művei középpontjában az emberi énekhang áll, 26 darab zenekar kíséretes műve mellett a továbbiak a cappella kompozíciók. Szíjjártó másik alapvető zenei élménye az autentikus magyar népzene, mely diákkorában érintette meg, majd Kodály eszméivel gazdagodva négy évben is ( 54, 56, 57 és 58) gyűjtőutakra indult a szlovákiai magyar nyelvterület minden szegletébe. Míg kórusműveinek fele csak a népdalfeldolgozás, másik fele költött szövegek megzenésítései, addig zenekaros kompozícióinak mindegyike népi ihletésű: Szinte egytől-egyig a ma is létező Ifjú Szivek ének- és zenekarának, illetve tánckarának komponálta őket. A hasonló funkciójú művek természetesen nagyfokú stiláris hasonlóságot is mutatnak, mégis kiemelkedik közülük Szíjjártó első zenekari kísérettel megkomponált vokális népdalkoszorúja, a Zoborvidéki lakodalmas. A műről Szíjjártó kedvenc gyűjtési területe volt a Nyitra-vidék, ifjúságának helyszíne, ahol a zoborvidéki magyar falvak kivételesen gazdag néphagyományait kutatta úgy, ahogy tette azt évtizedekkel előtte Kodály Zoltán is. A Nyitra fölé magasodó Zobor-hegy lábánál sorakozó, a 18. század óta kulturálisan fokozatosan elszigetelődő 13 magyar falu (Alsóbodok, Béd, Csitár, Egerszeg, Gerencsér, Geszte, Gimes, Kolon, Menyhe, Pográny, Vicsápapáti, Zsére és Barslédec) egyik legkülönlegesebb néprajzi tájegységünk. A terület a teljes magyar folklorisztika szempontjából is jelentős, többek között azért, mert itt maradt meg a legteljesebben a csütörtöktől keddig tartó lakodalmas szokások sértetlen hagyománya. Ebből a hallatlanul gazdag, dokumentáltan is fennmaradt anyagból (tehát nem mindegyik 5

