16. témakör Észak-Afrika országai előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Afrika domborzati és vegetációs térképe
http://www.independent.c o.uk/news/world/middleeast/the-arab-spring-fiveyears-on-a-season-thatbegan-in-hope-but-endedin-desolationa6803161.html
A Száhel-problémakör:
A Száhel-problémakör: Az elsivatagosodás okai: Természetes okok csapadékhiány, aszály (1965-84 között); Antropogén okok túlnépesedés, túllegeltetés, konfliktusok.
Az észak-afrikai országok fontosabb adatai: Ország Terület (ezer km 2 ) Népesség (millió fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Algéria 2 382 41,7 17 Algír (2,6 millió) Burkina Faso 274 19,7 72 Ouagadougou (2,7 millió) Csád 1 284 15,8 12 N Djamena (1,3 millió) Dél-Szudán 644 10,2 16 Dzsuba (Juba) (320 ezer) Egyiptom 1 001 99,4 99 Kairó (Al Qahirah) (8,1 millió ~20 millió) Gambia 11 2,1 190 Banjul (500 ezer) Líbia 1 760 6,8 4 Tripoli (Tarabulus) (1,1 millió) Mali 1 240 18,4 15 Bamako (2,5 millió) Marokkó 447 34,3 77 Rabat (2 millió) Mauritánia 1 031 3,8 4 Nouakchott (1 millió) Niger 1 267 19,9 16 Niamey (1,1 millió) Nyugat-Szahara 266 0,6 2 Laayoune (El-Aaiún) (260 ezer) Szenegál 197 15,0 76 Dakar (3,5 millió) Szudán 1 861 43,1 23 Kartúm (Al Khartum) (5,1 millió) Tunézia 164 11,5 70 Tunisz (2 millió) Összesen 13 829 342,4 25 Forrás: CIA The World Factbook Nagyobb városok (millió fő) Alexandria (4,8); Gíza (3,3) Casablanca (3,5); Fes (1,2); Marrakech (1,1); Tanger (1,0)
Észak-Afrika demográfiai sajátságai Demográfiai robbanás jelentős különbségekkel: születési ráta: Niger (43,6 2.); Mali (43,2 3.); Csád (43,0 3.); Burkina Faso (14.); Egyiptom (42.); Marokkó (100.); Magyarország (8,9 206.) népességnövekedés: Csád (32,3 5.); Niger (11,5 20.); Mali (8.); Szudán (9.); Burkina Faso (12.); Egyiptom (23,8 28.); Marokkó (9,5 115.) Magyarország (-2,6 214.) halálozási ráta: Dél-Szudán (19,3 1.); Niger (11,8 23.); Csád (26.); Marokkó (4,9 197.); Egyiptom (4,5 204.) Magyarország (12,8 12.) várható élettartam: Niger (56,3 év 216.); Csád (57,5 év 214.); Mali (60,8 év 206.); Burkina Faso (61,8 év 202.); Egyiptom (73,2 év 140.); Marokkó (77,3 év 75.) Magyarország (76,3 év 88.) Forrás: CIA The World Factbook
Észak-Afrika demográfiai sajátságai Demográfiai robbanás jelentős különbségekkel: születési ráta: Niger (43,6 2.); Mali (43,2 3.); Csád (43,0 3.); Burkina Faso (14.); Egyiptom (42.); Marokkó (100.); általánosan nagyon magas a térségben Magyarország (8,9 206.) népességnövekedés: Csád (32,3 5.); Niger (11,5 20.); Mali (8.); Szudán (9.); Burkina Faso (12.); Egyiptom (23,8 28.); Marokkó (9,5 kimagasló 115.) a térség országaiban Magyarország (-2,6 214.) halálozási ráta: Dél-Szudán (19,3 1.); Niger (11,8 23.); Csád (26.); Marokkó (4,9 197.); Egyiptom (4,5 204.) kifejezetten magas Magyarország (12,8 12.) várható élettartam: Niger (56,3 év 216.); Csád (57,5 év 214.); Mali (60,8 év 206.); Burkina Faso (61,8 év 202.); Egyiptom (73,2 év az 140.); elmaradott Marokkó országokban (77,3 év 75.) rendkívül alacsony Magyarország (76,3 év 88.) Forrás: CIA The World Factbook
Burkina Faso Egyiptom Magyarország Dél-Szudán Marokkó
Észak-Afrika demográfiai sajátságai
Észak-Afrika demográfiai sajátságai A népesség koncentrálódása: a terület 5%-án él a teljes népesség, az átlagos népsűrűség 99 fő/km 2, a megművelt földterületre eső népsűrűség 2500 fő/km 2
Észak-Afrika vallási sajátosságai Vallási összetétel Észak-Afrikában: dominánsan keresztény országok: - Dél-Szudán; többségében keresztény országok: - többségében iszlám országok: - Burkina Faso; Csád; Niger; dominánsan iszlám országok: - Maghreb országok; Gambia; Szenegál; Nyugat-Szahara; Mauritánia; Mali; Szudán; Egyiptom ( de fontos a kopt kereszténység is).
