Kőszárhegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelete az állatok tartásáról (egységes szerkezetben a módosítására kiadott 13/2004. (IV. 30.) ÖK. számú, 29/20004. (VIII. 23.) ÖK. számú és 14/2005. (X. 20.) ÖK. számú rendeletekkel) Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján Kőszárhegy Község területére az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: 1 A rendelet célja 1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. Általános rendelkezések 2. (1) Kőszárhegy Község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben e rendeletben meghatározott módon lehet. (2) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területein valamennyi állattartóra, állattartó épület, építmény létesítőjére, használójára és hasznosítójára, a közterületen megvalósuló állattartásra. 2 (3) E rendelet hatálya nem terjed ki a cirkusz, állatkert (vadaspark) gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők és rendészeti szervek, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, lovasiskola állattartására. (4) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben első fokon a jegyző, másodfokon a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal jár el. 3 1 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 1. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 2 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 2. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 3 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 3. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 1
Fogalom meghatározások 3. E rendelet alkalmazásában a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hónapig történő, átmeneti tartása. b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. c) kisállat: sertés, juh, kecske. d) egyéb kisállat: baromfifélék, galamb, házinyúl. e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak. g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat. h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok. i) veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat. j) védett és fokozottan védet állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. -ában meghatározott állat. k) kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei. l) vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látta el. m) őrző-védő eb: az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. n) jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja. o) veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. -ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. -ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb. p) ebsétáltatás: közterületen ha a rendelet eltérően nem rendelkezik minden ebfajtának pórázon és szájkosárral történő vezetése q) ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése r) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). Állattartás általános szabályai 4. (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi 2
jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (4) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által alkalmazott gyepmester gondoskodik. (6) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (7) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (8) Magyarországon nem honos állatok tartása csak a jegyző engedélyével történhet. Ebben az esetben az állattartás általános szabályait be kell tartani. 4 (9) Haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának / kezelőjének / haszonélvezőjének, többlakásos épület esetén valamennyi lakás használójának hozzájárulása szükséges. (10) Az elhullott állatot a közterületről történő eltakarítása amennyiben ismert elpusztulást okozó személy az elpusztulást okozónak, minden egyéb esetben a közterülettel határos ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége. Állattartási övezetek (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a) településközpont b) családi házas övezet c) külterületi övezet. 5. (2) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, temető, élelmiszerbolt, vendéglátó egység területén és annak 20 méteres körzetén belül függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan melyik állattartási övezetbe tartozik haszonállatot tartani akkor lehet, ha az adott létesítmény tulajdonosa, vezetője, üzemeltetője, illetve az ÁNTSZ és az Állategészségügyi Hatóság hozzájárult. 4 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 4. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 3
(3) A településközpont területén o saját ellátásra nevelt maximum 10 kisállat o egyéb kisállatból galamb kivételével maximum 50, továbbá o 3 eb, 3 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig o 1000 2000 m 2 területű ingatlanokon 2 nagy állat o 2000 m 2 feletti területen 5 db nagy állat tartható. (4) A településközpont területén nagy állat tartási szándékot a jegyzőnek be kell jelenteni és környezetvédelmi hatóság, ÁNTSZ és Állategészségügyi Hatóság erre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. (5) Családi házas övezetben az 1000 m 2 -t meg nem haladó területű ingatlanon tartható: a) saját ellátásra nevelt maximum 15 kisállat b) egyéb kisállatból galamb kivételével maximum 100, továbbá c) 3 eb, 3 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig. (6) Családi házas övezetben az 1000 m 2 -t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám o 20 kisállat, o 3 eb, 3 macska valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig o 1000 2000 m 2 területű ingatlanokon 2 db nagy állat o 2000 m 2 feletti területen 5 db nagy állat tartható (7) Külterületen a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (8) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles azonnal eltávolítani. Állat tartása, elhelyezése 6. 5 7. 6 8. 7 9. 8 5 Hatályon kívül helyezte a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 5. -a, hatálytalan 2004. augusztus 23. napjától. 6 Hatályon kívül helyezte a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 5. -a, hatálytalan 2004. augusztus 23. napjától. 7 Hatályon kívül helyezte a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 5. -a, hatálytalan 2004. augusztus 23. napjától. 8 Hatályon kívül helyezte a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 5. -a, hatálytalan 2004. augusztus 23. napjától. 4