népdal Szíjjártó saját gyűjtése) merített a szerző akkor, amikor megkomponálta a Zoborvidéki lakodalmast. A 8-10 perces dalfüzér két részből, egy lassabb első, és egy gyorsabb, táncosabb második formaegységből áll. Olyan mozaikszerű formában követik egymást a népdalok, mely az életműben később többször is visszaköszön: a nagyszámú felhasznált népdal gyakran csak egy-egy versszakkal jelenik meg, így a rövidebb, villanásszerű részek képesek könynyedén egyetlen nagyobb zenei ívvé összeállni. A szerző gyakran úgy játszik a dalokkal, hogy azok egy-egy alkalommal (a második, gyorsabb tételben) vissza-vissza térnek, ezzel kölcsönözve speciális sodrást a műnek. Ez a forma jellemzi például Kodály Zoltán Mátrai Képek című kórusművének záró szakaszát, de Szíjjártó is ilyet alkalmaz később a Gímesi mezőben, illetve a Magos a rutafa című a cappella művekben. A lassú első rész 6 népdal feldolgozásából áll, melyek tartalmilag a menyasszony-siratás és a leánykérés mozzanatához kötődnek. Lebegő-remegő, bizonytalan tonalitású zenekari bevezető után (melynek dallama távolról előrevetíti a kezdő népdal zenei anyagát) szólal meg egyetlen szólamban az Őszi harmat, hideg eső kezdetű népdal, egyetlen versszakkal. A záró motívumból kinövő terjedelmes zenekari közjáték után hallhatjuk a második, erősen parlando, rubato hangvételű dallamot, mely igen homályosan pszalmodizáló népdalok dallamfordulatait is őrzi. Az ezt követő, szintén hosszabb zenekari szakasz (melynek dallamvezetése ismét szigorúan tematikus, tehát a népdal zenei anyagából szövődik) immár giusto hangvételű leánykérést készít elő: Először halljuk ugyanazt a dalt két versszak erejéig, illetve a Nyisd, ki rózsám, kit bezártál kezdetű népdal kapcsán nyílik először többszólamúvá a vokális anyag. A nőikar sóhajtozó motívumai egyenesen torkollnak a darab lassú részének központi részébe, a gyönyörű, jellegzetesen zoborvidéki dallamú menyasszony-siratóba, melynek kezdősora: Csörög a kocsi Igazán meghitt zenei ábrázolás, amint a menyasszony szavait tolmácsoló nőikar az első versszak kíséret nélküli, egyszólamú dallama után a további három versszak alkalmával egyszerű zenekari kíséretet kap, illetve, hogy az 5. és 6. versszakban az elbeszélő szerepébe váltó szöveg ismét mezítelenül, kíséret nélkül és egy kvinttel lejjebb szólal meg (Búcsúzz Ila, búcsúzz!). Az ezután (továbbra is a cappella) megszólaló ünnepélyes, giusto kórusletét először szélesedik teljes, négyszólamú vegyeskarrá, ezáltal korálszerűen zárva a mű első felét. Recitativo szerűen, kíséret nélkül megszólaló dallam, az Elröpült madárka vezeti át a zenei történést a mű fokozatosan gyorsuló és hangnemileg is változatos második részébe. Az előszőr unisono vonósokon megszólaló népdal tematikusan még inkább a leánykéréshez köthető, karaktere, táncossága azonban már inkább a lakodalmas táncot idézi, hangneme először a D-dórhoz, később pedig a D-eolhoz áll közelebb. A zenekari kíséret mellett eddig egyszólamú ének a második, Csibri kutya, ne ugass! kezdetű dalban bomlik többszólamúvá, melynek tonalitása szintén változik: a dal első két sora G-ión, később g-moll. Ezután a gyors tétel első dala tér vissza az eredeti hangnemben, egy új szöveggel, majd a Három akó borom van című népdal következik, mely valójában egy visszatérésnek is értelmezhető, hiszen az a Csibri kutya ne ugass! egy variánsa. Hangneme ezúttal D-ión/moll. Az első, igazi lakodalmas dal a megkapó ritmusú, D-központi hanggal rendelkező Hej, húzd meg, vond meg! kezdetű rigmus, mely trioláinak köszönhetően ismét gyorsulás érzetét kelti az alaplüktetését tekintve egyébként lassabbra váltó zenei folyamatnak. Visszatér a Három akó 6