Észak-Afrika gazdaságföldrajza Egyiptom és Marokkó GDP-növekedésének üteme, % 1961-2017 között http://data.worldbank.org/
Eladósodás: Szudán (GDP 120%-a), Egyiptom és Mauritánia (GDP 100%-a), Gambia (GDP 90%-a) és Marokkó (GDP 65%-a). Észak-Afrika gazdasági jellemzői A gazdaság általános jellemzői Észak-Afrikában Gazdasági fejlettség: a Maghreb-országok általánosságban véve fejlettebbek, mint a szudáni tájöv országai. relatíve magas érték jellemzi: Algériát (15.200 $/fő), Egyiptomot (12.700 $/fő), Tunéziát (11.900 $/fő), Marokkót (8.600 $/fő) Líbia visszaesett (9.600 $/fő) nagyon alacsony érték jellemzi: Nigert (1.200 $/fő), Dél-Szudánt (1.600 $/fő), Burkina Fasot (2.100 $/fő), Malit (2.200 $/fő); Szektorális megoszlás Egyiptomban: GDP mg. 12%, ipar 34%, szolg. 54%; Fogl. mg. 29%, ipar 24%, szolg. 47%; Marokkó: GDP mg. 14%, ipar 30%, szolg. 57%; Fogl. mg. 39%, ipar 20%, szolg. 41%; Burkina Faso: GDP mg. 31%, ipar 24%, szolg. 45%; Fogl. mg. 90%, ipar 5%, szolg. 5%.
Egyiptom exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Egyiptom exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Marokkó exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Marokkó exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Dél-Szudán és Szudán exportjának alakulása http://atlas.cid. harvard.edu/
Mauritánia exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Mauritánia exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Mauritánia exportjának alakulása exportpartnerek szerint http://atlas.cid.harvard.edu/
Algéria exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Líbia exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Észak-Afrika gazdaságföldrajza Észak-Afrika mezőgazdasága: Szarvasmarha-sűrűség Afrikában (állat/km 2 )
Szántóföldi művelés és az erdőterületek aránya, %
Észak-Afrika gazdaságföldrajza Mezőgazdaság: Egyiptomban kiemelt fontosságú öntözés; - kisparaszti gazdálkodás; - óriási műtrágya-felhasználás; - változatos termékek: gyapot, datolya, hagyma Maghreb országok: - mediterrán klíma, öntözés; - primőr zöldség- és gyümölcstermesztés; - transhumance pásztorkodás.
Észak-Afrika gazdaságföldrajza A havi turistaérkezések száma Egyiptomban 1982-2018 között, ezer fő
Földimogyoró (2016) Ország Mennyiség (t) Kína 16685915 India 6857000 Nigéria 3028571 USA 2578500 Szudán 1826000 Mianmar 1572407 Csád 1040077 Argentína 1001113 Kamerun 747677 Szenegál 719000 Brazília 564785 Tanzánia 550000 Indonézia 504912 Niger 453577 Vietnám 427190 Kongói DK 421429 Ghána 417199 Guinea 375745 Mali 374318 Burkina Faso 335715 Ország Szarvasmarha (2016) Mennyiség (db) Brazília 218 225 177 India 185 987 136 USA 91 918 000 Kína 84 523 418 Etiópia 59 486 667 Argentína 52 636 778 Pakisztán 42 800 000 Mexikó 33 918 906 Szudán 30 559 650 Tanzánia 27 015 712 Ausztrália 24 971 349 Banglades 23 785 000 Kolumbia 22 610 101 Nigéria 20 560 933 Kenya 20 529 190 Franciaország 19 325 515 Oroszország 18 991 955 Venezuela 16 574 368 Mianmar 16 570 928 kiegészítés Indonézia 16 092 561 Forrás: www.fao.org 2018
kiegészítés Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014-2016) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