10. (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Lakóház (kivéve családi ház) padlásán, vagy erkélyén galamb-tartás tilos. (2) A galambok kiengedését a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében a polgármester határozott időre eltilthatja. Több galambtartót érintő esetben az eltiltás előzetes közhírré tétellel történik. 11. Méhcsalád tartásához közvetlen telekhatáros szomszéd ingatlan tulajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulása szükséges. 12. (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb három macska tartható. A közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, udvar, stb.) tilos macskát és egyéb hobby állatot tartani. (2) Énekes és díszmadár, akvarisztikai állat a lakásban engedély nélkül tartható, a védett állatok kivételével. Az ebtartás szabályai 13. (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az a szomszédos lakóingatlanban élőket ne zavarja. (2) Az ebet közterületen biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. 14. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. 5
(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő, időjárás viszontagságaitól védő (csapadék, szél, hideg) ólat kell építeni. 15. Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető eb és jelző eb valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: o vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe o nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére o ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe o a temető területére. Tilos az eb elhagyása, zaklatása, uszítása. 16. 17. A gazdátlan és kóbor ebek összegyűjtéséről és az állatmenhelyre való szállításáról az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gondoskodik. 18. Az eb tulajdonosa köteles a tulajdonába kerülő ebet, illetve annak eladását, elhullását stb. a Polgármesteri Hivatalba bejelenteni. 19. Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, 3. ezt követően évenként; b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltást elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni; c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. 6
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 20. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 13 19. -ira. Eljárási szabályok 21. (1) A végrehajtás elrendelése érdekében a jegyző intézkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VIII. fejezetében foglaltak alapján. 9 10 (2) Állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén végrehajtás útján- az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerülő költségek az állattartót terhelik. 22. (1) Aki e rendelet 4 (1), (3), (4), (5), (6), (7), (8) bekezdéseit, 5. (2), (3), (4), (6), (7) bekezdéseit, 13. (2) bekezdését, a 14. (1) bekezdését, a 16., 17., 18., 19 szabályozását megszegi 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 11 (2) Aki e rendelet 5. (2), (3), (6) bekezdéseit, 13. (1) bekezdés szabályozását megszegi 20.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki e rendelet 5. (4) bekezdését megszegi, 5.000.-Ft-tól 10.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Aki e rendelet 5. (7) bekezdését, 6., 7., 8.. 9. szabályozását megszegi, 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) A szabálysértési eljárás lefolytatása a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik. (6) Szabálysértési eljárás esetén az állattartás e rendelet szerinti egyéb feltételei is vizsgálhatók. 9 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 6. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 10 Módosította a 14/2005. (X. 20.) ÖK. számú rendelet 1. -a, hatályos 2005. november 1. napjától. 11 Módosította a 29/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú rendelet 7. -a, hatályos 2004. augusztus 23. napjától. 7
Záró és vegyes rendelkezések 23. (1)E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók. (2)E rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba. (3)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/2003.(IV.10.) számú rendelettel módosított 1/2003.(II.13.) számú rendelet hatályát veszti. Kőszárhegy, 2004. április 29. B o r j á n P é t e r s. k. M o l n á r n é T a r m a n R e n á t a s. k. polgármester jegyző A rendeletet kihirdettem: Molnárné Tarman Renáta jegyző s. k. Kőszárhegy, 2004. április 30. A kiadmány hiteléül: Szücs Judit testületi referens Kőszárhegy, 2009. július 14. 8
1. számú melléklet Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok Nagy állat és kisállat: Egyéb kisállat: Állat lakóépülettől pihenő épülettől a védőtávolság méterben meghatározva fúrt kúttól ásott kúttól o 25 állatig 10 m 10 m 15 m o 25 állat felett 20 m 10 m 50 m o 200 állatig 10 m 5 m 10 m o 200 állat felett 15 m 10 m 15 m Trágya tárolása 30 m 30 m 50 m Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál a szakhatóságok egyetértése esetén az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők. 9