borom van kezdetű dal egy új versszakkal, de ezúttal gyorsabban, és G-ben, majd ismét a csujogatás következik ezúttal G-ben. Az éneklők szusszanásnyi szünetében a zenekar is ezt a népdalt idézi szinte változatlanul, majd a közjáték a gyors tétel kezdetén hallott dallam egy újabb versszakába torkollik változatlanul D-ben, azonban a dal ezúttal férfikaron szólal meg és jelentősen nagyobb tempóban hangzik fel. A mű utolsó új anyaga ezután szólal meg, továbbra is egy szólamban; az aprózó ritmusú, pergő, tréfás szövegű Megfiadzott a kutya szintén D-vel kezdődik, mint a szakasz legtöbb dala, de ez itt G-dó pentakord hangkészletet jelent, a zenekari kíséret természetesen G-dúr. A szintén egyetlen versszakos közjáték után a zenei folyamat kivételesen egy hajszálnyit lassul a szerző utasításai szerint, ahol a gyors tétel kezdetén hallott népdal szólal meg ismét. A szinte énekelhetetlenségig gyorsuló fergeteges záró szakaszban még a Csibri kutya ne ugass! dallama tűnik fel egy új szöveggel, majd az aprozó dallam énekhangon és ismét csak zenekaron következik, hogy legvégül az immár a tétel emblémájává emelkedő, ezúttal kánonban megszólaló Haj, a dudás furulyás című dal Három éjjel, három nap kezdetű versszaka zárja a művet egy utolsó, szédületes erősítéssel, mely a kórus felkiáltásába, majd beethoveni, heroikus zenekari lezárásába torkollik. A látszólag szabálytalan szerkezet jól példázza, milyen nagyszerű színpadi érzékkel komponálta Szíjjártó Jenő ciklikus műveit, s hogy a dalok nemcsak tartalmilag, de keze alatt zeneileg is egyetlen ívvé képesek válni a lassú bevezető első ütemeitől a darab legutolsó hangjáig. Bízunk abban, hogy akkor, amikor a zenészek kézbe veszik a kompozíciót, és előadását tervezik, a fenti rövid elemzés segítségükre lehet, és talán segít abban is, hogy Szíjjártó zenei elképzelései a lehető legjobban tükröződjenek a jövő előadásaiban. A jelen kiadásról A Zoborvidéki Lakodalmas zenekari partitúrája sajnos elveszett. A kiadás forrásául a szerző kéziratában fennmaradt zongorakivonat szolgált (Szíjjártóné Nagy Ilona tulajdona), a hangszerelés rekonstruálása pedig az eddigi egyetlen hangfelvétel alapján történt. (A művet az Ifjú Szivek rögzítette 1956-ban, Július Karaba vezényletével.) Egy ilyen mű teljes hangszerelését pótolni szinte lehetetlen. A két említett forrás alapján óriási munkával, nagy hozzáértéssel és gondossággal Pavol Kvassay írta meg a partitúrát, annak lektorálását pedig e sorok írója vállalta. Amikor karmesterek, vagy zenekari zenészek kézbe veszik a kiadványt, tudniuk kell, hogy a szakemberek, akik a rendelkezésre álló anyagok alapján rekonstruálni próbálták a mű teljes kottáját, a lehető legnagyobb gondossággal igyekeztek eljárni, azonban így is lehetséges, hogy néhány hangzás valamelyest különbözik az eredetitől. Bátran azt ajánljuk tehát, amennyiben a mű megszólaltatásakor az előadók szükségesnek ítélik, eszközölhetnek apró változtatásokat a zenekari letétben. A jelen kiadás mindenképpen egy jól játszható, az eredeti művel csaknem megegyező kotta, mely reméljük, betölti küldetését és egyre gyakrabban jelenik majd meg zenekaraink és énekkaraink műsorán. Dr. Tóth Árpád 7

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas PARTITÚRA 9

Szíjjártó Jenő Soprano q. Alto Tenore Basso Violino I Violino II Viola Violoncello Contrabasso Flauto Clarinetto in Bb Cimbalom 11

S. A. T. B. Vl I Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 12

S. q ˆ«k A. T. B. Vl I Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 18

S. ˆ«k œ»k A. T. B. Vl I Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ œ œ Cimb. 19

œ» œ» S. A. T. B. Vl I œ»» œ Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 20