EGYIPTOM TÖRTÉNET kiegészítés I.e. 3400-tól 671-ig fáraódinasztiák Ezt követően asszír, majd perzsa uralom alá kerül, i.e. 4. században elfoglalja Nagy Sándor (Alexandria, i.e. 332), majd római provincia lett I.u. 640-től arab kalifák irányítása alá került (Kairó, i.u. 969) A XVI. században az Oszmán Birodalom része lett 1805-ben Mohamed Ali lett a helytartó 1822-ben Szudán megszállása angol kooperációval 1869-ben elkészült a Szuezi-csatorna 1882-ben megszállták az angolok 1914-ben angol protektorátussá nyilvánították, majd 1922-ben elnyerte (látszat)függetlenségét (1936-ban vonták ki az angol csapatokat az országból) 1952-ben katonai puccs a király ellen 1953-ban kikiáltották a köztársaságot (Egyiptomi Arab Köztársaság) 1954-ben jut hatalomra Gamal Abdel Nasser 1956-ban a Szuezi-csatorna államosítása (Szuezi-válság) 1967 hatnapos háború Izraellel, majd 1973-ban a Jom Kippur-i háború 1978 Camp David-i egyezmény 1981-ben merénylet Anvar Szadat elnök ellen utóda Hoszni Mubarak lett 2011-ben az Arab tavasz söpri el hatalmát 2013-ban puccsal megdöntik az Arab Testvériség választott kormányát, azóta Abdel Fattah el-sisi az elnök.
Észak-Afrika története kiegészítés SZUDÁN 1822-ben egyiptomi megszállás 1881-ben mahdista felkelés 1899-ben közös kondomínium lett 1956-ban nyerte el függetlenségét 1955-1972 első szudáni polgárháború 1983-2002 második szudáni polgárháború 2 millió áldozat, 4 millió menekült 2003-tól Darfur tartományban dúló konfliktus eddig 250.000-400.000 halálos áldozat, 2 millió menekült 2011-ben Dél-Szudán önállósodott folyamatos békétlenség
Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Mezőgazdaság: Földimogyoró: Szenegál, Niger, Csád, Szudán Gyapot: Szenegál, Niger, Csád, Szudán, Egyiptom Szezám: Szudán Gumiarábikum: Szudán (világtermelés meghatározó része) Datolya (oázisgazdálkodással): Egyiptom, Szudán, Líbia Állattenyésztés: Szudán (szarvasmarha-, juh-, kecsketartás)
Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Kőolaj: Szudán, Dél-Szudán, Algéria (Hassi Messaoud), Líbia, Egyiptom Ra s Ghari, Abu Rudeis (Sínai-félsziget), Abu-Garád (Abu Al Gharadiq) (Líbiai-b, Ra s Gemsa (Vörös-t. partján)) Földgáz: Líbia, Algéria (In Salah, Hassi R Mel), Egyiptom (Abu- Garádig (Abu Al Gharadiq), Abu-Kír (Abu Qir) Foszfát: Nyugat-Szahara, Marokkó, Szenegál Vasérc: Mauritánia (fontos exportcikk) Mangánérc: Burkina Faso Rézérc: Mauritánia Uránérc: Niger Arany: Mali Építőanyagok: Mali
Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Feldolgozóipar Egyiptom: Fontos a vegyipar hazai szénhidrogén- és foszfátkészleteken alapulva kőolajfinomítás: Szuez (As Suways), Port-Szaid (Bur Sa id), Alexandria (Al Iskandariyah), Kairó (Al Qahirah) műtrágyagyártás: Szuez (As Suways), Alexandria (Al Iskandariyah), Heluán (Hulwan), Asszuán (Aswan) Vaskohászat: Alexandria (Al Iskandariyah), Heluán (Hulwan) Alumíniumkohászat: Nag-Hammád Fémfeldolgozás: hajógyártás: Port-Szaid (Bur Sa id), Alexandria (Al Iskandariyah), Iszmailíja (Al Isma iliyah), Port-Fuád járműgyártás: Kairó (Al Qahirah) kábelgyártás, híradástechnika: Heluán (Hulwan) bányagépgyártás: Asszuán (Aswan) Textil- és élelmiszeripar a Nílus-delta városaiban Alexandria (Al Iskandariyah), Kairó (Al Qahirah), Damietta (Dumyat), Mahallah el Kubra, Kafr ad Dawwar, Felső- Egypitomban Aszjút (Asyut)
Felhasznált források: PROBÁLD FERENC (szerk.) 2002: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 395 p.