S. q A. T. B. Vl I Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 23

S. A. T. B. Vl I q Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 33

S. q A. T. B. Vl I nˆ_ «k Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 39

S. A. T. B. Vl I ˆ«k ˆ_ «k Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 40

S. A. q T. B. Vl I Vl II Vla Vc. Cb. Fl. Cl. Cimb. 59

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas VIOLINO I. 69

»»»» Szíjjártó Jenő Vl I. œœ œ œ 71

nˆ_ «k ˆ«k ˆ_«k 72

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas VIOLINO II. 77

Szíjjártó Jenő Vl II. 79

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas VIOLA 85

Szíjjártó Jenő Vla 87

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas VIOLONCELLO 93

Szíjjártó Jenő Vc. 95

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas CONTRABASSO 101

Szíjjártó Jenő Cb. 103

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas FLAUTO 109

Szíjjártó Jenő Fl. 111

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas CLARINETTO IN Bb 115

Cl. Szíjjártó Jenő ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ œ œ 117

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas CIMBALOM 121

Cimb. Szíjjártó Jenő 123

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas CHOIR 127

q. Szíjjártó Jenő q ˆ«k 129

2 q ˆ«k ˆ«k œ»k q 130

3 q 133

2 q vi 134

2 q 136

3 q 139

2 q 140

3 q 141

Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas ZONGORA 145

1 q. Szíjjártó Jenő & ß Í ß 147

ß ß Í 2 ß Í ß Í ß Í ß Í 148

Í 3 ß Í ß Í? q ß Í ˆ«k œ»k ß «««ˆ «ˆ ˆ ˆ ««ˆˆ Í 149

Í 4 ˆ«k œ»k ß «««ˆ «ˆ ˆ ˆ ««ˆˆ Í ß Í ß Í ß Í 150

q 5 ß Í ß Í ß Í ß Í 151

ß Í 6 ß Í ß Í ß Í ß Í 152 ß

Í 7 ß Í q ß Í ß Í ß Í 153

8 ß Í ß Í ß Í ß Í 154

9 q ß Í ß Í ß Í ß Í 155 ß

ß Í 10 ß Í ß Í ß Í 156

11 ß Í ß Í ß Í ß Í 157 ß

ß Í 12 ß Í ß Í ß Í ß Í 158

Í 13 ß Í ß Í q ß Í ß Í 159

14 ß Í ß Í ß Í ß Í 160 ß

Í 15 ß Í ß Í ß Í ß Í 161

16 ß Í ß Í ß Í 162

Rezümé Szíjjártó Jenő a II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar zenekultúra legfontosabb személyisége. Zeneszerző, karnagy, karmester, népzenekutató és pedagógus, valamint a Csehszlovák Rádió kiváló zenei rendezője volt egy személyben. Ezeken túlmenően kulcsfontosságú szerepet játszott számos, jelentős részben, még ma is aktív magyar együttes megalapításában és működésében. Minden tekintetben mondhatjuk tehát, hogy zenei és emberi öröksége máig él a szlovákiai magyarság körében. Szíjjártó kedvenc gyűjtési területe a Nyitra-vidék, ifjúságának helyszíne, ahol a zoborvidéki magyar falvak kivételesen gazdag néphagyományait kutatta úgy, ahogy tette azt évtizedekkel előtte volt tanára, Kodály Zoltán is. A Nyitra fölé magasodó Zobor-hegy lábánál sorakozó, a 18. század óta kulturálisan fokozatosan elszigetelődő 13 falu a magyarság egyik legkülönlegesebb néprajzi tájegysége. A folklorisztika szempontjából többek között azért különösen jelentős, mert itt maradt meg a legteljesebben a csütörtöktől keddig tartó lakodalmas szokások sértetlen hagyománya. Ebből a hallatlanul gazdag zenei hagyományból merített a szerző akkor, amikor zenekarra és énekkarra megkomponálta remekművét, e két részből álló, szinte folyamatosan gyorsuló népdalfűzért, a Zoborvidéki lakodalmast. A partitúrát egy 1956-ban készült hangfelvétel, és egy Szíjjártó kéziratában fennmaradt zongorakivonat alapján Pavol Kvassay rekonstruálta, a partitúra ugyanis sajnos elveszett. A munkát Dr. Tóth Árpád lektorálta, hogy a végleges kotta minél jobban tükrözze a szerző eredeti elképzeléseit. 163

Resumé Eugen Szíjjártó bol najvýznamnejšou osobnosťou maďarskej hudobnej kultúry v Československu po II. svetovej vojne. V jednej osobe bol skladateľom, dirigentom, skúmateľom ľudovej hudby, pedagógom ako aj výborným hudobným režisérom Československého rozhlasu. Dôležitú úlohu zohrával aj pri založení a riadení celej rady významných maďarských umeleckých skupín z ktorých niektoré sú dodnes aktívne. Môžeme povedať, že jeho hudobné a humánne dedičstvo z viacerých hľadísk dodnes žije v kruhu Maďarov žijúcich na Slovensku. Jeho obľúbeným územím zbierania ľudových piesní bolo Ponitrie, miesto jeho mladosti, kde skúmal výnimočne bohaté ľudové tradície maďarských dedín Podzoboria tak, ako to robil pred pár desaťročiami aj jeho profesor, Zoltán Kodály. Trinásť dedín, zoraďujúce sa pod horou Zobor, týčiacou sa nad Nitrou, ktoré od 18. storočia postupne kultúrne izolovali, predstavujú jednu z najzaujímavejších národopisných oblastí maďarského národa. Z hľadiska folkloristiky je tento kraj veľmi dôležitý aj preto, lebo je to územie, kde dodnes najúplnejšie zotrvá neporušená tradícia svadobných zvyklostí, trvajúcich od štvrtka do utorka. Z tejto neslýchane bohatej tradície čerpal autor, keď zložil svoje majstrovské dielo na orchester a spevácky zbor, pozostávajúci z dvoch časti, plynule sa zrýchľujúceho venca ľudových piesní, Zoborvidéki lakodalmas. Partitúru rekonštruoval Pavol Kvassay na základe nahrávky z roku 1956 a klavírneho výťahu, ktorý sa zachoval v rukopise Eugena Szíjjártó, nakoľko pôvodná partitúra sa stratila. Prácu lektoroval Dr. Árpád Tóth, aby konečné noty odzrkadľovali čo najviac predstavy autora. 164

Tartalom Előszó... 5 Partitúra... 9 Violino I.... 69 Violino II.... 77 Viola... 85 Violoncello... 93 Contrabasso... 101 Flauto... 109 Clarinetto in Bb... 115 Cimbalom... 121 Choir... 127 Zongora... 145 Rezümé... 163 Resumé... 164 165

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999, (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 ** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004, (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 ** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 (CD melléklet, 2010) 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945 1949 között, 2007 39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2007 40. Szíjjártó Jenő: Az anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), 2007 41. Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, 2008 42. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla 1910-es nagymegyeri gyűjtése, Közli Ág Tibor, (második bővített kiadás), 2008 166

43 a.) Szíjjártó Jenő: Virágok vetélkedése, Válogatás Szíjjártó Jenő népzenei gyűjtéséből, 2008 43 b.) Simek Viktor: Zoboralji színek, A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében, 2009 44. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, 2009 45. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, 2009 (CD melléklet) 46. Akkor sirassatok engem, Katona Pista összegyűjtött nótái, (II. kiadás), 2010 47. Borsi Ferenc: A magyar asztali citera, 2010 48. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), 2010, (CD melléklet) 49. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983 2006) (CD melléklet) 50. Bajnok István: Diagnózisok V VII., 2010 51. Horváth Géza: Este van, este van (Kórusgyűjtemény), 2011 52. Tari Lujza: Bartók Béla hangszeres magyar népzenegyűjtése, 2011 53. Kovács Zsuzsanna: Ünnepeljünk, Iskolai műsorok az év ünnepnapjaira az alapiskolák és középiskolák tanulói számára, 2012 54. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni I. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye) 55. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 56. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából, Szerkesztette és sajtó alá rendezte Varga Norbert, 2013 57. Varga László: Hatvanöt ávvel ezelőtt történt, A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953), 2014 58. A feneketlen csizma, Módszertani kiadvány a bábcsoportoknak, Szerkesztette Kecskés Marika, 2014 59. Szíjjártó Jenő: Zoboralji lakodalmas, 2014 A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage à József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, 2006 10. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2006, CD, 2007 11. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2007, CD, 2008 12. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2008, CD, 2009 13. A Bertóké és társai, Jóka falu hagyományos táncai, DVD, 2009 14. XI. Országos citeratalálkozó, Nagykapos, 2009, CD 15. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2009, CD, 2010 16. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, CD, 2009 17. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, CD, 2009 18. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), CD, 2010 19. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983-2006), CD, 2010 20. Széles kedve van a vásárúti legénynek, Vásárúti népdalok, CD, 2012 167

21. Élő hagyományaink, Ág Tibor tiszteletére és emlékére, Válogatás a 2013-as országos rendezvényekből, CD, 2014 22. Meg kell a búzának érni I., Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye), CD, 2013 23. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 24. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, a kiadvány hangzómelléklete, CD, 2013 168

Ez a könyv a VALEUR KFT nyomdájában készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18 A KIADÓ CÍME: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 E-mail: intezet@intezet.sk WEB: www.intezet.sk, www.csemadok.sk ISBN 978 80 89001 61 3 Szíjjártó Jenő ZOBORVIDÉKI LAKODALMAS Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 59. Kiadta a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahelyen. A kiadásért Huszár László, igazgató felel. A nyomdai előmunkálatok a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetben készültek. Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen. Megjelent x00 példányban. Kiadás éve: 2014 Nem árusítható - Nepredajné 169